Magyar Hirlap, 1933. november (43. évfolyam, 249-272. szám)
1933-11-03 / 249. szám
2 193® november 3. flIPIAp séges iparcikkek árának arányszáma pedig 68-ról 77-re. Gerard Swope, a General Electric Company elnöke, a nemzeti kereskedelmi és iparkamara alakítását javasolta, mely a nemzeti újjáépítési tanács munkáját venné átés azt az ipar és kereskedelem önkormányzata alapján hajtaná végre. A kormány e terv szerint csak vétójoggal bírna, Roosevelt elnök pedig a legfőbb Votum Minervae-t gyakorolná a közérdek védelmében. Az új kamara gyakorolná a felügyeleti és irányítási jogot a munkakódexek alá rendelt valamennyi iparág fölött egy tanács útján, amelynek a kereskedelemügyi miniszter és az államtitkár állandó tagjai volnának. A javaslat indokolása hangoztatja, hogy ha az ipar és kereskedelem nem gyakorolja a vezetést, a kormány veszi azt majd kézbe és ezzel teljesen megbénítja az egyéni kezdeményezést és haladást. Johnson tábornok, Amerika újjáépítési diktátora, sietett magáévá tenni a javaslatot. Ebből az amerikai sajtó nagyrésze azt gyanítja, hogy Johnson már belátja újjáépítési kísérleteinek kudarcát és siet felhasználni ezt az aranyhidat, hogy visszavonuljon. Amerika nem vonult vissza a leszerelési tárgyalásoktól Norman Davis csak jelentést tesz Washingtonban és bármikor hajlandó visszatérni Genfbe Washingtonból jelentik. Hull államtitkár kijelentette, hogy Norman Davisnek Genfből való elutazását nem szabad úgy magyarázni, mintha az Egyesült Államok többé nem volnának hajlandók a leszerelés kérdésében együttműködni Európával.Norman Davis készen áll arra, hogy szükség esetén ismét visszatérjen Genfbe. Párizsi jelentés szerint Norman Davis odaérkezett és csütörtökön Paul Boncour külügyminiszterrel két óra hosszat tanácskozott. Norman Davis, amikor a külügyminisztériumból távozott, nyilatkozni nem volt hajlandó, nem kétséges azonban, hogy az amerikai kiküldöttnek az volt a törekvése, hogy mielőtt szombaton Amerikába indulna, ahol be kell számolnia küldetéséről, a francia külügyminiszterrel együtt minden részletében meg akarta vizsgálni a leszerelési értekezlet helyzetét Németország visszavonulásával kapcsolatosan, nemkülönben a népszövetségi helyzetet is. Paul Boncour és Norman Davis bizonyára kénytelenek voltak fontolóra venni, hogy milyen feltételek mellett ül össze november 9-én a leszerelési értekezlet elnöksége, december 4-én pedig az értekezlet főbizottsága. A felekezeti békéről beszélt Ravasz püspök a reformáció emlékünnepén Október 31-én, kedden lelkes és bensőséges ünnepélyekkel ülte meg a protestáns társadalom a reformáció évfordulóját. A budapesti protestánsok kedden este a Vigadóban együttesen rendeztek ünnepélyt, amelyen megjelent a kormányzó is, valamint LázárAndor és Fabinyi Tihamér miniszterek és az előkelőségek egész sora. Báró Radvánszky Albert, a gyűlés elnöke, megnyitóbeszédében üdvözölte a kormányzót, méltatta Luther reformációjának jelentőségét és megemlékezett arról, hogy november 10-én lesz Luther Márton születésének 450. évfordulója. Ezután dr Ravasz László református püspök mondott emlékbeszédet. A bevezetésben kifejtette, hogy a protestáns egyház legfontosabb elve: ez egyház önmagát szakadatlanul kell, hogy reformálja. Hangoztatta, hogy helytelen azt gondolni, hogy a protestáns egyház csak 400 éves. Tulajdonképpen kétezeréves és ha az ószövetséget is számítjuk, ott kezdődik, ahol az első kegyelmi tény megtörtént. A protestánsok magukénak vallják a szenteket és ez igazságtevőket is. — Nem zárhatjuk ki szívünkből azt sem— folytatta —, aki ellentétbe lépett a protestantizmussal, Esterházy nádor, Zrínyi Miklós és Pázmány Péter is a miénk. Aki egy nemzet hőseit, történelmi kincseit felekezet szerint kontingentálja és ezen az alapon a vele nem egyezőt a történelemből, a magyar nemzet nagy értékállományából ki akarja tenni, nemcsak magát teszi szegénnyé és nyomorulttá, de a világon a legnagyobb destrukciót végzi. — Sokan azt mondják, kár, hogy a magyarság a tizenhatodik században kettészakadt. Nem felelek erre azzal, hogy a tizenhatodik század végén a magyarságnak csaknem kilencven százaléka protestáns volt, miért kellett tehát megbontani az ellenreformációval. A szakadás nemcsak azokon múlik, akik el akartak szakadni, hanem azokon is, akik nem akarták őket maguk közt megtűrni. Eljön majd az idő, amikor megírják, hogy mit köszön a protestantizmus a katolicizmusnak és mit köszön a katolicizmus a protestantizmusnak. A továbbiakban kifejtette a püspök, hogy nem az mozdítja elő a felekezeti békét, ha közömbösek leszünk saját egyházunkkal szemben. A legnagyobb dolog a világon a lélek, ami át tud segíteni a nagy válságokon. A lélek a szegénység fekete kenyere mellett is mámorossá és megelégedetté tesz. Azzal fejezte be beszédét, hogy a magyar protestánsok gondoljanak a tépett prédikátorokra, a magyar urakra, akik szívesebben választották a börtönt és hóhérbárdot, mintsem hogy megsértsék esküjüket és a magyar földművesekre, akik inkább kezüket levágatták volna, semhogy hűtlenek legyenek. . .— Mi méltók akarunk maradni hozzájuk és hívek vagyunk ahhoz az igazsághoz, amely az evangéliumi protestáns kereszténységben ajándékul jutott nekünk. A frenetikus tapssal fogadott gyönyörű beszéd után Maday Gyula ünnepi ódáját szavalta el, dr Kovács Sándor Lutherről beszélt, végül Kozma György hódmezővásárhelyi közjegyző szólalt fel. Mátyásföldön Hegedűs Lóránt volt miniszter tartott előadást a reformáció emlékünnepe alkalmából. Kifejtette, hogy míg a katolicizmus adta a világnak a legnagyobb művészi alkotásokat, addig az északi népek az igazság kutatásaira hivatottak. A kétféle embertípus egyensúlya akadályozza meg, hogy visszaessünk a szélsőségekbe. A budai Szilágyi Dezső téri templomban rendezett ünnepélyen Basilides Mária, az operaház tagja gyönyörűen énekelt Ádám Jenő zeneakadémiai tanár orgonakíséretével. Szatmáry Margit hegedült, Raffay Erzsébet szavalt, majd Haypál Béla lelkész mondott ünnepi beszédet. A debreceni református templomban dr Baltazár Dezső püspök tartott nagyhatású prédikációt. A kőbányai templomban a reformáció emléknapjának délutánján Kemény Lajos esperes felavatta az új harangot. Majka Vilmos lelkész mondott ünnepi beszédet és dr Raffay Sándor püspök imádkozott. Kőszegen október 31-én szentelte fel Fülöp József esperes a reformátusok új templomát. November elsején, Calvin János fellépésének négyszázadik évfordulóján a budapesti józsefvárosi református templomban volt ünnepély, amelyen Szabó Imre esperes tartott ünnepi előadást Calvin Jánosról. A reformáció emléknapjának délutánján avatták fel a Kerepesi úti temetőben Vidovszky Kálmán evangélikus lelkésznek, a magyar cserkészmozgalom elhúnyt vezérének síremlékét. Bukarestbe utazik a bolgár miniszterelnök Bukarestből jelentik: Musanov bolgár miniszterelnök november 8-a és 12-e közötti időben Bukarestbe érkezik, hogy ott Titu Iescu román külügyminiszterrel tárgyaljon. A kisgazdapárt zászlóbontása Kiskunfélegyházán A független kisgazdapárt vasárnap, november 5-én délelőtt fél 11 órakor Kiskunfélegyházán zászlóbontó-gyűlést tart, amelyen Eckhardt Tibor, Kun Béla, Sándor István, Dinich Ödön, Mojzes János, Andaházi-Kasnya Béla és Szakács Andor országgyűlési képviselők, továbbá dr Horváth Zoltán, dr Szabó Árpád, dr Sahin Tóth Rafael, Szolnoky Károly, Dobos Mihály és Tóth Béla mondanak beszédet. A gyűlés után társasebéd lesz, amelyen szintén számos politikai felszólalás hangzik eel. Félreértések vagy furcsaságok a tabáni tervpályázat körül? A Tervező Magánépítészek Országos Egyesülete nyílt levelet intézett ebben az ügyben Sipőcz polgármesterhez A főváros törvényhatósági tanácsának hétfői ülésén, amint megírtuk, nagy feltűnést keltett Petrovácz Gyulának az a bejelentése, hogy, bár a Tabán újjáépítésére kiírt tervpályázati ügyében a zsűri még nem döntött, máris tudomására került, hogy az első és harmadik díjat Wargha László műegyetemi tanár fogja megnyerni, a második díjat pedig egy olyan pályaterv, amely igen közel áll az eredeti ügyosztályi előterjesztéshez. Petrovácz bejelentése nyomán még az a hír is elterjedt, hogy az első és harmadik díjat nyeri Wargha László Hegyen völgyön és Túl a Dunán című jeligés pályaműve, míg a második díjat Weichinger Károly műegyetemi építész-tanárnak Tabáni kertek jeligéjű pályaműve fogja megnyerni. Weichingert eredetileg a Tabán zsűrijébe delegálták, de erről a tagságáról lemondott és benyújtotta pályázatát, amely díjazásban részesült. Természetes, hogy ezek a hírek nagy nyugtalanságot keltettek az érdekeltek között és a Tervező Magánépítészek Országos Egyesülete csütörtökön este rendkívüli választmányi ülést tartott, amelyen a tabáni tervpályázatok bírálóbizottságának működésével kapcsolatban fölmerült kifogásokat tárgyalták. Az ülés rendkívül izgatott hangulatban folyt le és többen azt hangoztatták, hogy ilyen körülmények között nem kellett volna a Tabán fölépítésére új pályázatot kiírni és nevetségessé válik a városházán minden nyílt pályázat, ha már a zsűri döntése előtt tudják, hogy kik lesznek a díjnyertesek és már előre tudják, hogy a jeligés pályázatok mögött kik rejtőznek. A magánépítészek nyílt levele a polgármesterhez Az ülésen elhatározták, hogy nyílt levelet intéznek Sipőcz Jenő polgármesterhez, akitől szigorú vizsgálatot kérnek a tabáni tervpályázatok körül történt állítólagos szabálytalanságok miatt. A nyílt levél szövege a következő: „Petrovácz Gyula, a székesfőváros törvényhatósági tanácsának tagja az október 30-án megtartott tanácsi ülésen bejelentette, hogy a tabáni tervpályázat I. és III. díját Wargha László műegyetemi tanár, a II. díjat pedig az ügyosztály javaslatához közel álló pályaterv fogja megnyerni. Petrovácz Gyula kartársunknak ez a bejelentése nemcsak a pályázó építészek körében, de a főváros nagyközönsége előtt is megdöbbenést keltett, mert a tabáni tervpályázat zsűrije köztudomásúan még nem döntött, s így csakis szabálytalanság, indiszkréció révén juthatott hozzá bárki a zsűri esetleges állásfoglalásához. Eme nyílt levél megírására alulírott Tervező Magánépítészek Országos Egyesületét, mint erkölcsi testületet azok az aggasztó körülmények késztetik, amelyek a tervpályázat elbírálására és a zsűri működése kapcsán mind gyakrabban jelentkeznek. A sajtó a tervpályázatok benyújtása után rövidesen hozta nevek és jeligék megjelölésével a zsűri elyértelmű döntését, amely tökéletesen fedi a Petrovecz-féle kijelentést. Mindezek alapján az alábbi kérdéseket intézzük tisztelettel Méltóságodhoz: 1. Tudja-e Méltóságod, hogy Wargha László műegyetemi tanár „Hegyen-völgyön“ és „Túl a Dunán" jeligéjű tervekkel pályázott? 2. Megengedhető-e az, hogy valaki a zsűri döntéséről annak közzététele előtt tudomást szerezzen? 3. Megengedhető-e az, hogy valaki egy titkos pályázaton „hors concours“ pályázik és ugyanakkor jeligés, hasonló pályaterveket nyújtson be? 4. Lehetséges-e az, hogy a jeligékről és a díjazásokról a sajtó tudomást szerezzen? A tervpályázat kétoldalú szerződés, amely egyrészről a kiíró főváros, másrészről a pályázaton résztvevők között köttetett a nyilvánosság legnagyobb fokú ellenőrzése mellett. Az a szerződő fél, amelyik a kétoldalú szerződés feltételeit be nem tartja, kártérítéssel felelős a jogaikban megsértettekkel szemben. Méltóságod tehát, mint a fővárosi anyagi és erkölcsi érdekek legfőbb őre, esküjében foglalt kötelezettségének tesz eleget akkor, amidőn a rendelkezésére bocsátott adatok alapján szigorú vizsgálatot indít. Bízunk Méltóságod igazságérzetében és tisztelettel várjuk nagybecsű válaszát és sérelmeink orvoslását.A tervpályázattal kapcsolatban? A főváros vezetősége bizonyára meg fogja nyugtatni az érdekelteket abban az irányban, hogy a zsűri döntése nem lesz kicsúfolása a nyilvános pályázatnak. Az üggyel kapcsolatban kérdést intéztünk Borvendég Ferenc alpolgármesterhez, aki a Magyar Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — A tabáni tervpályázatra beérkezett jeligés pályázatok az asztalfiókomban vannak elzárva. Azokhoz nem nyúlhat senki és így felelősségem tudatában állíttom, hogy a jeligés pályázatokkal kapcsolatban nem történt visszaélés, mert nem is történhetett. Wargha László műegyetemi tanár nyílt pályázati terveket is beküldött, ezek a pályázati tervek természetesen nem vehetnek részt a versenyben és nem is részesülhetnek díjazásban. Egyébként a zsűri még nem döntött és így korai annak a megállapítása, hogy kik lettek a tervpályázat nyertesei. Ezt majd a zsűri fogja eldönteni. Értesülésünk szerint azok a hírek, amelyek a tabáni tervpályázat díjnyerteseiről tudnak, onnan veszik alapjukat, hogy a Wargha és a Weichinger-féle tervek a zsűri előtt annyira ismertek, hogy azokat nem is a jeligéjük után, hanem a benyújtóik nevei szerint emlegetik. Innen származhatnak az esetleges félreértések, amelyeknek az eloszlatása most a főváros vezetőségére hárul. Ilyen előzmények után természetes, hogy nemcsak az érdekelt körök, hanem a közönség is nagy érdeklődéssel várja, hogy milyen megoldást nyernek a Tabán-pályázat érthetetlen furcsaságai. Borvendég Ferenc alpolgármester nyilatkozata A magánépítészek nyílt levele alapján természetesen a főváros vezetősége azonnal megindítja a vizsgálatot, hogy történt-e szabálytalanság a tabán újjáépítésére kiírt Péntefi Görögország nem adta ki Amerikának insult Sámuelt Athénből jelentik. A fellebbviteli bíróság elvetette az Egyesült Államoknak Sámuel Insull, az ismert bankárnak kiadatására irányuló kérését. A bíróság úgy véli, hogy a kérés nem volt kellőképpen megindokolva, Insullt azonnal szabadlábra helyezték. Hantos Elemér előadása Brünnbeli Breinnből jelentik. A brünni középeurópai intézet most tartotta ötödik évi közgyűlését, amelyen Hantos Elemér volt államtitkár „Közép-Európa gazdasági egysége“ címen tartott érdekes előadást. Az előadó rámutatott arra, hogy a nemzetközi harcok rendesen akkor szűnnek meg, ha a harci kedv a nagy veszteségek következtében mindkét oldalon lelohad és ha mindkét részről akadnak férfiak, akik a megértés iniciatíváját megragadják. Tehát nem lehet kétséges, hogy ebből a szempontból nézve a középeurópai helyzet már megérett a megértésre. Egy nagy gazdasági terület helyreállítása a dunai államok részére nemcsak a kor szavát jelenti, hanem ez természetes reakciója az eseményeknek. Legtermészetesebb az, ha az autarkiára való törekvések által széttépett országokat újból helyreállítják. A háború vége óta különböző oldalról különböző formákban vetik fel a szorosabb összeköttetések felvételének tervét. Legújabban két Dunaterv ismeretes: a kisantant sínaiai terve és az olasz kormány genfi tervezete. Mind a két terv abból a helyes felismerésből indult ki, hogy a Duna völgyében a javulás csak a kereskedelempolitikai viszonyok újabb rendezésével következhetik be. Fináncpolitikai eszközökkel csak átmenetileg lehet a kérdést megoldani. Az eszközök és az utak szempontjából azonban a két terv lényegesen különbözik egymástól. Az előadó ezután részletesen ismertette a kisantant és az olasz kormány tervezetét, rámutatott mindkét javaslat előnyeire és hibáira, majd alaposan foglalkozott a preferenciális kedvezmények ügyével. Végül azt fejtegette, hogy a Duna-probléma sikeres megoldásának ügye nem függhet végeredményben egyik vagy másik nagyhatalomtól, vagy pedig államcsoporttól. Maguknak a dunai államoknak kell a nyilvánosság elé lépniük, először a krízis leküzdésére szolgáló határozott programmal, azután pedig a megszervezett együttműködés kidolgozott programjával. Az előadást a közgyűlés nagy érdeklődéssel hallgatta s az előadónak fejtegetéseivel nagy sikerevolt.