Magyar Hirlap, 1930. október (40. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-01 / 222. szám

4 TSSD oktoper T. HIPSAP Változékony, hűvös idő, helyenként eső A Meteorológiai Intézet jelenti szeptember 30-án este 10 órakor. Az északnyugati maxi­mummal szemben Kelet-Európában a lég­nyomás erősen süllyedt Észak-Európában ennélfogva az északi légáramlás lett uralko­dóvá, amely Közép-Európában is érezteti ha­tását Németországban a hőmérséklet leg­több helyen alig emelkedett 12—13 fok fölé. Az idő sokhelyütt, különösen Lengyelország­ban esős. Hazánkban is hűvösebb lett az idő, főleg az északi és a nyugati részeken. Dél­keleten a lehűlés kevésbé volt érezhető. Sze­geden a hőmérséklet még 27, Debrecenben 26 Celsius-fokra emelkedett. Eső sokhelyütt esett, de inkább csak kis mennyiségben. Időjóslat: Változékony, hűvös idő, helyen­ként esővel. wwi—mum—i. n­um^mwir—■■—n Pixkrefűz a Rökk Szilárd uccában Strassburger Etel tisztviselőnő, aki a Rökk Szilárd ucca 7. számú házban lakik, kedden délután lement a pincébe. A magával vitt gyertya lángjától a pincében lévő szalma lángot fogott s a tűz gyorsan tovább terjedt. Strassburger Etelnek sikerült még ideje­korán kimenekülni a pincéből. Közben már értesítették a tűzoltókat, akik félórai mun­kával eloltották a tüzet. Színigazgatók tanácskozása Kedden este a Fészek Klub helyiségében összeült a színigazgatók, színpadi szerzők és színészek parlamentje, hogy megvitassa az idegennyelvű hangosfilmek ügyét Az értekezle­ten általánosságban az a vélemény alakult ki, hogy a sok külföldi film behozatalát úgy lehet elsősorban korlátozni, hogyha megindul a ma­gyar filmgyártás. — A magyar közönségnek joga van ahhoz .— mondotta Molnár Dezső, a színészszövetség elnöke —­, hogy a magyar mozikban magyar filmet lásson és hallhasson. Ez a közönség érdeklődéssel és szeretettel fogadta annak ide­jén a magyar filmeket. Amint a színházak számára ma már a magyar darab a legjobb üzlet, úgy a magyar film is a legjobb üzletnek fog bizonyulni. A megélhetés rettentő gondjai is erősen sürgetik a magyar filmgyártás meg­indulását. Nem tudjuk megérteni, miért nem mozdul meg a filmalap? A filmipari alapnak és felettes hatóságának, a belügyminiszternek ren­delkezésére állanak az úgynevezett méter­pénzek, amelyből a vállalkozókat segíthetik és lehetővé tehetik, hogy a nagy magyar hangos­filmek gyártásának megindulásáig legalább 20—30 kisebb hangosfilm készüljön és ezek magyar írók írásait elevenítsék meg magyar színészek tolmácsolásával. Nem kívánja senki, hogy a mozik kizárólag magyar filmeket játsz­­szanak, addig, amíg nincs magyar filmtermés, de igenis kívánjuk, hogy rendelet kötelezze máris a mozikat magyar műsor bemutatására és a mozisokon van a sor, hogy a rendelet ke­resztülvitelét lehetővé tegyék. Utána a színigazgatók képviseletében Lázár Ödön szólalt fel, aki kijelentette, hogy a szín­házak eljutottak az utolsó órához és a legsür­gősebb segítséget kéri az idegennyelvű­ hangos­filmek beözönlése ellen. Wertheimer Elemér ki­jelentette, hogy ha nem történik sürgős intéz­kedés, a színházak demonstrálni fognak. Roboz Imre és Bálint Lajos felszólalása után Heltai Jenő azt tanácsolta, hogy legyen ez a keddi ülés demonstráció az idegennyelvű hangosfil­mek ellen, a színigazgatók, színpadi szerzők és színészek tiltakozása. Azután pedig válasszanak egy bizottságot, amely rövid időn belül dol­gozza ki, hogyan lehetne praktikusan kiegyen­líteni a filmszínházak és a színházak közötti ellentéteket. Heltai Jenő indítványát elfogadták és elhatá­rozták, hogy rövidesen megválasztják a bizott­ságot, amely gróf Bethlen István miniszterelnök, majd a kormány egyes tagjainak és a főváros illetékes köreinek figyelmét lesz hivatva fel­hívni az idegennyelvű hangosfilmek ügyére. A jegybank-kormányzók tanácskozásainak előkészületei Párizsból jelentik. Az Agence Econo­mique et Financière értesülése szerint Mo­ret, a francia nemzeti bank új elnöke a kö­zeljövőben tárgyalásokat fog kezdeni az európai jegybankok vezetőivel, így Mon­tague Norman-nal, Lutherral, Stringherrel és a többi jegybank-kormányzóval. A lap szerint egyelőre nem gondol Moret a new­­yorki utazásra, ezzel szemben folyamatban vannak megbeszélések, amelyek arra irá­nyulnak, hogy a Federal Reserve Bankok és a francia nemzeti bank között szorosabb kapcsolatok létesüljenek, Mindenünnen nyugtalanító hírek érkeznek — mondotta Briand a népszövetség közgyűlésén Curtins szerint nemcsak egész Európa, hanem az egész világ nyugtalansági hullám lázában és Genfből jelenti a Magyar Hírlap tudó­sítója. A népszövetség közgyűlésén kedden délután nagy leszerelési vita volt. A legna­gyobb szenzációt Briand beszéde keltette, aki szinte szóról szóra átvette Tardieu mi­niszterelnök alleconi beszédének azt a gon­dolatmenetét, hogy a leszerelést először a döntőbíráskodás­nak, azután a biztonságnak kell fölvál­tania, mielőtt a továbbiakról tárgyalni lehetne. Végül is a közgyűlés többórás vita után a leszerelési bizottság jelentését megszavazta, de kihagyta a jelentésnek azt a passzusát, amelyet Németország indítványára vettek fel és amely azt követelte, hogy a leszerelési világkonferenciát még 1931-ben hívják össze. Ehelyett a határozatban most már csak az áll, hogy „minél rövidebb időn belül“ tör­ténjék meg az összehívás, ez pedig végered­ményben még a semminél is kevesebbet je­lent. Az osztrák delegátus és Curtius német külügyminiszter bejelentették, hogy ilyen fogalmazásban nem szavazzák meg a javas­latot és tartózkodni fognak a szavazástól. Curtius után Briand emelkedett szólásra, aki azzal kezdte, hogy rövid nyilatkozatot akar csak tenni, de végül is hosszú beszéd lett a rövid nyilatkozatból, melynek során Briand kitért Henderson leszerelési programjára, az olaszok magatartására, sőt a németországi és ausztriai belpolitikai eseményekre is, anélkül, hogy nevén nevezte volna ezeket a dolgokat.­­ A francia külügyminiszter azzal kezdte, hogy különböző jelenségekből arra következ­tet, hogy a népek között még mindig zavaros a viszony. A felelős állam­férfiaknak nem szabad erről megfeled­kezniük, ha leszerelést hirdetnek. Ő ugyan melegen óhajtja a leszerelést, de nem hallgathatja el, hogy politikája miatt az utolsó időkben keserű szemrehányások érték. Mindenünnen nyugtalanító hírek érkeznek és Franciaország határain át­­hallatszik a gyűlölet és a vak düh ordítása. Mindezt nem szabad figyelmen kívül hagyni és kötelesség számolni a zavaros viszonyok­kal még akkor is, ha a békét akarják bizto­sítani. Briand ezután Curtius külügyminiszterhez és az osztrák delegátushoz fordulva, meg­jegyezte, hogy érti, ha Ausztria és Német­ország nem vesz részt a szavazásban, mert úgy látszik, mindkét delegátus érzi, hogy itt olyan dolgokról van szó, amelyekről jobb nem beszélni. Hinni akarja, hogy végül mégis csak szakít minden nemzet az újabban olyan divatos túlzások politikájával és rájön arra, hogy minden népnek a döntőbíráskodás, a bizton­ság és a leszerelés az igazi érdeke. A francia külügyminiszter után gróf Apponyi Albert emelkedett szólásra, aki azt kérte, hogy adják meg a biztonságot a le­­fegyverzett államoknak is, mert ma még mindig különbséget tesznek győztesek és le­­győzöttek között. Ennek meg kell szűnnie és most már végre hozzá kell fogni a nagy leszerelési ígéret gyakorlati megvalósításá­hoz. A legyőzött államok teljesítették a vállalt kötelezettséget, teljesítsék most már a győztesek is, mint ahogy Henderson a mostani közgyűlésen megígérte. Ha a győztes államok folyton halogat­ják leszerelési kötelezettségüket, akkor a népek hite és bizalma még jobban meg fog rendülni a népszövetségben. Utolsó szónokként újból Curtius beszélt, aki hangsúlyozta, hogy az állandó fegyver­kezések fenyegetik tulajdonképpen a leg­jobban a világ békéjét. Németország azt vallja, hogy Briand hármas jelszavát fordí­tott sorrendben kell megvalósítani. Először jöjjön a leszerelés, mert csak azután lesz majd biztonság és csak akkor lehetséges a döntőbíráskodás elvének megvalósítása. A legjobb biztonság mindenesetre a legsürgő­sebb leszerelés. A francia miniszterelnök nemrégiben azt mondta, hogy a békét csak erős és nyugodt nemzetek biztosíthatják. Ez feltétlenül igaz, de gyöngékké és nyugtala­nokká éppen egyes államok fegyverkezése teszi a többieket. Először a háború okait kell eltüntetni és ha Briand nyugtalanító németországi je­lenségekről beszél, arra csak azt vála­szolhatja, hogy ez idő szerint egész Európa, sőt az egész világ nyugtalan­sági hullám lázában él. A közgyűlés Curtius felszólalása után el­fogadta a hivatalos javaslatot, de Magyar­­ország, Ausztria és Németország delegátusa tartózkodott a szavazástól. A közgyűlés letárgyalta Motta svájci szö­vetségi tanácsosnak a kisebbségi kérdésben kidolgozott jelentését is és Motta javasla­tát, amely a bizottságban oly hosszú és elkeseredett vitára adott alkalmat, a köz­gyűlés plénuma minden harc nélkül elfo­gadta. Motta jelentése hangsúlyozottan rá­mutatott a kisebbségi jogvédelemre, nép­­szövetségi kötelezettségre és azzal fejezte be fejtegetéseit, hogy rövidlátó politika lenne, ha egyes államok korlátozni próbál­nák a kisebbségek jogait. Minden államnak érdekében áll, hogy nemzeti kisebbségei nyugodtan fejlesszék ki nyelvüket, vallásu­kat és kultúrájukat A kisebbségek problémája nem méló és átmeneti jelenség, hanem állandó jellegű és éppen ezért közelről érinti a világ békéjét. A rendszeres és eről­tetett beolvasztás politikájának tételét az egész világ lelkiismerete elítéli. Tűrhetetlen igazságtalanság lenne, ha az emberek nem imádkozhatnának saját nyel­vükön az Istenhez. A kultúrában az élőkört kívül nagy része van a holtaknak is és mind­­azoknak az előző nemzedékeknek, amelyek hozzájárultak a kultúra fejlesztéséhez. Eze­ken az elveken épült fel a népszövetség 1922-ik évi egyhangú közgyűlési határozata is, amely annak a reménynek ad kifejezést, hogy a kisebbségekkel szemben minden ál­­lam igazságos és méltányos elbánást fog gyakorolni. A keddi nap folyamán a szociális főbi­zottság is ülést tartott, amelyen gróf Apponyi Albertré elnökölt. Gróf Tagliano olasz delegátus a főbizottság tagjainak élénk helyeslésétől kísérve, meleg szavakkal mon­dott köszönetet gróf Apponyi Albertnénak odaadó buzgalmáért, amellyel az elnöklés kényes és fáradságos tisztjét betöltötte. Szerihl A chicagói alvilág vezére „hadialap((-ot létesít Al Capone minden hívének kétszáz dollárral kell hozzájárulni a „hadialap“ megteremtéséhez Chicagóból jelentik. Az alvilág banditái ellen rendszabályokkal felelnek a rendőrség­nek arra a bejelentésére, hogy erélyes irtó­hadjáratot kezd a banditizmus kiirtására. A lapok jelentései szerint a banditák vezére, Al Capone felszólí­totta 600 hívét egy „hadialap“ megte­remtésére. Minden egyes banditának 200 dollárral kell hozzájárulnia az alap létrehozásához. Azt hiszik, hogy Al Capone a százezer dolláros hadialapot elsősorban a rendőrtisztviselők megvesztegetésére akarja felhasználni. A rendőrség vezetője körrendeletben figyelmez­­tette ezért a rendőrtisztviselőket, hogy azon­nali elbocsátásnak teszik ki magukat, ha ki­derül, hogy akár a banditákkal, akár vala­melyik hozzátartozójukkal érintkeznek. Miután a rendőrség a legújabb köröző­levél alapján az üldözött 26 bandita közül csak hetet tudott elfogni, most a szökésben levő banditák feleségeit és gyermekeit őrizetbe vette. A banditák hozzátartozóit mindaddig tú­szokként fogják őrizni, amíg a banditák ön­ként nem jelentkeznek. A rák új, sikeres gyógymódjáról tett jelentést a bozeni orvoskongresszuson egy olasz professzor (A Magyar Hírlap római tudósítójától.) Bolzanóban — a régi Bozenben — most ülé­sezik az a kongresszus, amely a tudomány előmozdítását akarja szolgálni és amely ilyenformán Olaszország legkiválóbb tudó­sait és orvosait gyűjtötte egybe ennek a régi városnak falai között. A kongresszus szen­zációja Gaetano Ficherának, a milánói rák­kutatóintézet professzorának előadása volt, aki nem kisebb bejelentéssel lépett tudós­társai elé, minthogy sikerült olyan el­járást felfedezni, amelynek segítségével a rákot gyógyítani lehet. Fichera professzor eljárása abból áll, hogy bizonyos kémiai anyagot fecskendez a rák­beteg bőre alá és ez a folyadék azután lassan eléri a rákos daganatot és nyomban hozzálát annak elpusztításához. A processzus tartama a daganat nagyságától és erősségétől függ, de Fichera szerint idáig teljes eredményt ért el vizsgálatainál és a rákos daganat he­lyén legfeljebb begyógyult sebhely árulja el, hogy ott valaha tumor volt. Fichera fotog­ráfiákkal, röntgenfényképekkel bizonyít­gatta, hogy tényleg úgy történik minden, ahogyan azt előadásában e­lmondotta, azok a fényképek, amelyek kétnapon­ként készültek, valóban azt látszottak igazolni, hogy a rákos daganatok foko­zatosan elpusztultak. Természetszerűen azonban még hosszú ellen­őrző vizsgálatokat fognak folytatni odáig, amíg a tudományos körök végleges véle­ményt formálhatnak maguknak Fichera pro­­fesszor eljárásáról. Magyar lovasok a legnagyobb amerikai lovasversenyen Amerika legnagyobb magyar napilapja, az Amerikai Magyar Népszava, ismerve azt a ha­talmas propaganda-értéket, melyet a magyar sportemberek külföldi szereplése Magyarország részére jelent, azt kezdeményezte, hogy a leg­nagyobb amerikai lovasversenyen, a National Horse Show-on, melyet november 6-tól 12-ig rendez a National Horse Show Association of America, Magyarország lovasainak képviselői is résztvegyenek. A honvédelmi miniszter beleegyezésével Vitéz Rappaich Richard lovassági tábornok, lovassági szemlélő jelölte ki azokat a lovasokat, akik a magyar színeket a newyorki lovasversenyen képviselni fogják. Malanotti Lajos huszár­alezredes, Schaurek Ottmár huszárfőhadnagy és Endrődy Ágoston tüzérfőhadnagy a kijelölt lo­vasok, akik hat kiváló lóval és három lóápoló­val már október elsején bevagoníroznak, hogy Hamburgba induljanak. Itt 8-án hajóznak be a Hamburg-Amerika Line Cleveland gőzösére, amellyel október 20-án érkeznek New Yorkba. Amerikai tartózkodási idejük alatt a versenyt rendező nemzet lovasszövetség vendégei lesz­nek a magyar tisztek. A szövetség egyébként az utazás és szállítás összes költségeit is viseli. A lovasoknak több mint két hét idő áll még majd rendelkezésükre tréningcélokra és ez az idő elégséges lesz arra is, hogy a lovak az ­­l óceánon való átszállítás esetleges kellemetlen­­ségeit kipihenjék és az ottani éghajlati viszo­nyokat megszokják. Két öngyilkosság Unterhoff­er Emilia 27 éves varrónő, akit a Kassai út 122. szám alatt lakik, morfium­mal megmérgezte magát. Állapota súlyos. — Alberkovics László 21 éves vaseszter­gályos a Margithídról a Dunába ugrott, de­ a motorosőrség kimentette. Állapota súlyos. A mentők mindkét öngyilkosjelöltet 3 Rókus-kórházba szállították. Szombaton megnyílik a budapest—bécsi országút Tíz nappal előbb, mint ahogy tervezték, szom­­baton megnyílik az újonnan elkészült buda­pest—bécsi országút, amely a legmodernebb út­építési módszerek szerint épült. Rud János ke­reskedelmi miniszter sürgette legjobban ennek a nagy nemzetközi jelentőségű útvonalnak a­ befejezését és Bod János szombatra meghívta a sajtó képviselőit, hogy szemléljék meg az ú­j országutat. . A MAGYAR HÍRLAP ELŐFIZETÉSI ÁRAI: 1 Mm &9 ° E. érre 8 fő & ém 10 fn­

Next