Magyar Hirlap, 1927. március (37. évfolyam, 48-73. szám)
1927-03-01 / 48. szám
m ■ ' • ^ ......................... 11 "«■!»- ’mpp in ii —..............w............ FILLÉR Í.O FILLÉR A Magyar Hírlap a polgári jogok kar- fn^ _____ A Magyar Hírlap Magyarország meg. eosa. Tiszteli a tudomány, a művészet újbodását a demokráciától é* ■ fok»* t.% a gondolat szabadsága**. Oltalmazza SSf MS jSaf vözös «ott műveltségtől Tárja. Nem veszt a gyengéket, a* cIn»om»trakat. ag fii- jBHajjfiW 0S? j|2g »3 ng raS rak hiába ajkára a haza nevét, de a hazát dözötteket. Vétót kiált az igazságtalan SS ^8? BS| B&j SEgl BBk 53« K» iS&k.vjgp Rag szolgálja minden betűje, gondolata. ír* ságnek* a gyűlöletnek és a bosszúnak. SgE j§§* sti jjEjw jraj Mti JJa vp? fotod jay j#&twft zése. A Magyar Hírlap ereje a tiszta Védelmezi » munkát, mely a békétlen* fr° Bfft W fljSf Pfe JjWaBf JgH? tajg. yjy. Bj& jjpfi mefgybxedés: megtörhetik, de meg nem séf levegőjében elsorvad. Hirdeti a mi (ES TR g» SS Kp. JB' i&k m 88 RS $t) KS VJVhatják. A Magyar Hírlap tisztelt pék, osztályok és felekezetek egyetért« fi&jj »2 88 HB |D j S? §glfeBHffigl «rj SS | mások meggyőződését, de hadat üzentssél. Tanítja az egyén áldozat készségé! {j« gj§ Sj 9a ® 351 rspj gjjg M (MiBk * -.4$*&& g ) mögé rejtőző kalandorszignale, a nemzet és társadalom nagy érdeket gfif 00 SB Mg Jm ^ 8 x Magyar Hírlap eszméket. Ideálokat, Iránt, a műveltség hatalmát, a kiirtó- J3B iBag D reformtörekvéseket szolgál, nem párja útlának szabadságát, vámmenteségét. ||^^| IBBJm | soka védelmezője az elnyomottaknak. M Jk jr I a \ jTi 1 \ yv sis j f i / \ ' / ^ A KÖZÖS NEMZETVÉDELMI FRONT A TEKINTÉLYROMBOLÓK ELLEN Nem mindig és nem mindenben tudunk együtt haladni azokkal az állásfoglalásokkal, amelyeket időről időre, a nyilvánosság elé vitt a Tisza István Társaskör. De a vasárnap délben hozott határozat által találkoztunk a Tisza István emlékének ápolására alakult társaskörrel. (Teljesen igaza van a társaskör határozatának akkor, amikor nagy, országos Veszedelem gyanánt tünteti fel a tekintélyrombolást, és amikor közös nemzetvédelmi frontot akar felállítani a tekintélyrombolások megakadályozására. Asajtónak támogatnia kell a Tisza István Társaskör által hozott határozatot, csak éppen szükséges volna az, hogy az általános és elvi határozat után most egy részletes nyilatkozat a konkrét esetekben bélyegezze meg a különösen flagráns sérelmeket, azokat, amelyek leginkább és legsúlyosabban rombolták a tekintélyeket az elmúlt egy-két év alatt. I. RákosiJenő nyolcvanöt esztendős. Az évtizedek során át volt a Budapesti Hírlap főszerkesztője, a Kisfaludy Társaságés az Akadémia legrégibb tagja. Most ünnepelték a hatvanadik évfordulóját azAesopus bemutatójának a Nemzeti Színházban. Rákosi Jenő olyan műemléke a mai Magyarországnak, amilyen műemlék a Notre-Dame székesegyháza Párizsban, és amellett Rákosi Jenőből árad a friss, eleven életerő, úgy, amint a Golfáram virágzóvá és termékennyé tesz olyan északi fekvésű területeket, amelyeket nélküle hó és zúzmara fedne. A Tisza István Kör tehát, mint a tekintélyrombolás ellen tervezett közös nemzetvédelmi front vezérkara, nyilván először és mindenekelőtt tiltakozni fog az ellen, hogy Rákosi Jenő kimaradt a felsőházból, és a felsőház üléstermének padsorai helyett hatvanöt esztendős büntetlen újságírói múlt után a vádlottak padjára került. Ebben a tiltakozásban egyöntetűen, teljes nyomatékkal, egész egyéni súlyukkal fognak résztvenni kivétel nélkül a Tisza István Kör tagjai. Mert súlyosabb tekintélyrombolás az évek sora óta nem történt Magyarországon, mint Rákosi Jenő kihagyása a felsőház tagjai közül, noha Rákosi Jenő már évtizedek előtt lett főrendiházi taggá Ferenc József kinevezése alapján, és mint amilyen tekintélyrombolás volt Rákosi Jenő vendégszereplése a vádlottak padján akkor, amikor két emberöltőnél tovább forgatta az írói tollat, és egyszer sem került összeütközésbe a büntetőtörvénykönyvvel. II. Rákosi Jenő súlyos sérelmei után, mint a tekintélyrombolás újabb súlyos eseteit fogja nyilván felpanaszolni a Tisza István emlékére alakult társaskör az Apponyi Albert grófon esett sérelmeket. Apponyi Albert szintén már nyolcvanegyedik évében jár, Apponyi Albert nemzetközileg tisztelt tekintély, és Apponyi Albertet nem is olyan régen egy szavazat többséggel kibuktatta a külügyi bizottság elnöki állásából az egységes pártnak egyik sokoldalú képviselője, akiről név szerint ne essék említés. Apponyi Albert gróf bukása a külügyi bizottság elnöki állásának betöltésénél, és Apponyi Albert bukása néhány más esetben kínos feltűnést keltett szerte a külföldön, idehaza Európában, de odakünn, az új világokban is. A Tisza István Társaskör most nyilván óvást fog emelni az Apponyi Alberttel szemben történt sérelmek ellen. III. Andrássy Gyula gróf nem lehetett képviselővé és nem lehetett a felsőház tagjává, noha több mint négy évtizede játszik valamelyes szerepet a magyar politikában és a magyar tudományos életben. A tekintélyrombolás ellen szervezett közös nemzetvédelmi front vezérkara természetesen tiltakozni fog Andrássy Gyula gróf tradicionális tekintélyének megsértése ellen is, annál inkább, mert röviddel halála előtt Tisza István gróf baráti jobbot nyújtott Andrássy Gyulának, és egy élet ellentéteinek áthidalásával fegyverbarátságot kötött vele. IV. Wekerle Sándor halála után Lukács László a legnagyobb pénzügyi tekintély Magyarországon és noha már hetvenhetedik évében jár, ahányszor az elmúlt hónapok alatt nyilatkozott, mindig bebizonyította azt, milyen tiszta judiciummal, az új viszonyoknak milyen éles megítélésével látja a magyar pénzügyi helyzetet, a magyar gazdasági jövőt. A tekintélyrombolás ellen szervezett közös nemzetvédelmi front tehát most tiltakozni fog azért, amiért a Tisza István Társaskör egyik igazgatójának, Lukács László volt magyar miniszterelnöknek nézeteit következetesen mellőzik akkor, amikor a magyar pénzügyi politika kérdéseinek megoldására kerül a sor.y. Minden tiszteletünk és minden őszinte megbecsülésünk Berzeviczy Alberté, aki több, mint két évtized óta elnöke az Akadémiának. A tekintélyrombolás ellen kiépített közös nemzetvédelmi front most megadná Berzeviczy Albertnek a módot és a lehetőséget arra, hogy fölvegye a harcot az Akadémia által elkövetett tekintélyrombolásokkal szemben. Zsigmondy professzor, a göttingai egyetem tanára, megkapta a IVo&cZ-díjat, és noha Zsigmondy professzor neve arra vall, mintha némi köze volna Magyarországhoz, az Akadémia nem hívta meg Zsigmondy professzort arra, hogy tartson Budapesten előadást a Nobel-díj elnyerése alkalmával. Nyilván azért, mert nem küldött ilyen meghívást Bárány professzornak sem, amikor Bárány professzor kapta meg a Nobel-díjat. Ellenben azok a lapok, amelyek összeköttetésben állanak az akadémiai körökkel, valóságos pergőtüzet indítottak Molnár Ferenc ellen, mikor néhány hónap előtt Molnár Ferenc egy hajszál híjján megkapta az irodalmi Nobel-díjat. És miután Molnár Ferenc a Nobel-díj nélkül is New Yorktól Rómáig, Bécsig és Párizsig néhány nagy sikert aratott: az Akadémia Vojnich-bizottsága száz verdikt után százegyedszer megállapította Molnár Ferenc tehetségtelenségét. VI. Alexander Bernát 1878 óta tanított a budapesti egyetemen, 1910-ben volt a nagy Alexander-jubileum, amelyen méltóan megünnepelte Kant életrajzírójának és Madách interretátorának érdemeit. 1919 óta nem tarthatott előadásokat a budapesti egyetemen Alexander Bernát, aki kevés híjján száz egyetemi féléven át volt a legnagyobb tekintélyek egyike száz egyetemi szemeszter hallgatói előtt. Alexander az évek sorára kénytelen volt a külföldre költözni, és néhány érdekes német könyvvel foglalkoztatta azalatt a nemzetközi tudományos közvéleményt Marczali Henrik szintén közel száz szemeszteren át tanította a budapesti egyetem fiatalságát, harmincnégy év előtt lett akadémiai tag, harminckét év előtt nyilvános egyetemi tanár, azóta többször tartott előadásokat a legelőkelőbb, a legrégibb angol főiskolákon, amint nemzetközi, de főleg angolvonatkozásokban kivételes eredménnyel szolgálta a magyar érdekeket, a magyar tudomány hírét és presztízsét. De minek folytatni tovább ...- Apponyi Alberten és Rákosi Jenőn kezdve a tekintélyrombolásnak egy sor flagráns, kínos, tovább elviselhetetlen esete pergett le az elmúlt évek alatt. A történeti hagyományoknak, a nemzeti tradícióknak, az apáktól és a nagyapáktól örökölt eszméknek nem lehet súlyuk és erejük ott, ahol ilyen kíméletlenül és erőszakosan rombolják a tekintélyeket. ■ Tessék elolvasni a vasárnap reggel megjelent lapokban azokat a kijelentéseket, amelyeket Tisza István egyik politikai ellenfele szerint tett Tisza István a felekezeti békéről, a polgári jogegyenlőségről és akkor Tisza István emléke iránt szent kötelessége a róla elnevezett társaskörnek a közös nemzetvédelmi front megszervezése a tekintélyek védelmére. Aki tisztességes és aki tiszta ember ebben az országban, aki jobb magyar holnapot és jobb magyar jövőt szeretne, az mind egy szálig felsorakozik majd a tekintélyek védelmére alakult közös nemzeti front lövészárkaiba, akár Tisza István, akár Rákosi Jenő, akár Apponyi Albert tekintélyét érnék hátulról orvtámadások. De a kezdeményezés után negyvennyolc óráig sem szabad késlekednie a cselekedetekkel a Tisza István emlékére alakult társaskörnek. , (f. g.) 1 A reichstadtiherceg holttestét visszakéri Franciaország (A Magyar Hírlap bécsi tudósítójától.) Az Instransigeant, a legelterjedtebb párizsi estilap, fölveti azt az eszmét: kérje vissza a francia kormány Bécstől Napóleon fiának, a Sasfióknak, holttestét, amely jelenleg a kapucinusok kriptájában nyugszik a Habsburg-ház fejedelmeinek és főhercegeinek oldalán. Az Intransigeant szerint a reichstadti herceg holttestének Párizsban van a helye, az Invalidusok dómjában, ott, ahol Lajos Fülöp király adott nyugvóhelyet Napóleon hamvainak, nem sejtve azt, milyen gyorsan fogja őt felváltani a francia trónon III. Napóleon. Az osztrák kormány álláspontja ebben a kérdésben az, hogy teljesen semleges lesz akkor, ha Párizsból ilyen kéréssel fordulnának hozzá. Mivel a Habsburg-család nem uralkodik többé Ausztria fölött, a Habsburg-család egyes tagjainak temetkezési helye fölött nem az osztrák kormány rendelkezik, hanem a Habsburg-család leszármazottjai. Amennyiben tehát az Intransigeant kezdeményezéseinek nyomán a francia kormány csakugyan visszakérné a reichstadti herceg hamvait, az osztrák kormány nem tehetne mást, csak a Habsburg-család leszármazottjait kérné fel arra, döntsenek arról, vajjon eleget tesznek-e a párizsi felszólításnak. ( Az osztrák kormány nézete szerint a Habsburg-család nem gördítene nehézségeket a francia kérés teljesülése elé és ha ilyen kérés érkezne Bécsbe, akkor minden nehézség nélkül térhetne vissza Párizsba a reichstadti herceg, aki három éves korában távozott örökre Franciaországból, és huszonegy éves korában esett áldozatul a tüdővésznek a schönbrunni kastélyban. Csak az a kérdés, várjon támaszt-e ilyen igényt a francia kormány, amely ebben az esetben kénytelen volna számolni a baloldali pártok éles tiltakozásával. Vági István tagad, mert még nem tudja, hogy Szántó Zoltán népbiztoshelyettest letartóztatták (A Magyar Hírlap tudósítójától.) A főkatonyságra pénteken éjszaka, mint ismeretes, tizenhét embert állítottak elő, akik valamennyien a Vági-párt tagjai és tüntető felvonulásban akartak részt venni. A tüntető felvonulás csak bevezetése lett volna egy kommunista megmozdulásnak, amelyet több hét óta tartó agitáció előzött meg. Az előállított emberek közül ugyanis többen beismerő vallomást tettek, hogy orosz pénzen egész Európára kiterjedő kommunista mozgalomról van szó, amelynek magyarországi előkészítésével Szántó Zoltán volt népbiztoshelyettest bízták meg Oroszországban és Szántó január óta álnéven Budapesten tartózkodik. Szántó Zoltán testvéröccse Szántó Bélának, a volt hadügyi népbiztosnak, áld tudvalevőleg Számyény Tibornak volt a helyettese. Szántó Zoltánt a legutolsó pillanatban fogták el a detektívek, mert amikor tudomására jutott, hogy Vági Istvánt és több társát előállították a főkapitányságra, attól tartva, hogy elárulják, megszökött Budapestről. Szombaton este a Bécsbe induló gyorsvonatra szállt, és Hegyeshalom állomáson léptek be hálófülkéjébe a detektívek éppen akkor, amikor a vonat már elérte a magyar határt. Szántót, aki lakásügyi népbiztoshelyettes volt, vasárnap délelőtt hozták vissza Budapestre és a főkapitányságra kísérték. Amikor Szántó Zoltánnal Budapestre érkeztek a detektívek, már negyven kommunista agitátort állítottak elő a főkapitányságra, akik valamennyien aktív részt vettek a mozgalom előkészítésében. A legérdekesebb közöttük természetesen Szántó Zoltán volt, akit először Hetényi Imre főkapitányhelyettes szobájába vezettek, majd pedig Schweinitzer József rendőrtanácsos hallgatott ki. Szántó elegáns sportruhában dúsgazdag vidéki földbirtokosnak látszott és nem pedig a magyarországi kommunista mozgalom irányítójának, akit két napon keresztül a rendőrség emberei kilenc autón üldöztek és akinek a kézrekerítésével negyvenhat detektívet bíztak meg. Szántó ugyanis Csillag József néven bujkált Budapesten és a Városmajor utca 6. sz. házban lakott. A Vagi-párt vezetői közül többen elmondották, hogy Oroszországból egy, elegáns ember érkezett Budapestre, aki Csillag József néven szerepelt és egyike a leg- veszedelmesebb moszkvai agitátoroknak. Elmondották azt is, hogy az állítólagos Csillag József Szántó Zoltánnal azonos, aki igen, sokat utazgatott a pestkörnyéki falvakban. Szántó január közepén érkezett Bécsből Budapestre és vele együtt jöttek Kocsis János és Glanz József agitátorok, akik Szántó mellett testőrként működtek. Szántó fényűző életmódot folytatott Budapesten, nagyösszegű pénzt hozott magával és az embereit bőven ellátta pénzzel, hogy anyagiakban hiányt ne szenvedjenek és azalatt az idő alatt, amíg munkában kellene lenniük, agitációval foglalkozzanak. Az elfogod volt népbiztos-helyettes bőröndjében selyempizsamákat, selyemharisnyákat, fehérneműket, parfümöket, kozmetikai szereket éselegáns ruhákat találtak. Érdekes.