Magyar Hírlap, 1971. május (4. évfolyam, 120-150. szám)
1971-05-04 / 123. szám
Maagyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA 1971. MÁJUS 4. KEDD 5 Az HSZEP Központi Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról) tatai fogja a szocialista társadalmi rend felépítésének nagy munkáját. A központi bizottság egyhangúlag jóváhagyta e levelet. Erich Honecker köszönetet mondott a központi bizottság első titkárává történt megválasztásáért és az iránta megnyilvánult bizalomért. A központi bizottság ezután jóváhagyta a küszöbönálló VIII. pártkongresszus napirendjét. A napirend 2. pontjával kapcsolatban Erich Honecker ismertette az NSZEP Központi Bizottsága küldöttségének jelentését az SZKP XXIV. kongresszusáról. Willi Stoph a napirend 3. pontjával kapcsolatban megindokolta az NDK népgazdasága 1971—1975-ös fejlesztésére vonatkozó ötéves terv irányvonalának tervezetét A központi bizottság jóváhagyta az NSZEP KB küldöttségének Erich Honecker által előterjesztett beszámolóját. Ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vette Willi Stoph miniszterelnök beszédét és megfelelő határozatot hozott. Az ötéves terv irányvonal-tervezetét nyilvánosságra kell hozni és gyűléseken meg kell vitatni minden pártszervezetben, az üzemekben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, az intézményeknél és a kormányhivatalokban. Walter Ulbricht nyilatkozata — A központi bizottság levele Erich Honecker nyilatkozata Az ADN közli Walter Ulbricht nyilatkozatát, amelyet az NSZEP Központi Bizottságának ülésén tett. „Az évek meg is követelik a maguk jogát és tovább nem teszik lehetővé számomra, hogy oly megerőltető tevékenységet fejtsek ki, mint amilyen a központi bizottság első titkáráé. Ezért elérkezettnek tartom az időt arra, hogy fiatalabb kezekbe tegyem e funkciót és javaslom Erich Honecker elvtárs megválasztását a központi bizottság első titkárává. Indítványomat alaposan megvitattuk a politikai bizottságban, s a politikai bizottság tagjai egyöntetűen helyeselték azt” — hangzott egyebek között a nyilatkozat. Walter Ulbricht ezután szólt munkásmozgalmi tevékenységéről, majd így folytatta: „Szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy néhány szót mondjak a pártvezetőségen belüli helyzetről. Azt hiszem, nem túlzok, ha megállapítom, hogy működésem évtizedei alatt sikerült megteremteni egy szilárd, egységbe forrott és valóban kollektív pártvezetést. Ez vonatkozik a központi bizottságra és a politikai bizottságra egyaránt.” Walter Ulbricht a továbbiakban kijelentette: „Szilárd meggyőződésem, hogy központi bizottságunk és politikai bizottságunk javaslatom elfogadása után is szilárdan és egységben összeforrva vezeti majd a pártot. Erre biztosítékot nyújt Erich Honecker megválasztása és tevékenysége a központi bizottság első titkáraként.” Walter Ulbricht végezetül köszönetet mondott a központi bizottság tagjainak a támogatásért, amelyet első titkári tevékenysége idején neki nyújtottak, s szólt további munkájáról. Az NSZEP Központi Bizottsága levelet intézett Walter Ulbrichthoz, s ebben a párt, az NDK munkásosztálya és egész népe nevében köszönetet mond neki azért az áldozatos tevékenységéért, amelyet a párt első titkáraként és államférfiként, az antifasiszta-demokratikus, majd a szocialista forradalom időszakában fejtett ki abban a történelmi időszakban, amikor az NDK-ban megteremtették a fejlett szocialista társadalom kialakításának előfeltételeit. A levél rámutat, hogy mind az NDK népe, mind az egész nemzetközi kommunista mozgalom nagyra becsüli Walter Ulbrichtnak az imperializmus ellen folytatott harcát, a szocializmus és a béke érdekében kifejtett munkásságát. Walter Ulbricht maradandó érdemeket szerzett magának, különösen a tekintetben, hogy kialakította a párt egységes és szilárd vezetésének kollektíváját. A központi bizottság levele végezetül jó egészséget kíván Walter Ulbrichtnak további munkájához és kifejezi meggyőződését, hogy az NSZEP Központi Bizottsága új első titkárának, Erich Honeckernek irányításával, szoros szövetségben a Szovjetunióval és az egész nemzetközi kommunista mozgalommal, zárt egységben és sikeresen folytatja az új társadalom felépítését. Erich Honecker a központi bizottság ülésén elmondott nyilatkozatában kifejezésre juttatta megindultságát afelett, hogy a központi bizottság egyhangú döntéssel az első titkári teendőkkel bízta meg. Hangsúlyozta, hogy ez a döntés a párt vezető kollektívájának nagymértékű bizalmát tükrözi, amiért köszönetet mond a központi bizottságnak és Walter Ulbrichtnak, akinek vezetésével több mint húsz évet dolgozott a párt politikai bizottságában. Kiemelte, hogy tudatában van megbízatásával járó nagy felelősségének, ígéretet tett, hogy minden erejével a belé helyezett bizalom beigazolására fog törekedni. Rámutatott, hogy a központi bizottság a jövőben is folytatni fogja eddigi, marxista-leninista alapon álló szilárd és biztos politikáját, amelynek vitelénél biztosan támaszkodhat a párt egységére, sorainak zártságára, szoros kapcsolatára a munkásosztállyal, és az NDK valamennyi dolgozójával. Megállapította, hogy a párt további sikeres munkájának alapvető záloga testvéri szövetsége a Szovjetunió Kommunista Pártjával, ígéretet tett az NSZEP és a többi marxista-leninista párt testvéri kapcsolatainak további mélyítésére, a szocialista államok közösségének és az imperialistaellenes arcvonalak további erősítésére. Erich Honecker életrajza Erich Honecker 1912. augusztus 25-én, a Saarvidéki Neunkirchenben bányászcsalád gyermekeként született. Apja tagja volt Németország Kommunista Pártjának. Honecker tízéves korában kapcsolódott be a kommunista gyermekcsoportok munkájába. Az általános iskola elvégzése után a tetőfedő mesterséget tanulta ki. 1926-ban lett a kommunista ifjúsági szövetség tagja, 1929-ben lépett be Németország Kommunista Pártjába. 1930-ban elvtársai Moszkvába, a Kommunista Ifjúsági Internacionálé iskolájába delegálták. Ezt követően a kommunista ifjúsági szövetség Saar-vidéki vezetőségének titkáraként működött, majd 1934-ben a szövetség központi bizottságának tagja lett. 1933-tól aktívan részt vett az antifasiszta harcban, 1935 decemberében letartóztatták, és másfél évvel később tízévi börtönbüntetésre ítélték. Miután a szovjet hadsereg egységei kiszabadították fogságából, az NKP Központi Bizottságának ifjúsági titkára, majd később a központi ifjúsági bizottság vezetője lett. Honecker a Szabad Német Ifjúság (FDJ) egyik megalakítója volt. 1946-tól 1955-ig az FDJ központi tanácsának elnöke. 1946-tól, mint az NKP Központi Bizottságának tagja, részt vett a két munkáspárt egyesítésének megvalósításában. Az egyesülési kongresszus beválasztotta a Német Szocialista Egységpárt elnökségébe. Honeckert minden ezt követő pártkongresszuson beválasztották a párt kollektív vezető testületébe, a központi bizottságba. 1950 óta a politikai bizottság tagja. 1955. és 56. között a Szovjetunióban tanult. 1958-tól a központi bizottság titkára. Erich Honecker az elmúlt években részt vett a szocialista országok párt- és állami vezetőinek minden jelentős találkozóján. Aktívan közreműködött a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai nemzetközi tanácskozásának előkészítésében. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása óta a népi kamara képviselője. A dolgozók érdekeit szolgáló, következetes önfeláldozó magatartásáért, harcokban gazdag életéért a Marx Károly Érdemrendet, a Munka Hőse kitüntetést és más magas kitüntetéseket kapott. GÜNTER KOHRT, az NDK külügyi államtitkára javaslatot tett Ulrich Müller nyugat-berlini szenátusi irodaigazgatónak, hogy megbeszéléseiket az eredetileg kitűzött május 6-a helyett május 12-én folytassák le az NDK fővárosában. •• Ötvenezer tüntető a „washingtoni csatában" A rendőrség helikoptereket vetett be az indokínai háború ellen tüntetők szétszórására Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Hétfő reggel Washingtonban tízezer főnyi katonaságot vetettek be a több mint ötezer főnyi fővárosi rendőrség támogatására, hogy szétoszlassák az amerikai kormányzati központ forgalmának megbénítására törekvő háborúellenes tüntetőket. A kora hajnali órákban katonaság és rendőrség szállta meg a Potomac folyó hídjait és a belváros közlekedési csomópontjait, amelyeket az „erőszakmentes polgári ellenállást” meghirdető radikális háborúellenes csoportok saját testükkel akartak „eldugaszolni”. A nagy erőkkel fellépő katonasággal és rendőrséggel szemben a tüntetők gerillataktikát alkalmaztak: egy-egy forgalmi csomópontban hosszabb-rövidebb ideig megbénították a közlekedést, majd a könnygázgránátokkal és gumibotokkal támadó karhatalom elől visszavonulva, a város más részein gyülekeztek ismét és hoztak létre forgalmi dugókat. Időnként helikoptereken szállították a katonai erőket az ötvenezernyi tüntető újabb gyülekezési pontjaihoz. A kormányerőknek hétfőn délelőtt sikerült megakadályozniuk a kormányzati negyed megbénítását, jóllehet időnként nagy forgalmi dugók keletkeztek. (UPI) Az Egyesült Államokban eddig több ezer embert vettek őrizetbe, mert részt vettek a vietnami háború ellen indított nagyszabású tavaszi békeoffenzívában. Újabb légitámadás a VDK ellen Találgatások Nixon Vietnam-politikájának taktikai fordulatáról (MTI) Nixon múlt csütörtöki sajtóértekezletén tett homályos célzásaiból amerikai megfigyelők arra következtetnek, hogy az elnök módosítja taktikáját a Dél-Vietnamban levő amerikai csapatok kivonásának kérdésében. George Shermann, diplomáciai szemleíró a washingtoni Sunday Starban „Hanoinak szóló jelzésként” értelmezi Nixon elnöknek azt a kijelentését, amely szerint — „cserébe” a totális amerikai csapatkivonásért — „nem elegendő az az észak-vietnami ígéret, hogy hajlandóak tárgyalni az amerikai hadifoglyok szabadon bocsátatáról, hanem ... kötelezettséget is kell vállalniuk erre”. Sherman szerint Nixon arra célzott, hogy ilyen „kötelezettségvállalás” fejében szó lehet az amerikai csapatkivonás határidejének bejelentéséről. A cikkíró úgy véli, hogy az elnök ilyen „cseremegállapodás” lehetőségére utalt, amikor hangsúlyozta: utasította Bruce nagykövetet, hogy állítsa a párizsi megbeszélések központjába a hadifogolykérdést, „akár elkülönítve, akár más kérdésekkel összefüggésben, vagy egy átfogó megállapodás keretében”. Murrey Marder, a Washington Post diplomáciai főmunkatársa hétfői elemzésében ugyancsak rámutat: hosszabb távú taktikai módosulásról van szó, s ez része Nixon elnök tervének, amelynek értelmében — mint ő maga hangoztatta — az 1972-es elnökválasztások előtt „kirántja a szőnyeget” (vagyis az indokínai háború kérdését) politikai ellenfelei lábai alól. A cikkíró szerint Nixon megpróbálja előkészíteni a talajt arra, hogy az 1972-es elnökválasztási kampányhoz időzítve — amennyiben a vietnami katonai helyzet megengedi , bejelenthesse az amerikai csapatok kivonásának határidejét. Murrey Marder azonban erősen kétli, hogy az elnöknek sikerül ezzel a taktikával leszerelnie a háborúellenes amerikai közhangulatot. Rámutat, hogy a VDK nem csupán az amerikai csapatok teljes kivonását követeli, hanem az amerikai fegyveres erők, vagyis a légierő és a haditengerészet által folytatott háborús cselekmények maradéktalan megszüntetését is. (AFP, TASZSZ) Amerikai vadászbombázók vasárnap újabb légitámadást hajtottak végre a VDK területe ellen — jelentette be Saigonban egy amerikai katonai szóvivő. Az F—105-ösök a demilitarizált övezettől 130 kilométerrel északra fekvő területeket bombáztak. Egyidejűleg az amerikai légierő B—52-es nehézbombázói Laosz felszabadított területei ellen hajtottak végre szőnyegbombázást. Élénk diplomáciai mozgás a Közel-Keleten Ali Szabrit felmentették tisztsége alól . (b) (AP, UPI) Anvar Szadat egyiptomi elnök, élve az alkotmányban biztosított jogával, vasárnap este elmozdította tisztségéből Ali Szabrit, az EAK egyik alelnökét. Az intézkedés a hivatalos közelkeleti hírügynökség néhány soros közleményéből vált ismeretessé, amelyet az Al Ahram hétfői száma megismételt. A közlemény röviden bejelenti, hogy Ali Szabrit felmentették alelnöki tisztségéből. A hír nem érte teljesen váratlanul a közel-keleti politikai megfigyelőket, mivel az utóbbi napokban Kairóban már híresztelések terjedtek el arról, hogy Szadat elnök és alelnöke között nézeteltérések keletkeztek a Szíriával és Líbiával megkötött államszövetség kérdésében. Nem tudni, hogy ezek a nézeteltérések — ha ugyan valóban léteznek — a szövetség létrejöttének tényére, avagy megkötésének mikéntjére vonatkoztak-e. (Reuter, AFP) Rogers amerikai külügyminiszter folytatja közel-keleti körútját. Tárgyalásai előtt Jordániában helikopteren körutazást tett. A körutazást követően Ammantól nyugatra, a jordániai uralkodó palotájában Rogers és Husszein eszmecserét folytatott a közelkeleti helyzetről, valamint az Egyesült Államok és Jordánia kapcsolatáról. Rogers átnyújtotta Nixon személyes levelét, amelyben az amerikai elnök „elismerését és csodálatát fejezi ki a jordániai uralkodónak azért, ahogyan a bonyolult nehéz helyzetekben helytállt”. A megbeszélésen a közel-keleti helyzet rendezésének új szempontjait vitatták meg, az amerikai küldöttségtől származó értesülések szerint azonban új javaslatok nem vetődtek fel. Hétfőn kora délután Rogers és kísérete megérkezett Libanonba, a bejrúti nemzetközi repülőtérre. Az amerikai diplomácia vezetőjét a rendkívüli biztonsági intézkedések ellenére baloldali tüntetők ezrei fogadták. A tüntetők Palesztinái zászlókat lengettek, „Szabad Palesztina”, „Forradalom a győzelemig” és „Rogers, menj haza!” feliratú táblákat vittek. Rogers külügyminiszter közel-keleti körútja során kedd délután érkezik Kairóba, s még aznap este megkezdi tárgyalásait Mahmud Riad egyiptomi miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel. Az USA hivatalosan is „államosítja" a SZER-t (MTI) A New York Times washingtoni forrásokra hivatkozva hétfőn azt az értesülését közli, hogy a Nixon-kormány hamarosan a kongresszus jóváhagyását kéri a „Szabad Európa Rádió” és az úgynevezett „Szabadság Rádió” finanszírozására szolgáló „nyilvános magánkorporáció” alakítására. Emlékezetes, hogy az év elején Clifford P. Case szenátor, illetve Ogden R. Reid képviselő a kongresszusban követelte, hogy helyezzék törvényhozási ellenőrzés alá a két rádióadót, amelynek pénzügyi alapját, évi 36 millió dollár összegben, a CIA szolgáltatja. Az ezzel kapcsolatos kongresszusi és sajtóvita során napvilágot láttak olyan leleplezések is, amelyek szerint — mint annak idején jelentettük — a rádióállomások müncheni központjának alkalmazottai a CIA munkatársainak számítanak és ennek megfelelően „információszerzés céljából utaznak kelet-európai országokba”. A törvényhozók egyébként nem a két adó tevékenységét, hanem finanszírozásuk évek óta köztudott „titkos forrását” kifogásolták. A New York Times úgy értesült, hogy a kormány most „A magánjellegű nemzetközi kommunikáció amerikai tanácsa” néven készül szervet alakítani, amelynek 15 tagú igazgató bizottságát az elnök nevezné ki, a kongresszus jóváhagyásával. A szerv pénzügyi alapjait a kongresszus engedélyezné. Lengyel—vatikáni véleménycsere • (PAP) A Lengyel Népköztársaság és a Vatikán megbízottai április 27. és 30. között Rómában véleménycserét folytattak a két felet kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A lengyel küldöttséget Aleksander Skarzynski, az Állami Egyházügyi Hivatal igazgatója vezette. A küldöttségnek tagja volt Stefan Staniszewski, a lengyel külügyminisztérium osztályvezetője. A Vatikán küldöttségének vezetője Agostino Casaroli érsek, az Egyházi Közügyek Tanácsának titkára (a Vatikán külügyminisztere) volt. A küldöttségben részt vett Gabriel Montalvo, a nunciatura tanácsosa. Lengyelország és a Vatikán küldöttségei megállapodtak abban, hogy később kitűzendő időpontban folytatják megbeszéléseiket. Áremelkedések az NSZK-ban (TASZSZ) Az NSZK társadalmi szervei nyugtalankodnak az állandó áremelkedések miatt: a létfenntartási költségek márciusban 4,5 százalékkal növekedtek tavaly márciushoz képest. A szakszervezetek szövetsége tiltakozott az árak emelkedése ellen s azzal vádolta a konszernek és a nagyvállalatok vezetőit, hogy az árak felsrófolásának politikáját" folytatják.