Magyar Hirlap, 1934. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-05 / 200. szám

4 0934 szeptember !?. Ha isonera leim­egg. i-re Hiszp. i­tessel es ananoid moleginizszolgaltatással: 2 szobás: V-, Rudolf-tér 1. és V., Balaton-utca 2.,3 szobás: V., Balaton-utca 2. és V., Honvéd-utca 18., tfl szobás: V., Honvéd-utca 16. és V., Rudolf-tér L, 4 szoba-hallos: V., Rudolf-tér 1., V., Sze­­mélynök-u. 16. és V., Szalay-u. 3.,5 szoba-hallás: V., Rudolf-tér 1. és V., Balaton-utca 2. Bővebb felvilágosítás a házfelügyelőknél a helyszínen. Lovaglás ügy Eckhardt Tibor és Rassay Károly között Mint ismeretes, Eckhardt Tibor a vasár­napi szekszárdi népgyűlésen élesen támadta Rassay Károlyt és Rassait ugyancsak éle­sen válaszolt erre a sajtóban. Az ügy folyo­mányaként Eckhardt Tibor Ulain Ferenc képviselő és Szentiványi Lajos útján levél­ben provokáltatta Rassay Károlyt, aki meg­­bízottaiul Bródy Ernő és Magyar Pál kép­viselőket nevezte meg. Rassay Károly meg­bízottai levelet intéztek felükhöz, amelyben azt írták, hogy Eckhardt Tibor a nyilvá­nosság előtt felükkel szemben súlyos invek­­tívákat tartalmazó állításokat tett és felük ezeket az állításokat valótlanoknak nyilvá­nította. Ilyen tényállás mellett ezt az ügyet S­­assay megbízottai a jelen stádiumban lovagias elégtételadásra nem tartják alkal­­m­asnak, mert a lovagias elintézés az ügy közérdekű voltánál fogva nem volna meg­nyugtató. Szerintük Eckhardt Tibornak módjában van elégtételért a bírósághoz for­dulni, ahol megkísérelheti állításai valódi­ságának bizonyítását. A bírói eljárás le­­folytatása után a fejleményekhez képest Eckhardt Tibornak rendelkezésére állanak. Rassay Károly megbízottai megállapítot­ák, hogy a további lépések megtételét nem tartják szükségesnek és e levél m­ásolatát megküldték Eckhardt Tibor megbízottai­­nak. Eckhardt Tibor megbízottai ezek után Evelet intéztek felükhöz, amelyben leközöl­tek a megbízottaknak ebben az ügyben le­folytatott levélváltását és megállapították, hogy „Rassay Károly, illetve megbizottai folytán az ügy lovagias elintézése nem sike­rült, miért is az ügyet Eckhardt Tibor ré­széről befejezettnek nyilvánítják és a ma­guk részéről lezárják.“ Eckhardt Tibor megbizottai levelének át­vétele után ügyvédje útján az ügyeit bírói­­útra terelte. Bizonyítást rendelt el a törvény­szék Eckhardt Tibor tíz Boros László elleni sajtóperében Érdekes politikai sajtópert kezdett tár­gyalni kedden a büntetőtörvényszék Schadl­­tanácsa. A per vádlottja dr Boros László, az Esti Kurír felelős szerkesztője volt, a pa­naszos pedig Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő, a független kisgazdapárt vezére. A vádirat szerint Boros László 1933 novem­ber 10-én egyik vezércikkében burkolt for­mában azzal gyanúsította meg a független kisgazdapártot, h hogy az IBUSZ—Treb­ina­­ü­gyben a való tényállást el akarták hall­gatni. Dr Boros László kihallgatása során kije­lentene, hogy nem érzi magát bűnösnek. Csak jogos és megengedett politikai kritikát gyakorolt a független kisgazdapárt vezető­ségének magatartása felett, mert nem he­lyeselte azt a módot, ahogyan Eckhardt Ti­bor és a párt a Trettina-ügy kipattanásakor és az azt követő hetekben viselkedtek. Is­,­mertette Boros László a Trettina-ügy­et, melynek szerinte különös jelentőséget adott az is, hogy az IBUSZ-tól a 20.000 pengő első részletét Tretiina, aki akkor a kisgazdapárt hivatalos lapjának, a Független Kisgazdá­nak szerkesztője volt, abban az időben vette fel, amikor a lap még a kisgazdapárt tulaj­donában volt. Az ügy kipattanása után a kisgazdapárt hivatalos értekezletén erkölcs­telennek bélyegezték meg Treb­ina eljárását és követelték a pártból való kizárását. A po­litikai közvélemény ezek után nagy megdöb­benéssel állapította meg, hogy a független kisgazdapárt ahelyett, hogy nyíltan fellépett volna Tretlinával szemben, két héten keresz­tül majdnem napról-napra a miniszterel­nökkel folytatott bizalmas tárgyalásokat eb­ben az ügyben s ahelyett, hogy a nyilvá­nosság elé tárták volna, a miniszterelnökkel közölték bizalmas adataikat. A sajtó és a politikai közvélemény elvárta volna a kis­gazdapárt vezetőitől, hogy a purifikációt a nyilvánosság ellenőrzése mellett hajtsák végre, saját pártsz ívükkel szemben is. Ezek oktak az okai, hogy az inkriminált cikket legírta és abban a közvélemény megdöb­­■nését szögezte le a kisgazdapárt különös agatartásával szemben. Schadl tanácselnök ezután megállapította,­gy a feljelentést Eckhardt Tibor, mint a­­ vezére is aláírta, mire dr Ulain Ferenc. Eckhardt jogi képviselője, azt a megjegy­zést tette, hogy „politikai pártnak is van becsülete“. Dr Párkány Frigyes, dr Boros László vé­dője, a valóság bizonyítására vonatkozólag terjesztette elő indítványát, melyben hang­súlyozta, hogy Boros László az inkriminált cikkben a jogos kritika határát nem lépte túl. A cikk csak arról szól, hogy a kisgazda­­párt vezetői nem jártak el Gaál Gaszton szellemében. A védő hajlandónak nyilatko­zott bizonyítani, hogy a Trettina-ügy kipat­tanása politikai botrány volt és ezért külön­böző újságcikkeket csatolt be, továbbá in­dítványozta gróf Hunyady Ferenc, Tur­­chányi Egon, Tasnády-Szüts András, Got­hard Tódor, Trettina Jenő, Pethő Sándor és a miniszterelnök titkárának, dr Vass Elek­nek tanukénti kihallgatását Dr Ulain Fe­renc a bizonyítást nem ellenezte, de nem járult hozzá, hogy újságcikkek szolgáljanak bizonyítékul. A bíróság határozathozatalra vonult visz­­sza, majd kihirdette, hogy a főmagánvádló a cikknek a politikai botrányra vonatkozó részét nem teszi vád tárgyává, ezért erre vo­natkozólag nem is volt szükség a bizonyítás felett dönteni. Az eltitkolásra és eltussolása vonatkozólag azonban elrendeli a törvény­szék a védelem által bejelentett valamennyi tanú kihallgatását. Ezzel a tárgyalás vé­get ért. mv . jmvm _ _■»» . — vji­mm “n ”rTM Nyolcezer pengő kölcsönt adott egy agg koldusasszony egy miskolci vállalatnak Debrecenből jelenti a Magyar Hírlap tu­dósítója. Néhány hónappal ezelőtt megje­lent dr Sugár Adolf miskolci ügyvédnél özvegy Flamm Józsefné 80 éves koldus­asszony és igen érdekes ügyben kérte fel érdekei képviseletére. A koldusasszony elő­adta, hogy unokáját férjhez akarja adni, de az a baj, hogy a beígért 500 pengő ho­zományt nem adhatja oda neki, mert 8000 pengő kintlevő követelését nem tudja meg­kapni. Ennek behajtására kérte fel az ügy­védet. Az ügyvéd csodálkozó kérdésére, hogy honnan van neki 8000 pengős köve­telése, özvegy Flammné azt mondotta, hogy az egyik előkelő miskolci vállalat tartozik neki ezzel az összeggel. Kiderült, hogy a koldusasszony, aki alamizsnáért járt a Plottner Károly és Lajos miskolci céghez, a vállalat egyik főnökének többizben adott kisebb-nagyobb összeget kölcsön. Ezek a kölcsönök az évek hosszú során 8000 pen­gőre növekedtek s a koldusasszony átadta ügyvédnek a hónokat, amelyeket az ál­tala kölcsönadott pénzekről kapott a cég főnökétől. Dr Sugár Adolf ügyvéd felszólította a Plattner-céget, hogy fizessen, de amikor a felszólítás eredménytelen maradt, pert indított ellene. A miskolci törvényszék annak megállapításával, hogy özv. Flamm Józsefné nem a cégnek, hanem az egyik cégfőnöknek adott teljesen magánjellegű kölcsönöket, a keresetet elutasította. Fel­lebbezés folytán kedden foglalkozott az üggyel a debreceni tábla, amely megsem­misítette a miskolci törvényszék ítéletét s megállapította, hogy a cégfőnöknek jogá­ban állt a vállalat részére kölcsönöket fel­venni, az özvegy Flammné által neki köl­csönzött összegek nem voltak magánköl­csönök s ezért a vállalat köteles a 8000 pen­gőt a koldusasszonynak visszafizetni Szerdán befejezi a rendőrség a vizsgálatot dr Moór ügyvéd ügyében Kora délutántól késő estig hallgatták ki kedden dr Moór Artúrt Kedden reggel 9 órától a késő esti órá­kig folytak a kihallgatások dr Moór Artúr ügyvéd ügyében Dr. Moór Artúr kedden reggel már ügyvédje társaságában jelent meg a rendőrségen, ahol eddig védő nélkül állta a kérdések pergőtüzét. A délelőtt fo­lyamán Huszár Elemér földbirtokos, volt országgyűlési képviselő, Huszár Aladár volt budapesti főpolgármester fivére tett vallo­mást, aki önként jelentkezett tanúként Huszár Elemér, akinek még nemrégiben többezer holdas birtoka volt, azért jelentke­zett a rendőrségen, hogy szintén csatlakoz­zék a feljelentőkhöz. Mialatt a tanúkihall­gatások folytak, dr Moór Artúr védője tár­saságában izgatottan sétált a folyosón fel s alá s várta, hogy tőle is kérjenek felvi­lágosításokat. Kedden egyébként érdekes fordulat tör­tént az ügyben. Dr Bodó Elek rendőrkapi­tány detektívek társaságában megjelent a Magyar Általános Ingatlanbankban, ahol Szilvinyi altábornagyné nevén folyószámlát vezetnek. A rendőrkapitány ennek a számlának kivonatát vette magához és bevitte a főkapitányságra. Ez a folyószámla olyan tételeket tartalmaz, amelyek folyton szerepet játszanak az ügy­ben s ezért a kivonatot szintén átadták a könyvszakértőnek, hogy a többi, már rendelkezésére bocsátott irattal és okmány­nyal együtt dolgozza fel ezt a kivonatot is és terjessze elő írásos jelentésében arra vo­natkozó észrevételeit. Dr Moór Artúr kihallgatására délután került a sor. Dr Moór Artúr ez alkalommal is, mint eddig tette, arra hivatkozott, hogy többéves ügyletekről van szó, amelyekről fejből nem tud felvilágosítást adni. Kérte, hogy mutassák meg neki az irodájában le­foglalt könyveket és iratokat, mert csak azoknak áttanulmányozása után adhat fel­világosítást. Dr Bodó Elek rendőrkapitány a szófbanforgó aktákat és könyveket ren­delkezésére is bocsátotta dr Moór Artúr ügyvédnek, aki több részletkérdésre vonatkozólag nem tudott pontos felvilágosítást nyújtani, de mai kihallgatása során is arra hi­vatkozott, hogy közte és Szilvinyi al­tábornagy özvegye között tulajdonkép­pen ügyvédi elszámolásról van szó. Különféle követeléseitől el akarják őt ütni, de tudatában van ártatlanságának és meg van győződve arról, hogy a könyvszakértői vizsgálat száz százalékig őt fogja igazolni. Novoth Béla könyvszakértő különben kedden egész nap tanulmányozta a rendel­kezésére bocsátott iratokat. Az ügy kom­plexuma azonban olyan hatalmas, hogy kedden a késő éjszakai órákig sem tudott azzal elkészülni a főkapitányságnak abban a szobájában, amelyet rendelkezésére bo­csátottak. A keddi napon egyébiránt már társa is akadt Novoth könyvszakértőnek. Dr Moór Artúr a maga részéről Gruber Pál könyvszakértőt kérte fel, hogy ő is tanulmányozza át az ügyben megvizsgá­landó iratokat. Gráber Pál könyvszakértő, aki jól ismeri a Szilvinyi-ügy minden rész­letét, kedden együtt dolgozott Novoth Bé­lával s jegyzeteket készített észrevételeiről. A gróf Karátsonyi Jenőné és Sváby La­ Rendklven­ I Kedvezményasl lesvak I Hiphatak I Hungária gu­iffil­­­um imp I ki­adóhivatalában §jgj VI. ARADI UCCA 10 jjj Szer cl­a josné-féle ügyekben semmiféle újabb in­tézkedés nem történt. Ezekben az ügyek­ben dr Moór Artúrt már kihallgatták, ez ügyek aktáit azonban egyelőre félreteszik, mert először is a Szilvinyi-ügyet akarják befejezni. Kedden este kilenc óráig tartott dr Moór­ Artúr ügyvéd kihallgatása, melynek befeje­zése után az ügyvéd eltávozott a főkapitányság­ról, hazasietett és nyomban lefeküdt, hogy kipihenje a kihallgatás izgalmait. Szerdán reggel 9 órára idézték be dr Moór Artúr ügyvédet, akinek kihallgatását ekkor folytatják. A jelek szerint a szerdai nap lesz a döntő. Ekkor terjesztik elő vélemé­nyüket a könyvszakértők s ekkor hallgat­nak ki több igen fontos tanút, akiknek vallomása az ügy további menetére döntő kihatással lesz. A­ szerdai napon a Szil­­vinyi-ügyben előreláthatólag lezárják a rendőrségen az aktákat, amelyek átkerül­nek az ügyészségre, hogy az foglaljon ál­lást a további teendők tekintetében. — Ha fáj a feje és szédül, ha teltséges bélizgalmat, gyomorégést, vértódulást, szo­rongást vagy szívdobogást érez, igyák mi­nél előbb valódi ,Ferenc József" keserű­­vizet, mert ez a gyomor és a belek műkö­dését előmozdítja, az epekiválasztást fo­kozza, az anyagcserét megélénkíti és a vér­keringést felfrissíti. Gyomor- és bél­bajok szakorvosai igazolják, hogy a Ferenc József víz remek természetalkotta hashajtó, mely méltán megérdemli a leg­melegebb ajánlást. A tizedik kisebbségi kongresszus tanácskozása Bernben Bernből jelentik: Kedden délelőtt nyílt meg a berni szövetségi házban a tizedik európai kisebbségi kongresszus. A kongresz­­szust Wilson elnök németnyelvű beszéddel nyitotta meg, aki először is Svájc vendég­látásáért mondott köszönetet, azután áttért a kisebbségi kérdés utolsó tízévi fejlődésé­nek ismertetésére. A korábbi kisebbségi kongresszusok határozatainak sorsával kap­csolatban rámutatott arra, hogy e kongresz­­szusok jóakaratú befolyása a legtöbb állam és a népszövetség gyakorlati kisebbségi po­litikájára eddig elég csekély volt, sőt a fej­lődés az utóbbi időben inkább visszafelé haladt. Wilson beszédét az államokhoz in­tézett felszólítással végezte, hogy a kölcsö­nös közeledés és a kisebbségi if­júságra való törekvés érdekében jóakaratot mutasson. Ebben az értelemben határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben többek között ezek foglaltatnak. Az európai nemzetiségek tizedik kongresz­­szusa nyomatékosan megerősíti azt a köve­telményt, amelyet már az első kongresszus 1925-ben kimondott s amely minden állam minden népcsoportjának nemzeti-kulturális szabadsága megvalósítására irányul. Willan után dr Amende, a kongresszus főtitkára mondott beszédet, amelynek az volt a lényege, hogy a harc feladása szóba sem jöhet. Megegyezés a magyar-osztrák gazdasági kérdésekben Bécsből jelentik: A Fabinyi Tihamér ke­reskedelmi miniszter bécsi látogatásáról ki­adott hivatalos közlemény szerint Bécsben folytatott megbeszéléseinek tárgya a két ország kölcsönös gazdasági viszonya és az idegenforgalom kérdése volt. Teljes meg­egyezés jött létre a két állam szerződéses viszonyából folyóan a legközelebbi napokra küszöbönálló tárgyalások tárgyai és pro­gramja tekintetében. Elsősorban a magyar búzaszállítások, valamint a tojás-, gyü­mölcs-, főzelék- és burgonya-kontingensek, továbbá az osztrák ipari és fakivitel kérdé­sét, végül az áruforgalom devizatechnikai lebonyolításának kérdését egyetértően elő­készítették a vegyes államközi bizottság részletes tárgyalásai számára. ..................................................... Fiatal anyák részére fontos és tanulságos könyvujdonság! hídl mm Orvosi tanácsok fiatal asszonyoknak. Irta: Dr. Földes Lajos főorvos. Nélkülözhetetlen tanácsok minden fiatal anya szá­mára. A tartalomból: Az anyáról. — Tudnivalók a terhesség körül. — Szülésznők. — Tudnivalók a szü­lés alatt és után. — A méhen kívüli terhességről. — A magtalanság. — Az újszülött és a csec­semő. — A szoptatás. — A tej minősége. — Mennyit szabad szoptatni? — Az anya terbőségének fokozása stb. Ara P 2.SO Kapható a Magyar Hírlap kiadóhivatalában: Aradi­ utca 10. Vidékre való szállitásnál a portát felszám­tjuk­.

Next