Magyar Hírlap, 1969. január (2. évfolyam, 1-30. szám)
1969-01-24 / 23. szám
Magyar Hírlap HAZAI KORKÉP 1969. JANUÁR 24. PÉNTEK 5 A Minisztertanács határozatai: Bővül a gyermekgondozási segélyre jogosultak köre A kormány tegnapi ülésén a munkaügyi miniszter a gyermekgondozási segély kibővítésére tett javaslatot. Az elmúlt másfél év tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyermekgondozási segély rendszere bevált; az erre vonatkozó kormányrendeletet a dolgozó nők örömmel fogadták, amit az is bizonyít, hogy a segélyt a jogosult nőknek mintegy 75—80 százaléka veszi igénybe. A vállalatoknál megszűntek a kisgyermekes anyák — olykor váratlan — hiányzásából adódó problémák. A gyermekgondozási segély rendszere hozzájárult a születések számának növekedéséhez is. 1968-ban 155 ezer gyermek született, 17 ezerrel több mint 1966- ban, a segély bevezetését megelőző esztendőben. A hozott intézkedések iránt nagy nemzetközi érdeklődés is mutatkozik, mert szinte az egész világon egyedülálló az ilyen jellegű szociális gondoskodás. A népgazdaság fejlődése lehetővé tette, hogy azokat a korlátozásokat, amelyeket a gyermekgondozási segélyről szóló kormányrendelet kiadása idején — figyelembe véve a népgazdaság anyagi erőit — alkalmazni kellett, most részben feloldják, a gyermekgondozási segély időtartamát felemeljék és a segélyre jogosultak körét kiterjesszék. Az új kormányrendelet szerint a dolgozó nőt, amennyiben gyermekének gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe és a szülést közvetlenül megelőzően másfél éven belül összesen legalább 12 hónapig munkaviszonyban állt, az eddigi két és fél évvel szemben gyermeke hároméves koráig illeti meg gyermekgondozási segély. Eddig csak az a dolgozó nő kaphatott gyermekgondozási segélyt, ahol a munkakörére megállapított teljes munkaidőben dolgozott. Az új rendelkezés a segélyre jogosultak körét azokra is kiterjeszti, akiknek munkaideje legalább napi hat óra. Gyermekgondozási segélyben részesülhet továbbá — függetlenül attól, hogy mennyi ideje dolgozik —, aki bármely iskola (tanintézet) nappali tagozatán végzett tanulmányainak befejezését követően kilencven napon belül — akár meghatározott, akár határozatlan időre szóló — munkaviszonyba lép, illetve kisipari szövetkezet, vagy mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagja lesz. Az új szabályozás szerint az az anya, aki ledolgozta a fentiek szerint meghatározott minimális (a szülést megelőző másfél éven belüli 12 hónapos, legalább napi 6 órás) munkaidőt, akkor is jogosult a gyermek 3 éves koráig gyermekgondozási segélyre, ha próbaidős vagy meghatározott időre szóló munkaviszonyt létesített és ez a szülési szabadság, vagy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt megszűnik. Ezzel összefüggésben a kormányrendelet az egyedülálló anyákra is kiterjeszti erre az időre — a táppénz és a terhességigyermekágyi segély kivételével — a betegségbiztosítási szolgáltatásokra, valamint a családi pótlékra való jogosultságot A segély összege változatlanul havi 600 forint, a termelőszövetkezeti tagok, s az ott dolgozók részére havi 500 forint. Több, gyermekgondozási segélyre igényt biztosító gyermek után a segély gyermekenként jár. A munkában eltöltött idő kiszámításakor — például ha a szabadságidő vagy a nyugdíjjogosultság megállapításához — figyelembe kell venni a munkaviszony tartama alatt gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságidőt is. A próbaidőre vagy meghatározott időre szóló munkaviszony megszűnését követő időszak azonban akkor sem számítható be, ha ez alatt az anya gyermekgondozási segélyt kap. A dolgozó nő a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a gyermek hároméves kora előtt megszakíthatja, de ezt harminc nappal előbb be kell jelentenie munkáltatójának. Azok számára, akik 1967. január 1. napján vagy azt követően született gyermekük után az új kormányrendelet szerint gyermekgondozási segélyre jogosultak, ezt 1969. április 1-től kell folyósítani inttézkedések a gümőkór végleges leküzdésére A kormány 1960-ban rendeletet adott ki a gümőkór elleni küzdelem fokozására. Az egészségügyi miniszternek a rendelet végrehajtásáról szóló jelentése megállapítja, hogy a tett intézkedések eredményesek voltak és a második ötéves terv időszakában ezen a téren alapvető fordulat következett be. Az egészségügyi hálózat dolgozói igen áldozatkész munkát végeztek és a gümőkór elleni küzdelemre a korábbinál jelentősen nagyobb anyagi erők is álltak rendelkezésre. Ez lehetővé tette a tbc-gondozó és fekvőintézeti hálózat fejlesztését és korszerűsítését: példa erre, hogy az elmúlt tíz év alatt a tbc-gyógyintézetekben a férőhelyek száma mintegy háromezer ággyal bővült A gümőkór elleni megelőző intézkedések (szűrővizsgálatok, BCG- oltások) ma már az egész lakosságot érintik. Mindezek eredményeképpen a tbc-ből eredő halálozás aránya a felnőtt lakosságnál — 1957-hez viszonyítva — 32 százalékkal csökkent, s a gyermek tbc-halálozás lényegében megszűnt. A betegek gyógyítása minden tekintetben megfelel a követelményeknek, várakozás nélkül kerülhetnek gyógyintézetbe és a szükséges ideig gyógykezelésben részesülnek. Az új tbc-s megbetegedéseknek mintegy 70 százalékát ma már a szűrővizsgálatok során állapítják meg. A BCC-oltások bevezetése óta a gyermek tbc-s megbetegedések száma 95 százalékkal csökkent, s a megelőző intézkedések, a felkutatás és a gyógykezelés együttes hatására nemcsak a tbc miatti táppénzes napok, hanem a rokkanttá vált személyek száma is jelentősen alacsonyabb a korábbinál. E jelentős eredmények ellenére a gümőkór hazánkban még nem leküzdött betegség. A gyermek tbc-megbetegedések számának minimumra csökkentésével ugyan már elértük a legfejlettebb országok szintjét, de az idős lakosság körében a tbc — a múlt örökségeként — még mindig eléggé elterjedt. Ezért a leküzdésére irányuló erőfeszítéseket tovább kell folytatni. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a tbc-s megbetegedések helyzetének javulásáról szóló jelentést Határozatot hozott arra, hogy az egészségügyi miniszter adjon ki irányelveket a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanácsok részére a tbc-hálózat és intézményei további feladataira. Korszerű út, korszerű vendéglátás Budapesttől az országhatárig Magyarország már korábban csatlakozott az európai főközlekedési úthálózat fejlesztésére vonatkozó ENSZ-egyezményhez és ezzel kötelezettséget vállalt arra, hogy a nemzetközi előírások szerint kiépíti az egyezményben megjelölt autóutak hazai szakaszait. Ebből a szempontból különösen jelentős az E. 5. számú — London és Iskendermn közötti — autóút. Jelenleg az E. 5. számú nemzetközi út Budapestig az 1. számú főút nyomvonalán halad; Budapest és Tatabánya közötti szakasza M. 1. elnevezéssel, autópályaként — két nyomsávval — már megépült. Az M 1-es főút a távlati elképzelések szerint továbbiakban megépítendő szakaszán is elkerüli a forgalmi gócokat; azt tervezik, hogy Győr és az országhatár között a Szigetközön haladjon át. A kormány által elfogadott regionális terv feltárja Budapest és a nyugati országhatár (Hegyeshalom, Rajka) között az 1. és az M. 1. számú főútnak a forgalom lebonyolításával kapcsolatos problémáit, célul tűzi ki, hogy az utak környéke kulturáltabb legyen és a korszerű idegenforgalmi igényeknek megfelelően történjék az autósok fogadása és ellátása. "Mindezek megvalósítását a nemzetközi tapasztalatok is indokolják. Magyarországnak is fel kell készülnie az autós turisták fogadására, korszerű autóutak építésére, az utak mentén szervizállomások, szállodák, kempingek, éttermek létesítésére. E fontos szolgáltatások idegenforgalmi vonzerőt és jelentős bevételi forrást jelentenek. A regionális terv az útvonal mentén a forgalom kiszolgálására ellátási centrumokat (csomópontokat) jelöl ki. Budaörsön, Komáromban, Győr—Likócspusztán, Mosonmagyaróvárott és későbbiek során Bicskén olyan centrum létesül, amelyben a benzintöltő és szervizállomások mellett szállodát, illetve kempinghelyet, éttermet-eszpresszót, kereskedelmi, egészségügyi létesítményeket, információs szolgálatot talál az utazó. Tatabányán, később pedig az M 1. számú autóút távlati nyomvonalán a Komáromon át Kisbér felé vezető út kereszteződésénél, továbbá az autóút és a Bratislava és Mosonmagyaróvár közötti 15. számú főút találkozásánál javasolja a terv ugyanilyen centrum létesítését, de szálláslehetőség biztosítására ezeken a helyeken nincs szükség. E centrumokon kívül az útvonal mentén az üdülésre, turisztikai célra alkalmas területeken további kempingek, turistaházaik, fogadók, kilátók, vízi telepek építését tervezik az ezekhez kapcsolódó vendéglátóipari, kereskedelmi, egészségügyi stb. létesítmények megvalósításával együtt. A terv az első ütemben Tatán turistaközpont, Győr közelében, a Duna mentén fekvő Lovadpusztán autós vízi kemping, s a turisták által eddig is igen kedvelt, Győr melletti Abdán fogadócsárda elhelyezését javasolja. Az autóút legszebb szakasza a Vértes és Gerecse hegység között vezet, ennek egyik legvonzóbb pontján, Biatorbágyon a későbbiekben autóskilátó, az idegenforgalmi szempontból még nem kellőképpen feltárt Vértesben pedig turistaközpont létesítése szerepel a tervben. A korszerűsítés mellett az utat környező vidék szépségére és gondozottságára is nagyobb figyelmet kell fordítani. Elsősorban helyi erőforrásból, a tájképp rontó körülmények megszüntetésére kél törekedni. A következő tennivaló lehet parkosítással, közvilágítással az út melletti területek esztétikus környezetének kialakítása, majd zöld sávok, fasorok, facsoportok, parkerdők, erdősávok telepítése és helyi jelzőségek elhelyezése. Hegyeshalomnál folytatni kell a modernizálást és a további határállomásokon is korszerűsíteni a nemzetközi forgalom kiszolgálásához szükséges létesítményeket. Új határállomás forgalomba állítására is sor kerül. A regionális terv ütemzést neon tartalmaz; a kormány határozata előírja, hogy a regionális rendezési terv alapján az illetékes minisztériumok és a tanácsok készítsék el hosszabb időre szóló fejlesztési programjukat, amely — anyagi erőiktől függően — részletesen meghatározza a végrehajtandó feladatokat a KÖZÉLETI DIPLOMÁCIA Komócsin Zoltán látogatása a Csepel Autógyárban Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a Csepel Autógyárba látogatott. Útjára elkísérte Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára. A vendégeket Fröschl Gusztáv, a gyár vezérigazgatója, Ferenczi Imre, a pártbizottság agit. prop. titkára és Turjánszky Mihály, a szakszervezeti bizottság titkára fogadta. Az autógyár művelődési házában rendezett munkásgyűlésen Komócsin Zoltán tájékoztatást adott az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Kinevezés A kormány Huszár Istvánt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesét a hivatal elnökévé kinevezte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a Minisztertanács javaslatára — Huszár Istvánt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét államtitkárrá nevezte ki. Felmentés, kinevezés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Páles Gyulát, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesi tisztségéből — eddig végzett munkájának elismerése mellett — visszahívta. Dr. Páles Gyulát egyidejűleg a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesévé kinevezték. Az Interparlamentárius Unió magyar csoportjának vezetőségi ülése Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának vezetősége Barcs Sándor elnökletével csütörtökön ülést tartott az Országházban. Megvitatta és döntést hozott a legközelebbi Bécsben sorra kerülő tanácsülés előtt álló feladatokról. A csoport az Unió négy állandó bizottságához nyújtott be memorandumokat Miről tárgyal az idén az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága? Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága csütörtökön dr. Bencsik István elnöklésével megtárgyalta az elmúlt évi munkáját és idei munkatervét A vitában felszólalt Barta András, dr. Raskay Tóth Bertalan, dr. Bélák Sándor, Bojtor Miklós, Farkas Pál, Kovács István, Lakatos András, K. Papp József, Tóth Balázs és dr. Zsigmond László. Az elfogadott munkaterv szerint a bizottság az idén előreláthatólag hat ülést tart A múlt évi költségvetés végrehajtásán és a jövő évi költségvetés előkészítésén kívül több más fontos kérdést is megtárgyal, például a termelőszövetkezeti tagság szociális és kulturális helyzetét, valamint a tsz-tagok folyamatos foglalkoztatását. Napirendre tűzi a közgazdasági tényezőknek a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatását továbbá azt, milyen szerepet tölt be, hogyan érvényesül a tudomány a mezőgazdasági termelésben. Az egyes témákban több megyei képviselői csoport véleményét kérik ki, mások tanulmányozására pedig albizottságokat küldenek ki Fokozzák az exportra termelők érdekeltségét Felmérték az ipar és a külkereskedelem kapcsolatait A Gazdasági Bizottság egy korábbi határozatában utasította a külkereskedelmi minisztert és a pénzügyminisztert, hogy a tőkés export növelése érdekében vizsgálják felül a külkereskedelmi vállalatok szerződéskötési és érdekeltségi rendszerét, s a tapasztalatok alapján tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A Gazdasági Bizottság határozatának végrehajtása érdekében a Külkereskedelmi Minisztérium széles körű felmérést kezdett, amelyben a Külkereskedelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Anyag- és Árhivatal képviselőiből álló komplex brigádok vettek részt. Az információgyűjtés 10 külkereskedelmi vállalatra és azok legnagyobb partnerei közül 45 termelő vállalatra terjedt ki A vizsgálat során megállapították, hogy a külkereskedelmi és termelő vállalatok együttműködésének szabályozására eddig kialakított szerződéses formák a gyakorlatban beváltak, alapjai a jó együttműködésnek. A Külkereskedelmi Minisztérium vezető testülete a felmérésről készített beszámolójelentést megvitatta és intézkedéseket készít elő az exportképesség fokozását célzó beruházások fokozottabb segítésére, s arra, hogy a termelők szélesebb körének biztosítson devizahitelt. Megvizsgálják a termelőknek azt a kívánságát is, hogy a külkereskedelem olyan társ legyen, amely a közös üzletekbe — esetleg fejlesztési alapjának terhére — anyagi eszközöket invesztál és részt venne közös vállalkozásokban. Új lakónegyed Székesfehérvárott Székesfehérvár ötödik új városrésze, a Velinszky lakótelep, az Engels út, a Május 1. tér, a Rákóczi út és a Népköztársaság út által határolt területen épül fel A város mártírhalált halt kommunista pedagógusáról, Velinszky Lászlóról elnevezett lakótelepen hat év alatt összesen 1640 korszerű lakást építenek, a régi, földszintes, egészségtelen lakóházak helyett. Tizenhat tantermes általános iskolát, százszemélyes óvodát, hatvanszemélyen bölcsődét, presszót, két élelmiszerboltot és több autóparkírozót is kap az új lakónegyed. 1969-ben elkészülnek az első tízszintes lakóházak.