Magyar Hírlap, 1969. augusztus (2. évfolyam, 210-240. szám)
1969-08-22 / 231. szám
Magyar Hírlap NÉPGAZDASAG - VILAGGAZDASAG 1969. AUGUSZTUS 22. PÉNTEK 7 Xyir A rossz adottságú termelőszövetkezetek helyzetét vizsgálták a népi ellenőrök A gyenge tsz-ek jelene, jövője — Hitelképesség csak óvadékkal Tárcaközi bizottság szervezését javasolja a KNEB A régebben gyengének nevezett, ma inkább rossz adottságúnak mondott, vagy ahogy Erdei Ferenc írja: a „veszteséges szövetkezeti gazdaságokat” tűzte napirendre legutóbb a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Főosztálya. A Bács-Kiskun, Borsod, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Somogy, Veszprém és Zala megyei népi ellenőrzési bizottságokat kérte föl, vizsgálódjanak e nagy horderejű téma körül. A jelentésekből elkészült az összefoglaló — vajon mik a tapasztalatok, tanulságok? Magas az átlagéletkor Van köztük olyan, amely korántsem ismeretlen, de olyan is — és ezek vannak túlsúlyban —, amelyek teljesen újak, a reform kibontakozásának velejárói. Az előbbi kategóriába tartozik például, hogy az érintett termelőszövetkezetek szántóterületének több mint 25 százaléka dombos-hegyes ; hogy a szikeseken alkalmazandó agrotechnika az átlagosnál jóval nagyobb költségeket igényel. Mindehhez járul, rontva e gazdaságok helyzetét, a kedvezőtlen közgazdasági környezet, a távolságok, az értékesítési problémák. (Egyetlen példa: a balassagyarmati agrármedence és a salgótarjáni iparmedence között nincs közvetlen vasúti összeköttetés.) Milyen a munkaerőhelyzet? A magas átlagéletkor, a dolgozó tagok számának csökkenése jellemzi. Az érintett tsz-ek 260 ezer tagjából 100 ezer a nyugdíjas, illetve járadékos. A szakmai vezetés többnyire hiányos: több szövetkezetben a vezetőknek egyáltalán nincs szakmai képesítésük. (Ismét egy példa: Zala megyében az elmúlt három évben az elnökök, főkönyvelők, főmezőgazdászok ötven százaléka változtatott munkahelyet) A jövedelem mégis nőtt És maga a gazdálkodás? A feltételeit egyikét, a munkaerőt említettük; ugyanilyen fontosak lennének a gépek, amelyek úgy-ahogy helyettesíthetnék az embert Sajnos, e másik feltétel szintén gyenge: e gazdaságok eszközellátottsága az országos átlagnak mindössze 35—60 százaléka között ingadozik. Hiányoznak az anyagiak ahhoz, hogy a dombok megműveléséhez szükséges speciális erő- és munkagépeket megvásárolhassák. Hogyan is lehetne ez másként midőn a nyereség terhére képzendő fejlesztési alapból általában csak a hitelek törlesztésére szánt pénz teremthető elő. Megítélés dolga, és mindenképpen nagy dilemma, hogy az állóeszközöket pótolják, illetve fejlesszék, vagy az alacsony jövedelmeket gyarapítsák-e ezekben a tsz-ekben? Úgy látszik, sok helyütt az utóbbi formát választják, mert a tagok jövedelme minden gond és baj ellenére növekedett ezekben a gazdaságokban is. Amíg ugyanis 1966-ban 8841, 1967-ben pedig 9100 forint volt az egy dolgozó tagra jutó összes részesedés, tavaly 12 039 forintra emelkedett ez az összeg. (Az országos átlag az említett években: 13 637, illetve 14 863 forint 1968-ban pedig 16 711 forint.) Lényegében érintettük már a beruházások helyzetét, ám egy konkrét akadály okvetlenül idekívánkozik a KNEB-vizsgálat tapasztalataiból. Eszerint nehezítette mind a beruházásokat, mind a hitelfelvételt az az idén bevezetett gyakorlat hogy a felhasználni kívánt anyagok értékét előzetesen fedezni kell. A zárolt pénzeszközök felszabadítására csak az építkezések számlázása után van lehetőség, tehát eddig az időpontig az anyagok értéke kétszeresen — anyagban és készpénzben — van lekötve. Ily módon nem csoda, hogy sok tsz hitelképességét csak késéssel és a tanácsok rugalmasságával — óvadék letétbe helyezésével — sikerült biztosítani. A hitelhiány egyébként a tavaszi munkák megindulását is késleltette volna. A téma másik oldala: a hitelezés megszigorítása a házipénztár pénzeinek növelésére készteti a gazdaságokat Mindezek következtében érthető, hogy e tsz-ek ott próbálnak pénzhez jutni, ahol csak tudnak. A legutóbbi kormányhatározat által is ösztönzött melléktevékenység például nyereséges vállalkozás. Miként a KNEB megállapítja, a melléküzemág hatékonyan segítette a mezőgazdasági termelés alapjainak bővítését. Enélkül a gazdaságok jelentős része veszteséggel zárta volna az elmúlt esztendőt. Köztudott, hogy a tárgyalt tsz-ek állami támogatásban is részesülnek, a dotáció fogalmát az egész világ mezőgazdasági ismeri. Mi ezen a téren a tapasztalat? Az, hogy a támogatás három évre szól, növelte a gazdálkodás biztonságát, teremtett némi pénzügyi egyensúlyt. Ezen belül a legkedvezőbbnek az árkiegészítéses dotációt tartják a KNEB munkatársai. Eredményként ugyanis a többi között rendszeressé válhatott az előlegfizetés. Mindent összevetve azonban, az ártámogatás új rendszere sem lendített számottevően e gazdaságok helyzetén. Megoldás ? A sok negatívum, amely ezeket a termelőszövetkezeteket jellemzi, előbbutóbb fölteszi a nagy kérdőjelet: hogyan tovább? Vagy ahogyan némely radikális agrárközgazdász kérdi: van-e szükség rájuk egyáltalán? Lássuk, mit javall a KNEB? Mindenekelőtt azt, hogy a dotációs rendszert, annak lejárta — tehát 1970 után —, módosítsák, finomítsák. Ezt egybe kellene kapcsolni az érintett területek reorganizálási koncepciójának kidolgozásával. Megvizsgálandó például a termelési szerkezet: miként lehetne azt úgy megváltoztatni, hogy növekedjék a jövedelmezőség? Elsősorban a szálastakarmányok termesztése, illetve ehhez kapcsolódóan a juh- és a szarvasmarha-tenyésztés látszik célszerűnek. Meggondolandó, vajon nem lenne-e helyes a nagyüzemileg nem művelhető földeknek — szerződéses alapon — háztáji művelésbe adása? Jó eredmények fűződnek a különféle fúziókhoz is; elképzelhető például akár állami gazdaságok és tsz-ek valamiféle laza egyesülése. Mindenképpen ösztönözni kell — a kormányhatározat szellemében — a tevékenységi kör szélesítését, ami végső soron valamennyi érintettnek hasznos. A dilemmák tehát nagyok, de kitérni előlük hovatovább lehetetlen. Ezért is javasolja végezetül a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy a feladatok megoldására alakuljon tárcaközi bizottság. Az Országos Tervhivatalnak, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának, a Pénzügyminisztériumnak, valamint a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának munkatársai vennének ebben részt, illetve bevonnák az új koncepció kidolgozásába a tudományos kutatóintézetek képviselőit is. K. N. Bevételek a melléküzemágból Növekednek a költségek; ez általános jelenség ugyan, de kiváltképpen a rossz körülmények között gazdálkodó tsz-eket sújtja. Hogy csak néhány tényezőt említsünk: a bankkamatláb 2,3 százalékkal emelkedett; az anyag- és alkatrészárak, a takarmánytápok és a vetőmagvak árai egyaránt növekedtek. Ennek hatására például Somogyban a 9 százalékos termelői áremelkedéssel szemben 15—20 százalékos költségnövekedés állt elő. Ötszáz cég a Budapesti Őszi Vásáron Kereskedők khbja, reklámfilm, divatbemutató Két hét múlva nyílik a Budapesti ŐsziVásár, amelyre mind a vállalatoknál, mind a helyszínen készülnek. Az alapos felkészülés is amellett szól, hogy az idei vásár jóval nagyobb szabásúnak ígérkezik a tavalyinál. Ezt igazolja, hogy több mint 500 állami vállalat, kisipari szövetkezet és magánkisiparos jelentkezett. A tavalyi harminccal szemben 60 pavilonban, összesen 500 ezer négyzetméternyi fedett területen mutatják be árukínálatukat, újdonságaikat a hazai vásárlóknak, a kereskedelemnek. A Hungexpo az idén több szolgáltatást nyújt a vásár résztvevőinek. Építik a 7-es pavilonban a kereskedők klubját, ahol az ipar és a kereskedelem vezetői találkoznak, reklámfilmeket vetítenek, szakmai gyártmányismertető előadásokat tartanak, s üzleteket köthetnek. Alakítják a Centrum Áruház vásári területét, s ácsolják a Petőfi Csarnokban a hosszú kifutót, amelyen a manökenek vonultatják fel a legújabb divatot Nagy forgalmat még nem látni a vásár területén, annál többre számítanak a rendezők a jövő hétre, amikor megkezdődik az áruszállítás, a kiállítási anyag elrendezése. Lipcsei őszi vásár Száz üzemünk termékbemutatója Herbert Schulze, az NDK budapesti nagykövetsége kereskedelmi tanácsosának első helyettese a lipcsei őszi vásárról szóló sajtótájékoztatóján elmondta: a rendezők arra törekednek, hogy az őszi vásárt a tavaszival egyenrangú szintre emeljék. Ennek érdekében — a többi között — a tavalyinál jóval nagyobb, több mint 200 000 négyzetméter kiállítási terület, 10 kiállítási csarnok, a belvárosban 16 vásárház áll a részvevők rendelkezésére. A lipcsei őszi vásárra 55 országból mintegy 6500 kiállítót várnak. A vásáron a közúti járműipar foglalja el a legnagyobb területet, ahol 16 ország állítja ki gyártmányait. Vegyipari termékeket és alapanyagokat 15 ország mutat be, és első ízben sorakoztatnak fel a vásáron nagy mennyiségben famegmunkáló gépeket. A fotó-optika szakma kiállítási területe tavalyhoz képest csaknem kétszeresére növekszik, nagy helyet foglalnak el a lakások korszerű belső berendezései és a szabadidő hasznosítását szolgáló eszközök. A sajtótájékoztatón Komjáth István, a Hungexpo főosztályvezetője a magyar részvételről számolt be. Elmondta, hogy 13 külkereskedelmi vállalatunk több mint 100 ipari üzem gyártmányait viszi a lipesei őszi vásárra, ahol 7 vásárházban, valamint nagy szabad területen, összesen 2250 négyzetméteren mutatják be a magyar textilipar termékeit, cipőket, háztartási cikkeket, játékokat. Reprezentatív kiállításon mutatkozik be a magyar élelmiszer- és élvezeticikk-ipar. Technikai kiállításunk középpontjában a járműipar áll. A Mogürt speciális tehergépkocsikat, az Ikarus gyár 200-as autóbuszcsaládját, garázs- és szervizberendezéseket állít ki 1500 négyzetméter területen. Bemutatkozás Dániában A magyar divat követei • Jelentés érkezett a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat észak-európai divatturnéjának első állomásáról, Koppenhágából A turné első divatbemutatójára a dán főváros egyik elegáns tengerparti szállodájában, háromszáz meghívott vendég előtt került sor. A gálaesten több neves dán közéleti személyiség és a diplomáciai testület számos tagja vett részt. Ott volt Terényi László, hazánk dániai nagykövetete. A Hungarotex a bemutatkozástól nem várt azonnali, kézzelfogható eredményt, de már a helyszínen nagy érdeklődés nyilvánult meg a dán üzletemberek körében a magyar ruha- és kötszövőipari termékek iránt. Több nagy koppenhágai cég bejelentette, hogy magyar napokat, heteket kíván rendezni a bemutatott cikkek ismertetésére. A Hungarotex még két divatrevüt tart Koppenhágában, majd Norvégiában — Oslóban és Bergenben — mutatja be kollekcióját. Megnyílt az izmiri vásár A Hungexpóhoz érkezett telexjelentés szerint Cevdet Sunay államelnök ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg augusztus 20-án este a 38. izmiri vásárt. A török vásárvárosban 41 ország mintegy kétezer cége mutatja be termékeit. A Hungexpo rendezésében 15 magyar vállalat vesz részt a vásáron. Közülük elsősorban a Technoimpex, a Nikex és a műszeripari vállalatok gyártmányai számíthatnak nagy érdeklődésre. Húsüzemi beruházás Zalában Ez év elején alakult a Vas megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Ezzel nemcsak anyagi erejüket összpontosították a megyei vállalatok, de jobban érvényesíthetik szakembergárdájuk tudását is. Az egyesüléssel egyidőben megkezdték a húsüzem bővítését. Azóta elkészült egy műszakonként 400 sertés vágására alkalmas csarnok és egy 68 vagonos hűtőtér. Az új sertésfeldolgozót csütörtökön helyezték üzembe. Rekord a pusztai nagyüzemben A végleges elszámolás szerint több mint százezer mázsa búza termett ebben az esztendőben a Hortobágyi Állami Gazdaságban. Ennyit még egyetlen esztendőben sem takarítottak be a megalakulásának harmadik évtizedébe lépett pusztai nagyüzemben. Több mint 8000 holdon termeltek kalászost, s ennek nagyobb része búza volt. A szakemberek esztendőkön át folytattak kísérleteket, melyik fajta bírja legjobban a Hortobágy szélsőséges, szeles, csapadékszegény időjárását. A Bezosztája kapta a legjobb bizonyítványt. Az idén 14 mázsa volt a hortobágyi termésátlag. Épül az uföld olajvezeték A Siófoki Kőolajvezeték Vállalat megkezdte a több mint 170 kilométeres, Algyő-Százhalombatta közötti olajvezeték építését. Az első csöveket az algyői főgyűjtőállomásnál fektették le, s a következőkben is Algyő térségében dolgoznak a legnagyobb apparátussal, hogy még az őszi esőzések beköszöntése előtt ezen a mély fekvésű területen lefektessék a csöveket. A nagyszabású, 280 millió forintos beruházást igénylő munka a tervek szerint 1971 tavaszára fejeződik be. Attól kezdve az algyői olaj közvetlenül jut majd el Százhalombattára. Az új sörgyár és a tsz-ek A Borsod megyei Bocs község határában építik hazánk új sör- és malátagyárát, amelynek termelése évente egymillió hektoliter sör lesz. A Hernád partján települő, korszerű gyár jelentősen segíti majd a környező mezőgazdasági üzemek fejlődését is. Az új gyár nyersanyagai, a sörárpa és komló termeltetése mellett gondoskodtak arról, hogy az üzemből kikerülő mellékterméket, a sörtörkölyt, a malátacsírát és a sörélesztőt a mezőgazdaság jövedelmezően hasznosítsa. A délborsodi termelőszövetkezetek területi szövetségének kezdeményezésére eddig nyolc termelőszövetkezet határozta el, hogy a melléktermék felhasználására szarvasmarha-hizlalásba kezd. . HORIZONT: Deficites az olasz fizetési mérleg Az olasz nemzeti bank jelentése szerint az olasz fizetési mérleg 1969 első hat hónapjában 561,2 milliárd líra deficitet mutat. (1968 hasonló időszakában az ország fizetési mérlege még 26,5 milliárd lírás többlettel zárult.) Ugyanakkor jelentősen növekedett az olasz tőkeexport: 1969 első hat hónapjában a tavalyi hasonló időszak 416 millárd líra értékű tőkeexportjával szemben 952 milliárd líra értékű tőke vándorolt külföldre. Bolgár-román kereskedelmi tárgyalások Szófiában megkezdődtek a Bulgária és Románia közötti 1970. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvi megállapodás megkötésére vonatkozó tárgyalások. • Ebből az alkalomból L. Avramov bolgár miniszterelnök-helyettes és külkereskedelmi miniszter fogadta N. Nicolae román külkereskedelmi miniszterhelyettest, a Szófiában tárgyaló román delegáció vezetőjét. Bőráruvásár Offenbachban Augusztus 23 és 28 között rendezik meg Offenbachban a 41. nemzetközi bőráruvásárt. A vásár 8804 négyzetméternyi kiállítási területén 462 kiállító mutatja be termékeit. Évi kétszázezer Moszkvics A moszkvai Moszkvics autógyár felújítási munkálatainak befejeződése után évenként kétszázezer autót gyárt. Ezzel megkétszereződik az üzem termelése, miközben dolgozóinak létszáma csupán egyharmaddal növekszik. Az új szerelőcsarnok építése a jövő év elején fejeződik be. Az autógyár újjáépítési terve Moszkva délkeleti részén a gyár dolgozói részére egy új lakónegyed létesítését is előirányozza.