Magyar Hirlap, 1928. május (38. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-01 / 99. szám

2 1928 május T. HIPLAP Ha az ultimátumra kielégítő válasz érkezik, az Egyiptomba rendelt hadihajókat vissza­rendelik Londonból jelentik. Az angol kormány jegyzéke, amelyet lord Lloyd egyiptomi fő­biztos vasárnap este hét órakor nyújtott át az egyiptomi miniszterelnöknek és amelyre az angol kormány szerda este fél óráig kér választ, kifejezetten ulti­­m­átum jellegével bír.­­Angol hivatalos körökben elzárkóznak min­den nyilatkozattétel elől és eddig még semmi sem szivárgott ki arra vonatkozólag, mik azok a „szükséges intézkedések“, ame­lyeket az angol kormány abban az esetben foganatosít, ha szerdán este hét óráig nem kap kielégítő választ. Tény, hogy a Máltából elindult angol hadihajók minden cáfolat ellenére­­ Egyiptom felé vették útjukat.­­Amennyiben az egyiptomi kormány szerdán este hét óráig kielégítő választ ad, úgy a hadihajókat drótnélküli távíró útján fogják visszarendelni Mahiába. Ily értelemben fog­ják fel Londonban a tengernagyi hivatalnak azt a közlését is, hogy a három csatahajó ismeretlen rendeltetéssel hagyta el Malta ki­kötőjét. A csatahajók tehát csakugyan Egyip­tom felé indultak el, oda azonban csu­pán abban az esetben fognak megér­kezni, ha az angol ultimátum határideje lejár anélkül, hogy az egyiptomi kor­mány részéről kielégítő válasz érkezne. Az angol külügyminisztérium felfogása sze­rint az egyiptomi válasznak a lehető legha­tározottabb formában kell megszövegezve lennie s tartalmaznia kell azt a kijelentést, hogy az egyiptomi kormány egyszer s min­denkorra­ felhag­y azzal a szándékával, hogy életbe léptesse a gyülekezési és egyesülési jog szabályozásáról készült új törvényjavas­latot. A javaslat tárgyalásának elhalasztásá­val, amint ezt az egyiptomi szenátus ter­­vezte, az angol kormány nem fog meg­elégedni. Kairóban külsőleg nyugalmas a helyzet, az egyiptomi közvélemény azonban feszült érdeklődései kíséri az angol—egyiptomi vi­szony legújabb fejleményeit. Az egyiptomi hatóságok minden intézkedést megtettek a rend és a nyugalom biztosítására. Rendkívüli minisztertanács Londonban Londonból jelentik: Baldwin miniszter­elnök az angol kormány tagjait rendkívüli minisztertanácsra hívta össze. A miniszter­tanácson, amely délután három órakor ült össze, kizárólag az angol—egyiptomi hely­zetet vitatták meg. az igazi gépselyem! Százezrek ünnepelték New Yorkban a Bremen hőseit New Yorkból jelentik. A Bremen pilótáit New York városa fényes fogadtatásban ré­szesítette. Walker polgármester a városház előtti téren fogadta a repülőket, akik ezután hajón a Battery térre mentek, ahol óriási ünnepség volt. A Battery térről a pilóták a Broadwayn keresztül tértek vissza a new­­yorki városházára. Útközben százezrekre menő ember­­tömegek éltették az Atlanti-óceán hőseit. Berlinből jelentik: Junkers professzor, a Bremen megalkotója, ma délben feleségével egyetemben a Columbus nevű Lloyd-gőzösre szállott, hogy New Yorkba utazzék Junkers — hír szerint — repülőgép­­gyárat akar alapítani az Egyesült Álla­mokban. A gyár által piacra bocsátandó repülőgépek alkatrészeit Németországban fogják gyár­tani, épúgy, mint ahogy az amerikai auto­mobilgyáraknak is fióktelepeik vannak Né­metországban, amelyek kizárólag amerikai alkatrészekből készült automobilokat ad­nak el. A képviselőház bizottságai részleteiben is elfogadták az öregségi és rokkantsági biz­tosítás javaslatát A képviselőház igazságügyi, munkásügyi és pénzügyi bizottsága hétfőn délelőtt foly­tatta az öregségi és rokkantsági biztosításról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A bizott­ság délelőtt letárgyalta a biztosítási kötele­zettségről, az önkéntes biztosításról, a bizto­sítási járulékokról és az öregség és rokkant­ság meghatározásáról szóló fejezeteket. A vita során a bizottság szociáldemokrata tag­jai a korhatárnak hatvanötről hatvan évre való leszállítását kérték. Vass József népjó­léti miniszter kijelentette, hogy örömmel el­fogadná a javaslatot, de az ezzel járó maga­sabb megterhelést a termelés a mai viszo­nyok mellett nem tudja elviselni. A bizott­ság az indítványt nem fogadta el. A 17. szakasznál Kócsán Károly indítvá­­ ny. . és csekély hasasaimul eladónk , valódiiperzsa és Smyrna szőnyegeket, WwW&SiIflsa val­am­it antik bútort is. „Antikort“ Rt. (Sternberg Z J.) VII., Hob ucca 31 az. Kazinczy uccai saroktelet. Telejon: J. 423-59 és J. 403 G$. A szám­ nyára az önkéntes biztosítást kiterjesztették a kántorokra, karnagyokra, egyházi éneke­sekre és az egyházfiakra is. Határozati ja­vaslatot fogadott el a bizottság, amelyben kéri a Házat, utasítsa a kormányt, hogy a mezőgazdasági alkalmazottak biztosítási ja­vaslatát a jelenlegi törvényjavaslat törvény­erőre emelkedésétől számított egy éven belül terjessze a Ház elé. A bizottság ülését délben félbeszakították és délután 5 órakor folytatták. A délutáni ülésen nagyobb vita volt az állami hozzájárulásra vonatkozó szakasznál, amelyet az előadók olyan módosításával fo­gadtak el, hogy az állam az évi egymillió pengő hozzájáruláson kívül az 1933—34. évi költségvetésben négymillió pengővel já­rul a biztosítás költségeihez, ez a hozzá­járulás ötven éven keresztül évi 200 ezer pengővel növekedik, 1983-tól kezdve pedig az állami hozzájárulás állandósul. KACÉRSÁG ISKOLÁJA Írta: BÍRÓ LAJOS 47 Lementek a kertbe és a kertből kisiklottak az uccára. Két fátyolozott asszony éjjel is járhat az uceán, anélkül, hogy bárki is molesztálni merné őket. Kevés emberrel is találkoztak, de mind­kettejüknek nagy megkönnyebbülésére pár lépés múlva Habibullah Khanba ütköztek bele. A fiatal költő a rózsakert körül sétáltatta tépett lelkét; nagyon elcsodálkozott azon, hogy a két lefátyo­lozott nő közül az egyik Genevieve, a másik meg éppen tudós tanára, de szívesen vállalkozott rá, hogy elkíséri őket. Baj nélkül eljutottak a Hotel P­oyalig, és némán átadott bő borravalók árán a Ronald lakásáig. Genevieve benyitott. Ronald egyedül volt, háttal ült az ajtónak és mogorván kérdezte, hogy ki az. Genevieve betette maga mögött az ajtót. — Ronald, — mondta a futástól lihegve. Ronald felugrott és elsápadt. Genevieve a mel­lére vetette magát. Ronald egy habozó, elhárító mozdulatot tett. — Ronald, — suttogta Genevieve lihegve —, ha tudnád, ha tudnád, ha tudnád! Ronald nem kérdezett semmit, hanem eltör­­zült arccal lehajolt és a Genevieve ajkára tapasz­totta az ajkát. Niemayer doktor és Habibullah Khan az ajtó előtt értesítésre vártak egy ideig, azután savanyú zavarodottsággal néztek össze. Megállapították, hogy kétségtelenül várniuk kell Genevievere, elhelyezkedtek, ahogy tudtak és fanyar mélabúval vártak hajnalig. Genevievenek az az érzése volt, hogy nem sza­kadhat el többé Rónáldtól és Rónáldnak az az érzése volt, hogy nem eresztheti el többé Gene­­vievet. Együtt maradnak, reggel együtt mene­külnek. Mikor azonban a hajnal első bágyadt fénye megjelent, Genevieve rémülten talpra ugrott. — Ez tiszta őrültség, — mondotta. — Hogy gondolhattunk erre? Félóra múlva elfognának. Meggyőzte Ronaldot arról, hogy vissza kell őt eresztenie a rózsakertbe és sietve akarta még egyszer hallani a Ronald merész vállalkozásának a részleteit. — Várj csak, várj csak, — mondta azután a homlokát dörzsölve. — Korngold üzent neked valamit, hogy vigyázz rá, hogy a leggyengébb pontján támadd meg az ellenséget, és nekem este eszembe jutott, hogy meg kellene őt kér­dezni ... Ronald nagy szemmel nézett rá és egyszerre csak haragos ütéssel a saját homlokára csapott. — Az egész tervet át fogom dolgozni. — mondta. — Azonnal nekiülök. Köszönöm, imá­­dottam. Genevieve elbúcsúzott tőle és két álmos és fáradt barátjával visszament a rózsakertbe. Más­nap péntek este volt, az amerikai fiúk nagy érdeklődéssel nézték meg a szelamlikra fel­vonuló Mahmud Alit. Ez a látvány Genevievet is érdekelte és a rózsakert egyik előre nyíló ablakában türelmesen várt, míg Mahmud Ali hazarobog a mecsetből. Mahmud Alit elég sápadt­­nak találta, de sokkal nagyobb meglepetésére azt is megállapította, hogy a szultán nem azt a szép Henry Quatre szakállat viseli, amelyet ő szabatott neki, és amelyet még tegnap is nála viselt, hanem régi, harcias, torzonborz bajuszát és szakállát. Az első másodpercben ezen a cso­dán úgy elálmélkodott, hogy teljes értelmetlen­séggel bámult a csapatainak kettős sorfala között gloriózusan hazarobogó uralkodó után. De ha­marosan — nevetve és gonosz, kis elégtétellel —­ megértette, hogy Mahmud Ali nagyon bágyadt férfidísznek érezte alattvalói szemében a Henry Quatre-t és addig is, amíg régi szakálla teljes pompájában kinő, gondosan elhelyezett pót­­szakállt hord nyilvános szerepléseinél. Ettől na­gyon jó kedve támadt és derülten nézte, milyen ujjongással üdvözli a tömeg a vörös zászlót, a felkelő arany nappal, amelyet Mahmud Ali tett meg nemzeti lobogóvá. Íme, így gondoskodik egy nagy uralkodó szakállal és zászlóval arról, hogy népének legyen miért lelkesednie. Az estét már szorongva várta, de az este haladt előre, éjszaka lett és Mahmud Ali nem jött át. Megint eltelt egy nap. Ha Isten segít, több na­pot nem is kell már ilyen szorongva végig várni. Ronald és Hutchinson a pénteket — ünnepnap lévén — nem találták alkalmasnak az akcióra, de holnap éjjel akcióba lépnek. A szombat dél­előtt események nélkül telt el, csak Habibullah Khan jelentette, hogy jó hírt kapott a Béni Alibi­­tól. Délután Korngold jelentkezett Genevievenél, Mahmud Alitól jött, idegesen és izgatottan. Mah­mud Ali ma valami módon értesült róla, hogy­ Genevieve meglátogatta Ronaldot és ez az érte­sülés nagyon érzékenyen érintette. Korngoldot azért hivatta, hogy nagyon otromba módon a szemére vesse neki, hogy a nyugati nő­ket fölébe merte helyezni a keleti nőknek és hogy a haragját általában kitombolja előtte. A kérdés most az, nem lehetne-e ez elől a sebzett harag elől kitérni valahogyan,­­ addig, amíg a kedvező fordulat be nem áll. Genevieve rögtön készen volt azzal az elhatározással, hogy elmegy látogatóba az angol követségre és egyszerűen ott marad, majd üzen valamit, hogy beteg vagy más­félét, szóval ott marad, amíg a Ronald vállalko­zása a sikeres befejezésig el nem jut. Korngold helyeselte ezt az elhatározást. Azonnal indulni akartak, de a házból nem lehetett kimenni. Minden kijáratnál a Mahmud Ali emberei álltak és nem engedtek ki senkit. Genevieve telefonozni próbált, a telefon nem működött. Niemayer nem volt itthon; az angol inast a Mahmud Ali embe­rei visszakergették, mikor a Genevieve üzeneté­vel ki akart menni a házból és arra se voltak hajlandók, hogy átvigyék Korngoldnak azt a ké­rését a nagypalotába, hogy ő elhagyhassa a há­zat. Mindenki itt marad. Korngold szomorúan tűnődött és azt mondta, hogy talán jobb is, h­a ő itt van, esetleg még használhat is valamit. Niemayer ijedten szaladt el Ronaldhoz. Ronald sápadtan és türelmetlenül várta, hogy este le­gyen. Mikor végre sötét lett, kint egy mezőn ki­gyulladt a gondosan előkészített máglya, hogy útmutatóul szolgáljon egy soha meg nem érkező repülőgépnek, és Hutchinson egyéb lázas tevé­kenységeket is megindított, hogy Ki­csak Szaidot foglalkoztassa. Az amerikai fiúk egy francia kö­vetség­ titkár lakásán rendeztek zajos mulatsá­got. folytatjuk) . Módosítások történtek azoknál a szaka­­­zoknál is, amelyek a nagyipari és pénz­­­­ntézeti vállalatok nyugdíjalapjaira vonat­­­koznak. Új szakaszt iktattak be a tengeri­hajózási vállalatokra vonatkozólag azzal, hogy ezek kötelesek alkalmazottaikat bizto­sítani, de a kormánynak joga van idevonat­kozólag külön intézkedni. A bizottság a javaslat valamennyi szaka­­szát letárgyalta és azt elfogadta. Kimondott­­ák a javaslat tárgyalására a sürgősséget, majd Vass József köszönetet mondott a bi­­zottság tagjainak munkájukért. Keaa —Mlllllt ■HIIIUSIIHMmWItMWHB—— A posta nyugalomba vonuló vezetőinek búcsúztatása A postaigazgatóság palotájában hétfőn bú­csúztatták el a nyugalomba vonuló Demény Károly vezérigazgatót és Kolozsváry Endre ve­zérigazgató-helyettest. Herrmann Miksa keres­kedelemügyi miniszter mondotta az első bú­csúztató beszédét, hosszasan vázolva Demény és Kolozsváry munkásságának a jelentőségét. Demény ötven éve állott a posta szolgálatában, Kolozsváry pedig 46 éven keresztül végzett irá­nyító munkát a posta technikai és műszaki feladatainak megvalósítására. Báró Szalay Gábor, az új vezérigazgató bú­csúztatta ezután Deményt és Kolozsváryt, akik mint két Atlasz, úgy tartották vállukon a posta súlyos intézményét és munkájuk jelentős kor­szakot jelent a magyar posta történetében. Az új vezérigazgató két emlékplakettet nyújtott át Deménynek és Kolozsvárynak. Demény Károly és Kolozsváry Endre rövid búcsúbeszéde után kezet fogtak a posta tiszt­viselőivel és voltak, akik sírva ölelték át a posta két nyugalomba vonuló vezetőjét. .......... Iliim— ............. min Heves harcok Csinanfutól délre Sanghaiból jelentik. Hivatalos közlés szerint a déli csapatoknak tízezer emberből álló egyik osztaga behatolt a Csinanfutól tíz mérföldnyire fekvő Kusauba. Heves har­cok folynak Csinanfutól délre és keletre is. Hupej tartomány északi és nyugati részé­ből érkezett menekülők megerősítik azokat a híreket, amelyek a vörös terror erőszakos­ságairól szóltak. Az elbeszélések szerint a vörösök bevették és kirabolták Kingnent, amely alkalommal állítólag ötezer embert öltek meg. — Ha fáj a feje és szédül, ha teltséget, bél­izgalmat, gyomorégést, oldalszúrást, mellszoru­lást és szívdobogást érez, igyék minél előbb valódi „Ferenc József” keserűvizet. Gyomor- és bélszakorvosok bizonyítják, hogy a Ferenc József víz remek természetalkotta hashajtó. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben.

Next