Magyar Hírlap, 1973. március (6. évfolyam, 59-89. szám)
1973-03-20 / 78. szám
Magyar Hírlap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1973. MÁRCIUS 20. KEDD 9 Oktatásügyi tanácskozás Hétfőn országos értekezlet volt a Művelődésügyi Minisztériumban a megyei tanácsok művelődésügyi osztályvezetői, iskolai csoportvezetői részére. A tanácskozáson részt vettek a megyei pártbizottságok köznevelési felelősei is. Napirenden szerepelt a minisztérium 1973/74-es tanévre tervezett főbb intézkedéseinek ismertetése. A bevezetőt dr. Gosztonyi János miniszterhelyettes tartotta. A szakfőosztályok vezetői az általános iskolákban, a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban tervezett intézkedésekről szóltak, elsősorban a tananyagcsökkentésre vonatkozó, valamint az osztályozás és értékelés módosításával öszszefüggő intézkedésekről, és az új rendtartás tartalmáról, megjelentetéséről tájékoztatták a szakembereket. Megemlékezés Berlinben Dr. Erich Correns professzor, az NDK Nemzeti Frontja Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg hétfőn délután a nemzeti frontnak az 1848/49-es forradalom 125. évfordulójának tiszteletére a berlini Kongresshalléban rendezett ünnepélyét. Az ünnepség keretében Albert Nórsén professzor, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a nemzeti front országos tanácsa elnökségének tagja tartott előadást. Alberto Moravia Budapesten Hétfőn a SZOT és a Magyar Írók Szövetsége meghívására többnapos látogatásra hazánkba érkezett Alberto Moravia, a világhírű olasz író. A hazánkban ismert és olvasott író szerdán 11-1-12 óra között az Európa könyvesboltban dedikálja legújabban megjelent művét. Képzőművészeti kiállítások A salgótarjáni József Attila Művelődési Központ klubjában hétfőn megnyílt Vinkler László festőművész kiállítása. A tárlatot — amelyen hat olajkép és tizennégy grafika látható — Czinke Ferenc Munkácsy-díjas grafikusművész nyitotta meg. A tragikus sorsú magyar festőnek, a KÚT művészcsoport tagjának, Barzó Endrének műveiből rendeztek kiállítást Debrecenben, a TIT Csokonai Klubjában. A hétfőn megnyitott tárlat anyagát Barzó Endrének a Magyar Nemzeti Galériában és Nyíregyházán bemutatott festményeiből és pasztellképeiből válogatták össze. Pécsett nemzetközi tárlatsorozat kezdődött, amelynek során bemutatják a szocialista országok egy-egy kimagasló képzőművészének alkotásait. Az első alkalommal Petar Vrumov bolgár festőművész képeiből rendeztek kiállítást. A tárlatot hétfőn ünnepélyes keretek között nyitották meg a József Attila Művelődési Házban. Dr. Sztojan Radev, a budapesti Bolgár Kulturális Központ igazgatója méltatta a modern bolgár festőművészet kiemelkedő alakjának munkásságát. MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÓK A TELEVÍZIÓBAN? A Petőfi Sándor szavalóverseny egyik győztese mosolyogva vallotta be előző napi kudarcát, az amatőr színjátszók országos versengésének döntőjében egy hordó tetejére akart felugrani, ám a fedőlap hiányzott... E sorok írója, aki ott ülhetett a Szóljatok, szép szavak! kiskőrösi gálaestjén, jól emlékszik a mulatságos epizódra, emlékeit azonban nem idézheti fel a tévénézőkkel együtt: a nézők százezrei kiszorultak a hangulatos színházteremből, a televízió ugyanis csupán részleteket sugárzott a játékos kedvű fiatalok élményszerű vetélkedőjéből. Nem kétséges, hogy a rokon műsor versmondói kárpótolták valamelyest az érdeklődőket, ettől azonban az ellentmondás még ellentmondás marad, legalábbis elgondolkoztató, hogy az amatőr versmondók mindenekelőtt auditív jellegű versenyét a televízió teljes egészében sugározta, az amatőr színjátszók látványelemekkel jócskán megtűzdelt produkciói viszont csupán egy-egy részlet erejéig tűntek fel a képernyőn. A magyarázat kézenfekvő: a Petőfi Sándor szavalóversenyt a tévések hozták tető alá, a Szóljatok, szép szavak! a rádiósok kezdeményezésére született, a tévések csupán átvették a „készterméket”. Holott például a budapesti Pinceszínház csupa tűz, csupa mozgás műsora, A helység kalapácsa, vagy a szegedi egyetemisták színgazdag rock-operája egyenesen a képernyőre kívánkozott, de lényegében ugyanezt mondhatjuk el a többi döntőben látott produkcióról is. Pedig az amatőr színjátszók mindent elkövettek, hogy al- TEVE NAPLÓ kalmazkodjanak a rádiószerűség követelményeihez. Arra törekedtek, hogy kiiktassák a hagyományos színjátszás elemeit, hogy az auditív hatáselemeket érvényesítve a pódium és a játék ötvözetét valósítsák meg. Csakhogy nem véletlenül jegyezte meg egyik laptársunk: a rádió nem a legalkalmasabb arra, hogy erről az érdekes mozgalomról hiteles képet adjon. Már csak azért sem, mert — zárja fejtegetését a cikk szerzője — „a mozgalom fejlődésének egyik legrokonszenvesebb vonása, hogy visszahódították a maguk számára a teljes, komplex színpadot”. Nos, nagyon keveset láthattak a nézők ebből a visszahódítási kísérletből, ám mégsem vonnánk meg a vállalkozó szellemű rádiósoktól a kezdeményezés jogát. Úgy véljük, mélyebben gyökerező hagyományaik, kialakultabb műsorstruktúrájuk és összehasonlíthatatlanul tágabb időkereteik révén igen alkalmasak a műkedvelő színjátszók további istápolására. A megoldás: a rádiósok és a televíziósok összefogására van szükség. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy egy közművelődési akció csak és csakis a két tömegközlési eszköz intenzus egybekapcsolódásával érhet el valóban országos hatást. Mind a rádió, mind pedig a televízió részt vállalhatna a műkedvelő színjátszók felkarolásában, együtt írnák ki a pályázatokat, együtt szerveznék a versenyeket és a babérokat is együtt arathatnák le. Így a mondandót nyomatékosító, olykor magyarázó látványosság nem veszne el, s egyúttal megindulhatna az egészséges tagozódás a pódiumjáték és a harsányabb, változatosabb színjátszás között. Volt már példa a tartalmas együttműködésre. Emlékezzünk csak a legutóbbi Riporter kerestetikre, amelyben a jelentkezők egyaránt számot adtak hanggal láttató és a látványt szóval kiegészítő adottságaikról. S ha már emlékeztünk, akkor a lehetőségekre is érdemes felhívni a figyelmet. A Népművelési Intézet és a rádió képviselői már bejelentették a Szóljatok, szép szavak! legközelebbi témáját. A műkedvelő színjátszó fiatalok ezúttal a népköltészet és a népmese gyűjtésében, előadásában jeleskedhetnek. A téma megérdemli a televíziós nyilvánosságot is. MA, KEDDEN, az adásnap a sorozatok és a történelmi drámák jegyében telik el. Ismét jelentkezik a Rólad van szó!, a tizenévesek önismereti műsora: ezúttal is az őszinteség és a hazugság kerül terítékre. Az immár százéves fővárosnak is egész sorozatot szentelnek a tévések: Kis József a jubiláns régmúltjának és jelenének felvillantására vállalkozott (Szülővárosunk, Budapest). Egyszerre két történelmi drámát is ajánlhatunk a nézőknek. A kísérleti (2.) műsor felidézi a Gyulai Várszínház emlékezetes előadását: Szigligeti Ede a Trónkeresőben a magyarság egyik válságos pillanatát tárja fel. A másik múltba nyúló mű repríz: csúcsidőben látjuk Gergely Sándor Vitézek és hősök című tévéjátékának ismétlését. Végül, de nem utolsósorban, folytatódik A festészet kalandja, a második részben a művészet és a valóság kapcsolatát fejtegetik, szemléltetik a kitűnő képzőművészeti sorozat alkotói. Zöldi László Petőfi-emlékünnepségek világszerte Világszerte folynak a megemlékezések, az ünnepségek Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából. Bulgáriában, ahol már eddig is számos jelentős rendezvényre került sor, a héten Haszkovóban, Dimitrovgrádban és Uzundzsovóban tartanak ünnepségeket, amelyeken jelen lesz Böjti János, hazánk szófiai nagykövete is. Lengyelországban a poznani magyar napok eseménysorozatának egyik kiemelkedő rendezvénye a Kun Béla iskolában rendezett Petőfi-est volt, amelyet a varsói Magyar Kulturális Intézet és a Lengyel—Magyar Baráti Társaság helyi tagozata szervezett. Itt dr. Csapláros István, a varsói egyetem magyar tanszékének vezetője tartott előadást a költőről. Bécsben, Grazban és Linzben a helyi magyar egyesületek szervezésében a Magyarok Világszövetségének művészeti csoportja adott műsort az évforduló jegyében. New York és környéke magyarsága ugyancsak nagy sikerű ünnepélyt rendezett, amelyen fellépett az Egyesült Államokban vendégszereplő magyar művészek csoportja is. Tanácselnöki sajtótájékoztató Gyors ütemben fejlődik a Ferencváros Tudósítónktól. Az idén a ferencvárosi tanács több mint 17 millió forintot fordít a városrészre. Budapest egyik legnagyobb munkáskerületében ma már 108 ezren élnek — közölte hétfői sajtótájékoztatóján dr. Keszei Pálné, a IX. kerület tanácselnöke. Elmondotta, hogy tavaly öt új, korszerű üzletet adtak át a lakosságnak, és az idén hozzákezdenek az Aszódi telepen levő élelmiszerbolt bővítéséhez. Az Angyal utca sarkán épülő irodaház földszintjén nagyméretű élelmiszer-áruházat alakítanak ki. A szolgáltatások minőségének fejlesztésére is gondot fordítanak. Így például a Ráday utca 69. szám alatt levő ruhatisztító üzletben bevezetik a helyszínen megvárható gyorstisztítást is. Jelentős összeget fordítanak a kerület lakosságának egészségügyi ellátására. A Gyáli úti kórház területén korszerű szakorvosi rendelőt építenek, s az májusban nyitja meg kapuit. A fekvőbeteg-ellátás javítására még az idén hozzákezdenek egy új, 123 ággyal rendelkező pavilon felépítéséhez. További óvodákat építenek a Ferencvárosban, a 17 óvodában már 1700 gyermek elhelyezéséről tudnak gondoskodni, mindössze hét kérelmet kellett helyhiány miatt elutasítani. Bejelentette, hogy az Üllői úti lakótelepen levő Toronyház utca 21. szám alatt megépül az iskolai tanmedence és ez lehetőséget biztosít több ezer általános iskolásnak arra, hogy megtanuljon úszni. Végül megtudtuk a sajtótájékoztatón, hogy az idén 700 család költözhet majd jobb lakásba. A IX. kerületben már 58 tanácstagi jelölő gyűlés lezajlott, és április 15-én a Ferencvárosban 108 tanácstagot választanak. Az OFOTÉRT sajtótájékoztatója Lesz elegendő fotócikk és napszemüveg A szezont előkészítő háromhetes tavaszi vásáron mintegy 10 millió forint értékű fotócikket — egyebek között nyolcezer fényképezőgépet, ezer filmfelvevőt — adtak el, s a kedvezményes akció során kétmillió forintot takarított meg a lakosság — jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján az OFOTÉRT Engels téri mintatermében Somogyi Béla vezérigazgató. Elmondotta, hogy a tavaszi szezon, amelyet bőséges, friss készlettel várnak, tulajdonképpen most indul. Az OFOTÉRT áprilisban fotóhónapot tart, amelynek során különféle fotósétákat, tanfolyamokat rendeznek a kezdő amatőröknek. A szezonra elegendő fotócikk áll a lakosság rendelkezésére. Az eddigi kilencfajta olcsó fényképezőgéphez két újtípusú 260 forintos csehszlovák gépet szereztek be. Az NDK-ban az Exakta típusok gyártását megszüntették, helyette viszont a Practica gépek teljes választékát kínálják az üzletek. Tizenegyféle japán, és újdonságként háromfajta kínai fényképezőgép kerül forgalomba a szezonban, amelyben sok olyan fotótartozékot és kiegészítő cikket — például kioldózsinórt, filmvezetőt, félautomata diaváltót stb. — kínálnak majd, ami hosszú idő óta hiányzott a boltokból. Jöhet a napfény is, a szezonra 40—50- féle fajtából több mint félmillió napszemüveg kerül forgalomba. Az esztergomi Granvisus Gyár 12 új típust készít, a választékot csehszlovák, lengyel, jugoszláv, NSZK-beli, osztrák, görög és spanyol napszemüvegekkel egészítették ki. Az igényeknek megfelelően az idén kevesebb műanyag, és több üveges látómezős napszemüveget hoznak forgalomba. Vasárnapi műszak laptársunk, az Esti Hírlap tegnapi Tv*r noteszében már reagált a televízió A hét című műsora legutóbbi adásának a vasárnap is nyitva tartó élelmiszerboltok kérdésével foglalkozó riportjára. Az elhangzottak mellett mi sem mehetünk el szótlanul. Az említett riport megszólaltat két elárusítónőt, akik éppen felmondási idejüket töltik az egyik élelmiszer-áruházban: a vasárnapi munka miatt távoznak. Háromhetente egyszer kellett munkával tölteniük a hét utolsó napját, s ezért 100 forint külön bér illette meg őket. Mint elmondották, sem ennyiért, sem az összeg kétszereséért vagy háromszorosáért nem vállalják a boltban töltött vasárnapot, inkább munkahelyet változtatnak. Különös nézet, különös felfogás, hiszen országunkban sok százezerre tehető azoknak a száma, akik vasárnaponként munkába állnak: egészségügyi dolgozók, a folyamatos üzemben dolgozó gyárak munkásai, a közművek üzemben tartói, a forgalom vérkeringésének, biztosítói és még sokáig sorolhatnánk azokat, akiknek munkás ünnepnapja nem riporttéma, hanem társadalmi érdek, s akik nem kérdezik, miért kell családjuktól, otthonuktól távol tölteni a vasárnapot, ünnepnapot, hanem helytállnak munkahelyükön. Dolgoznak mindannyiunkért, azokért is, akik úgy érzik: részükről áldozat az ünnepnap végzett munka. B. 2. Az Egészségügyi Minisztérium a veseátültetésről Az Egészségügyi Minisztérium közleménye: Korábbi híradásokból ismeretes, hogy a 35 éves Szabó Bálintnak — aki ötéves kora óta egyre rosszabbodó idült vesebetegségben szenvedett — Miskolcon 1973. január 31-én éjszaka beültették egy baleset következtében meghalt, egyébként egészséges személy veséjét. A műtét technikailag kitűnően sikerült. A beültetett vese fokozatosan működni kezdett, és február 15-től már abba lehetett hagyni az évek óta tartó művesekezelést. A szervezet befogadta az idegen vesét, kilő,kődési tünetek nem mutatkoztak. Mindezek alapján jogos remény volt arra,hogy az átültetés tartós eredménnyel jár. Sajnos, nem így történt. A beteg február 23-án bal oldali, majd 26-án jobb oldali tüdőgyulladást kapott. A heveny betegségből, megfelelő gyógykezeléssel, kielégítően gyógyulásnak indult a beteg, március 2-án azonban — az akkor már jó közérzetű Szabó Bálint — agyvérzés következtében, minden orvosi erőfeszítés ellenére — meghalt. A boncolás, továbbá a most befejeződött bonyolult és sokrétű szövettani vizsgálat alapján is megállapítható volt, hogy az új vese kifogástalanul beépült a szervezetbe. Ennek ellenére, az évek óta érkárosodásban is szenvedő beteg, a sikeres átültetés után, az egyre jobban működő új vesével — amelyet a szervezet is elfogadott — hirtelen meghalt. A veseátültetéssel kapcsolatos kérdésekről tartott sajtótájékoztatót dr. Aczél György csoportfőnök az Egészségügyi Minisztériumban. Elmondta, hogy a központilag előkészített és összehangolt hazai szervátültetési program keretében először Szegeden végeztek veseátültetést, január 1-én. Egy 21 éves nő élő édesanyja veséjét kapta meg. A technikailag jól sikerült műtét után néhány nap múlva kilökődési tünetek mutatkoztak, ezért a beültetett vesét eltávolították. A beteg jól van, művesekezelésben részesül. A második, Miskolcon végzett műtét után, amelyet egy elhunyt veséjével végeztek — a közleményben ismertetett okok miatt —, a beteg meghalt. Ezzel kapcsolatban a tájékoztatón hangsúlyozták, hogy a kezdeti sikertelenség, illetve félsiker nem jelenti az ilyen irányú munka leállítását. Szegeden és Miskolcon további átültetésekre készültek fel, és Budapesten is hamarosan befejeződik a felkészülés. A veseátültetési programban részt vevő valamennyi intézmény és egészségügyi dolgozó s a minisztérium mindent elkövet, hogy még az év első felében újabb átültetéseket végezhessenek. Egyegy transzplantáció orvosok és más egészségügyiek áldozatos munkájának eredménye. Kísérlet egy-egy menthetetlen beteg életének meghosszabbítására. Az átültetés nem alkalmazható minden vesebeteg esetében, az alkalmasaknál is igen nagy kockázattal jár: a nemzetközi adatok szerint a siker ötvenszázalékos. Sikeres próba Misina-tetőn Pécsett, a Misina-tetői tv-adóállomáson befejeződött a televízió második programját sugárzó, japán gyártmányú adó negyedévre tervezett próbaüzemelése. Az elmúlt három hónap a berendezés műszaki megbízhatóságát hivatott igazolni. A tokiói Nippon Electric Co. a szállítási, szerelési határidők pontos betartása után, a berendezés műszaki teljesítményére vállalt kötelezettségének is megfelelt. Az eddigi 1239 órás működés alatt egyetlen másodperc üzemzavar sem történt, fokozott igénybevétel mellett sem. Hétfőtől a pécsi adó rendszeresen továbbítja a televízió második programját.