Magyar Hirlap, 1932. december (42. évfolyam, 271-295. szám)
1932-12-01 / 271. szám
2 1932 december 1. fflPLAP A képviselőház csütörtöki ülésén szóváteszik a kolozsvári eseményeket A Kolozsvárott lejátszódó eseményeknek csakhamar híre ment szerdán délután aparlamentben időző képviselők között és este a politikai pártokban. Az esti órákban politikai körökben azt beszélték, hogy csütörtökön az ülés megnyitása előtt a kolozsvári tüntetések ügyében pártközi értekezlet lesz, a napirend megkezdése előtt pedig az egyes pártok szónokai a Ház ülésén is szóvá teszik az ügyet és a kormány részéről vagy a miniszterelnök, vagy a külügyminiszter szintén fel fog szólalni és ismertetni fogja a kormány álláspontját. Borbély György lett az új szolnoki főispán A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére Almásy Sándort, Jász-Nagykun- Szolnok vármegye főispánját ettől az állásától buzgó és eredményes szolgálatainak elismerése mellett saját kérelmére felmentette és Borbély Györgyöt, a felsőház tagjátJász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjává kinevezte. MeghosszstitottdK ** tiagyarosztrász klízisigeniffezményt Bécsből jelentik. Az osztrák és a magyar kormány a fennálló kly-ingegyezmény hatályát jegyzékváltással ideiglenesen további egy hónapra ez év végéig meghosszabbította. A képviselőhöz zárszámadási bizottságának ülése A képviselőhöz zárszámadási bizottsága szerdán ülést tartott, amely a késő esti órákban ért csak véget. Az ülésen Nánássy Andor főelőadó, majd az egyes tárcák előadói ismertették a zárszámadás részleteit. A kormány részéről Imrédy Béla pénzügyminiszter, Vargha Imre, Jakabb Oszkár és Darányi Kálmán államtitkárok vettek részt az ülésen. A bizottság elfogadta az 1929—30. és az 1930—31. költségvetési évről szóló zárszámadást és javasolta ezekkel kapcsolatban a kormány részére a felmentvény megadását. Elfogadták továbbá gróf Esterházy Móric indítványát, amely kimondja, hogy az állami leltárokat el kell készíteni és a legközelebbi zárszámadásba beilleszteni. Aranygyűrű írta: HOLLÓ JENŐ Tolvaj! Fogják meg! Éles, hasogató a kiáltás. Nyurga fiatalember szalad a járdán. Hanem a Körúton este is sok a nép. Hárman már üldözik is. Messzire nyílik a mellékucca árnyékos szája. Bíztatja magát. Kitartás, még csak néhány perc . .. Mellében a legvadabb életösztön kalapál. Hiába. Már érzi, hogy valaki a kabátját markolássza, egy másik hátulról karjába csimpaszkodik. Aztán összefolynak az arcok, hogy nem lehet közülük kitalálni, melyik az élő és melyik az árnyék. És fenyegetőek, mint a vihartól tomboló rengeteg. — Rendőr! — kiáltja valaki a tömegből Hanem a rendőr messze jár. Ki gondolna rá, hogy éppen itt, a legforgalmasabb úton merészel valaki rabolni. Szalad az asszonyka, akié a gyűrű, aki először tolvajt kiállott. Az arca kipirult és ellenséges. Mögötte kemény lépéssel jár a férje. Az is, fiatal. Szerényebb polgárok lehetnek, akiknek nem telik taxira és készen vásárolják a ruhájukat. A tolvaj már visszaadta a gyűrűt. Lehajtja fejét, a szája félrekonyult, mély barázda vonul a szeméig. Pedig még nem lehet több húszévesnél. — Jaj, micsoda elfajzott világ! — mondja egy anyóka a csoportban. — Ilyen fiatal és már rabol. A meglopott hadarva beszéli a történteket Lekötelezettnek érzi magát, mintha a csoportban mindenki jöltevője volna. Csak a tolvaj az ellensége. Annak nagy, vizes szemei vannak. Elfordítja őket, a színét nem is látni csak homlokába csapzó barna haját. Az aszszony szemei gesztenyeszínűek és élénkek. Persze örül, hogy megvan a gyűrű. Hiába húzza visszafelé, hiába csitítja a férje. Ej, micsoda lomha ember is az ő ura... Tulajdonképpen ő az oka az egésznek. Jia nem válogat annyit azok között a vacak szivarok között, akkor neki eszébe sem jut a gyűrű. De hogy soká bennmaradt a trafikban, ő meg az utcán várt, unatkozott. Lehúzta ujjáról a sárga gyűrűt, gyönyörködött csillogó, zöld kövében, forgatta ujjai között. Egyszercsak valaki meglökte, leesett a gyűrű s az a tolvaj már fel is kapta és eliramodott. Ő pedig kiállott. Lám, Inár meg is fogták. És milyen hoszszúkáis arca van ennek a tolvaj legénykének !... Elmondta az egész históriát. Akkor a férje hirtelen közbeszólt. Azt mondta: — Engedjék futni azt az embert! Akkor már sokan csoportosultak. Álltak ott, akik nem engedték volna futni, de rendőr még nem érkezett. Azokra pedig, akik a tolvajt fogvatartották, hirtelen meglepetésszerűen jött a felszólítás. Elengedték a foglyot, az pedig pillanatig sem várt, hanem kisurrant a csoportból, be a mellékutcába. A csődület is kezdett oszlani, örülve, hogy nem történt baj. Néhányan morogtak, az aszszonyka még mindig hálálkodott. Hanem mikor már csak ketten maradtak és előttük a mozireklám világított, harapósán az urához fordult: — Miért mondta, hogy engedjék el? Az ilyen nem érdemel szánalmat! — Ugyan, hadd fusson — mondta vállal vonva a férj. — Egy hamis aranygyűrűért igazán nem érdemes olyan hűhót verni. — Mit, hamis ez a gyűrű? Az asszonyka egészen elképedten nézett az urára? — Az első ajándéka? A férj pedig erejének s most már hatalmának tudatában mosolygott. — Akkor nem volt pénzem valódi aranyra! Az asszonyka mondani akart valami sírósat és szemrehányót, de a férj, hogy elmeneküljön az utcai nyilvánosság elől, húzta a mozi felé. Ekkor azonban történt valami. A tolvaj visszasettenkedett. Lopva jött és megállt a férfi előtt. Az arca szürke volt, hebegett: — Köszönöm, uram, hogy pártfogolt. Higgye el, még sohasem loptam, de olyan kapóra jött az a gyűrű. Állás nélkül vagyok és szeretek egy lányt, az pedig már olyan régen kér tőlem egy gyűrűt. A férfi bosszúsan elfordult. Hanem most az asszony lett nagylelkű. — Péter! — fordult az urához. — Én odaadom ennek az embernek a gyűrűt. Ha egyszer úgyis hamis... — Mit bánom én — mondta a férj de siess, mert kezdődik az előadás. Az asszony már húzta is le a gyűrűt. Ha nem a tolvaj megint félrehúzta a Száját. A szemét is tágra nyitotta. Most már látszott, hogy szürke a szeme és nem is csúnya legény. Méltatlankodva csóválta meg a fejét. — Csak nem fogok hamis aranygyűrűt ajándékozni! Hátat fordított és elindult a Körúton. Az asszonyka bámult, a férj nevetett , még akkor sem tudta hahotáját visszatartani mmikor felesége haragosan, villámló szemekkel sziszegte felé a szavakat: — Látja? Szemtelen! Hasznos tudni, flB hogy a derűs hangulat, a 16 ICOSftfZftS mindig al^ £ * * gyomor és belek kifogástalan működésétől függ. Z VA SZOniSáSbaM szenvedőknél n® áW*0J&ch* SmtSSfDSl hiányoknál pedig a mrrerofl keserUvIis válik ba Mobbal. Miről beszéltek egy „politikamentes“ kormánypárti képviselő-vacsorán? Kedden este érdekes vacsora folyt le az egyik dunaparti szálló éttermének különhelyiségében. Körülbelül negyven egységespárti képviselő jött össze baráti vacsorára, közöttük a kormány két tagja: Fabinyi Tihamér és Lázár Andor is. Arról volt szó, hogy politikamentes baráti vacsora lesz, az összegyúr politikusok azonban mégis elkeltek politizálni és igen keserű hangon beszéltek. A kormánypárti képviselők kifogásolták, hogy nincsenek kellőképpen informálva, nem tudják, mi történik a politikában, mik a kormány tervei, úgyhogy valósággal futniok kell a politikai hírek után. Kifogásolták, hogy nem tudják, miképpen akarja a kormány a parlamentet foglalkoztatni és kifogásolták azt is, hogy csak ritkán van pártértekezlet, akkor is rövid ideig, interpellálniuk csak a pártvezetőség hozzájárulásával szabad, úgyhogy panaszaikat nem áll módjukban a kormánynak előterjeszteni. A kormánypárti képviselők a kesergés után Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisztert kezdték ostromolni, hogy ismertesse előttük a magyar—osztrák kereskedelmi szerződés részleteit, a kereskedelmi miniszter azonban kitért a felszólítás elől, azzal, hogy baráti vacsoráról van szó, ahol nem akar politizálni. Az egységes párti képviselők szóvátették még az export körüli bajokat és elmondták, hogy az Olaszországba irányuló marhaexport három-négy hét óta állandóan esik, a lóexport pedig csaknem teljesen szünetel. Még sok aktuális gazdasági és politikai kérdés került szóba az egységespárti politikamentes vacsorán. A módosított kamarai tervezet a Budapesti Orvosszövetség előtt A Budapesti Orvosszövetség szerdán este dr Hültl Hümér ügyvezető alelnök vezetése alatt nagygyűlést tartott a szövetség Szentkirályi utcai székházában. A gyűlés egyetlen tárgya a kamarai tervezet megvitatása volt. Az elnök megnyitószavai után az előadó, dr Csik László ismertette a Budapesti Orvosszövetség választmányának javaslatát, megkezdtük a karácsonyi bandavásárt Női sport rövid buenó banda .............................. F 25.Nőii magyar karakol sportbanda ...................— F 50.Nól magyar karakul bosszú bunda ................. P 75.— Vidéki megrendeléseket utánvéttel küldünk. Szörmeszövetkezet, Budapest, V., Visegrádi t. 111a. vagyis az orvosi kamarai tervezet jelentékenyen módosította formáját. Rámutatott arra, hogy a tervezetet három főelv alapján szerkesztették meg. Az első ezek közül, hogy minden orvos a kamara tagja legyen, a második, hogy az orvosi kamarák autonómiával rendelkezzenek, a harmadik pedig az orvosi hivatás védelme. Dr Csik László ezután felolvasta a tervezet módosított pontjait. A módosítás szerint a magyarországi orvosi kamarák központi szervezete a kamarák központi választmánya lenne. Ennek a szervnek az volna a hivatása, hogy egységesítse az orvosi kamarákat. A központi választmány tagjai a kamaráknak titkos sza Csütörtök vazással választott tagjai lesznek. Csak olyan orvost lehet erre a választmányi tagságra jelölni, aki egyik kamarában sem visel semmiféle tisztséget. A kamarai tisztségek egyébként tiszteletbeli állások. Ha bármely kamara ellen valami panasz érkezik be, a központi választmány köteles ezt kivizsgálni és a vizsgálat eredményéről a belügyminiszternek jelentést tenni. Módosították a tervezetnek a kamarai fegyelmi bisráskodásról szóló részét is. A tervezet egyik pontja azzal foglalkozott, hogy kik azok az orvosok, akik valamely okból nem lehetnek a kamara tagjai. A tervezet szerint a jogerősen vagyon elleni bűncselekményért vagy nemzetelleni bűncselekményért elítéltek és azok , akik ilyen bűnügy miatt vád alatt állnak, nem lehetnek kamarai tagok. Amikor dr Csik a tervezetnek ezt a pontját felolvasta, az egész teremben óriási vihar tört ki. Hangos közbeszólásokkal követelték az orvosok, hogy töröljék el azt a pontot, hogy azok, akik vád alatt állnak, ne lehessenek az orvosi kamara tagjai és így orvosi gyakorlatot se folytathassanak. Több orvos elkeseredetten ugrott fel helyéről és ilyeneket kiabáltak a tervezet előadója felé: — Szóval, ha valakit egy ellensége fölt jelent, az addig éhenhallat, amíg a vizsgálatot lefolytatják! Némileg enyhítette az elkeseredett hangulatot a tervezetnek egy másik pontja, amely szerint politikai, világnézeti, felekezeti vagy tudományos működés miatt senki ellen nem indíthat a kamara fegyelmi eljárást. Ezután a tervezet többi módosított paragrafusát olvasta fel az előadó és kérte a gyűlést, hogy az orvostársadalom érdekében fogadják el egyhangúlag a tervezetet. Dr Fodor Imre támogatta az előadó indítványát, de ő is követelte az inkriminált pont módosítását. Dr Gémessy Piroska, az orvosnők egyesületének csatlakozását jelentette be és kérte, hogy az orvosi kamarákban ne szoruljanak háttérbe az orvosnők. Dr Linhardt Alfréd ugyancsak a „vád alá helyezettek“-ről szóló pont ellen tiltakozott és követelte, hogy még a kamara megvalósítása előtt iktassák törvénybe a szabad orvosi választást. Dr Herling Károly, dr Bodó Jenő, dr László Ernő, dr Spaer Imre kisebb módosító indítványokat tettek, nagy vonalaiban helyeselték a tervezetet, de mindnyájan tiltakoztak a már többek által kifogásolt pont ellen. Dr Stiller Jenő, dr Bán Sándor, dr Fnterberg Jenő, dr Szendrői József, dr Windisch Ödön, dr Jóssa Jenő és dr Emődi Aladár felszólalása után dr Csik László reflekcióit a felszólalásokra és azt proponálta, hogy a gyűlés fogadja el a tervezetet jelenlegi formájában, a sokak által követelt változtatást később lehetőleg meg fogják tenni. Ezt az indítványt a gyűlés résztvevői óriási szótöbbséggel elvetették. Dr Linhardt indít-ványára abban a kérdésben is szavaztak, hogy az inkriminált pont kivételével elfogadják-e a tervezetet. A gyűlés úgy döntött, hogy ha a kifogásolt öt szót törlik, a létesítendő orvosi kamarák felolvasott statustumait egyhangúlag elfogadják. Fülöp-Miller René előadása a Cobden Szövetségben Szerdán este Fülöp-Miller René előadást tartot a Cobden Szövetségben „Szellemi és kulturális élet a mai Oroszországban“ címen. A világhírű előadót Halasi-Fischer Ödön üdvözölte és néhány szóval vázolta Fülöp-Miller írói portréját, kiemelve magyar származását Fülöp-Miller René előadásának bevezető részében az egyénnek a tömeghez való viszonysal foglalkozott, majd ismertette mindazokat a társadalmi jelenségeket, amelyek az átalakuló orosz társadalmi élet jelenségei. A kollektiválás folyamatában a legnagyobb akadályt az jelentette, hogy az ellenségszámba menő intellektuális réteget Oroszország nem tudta nélkülözni. Oroszország gazdasági fellendülését csak a legmodernebb technikai munkamódszerek segítségével lehetett elképzelni. Ezért a mérnök lett a legfontosabb személyiség. Természetes, hogy a bolsevikiek ezeket a szakembereket első naptól kezdve a legnagyobb bizalmatlansággal nézték, mert hiszen már származásuknál és magasabbrendű képzettségüknél fogva nyitt ellentmondásban voltak az általános egyenlőség elvével. Igyekeztek is minden lehető eszközzel megfélemlíteni őket. Így keletkeztek egymásutánban Szovjetoroszországban a mérnökpörök sorozatai. Fülöp-Miller René ezután elmondta, hogy a szovjet erős vallásellenes harcot folytat és igyekszik az otthon fogalmát is megváltoztatni az orosz lélekben. A gyermekeket nem otthon nevelik, hanem állami és szakszervezeti gyermekkertekben. A kollektivizmus gondolatának szolgálatába állították természetesen az irodalmat, művészetet és a színházat is. — A kollektív Oroszország fejlődését — fejezte be előadását —, amelyben civilizációnkat mint valami görbe tükörben a fantasztikumig és túldimenzionáltságig megnagyítva látjuk, félő éberséggel kell kísérni és megfigyelni. A tartalmas előadást a közönség élénk ügyes lemmel kísérte és meleg tapsokkal jutalmazta.