Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)
1970-09-21 / 263. szám
1 vGtX fpQXU-UX-XG 2 1970. SZEPTEMBER 21. HÉTFŐ Magyar Hírlap LJHAZAI KÖRKÉP A népszámlálás érdekességei • • Gyarapodik a városlakók száma A Központi Statisztikai Hivatal a közelmúltban közzétette az idei népszámlálás előzetes adatait. E szerint Magyarország népessége 1970. január 1-én 10 millió 315 ezer 597 lakos volt, ami 354 553-mal, vagyis 3,5 százalékkal több, mint a legutóbbi, 10 évvel ezelőtti népszámláláskor. A népsűrűség is növekedett, néggyel, mert 93 030 négyzetkilométeres országterületre számítva, négyzetkilométerenként 111 ember él. Csökkent a „nőtöbblet" Ez év január elsején 4 millió 992 ezer férfi, és 5 millió 324 ezer nő élt hazánkban. Az elmúlt 10 év folyamán a férfiak száma 163 ezerrel, a nőké csak 167 ezerrel növekedett, ami 3,9, illetve 3,2 százalékos emelkedésnek felel meg. Ebből következik, hogy a „nőtöbblet” 1960 óta, a férfiak számának nagyobb növekedése következtében, csökkent. Jelenleg ezer férfira 1067 nő jut, ami már hattal kevesebb, mint 10 évvel ezelőtt, de még mindig több, mint a második világháború előtti népszámlálások időpontjában. 1960 óta a népszámlálási gyűjtőívek adatai szerint tovább folytatódott a városiasodás. 1970. január 1-én, hazánk lakosságának 19 százaléka Budapesten, 26 százaléka a többi városban és 55 százaléka községekben élt. Az elmúlt évszázadban a községek népességének részaránya fokozatosan csökkent. Hazánk mai területén 1870-ben a lakók 74, 1949-ben 62, 1960-ban 59 százaléka élt falun. Ezzel egy időben természetesen a városok lakóinak száma gyarapodott. Különösen nagymértékben nőtt Budapest népességének aránya. 100 évvel ezelőtt az ország lakosságának csak 6, 1949-ben 17, 1960-ban 18 százaléka, ma pedig már 19 százaléka él a fővárosban. A vidéki városok népességének aránya az évszázad közepéig alig nőtt, hiszen 1870-ben az ország egyötöde, vagyis 20 százaléka, 1949-ben pedig 21 százaléka élt kisvárosokban. Azóta e területek népességnövekedése meggyorsult, s jelenleg a kisvárosok lakóinak száma eléri a 26 százalékot. Igen tanulságos képet kapunk, ha az ország különböző megyéiben vizsgáljuk a népesség számát. A megyék közül csupán kilencben nőtt a népesség 1960-hoz képest, 10-ben pedig népességfogyást állapíthatunk meg. A népességnövekedés csak három megyében számottevő: Komárom megyében 12, Pest megyében 11, Fejér megyében 8 százalék volt. Az átlagosnál, 4—5 százalékos emelkedés tapasztalható Borsod, Veszprém és Győr-Sopron megyében. A népesség számának csökkenése legnagyobb arányú Békés, Hajdú-Bihar, Csongrád és Tolna megyékben, ahol 3— 5 százalék között ingadozik. Az egyes megyék eltérő népességszaporodása nemcsak a természetes szaporodás különbségeiből adódik, hanem, főleg a belső vándorlás alakulásának eredménye. Természetes szaporodás valamennyi megyében mutatkozik, a legerőteljesebben Szabolcs-Szatmár megyében, ahol eléri a 9,6 százalékot. A táblázat legalján Somogy megye szerepel 0,6 százalékkal. A fővárosban a népszámlálás eszmei időpontjában, 1970. január 1-én egymillió 940 212 személy tartózkodott. Budapesten a bejelentett lakók száma ennél magasabb, hiszen 1 millió 882 ezer személy rendelkezik Budapesten állandó, és 135 ezer lakos ideiglenes bejelentővel. Természetesen a főváros nappali népessége ennél sokkal magasabb, hiszen rengeteg tanuló és dolgozó jár be a fővárosba. Miskolc a második A megyei jogú városok közül, továbbra is Miskolc rendelkezik a legtöbb — 173 ezer — lakossal. Az ország harmadik legnépesebb városa Debrecen, ahol 155 ezren laknak, a negyedik pedig Pécs, ahol az elmúlt évtizedben tapasztalt igen magas, 27 százalékos szaporodás következtében a lakosság száma megközelítette a 146 ezret. Szeged lélekszáma meghaladta a 100 ezret, közel 119 ezernél tart. Az idei népszámlálás óta, az Elnöki Tanács határozata alapján, több községet léptettek elő várossá, és igen sok községet vontak össze közös tanácsú községgé. A Statisztikai Hivatal nyomon követte a határozat alapján történt változásokat és az előzetes eredményekről kiadott jelentését a jelenlegi tanácsi beosztás figyelembevételével újra összeállította, azzal a szándékkal, hogy a legújabb adatokat a közigazgatási apparátus a megváltozott helyzetben is hasznosítani tudja. Az 1970. évi népszámlálás — Előzetes adatok című kiadványsorozat második kötete rövidesen megjelenik, amelyben azt olvashatjuk majd, hogy ma hazánkban 1234 önálló tanácsú község, 1901 közös tanácsú község, és — Budapesttel együtt — 76 város van. 3157000 lakás Tizenöt olyan önálló tanács községünk van, amelyekben 499-nél kevesebben, viszont csak kettő olyan, amelyben 20 ezernél többen laknak. Városaink közül kettőben laknak 10 ezernél kevesebben és 46-ban 20 ezernél többen. A népszámlálással egyidejűleg végrehajtott lakásösszeírás adatai szerint, Magyarország lakásállománya 1970. január 1-én 3 millió 157 ezer volt, 400 ezerrel, vagyis 14 százalékkal több, mint 10 évvel ezelőtt. 1930 óta a lakások számának növekedési üteme a legutóbbi évtizedben volt a legmagasabb: az 1960-as években tapasztalt évi átlagos másfél százalékos növekedéssel szemben 1949 és 1960 között, évente csak 1,2 százalékkal, az 1930-as évek folyamán pedig kevesebb, mint 1 százalékkal nőtt a lakások száma. 1970. január 1-én az ország lakásainak 47 százaléka egyszobás, 43 százaléka kétszobás, és 10 százaléka három-, vagy annál több szobás volt. A lakásállomány növekedése a vidéki városokban volt a legjelentősebb, 25 százalékos, a fővárosban 18, a községekben pedig csupán 8 százalékos. Az utóbbi 10 esztendőben a lakásállomány növekedése magas volt Komárom megyében és Pest megyében, egyaránt 23—23 százalék, valamint Fejér és Veszprém megyékben, ahol 19—19 százalékos volt az emelkedés. Ugyanakkor alig nőtt a lakások száma Tolna megyében (5 százalék), valamint Hajdú-Bihar és Békés megyében (6—6) százalék. A járási jogú városokban — Túrkeve kivételével — mindenütt nőtt a lakások száma. Kiemelkedő növekedést tapasztalhatunk a fejlődő ipari városokban. E tekintetben élenjár Leninváros (Tiszaszederkény), 174 százalékos növekedéssel. Ezt követi Dunaújváros 63, Kazincbarcika 63, Ajka 57, Oroszlány 47 százalékkal. Ezekhez hasonló arányú lakásszám-növekedés csak Siófokon (66 százalék), Veszprémben (55 százalék), és Zalaegerszegen (56 százalék) volt. Koós Tamás Budapesti mozaik Budapest új ötéves terve — Öreg házak bontása — Bölcsődei fellebbezések A fővárosi tanács legközelebbi ülésére október közepén kerül sor. Azon megvitatják Budapest IV. ötéves tervének javaslatát. Ezután a fővárosi tanácstagok választóik előtt ismertetik a tanácsülés határozatait. * Budapesten több mint 4900 olyan emeletes bérházat tartanak nyilván, amelyek 50 évnél öregebbek. Eddig 1400-nak a felújítása, korszerűsítése fejeződött be. A többit a közeljövőben vizsgálják meg, a szakemberek arra akarnak választ kapni, melyeket célszerű korszerűsíteni. Előreláthatólag több száz bérház lebontására tesznek javaslatot. A fővárosi tanács egészségügyi főosztályán elmondották, hogy kevés Budapesten a védőnő. Az idén a vártnál kevesebben jelentkeztek erre a pályára, ezért hétfőtől kezdve pótjelentkezési lehetőséget biztosítanak, elsősorban az érettségizett leányok részére. A diploma megszerzése után Budapesten biztosítanak állást minden végzett védőnőnek. A főváros vezetői — szófiai mintára —s foglalkoznak azzal a tervvel, hogy az építőipari vállalatoknak csak akkor fizetnek, ha egy-egy nagyobb építkezésnél minden munkát elvégeztek. Ez vonatkozna a lakótelepekre is, s ezzel az intézkedéssel egyszersmind elejét lehetne venni annak, hogy az iskolák, orvosi rendelők, bölcsődék, üzletek késve készüljenek el. Jelenleg az a gyakorlat, hogy a lakások elkészülnek ugyan, de az úgynevezett járulékos beruházások két—öt év múlva kerülnek átadásra. * . . * Becslések szerint több ezerre tehető azoknak a budapesti szülőknek a száma, akiknek gyermekeit az idén nem vették fel bölcsődébe vagy óvodába. Több ezer fellebbezés érkezett már a fővárosi tanácshoz és azok elbírálása a héten kezdődik meg. A gond csupán az, hogy bármennyire is jogosultak lennének a gyerekek óvodai vagy bölcsődei felvételre, nincs elég hely. Éppen ezért Budapest vezetői több vállalattal, gyárral és intézménnyel tanácskoznak arról, hogy közös erővel hogyan lehetne gyorsan korszerű óvodákat és bölcsődéket építeni. Értesülésünk szerint Budapest területén több mint tizenöt olyan gyár van már, amely anyagiakkal is hajlandó segíteni az óvodaépítkezéseket. * Megváltozik Budapest arculata. Ezt a célt szolgálja a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a fővárosi tanács által meghirdetett közös pályázat, amely Aquincum és környezete forgalmi rendezésére és városépítés megoldásaira hív fel A Hazafias Népfront a közeli napokban vitafórumot rendez a Moszkva tér és a Széna tér átrendezéséről. A kerületi tanácsok a kereskedelmi vállalatok vezetőivel egyetértésben kijelölték azokat az üzleteket, amelyek október 1-től kezdve megváltozott nyitva tartás szerint árusítanak. Arra törekedtek, hogy minden kerületben legyen olyan iparcikk- és ruházati bolt is, amelyek csütörtökön és pénteken 20, illetve 21 óráig árusít. Lehetőség nyílik arra, hogy a vasárnap nyitva tartó üzletekben — ha arra szükség lesz — nyugdíjasokat, vagy túlórában nyugdíj előtt álló dolgozókat foglalkoztassanak. * Sok kórházi helyiséget használnak farkasnak. Éppen ezért a népi ellenőrök a közeljövőben megvizsgálják, hogy a budapesti kórházakból hány családot kellene kitelepíteni, s a felszabaduló helyiségeket hogy lehet hasznosítani. A becslések szerint még mindig több százan laknak jogtalanul egészségügyi intézményekben . Ezrek és tízezrek csak a rémség házának hívták, az egykori csillaghegyi csendőrnyomozó központot. A Hazafias Népfront javaslatára az épület falán a közeljövőben emléktáblát helyeznek el és összegyűjtik mindazoknak a nevét, akiket Horthy csendőrei ott kínoztak. * Dr. Bartha Ferenc, a fővárosi tanács egészségügyi főosztályának vezetője érdekes adatokat közölt velünk. Elmondotta, hogy az orvosokat Európában leginkább Budapesten „szeretik”. Amíg Nyugat-Európa lakossága évente átlag ötször veszi igénybe az egészségügyi szolgálatot, a szocialista országok lakosai évente 12 alkalommal keresik fel orvosaikat. Budapesten európai rekord született, mert 1969-ben minden lakosra átlag 20 vizsgálat jutott. A budapesti orvosok tavaly 38 millió 198 ezer repedet írtak, egy lakosra 19 recept jut... * Budapest területén jelenleg 2700 hold öntözött mezőgazdasági terület van. A közeljövőben jelentősen bővül a melegágy-hálózat is, mert 150 ezer négyzetméternyi új melegágyat létesítenek. Ez azt jelenti, hogy két év múlva jelentősen megjavul a fővárosban a primőrellátás. Az egységes szabálysértési eljárás biztosítása érdekében a fővárosi tanács igazgatási főosztálya előadássorozatot tart a kerületi szabálysértési előadók részére. Ezekre az előadásokra IX. 26-án, X. 24-én és XI. 22-én kerül sor. Pillanatnyilag nyolc napközi öregotthon van Budapesten. Keresik annak a lehetőségét, hogyan lehetne minden kerületben legalább egy öregek klubját berendezni. Néhány vendéglátóipari vállalat arra is vállalkozna, hogy az otthonok tagjai részére kedvezményes áron, a klubban biztosítana diétás ebédet. Nagyon sok hosszúságot okoz a főváros lakosságának a gombamódra elszaporodott közlekedési tábla. Éppen ezért a közlekedési főigazgatóság a közeljövőben felülvizsgálja: a kétmilliós városban szükség van-e ennyi táblára. Ugyancsak ide tartozik: megszaporodott a forgalmas utakon a kerékpárosok száma. Számos baleset történt a meggondolatlan kerekezők hibájából. Éppen ezért felkérik Budapest vezetői a rendőrséget, hogy fokozottan ellenőrizze a kerékpárosokat. Fahidy József Erden-mezőn, mai vadászösvényeken / Q 3 3 6 Ropognak a fegyverek - Veszélyes sport Ha „gurul" a lövedék - Balassi tanácsa Vasárnap hajnalban forgalmasak voltak az erdei ösvények. Szarvasok vesztére ismét ropognak a fegyverek az ősi sport híveinek kezében. Majd a vadászidény végén jó lenne arról írni, hogy párját ritkítóan gazdag volt a zsákmány, de embervér nem hullott az avarra. Bizonyos, hogy ezt velünk együtt szintén kívánja hazánk huszonkétezer, engedéllyel rendelkező vadásza, s még azok is, akik nem szekrényükben, hanem padláson, odvas-fában elrejtve tartják törvényellenesen birtokolt puskájukat. Az óhaj teljesüléséhez — kár volna tagadni — szerencse is szükséges: a vadászat veszélyes sport. Az Országos Kriminalisztikai Intézet vizsgálata szerint 1959-től 1968-ig Magyarországon százötvennyolc vadászbaleset vált ismertté, közöttük tizenkettő olyan, hogy azt a legnagyobb óvatosággal, szabálytisztelettel sem lehetett volna megelőzni. Rejtet műszaki hibák, képzeletet meghaladóan valószínűtlen lövedékgurulatok okozták ezeket. A vadászbalesetek harmada adódott abból, hogy lövés előtt a vadász nem győződött meg arról, tartózkodik-e ember a megcélozott vad mögött, hogy nem tartotta be a lőirányt, és hogy embert vélt vadnak. Az elhamarkodottan leadott lövés oka csaknem kizárólag az úgynevezett vadászláz. Érdekes jellemzője, hogy nem csupán a vadászt foghatja el, hanem társait is. E sorok írója élénken emlékszik arra a vadászbalesetre, amelynek okozója jó látási viszonyok között, a burgonyaföldön lőtt agyon egy idős asszonyt. A vádlottá lett vadász a tárgyaláson határozottan állította, hogy rókára célzott. A tanúként kihallgatott vadásztársak — hasonló határozottsággal — más-más fajta vadról beszéltek. A vadászláz, amely persze nem tévesztendő össze a vadászszenvedéllyel, igen veszélyes. Aki úgyérzi, hogy erőt vesz rajta, legjobb, ha azonnal abbahagyja a vadászatot Az említett 158 baleset okait hihetetlen aprólékossággal vizsgálták az Országos Kriminalisztikai Intézet munkatársai. Az egészen durva szabályszegések mellett rámutattak a veszélyforrásként szerepelt lélektani és szemléletbeli hiányosságokra is. Az 158 ügyben 924 (!) olyan tényezőt találtak, amelyek kisebb-nagyobb mértékben hozzájárultak a szerencsétlenségek bekövetkezéséhez. A leggyakoribbak: vadászati és fegyverhasználati szabálytalanságok takargatása, apróbb fegyelmezetlenségek elnézése, liberális engedékenység a vadászetika megsértőivel szemben és — domináns mértékben — az italozás. Balassi Bálint,tanította, hogy a várat a mezőben kell megvédeni... A vadászati balesetek megelőzésére sem az erdőben kell először gondolni, hanem sokkal előbb: a vadásztársaságba jelentkező személy felvételi kérelmének elbírálásakor. Virtuskodó, felelőtlen ember éppúgy nem való vadásznak, mint a scapzsi, az önző. A meggondolatlanságban rejlő veszélyre utal, hogy a balesetek 15 százalékát a vadászatok szervezési hibái okozták. Mohóságra vall: minden ötödik vadászszerencsétlenséget az idézett elő, hogy a vadászok egészen rossz időjárási vizsonyok közepette is folytatták a vadászatot. Az esetek mintegy negyedében a sebesült volt a mulasztó, szinte odasétált a másik, mit sem sejtő vadász puskája elé. Miért?... Nem győzte kivárni a vadat, vagy egész egyszerűen: elunta magát. A vadászbalesetek megelőzéséért lehet, kell cselekedni. Szolnok megyében — például — alkoholszondák „bevezetésével” szorították vissza a „célzóvízre” szomjas vadászok italozását. Tolnában becsületbeli kérdésként kezelik a vadászati előírások tiszteletben tartását, így sikerült elérni, hogy a törvény szigorával együtt a vadásztársasági kontroll őrködjék a szabadban járó emberek biztonságán. Borváró Zoltán