Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)
1970-09-17 / 259. szám
Magyar Hírlap KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT TUDÓSÍTÁSOK 1970. szeptember 17, csütörtök 11 RÁDIÓ Mai műsorok SZÍNHÁZAK KOSSUTH. 8.20: A Clark Sisters műsorából. 8.35: Tud. magazin. 9.00: Puccini: Pillangókisasszony. Három felv. opera. 11.41: Ádám Jenő népdalfeldolg.-ból. 12.30: Melódiakoktél. 13.40: Rapcsányi László műsora. 14.00: Déki Lakatos Sándor népsakra játszik. 14.25: A német munkásmozgalom dalaiból. I. 14.39: Sáncalja. Regény, VI. 15.10: Mihály András: Három darab régi stílusban. 15.35: A szép Heléna. Részi. Offenbach operettjéből. 16.05: Bach: D-dúr versenymű három hegedűre és zárra. 16.28: A közoktatás fóruma. 16.48: Az élő népdal. 17.15: Az MRT énekkara Kodály-műveket énekel. 17.35: Kerekasztal-beszélgetés. 18.00: Az Állami Népi Együttes műsorából. 18.28: Yokohama kék fényei. Zenei mozaikok Japánból. 19.25: Kritikusok fóruma. 19.35: Az MRT szimfzkrának hanga. Közben: Kb. 20.15—20.30: Fekete István két írása. Kb. 21.00: Made in Hungary. Könnyűzene, tánczene, dzsessz. 21.30: Haydn-művek. 22.15: Közv. a vívó VB-ról, Ankarából. 22.33: Lakatos Lajos cimbalmozik. 22.48: Katalán költők versei. 23.00: Mathis, a festő. Részi: Hindemith operájából. 0.10—0.25: André Segovia gitározik. PETŐFI. 8.05: Szimf. zene. 9.00: Miskolci Csóka Béla népi zenekara játszik. 9.30: összeáll, a mezőgazdasági kiállításról. .11.50: Magánvélemény közügyekben. 12.00: Könnyűzenei híradó. 12.30: Kórusok, hangszerszólók. 13.03: Győri stúdiónk jelentkezik. 13.20: Haydn: D-dúr gordonkaverseny. 14.00—18.00: Kettőtől hatig. 18.10: Eladó birtokok. Novella. 18.57: Rádióhangversenyekről. 19.27: Szovjet népek dalaiból. 20.25: Új könyvek. 20.28: Tarimenes utazása. Regény, I. 21.02: Erkel Ferenc Hunyadi László c. operája. 21.32: Könnyűzene. 21.52: Romantikus kórusmuzsika. 22.07: Zentai Anna és Palcsó Sándor operettdalokat énekel. 22.30: Dr. Merényi István írása. 22.40: A dzsessz kedvelőinek. 23.15: Tánczene Varsóból, Prágából és Berlinből. URH: 18.10: Hanglemezparádé. 18.55: Történelmi kislexikon. 19.04: A dzsessz kedvelőinek. 19.22: Chello. Részi. Verdi operájából. 19.54: Mozart-művek. 20.51: Liszt-művek. 22.10: Beethoven összes zongoraszonátái, X. TELEVÍZIÓ BUDAPEST. 9.00—11.20: Iskolatévé. Olvasás. Magyar nyelvtan. Kémia. 14.00—16.05: Iskolatévé. (Ism.) 18.00: Hírek. 18.05: A muzsika apró követei. Kisfilm. 18.35: Reklámműsor. 18.50: Esti mese. 19.00: Régi kórusmuzsika. 19.15: Mindenki közlekedik. Rip. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Magyar rajzfilm. V. 20.30: Az örökös. Magyar film. 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. 22.10—23.00: Ember és írás. Prózairodalom. POZSONY. 9.00: Dokumentumfilm. 9.30: Párizs meghódítása. (Ism.) 10.40: Dalok. 11.00: Ifjúsági fórum. 11.35: Tv-híradó. 15.00: Szlovan Bratislava—Brno jégkorong-mérk. 17.15: Közönséges nap. Tv-riport. 17.35: Szökőkutas óra, Tv-játék. 18.40: Esti mese. 19.00: Tv-híradó. 19.10: Néprajzi dokumentumfilm. 20.05: Kis filmtörténet. Az angolszász filmgyártás 1945- ben. 21.20: Néptáncok. 21.40: Autósok, motorosok. 22.00: Tv-híradó. 22.20: Egy hét a hokipályán. POZSONY—n. 20.00: Hírek. 20.05: A dal története. I. rész. 20.30: Magazin. 21.15: Marcela Laiferova énekel. 21.30: A szlovák nemzeti felkelés memoárja. Dók.-sorozat. 21.45: Tv-híradó. JUGOSZLÁV. 17.15: Magyar nyelvű tv-krónika. 17.50: Távcső. 18.30: Balkáni folklórfesztivál. 19.05: Taktu és barátai. — Adás állatokról. 19.20: Doktor a házban. — Vidám műsor. 20.36: Időszerű beszélgetések. 21.35: Törhetetlenek. — Filmsorozat. Állami Operaházi Háry János (M. béri. 1., 7) Erkel Színház: Bánk bán (Ney béri. 1., 7). Madách Színház: A tetovált rózsa (7). Madách Színház Kamaraszínháza: Vonó Ignác (7). Vígszínház: IV. Henrik (D. Kéri, 1., 7). Pesti Színház: A hős és a csokoládékatona (7). Fővárosi Operettszínház: Négyen pizsamában (7). József Attila Színház: Canterbury mesék (7). Mikroszkóp Színpad: A tetőn dolgoznak (este 19). Kamara Varieté: Kolumbusz tojása (6, 19). Állami Déryné Színház: Kecel: Mágnás Miska. Edelény: Könyves Kálmán. Tatabánya: Albérlő a fürdőkádban. Répcevis: Vakvágány Lenti: Szakadék. Ócsa: Adáshiba. Állami Bábszínház: Sopron, Szabadság mozi: A kíváncsi kiselefánt (de. 1,9, 10, fl2). Ózd, Liszt Ferenc Műv. Ház: Jancsi és Juliska (de. fl0, du. 3, 5) Békéscsabai Jókai Színház: Battonya: Hotel Szerelem (este f8). Győri Kisfaludy Színház: A vándordiák (bemutató előadás, 7). Kecskeméti Katona József Színház: Dávod: Csárdáskirálynő (este f8). Veszprémi Petőfi Színház, Várpalota, Hamlet (7). MESEMONDÓ A távbeszélő mesemondó (171—888) műsora: Miért rágják a fák kérgét a nyulak? (Elmondja: Láng József.) Hívható: du. 5-től este 10 óráig. Az árulkodó vízcsap A tettes nagyon megbánta — Leszúrt a feleségem udvarlója — , szavakkal támolygott be egy vérző ember egy hideg téli reggelen az etyeki körzeti orvos rendelőjébe. A penge széles sebet ejtett a nyakán, de szerencsére mégsem érintett életfonfontosságú szervet. Az orvos elsősegélyben részesítette a megtámadottat, majd értesítette a mentőket. Később a sérültet beszállították Budapestre, az egyik klinikára. Az esetet az itteni orvosok jelentették a rendőrségnek, ahonnan azonnal két nyomozó érkezett és megkezdték a kihallgatást., , A vasútállomáson hirtelen hátulról két ismeretlen kapta el a vállamat és a következő pillanatban az egyik már szúrt is. És otthagytak... A kést kihúztam, majd megmosakodtam és elmentem a doktor úrhoz... Az ember támadóiról személyleírást is adott. Másnap a klinikán ismét kihallgatták az embert. Most már pontosabban emlékezett. Például arra is, hogy a vasútállomás mellett levő vízcsapnál mosta meg a nyakát. Meg aztán elmondta a következőket is: rossz a viszonya a feleségével, nem jó a házasságuk, két héttel azelőtt az asszonyt rajta is kapta valamelyik pesti eszpresszóban egy Sanyi nevű ismerősével, akit ott meg is vert. Velük volt akkor egy harmadik személy is, aki két támadója közül nagyon hasonlít az egyikre. Meg aztán, azután az eset után mondta is az asszony: „Most boldog vagy, büszke vagy az erődre, hogy elbírtál vele... De ne hidd, hogy veled nem lehet elbírni, hátulról téged is le lehet ütni...” — Bosszút akartak állni rajtam ... — így az ember. A gyanú tehát a bizonyos Sanyira és az asszonyra terelődött... A nyomozók minden adatot gondosan ellenőriztek, minden körülményt alaposan megvizsgáltak, keresték az ember támadóit. És megtalálták a vasútállomási vízcsapot. Ahol az ember — vallomása szerint — a támadás után vérző nyakát megmosta. Igen ám, de a vízcsap az adott időben nem működött. A vezetékről a csap fagyveszély miatt le volt szerelve. .. Az asszony meg így vallott: A házastársi viszony tényleg megromlott, de ő azon a napon csak délután, a munkából hazajövet hallotta, hogy férjét megszúrták. Még elmondta azt is, hogy hazaérkezésekor az ágyat, amiben férje szokott aludni, véresen találta. A kispárnáról a huzat is le volt véve. És férjének egyik inge is véres volt. Mi történt tehát valójában azon a karácsony előtti hideg reggelen? Az asszony — aki takarítónő — hajnali fél négykor hagyta el a lakást, dolgozni indult. A két gyerek fél nyolckor ment el az iskolába. Az ember egyedül maradt a lakásban. És gondolkozni kezdett. Házasságukon. És úgy látta, nincs további értelme az életének. Kiment a konyhába, a szekrényből elővett egy hosszú kést, visszafeküdt az ágyba és ott a kést markolatig a nyakába szúrta. Nem vesztette el az eszméletét. A szúrt sebet megpróbálta kiszélesíteni, de ez nem sikerült. Aztán felkelt, a kést kihozta a szobából, ingét lehúzta, a véres kispárnát is, bekötötte magát és elment a körzeti orvoshoz... Az ember a nyomozó kérésére a kést is előkerítette. A rendőrség, mivel az emberölési kísérlet gyanúját Sanyira és az ő feleségére terelte — az ember ellen eljárást indított. Az ember később így vallott: Miután elkeseredése miatt öngyilkosságot kísérelt meg és ez nem sikerült, először, útban a körzeti orvos felé született az a gondolata, hogy a gyanút arra a férfira terelje, azért nyilatkozott úgy az orvos előtt. Amikor a kórházban a nyomozók felkeresték, már felébredt a lelkiismerete, de a következményektől félve, nem akarta elmondani a valóságot,, ezért a történetet úgy állította be, hogy az állomáson ismeretlen személyek leszúrták ... Később azért terelte a gyanút a feleségére és ismét arra a férfira, mert így akart rajtuk bosszút állni. Az ember védekezésül azt adta elő, hogy amikor cselekedetét elkövette, olyan idegállapotban volt, hogy agyát teljesen elborította a bosszú vágya és nem tudott gondolkodni cselekményének következményei felől. De amit tett, azóta már nagyon megbánta. Az ember az eset után munkahelyén, ahol ellene kifogás soha nem merült föl, többé nem jelentkezett. Most szállítómunkás és nagyon csendes, hallgatag. Különváltan élnek. A kicsi lány az aszszonynál. Fiacskáját elhozta ,és az édesanyjánál helyezte el. Rendesen fizeti a tartásdíjat. Jövő héten lesz a tárgyalása. Hamis vád miatt kerül a bíróság elé. Ott találkozik majd a feleségével. Aki az ügyben a tanú . .. Várkonyi András kellemes gRoim toiwaaig Ezer kilométer ivóvízvezeték épült eddig Bács-Kiskunban Bács-Kiskun megyében utolsó szakaszához érkezett az egész megyére kiterjedő nagyszabású vízműépítési program megvalósítása. A harmadik ötéves tervben harminc település kapott vízművet. A jó ivóvizet szállító csőhálózat hossza már megközelíti az ezer kilométert. A terv szerint 1975-ig elkészül a még hiányzó 40 vízmű, s ezzel a megye mind a 100 községében megteremtik a korszerű, vezetékes ivóvízellátást. Késői kánikula a Balatonnál Az egy hete tartó kellemes, napsütéses időt szerdán valóságos szeptemberi kánikula váltotta fel a Balaton déli partján, délben a hőmérő higanyszála 30 fokig emelkedett, a tó vizének hőmérséklete pedig 21 fokos volt. KUTYABARÁTOKNAK Nevetés, kiképzés A kutya egyik legfőbb jellemvonása, hogy az embert, vagyis a gazdáját fogadja el parancsolójának, másként kifejezve: „falkavezér”-nek. Ehhez csak annyit, hogy amikor a kutya még vadon élt, falkába tömörülve jár a zsákmány után. A falka vezére mimdig a legidősebb, legerősebb kutya volt, s ennek „parancsait” a falkához tartozó ’valamenynyi kutya tiszteletben tartotta». Amióta azonban a kutya domesztikálódott, azóta az embert és annak parancsait követi. Amikor választás korú kiskutya kerül a házhoz, a család minden egyes tagja arra törekszik, hogy a kiskutya minél előbb „mindent” tudjon. Már első napokban megkövetelik tőle, hogy pacsit adjon, hogy szolgáljon, hogy az eldobott tárgyat visszahozza. Ez a maximalista álláspont természetesen tarthatatlan. Még 4—5 hónapos korú kutyától sem szabad megkövetelni a fentieket. Mindig a kutya fajtája szabja meg azt a határt, hogy mit követelhetünk tőle. Egy pekingi palotakutya, vagy japán chin természetesen alkalmatlan arra, hogy gazdája a kiképző területre vigye, s ott a kutya a palánkon átmásszon, vagy tüzes karikát ugorjon keresztül. Kilenchónapos kortól — megfelelő kiképzési program alapján — ugyanez megkövetelhető a német juhásztól, az airdale terriertől, a boxertől, a kuvasztól, sőt, az uszkártól is. Mire kell mégis megtanítani kutyánkat, hogy tisztességesen viselkedjék a lakásban, az utcán és a járműveken? E helyen már szó volt arról, hogy a lakásba kerülő kölyökkutya legelőször azt tanulja meg, hol van a helye. A helyére küldést és a helyére hívást naponta gyakoroljuk vele, de ne sokszor, mert elunja. Amint a helyére küldjük, s ezt a parancsunkat teljesíti, dicsérjük meg, és egy simogatás sem árt. Ugyanígy viselkedjünk, ha helyéről, hozzánk parancsolva, odajön. A lakásban tartott kutya kezdetben igyekszik — játékos ösztöneitől vezérelve — játszani a szőnyegrojtokkal, a szék- és asztallábakkal, igyekszik minden megmozgatható a szájába venni (újság, könyv stb.), s azokat széttépni. A határozott erély: egy gyengéd pofon vagy legyintés, a ,,Pfuj, nem szabad!” szavak kíséretében, mindig megteszi hatását. A kutya intelligens állat, és hamarosan rájön, mit szabad és mit nem szabad tennie a lakásban. Rágási ösztönének kielégítésére azonban adjunk neki olcsó fakanalat, hogy azon tornáztassa a fogazatát. Nagy-Budapest területén több kutyakiképző iskola működik. Ezekben az iskolákban szombat délutánonként, vasárnap délelőttönként 20—30—50 kutya és gazdájának részvételével folyik a kiképzés. E helyeken gyakran megjelennek kölyökkutyákkal, és szinte rimánkodnak a vezetőnek, hogy részt vehessenek kutyájukkal a kiképzésben. Erre, sajnos, nincs lehetőség. A kölyökkutya szervezete ugyanis nem bírja el a kiképzés nehéz munkáját, a fejlődésben visszamarad, csökötté válhat. Általában a kilenchónapos kort betöltött kutyával szokás bekapcsolódni a kiképző munkába. Addig legyenek türelemmel a gazdák, igyekezzenek minél több időt szabadban tölteni kutyájukkal, hogy az kedvére futkározhasson, szaladgálhasson a szabad területen. Kártérítés rossz kerítés miatt Megrendítő tragédia történt karácsonykor a Magyar Légiforgalmi Vállalat XVII. kerületi lakótelepén. Az udvaron két — négy- és hatéves — kisgyerek játszadozott. A bekerített teleptől mintegy száz méternyire van egy nagy, nyitott, külön körülkerített szennyvíztároló. Ám a kerítés gyakran rossz, így kerülhettek a gyerekek szaladgálás közben a befagyott szennyvíztárolóhoz, ráléptek, a jég beszakadt alattuk és mindketten a vízbe fulladtak. A szerencsétlen sorsú kisgyerekek szülei a temetéssel kapcsolatos kiadások és a síremlékállítás költségeinek visszafizetéséért pert indítottak a MALÉV ellen. A vállalat 20 százalékos kártérítést volt hajlandó fizetni, arra hivatkozva, hogy a szülők is gondatlanok voltak, kiskorú gyermekeiket felügyelet nélkül engedték játszani. A Fővárosi Bíróság ezt a védekezést nem fogadta el és a MALÉV-et teljes kártérítés fizetésére kötelezte. Döntését azzal indokolta, hogy amikor a szülők az egyébként jó magaviseletű gyermekeiket a lakótelephez tartozó zárt udvaron, rövid időre, egyedül játszani engedték, nem követtek el felügyeleti kötelességmulasztást. A kármegosztásra nincs ok. A bíróság a MALÉV-et 5000—5000 forint megfizetésére ítélte.