Magyar Hírlap, 1970. augusztus (3. évfolyam, 212-242. szám)
1970-08-02 / 213. szám
x ■mií a Magyar Hírlap vilaggazdaság tudósítások ma, augusztus 2, vasarnap 9 „Kemény külkereskedők" Japánban Menedzserek a frontvonalban Jóformán egyidőben a japán—amerikai biztonsági szerződés megerősítésével — megegyezés nélkül ért véget az Egyesült Államok és Japán közötti kereskedelmi háború egyik szakasza. A tét a japán textilexport volt. Az amerikaiak azt követelték, hogy Japán öt esztendőn keresztül „önkéntesen” csökkentse Amerikába irányuló textil- és műszálkivitelét. A japánok hajlandóknak mutatkoztak egyéves „önmegtartóztatásra”, az amerikaiak azonban ezt nem tartották kielégítőnek. Miazava japán kereskedelmi miniszter és amerikai kollégája tehát közös közleményben jelentette be a megbeszélések kudarcát, s a japán küldöttség visszatért Tokióba Gondos munkamegosztás Ezzel természetesen csak egyetlen epizód — afféle előőrs-csatározás — zajlott le. Az amerikai külkereskedelmi politikának a jövőben még több nagy csatát kell vívnia Japánnal. A távol-keleti szigetország politikai és gazdasági vezetői között szembeszökő a magatartásbeli különbség: a politikai-stratégiai vonal kép-,viselői meghajolnak az amerikai érdekek előtt, miközben a külkereskedelem és az ipar menedzserei éles és kemény harcokat folytatnak. Miután a japán államvezetési struktúra és a nagyipar szoros kapcsolatban áll egymással, nyilvánvaló, hogy itt sajátos „munkamegosztásról” van szó. Az Egyesült Államok és Japán közötti pozícióharc élvonalába ezúttal a külkereskedelem és az ipar vezető menedzserei léptek. Mindez ismételten a japán külkereskedelem szerkezetére és az általános japán külkereskedelmi stratégiát meghatározó szervezetekre irányítja a figyelmet. Nem véletlen, hogy mind Japánban, mind az Egyesült Államokban, de Nyugat-Európában is egyre több komoly forrásmunka jelenik meg erről. A közelmúltban Adams amerikai közgazdász A japán üzleti világ című könyve, majd egy Josino nevű közgazdász Management Japánban című munkája foglalkozott ezzel a kérdéssel. E könyvek alapján az eddigi képet új vonásokkal lehet kiegészíteni. MITI és JETRO A japán külpolitikai stratégia meghatározásában és kivitelezésében hivatalosan fontos szerepe van az ipari és külkereskedelmi minisztériumnak (rövidítése: MITI). Ez a minisztérium egyezteti öszsze a külpolitikai stratégiát a pénzügyminisztériummal és Japán központi bankjával. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy ezt a stratégiát kizárólag fent, állami szinten alakítják ki. Tulajdonképpen azokból az információkból, javaslatokból állítják össze, amelyek a külkereskedelmi tevékenységet lebonyolító szervektől érkeznek. Két ilyen nagy forrás van. Az egyik — a kevésbé fontos — állami jellegű. Ez a Japán Külkereskedelmi Szervezet (Japan External Trade Organisation — JETRO), amelyet a kormány 1958-ban hozott létre. A JETRO lényegében a japán külkereskedelem állami rohamcsapata. Ma már a világkereskedelem valamennyi fontos központjában vannak JETRO-irodák. Bármilyen fontos is azonban a JETRO, a MITI stratégiáját elsősorban a nagy magánkereskedelmi házak érdekei szabják meg, hiszen ezek a nagy japán monopóliumok közvetlen képviselői. A három M A három legnagyobb kereskedelmi ház, az úgynevezett „három M”. Neveit: Mitsubishi Shogi, Mitsui, Marubeni. Mindhárom egy-egy ipari monopolcsoport tagjai is egyúttal. A „három M” kereskedelmi forgalmát jelenleg évi 25—30 milliárd dollárra becsülik. Adams könyve e kereskedelmi házak korábbi szerepét a hírhedt Brit Kelet-Indiai Társaságéval hasonlítja össze. Az óriási különbség az, hogy a Brit Kelet-Indiai Társaság, amely a klasszikus angol gyarmatosítás faltörőkosa volt, nem tudott alkalmazkodni a modern kereskedelem feltételeihez, és eltűnt a színről. Ezzel szemben Japán sajátos társadalmi és gazdasági viszonyai lehetővé tették a kereskedelmi házak fennmaradását, s ezek viszonylag védett helyzetükben alkalmazkodni tudtak a legmodernebb kereskedelempolitikai követelményekhez is. Alkalmazkodásuk legfontosabb jellemvonása, hogy a kereskedelmi házak, mint pénzintézetek a külkereskedelem finanszírozásából is kiveszik részüket. A legutóbbi évben az általuk biztosított hitel összege 12 milliárd dollár volt, az összes japán kereskedelmi hitel 50 százaléka. Alkalmazkodásuk második elemeként, a finanszírozási tevékenység közben nagyszabású együttműködést építettek ki a bankrendszerrel, s átvették tőle a hitelképesség elbírálásának feladatát. Végül, a modern külkereskedelmi offenzívához való alkalmazkodás harmadik jele: a kereskedelmi házak és az azonos érdekeltséghez tartozó termelő apparátus összefonódása. Mindez együtt rendkívüli szilárdságot, dinamizmust és átütő erőt biztosít a japán külkereskedelmi szervezetnek. Egyrészt a JETRO, másrészt a három M és társai a tényleges külkereskedelmi tevékenség frontjain szerzett tapasztalataikat közvetítik a minisztériumok, mindenekelőtt a MITI számára. Magában a MITI- ben — és általában a japán államgépezetben —, olyan szoros a monopolista érdekek és az állam személyi összefonódása, mint talán egyetlen más vezető tőkésországban sem. Valószínű, hogy a japán politika a jövőben is meghúzódik majd az amerikai „atomernyő” árnyékában. A világgazdasági pozícióért azonban a MITI, a JETRO és a három , az amerikai gazdasági érdekekkel szemben is teljes nyíltsággal folytatja majd a küzdelmet. G. E. A CENTRUM ÁRUHÁZAKBAN AUGUSZTUS 3-TÓL 17-IG 20—40% ENGEDMÉNY Az Elnöki Tanács határozata nyomán Új egyetem született a Dunántúlon A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteki ülésén törvényerejű rendeletet hozott a keszthelyi és a mosonmagyaróvári agrártudományi főiskolák összekapcsolásáról, illetve az új keszthelyi központú agrártudományi egyetem létrehozásáról. Az MTI munkatársa megkérdezte Dr. Bélák Sándor rektort, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, hogy a két neves dunántúli intézmény egyesítése milyen változásokat hoz a mezőgazdasági felsőoktatásban? A mezőgazdasági nagyüzemek szakosított egységei az általános mérnökök mellett egyre több jól képzett specialistát várnak tőlünk — mondotta többek között a rektor. — A két főiskola egyesítésével lehetőség nyílik a kutató- és az oktatómunka koncentrálására, s ennek eredményeként növénytermesztő, állattenyésztő és agrárkémikus specialisták képzésére is. A két, patinás hírű dunántúli főiskola megtartja eddigi profilját, évtizedek, sőt, évszázad alatt kialakult hagyományait. Ennek megfelelően Keszthely a növénytermesztés oktatási és kutatási központja lesz. A mosonmagyaróvári oktatók és kutatók már eddig is jelentős eredményeket értek el az állattenyésztéshez kapcsolódó kutatásokban. Az új törvényerejű rendelet most lehetőséget ad ennek továbbfejlesztésére is, a jól felkészült oktatók pedig — külön karon — állattenyésztő szakmérnököket képeznek majd. Háborús bűnösöket leplezik le Huszonhat év után kerültek kézre a gyilkosok A nyíregyházi 78/3-as tüzérüteg 1944. március 28-án Munkácson bevagonírozott és elindult a keleti frontra. Az üteg parancsnoka: Kovács Sándor főhadnagy. A fogatostiszt: Újfaludi Gyula zászlós, egyben az alakulat úgynevezett „K” (kémelhárító) tisztje. A szerelvény másnap délben érkezett a rahói állomásra, ahol a vonat több órán át vesztegelt. A katonák engedélyt kaptak, hogy vásárolhassanak a restiben. Újfaludi Gyula maga is benyitott ide és italt rendelt. A zászlós azonban úgy találta, hogy drágán mérik a szeszt, és ezért felelősségre vonta a csapost. A 26 éves Nyikoljuk Vaszil Jurijevicset. Az viszont a zászlós úrnak nem tetsző módon válaszolt és tovább mérte volna az italt. Újfaludi hirtelen előrántotta revolverét, a csaposra szegezte és a halálra rémült fiatalembert katonái segítségével letartóztatta, majd a szerelvény egyik vagonjába záratta. A kémelhárítás is bekapcsolódik Ezután intézkedni kezdett. Jelentette a „szemtelen csapás” esetét Kovács főhadnagynak, aztán gyorsan kapcsolatot keresett a vezérkari főnökség kémelhárításának rahói megbízottjával, Ózdi Gyula századossal, aki a „zendülés” hírére azonnal megjelent a vasútállomáson és Kovács főhadnagy, valamint Újfaludi zászlós jelenlétében megkezdte a csapás kihallgatását. A szerencsétlen fiatalembert olyan brutálisan ütötték — Újfaludi a lovaglóostorával —, hogy kétségbeesett kiabálására az állomáson már mindenki fölfigyelt. Ezért az összekötözött kezű foglyot előretuszkolták a tiszti kocsiba, és ott folytatták ütlegelését, kihallgatását. De itt már egy szó sem esett italárról. Annál több arról, hogy a csapos kém, több társával együtt kémkedik és fel akarták robbantani a katonákat szállító szerelvényt . .. A kihallgatás azonban — hiszen a fiatalembernek nem volt mit mondania — semmiféle eredményre nem vezetett, de Újfaludiék abba is belekapaszkodtak, hogy a csapos megnevezte a restiben iszogatott négy ismerősét. Újfaludi azonnal letartóztatta a megnevezetteket: egy rahói fűszerest, egy nyugdíjas adóhivatali altisztet, egy erdészt és egy földművest, valamint „kiemelt” az állomáson időközben összeverődött tömegből egy idősebb férfit. És megkezdődött a kihallgatásuk ... Akasztás fényjelzésre A 78/3-as üteget szállító szerelvény a késő délutáni órákban Rahóról tovább indult Körösmező felé. A vagonokban öszszekötözött kezekkel, lábakkal ott feküdtek a véresre vert ártatlan foglyok. Vadon Ferenc törzsőrmester, az üteg szolgálatvezetője, néhány napos szabadságáról visszatérve Körösmezőn csatlakozott az alakulathoz. Kovács főhadnagy Vadont már így fogadta: Rahón partizánokat fogtunk, fel akarták robbantani a vonatot, kivégezzük őket... Újfaludi zászlós megadta a részletes parancsot. A nyugdíjas adóhivatali altiszt halt meg elsőnek. Kihallgatás közben. A tiszti vagonban. Kidobott holtteste fennakadt a tiszti kupé mögötti nyitott tehervagon platóján. A körösmezői részletesebb eligazításon Kovács főhadnagy már a kocsiparancsnok tisztesekkel is közölte: Ezek partizánok ... fel akarták robbantani... ki kell végezni őket... Az eligazítást Újfaludi zászlós „pontosítva” így folytatta: Havasalja elhagyása után fényjelzésre a vagonokban fel kell akasztani őket. A Tatárhágó alagútján áthaladva a parancsnoki kocsiból adott második fényjelzésre pedig a holttesteket a vagonokból ki kell dobni. Mert a lövések nagy zajjal járnának és a vérnyomok sem jók... Értettem?... Vadon törzsőrmester szolgálatvezető értette a legjobban. Kőrösmezőn a vonat indulása előtt még egyszer végigment a vagonsoron és ismételten elmondta, mi a parancs. Havasaljáról a szerelvény március 28- án éjjel kettőkor gördült ki. Újfaludi zászlós az első vagonban volt. Ott, ahol arccal a padlón, veréstől véresen, a rahói fűszeres feküdt. Alighogy elindultak, Újfaludi felszólította a kocsiparancsnokot, Rácz szakaszvezetőt: kezdjék el az akasztást. Újfaludi is segített: szadista brutalitással ráült a szíjjal a nyakán a vagonon végigfektetett és a támvasra kötözött szerencsétlen áldozat nyakára, és súlyával lefelé nyomta ... És dühödt kéjjel, leírhatatlanul dús fantáziával akasztottak meg négy vagonban. A parancsnoki fényjelzésre öt ártatlan ember holttestét a Tatár-hágó alagútjából kijövet kihajították a vagonokból... A holttesteket egy vasutas találta meg és eltemette a töltés oldalában ásott közös sírba. A szörnyűséges éjszaka után március 28-án reggel Jablonica helységben állt meg a vonat. A vagonparancsnokok a parancs végrehajtásáról itt jelentést tettek Kovács főhadnagynak, aki ekkor kiosztotta közöttük a kivégzettektől korábban elvett használati tárgyakat. Vadon törzsőrmester, aki a harmadik vagonban a csapos fiút „segített” felakasztani — egykarórát kapott. Tizenöten letartóztatásban Ezután, szinte napra egyezően, pontosan 26 évvel, 1970. március 26-án a Belügyminisztérium szervei letartóztatták dr. Újfaludi Gyulát. Jogi diplomát 1960-ban szerzett. Hosszú ideig nevelőotthon-igazgató volt Budapesten. Miután e beosztásából fegyelmileg leváltották, három évvel ezelőtt áthelyezték a XII. Diana úti általános iskolába napközis tanárnak. Az igazságszolgáltatás kezére került Kovács Sándor is. Belőle mérnök lett. Az Építőipari Kivitelező Vállalat volt a munkahelye. De mivel ez év tavaszán valamiért fegyelmi büntetésben részesült, kilépett. Vadont, a törzsőrmestert is letartóztatták és megtalálták a többieket is. Tizenöten vannak letartóztatásban. Ózdi kémelhárító századosról nem tudni, él-e, és hol. Tettük háborús bűntett, amely nem évül el. A Magyar Népköztársaság, az ENSZ határozataiban foglalt elvekkel összhangban kötelességének tartja, hogy ezekkel a bűnözőkkel szemben minden eszközzel fellépjen. A Fővárosi Bíróság a közeljövőben kezdi el tárgyalni dr. Újfaludi Gyulának és 14 társának bűnügyét. Várkonyi András Új lakónegyed Kőszegen Huszonnégy ifjú házas költözött be szombaton Kőszeg első szövetkezeti lakóépületébe. A városnak ezen a részén a közeljövőben újabb szövetkezeti lakótömböket emelnek. A városi tanács jó út- és vízvezeték hálózatot építtet ki ebben a városrészben, s megfelelő kereskedelmi és szolgáltató egységeket alakítanak ki. Az új lakónegyed építésével egy időben folytatják a történelmi város régi lakóépületeinek felújítását is. A középkori Jurisics téren levő barokk lábasházba, átalakítása után beköltözik a városi levéltár.