Magyar Hírlap, 1970. március (3. évfolyam, 60-89. szám)

1970-03-13 / 72. szám

Magyar Hírlap HAZAI KÖRKÉP two. MÁRCIUS 13. FENTEK 5 Kállai Gyula találkozása Pest megyei országgyűlési képviselőkkel A Hazafias Népfront Pest megyei bi­zottságának kezdeményezésére csütörtö­kön Kállai Gyulával, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjával, az országgyű­lés elnökével találkoztak a Naszály­hegy­alja Mezőgazdasági Termelőszövetkezet székházában a Pest megyei képviselők. A találkozón részt vett Cservenka Ferencné, az MSZMP Pest megyei bizottságának el­ső titkára is. A baráti beszélgetésen a parlamenti élet számos tartalmi és formai kérdéséről volt szó. Az értekezlet után Kállai Gyula — Cservenka Ferencné és a képviselők társaságában — megtekintette az új 470 ágyas váci kórházat Eredményesen dolgozott átlépi ellenőrzés Dr. Dabrónaki Gyulának, a KNEB elnökének tájékoztatója A Minisztertanács csütörtöki ülése megvitatta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését az 1969. évi ellenőrzési tapasztalatokról. A kor­mányülést követően dr. Dabrónaki Gyula, a KNEB elnöke, a kormány Tájékoztatási Hivatalának tájékoztató értekezletén be­számolt a sajtó képviselőinek a legfonto­sabb ellenőrzési tapasztalatokról, tanul­ságokról, s szólott az elkövetkező időszak fő tennivalóiról. Elmondotta, hogy a KNEB az ellenőr­zési munkát, a Minisztertanács által jóvá­hagyott munkatervnek megfelelően, az 1969-es év főbb gazdaságpolitikai célkitű­zéseihez igazította. A munka középpont­jában a gazdálkodás hatékonyságának fokozását előmozdító, a vállalati munka belső tartalékainak feltárására irányuló kérdések vizsgálata állt. A népi ellenőr­zés széles korban foglalkozott az élőmun­ka hatékon~~*b felhasználásával, a vál­lalatok fejle­szté?i tevékenységével. Ala­posan vizsgált ki a lakosság jobb ellátását, életkörülményeinek javítását érintő kér­déseket, h halarzint azt: követik-e megfelelő intézkedések a lakosság köréből érkező jelzéseket, közérdekű bejelentéseket. Melyek voltak a vizsgálatok legfőbb tapasztalatai? Az általános kép pozitív: a népgazdaság fejlődése, az új gazdaság­irányítási rendszer eredményessége meg­felel a célkitűzéseknek. Azt bizonyítja az 1969-es esztendő, hogy közgazdasági sza­bályozó rendszerünk alkalmas a gazdál­kodás irányí­tására, a kormány program­jának megvalósítására, ugyanakkor ked­vezően hat a vállalati önállóság kibonta­kozására is. A népi ellenőrzési vizsgála­tok néhány hiányosságra is felhívták a figyelmet. Ezek közé tartozik az a jelen­ség, amikor a nyereség elsődlegessége miatt a rövid távra vonatkozó döntések kerülnek túlsúlyba a vállalatok gazdálko­dásában. A vizsgálatok rámutattak arra is, hogy a „vándormadarak” lazították a munkafegyelmet. Az állami szektorban 1,6 millió esetben szűnt meg régi, illetve keletkezett új munkaviszony, ebben ben­ne foglaltatik természetesen az, hogy so­kan többször változtattak munkahelyet. Arra van szükség — hívják fel a figyel­met a vizsgálatok —, hogy a vállalatok ne csak a munkaerő megszerzésére, ha­nem inkább a megtartására gondoljanak, főleg a munkahelyi körülmények, a szo­ciális és egészségügyi ellátás javításával. Mindenképpen arra van szükség, hogy a gazdálkodás előterében a munka- és üzemszervezés álljon, ezek a perspekti­vikus intézkedések biztosíthatják a meg­felelő nyereséget is. A tennivalók között kell lenni többek között az anyagmozga­tás gépesítésének; itt gazdasági és szociá­lis érdekről egyformán van szó. A népi ellenőrzési vizsgálatok egyik központi témája volt a lakosság ellátása — mutatott rá dr. Dobrónaki Gyula. Ja­vult az áruellátás, a szolgáltatások minő­sége, de még elmaradt az igényektől. Jo­gosan kérdik például­­a dolgozók: miért kellene minden új, korszerűbb árunak drágábbnak lenni? A tüzelőellátásban olyan hibák fordultak elő, amelyeket el kellett volna kerülni. Bővíteni kell az ol­csóbb áruk választékát, mennyiségét,m­ilyen áruk mindig legyenek. A kormány nagy erőfeszítéseket tett és tesz a szociá­lis, egészségügyi ellátás javítása érdeké­ben , de nagy szükség van arra, hogy a vállalatok maguk is vállaljanak áldo­zatot a színvonal emelése érdekében. Vál­lalati érdekekről is szó van, amikor a la­kásépítésről, a bölcsődei férőhelyek gya­rapításáról beszélünk. Mint Dobrónaki Gyula elmondotta, a Minisztertanács vitája felhívta a figyel­met a legfontosabb tennivalókra. Ezek között különösen fontos, hogy a népi el­lenőrzés a társadalom széles körű segít­ségével rendszeresen vizsgálja a kor­mányhatározatok megvalósulását, a dol­gozó nép érdekében hozott intézkedések gyakorlati érvényesülését. Nem kevésbé fontos figyelemmel kísérni a dolgozók mindennapi életének, hétköznapjainak problémáit; teljes súllyal foglalkozni a közérdekű, lakossági bejelentésekkel, jel­zésekkel. A népi ellenőrzés eredményesen dolgo­zott tavaly, és ezért köszönet jár az áldo­zatkész társadalmi munkásoknak, a bi­zottságoknak, a szakcsoportoknak. A tár­ ,­sadalom, a közvélemény bizalma, segítsé­ge egyben a további eredményes tevé­kenység biztosítéka is — mondotta vége­zetül a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke. S. * Protestáns és katolikus papok megemlékezése a felszabadulás negyedszázados évfordulójáról Hazánk felszabadulásának 25. évfordu­lója tiszteletére a Hazafias Népfront Haj­­dú-Bihar megyei békebizottsága csütör­tökön Debrecenben ünnepséget rendezett a megye protestáns lelkészeinek­ részvéte­lével. Zsíros József debreceni református esperes megnyitója után dr. Bartha Ti­bor, a tiszántúli református egyházkerület püspöke mondott ünnepi beszédet. Az ese­ményen megjelent Grenák Károly és dr. Völgyesi Mátyás, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezetői. Hasonló ünnepség zajlott le Nyíregyhá­zán is a Hazafias Népfront Szabolcs-Szat­­már megyei katolikus békebizottsága ren­dezésében. A megjelent mintegy kétszáz katolikus lelkészt és a Görögkatolikus Hittudományi Főiskola növendékeit dr. Bacsóka Béla, a megyei katolikus béke­­bizottság elnöke köszöntötte, majd dr. Beresztóczy Miklós prépost, az országgyű­lés alelnöke, az Országos Béketanács ka­tolikus bizottságának főtitkára méltatta a felszabadulás történelmi jelentőségét. Pécsett, a Bartók Béla klubban ünnepi ülést tartottak a protestáns egyházak és egyéb felekezetek Baranya megyében működő lelkészei. Az ülésen — amelyen dr. Vámos József evangélikus teológiai ta­nár mondott beszédet — részt vett Szter­­gár János, a Hazafias Népfront Baranya megyei titkára. Leleplezték Győrött Vági István emléktábláját Csütörtökön Győrött, az Ady Endre­­lakótelepen leleplezték a magyar mun­kásmozgalom kiemelkedő harcosa, Vági István emléktábláján. Vági István — aki a Tanácsköztársaság idején az építőmun­kások direktóriumában dolgozott —, a hú­szas évek elején a Szociáldemokrata Párt győri titkára volt, és jelentős szerepet töltött be a győri munkásmozgalom Ta­nácsköztársaság utáni újjáélesztésében. Az SZDP baloldali ellenzékéhez tartozott, és ezért 1925-ben kizárták az SZDP-ből. Alapító tagja és titkára volt a KMP ál­­­tal kezdeményezett és irányított, 1925-ben megalakult Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. Többszöri bebörtönzése után 1932-ben a Szovjetunióba emigrált, ahol 1940-ig a Vörös Szakszervezeti In­­ternacionálé közép-európai osztályán dol­gozott. Vági István a törvénysértések ál­dozata lett Győrött a nevét viselő utca 3. számú házának falán elhelyezett emléktábla fel­avatásakor Dömötör Ferenc, az MSZMP győri városi bizottságának tagja méltatta Vági István munkásmozgalmi tevékeny­­ségét. il fr. KÖZÉLET — DIPLOMÁCIA: Francia miniszter látogat hazánkba André Bettencourt, a francia kormány terv- és telepítésügyi minisztere Bondor József építésügyi és városfejlesztési mi­niszter meghívására március 19—23 kö­zött hivatalos látogatást tesz Magyaror­szágon. Dr. Bíró József az NSZK-ba látogat Dr. Bíró József külkereskedelmi minisz­ter dr. Karl Schillernek, a Német Szövet­ségi Köztársaság gazdasági miniszterének meghívására a jövő héten néhány napos látogatásra az NSZK-ba utazik. Brutyó János hazaérkezett Nicosiából Brutyó János, az MSZMP Központi El­lenőrzési Bizottságának elnöke, aki az MSZMP KB képviseletében részt vett a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja kong­resszusán, csütörtökön hazaérkezett Ni­cosiából Magyar—szovjet televíziós együttműködési megállapodás A magyar televízió székházában csütör­tökön aláírták az 1970—1971-re szóló ma­gyar—szovjet televíziós együttműködési munkatervet A munkatervet magyar részről Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese, szovjet részről P. I. Sabanov, a szovjet televízió küldött­ségének vezetője írta alá. Az aláírásnál jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Fogadás a vietnami nagykövetségen Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete csütör­tökön fogadást adott a Mecsek Tánc­­együttes tiszteletére, amely hazánk fel­­szabadulásának 25. évfordulója alkalmá­ból a közeljövőben a VDK-ban vendég­­szerepel A szívélyes hangulatú fogadáson meg­jelent Molnár János művelődésügyi mi­niszterhelyettes, Demeter Sándor, a KKI elnökhelyettese, Kádas István, a Külügy­minisztérium főosztályvezetője, ott volt Szentistványi Gyuláné, az MSZMP Pécs városi bizottságának titkára, aki az együt­test elkíséri a vietnami vendégszereplés­re, továbbá Dezső Attila művészeti vezető és Paláncz Tamás, az együttes zenei ve­zetője. SZOT-küldöttség utazott Bejrútba SZOT-küldöttség utazott csütörtökön Bejrútba, a Libanoni Munkások és Al­kalmazottak Országos Szövetségének el­ső kongresszusára. Tudományos ülésszak az MSZMP Politikai Főiskoláján Az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Főiskolája és Párttörténeti Inté­zete, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a Magyar Történelmi Társulat hazánk felszabadu­lásának 25. évfordulója alkalmából tudo­mányos ülésszakot rendez március 16-án és 17-én a Politikai Főiskolán. Megnyitó beszédet mond Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora. A fő referátumot Zsilák András kandidátus, a Párttörténeti Inté­zet igazgatóhelyettese tartja, A magyar társadalom negyedszázados fejlődésének fő vonásai címmel. A megnyitó plenáris ülés után a tanácskozás szekcióüléseken folytatódik, amelyeknek főbb témái: A népgazdaság fejlődése az elmúlt 25 év­ben; A népi demokratikus forradalom nemzetközi feltételei; A szakszervezetek szerepe a hatalomért folytatott harcban; A szocialista iparosítás eredményei; Me­zőgazdaságunk negyedszázados fejlődése. Forradalmi ifjúsági napok Fiatalok a 39-es dandár útján A forradalmi ifjúsági napokra gazdag programmal készülnek a Heves megyei fiatalok, közölte Sebestyén János, a KISZ Heves megyei bizottságának első titkára a csütörtökön Egerben tartott sajtótájé­koztatón. Március 15-én a kápolnai csata emlék­művénél ifjúsági nagygyűlést és koszorú­­zási ünnepséget rendeznek, ugyanott dél­után jubileumi lövészversenyre és felsza­badulási vetélkedőre kerül sor. Egerben a diákok koszorút helyeznek el az 1848-as szabadságharc kiemelkedő tábornokainak, Lenkey Jánosnak és Knézich Károlynak az emléktábláján. Tarnaméra községben megrendezik a Dél-Heves megyei falvak ifjúságának tavaszi seregszemléjét. Március 20-án és 21-én a Tanácsköz­társaság évfordulójára emlékeznek a He­ves megyei fiatalok. Poroszlón ifjúsági nagygyűlésen indítják el a 39-es dandár útján akciót, amelynek keretében a Tar­na mentén és a Mátra északi vidékén vé­gig, egész Pétervásáráig valamennyi fa­luban megemlékeznek a Tanácsköztársa­ság védelmében harcolókról. Március 21-én Egerben felavatják Kun Béla szob­rát, a róla elnevezett főiskolai diákszálló parkjában. Bélapátfalván, az illegális munkás­­mozgalom harcosainak egykori találkozó­­helyén ifjúsági emlékgyűlést rendeznek a bükkaljai falvak fiataljai. Hort község­ben fáklyásmenetbern vonul az ifjúság március 21-én este a Tanácsköztársaság mártírjainak sírjaihoz. Zagyvaróna község Salgótarjánhoz tartozik A Salgótarjáni Városi Tanács csütör­töki rendkívüli ülésén határozatot hozott: a tőszomszédságában levő Zagyvaróna községet városi igazgatás alá helyezi. A község felnőtt lakosságának jelentős ré­sze ugyanis Salgótarján üzemeiben, vál­lalatainál, hivatalaiban dolgozik, és a vá­ros ipari, egészségügyi és kulturális szol­gáltatásaiból is részesül. A két helység közlekedési kapcsolatai is jók. Az új ren­delkezés előmozdítja Zagyvaróna ipari fejlődését, városiasodását. A Salgótarjáni Városi Tanács azt ter­vezi, hogy 1971. január 1-től Somoskőúj­falut is városi irányítás alá helyezi. Tágul a Föld? &­­ Az óceánfenék igazolja a magyar geofizikai elméletet Különös mintájával, szinte szabálysze­rű tigriscsíkozásával, újabb bizonyítékát szolgáltatja az Egyed-féle földtágulási el­méletnek az óceánok fenekéről készített legújabb paleomágnesességi térkép. Egyed elméletének lényege az, hogy a gravitációs erő fokozatos gyengülésével összefüggésben Földünk, sőt feltehetőleg az egész világegyetem térfogata is foko­zatosan növekszik. . A térkép és az elmélet kapcsolata a­­ -----------------------------------­következő: A repülőgépekre szerelt mű­szerekkel az óceánok medencéjének alját alkotó kőzetek paleomágnesességét vizs­gálták. A Föld mélyéből valamilyen ka­taklizma során folyékony halmazállapot­ban a felszínre érkező anyagok belseje ugyanis lehűlésük, tehát megszilárdulá­suk közben a földmágnesesség akkori irányában rendeződik, s ez az irány úgy belefagy, hogy hosszú-hosszú évmilliók után is pontosan felismerhető. A repülőműszerek mérései feltárták azt is, hogy az óceán fenekén az ellenke­ző irányú mágnesességet őrző kőzetek hosszú csíkjai párhuzamosan sorakoznak egymás mellett, valóban úgy, mint a tig­ris bőrén a sötét és világos csíkok. Ez a csókozottság úgy jöhetett létre, hogy a legkorábban felszínre, illetve ten­gerfenékre felérkezett és ott megszilár­dult kőzetet a következő anyagtömeg óriási nyomásával kettészakította és köz­beékelődve rögzítette magában az addig­ra már meg is változott mágneses irányt Kocsis Zoltán lett a Magyar Rádió zongoraversenyének győztese A Magyar Rádió országos Beetholen­­zongoraversenyének 20 000 forintos e első díját Kocsis Zoltán, 15 000 forintos má­sodik díját Varga Csilla, 10 000 forintos harmadik díját Jandó Jenő nyerte. A Művelődésügyi Minisztérium által felajánlott különdíjat Kende Levente kapta, és jutalomban részesült Németh Tamás és Schulter Csilla. Ugyancsak a Művelődésügyi Minisztérium jutalmazta Hamari Andrást, Beethoven Op. 10. D-dúr szonátájának, valamint Schulter Csillát, Beethoven Op. 53. C-dúr szonátájának előadásáért A Zeneművészeti Főiskola díját, mint a versenyen részt vett legjobb főiskolás, Kocsis Zoltán kapta. A KISZ központi bizottságának jutal­mát Kocsis Zoltán és Varga Csilla nyer­te el. A győztesek hangversenye ma este fél nyolckor kezdődik a Zeneakadémián.

Next