Magyar Hírlap, 1973. március (6. évfolyam, 59-89. szám)

1973-03-20 / 78. szám

Magyar Hírlap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1973. MÁRCIUS 20. KEDD 9 Oktatásügyi tanácskozás Hétfőn országos értekezlet volt a Mű­velődésügyi Minisztériumban a megyei tanácsok művelődésügyi osztályvezetői, iskolai csoportvezetői részére. A tanács­kozáson részt vettek a megyei pártbizott­ságok köznevelési felelősei is. Napirenden szerepelt a minisztérium 1973/74-es tanévre tervezett főbb intéz­kedéseinek ismertetése. A bevezetőt dr. Gosztonyi János miniszterhelyettes tar­totta. A szakfőosztályok vezetői az álta­lános iskolákban, a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban tervezett intézke­désekről szóltak, elsősorban a tananyag­­csökkentésre vonatkozó, valamint az osz­tályozás és értékelés módosításával ösz­­szefüggő intézkedésekről, és az új rend­tartás tartalmáról, megjelentetéséről tá­jékoztatták a szakembereket. Megemlékezés Berlinben Dr. Erich Correns professzor, az NDK Nemzeti Frontja Országos Tanácsának el­nöke nyitotta meg hétfőn délután a nem­zeti frontnak az 1848/49-es forradalom 125. évfordulójának tiszteletére a berlini Kongresshalléban rendezett ünnepélyét. Az ünnepség keretében Albert Nórsén professzor, a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottságának tagja, a nemzeti front országos tanácsa elnöksé­gének tagja tartott előadást. Alberto Moravia Budapesten Hétfőn a SZOT és a Magyar Írók Szö­vetsége meghívására többnapos látogatás­ra hazánkba érkezett Alberto Moravia, a világhírű olasz író. A hazánkban ismert és olvasott író szerdán 1­1-1-12 óra között az Európa könyvesboltban dedikálja leg­újabban megjelent művét. Képzőművészeti kiállítások A salgótarjáni József Attila Művelődé­si Központ klubjában hétfőn megnyílt Vinkler László festőművész kiállítása. A tárlatot — amelyen hat olajkép és tizen­négy grafika látható — Czinke Ferenc Munkácsy-díjas grafikusművész nyitotta meg. A tragikus sorsú magyar festőnek, a KÚT művészcsoport tagjának, Barzó Endrének műveiből rendeztek kiállítást Debrecenben, a TIT Csokonai Klubjában. A hétfőn megnyitott tárlat anyagát Bar­zó Endrének a Magyar Nemzeti Galé­riában és Nyíregyházán bemutatott fest­ményeiből és pasztellképeiből válogatták össze. Pécsett nemzetközi tárlatsorozat kez­dődött, amelynek során bemutatják a szo­cialista országok egy-egy kimagasló kép­zőművészének alkotásait. Az első alka­lommal Petar Vrumov bolgár festőmű­vész képeiből rendeztek kiállítást. A tár­latot hétfőn ünnepélyes keretek között nyitották meg a József Attila Művelődési Házban. Dr. Sztojan Radev, a budapesti Bolgár Kulturális Központ igazgatója méltatta a modern bolgár festőművészet kiemelkedő alakjának munkásságát. MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÓK A TE­LEVÍZIÓBAN? A Petőfi Sándor szava­ló­verseny egyik győztese mosolyogva val­lotta be előző napi kudarcát, az amatőr színjátszók országos versengésének dön­tőjében egy hordó tetejére akart felug­rani, ám a fedőlap hiányzott... E sorok írója, aki ott ülhetett a Szóljatok, szép szavak! kiskőrösi gálaestjén, jól emlék­szik a mulatságos epizódra, emlékeit azonban nem idézheti fel a tévénézőkkel együtt: a nézők százezrei kiszorultak a hangulatos színházteremből, a televízió ugyanis csupán részleteket sugárzott a játékos kedvű fiatalok élményszerű ve­télkedőjéből. Nem kétséges, hogy a rokon műsor vers­mondói kárpótolták valamelyest az ér­deklődőket, ettől azonban az ellentmon­dás még ellentmondás marad, legalábbis elgondolkoztató, hogy az amatőr vers­mondók mindenekelőtt auditív jellegű versenyét a televízió teljes egészében su­gározta, az amatőr színjátszók látvány­elemekkel jócskán megtűzdelt produkciói viszont csupán egy-egy részlet erejéig tűntek fel a képernyőn. A magyarázat kézenfekvő: a Petőfi Sándor szavalóver­senyt a tévések hozták tető alá, a Szólja­tok, szép szavak! a rádiósok kezdeménye­zésére született, a tévések csupán átvet­ték a „készterméket”. Holott például a budapesti Pinceszínház csupa tűz, csupa mozgás műsora, A hely­ség kalapácsa, vagy a szegedi egyetemis­ták színgazdag rock-operája egyenesen a képernyőre kívánkozott, de lényegében ugyanezt mondhatjuk el a többi döntőben látott produkcióról is. Pedig az amatőr színjátszók mindent elkövettek, hogy al-­ TEVE NAPLÓ­ ­kalmazkodjanak a rádiószerűség követel­ményeihez. Arra törekedtek, hogy kiik­tassák a hagyományos színjátszás elemeit, hogy az auditív hatáselemeket érvénye­sítve a pódium és a játék ötvözetét valósítsák meg. Csakhogy nem véletlenül jegyezte meg egyik laptársunk: a rádió nem a legal­kalmasabb arra, hogy erről az érdekes mozgalomról hiteles képet adjon. Már csak azért sem, mert — zárja fejtegetését a cikk szerzője — „a mozgalom fejlődé­sének egyik legrokonszenvesebb vonása, hogy visszahódították a maguk számára a teljes, komplex színpadot”. Nos, nagyon keveset láthattak a nézők ebből a vissza­­hódítási kísérletből, ám mégsem vonnánk meg a vállalkozó szellemű rádiósoktól a kezdeményezés jogát. Úgy véljük, mé­lyebben gyökerező hagyományaik, kiala­kultabb műsorstruktúrájuk és összeha­sonlíthatatlanul tágabb időkereteik révén igen alkalmasak a műkedvelő színjátszók további istápolására. A megoldás: a rádiósok és a televízió­sok összefogására van szükség. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy egy közmű­velődési akció csak és c­sakis a két tömeg­­közlési eszköz intenzu­s egybekapcsolódá­sával érhet el valóban országos hatást. Mind a rádió, mind pedig a televízió részt vállalhatna a műkedvelő színjátszók felkarolásában, együtt írnák ki a pályá­zatokat, együtt szerveznék a versenyeket és a babérokat is együtt arathatnák le. Így a mondandót nyomatékosító, olykor magyarázó látványosság nem veszne el, s egyúttal megindulhatna az egészséges ta­gozódás a pódiumjáték és a harsányabb, változatosabb színjátszás között. Volt már példa a tartalmas együttmű­ködésre. Emlékezzünk csak a legutóbbi Riporter kerestetikre, amelyben a jelent­kezők egyaránt számot adtak hanggal láttató és a látványt szóval kiegészítő adottságaikról. S ha már emlékeztünk, akkor a lehetőségekre is érdemes felhívni a figyelmet. A Népművelési Intézet és a rádió képviselői már bejelentették a Szól­jatok, szép szavak! legközelebbi témáját. A műkedvelő színjátszó fiatalok ezúttal a népköltészet és a népmese gyűjtésében, előadásában jeleskedhetnek. A téma meg­érdemli a televíziós nyilvánosságot is. MA, KEDDEN, az adásnap a sorozatok és a történelmi drámák jegyében telik el. Ismét jelentkezik a Rólad van szó!, a tizenévesek önismereti műsora: ezúttal is az őszinteség és a hazugság kerül terí­tékre. Az immár százéves fővárosnak is egész sorozatot szentelnek a tévések: Kis József a jubiláns régmúltjának és jelené­nek felvillantására vállalkozott (Szülő­városunk, Budapest). Egyszerre két tör­ténelmi drámát is ajánlhatunk a nézők­nek. A kísérleti (2.) műsor felidézi a Gyulai Várszínház emlékezetes előadását: Szigligeti Ede a Trónkeresőben a magyar­ság egyik válságos pillanatát tárja fel. A másik múltba nyúló mű repríz: csúcsidő­ben látjuk Gergely Sándor Vitézek és hősök című tévéjátékának ismétlését. Vé­gül, de nem utolsósorban, folytatódik A festészet kalandja, a második részben a művészet és a valóság kapcsolatát fejte­getik, szemléltetik a kitűnő képzőművé­szeti sorozat alkotói. Zöldi László Petőfi-emlékünnepségek világszerte Világszerte folynak a megemlékezések, az ünnepségek Petőfi Sándor születésé­nek 150. évfordulója alkalmából. Bulgá­riában, ahol már eddig is számos jelentős rendezvényre került sor, a héten Hasz­­kovóban, Dimitrovgrádban és Uzundzso­­vóban tartanak ünnepségeket, amelyeken jelen lesz Böjti János, hazánk szófiai nagykövete is. Lengyelországban a poznani magyar napok eseménysorozatának egyik kiemel­kedő rendezvénye a Kun Béla iskolában rendezett Petőfi-est volt, amelyet a var­sói Magyar Kulturális Intézet és a Len­gyel—Magyar Baráti Társaság helyi ta­gozata szervezett. Itt dr. Csapláros Ist­ván, a varsói egyetem magyar tanszéké­nek vezetője tartott előadást a költőről. Bécsben, Grazban és Linzben a helyi magyar egyesületek szervezésében a Ma­gyarok Világszövetségének művészeti cso­portja adott műsort az évforduló jegyé­ben. New York és környéke magyarsága ugyancsak nagy sikerű ünnepélyt rende­zett, amelyen fellépett az Egyesült Álla­mokban vendégszereplő magyar művé­szek csoportja is. Tanácselnöki sajtótájékoztató Gyors ütemben fejlődik a Ferencváros Tudósítónktól. Az idén a ferencvárosi tanács több mint 17 millió forintot fordít a város­részre. Budapest egyik legnagyobb mun­káskerületében ma már 108 ezren élnek — közölte hétfői sajtótájékoztatóján dr. Keszei Pálné, a IX. kerület tanácselnö­ke. Elmondotta, hogy tavaly öt új, korszerű üzletet adtak át a lakosságnak, és az idén hozzákezdenek az Aszódi telepen levő élelmiszerbolt bővítéséhez. Az Angyal utca sarkán épülő irodaház földszintjén nagyméretű élelmiszer-áruházat alakíta­nak ki. A szolgáltatások minőségének fej­lesztésére is gondot fordítanak. Így pél­dául a Ráday utca 69. szám alatt levő ruhatisztító üzletben bevezetik a hely­színen megvárható gyorstisztítást is. Jelentős összeget fordítanak a kerület lakosságának egészségügyi ellátására. A Gyáli úti kórház területén korszerű szak­orvosi rendelőt építenek, s az májusban nyitja meg kapuit. A fekvőbeteg-ellátás javítására még az idén hozzákezdenek egy új, 123 ággyal rendelkező pavilon felépítéséhez. További óvodákat építenek a Ferenc­városban,­ a 17 óvodában már 1700 gyer­mek elhelyezéséről tudnak gondoskodni, mindössze hét kérelmet kellett helyhiány miatt elutasítani. Bejelentette, hogy az Üllői úti lakótelepen levő Toronyház utca 21. szám alatt megépül az iskolai tanme­dence és ez lehetőséget biztosít több ezer általános iskolásnak arra, hogy megta­nuljon úszni. Végül megtudtuk a sajtótájékoztatón, hogy az idén 700 család költözhet majd jobb lakásba. A IX. kerületben már 58 tanácstagi jelölő gyűlés lezajlott, és ápri­lis 15-én a Ferencvárosban 108 tanácsta­got választanak. Az OFOTÉRT sajtótájékoztatója Lesz elegendő fotócikk és napszemüveg A szezont előkészítő háromhetes ta­vaszi vásáron mintegy 10 millió forint értékű fotócikket — egyebek között nyolcezer fényképezőgépet, ezer filmfel­vevőt — adtak el, s a kedvezményes ak­ció során kétmillió forintot takarított meg a lakosság — jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján az OFOTÉRT Engels téri mintatermében Somogyi Béla vezér­­igazgató. Elmondotta, hogy a tavaszi sze­zon, amelyet bőséges, friss készlettel vár­nak, tulajdonképpen most indul. Az OFOTÉRT áprilisban fotóhónapot tart, amelynek során különféle fotósétákat, tanfolyamokat rendeznek a kezdő amatő­röknek. A szezonra elegendő fotócikk áll a lakosság rendelkezésére. Az eddigi ki­­lencfajta olcsó fényképezőgéphez két új­­típusú 260 forintos csehszlovák gépet sze­reztek be. Az NDK-ban az Exakta típu­sok gyártását megszüntették, helyette vi­szont a Practica gépek teljes választékát kínálják az üzletek. Tizenegyféle japán, és újdonságként háromfajta kínai fény­képezőgép kerül forgalomba a szezonban, amelyben sok olyan fotótartozékot és ki­egészítő cikket — például kioldózsinórt, filmvezetőt, félautomata diaváltót stb. — kínálnak majd, ami hosszú idő óta hiány­zott a boltokból. Jöhet a napfény is, a szezonra 40—50- féle fajtából több mint félmillió nap­szemüveg kerül forgalomba. Az eszter­gomi Granvisus Gyár 12 új típust készít, a választékot csehszlovák, lengyel, jugo­szláv, NSZK-beli, osztrák, görög és spa­nyol napszemüvegekkel egészítették ki. Az igényeknek megfelelően az idén keve­sebb műanyag, és több üveges látómezős napszemüveget hoznak forgalomba. Vasárnapi műszak­ l­aptársunk, az Esti Hírlap tegnapi Tv*­r noteszében már reagált a televízió A hét című műsora legutóbbi adásának a vasárnap is nyitva tartó élelmiszerboltok kérdésével foglalkozó riportjára. Az elhang­zottak mellett mi sem mehetünk el szótla­nul. Az említett riport megszólaltat két eláru­­sítónőt, akik éppen felmondási idejüket töl­tik az egyik élelmiszer-áruházban: a vasár­napi munka miatt távoznak. Háromhetente egyszer kellett munkával tölteniük a hét utolsó napját, s ezért 100 forint külön bér illette meg őket. Mint elmondották, sem ennyiért, sem az összeg kétszereséért vagy háromszorosáért nem vállalják a boltban töltött vasárnapot, inkább munkahelyet vál­toztatnak. Különös nézet, különös felfogás, hiszen országunkban sok százezerre tehető azok­nak a száma, akik vasárnaponként munká­ba állnak: egészségügyi dolgozók, a folya­matos üzemben dolgozó gyárak munkásai, a közművek üzemben tartói, a forgalom vér­keringésének, biztosítói és még sokáig sorol­hatnánk azokat, akiknek munkás ünnepnap­ja nem riporttéma, hanem társadalmi érdek, s akik nem kérdezik, miért kell családjuktól, otthonuktól távol tölteni a vasárnapot, ün­nepnapot, hanem helytállnak munkahelyü­kön. Dolgoznak mindannyiunkért, azokért is, akik úgy érzik: részükről áldozat az ünnep­nap végzett munka. B. 2. Az Egészségügyi Minisztérium a veseátültetésről Az Egészségügyi Minisztérium közle­ménye: Korábbi híradásokból ismeretes, hogy a 35 éves Szabó Bálintnak — aki ötéves kora óta egyre rosszabbodó idült vesebe­tegségben szenvedett — Miskolcon 1973. január 31-én éjszaka beültették egy bal­eset következtében meghalt, egyébként egészséges személy veséjét. A műtét tech­nikailag kitűnően sikerült. A beültetett vese fokozatosan működni kezdett, és feb­ruár 15-től már abba lehetett hagyni az évek óta tartó művesekezelést. A szer­vezet befogadta az idegen vesét, kilő­,­kődési tünetek nem mutatkoztak. Mind­ezek alapján jogos remény volt arra,­hogy az átültetés tartós eredménnyel jár. Saj­nos, nem így történt. A beteg február 23-án bal oldali, majd 26-án jobb oldali tüdőgyulladást kapott. A heveny beteg­ségből, megfelelő gyógykezeléssel, kielé­gítően gyógyulásnak indult a beteg, már­cius 2-án azonban — az akkor már jó k­özérzetű Szabó Bálint — agyvérzés kö­vetkeztében, minden orvosi erőfeszítés ellenére — meghalt. A boncolás, továbbá a most befejeződött bonyolult és sokrétű szövettani vizsgálat alapján is megálla­pítható volt, hogy az új vese kifogástala­nul beépült a szervezetbe. Ennek elle­nére, az évek óta érkárosodásban is szen­vedő beteg, a sikeres átültetés után, az egyre jobban működő új vesével — ame­lyet a szervezet is elfogadott — hirtelen meghalt. A veseátültetéssel kapcsolatos kérdé­sekről tartott sajtótájékoztatót dr. Aczél György csoportfőnök az Egészségügyi Minisztériumban. Elmondta, hogy a köz­pontilag előkészített és összehangolt ha­zai szervátültetési program keretében elő­ször Szegeden végeztek veseátültetést, január 1-én. Egy 21 éves nő élő édesany­ja veséjét kapta meg. A technikailag jól sikerült műtét után néhány nap múlva kilökődési tünetek mutatkoztak, ezért a beültetett vesét eltávolították. A beteg jól van, művesekezelésben részesül. A második, Miskolcon végzett műtét után, amelyet egy elhunyt veséjével végeztek — a közleményben ismertetett okok miatt —, a beteg meghalt. Ezzel kapcsolatban a tájékoztatón hangsúlyozták, hogy a kezdeti sikertelenség, illetve félsiker nem jelenti az ilyen irányú munka leállítását. Szegeden és Miskolcon további átülteté­sekre készültek fel, és Budapesten is ha­marosan befejeződik a felkészülés. A veseátültetési programban részt ve­vő valamennyi intézmény és egészség­­ügyi dolgozó s a minisztérium mindent elkövet, hogy még az év első felében újabb átültetéseket végezhessenek. Egy­­egy transzplantáció orvosok és más egész­ségügyiek áldozatos munkájának ered­ménye. Kísérlet egy-egy menthetetlen beteg életének meghosszabbítására. Az átültetés nem alkalmazható minden ve­sebeteg esetében, az alkalmasaknál is igen nagy kockázattal jár: a nemzet­közi adatok szerint a siker ötvenszázalé­kos. Sikeres próba Misina-tetőn Pécsett, a Misina-tetői tv-adóállomáson befejeződött a televízió második prog­ramját sugárzó, japán gyártmányú adó negyedévre tervezett próbaüzemelése. Az elmúlt három hónap a berendezés mű­szaki megbízhatóságát hivatott igazolni. A tokiói Nippon Electric Co. a szállítási, szerelési határidők pontos betartása után, a berendezés műszaki teljesítményére vállalt kötelezettségének is megfelelt. Az eddigi 1239 órás működés alatt egyetlen másodperc üzemzavar sem történt, foko­zott igénybevétel mellett sem. Hétfőtől a pécsi adó rendszeresen továbbítja a tele­vízió második programját.

Next