Magyar Hirlap, 1933. április (43. évfolyam, 74-97. szám)
1933-04-01 / 74. szám
Sztima! ffipiAÍS 1956 április 1.3 Nyolcórás üléseken tárgyalják ezentúl a rokkantjavaslatot Képviselőházi vita ellenzéki érvekkel és napirendi viharokkal A képviselőház pénteki ülését öt óra után nyitotta meg Czettler Jenő elnök, aki bejelentette, hogy Temple Rezső indítványt terjesztett be, amely szerint a rokkanttörvényjavaslatot nyolcórás üléseken tárgyalják. A javaslatról a Ház legközelebbi ülésének elején fognak dönteni. Ezután Takách Géza, a gazdasági bizottság előadója terjesztette be a képviselőház 1933/34. évi költségvetési előirányzatáról szóló jelentést, majd folytatták a rokkanttörvényjavaslat tárgyalását. Az első felszólalót, Simon Jánost, nem elégíti ki a javaslatnak az a része, amely a legalacsonyabb kategóriáknál az összeget alacsonyan állapítja meg. Kevésnek tartja a honvédelmi tárca dotálását is. A javaslatot elfogadja. Fábián Béla, a következő felszólaló, azzal kezdi, hogy az utóbbi tizenöt év minden problémája nem intézhető el a miniszterelnök legutóbbi békülékeny nyilatkozatával, csak cselekedetekkel. A háború áldozatai az elesettek, a hadirokkantak, a ma is orosz fogságban sínylődök és mindenki, aki a harctéren kint volt. Felhívja a kormányt, törődjenek azokkal, akik önhibájukon kívül tizennyolc év után még ma is fogságban vannak. Milyen szörnyű bűn ez a humanizmus ellen. A javaslatra áttérve, kijelenti, hogy azt olyan időkben kellett volna idehozni, amikor mindennek nagy szüretje volt. Helyteleníti az általános revíziót, mert fölösleges izgalmat és fölösleges kiadásokat okoz. Aki bizonyítani tudja, hogy a harctéren szerezte sérülését, azt ne revideálják. Azt kívánja, hogy a rokkantakéhoz hasonlóan, a hadiözvegyek vagyoni helyzetét ne tegyék elbírálás tárgyává. Kívánja továbbá, hogy a főváros félárú villamosjegyet adjon a rokkantaknak és ugyanakkor a MÁV is adjon félárú jegyeket. Tizenöt év óta ezt a kérdést sokan használták fel demagógiára. Készséggel állapítja meg, hogy a javaslat tárgyalásánál ez nem történt meg egy párt részéről sem és példátlan egyetértés uralkodott. Mégse fogadja el a javaslatot a keresőképesség megállapítása, a hadiözvegyek minősítése és a járulékok csekélysége miatt Jánossy Gábor. Elfogadja a javaslatot. Helyesnek tartaná, ha az Oroszországban rekedt hadifoglyokat hazahoznák és erre a pénzügyminiszter fedezetet találna. Ezután Petőfi-, Arany-, Vajda- és Gyóni-idézetek után azt a konklúziót vonja le, hogy, bár útdlja a kártyát, mégis megengedné, hogy a hadirokkantalap javára felállítsák a margitszigeti játékbankot. Dinnyés Lajos nem fogadja el a javaslatot Magyarország fizet legkevesebbet a hadigondozottaknak. A magyar nagybirtokok és holtközi birtokok sok kk egzisztenciának adhatnának megélhetést, elsősorban a hadigondozottaknak. Az ellenzék hiába követeli a trafikjogok revízióját, ehhez nem nyúl a kormány, pedig mennyi hadigondozottnak biztosítana ez is egzisztenciát. Ezután azt bizonyította, hogy a javaslat intézkedései nem helyesek és kérte, hogy a kedvezmények közé vegyék be azt is, hogy a rokkantak ingyen használhassák a lifteket. Hadházy Ferenc megállapítja, hogy ez a javaslat nem elégíti ki a kormánypártot, sőt magát a kormányt sem, de a mai nehéz gazdasági viszonyok között nem lehet ennél sokkal jobb rendezést nyújtani. Malasits Géza csodálkozik azon, hogy kormánypártiak ellenzéki beszédet mondanak és azután kivétel nélkül megszavazzák a javaslatot. Egyetlen rokkantotthon van Magyarországon, a győri kertváros, ahol a hadigondozottak nemcsak lakást, hanem olyan kis kertet is kapnak, amely némi megélhetést biztosít. Ezt a győri szakszervezeti munkások túlóráik díjából alapították. Az egyszerű munkások e példáját azonban nem követte a jobbmódúak társadalma. Ha ezt megtették volna mindenütt, ma nem lenne szükség rokkanttörvényre. Bizonyítja ezután, hogy a forradalmat, amelyet a kereszténypárt a patkányok forradalmának szeret nevezni, nem a munkások csinálták, hanem a háborúban elkövetett embertelenségek és hibák. Felelősségre kellett vonni a vért pazarló, a háborút bűnösen vezető magasrangú tiszteket. De a kommün bukása után ezek fölcsaptak ellenforradalmároknak és a magyar állam, származásra való tekintet nélkül, igen gavallérban ellátta őket és hozzátartozóikat nemcsak nyugdíjjal, de trafikjogokkal, mozikkal s ezek sok szerepet játszottak széna-, szalma- és marhaszállításokban, amit bizonyítanak az Esküd-ügyben nyilvánosságra nem hozott adatok. Malasits Géza azzal folytatja, hogy a népjóléti minisztérium 1926-ban hamis revíziót csinált. Felületes ürügyekkel a rokkantak ezreit fosztották meg joguktól. Amikor 1926-tól kezdve ezer milliót ruháztak be különféle célokra, a rokkantaknak semmi sem jutott. A tizennégyévi keresztény konstruktív uralom nem gondoskodott a rokkantakról, hadiözvegyekről és árvákról, ezért még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadja el a javaslatot. Petrovácz Gyula csupán a járulékok számszerű lerögzítését és a hadiözvegyek ki nem elégítő ellátását kifogásolta, egyébként a javaslatot elfogadta. Napirendi vita egy titkos választás körül elkövetett visszaélésről Bessenyey Zénó alelnök ekkor javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését április 4-én, kedden délután 4 órakor tartsa s annak napirendjén a gazdasági bizottság jelentése és a rokkantügyi javaslat folytatólagos tárgyalása szerepeljenek. A napirendhez elsőnek Klein Antal szólt hozzá, aki azokról az erkölcsi rokkantakról akar beszélni, akiket nem elismerés és hála, hanem megvetés és büntetés illetne meg. Gömbös miniszterelnök többször nyilatkozott a titkos választójog mellett és kijelentette, hogy nem akar a lelkeken tiporni. Az apparátusa azonban nem fogadja ezt meg. Az időközi választásokon bizony nemcsak lélek-, de testtiprások is fordultak elő. A titkos választói jog kijátszásának egy súlyos esetét kívánja előadni. Szekszárdon községtanácsi választás volt és mind a 15 mandátumot az ellenzék vitte el. Ez ellen az ellenzéki hangulat ellen küzdöttek egyesek meg nem engedett módon. A választási hatóságok gombostűvel megjelölt szavazócédulákat küldtek egyeseknek, hogy így ellenőrizzék, kire fognak szavazni. Még az ügyészség vezetőjének is ilyet küldtek, úgy látszik, ő is gyanús. Eckhardt Tibor: Ez spiclirendszeri Jánossy Gábor: Uyet nem lehet mondani, ez csak egy eset A két közbeszólás körül nagy vihar kerekedik s a lármában csak látni lehet, hogyilain és Eckhardt izgatottan kiabálnak az egységes párt felé. Klein Antal azzal folytatja, hogy az ellenzék vezetője ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. Az ügyészség meg is indította az eljárást és a vizsgálóbíró elrendelte a bűnügyi zárlatot a polgármesteri hivatal ellen. A hivatalt lepecsételték és másnap megtalálták ott a bűnjelet. Eckhardt Tibor: Most terjesztették fel kormányfőtanácsosnak a polgármestert. Ez a kijelentés újabb vihart kavart fel és az elnök hiába próbálta csengővel lecsendesíteni. A kisgazdapárti és egységespárti képviselők kiáltoznak egymásra. Csak szófoszlányok hallatszanak. Klein Antal kéri a miniszterelnököt, mint Szekszárd díszpolgárát, hogy vegye kezébe ennek az ügynek az elintézését, mert most az igazságügyminiszter felrendelte az aktákat magához. Miért tette? Nem bízik az ottani hatóságokban? Mit akar ezzel elérni? Kormánypárti képviselők helyeslőleg kiáltanak közbe, ami újabb vihart kavar fel. Eckhardt Tibor: Ki helyesli ezt az eljárást? Jelentkezzen! Klein Antal: Kéthónapi fogházzal és 500 aranykoronával bünteti a törvény azt, aki csalárdsággal a választás titkosságát meghamisítja. Téglássy Béla: De soknak kellett volna az én választásom alatt ülni! Klein Antal: Kérdezze meg a pártelnökét, Sztranyavszky Sándort, aki egy ezredest küldött le akkor Paksra. Tabódy Tibor: Miért nem mondott le főispánságáról? Ebből a közbeszólásból újabb vihar kerekedik, Klein Antal odakiáltja feléje: — Téved a képviselő úr, és akkor ott nem voltam főispán. Brigly József az elnök napirendi indítványa fogadja el s ezzel az ülés féltízkor véget ér. Új szisztémánkat úgy vevőink, mint a nagyközönség nagy rokonszenvel fogadták. Aki dacára a majdnem minden ízlést kielégítő nagy raktárunkon nem talál megfelelőt, annak mérték után 2 próbával konfekcionált ruhát készítünk ... P 120.« 110.« 98-nért Elsőrangú férfi- és női kabátok, fiú- és leánykaruhák és kabátok. NEUMANN M. m. kir. udv. és kam. szállitó IV. MUZEUM KÖRÚT 1. Feloszlatták egész Ausztriában a szocialista fegyveres alakulatokat Seitz polgármester a bécsi Heimwehr feloszlatásával felelt erre az intézkedésre Bécsből jelentik. A Dollfuss-kormány pénteken elrendelte egész Ausztria területén a szociáldemokrata védőszövetség fegyveres alakulatainak és egyéb szervezeteinek feloszlatását. Előzőleg ebben az ügyben minisztertanács volt és ezen határozták el, hogy, miután a parlament többségi pártjai helyeslik ezt az intézkedést, haladéktalanul utasítani kell a csendőrséget és a rendőrséget a védőszövetség feloszlatására. A minisztertanács határozata értelmében a belügyminiszter még a délelőtt folyamán táviratilag kiadta a parancsot valamennyi kerületi csendőrállomásnak a feloszlatásra. Bécsben szintén kiadták a rendelkezést a szocialista védőszövetség feloszlatására s a nagyobb nyomaték kedvéért a főútvonalakon katonai csapatok nagy tüntető felvonulást rendeztek. A bécsi helyőrség automobilos csapatai vonultak elsőnek végig a városon. A felvonulásban három gyalogezred, egy vadászzászlóalj s egy tüzérezred vett részt. A gyalogezredek legénységét teherautomobilokon vitték végig a városon, sőt a bécsi tüzérezred ütegei is autókon vonultak fel. A vadászzászlóalj katonái biciklin kísérték a több mint 250 teherautóból álló hatalmas oszlopot. A csapatok a Gürtelen keresztül jöttek be a városba, végigmentek az Alserstrassén, majd a Ringre kanyarodtak. A katonai teherautók feltűnése óriási meglepetést keltett a Belvárosban, amely ebben az időben tele volt sétáló emberekkel. Az automobilok lépésben haladtak végig a Ringen és a járda mindkét oldalán egyre növekedő embertömeg kísérte őket. A hosszú katonai oszlop elvonulása az operánál forgalmi akadályokra vezetett, mert a Belvárosból jövő automobilok hosszú ideig nem tudtak átmenni a Ringen. A katonaság felvonulását sok helyütt éljenzéssel fogadták. Végignézte a bécsi helyőrség tüntető felvonulását Tanguin hadügyminiszter is, aki a hadügyminisztérium erkélyén helyezkedett el a parancsnokló tábornokok társaságában. A nagy felvonulást filmoperatőrök is lefényképezték és végig a Ringen számtalan fotoriporter is felvételeket készített. A hadügyminisztérium hivatalos jelentést is adott ki a felvonulásról, de ezt a demonstrációt csak mint egyszerű „felvonulási gyakorlatot“ tünteti fel. Egy másik félhivatalos magyarázat szerint április elsején vonulnak be Ausztriában az újoncok és ezzel kapcsolatban az egyes laktanyákban átcsoportosításokat kellett végrehajtani. A köztársasági védőőrség feloszlatását még a pénteki nap folyamán az egész ország területén végrehajtották. Pénteken egy század kerékpáros vadász megszállta a hirtenbergi tölténygyárat is. Erre félhivatalos magyarázat szerint azért volt szükség, mert a hirtenbergi tölténygyár elkészült azoknak az olasz puskáknak kijavításával, amelyek miatt a közelmúltban egész diplomáciai háború keletkezett. A Dollfuss-kormány szerint azért vezényeltek ki katonaságot a gyárba, mert a munkásság meg akarta szállni a gyárat és hatalmába akarta keríteni a fegyvereket. Seitz feloszlatta a bécsi Heimwehrt Seitz polgármester, Bécs tartományfőnöke azzal válaszolt a szociáldemokrata védőrség feloszlatására, hogy tartományfőnöki minőségben elrendelte a Heimwehr bécsi tagozatának azonnali feloszlatását. Seitz polgármester ezt a határozatot levélben közölte a Heimwehr bécsi csoportjának vezérével, Fey őrnagy közbiztonságügyi államtitkárral. A levél szerint a Heimwehr bécsi tagozatát azért kellett feloszlatni, mert működése államérdekeket veszélyeztetett. Seitz egyúttal közli a levélben, hogy a feloszlatást végzés hatályát az sem érintheti, ha a feloszlatott Sreimwehr-szervezet fellebbezést nyújt be a tartományfőnök döntése ellen. Rendezőcsoportokat állítanak fel a szocialisták A szociáldemokrata párt kiáltványt bocsátott ki, amelyben a védőszövetség feloszlatása után úgy intézkedik, hogy rendezőcsoportokat állítanak fel, mégpedig nem mint egyesületet, hanem mint pártszervezetet, amelyet az illetékes pártvezetőség alá rendelnek. A védőszövetség minden tagja köteles belépni a rendezőcsoportokba. Ezenkívül a rendezők számát nyolc napon belül a köztársasági védőszövetség tagjai számának kétszeresére kell emelni. A rendezőcsoportok vezetésével Deutsch Gyula képviselőt bízzák meg. A rendezőcsoport szolgálatát polgári ruhában látja el vörös karszalaggal. A kiáltvány felszólítja a tagokat, hogy őrizzék meg hidegvérüket. A védőszövetség eddigi taglétszámát kereken százezer emberre becsülik. Szociáldemokraták esti tüntetése Bécsben Az osztrák fővárosban az esti órákban kisebb-nagyobb szociáldemokrata tüntetések voltak. A szociáldemokrata párttagok délután öt és hat óra között valamennyi pártszervezeti helyiségben tanácskozásokat tartottak, amelyeken kimondották, hogy utcai tüntetéseket rendeznek a köztársasági védőrség betiltása ellen. A pártszervezeti értekezletek után a szociáldemokrata tömegek valóban megjelentek az uccákon és tüntetőfelvonulásokat rendeztek. A szociáldemokrata párttagok egyenként vagy kisebb csoportokban járták be az uccákat, zárt menetet azonban nem alkottak, nehogy megszegjék a felvonulási tilalmat és okot adjanak a rendőrségnek a beavatkozásra. Így is többhelyütt kisebb-nagyobb öszszeütközésre került a sor a rendőrséggel, amely ötven tüntetőt letartóztatott. A szociáldemokrata védőrség szervezeteinek feloszlatása egyébként egész Ausztriában minden incidens nélkül folyt le. Akár Alsó-, Akár Felső-, Ha telket vesz Göd az első! Pestkörnyéki Takarék, VII. Erzsébet-könyv 27. Telefon: 35-6-62. * Alapító*férm — ____________________