Magyar Hirlap, 1931. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-21 / 16. szám
4 1931 január 20. HÍRLAP Anyagi gondokkal és betegséggel magyarázzák Beniczky Ödön öngyilkosságát A nyugalmazott belügyminiszter tettének okáról semmiféle írást nem hagyott hátra kedden reggel a Szilágyi Dezső tér egyik padján, szemben a parlament épületével, revolverrel agyonlőtte magát Beniczky Ödön nyugalmazott belügyminiszter. Levelet, amelyből az öngyilkosság okára lehetne következtetni, nem hagyott hátra. Kora reggel terjedt el Beniczky Ödön öngyilkosságának híre a fővárosban, ahol nagy és őszinte részvétet keltett. Mindenkit, legközelebbi hozzátartozóit és barátait is váratlanul érte a tragédia híre. Mindenki érthetetlenül áll Benicziky Ödön öngyilkosságával szemben, amelyet anyagi gondokkal és betegséggel igyekszenek megmagyarázni. A voltaképpeni okra azonban senki sem tud magyarázatot adni, mert intim baráti körben, látszólag derűsen, jókedvűen töltötte el utolsó éjszakáját a tragikus sorsú Beniczky Ödön, aki egyik markáns alakja volt a magyar politikai életnek. Kedden reggel hat órakor egy sofőr állított be a 12-es számú rendőrőrszobára és elmondotta, hogy a budai Margit-rakpart egyik padján, a Szilágyi Dezső tér közelében elegánsan öltözött idősebb férfi holttestére akadt. A padon Browning-pisztoly hevert és az étellelen arcra vércsíkok fagytak. A rendőrőrszobáról azonnal értesítették a mentőket és értesítették a főkapitányság központi ügyeletét is, ahonnan bizottság szállt ki, hogy megállapítsa az öngyilkos férfi személyazonosságát. A mentők megállapították, hogy az ismeretlen férfi közel egy órával előbb, tehát hajnali öt óra tájban követte el az öngyilkosságot. Egy Browning-revolverrel lőtt a szájába és a golyó, amely azonnal kioltotta életét, az ágyon keresztülhatolva hátul, a koponyáján jött ki. A rendőri bizottság elsősorban az öngyilkos személyazonosságát igyekezett megállapítani. Miközben átkutatták ruházatát, az egyik rendőr a perzsagalléros télikabát zsebében névjegyet talált, amelyen a következő név állott-Beniczky Ödön nyugalmazott belügyminiszter. A rendőri bizottság tagjai megdöbbenve nézték a névjegyet és első pillanatban arra gondoltak, hogy nem az ő tulajdona. Később azonban tüzetesebben átkutatták a halott férfi ruházatát és ekkor a télikabát bélésében, valamint ingében megtalálták a B. Ö. monogrammot Ujján jegygyűrű volt, amelyen a Stefi név volt bevésve és ez nyilvánvalóvá tette, hogy Beniczky Ödön nyugalmazott belügyminiszter lett öngyilkos a dunaiparti padon, mert feleségének leánykori neve Blum Stefánia Beniczky Ödön holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították a rendőrtisztviselők, akiknek egykor legfőbb főnökük volt Beniczky Ödön. Azonnal fölismerték benne a nyugalmazott belügyminisztert és az agnoszkálásról mingjárt jegyzőkönyvet is vettek fel. A tragédiáról még a reggeli órákban értesítették a Beniczky-család Budapesten élő tagjait. Beniczky Ödön, mint a vizsgálat megállapította, október 15-ike óta, egész utolsó napokig a Gellért-szállóban lakott. Lakása tulajdonképpen a Múzeum ucca 5. számú házban volt, ennek egyik harmadik emeleti hatszobás lakása még mindig Beniczky Ödön nevén van. Beniczky Ödönnek súlyos gyomorbántalmal voltak az utolsó években, ezért költözött a Gellértszállóba, ahol vízgyógykúrákat tartott. Feleségével azonban mindvégig fenntartotta az érintkezést és szállóbeli lakásából is naponta meglátogatta. A hétfői estét is feleségénél töltötte. Kedélyesen elbeszélgettek, Beniczky Ödön a Tosca egyik áriáját dúdolta és 11 óra után távozott el. A Mátyás-pince étterembe ment, ahol már várták régi barátai: Palugyay Móric nyugalmazott belügyi államtitkár, Szmrecsányi György nyugalmazott főispán, Rupprecht Olivér volt nemzetgyűlési képviselő és Avarffy Elek ezredes. Derűsen mosolyogva ült a megszokott baráti körben Beniczky Ödön. A társalgásba nem igen szólt bele, de ez nem tűnt fel senkinek, hiszen mindenki hallgatag és zárkózott embernek ismerte. A gázháborúkról szólt a társalgás a régi politikusok között és megállapodtak abban, hogykedden meghallgatják Petróczy nyugalmazott ezredes előadását a gázháború elleni védekezésről. Beniczky ekkor meg is jegyezte, hogy ő is okvetlenül elmegy az előadásra, amely nagyon érdekli. A keddre virradó éjszaka fél két órakor búcsúztak el egymástól a társaság tagjai. Hogy hol járt reggel öt óráig, amikor az öngyilkosságot elkövette, mindeddig felderítetlen. Éppen úgy érthetetlen mindenki előtt, hogy ruhája zsebeiben nem találták meg pénztárcáját sem. Azok, akik együtt töltötték Beniczky Ödönnel az utolsó estét, mélyen megrendülve fogadták az előttük is érthetetlen öngyilkosság hírét. Palugyay Móric visszaemlékszik arra, hogy napokkal ezelőtt, amikor Ketety Dénes öngyilkos lett, szóbakerült a tragikus esemény. A társalgásba váratlanul bekapcsolódott Beniczky Ödön is, aki kijelentette, hogy igen nagy anatómiai tájékozottság szükséges az ilyen öngyilkossághoz, mert ha valaki kitűnő vadász is, rendesen nem találja el a Szívét vadászfegyverével. Beniczky Ödön akkor kijelentette, hogy ha valaki öngyilkos akar lenni, legjobb és legbiztosabb, ha a szájába lő. Barátai akkor nem tulajdonítottak különösebb fontosságot Beniczky Ödön megjegyzésének, de most, visszaidézve a történteket, azt sem tartják lehetetlennek, hogy már akkor foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. A pad alatt, amelyen öngyilkos lett Beniczky Ödön, egy zsebtükröt is találtak és azt sem tartják lehetetlennek, hogy Beniczky elővette zsebtükrét és az utcai gázlámpa tövében balkezével szeme elé tartotta a tükröt és jobbkezével a szájába lőtt. Abban az időben Beniczky tüntetésképpen lemondott tiszti rangjáról is és itt a világháborúban mint közlegény vonult be. Hamarosan visszanyerte tiszti rangját Az orosz fronton súlyos lábfagyást szenvedett és ezért áttették a Vörös Kereszthez. Gróf Esterházy Móric előbb lévai, majd esztergomi főispánná nevezte ki Beniczkyt, aki a kommunizmus elől Bécsbe menekült, onnan Grácba került és Lehárral együtt megszervezte a feldbachi táborban azt az ellenforradalmi csapatot, amely a kommunizmus bukása után, mint Lehár-hadosztály, megszállta Nyugat-Magyarországot. Beniczky belügyminiszteri tárcát kapott Huszár Károly kabinetjében és már ekkor titokban nagy eréllyel nyomoztatott a Somogyi és Bacsó meggyilkolása ügyében és más egyéb atrocitások dolgában. Beniczky a kereszténypárt tagja volt mindaddig, amíg atyai barátja, Rakovszky István bentmaradt a pártban. Mint szélső legitimisták gyakorta szerepeltek abban az időben. Az első királypuccskor Hajmáskéren feltartóztatták Szmrecsányit és Beniczkyt. Nyomban szabadon bocsátották azonban őket és a puccs után viharos üléseken kértek elégtételt úgy Szmrecsányi, mint Beniczky mentelmi joguk megsértése miatt. Akkor ütközött először össze Beniczky élesen Bethlen miniszterelnökkel. Amikor pedig egy izgalmas délutáni ülésen elmondta Beniczky mindazt, amit mint miniszter hivatalosan tudott meg a Bacsó— Somogyi-ügyben és a duna-tiszaközi atrocitások dolgában, akkor élesen szembekerült saját pártjával és még inkább a kormánynyal. Lovagias afférok is származtak ebből. Rakovszky nem sokkal ezután lemondott az elnöki méltóságról és úgy Rakovszky, mint Beniczky kiléptek a kereszténypártból. A második királypuccs idején letartóztatták Andrássyval, Graitzzal, Sigrayval és Rakovszkyval együtt, később kieresztették és pertörlés következtében az ügy nem is került főtárgyalásra. 1922-ben nem kapott Beniczky mandátumot, bárha a szociáldemokrata pártban is volt egy árnyalat, amely helyesnek tartotta volna, hogy a pártonldvtti Beniczkyt és Rakovszkyt a szociáldemokraták is támogassák a választási küzdelemben. Később időszaki választáson fellépett a kultuszminiszterrel szemben Komáromban, de 64 szóval kisebbségben maradt. Ezzel le is zárult Beniczky politikai karrierje. A Somogyi—Bacsó-ügyben mint tanút hallgatták ki, ő azonban írásban beadott vallomását leközölte egy napilapban, amiért a napilapot a kormány megszüntette. Beniczkyt bíróság elé állították, azonnal letartóztatták egy más cikk miatt, amiért már előbb jogerősen kétheti fogházbüntetést mértek ki rá. A két hét letelte után szabadon engedték, a lapban megjelent vallomása miatt azonban a Töreky-tanács háromévi fogházra ítélte, amelyet legfelsőbb fokon a kúria 1 évre és 8 hónapra szállított le. Többhónapi fogházbüntetés után ifjúkori gyomorbaja veszedelmes méreteket kezdett ölteni s a minisztérium megengedte, hogy büntetését félbeszakítsa. Később kegyelem útján a kormányzó ezt a büntetést el is engedte. Ettől fogva nem szerepelt többet Beniczky, csupán csak egyszer, amikor az egyik jobboldali napilap igazgatását vette át, de ez a megbízatása is hamarosan befejeződött. Beniczky meggyőződéses, kemény ember volt és szinte túlhajtottan önérzetes is. Barátai tudták, hogy nyugdíjából nagyon szűkösen él, ellenben semmiféle formában sem fogadott el támogatást. Még zárkózottabb lett, mint amilyen volt. Nagyon hatott rá gróf Andrássy Gyula halála is, aki a koalíció alatt nem szívelhette ugyan Beniczkyt, mert az egyszer igen élesen lépett fel vele szemben, a legitimista mozgalmakban azonban nagyon összemelegedtek: Andrássy kevés embert szeretett és beesett úgy, mint Beniczkyt és Beniczky kevés emberhez ragaszkodott annyira, mint Andrássyhoz. Az utóbbi időiben Szmrecsányi Györggyel és Palugyay Móriccal volt nap-nap után együtt, de ezek előtt sem mutatta, hogy mindinkább kétségbeesik és mindinkább kilátástalannak, üresnek látja életét. MEGJELENT! Családi rakótuza. Tervgyűjtemény I. Ára 16.— pengő. 34 darab 1 2 és 3 szobás lakóház terv, részletes költségvetéssel, árelemzéssel, anyagszükség éti kimúlással. Építkezők számára nélkülözhetetlen. Ellenőrizheti a házára beérkezett ajánlatát. Kapható KunsSädter Adolf könyvkereskedésében. VIL, József körút 7. Beniczky Ödön közéleti szereplése Beniczky Ödön 1878 február 12-én született Zólyomban ősi, de elszegényedett családból. Középiskolai tanulmányait Besztercebányán és a kalocsai jezsuita gimnáziumban végezte. Húszéves korában mint másodéves bölcsésztanhallgató került az Alkotmány szerkesztőségébe, ahová Rakovszky István protezsálta be. írt kedves, ötletes, humoros tárcákat, majd politikai rovatvezető lett. Jó újságíró volt. Már fiatal korában is befelé élő, zárkózott fiú volt, aki kevés emberrel barátkozott, sokat tanult, így a modern nyelvek mellett igen jó latin és ógörög volt, sőt az athéni újgörög lapokat is olvasta állandóan. Úgynevezett „sneidig“ embernek tartották, aki meggyőződéséhez szinte makacsul következetes és kész bármely percben azért, amit hisz, akár kenyerét megkockáztatni, akár kiáltani, a legszigorúbb feltételű párbajra is. Huszonnyolcéves korában Rakovszky István támogatásával jelölték Rózsahegyen néppárti programmal, bárha Molnár János apát, a párt akkori vezére, sohasem rokonszenvezett vele. Meg is választották, a legközelebbi választáson azonban nem vállalt mandátumot, hanem megalakította a Magyar Kurír című katolikus jellegű kőnyomatost, amelynek pikantériája, hogy ott dolgozott Beniczky alatt Számyény Tibor is, aki akkor még — bárha zsidó származású volt — nagy katolikusnak és zsenikinek adta ki magát. Amikor a parlamentben az ellenzéki képviselőknek aflerjük támadt Gerő századossal, ő, mint Szmrecsányi György segédje, megtagadta Gerőtől az elégtételt, amiért Terstyánszky hadtestparancsnok megparancsolta a tiszteknek, hogy lépjenek ki az Országos Kaszinóból, amelynek választmánya azonosította magát Szmrecsányival és Beniczkyvel. Évekig tartott emiatt a becsületügyek sorozata, míg végre 1914-ben Szmrecsányi kiáltott párbajra Terstyánszky- Szer!!* — —— A Szülők Szövetsége jelentékenyen kibővítette munkakörét Felekezeti, társadalmi és pártkülönbség nélkül minden szülőt be akarnak vonni a munkába A Magyar Szülők Szövetségét, amely hét éve működik, 1930 júniusában átszervezték és gróf Keglevich Gyula országgyűlési képviselő lett az új elnök. A szövetség 1931-ben újult erővel látott hozzá munkájához és kedden délután az Otthon-kör egyik termében a szövetség vezetősége ismertette a sajtó képviselői előtt munkaprogramját. Gróf Keglevich Gyula elnök nyitotta meg az értekezletet. Köszönetet mondott a sajtónak eddigi támogatásáért és kérte a sajtó megjelent képviselőit, hogy a jövőben még fokozottabb mértékben propagálják a szövetség munkáját. Kifejtette, hogy a Magyar Szülők Szövetségének háromirányú munkája van: pedagógiai, orvosi és szociális, illetve gazdasági problémák népszerűsítése és megvilágítása. — A legfontosabb — folytatta gróf Keglevich —, hogy a szülők előtt ismertessük az új nevelés kérdéseit. Tulajdonképpen háromféle nevelésben részesül a mai gyermek: szülői, iskolai és testi nevelésben. Kétségtelen, hogy a szülők gyermekeik nevelésénél nagyon sok hibát követnek el. A leggyakoribb hiba a túlságos nagy szeretet miatt a gyermekek elkényeztetése. Ez a gyermekkori elkényeztetés káros befolyással van a fejlődő ember karakterére. A Szülők Szövetsége célja a szülőkkel elfogadtatni egy egységes nevelési irányt, tehát gyermeknevelésre nevelni a szülőket. Katolikus iskolákban már sokhelyütt van Szülők Szövetsége-szerű intézmény. Én jó katolikus vagyok, de hirdetem, hogy ezt a kérdést felekezeti alapon nem lehet megoldani. Mi a Szülők Szövetségében szívesen látunk felekezeti és pártkülönbség nélkül minden magyar szülőt. Gróf Keglovich nagy tapssal fogadott beszéde után dr Máday István egyetemi magántanár, a szövetség ügyvezető elnöke szólalt fel. — Ha nem sikerül ebben a szövetségben egyesíteni a szülőket társadalmi különbség nélkül — kezdte dr Máday —, akkor hiábavaló munkát végzünk. — Úgy kell megalkotnunk a Magyar Szülők Szövetségét, ahogy megszervezték ezt az intézményt harminc külföldi államban. Az alapszabályokat is úgy állítottuk össze, hogy ne legyen olyan felekezet vagy politikai párt, amelynek ez ne konveniálna. Néhány évtizeddel ezelőtt már megalakult Genfben a szülők nemzetközi szövetsége. A magyarországi szövetség is ennek kötelékébe tartozik. — A mozgalom népszerűsítése céljából állítottuk fel a Szülök Iskoláját. Ez eddig csak mint „szülők egyeteme“ működött, az előadások ugyanis túlságosan magasrendűek voltak ahhoz, hogy a legegyszerűbb néposztályok tagjai megérthessék azokat. Elhatároztuk, hogy a jövőben sokkal népszerűbb előadásokat fogunk tartani szegénysorsú és kisebb intelligenciával rendelkező szülők számára. Megszervezzük a nevelési tanácsadót is és mindent megteszünk, hogy a szülőket és pedagógusokat minél gyakrabban összehozzuk, hogy együtt dolgozhassanak a közös cél érdekében. Népszerűsíteni akarjuk a pályaválasztási tanácsadó intézményt is. — Orvosi szempontból be akarjuk hozni az állandó, évenként egyszeri orvosi vizsgálatot és az iskolaorvosi intézménynek, főleg vidéken, komolyabb formában való megalkotását. A legfontosabb feladat azonban természetesen a nevelés. Ennek nagy fontosságát semmi sem igazolja jobban, mint az, hogy a mi nemzedékünk, amit háborúra neveltek, végzetes háborút csinált — az új nemzedéket más irányban kell nevelnünk. Dr Máday érdekes előadása után dr Kulcsár István orvos, a szövetség titkára szólalt fel. Kifejtette, hogy a szülők, pedagógusok, orvosok, lelkészek és többi nevelők egymással ellentétes úton haladnak. A Szülők Szövetsége hivatása megalkotni az egységes nevelési frontot. Dr Kulcsár ezután a szülők iskolájának mellékintézményéről, a Lányok Iskolájáról számolt be, amely fiatal lányokat készít elő az „asszonyi és anyai pályára“. Végül gróf Keglevich elnök megköszönte az érdekes felszólalásokat és kérte a sajtó képviselőit, hogy segítsék a szövetséget, hogy az megindíthassa a Szülök Lapját. Kiutasították Romániából a „Temesvárer Tagblatt“ szerkesztőjét Bukarestből jelentik Bakiért, a Temesvárer Tagblatt szerkesztőjét, aki magyar állampolgár, a rendőrség kiutasította. Január 22-éig el kell hagynia Románia területét. Az Adeverul szerint a kiutasítás a román közigazgatás elleni támadásokra vezethető vissza. (MTI.) A MAGYAR HÍRLAP ELŐFIZETÉSI ÁRAI: 1 hóra 2,90 P, *4 cm 8 P, Vj évre 15 £.