Magyar Hírlap, 1971. május (4. évfolyam, 120-150. szám)
1971-05-05 / 124. szám
6 ik A. l ji | 1971. MÁJUS 5. SZERDA NEMZETKÖZI POLITIKA Magyar Hírlap A Béke-világtanács budapesti ülésének programjáról A nemzetközi békemozgalom új akciókat kezd Robes Csandra és dr. Piesta László nemzetközi sajtóértekezlete ( is \y \ v \ ( (MTI) Nemzetközi sajtóértekezletet rendezett kedden az Országos Béketanácsnál a Béke-világtanács egy hét óta Budapesten működő titkársága. Romes Csandra, a BVT főtitkára adott tájékoztatást a május 13-án — négy napos programmal — összeülő közgyűlésről, a várható részvételről. Dr. Pesta László, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának alelnöke, a közgyűlés utáni napon, május 17-én sorra kerülő eseményről, az európai fővárosok békemozgalmi képviselőinek találkozójáról tájékoztatta az újságírókat. A BVT-közgyűlés olyan időszakban ül össze, amikor az egyik oldalon mind agresszívabbá válik a világ imperializmus, a másik oldalon viszont egyre jobban megizmosodik és a világnak mind nagyobb részén fejti ki tevékenységét a nemzetközi békemozgalom — mondta Romes Csandra. A ma még feszültségekkel terhes nemzetközi helyzet enyhítésének útján, a boldogabb holnaphoz vezető úton mindenképpen nagy lépésnek ígérkezik a budapesti közgyűlés. A részvevők száma — minden korábbi hasonló BVT-eseményt felülmúlva — körülbelül 800 lesz. Kijönnek Budapestre a Béke-világtanács tagjai, és itt lesznek mindazok a nemzetközi szervezeteknek, mozgalmaknak a képviselői, amelyek szorosan együttműködnek a BVT-vel. Meghívást kaptak és fogadtak el nemzetközileg elismert kiváló személyiségek, akiknek részvétele mindenképpen emelni fogja a közgyűlés rangját. Munkaértekezlet jellegű maga a közgyűlés. A megnyitó és a záró plenáris tanácskozások közötti napokon hat szekcióban üléseznek. Az egyes bizottságok tárgyalási témái: az európai politikai erők együttműködése az enyhülésért, az európai biztonságért és a közös fellépésért; az indokínai békéhez vezető út; béke és igazságosság a Közel-Keleten; a faji megkülönböztetés, a kolonializmus és neokolonializmus elleni harc; a fegyverkezési hajsza megállítása, a tömegpusztító fegyverek betiltása, általános és teljes leszerelés, a fejlődő országok problémái. — Feladata lesz a közgyűlésnek — közölte a BVT főtitkára —, hogy új nagy nemzetközi békemegmozdulások programját dolgozza ki és nagyszabású akciókat kezdeményezzen, együttműködve a legkülönbözőbb békeerőkkel, az antiimperialista világfront erősítéséért, a békéért. A Béke-világtanács mozgalma, amely az elképzelhető legnagyobb közös emberi ügyért, a békéért aktív harcra kész emberek tömörülése, a két évtizeddel ezelőtti zászlóbontás gondolatainak jegyében munkálkodik, a világ békéjének megteremtése érdekében. A világesemények fejlődése, a nemzetközi viszonyok alakulása, sokrétűsége és bonyolultsága a Béke-világtanácsnak is feladatává teszi, hogy bátran, nyíltsággal és alkotó módon értékelje az eddigi tevékenységet, keresse és találja meg új, az eddigieknél is hatásosabb módszereit az imperialistaellenes harcnak, a háborús tervek elleni fellépésnek. A BVT megalakulása óta súlyos válságok egész sora rázkódtatta meg a világot, az imperializmus mesterkedései kemény próbatételeket jelentettek az emberiség számára. A legrosszabbat, a nukleáris katasztrófát azért lehetett elkerülni, mert a következetes békepolitikát folytató Szovjetunió és a szocialista országok oldalán a békéért síkraszálló erők hatalmas tábora a legkritikusabb pillanatokban mindig megtalálta az egységes fellépés legmegfelelőbb, legeredményesebb formáit. Ezért joggal remélhető, hogy a mostani közgyűlés is eredményes munkát végez majd. Az európai fővárosok békemozgalmi találkozójának gondolata a Hazafias Népfront budapesti bizottságánál fogant. Az Országos Béketanács magáévá tette a kezdeményezést és támogatólag segíti a találkozó létrejöttét — mondotta a sajtóértekezleten dr. Pesta László. Fővárosunk neve az elmúlt időszakban szoros kapcsolatba került az európai biztonság fogalomkörével: 1969. tavaszán innen kelt szárnyra a szocialista országok emlékezetes budapesti felhívása, 1970 nyarán pedig a budapesti memorandum elnevezésű okmány. A budapesti felhívásban körvonalazott kezdeményezés új folyamatokat indított el földrészünkön, és az európai biztonsági rendszer megteremtésének szükségessége a tárgyalások egyik központi témája lett. Ugyanakkor befolyásos nyugati körök megpróbálják fékezni az európai kibontakozást, tehát most jobban, mint bármikor elengedhetetlenül szükség van a tömegek aktivitására. Ennek jegyében rendezik meg a fővárosok találkozóját Budapesten. Magyar felszólalás a biológiai fegyverekről kísérletet arra, hogy a tárgyalásokat kivezessék a reménytelen helyzetből. A magyar küldöttség vezetője ezután a különböző észrevételekre válaszolva hangsúlyozta, hogy az egyezménytervezet rendelkezései előmozdíthatják a vegyi fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződés kidolgozását és megkötését biztosító további tárgyalásokat. E tárgyalások már a mostani tervezet vitájával egy időben is folyhatnak — mondotta. T (MTI) A genfi leszerelési bizottság keddi ülésén felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar küldöttség vezetője, aki a bakteriológiai fegyverek betiltására vonatkozó — március 30-án előterjesztett — szocialista egyezménytervezettel kapcsolatos kommentárokkal foglalkozott. Üdvözölte azokat a küldöttségeket, amelyek helyesen úgy értékelték a tervezetet, mint a szocialista országok újabb komoly Hollandiában, a politikai pártok szempontjából legszétforgácsoltabb országban matematikusok és szociológusok a választások után hetekig is elemzik a mintegy tizenöt parlamenti párt szavazatait, egymáshoz mért eltolódását. Az új kormány megalakítása még tovább elhúzódhat. Több hónapig is tartott már, amíg a pártok és frakciók köréből kialakították az új többségi kombinációt. Ezúttal azonban az első áttekintésre megállapítható, hogy az április 28-i választás fontos változást hozott. 1958 óta Hollandiát felekezeti — katolikus és protestáns — pártokból és a liberális pártból alakított, eltökélten konzervatív koalíciók kormányozzák. Elegendő ezt a két protestáns párt nevével illusztrálni: Forradalomellenes Párt és Keresztény Történelmi Párt. A szociáldemokraták, akik 58-ig maguk is részt vettek a NATO-barát koalícióban, kiváltak, de nem tudtak többséget szerezni. A kommunisták 1956 és 59 között viszszaestek, s a baloldali pártok együttműködése már korábban, kezdettől hiányzott. Jóllehet Hollandiában két ember bármikor pártot vagy frakciót alapíthat, s a parlamentben az ülésrend valósággal áttekinthetetlen, ezt a tizenhárommilliós nyugat-európai országot kerülték el leginkább apolitikai megrázkódtatások. Gazdasági fellendülése sokáig impozáns volt. A hatvanas évek közepétől azonban a szél megfordult, bár eleinte csak kis sebességgel. A népesedési és nemzedéki robbanás, amelyről a nyugat-európai jövőkutatók oly sokat beszélnek, úgy látszik, Hollandia! ) A szél megfordult elérte a politikai pártkereteket is. A Holland Munkáspártot, amelyet évtizedekig a veterán szociáldemokrata Drees, a királynő megbízható híve vezetett, fokozatosan, „belülről” elfoglalta az „új baloldal”. A fiatal szociáldemokraták erőteljesen bírálják az amerikaiakat és NATO-n belüli hegemóniájukat, növekvő együttérzést tanúsítanak a harmadik világ iránt és szolidárisak a különböző fasiszta rendszerek ellenfeleivel. Ezenkívül kisebb, „rendhagyó” pártok alakultak a baloldali fiatal választók érzelmeire apellálva, eleinte kialakulatlan programmal. Közülük Van Mierlo „Demokrácia 66” elnevezésű pártja bizonyult legmaradandóbbnak, s már 11 parlamenti mandátumot birtokol. Programjában a NATO-kötelékek fellazítását s az NDK elismerését követeli. A kommunista párt szívós munkával, fokozatosan nyerte vissza szavazatait s eljutott a 2,4 százalékos mélypontról az országos öt százalékig. Ezt jelzi most kapott hat mandátuma az 1959-es hárommal szemben. De a kommunisták ereje néhány városban ennél jóval jelentősebb: a hagyományosan baloldali Amszterdamban — a szavazatok mintegy 20 százalékával — a munkáspárt után a városi tanács legnagyobb pártja. Ugyancsak Amszterdamban — talán ez is az idők változásának jele — a világon elsőnek alakítottak törvényhatósági pártot „öntudatos” hippik és mandátumokat is szereztek a városi tanácsban. Az emelkedő inflációs spirál és a katonai kiadások az utóbbi időben megzavarták a válság- és sztrájkmentes Hollandia nyugalmát. A szocialisták és kommunisták együtt vettek részt a rotterdami és groningeni iparvidék munkássztrájkjaiban. A Holland KP az eddiginél hangsúlyozottabban vette fel az idén választási programjába az együttműködést más baloldali erőkkel, elsősorban a munkáspárttal. A lassú változások a mostani választáson érték el a kritikus küszöböt. Hollandiában, ahol a XVI—XVII. századi vallásháborúk óta az emberek továbbadták a felekezeti gondolkodást és ellentéteket utódaiknak, s a bizottság megmaradt a legmodernebb viszonyok árnyékában is, a vallási pártok koalíciója tulajdonképp most vesztette el uralkodó befolyását. A Liberális Párttal együtt is csak 74 mandátumuk maradt a 150 tagú képviselőházban, s ez De Jong miniszterelnök távozásához vezetett. Csak a fiatalabb Willem Drees (az egykori lojális pártvezér fia) által alapított „Demokratikus Szocializmus 70” elnevezésű párt mentheti meg a konzervatív pártkoalíciót. Ez a szervezet a munkáspártból vált ki, és nyolc mandátumot kapott. De elképzelhető egy balközép variáció is, a szociáldemokraták és liberálisok részvételével. A baloldal összesen kilenc mandátumos erősödése tehát nem döntötte el a harcot. Mégis nagy jelentőségű, hogy ezt a gyarapodást a baloldal pártjai most már nem egymás rovására, hanem a jobboldal rovására érték el. Kulcsár Péter Jakobson a népi Kína ENSZ-tagságáról Malaysiai küldöttség indul Pekingbe (AP, UPI) Max Jakobson finn ENSZ- nagykövet, aki az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkári tisztségére pályázik, hétfőn újságíróknak kijelentette, reális lehetősége van annak, hogy a Kínai Népköztársaság ez év őszén a világszervezet tagja legyen. • A finn diplomata egyúttal elutasította az Egyesült Államok által az utóbbi időben hangoztatott „két Kína"-felfogást. A közgyűlésnek egyszerűen el kell döntenie, ki képviseli Kínát — mondta. — Egy széken nem ülhetnek ketten. Tajvan számára itt nincs hely. A népi Kína ENSZ-jogainak helyreállítása — mondta még Jakobson — alkalmazkodás a realitásokhoz, s minél előbb megtörténik, annál jobb a világszervezetnek. A realitásokhoz való további alkalmazkodást jelentené, ha a két Németország is tagja lenne az ENSZ-nek, hasonlóképpen a KNDK és a Dél-Korea, a VDK és Dél-Vietnam. Jakobson úgy véli, hogy ésszerű lenne, ha a következő főtitkár megválasztásában már a Kínai Népköztársaság is hallathatná hangját. (Reuter) „Kína részben megváltozott nemzetközi magatartása következtében nagyobb esélye van annak a malaysiai javaslatnak, hogy Délkelet-Ázsiát nyilvánítsák semleges övezetté” — jelentette ki kedden Tan Abdul Razak malaysiai miniszterelnök. A kijelentés azt megelőzően hangzott el, hogy malaysiai kereskedelmi küldöttség indult Pekingbe. A kereskedelmi kapcsolatok létesítése Malaysia és a Kínai Népköztársaság között — a Japánnal kialakított kapcsolatokhoz hasonlóan — kezdetét jelentheti a két ország népei közötti kapcsolatoknak — állapította meg a miniszterelnök. Malaysia Peking ENSZ-tagsága mellett foglalt állást. ENSZ-bizottságok az afrikai fajüldöző rendszerek támogatása ellen (API) New Yorkban megnyílt a kolonializmus és a fajgyűlölet kérdéseivel foglalkozó három ENSZ-szerv együttes gyűlése. Az apartheid bizottság, a gyarmati kérdésekkel foglalkozó különleges bizottság és a „Namibia-tanács” ülésén U Thant, az ENSZ főtitkára megnyitó beszédében élesen bírálta Portugália, Dél-Afrika, Rhodesia és pártfogóik gyarmatosító és fajgyűlölő politikáját. — A dél-afrikai problémák közös vonása — mondotta U Thant —, hogy a fajgyűlölő és kolonialista rendszerek minden esetben külföldről kapnak támogatást. El kell érni végre, hogy keresztülvigyék a fajgyűlölet és a gyarmati rendszer felszámolására hozott határozatokat. Ebben a tekintetben döntő szerep illeti meg a Biztonsági Tanácsot, amelynek határozott lépéseket kell tennie a döntéseit nem teljesítő államokkal szemben. Sajnos — jegyezte meg U Thant —, a Biztonsági Tanács állandó tagjai nem értenek egyet a szükséges gyakorlati intézkedések tekintetében. KÜLFÖLDI LAPOKBÓL _______________ _______________________ ^ A lengyel szakszervezetek lapja elsőoldalas budapesti tudósításában megállapítja, hogy a magyar közvélemény nagy érdeklődéssel várta a szakszervezeti kongresszust. A szakszervezeteknek egyre nagyobb szerepük van az ország életében, a dolgozók anyagi és munkakörülményeinek javításában. A magyar szakszervezeti mozgalom az utóbbi években a szocialista demokrácia bővítésére, a dolgozók szocialista tudatának erősítésére, aktivitásának fokozására összpontosította figyelmét, igen nagy súlyt helyezett a dolgozók széles tömegeivel folytatott alkotó véleménycserére. Trybuna Ludu s 27-e és 30-a között Rómában folytatott tárgyalásaival foglalkozik a Lengyel Egyesült Munkáspárt lapja. A második világháború befejezése óta ezúttal először került sor hivatalos kontaktusra a Lengyel Népköztársaság kormánya és a Vatikán megbízottjai között — írja. A jó légkörben folyt megbeszélések elsősorban a lengyel állam és a katolikus egyház viszonyának normalizálására vonatkozó álláspontok kölcsönös ismertetését szolgálták. A lengyel küldöttség magas szintje arról tanúskodik, hogy a kormány komoly figyelmet és jóindulatot tanúsít az állam és az egyház kapcsolatai teljes normalizálásával összefüggő kérdések megoldása iránt. Erről, mint ismeretes, Piotr Jaroszewicz miniszterelnök a szejmben is nyilatkozott. A Vatikánban folytatott tárgyalások a már megkezdett normalizálási folyamat új elemét képezik. A lengyel kormány A kínai lap vezér-ZSIPAO cikke kifejezésre juttatja, hogy a Kínai Népköztársaság elutasítja a tárgyalást Tajvan állítólagos „rendezetlen” státusáról. Az amerikai külügyminisztérium célzást tett arra, hogy a Kínai Népköztársaság és a sziget vezetőinek meg kellene tárgyalniuk a teendőket. A lap Washingtont azzal vádolja, hogy durván beavatkozik a Kínai Népköztársaság belügyeibe. Charles Bray-nek, az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének múlt szerdai nyilatkozata az amerikai imperializmus új összeesküvése. Újabb bizonyítéka annak, hogy az amerikai kormány ellenséges a kínai néppel szemben — írja a lap, majd hangsúlyozza: Bray nyilatkozata teli van hézagokkal. Az amerikai kormánynak ez a következetlen álláspontja csak a Tajvanra vonatkozó amerikai becsvágyakra derít fényt, és nem magyaráz meg semmit. Tajvan ősidők óta kínai terület lévén, helyzete semmiféle nemzetközi rendezést nem igényel. _ __ „Lehet, hogy THE TIMES és Nr?^“ feladni kényszerül állandó helyét az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ha a népi Kína tagja lesz a világszervezetnek” — írja a londoni lap. A cikk szerint ENSZ-körökben a kulisszák mögött szóba kerültek olyan javaslatok, hogy meg kell változtatni a Biztonsági Tanács összetételét, ha a tajvani rezsim képviselői nem hajlandók elhagyni a BT-t (amelynek állandó tagjai között a Kínát megillető helyet jelenleg Tajvan foglalja el). Lehetséges, hogy Nagy-Britanniát és Franciaországot — a „középhatalmakat” — felkérik, távozzanak Tajvannal együtt, s a tanács állandó tagja csak az Egyesült Államok, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság maradna. Elkerülhetetlennek látszik, hogy ősszel helyreállítsák Kína ENSZ-jogait, s Londonban meglehetősen komolyan veszik a fenti lehetőséget — írja a lap, majd megjegyzi: A Biztonsági Tanács összetételének megváltoztatása — amely az ENSZ alapokmányát érintő kérdés — nem lehetséges a tanács állandó tagjainak — tehát Nagy-Britanniának és Franciaországnak — a hozzájárulása nélkül. A brit külügyminisztérium szóvivője, akihez a lap cikke nyomán kérdést intéztek, kijelentette: „Nincs semmi alapja ennek az állításnak. A brit külügyminisztériumhoz ilyen javaslat nem érkezett sem hivatalos, sem félhivatalos formában.”