Magyar Hírlap, 1971. október (4. évfolyam, 273-303. szám)

1971-10-24 / 296. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és ki­­adóhivatal, Bpest, VII., Lenin körút 9-11.­ A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszá­mai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429—350. Terjeszti a Ma­gyar Posta. Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 1 FORINT Előfizetési díj egy hónapra 1 25,- forint. Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. 4. ÉVFOLYAM, 29­6. SZÁM 197­1. OKTÓBER 2­4. VASÁRNAP Pályaválasztási hetek A társadalom ismét megkülönbözte­tett figyelemmel fordul a ma még is­kolapadokban ülő, de a rövidesen a választott életpályáján elinduló ifjúság felé. Sikerül-e mindannyiuknak - a ta-­­­nyákon, a falvakban, a városokban­­ élőknek egyaránt - a hajlamuknak, a­­ képességüknek, a népgazdaság érde­keinek leginkább megfelelő szakmát, foglalkozást megtalálni? Ebben az év­ben százötvenezren kerülnek ki az al­só- és középfokú iskolákból, tanintéze­tekből. Az ő boldogulásuk útjának ke­resésében segít ilyenkor a társadalom. Nem új keletű a fiatalokkal való tö­rődésnek e formája. Napjainkban ép­ i­gen tízéves az egész országra kiterjedő, szervezett pályaválasztási tanácsadás. Igaz, régebben is mutatkoztak erre való törekvések. A felszabadulás előtt például - főként a demokratikus érzel­mű, magas szintű hivatástudattal ren­delkező pedagógusok­­ egyengették egy-egy tanuló útját. Volt már pálya­­választást segítő pszichológiai vizsgálat is némely intézet keretében. Ezek azon­ban egyedi jelenségek voltak. A mun­kás- és parasztfiatalok százezres töme­gei számára meglehetősen szűkre sza­bott lehetőségek állottak. Többnyire apáik életpályája, szakmája, foglalko­zása és sorsa várta őket. A társadalom azóta átrétegeződött, az egykori kiváltságosoknak fenntartott életpályák kapui megnyíltak az alsó réposztályok gyerekei számára. Nagy­szerű érdeme a mai társadalmi rend­szernek, hogy az egyén tehetsége, szor­­­­galma révén széles körben megtalál­hatja helyét a társadalmi munkameg­osztásban. Sokak számára ez azonban nem több jogi lehetőségnél. Nem tűn­tek még el teljesen az egyén szabad kibontakozását gátló tényezők: a szár­mazásból, a foglalkozásból, a szociális körülményekből eredő hátrányok. Ezek is indokolják az ifjúságnak át­gondolt, előre tervezett, adottság és te­hetség szerinti segítését. Hogy ezt mennyire érezzük társadalmi ügynek, arra elég talán megemlíteni, hogy ha­zánkban először, tíz évvel ezelőtt kor­mányhatározat született a pályaválasz­tási tanácsadás országos szervezetei­nek kiépítéséről. Azóta legfelső szinten az Országos Pályaválasztási Tanács, a megyékben és városokban pályaválasztási tanácsok koordinálják az ilyen irányú munkát, szervezik a tanácsadást. Az egyes taná­csok a terület adottságai, fejlődési pers­pektívái ismeretében irányítják a pá­lyaválasztók és közvetlen tanácsadók figyelmét a lehetőségekre. E célra a szóbeli információn kívül szakmákat is­mertető könyvek, füzetsorozatok, kisfil­­mek, diafümek állnak rendelkezésére. A tanácsadás tudományos megala­pozására a nevelés műhelyeiben, az iskolákban sokirányú munka folyik. Or­vosi, pszichológiai, pedagógiai szak­könyvek kerültek tanácsadási céllal­ for­galomba. Az Országos Pályaválasztási Szolgálat égisze alatt a pedagógusok, orvosok, pszichológusok bevonásával ki­épülőben van a laboratóriumok orszá­gos hálózata, ahol szakszerű vizsgála­tokkal segítik a pályát választó fiata­lokat Végső célja ennek a sokfelé ágazó munkának egy: minden fiatal találja meg a neki legmegfelelőbb helyét a társadalmi munkamegosztásban. ­ TRAJKOV - A BNFSZ TITKÁRA (MTI) Tegnap befejezte munkáját Szófiában a Bolgár Népi Földműves Szövetség szerda óta ülésező 32. kong­resszusa. A 120 ezer tagot számláló, nagy demokratikus és forradalmi hagyományok­ra visszatekintő parasztpárt titkárává újra Georgi Trajko­­vot választották. ZAMBIA NEMZETI ÜNNEPE (TASZSZ) Ma ünnepli a Zambiai Köztársaság népe az ország függetlenségének 7. év­fordulóját. A függetlenség hét éve alatt részben államosítot­ták az érckitermelést, üzembe helyezték az első rézfeldolgo­zó üzemet, állami ellenőrzés alá vonták a legfontosabb bankokat, a biztosító társasá­gokat, a közlekedést, a nagy- és kiskereskedelmet. BRANDT-POMPIDOU RANDEVÚ (AFP, DPA) Brandt kancel­lár e héten levelet intézett Pompidou elnökhöz és a ja­­­nuárban esedékes francia— nyugatnémet eszmecsere előtt csúcstalálkozót javasolt a francia elnöknek. Illetékes francia körökben most tanul­mányozzák Brandt javaslatát. TELJES ÉRDEKTELENSÉG (MTI) A víkendre az angol parlament félbehagyta közös piaci vitáját, amely csütörtök este 10 órakor a szavazással zárul. A vita ahhoz képest, hogy mi forog kockán, elég eseménytelen, mert az érveket és ellenérveket számtalanszor elmondták már. Az alsóházi ülésteremben néha a képvise­lők egynegyede sincs jelen. CSATLAKOZNAK-E AZ ÍREK? (Reuter) Visszatért Párizsba Schumann külügyminiszter, miután hivatalos látogatáson vitatta meg Dublinben az Ír Köztársaság közös piaci csat­lakozásának problémáit. ISMÉT ELFOGTAK SENDICET (AP) Ismét kézre került Montevideóban Raul Sendic, a Tupamaros városi gerilla­szervezet megalapítója, aki 105 társával együtt a múlt hó­nap elején szökött meg bör­tönéből. A nap híreiből Joggal bízhatunk a negyedik ötéves­ terv sikeres végrehajtásában, gazdaságunk fejlődésében •Fock Jenő miniszterelnök zárszava a gazdasági vezetők értekezletén A kormány által összehívott pénteki gaz­dasági aktívaértekezleten Fock Jenőnek, a kormány elnökének beszámolóját vita követte. A vitában felszólalt Sellő Dénes, a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyár vezér­­igazgatója, Kovács Sándor, a Nagykőrö­si Konzervgyár igazgatója, dr. Somló György, a Vegyiműveket Tervező Vál­lalat igazgatója, Láng Géza, a Medicor Művek vezérigazgatója, Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyet­tese, Bertus Pál, a fábiánsebestyéni Ki­nizsi Termelőszövetkezet elnöke, Gál László, a SZOT titkára, Horváth László, az Országos Gumiipari Vállalat vezér­­igazgatója, Zala Júlia, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója, Csató László, a Cse­pel Vas- és Fémművek vezérigazgatója, Horváth János, a nyíregyházi Ságvári Tsz elnöke, Pataki János, a XI. kerületi pártbizottság első titkára, Érdi Tamás, a 21. számú Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Huszár Andor, a Tiszai Ve­gyikombinát igazgatója, Végh Józsefné, a Pamutfonóipari Vállalat vezérigazga­tója, Szenes Endre, a Lignimpex igaz­gatója, Karlik Nándor, a Kohó- és­­Gép­ipari Minisztérium pártbizottságának tit­kára, Dobos György, a Magyar Alumí­niumipari Tröszt vezérigazgatója, Balázs György, a Középületépítő Vállalat igaz­gatója, Pongrácz Istvánné, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szolnoki fel­táró és kutatóüzemének szakszervezeti titkára, Garam­ József, a Figyelő főszer­ke­s­ztője és Csépányi Sándor, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója. Valamennyi felszólaló helyeselte az aktívaértekezlet összehívását, üdvözölte a beszámoló őszinte hangját, az ered­mények és a problémák reális értéke­lését. A felszólalók többsége a beruházások területén tapasztalható feszültségekkel foglalkozott. A TVK, a Vegyiműveket Tervező Vállalat, az Ózdi Kohászati Üzemek és több más vállalat igazgatója arról szólt, hogy a beruházási kapacitá­sokhoz viszonyított túlzott kereslet miatt drágulnak az építkezések, szétaprózód­nak az erők, évekig elhúzódnak a be­ruházások. Több hozzászóló a kormány­tól is hatékony intézkedéseket kért az erőinkhez mérten túlzott „beruházási étvágy” megfékezéséhez, olyan szabályo­zókat sürgetve, amelyek a folyamatban levő beruházások gyorsítására s egyben arra is ösztönzik a vállalatokat, hogy alaposan gondolják meg, mielőtt új épít­kezésekhez kezdenének. Mint mondották, jobb szervezéssel szinte mindenütt meg­gyorsíthatják a folyamatban levő beru­házásokat. Az Ózdi Kohászati Üzemek ismert nagy építkezésén mintegy két évvel csökkentették az előkészületi időt. Ez azonban csupán a teendő egyik fele. Ugyanennek a vállalatnak a vezérigaz­gatója szerint a beruházások hatékony­sága és gazdaságossága erőteljesen nö­velhető, ha korlátozzák a tervezők „fan­táziáját”, ha az új létesítményeknél a gazdaságosságot helyezik előtérbe. — Közhely, hogy a holnap gazdaságát a­­mai beruházások határozzák meg — mondotta Somló György. — Alapvető követelmény viszont, hogy a beruházáso­kat hatékonyan és gyorsan­­végezzük. Ehhez elengedhetetlen, hogy a beruhá­zások teljes hátterét kiépítsük, gondos­kodjunk megfelelő építőanyagról, mun­kaerőről. E témához Huszár Andor hoz­záfűzte, hogy már az említett feltételek megteremtése előtt is lényegesen javí­tani lehet a beruházási helyzeten, ha a beruházásokkal kapcsolatos döntései­kért az üzemek vezetői fokozott felelős­ ■ séget vállalnak, s az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítanak a beruházá­sok előkészítésére. Nagyobb teret kell engedni a korszerűbb tervezési módsze­reknek, ugyanakkor elengedhetetlen a takarékosság. Gál László és több más felszólaló rá­mutatott, hogy a beruházási feszültsé­gekből vezethető le a népgazdaság jó néhány egyéb problémája, köztük a kül­kereskedelmi mérleg és a költségvetés hiánya. E jelenség veszélyeztetheti a mai kedvező fogyasztási színvonalat, életszín­vonal-politikánk megvalósítását is. Töb­ben javasolták, hogy nélkülözhető beru­házásokat ne­­ kezdjenek el 1972-ben, ehelyett használják ki jobban a már meglevő kapacitásokat. A gépek egy ré­sze ugyanis — köztük a közelmúltban Nyugatról importált legmodernebb­ be­rendezések is — kihasználatlan. A SZOT titkára megjegyezte, megfelelő bérpoli­tikával is ösztönözni kell arra, hogy va­lamennyi gép kezeléséhez, valamennyi építkezéshez legyen elegendő munkaerő. A felszólalók többsége a termelés gaz­daságosságának kérdéseivel is foglalko­zott, többnyire az üzemszervezés nagy jelentőségét hangsúlyozva. Az Országos Gumiipari Vállalat vezérigazgatójának véleménye szerint a hatékonyság növe­lésének legcélravezetőbb módja a gyárt­­mánystruktúra megváltoztatása. E véle­ményt osztotta a Beloiannisz-gyár, a Medicor Művek, a Pamutfonóipari Vál­lalat vezetője is. A KGM párttitkára a minisztérium egyik felméréséről számolt be, amely azt elemezte,­ hogy a meglevő eszközökkel hogyan lehetne gazdaságo­sabban termelni, zöld utat adva a gaz­daságosan előállítható termékek fokozott gyártásához. A kohó- és gépipar már most is túlzottan sokféle cikket állít elő. Egy részüknek gyártását érdemes volna megszüntetni s az így felszabadu­ló eszközöket, embereket olyan terüle­tekre irányíthatják, ahol hatékonyabban dolgozhatnak. A Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója a termelés vertikumának kialakításában, vagyis az egymáshoz kapcsolódó üzemek szerves együttműködésében látja a ha­tékonyság növelésének egyik fontos esz­közét. A Beloiannisz-gyárban a gyártás korszerűsítésével és szilárd piacok megte­remtésével igyekeznek gazdaságosabban dolgozni. Ilyen eszközökkel sikerült a vállalat nyereségét változatlan szinten tartani, miközben számottevően csökkent a vállalatnak nyújtott állami visszatérí­tés. Az értekezlet egyik központi témája volt a munkaerőhelyzet elemzése, ezen _­­Folytatása, a­ 2. oldalon) —--------- /Ti­11­1 MT • ÁÁI Dr. Tímár Mátyás az NDK-ba utazott Dr. Tímár Mátyás, a kormány elnök­helyettese, a magyar­ NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bi­zottság magyar tagozatának elnöke, a bi­zottság X. ülésszakára szombaton a Né­met Demokratikus Köztársaságba utazott. Tímár Mátyás tárgyalásokat folytat Wolfgang Rauchlass miniszterelnök-he­lye­ttessel, a bizottság német tagozatának elnökével, a két országot érintő gazdasági együttműködés kérdéseiről. A bizottság soron következő ülésén töb­bek között napirendre kerülnek az 1971— 75. évi hosszú lejáratú külkereskedelmi szerződés, a közúti gépjárműgyártás te­rületén folytatott együttműködés és a könnyűipari együttműködés kérdései. Az ülésszak tárgyalásain részt vesznek: dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, a bizottság magyar tago­zatának helyettes elnöke, Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhelyettes, dr. Lőrincz Imre, a nehézipari miniszter első helyet­tese, Pesti Ernő könnyűipari miniszter­­helyettes és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, a bizottság tagjai. A Ferihegyi repülőtéren az elutazásnál megjelent dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter és dr. Szita János miniszter­­helyettes, a nemzetközi gazdasági kapcso­latok bizottságának titkára. Jelen volt dr. Herbert Plaske, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Dr. Tímár Mátyás szombaton megérke­zett Berlinbe. A repülőtéren Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettes, vala­mint a Magyar Népköztársaság berlini nagykövetségének vezető munkatársai fo­gadták. Budapestre érkezett J. A. Furceva J. A. Furcevának, a Szovjetunió műve­lődésügyi miniszterének vezetésével szom­baton délelőtt szovjet küldöttség érkezett Budapestre. A delegációt, amely részt vesz a magyar —szovjet kormányközi kulturális együtt­működési bizottság VIII. ülésén, a Feri­hegyi repülőtéren Ilku Pál művelődés­­ügyi miniszter fogadta. Ott volt a Műve­lődésügyi Minisztérium és a Külügymi­nisztérium számos vezető munkatársa, s jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete is.

Next