Magyar Hírlap, 1969. november (2. évfolyam, 302-330. szám)
1969-11-01 / 302. szám
x'yfi 4 1969. NOVEMBER 1. SZOMBAT HAZAI KORKÉP MfIGYBH HÍRUP A bűnözés elleni küzdelem össztársadalmi ügy Beszélgetés dr. Markója Imrével, az igazságügy-miniszter első helyettesével Az utóbbi időben a lapok többet ,és gyakrabban foglalkoznak az igazságszolgáltatás kérdéseivel s éppen azért, mert ezek igen komolyan érdeklik az olvasókat. Felkerestük dr. Markója Imrét, az igazságügy-miniszter első helyettesét s megkértük, adjon tájékoztatást lapunk olvasóinak a szocialista jogrend, jogalkotás problémáiról, a bűnözés elleni küzdelem helyzetéről, eredményeiről és nehézségeiről. Az általános kép: rend, biztonság, törvényesség — Úgy vélem — kezdte dr. Markója Imre —, beszélgetésünk kiinduló pontja nem lehet más, mint pártunk IX. kongresszusának az a megállapítása, hogy hazánkban rend és jogbiztonság van, s a törvényesség szilárd talajon áll. Nyilvánvaló, hogy e kedvező helyzet elsődlegesen a párt helyes politikájának köszönhető, amely politika elméletileg és gyakorlatilag is elhatárolta magát a személyi kultusz időszakának torzításaitól s egyik legfontosabb feladatának tekintette a törvényesség helyreállítását és megszilárdítását. A pártpolitika elsődlegességének kiemelése mellett azonban azt is meg kell mondani, hogy a kongresszus által megállapított — rendkívül jelentős eredményben — igen nagy szerepe volt bűnüldöző és igazságügyi szerveink jó munkájának is. önteltség nélküli büszkeséggel nézhetünk tehát vissza mi is az ellenforradalom óta megtett útra, s mindenekelőtt e 13 év sikerei biztathatnak azzal, hogy a jövőben is eleget tudunk tenni az egyre fokozódó követelményeknek. az ellenforradalmat megelőző években, a bűnözéssel kapcsolatban az a téves nézet érvényesült nálunk, hogy a szocializmust építő társadalmakban a bűnözés kizárólag a kapitalista környezet és a burzsoá tudati maradványok következménye, a szocializmus építésének előrehaladása során automatikusan csökken, s viszonylag rövid időn belül meg is szűnik. Ma már nyilvánvaló, hogy ez káros, helytelen szemlélet volt. A gyakorlat is megcáfolta e szűklátókörű, dogmatikus nézetet. A bűnözés helyzetének alakulásáról, tendenciáiról más felfogásban kell beszélni. Valljuk most is ugyan, hogy a kizsákmányolás felszámolásával megszűnt a szükségszerű összefüggés a társadalmi rend szerkezete és a bűnözés között, de az is világos előttünk, hogy a bűnözést a szocialista építés viszonyai között is társadalmi körülmények determinálják, s objektív és szubjektív okok egymással kölcsönhatásban idézik elő. Ebből pedig le kellett vonnunk azt a következtetést, hogy a bűnözéssel — mint társadalmi jelenséggel — a szocializmus építésének viszonyai között is számolnunk kell. E tekintetben a reális felfogás az, hogy az átmenet társadalmában a bűnözés növekedése, csökkenése és stagnálása váltogathatják egymást. S a csökkenés nem várható Spontán folyamat eredményeként, tudatos és szervezett harcot kell folytatnunk érte. E megállapításokat mindenben alátámasztják egyébként a bűnözéssel kapcsolatos, statisztikai adatok előtt. Nem lebecsülendő ez a szám! A jogerős elítélések vonatkozásában hasonló a kép. — Mivel summázhatja az elmondottakat? — Az említett időszak statisztikai adatait elemezve megállapíthatjuk, hogy a bűnözés ezekben az években kisebb-nagyobb mértékben ingadozott, ugyanakkor sem jelentős csökkenés, sem aggasztó mérvű emelkedés nem következett be. Különösen elhamarkodott lenne az elmúlt két év viszonylag kedvezőbb adataiból azt a következtetést levonni, hogy most már állandósult a csökkenés tendenciája, s a bűnüldözés súlyában bármilyen lazítás megengedhető lenne. Nem változott lényegesen a bűnözés struktúrája sem, bár bizonyos bűncselekmények gyakorisága — egyes években — jelentősebben ingadozott. Mindebből következik, hogy változatlanul igen komoly erőfeszítéseket kell tennünk, ha lépésről lépésre eredményeket akarunk elérni a bűnözés elleni harcban. Éppen ezért össztársadalmi üggyé kell tennünk a bűnözés elleni küzdelmet. Sokkal többet kell fáradoznunk az állampolgárok szocialista jogtudatának kialakításán, törvénytiszteletre történő nevelése érdekében; hatékonyabbá kell tennünk a bűncselekmények okainak kutatását és az ezek kiküszöbölését célzó munkát és nem utolsósorban tovább kell javítanunk a bűnüldöző, igazságügyi és büntetést végrehajtó szervek munkáját. Várkonyi András A szocialista jogrendszer kiépítésének feladatai — Fokozódó követelményeket említett. Vajon nincs ellentmondás a pártkongresszus pozitív megállapítása és e megállapítás között? — Gondolom, nincs. Az ugyanis, hogy országunk törvényes rendje szilárd, nem jelentheti és nem is jelenti azt, hogy ne lennének még számottevő feladataink a törvényesség fejlesztése terén. Ezeket a tennivalókat még felsorolni sem lehet e beszélgetés keretében, nemhogy kifejteni. Engedje meg ezért, hogy csupán két példát említsek feladataink közül, remélem, ez is elégséges meggyőző erővel fog bírni. Itt van mindenekelőtt a szocialista törvényesség további fejlesztése szempontjából az egyik leglényegesebb feladat, a szocialista jogrendszer kiépítése. Azt hiszem,nem kell különösebben indokolni, milyen szoros összefüggés van a törvényesség fejlesztése és a szocialista jogrendszer kiépítée között. És azt sem kell talán részletesebben fejtegetnem, hogy a szocialista jogrendszer kiépítése még korántsem fejeződött be. Napjaink gyakorlata bizonyítja e téren tennivalóink sokaságát. Jelentős feladatokat kell mindenekelőtt megoldanunk a gazdasági élettel, különösen az új gazdaságirányítási rendszerrel összefüggő jogalkotói tevékenységben. Sokat végeztünk eddig is, de újabb és újabb problémák jelentkeznek, amelyek jogi szabályozást igényelnek. A tapasztalatok alapján szükségessé vált jogszabályok módosítása is, és magasabb szintűek megalkotása. A Magyar Szocialista Munkáspárt napirendre tűzte az állami élet és a szocialista demokratizmus továbbfejlesztésének kérdését. Az egész kérdéskomplexum elméleti tisztázása és kidolgozása után — végérvényesen a jövő évben összeülő X. pártkongresszus fog ebben állást foglalni — sokoldalú és igen jelentős jogalkotói munkát kell elvégezni. Gondolok elsősorban az alkotmánymódosításra, új tanácstörvény és választójogi törvény kidolgozására, az államigazgatási munkát szabályozó jó néhány jogszabály módosítására és így tovább. Napirenden van igazságügyi jogszabályaink reformja is. Így a Büntető Törvénykönyv módosítása, új büntetőeljárási törvény megalkotása, a Polgári Törvényköny és a polgári perrendtartás, az ügyészi szervezetről szóló törvényerejű rendelet és a bírósági szervezeti törvény módosítása. Tennivalóink között szintén fő helyen van a felszabadulás előttről való jogszabályaink hatályon kívül való helyezése és új szocialista jogszabályokkal történő felváltása, valamint az úgynevezett fehér foltok eltüntetése, azaz a jogilag teljesen rendezetlen területek szabályozása. Az elmondottakból is látható, hogy van tehát mit tennünk a szocialista jogrendszer további kiépítése, s ezen keresztül a szocialista törvényesség további fejlesztése érdekében. Felszámoltunk egy téves nézetet . A szocialista törvényesség fejlesztése szempontjából szintén rendkívül lényeges probléma a bűnözés. Az ön véleménye szerint e téren mi a helyzet hazánkban? — Ön azt mondta: rendkívül lényeges probléma a bűnözés. Én hozzáteszem: korántsem megoldott probléma. Korábban. Az utóbbi két év kedvezőbb adatai — Mit mutatnak ezek az adatok? — Az 1960-as évek elején a bűnözés számottevően növekedett, 1966 évtől kezdve viszont az ismertté vált bűntettek száma kis mérvű csökkenést mutat. A csökkenés 1965 évhez képest 1966-ban 0,8 százalék, 1967-ben 1,1 százalék, 1968-ban 1,5 százalék. E csökkenés azonban nem mondható túl jelenhessünk, hiszen háro év alatt csak 3,4 százalákos, és ha figyelembe vesszük, hogy 1964 évhez képest 1965 évben jelentős emelkedésnek — 11,6 százaléknak — voltunk tanúi (tehát a bűnözés még 1968 évben sem esett viszsza az 1964 évi szintre) azt kell megállapítani, hogy a bűnözés terjedelmében az elmúlt 5 esztendő alatt lényeges változás nem következett be. Gyorsan hozzáfűzöm, hogy természetesen a kis eredményeknek is nagyon örülünk, de „hurrá”-hangulatra nincs okunk. Különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük azt is, hogy néhány jelentős bűntetti kategóriában, mint például a személy elleni, valamint a család, ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűntetteknél változatlanul emelkedés mutatkozik, több bűntetti kategóriában pedig stagnálást állapíthatunk meg. Maga a számszerűség is mutatja egyébként tennivalónk komolyságát és sokaságát, hiszen a csökkenés mellett is 1968-ban 112 103 bűntett vált ismeretessé, hangsúlyozom a bűnüldöző szervek Hegyközség a Rózsadombon A Kanyargó utcákon kapaszkodik fel a sétáló a Rózsadombra. Élvezi a csöndet, s szebbnél szebb kerteket lát. Az Árvácska utcában az egyik kert kapuján kis réztábla, ez áll rajta: „Rózsadombi hegyközség”. Község a Rózsadombon?... — A háború után rom és szemét hevert itt mindenütt. Pusztultak a kertek, elgazosodtak — kezdi Simó Béla, a rózsadombi hegyközség elnöke. („Civilben” vegyész a Központi Fizikai Kutató Intézetben.) — Akkoriban költöztem ide a dombra. Rendbe hoztam a házat, aztán a kertet. Tíz őszibarackfa-csemetét ültettem. Kilenc kipusztult. Újra ültettem. S így ment évekig. Végre megmaradtak volna a fák*' de elárasztották őket' a levéltetvek. „Szomszéd, maga is így járt?” — kérdezgettük egymástól. „Itt bizony, tenni kéne valamit” — így tanakodtunk. És tettek is, összefogtak a kertgazdák. Tanfolyamokat szerveztek — az elsőt Jerney Pál, az Agrártudományi Egyesület akkori titkára vezette és szervezte —, ezeken megismerték a fák betegségeit s gyógyításuk módjait. Aztán többször összejöttek kicserélni tapasztalataikat, 1963. február huszonharmadikán pedig huszonhárom taggal megalakították a rózsadombi hegyközségi társulást. Aztán közösen szerezték be a facsemetéket, a műtrágyát, a permetezőszereket. Hosszú időbe telt, amíg az IKV-tól kicsikartak egy telket, ahol a szükséges dolgokat tárolják. A tagok innét gépeket is kölcsönöznek a kerti munkához. Most raktárt építenének a telken, csak éppen cement nincs. Pedig a „Hermes” Általános Fogyasztási Szövetkezettől húszezer forint kölcsönt is kaptak e célra... Simó Bélával sorra látogatjuk a kerteket. Mindegyik ház kapuján ugyanaz a kis réztábla... Kluber Rudolf kétszeres okleveles mintakertgazda — különben épületgépész — szeretettel nézegeti a fáit. — Én még csak négy éve tartozom a kiskerttulajdonosok társulásához — mondja —, de nagyon sok hasznát láttam eddig is. Főleg a szakelőadásoknak. Nem sokat tudtam azelőtt arról, hogy mikor kell permetezni, hányszor, hogyan kell metszeni Az..idén a kétszáz négyszögölen 25 mázsa őszibarack tarmett Ennyi még sosem volta ,és hn ■ Magyarországon 175 hegyközségi társulás működik a különböző termelőszövetkezetek védnöksége alatt. Budapesten legjobb a rózsadombi. Tagjai lelkesen dolgoznak városrészük szépítéséért is. Tavaly „Rózsát a Rózsadombra!” — jelszóval versenyt indítottak. Most azt tervezik, hogy társadalmi munkában gondozzák az idős emberek kertjeit is. Az egyik szakelőadáson a biológiai növényvédelemmel foglalkoztak. És itt, ekkor kezdődött a hegyközség addig békés életének nehezebb korszaka. A társulás tagjai elhatározták, hogy a féregpusztító hasznos madarakat visszaszoktatják a kertekbe. Hosszú, hideg teleken át gondosan ellátták élelemmel az etetőket. A madarak, főleg a cinkék aztán busásan honorálták a gondoskodást. A baj mégis abból eredt,hogy a rózsadombi macskák rákaptak a cinkepecsenyére, s elriasztották a kedves madarakat. A nekikeseredett hegyközségiek azóta is harcban állnak a nyávogó ellenséggel. A macskatulajdonosok is haragszanak a cinkepártiakra. A domb népe két pártra szakadt. A vita arról folyik, hogy melyik a hasznosabb állat: a cinke vagy a macska? Ottjártunkkor a vita még javában tartott. De a hegyközségiek e viaskodás közepette is tovább építik és szépítik a Rózsadombot ... Vennes Aranka Tanácsülések Budapesten Lakásépítés, tanulóképzés Pénteken több budapesti kerületben tartottak tanácsüléseket. A VII. kerületben a következő években 2500 lakást szanálnak és 3600 új lakást emelnek — közölte a józsefvárosi tanács pénteki ülésén dr. Suhajda József tanácselnök, aki a negyedik ötéves tervidőszakban megvalósításra váró feladatokat ismertette. A kerületben a lakóházak átlagos életkora 76,8 év, s a főváros 30 000 szanálandó lakásából több mint 10 000 a Józsefvárosban van. A tanácselnök bejelentette, hogy a fővárosi tanács Budapest úthálózatának korszerűsítésére 15 éves tervet készített, amely a kerületet közelről érinti. Az ipari tanulók számának alakulásával foglalkozott a VI. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megállapította: a kerületben kevés az olyan vállalat, szövetkezet, amely jól felszerelt tanműhelylyel rendelkezik. Problémát jelent a vidéki tanulók elhelyezése is. A szövetkezetek sem szívesen vállalkoznak tanulóképzésre, azért, mert a már kész szakmunkások jó része más területen helyezkedik el. A magánkisiparosok is idegenkednek a szerződéskötésektől: az új törvény értelmében ugyanis több időt kell szánni az elméleti oktatásra, viszont egyes kisiparosok elsősorban munkaerőnek tekintik az ipari tanulókat. Az I. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága a kerületi KISZ végrehajtó bizottságával tartott együttes ülést, ahol az iskolák és a KISZ-szervezetek kapcsolatáról tárgyalak. -r. . . Kisvasút helyett közútstavató ünnepség Pusztaföldváron Békés megyében is hozzáláttak a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásához. A megyei forgalomszervező munkabizottság irányításával a gazdaságtalan mellékvonalakról, vagy keskeny nyomtávú MÁV vonalakról a forgalmat fokozatosan a közutakra terelik. A közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásának első lépéseként megszüntették a Pusztaföldvár—Kaszaper—Mezőkovácsháza keskeny nyomtávú vasútvonalat. A forgalom közútra terelése érdekében gyorsított ütemben épült fel a csaknem négy kilométer hosszú közút. Az új utat pénteken Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes adta át Káplár Károlynak, az Orosházi Járási Tanács V. B. elnökének.