Magyar Hirlap, 1927. november (37. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-23 / 266. szám

Szerda A budapesti egyetemeken kedden folytatódtak a botrányok A budapesti egyetemeken kedden rosszab­bodott a helyzet. Az igazoltató és verekedő egyetemi hallgatókra sem Fináczy rektor szigorú rendelete, sem a dékánok közbe­lépése nem hatott. A műegyetemen, ahol kü­lönösen kiélesedett a helyzet, megjelentek a zsidóvallású egyetemi hallgatók, hogy végig­hallgassák az előadásokat. Kürschák pro­fesszor óráján három zsidóvallású egyetemi hallgató jelent meg, mire a többiek felszólí­tották, hogy azonnal hagyják el a termet. Kürschák professzor kiutasította a za­vargó egyetemi hallgatókat azzal, hogy a botrányok súlyos következményeiért felelőssé teszi őket. Erre a tüntetők a folyosón várták meg a három zsidó diákot, akik azonban az óra befejeztével elmenekültek az egyetem épüle­téből. Weiner professzor általános géptani előadása alatt pisszegtek és zsidóztak. Végül a műegyetemről valamennyi zsidó vallású egyetemi hallgatónak el kellett menekülnie, mert a bajtársi szövetségek tagjai gumi­­botokkal fenyegetőztek. A gyógyszerészeti fakultáson folytonosan molesztálták a zsidó hallgatókat, majd ami­kor ezek bementek a növénytani terembe, hogy megvárják Mágócsy Dietz professzor előadását, felszólították őket heves kiálto­zások közben, hogy azonnal távozzanak a tanteremből. Mágócsy Dietz professzor eré­lyesen leintette őket, majd behívatta a pedellust a rend fentartása céljából. Köz­ben értesítették a professzort, hogy, a zavargók botokkal felfegyverkezve a folyosón várják a zsidó hallgatókat, mire Mágócsy Dietz pedellusokért telefonál­tatott és ezeknek a védelme alatt hagyhat­ták el a zsidó vallású egyetemi hallgatók az épületet. Az állatorvosi főiskolán és az orvosi fakultáson szintén kiűzték a zsidó vallású hallgatókat. A teológiai fakultáson, ahol a zsidó rabbiképző növendékek is meg szoktak jelenni, egy rabbinövendéket utasítottak ki az­zal, hogy „kívül tágasabb“.­­A jogi és közgazdasági fakultáson nem tör­téntek zavargások, miután egy zsidó hall­gató sem jelent meg. A bölcsészeti karon durván rátámadtak az egyik nőhallgatóra, abban a hiszemben, hogy ő zsidó. A leány igen veszélyes helyzetbe került és csak vőlegénye mentette ki szoron­gatott helyzetéből. A rendőrség egyébként a mai napon is készenlétet tartott az egyetemek környékén, hogy szükség esetén bevonuljon az egyete­mek épületébe rendet teremteni és megaka­dályozzon minden rendzavarást. Ma még azért nem lépett a rendőrség az egyetemek belsejébe, mert a rektorok remélik, hogy a verekedő ifjúságot mégis sikerül lecsillapítani, anélkül, hogy idegen hatóságokat kelljen az egyetem épületébe hívni. HÍRLAP 1927 november 23. 11 A Turul Baj­társi Szövetség vezéri tanácsülésén elhatározták, hogy minden eszközt igény­be­vesznek a numerus clausus módosítása ellen és ha a harc nem sikerül, lemondanak Az egyetemeken délután és az esti órák­ban csend volt, a délelőtti zavargások nem ismétlődtek meg, ellenben a Turul Bajtársi Szövetség összes bajtársi egyesületeinek vezérei kedden délután a vezéri tanácsi ülésen határozatot hoztak, amelyben kijelentik, hogy ragaszkodnak a numerus clausus ép­ségben tartásához, annyival is inkább, mert a módosító törvényjavaslat első szakasza teljesen bizonytalan és tágkörű magyaráza­tokra ad alkalmat. Kifogásolják határoza­tukban, hogy a vidéki egyetemek fölvették azokat a zsidó vallású egyetemi hallgató­kat, akiket a Pázmány Péter''tudomány­­egyetem visszautasított. Majd „a hazánkban dívó protekciós rendszerről“ beszélnek, amely lehetővé teszi, hogy előkelő politiku­sok segítségével zsidó hallgatók is bejussa­nak az egyetemre. Félnek annak az időnek a bekövetkezésétől, amikor a zsidóság „a legnagyobb megbízhatóságot követelő pozí­ciók ötven százalékát“ elfoglalja. A Turul Bajtársi Szövetség ,,a faji arányszám“ fel­tétlenül kötelező megállapítását kívánja és amennyiben mégis keresztülvinnék a tör­vényjavaslat módosítását, minden eszközzel arra fog törekedni, hogy a törvény eredeti szövegében új­ból visszaállíttassék. A határozat befejező mondatai a követ­kezők: A bajtársi egyesületek hivatalos veze­tőségei, ha az ifjúságnak tett ígéreteiket nem tudják beváltani és jövőjének, kenyerének biztosítékát nem tudják kiharcolni, történelmi felelősségük tudatában meg­bízatásukról lemondanak és most már a hivatalos bajtársi egyesületek keretein kívül, azonban az egyetemes ma­gyar ifjúsággal továbbra is szoros együtt­működésben fogják folytatni lankadatlan kitartással, minden eszköz igénybevételével a magyarság fenmaradásáért, boldogulá­sáért megkezdett küzdelmüket. minisztérium részéről dr. Magyary Zoltán miniszteri tanácsos, az egyetemi ügyek ve­zetője hívott fel telefonon, míg a belügy­minisztérium részéről Issekutz Aurél helyet­tes államtitkár, a rendészeti osztály veze­tője érdeklődött nálam ugyancsak telefonon. — A zavargások kinyomozott résztvevői ellen elrendeltem a fegyelmit megelőző vizsgálatot, melynek vezetésével a két érdekelt fakultás, az óriási és jogi kar dékánjait bíztam meg. A vizsgálat lefolytatását nagyban meg­nehezíti az a körülmény, hogy a hallgató­ság tartózkodik attól, hogy a zavargások és tüntetések résztvevőit megnevezze. Az egye­tem kapui előtt ma is rendőri készültség állott, zavargás azonban nem történt. Végül még kijelentette a rektor, hogy­ csütörtökön újra megkezdődnek a rend­szeres előadások s akkorra reméli, hogy az ifjúság le fog higgadni s nem fog semmi rendháborítás történni, ellenkező esetben, a legkisebb zavargás esetén, el van szánva arra, hogy az utolsó eszközhöz nyúl: be­záratja az egyetemet. Pécsett a tüntetők meg akar­­ták ostromolni a zsidó hall­­gatók menzáját Az esti órákban olyan hírek terjedtek el Pécsett, hogy az egyetemi tüntetők egy csoportja meg akarja ostromolni a zsidó egyetemi hallgatók menzáját. A rendőrségről egy szakasz rendőr vo­nult ki a zsidó menza elé, ahol ekkor mintegy húsz-huszonöt főből álló cso­port foglalt állást, mely azonban a rendőrök láttára rendzava­rás nélkül szétoszlott. Arra való tekintettel, hogy hírek szerint az éjjeli órákra a tün­­tetőik további zavargásokra készülnek, a rendőrség egész éjjel permanenciában ma­radt. Lapunk zártáig további tüntetésekről nem érkezett jelentés.­­ „Nekem az ifjúság ne dirigáljon“ — mondja Vasváry professzor, a pécsi egyetem rektora Pécsről jelenti a Magyar Hírlap tudósítója. A pécsi egyetem hatóságai nem hajlandók tűrni a diákság szélsőséges elemeinek túlka­pásait. Ismeretes, hogy a bajtársi szövetsé­gek pécsi vezetői három napos diáksztrájkot hirdettek és evégből fölkeresték dr. Vasváry Ferenc rektort és kérték, hogy három napos szünetet rendeljen el. A diákvezérek erősen mentegetőztek és az eseményekért a felelősséget a pesti izgatókra hárítják, akik a pécsi bajtársakat erélytelenséggel vádolták. Vasváry rektor kijelentette, hogy szünetet nem engedélyez és azok ellen, akik az elő­adásokról mégis elmaradnának, fegyelmi el­járást indít. A tanítás azonban mégis szüne­telt kedden a pécsi egyetemen, mert a baj­­társak nem jelentek meg és a zsidó vallású egyetemi hallgatók is távolmaradtak az egyetemről. Világosság derült arra a titokzatos telefon­üzenetre is, mely a bőrgyógyászati intézet­ben lefolyt verekedést megelőzte. A bőrgyó­gyászaton két professzor megtartotta óráját és a zsidó vallású egyetemi hallgatók szinte teljes számban megjelentek. Ekkor dr. Beck Soma, a bőrgyógyászati intézet igazgatója, telefonüzenetet kapott, melyben a rektor ne­vében közölték vele, hogy az előadás elma­rad. A távozó zsidó vallású hallgatókat a kapu előtt száz-százötven tüntető várta, akik az elvonulókat súlyosan inzultálták. Mint most kiderül, a telefonüzenetet nem a rektori hivatal küldte, hanem ugyanazoktól ered, akik a botrányt ren­dezték. A keddi eseményekkel kapcsolatban a Magyar Hírlap pécsi munkatársa kérdést intézett dr. Vasváry Ferenchez, a pécsi egyetem rektorához, aki a következőképpen nyilatkozott: — A bajtársi szövetségek részéről hétfőn tizenkét vezető tag jelent meg nálam és ki­hallgatást kért. A küldöttség előadta, hogy budapesti utasításra három napon át passzív rezisztenciát kell tanusítaniok és ennek megkönnyítése végett arra kértek, hogy három napi szünnapot rendeljek el. Én kijelentettem, hogy nekem az ifjúság ne dirigáljon, hivatkoztam a fennálló szabá­lyokra és a kért rektori szünnapokat ride­gen megtagadtam. Ennek ellenére a diákság sem hétfőn, sem ma nem jelent meg az elő­adásokon, amit a magam részéről súlyos fegyelemsértésnek tekintek. — A mai napon úgy a kultuszminiszté­riumnak, mint a belügyminisztériumnak telefoni úton jelentést tettem az esemé­nyekről és a pécsi helyzetről. A kultusz Si, szintié, awsmui ifIMKOS tMntt UT 37 I' A111, ÉS FLOUR?' Szegeden az egyetemi tanács a rendőrséggel karöltve a legszigorúbb intézkedéseket léptette életbe Szegedről jelenti a Magyar Hírlap tudó­sítója. Vidéken szintén voltak incidensek. Szegeden a pedellusok erőszakkal szorítot­ták ki a tüntetőket a természettudományi intézetből. Dr. Kiss Albert professzorhoz bementek az előadóterembe és közölték vele, hogy ma délelőtt nem tarthatja meg az előadását. Ezalatt a folyosókon mintegy 209 hallgató kiáltozott­ le a zsidókkal! A zsidó vallású hallgatókat eltávolították nemcsak az egyetemről, hanem még az egyetemi könyvtárból is. A tüntetők a természettudományi intézet épü­letébe vonultak, ahol azonban a pedellusok elállták a tüntetők felvonulását. Majd az utcára is átterjedt a tüntetés, mire a rend­őrség lépett közbe. Déli egy órakor az egyetem tanácsa meg­beszélést tartott, amelyen dr. Reinhold Béla rektor meghívására az egyetem elé kivezé­nyelt rendőri karhatalom vezetője, vitéz Petkóczy Lajos rendőrtanácsos is részt vett. Az értekezleten történt megbeszélésekről kapott információnk szerint szerdától kezdve minden rendzavarás­nak eleje fog vétetni, amennyiben a rendőrséggel történt megállapodás értel­mében szigorú intézkedéseket léptetnek életbe. Szeged város közigazgatási bizottságának kedden megtartott ülésén dr. Papp Róbert, a szegedi ügyvédi kamara alelnöke, kérdést intézett dr. Buócz rendőrkapitányhoz, hogy milyen módon gondolja a zsidó egyetemi hallgatók testi épségét és személyi szabad­ságát biztosítani, mire a rendőrkapitány kijelentette, hogy a legszigorúbb intézkedé­sekkel biztosítja az utca nyugalmát és ha az egyetemek falai között bármily bűncselekmény történne, úgy ott is a rendőrség fog a megsértett jogrend segítségére sietni. A numerus clausus módosítása elleni tünte­tésnek az uccára való kiterjesztését szintén a legenergikusabban fogja a rendőrség megakadályozni. Az esti órákban az a hír terjedt el, hogy a tüntető diákság a Délmagyarország szer­kesztősége és kiadóhivatala elé fog fel­vonulni, továbbá, hogy a színházban, ahol a Párisi kirakat­ot adják, fog zavarokat okozni. Ezt megelőzendő, a Délmagyarország szerkesztősége és kiadóhivatala elé tíz-tíz rendőrt vezé­nyeltek ki, míg a színházban ötven rendőr vigyázott a rendre, akik a gyanúsnak látszó elemeket leiga­zolták. Felmentették a rágalmazás vádja alól Zavaros Aladárt, Székesfehérvár polgármesterét és a város vezetőit Székesfehérvárról jelentik. Kedden dél­előtt kezdte tárgyalni a büntetőjárásbíróság azt a rágalmazási pert, melynek vádlottai: Zavaros Aladár Székesfehérvár polgármes­tere és a székesfehérvári hatóságok vezetői. A pert ellenük Ragáts Lajos székesfehérvári hírlapíró indította meg hatóság előtti rágal­mazás címén, azért, mert a miniszterelnök­től felterjesztésben azt kérték, hogy tiltsa be a Fehér megyei Naplót, Ragáts lapját, mert az állandóan romboló munkát végez, rágalmaz, izgat és a hatóságok tekintélyét és becsületét rendszeresen bemocskolja. E beadvány miatt indított pert Ragáts Lajos. A járásbíróság zárt tárgyalást rendelt el, de délután már nyilvánosan tárgyalták a nagy érdeklődéssel kísért ügyet. Makay ügyészségi alelnök a vádat el­ejtette, mire Ragáts Lajos átvette a pót­­magánvádat. A bíróság ezután egész sereg iratot és törvényszéki ítéletet ismertetett, amelyekben Ragáts Lajost a bíróság bűnös­nek mondta ki a város közéleti előkelősé­geinek a sérelmére elkövetett rágalmazás miatt. A perbeszédek után a bíróság vala­mennyi vádlottat felmentette az ellenük emelt vád alól. Az ítélet indokolása szerint a felolvasott iratokból, székesfehérvári törvényszéki íté­letekből kitűnőleg Ragáts Lajos lapjában a város vezetőinek súlyos megtámadásával olyan valótlan támadásoknak adott helyet, amelyeknek alaposságáról nem győződött meg. Hatóság előtti rágalmazás nem forog fenn — szólott az ítélet —, mert a minisz­tériumhoz történt fölterjesztés nem arra irányult, hogy Ragáts ellen fegyelmi vagy bűnvádi eljárás induljon meg, hanem csu­pán azt célozta, hogy a lap engedélyét von­ják vissza, ez pedig nem hatóság előtti rá­galmazás. Ami az egyszerű rágalmazásra vonat­kozik, a bíróság arra nézve megállapí­totta, hogy az valóban fenforog, de a vádlottakat e részben is föl kellett menteni, mert a becsatolt iratokkal és ítéletekkel sikerült a valódiságot igazolniuk. Az ítélet ellen dr. Nagy Elek, Ragáts ügyvédje fel­­lebbezést jelentett be. Elisabeth Arndst első asszisztensnője november 28-tól december 3-ig díjtalanul ad útmutatást az arc helyes ápolására KOSZTELITZ PARFÜMÉRIA külön helyiségében V. ker., Dorottya ucca 12. szám Telefon: linet 988—89.

Next