Magyar Hírlap, 1970. október (3. évfolyam, 273-303. szám)
1970-10-01 / 273. szám
N Megjelenik a hét minden nap- nH XföA. Bit Eli I £ e, jön, szombaton és vasárnap I -•./ JlEra. sUa MT ARA! CU rlLLm 16 oldalon, más napokon 12 MBM mb ymm — —— &B MB — mm M MMt Előfizetési díj egy hónapra oldalon K,ad,a o_ Lapkiadó JSi 9B fflBkmgi UB l¥í «UH M 11 9 ifi 9^1 25.- fonni. Előfizethető a lap-Vallalat Szerkesztőség es fa. £■ ||M BUM MM 99 B SMB 1 ii 1 99 18 ■ kézbesítőknél, bármely posta adohivatal: Bpest. VII., Lenin jflmBffi Mil M Wf MM TM TM BrW M lljl fi 99 M B hivatalban és o posta hírlap- * Korút 9-11 A szerkesztősig EJM||| JU| J || W Blgj Jgggf ■ 91 9 11 U üzletekben Külföldön a Kul° ISWif iiil SE mm H I m mm II mm túro Könyv és Hirlap Külke' í vhn w I nii ■nimIbhi Az új ötéves terv törvényjavaslata az országgyűlés előtt Emlékezés Hastier elnökre — Dr. Bognár József előadói beszéde — Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és számos képviselő szólalt fel a javaslat vitájában Az ülésszak első napján, a tervtörvény előterjesztése után, az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy összesen ötvenhat képviselő iratkozott fel a hozzászólók listájára. Nem volt tehát alaptalan a közvélemény várakozása. Kezdenek kibontakozni a negyedik ötéves tervről szóló törvényjavaslat vitájának valóban tiszteletet parancsoló méretei. Jó volt az indítás. Az Országos Tervhivatal elnökének sallangmentes, tudományos vértezettel megszerkesztett expozéja, valamint az illetékes parlamenti bizottság elnökelőadójának példás gondolati bátorságot tükröző beszéde jól aláhúzta a szőnyegen forgó téma fontosságát De a jó indítás nem szorítkozott az ülésterem falai közé. Jóval a parlamenti vita előtt alaposan megvilágították a terv gazdaságai és politikai céljait a különböző hivatalos dokumentumok és sajtóközlemények. Ezek közül — súlyánál, tartalmánál fogva — magasan kiemelkedett a párt Központi Bizottságának júniusi határozata. E határozat iránya és elvei valóban a tervtörvény irányelveivé váltak. Az újságolvasók is előzetes tájékozottsággal tanulmányozhatják a tervtör-í vényjavaslat szövegét. Ez a szöveg — a dolog természeténél fogva — bővelked ’ dik közgazdaságtudományi kifejezésekben. Ennek ellenére mégis áttekinthető és közérthető. Azt fogalmazza meg — a köznapitól talán eltérő szavakkal —, amivel a mindennapokban foglalkozunk. örömmel könyvelheti el a közvélemény, hogy a negyedik ötéves terv folytatja azt a gazdaságpolitikát, amit az előző terv megalapozott. De mégse egyszerű folytatásról van szó. Mert az új ötéves terv olyan folytatás, amely sok jelentős kezdeményezést foglal magában. Még körültekintőbb, még teljesebb egyensúlyra, még tökéletesebb arányokra törekszik, még hatékonyabb munkára és gazdaságirányításra ösztönöz. Már az első nap vitája sokoldalúan boncolgatja a javaslat egyes részleteit. Feltűnő azonban, hogy a részletek mennyire összefüggnek az egésszel, a negyedik ötéves terv lényegével. Mi ez a lényeg? Az, hogy a termelés tartományaiban kell minden szempontból nagyobb sebességre kapcsolnunk, s akkor a fogyasztás, a lakossági ellátás területén is hamarosan érzékelhető lesz a további javulás. Igaz, fordítva is áll a tétel: ha a fogyasztásra és a lakossági ellátásra nem sajnáljuk a nemzeti jövedelem megfelelő hányadát fordítani, akkor ez a helyes gazdaságpolitika ösztönzi, fellendíti és hatékonyabbá teszi a termelőmunkát. A dolog két oldala elválaszthatatlan egymástól. Ezt hangsúlyozták a felszólalások, ezt látják világosan azok is, akik a sajtó közvetítésével láthatatlanul ugyan, de meghatározó nyomatékkal ott ülnek az Országház karzatán. Elismerés illeti a törvényhozást, hogy a terv céljainak gondos mérlegelése mellett nagy figyelmet fordít a terv végrehajtásának módjára, a közgazdasági és jogi szabályozók elemzésére is. A vita ma tovább folytatódik. Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Focht Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottságpóttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. — az országgyűlés ez év június 26-án be- rekesztett ülésszaka óta alkotott- törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelentette továbbá hogy aMinisztertanács az országgyűlésnek beterjesztette a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, valamint az országgyűlésiképviselők és a tanácstagok választásáról szóló, 1966. évi III. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A törvényjavaslatokat előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés illetékes állanó bizottságai, és szétosztották az országgyűléstagjai között. Kállai Gyula közölte, hogy Geiszbühl Mihály képviselő interpellációt jegyzett be. Ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Az elnök javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. A népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat , 2. Az országgyűlési kéviselők és a tanácstagok választásért. Szóló, 1966. évi III. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat; 3. Interpelláció. Az országgyűlés ezután a napiren szerint megkezdte a népgazdaság negyedik ötéves tervéről sz*'vényjavasl tárgyalását i Kállai Gyula elnöki megnyitója .Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, aki a napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg Nasszer elnök haláláról. — Ülésszakunk megnyitása előtt ért bennünket a megrendítő hír, hogy Gamal Abdel Nasszer, az arab nemzet nagy fia, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke tragikus hirtelenséggel elhunyt. Halálával súlyos veszteség érte nemcsak az egyiptomi népet, az arab világot, hanem az egész haladó emberiséget is. — Nasszer elnök , neve elválaszthatatlanul egybeforrt korunk egyik legjelentősebb, valamennyiünk életére hatást gyakorló társadalmi-politikai áramlatával, az antiimperialista nemzeti felszabadító mozgalommal, a nemzeti függetlenségért, a népek társadalmi haladásáért vívott igazságos, küzdelmes, de végső soron győzelmes harccal. Ez a küzdelem nagy elvi szilárdságot, bátorságot, s a reális lehetőségek felismerését követelte. Nasszer elnökben mindhárom tulajdonság egyesült. Szilárdan kitartott a szocialista országokkal kötött szövetség és együttműködés mellett. Tudta, hogy ez nemzete függetlenségének és népe társadalmi előrehaladásának legfőbb biztosítéka. Bátran támaszkodott népére az országát fenyegető külső és belső támadásokkal szemben. Nagy reálpolitikai érzékkel küzdött az arab világ egységéét és azért, hogy a hazáját és az arab nemzetet ért, imperialista agresszió következményeit politikai eszközökkel számolják fel. — Nasszer elnök személyében a magyar nép, a Magyar Népköztársaság őszinte jó barátját ,szövetségesét veszítette el. Népünk, mint eddig, ezentúl is szolidáris az arab néppel és szívből kívánja, hogy legyen erős és egységes, s haladjon tovább a Nasszer vezetésével megkezdett úton. — A magyar országgyűlés ezúton is kifejezi népünk együttérzését, mély gyászát és őszinte részvétét az Egyesült Arab Köztársaság nemzetgyűlésének, az egész arab népnek. — Kérem az országgyűlést, egyperces néma felállással adózzunk a kiváló államférfi emlékének. Az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke: A negyedik ötéves terv szervei folytatk a párt és a kormány eddigi gazdaságpolitika . A forradalmi munkás-paraszt kormány megbízásából az országgyűlés elé terjesztem a IV. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat figyelembe veszi népgazdaságunk fejlődésének eddigi tapasztalatait, érvényesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a IV. ötéves terv irányelveiről hozott határozatát, reálisan számol szocialista társadalmunk építésének legközelebbi feladataival. A terv szerves folytatása a párt és a kormány eddig folytatott gazdaságpolitikájának. A IV. ötéves tervjavaslat kidolgozásának mintegy két és fél éves időszakában kötelességünknek tekintettük, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésének az IV. ötéves tervünk mindenekelőtt azokra az eredményekre épül, amelyeket a III. ötéves terv megvalósítása során a termelőerők fejlesztésében elértünk. 1966—1970. években hazánkban a nemzeti jövedelem várhatóan mintegy 40 százalékkal nő és 1970-ben összehasonlítható áron számolva, mintegy 75 milliárd forinttal lesz több az 1965. évinél. A fogyasztási alap, amely a nemzeti jövedelem háromnegyed része, az 1970. évben várhatóan 31 százalékkal lesz nagyobb, mint 1965-ben. A lakosság anyagi fogyasztását szolgáló alap növekménye 42 milliárd forint értékű árutömeget képvisel. A felhalmozás az elmúlt ötéves tervidőszak alatt 60 százalékkal növekedett és az 1965. évi 40 milliárd forint értékkel szemben 1970-re eléri a 64 milliárd forintot. Népgazdaságunk elmúlt tervidőszakban elért fejlődését mindenekelőtt a gyors ipari növekedés és a kedvező mezőgazdasági eredmények tették lehetővé. Az ipari termelés 34 százalékkal, a mezőgazdaság bruttó termelési értéke pedig 16 százalékkal fogja meghaladni az előző tervidőszak termelési színvonalát. Kiegész társadalmunkat átfogó törekvések a sajátosságok figyelembevételével — a népgazdasági tervezőmunkában, is érvényesüljön. A terv kidolgozását nemcsak magas szintű párt- és állami szervek vitái és határozatai segítették, hanem a szakemberekkel szakmai és tudományos testületekben, tanácsi és vállalati vezetőkkel folytatott eszmecserék is. Az általuk kidolgozott elemzések és javaslatok értékes hozzájárulást jelentettek a tervjavaslat kidolgozásához. Elmondhatjuk tehát: a hozzáértő társadalmi közvélemény ismeretében, megfelelő „párbeszéd” alapján folyt a munka. Mi emelkedő eredményt értünk el a gabonatermelésben. A III. tízéves tervidőszakban jelentősen fejlődtek országunk nemzetközi gazdasági kapcsolatai. Ez visszatükröződik abban, hogy a külkereskedelmi forgalom gyorsabban nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink bővülésében kiemelkedő szerepe volt annak, hogy a kis népünk érdekeinek meg a tevékenységet folytatott országok közötti gazdaságodés elmélyítéséért és fejles, összességében elmondt II. ötéves terv előirányzatai növekedés területén teljestlteljesítjük, a gazdasági fiban a tervezettnél gyor nyúlt. Az 1966—1970-es évekbe időszakhoz képest meggyorság jövedelmeinek és fogyavekedése. A III. ötéves tervezett célok nagymértékben . A lakosság reáljövedelme és 31—32 százalékkal, a reálbér százalékkal lesznek magasabbakben, mint öt évvel ezelőtt. A térszakban jelentős szociálpolitikai intéződéseket valósítottunk meg: emeltük a nyugdíjakat, a családi pótlékot, bevezettük a gyermekgondozási segélyt. A társadalombiztosítást lényegében egész lakosságunkra kiterjesztettük. Több területen központi bérrendezésre is sor került. A parasztság személyes átlagjöve(Folytatása a 2. oldalon) Az elmúlt tervidőszak értékelése Közlemény a kommunista és munkáspártok képviselőinek találkozójáról 1970. szeptember 28-tól 30-ig 45 kommunista és munkáspárt képviselői Budapesten eszmecserét folytattak az imperializmus elleni harc néhány időszerű kérdéséről. A küldöttségek kifejezték pártjaik készségét, hogy erőfeszítéseket tesznek a kommunisták és más antiimperialista szervezetek, erők összeforrottságának megerősítésére, együttműködésük kiszélesítésére az egyenjogúság alapján, s fokozzák szolidaritásukat az imperializmus elleni közös harcban. A találkozó tárgyilagos légkörben, az elvtársiasság és szolidaritás szellemében zajlott le.