Magyar Hírlap, 1973. október (6. évfolyam, 270-300. szám)
1973-10-15 / 284. szám
. X 361^3 _____________________________________________HÉTFŐI MAGYAR HÍRLAP_______________________________1973.október 15. A gyógymód a jobb szervezés lenne Gyermekrendelők gyermekbetegsége — Menjen el, nézze meg — javasolja a fiatalasszony. — Tegnap másfél órát ültem a gyerekkel a váróteremben, sokadmagammal... A szemben ülő csöppség a fiam arcába tüsszögött. Nem tehetett róla sem ő, sem az anyja. Ekkora zsúfoltságban, ekkora rendelőben ezt nem lehet elkerülni ... Az ajánlott helyszín az újpalotai lakótelep körzeti gyermekorvosi rendelője. Megtorpanok a földszinti lakás ajtaja előtt. Benn gyereksírás. Csengetnék, de nyílik az sűrűn. A rendelő modern kétszoba-hall. Egy családra szabott előszobájában néhány fehérre festett szék. Akiknek nem jut hely, állnak, karjukon tartva a pár hónapos, apró betegeket. Megjegyzések: — Nem maga következik, a zöld kabátos hölgy előbb jött... — Dehogy jött előbb! Sorszám, biléta nincs, lehetetlen számon tartani a sorrendet. — Nyissa ki az ajtót! Nincs levegő! — Nem nyitom ... Úgyis köhög a gyerek ... Szellőzés nincs. Idős férfi: — Én csak fogom a menyemnek a sort. Ő hozza a gyereket.. . A várakozási idő általában egy óra. — Amikor először rendelésre jöttem, nem fértem be az ajtón, a lépcsőházban is álltak — néz fel a receptekből a fiatal orvosnő. — Ma közepes napunk van, de megesik, hogy negyven kisgyereket is meg kell vizsgálnom két óra alatt. Számoljon utána, hány perc jut egyre?! Egy statisztika tanúsága szerint hat perc a felnőttek SZTK-beli vizsgálatának átlagos ideje. Itt csak a kis forgalmú napokon marad ennyi idő egy-egy gyerek— Pedig most már öten dolgozunk itt. Hónapokig hárman látták el a lakótelep és a környék sok ezer gyerekét. Nemcsak a betegeket. Kisgyermekkorban rendszeresen vizsgálnunk kell minden apróság fejlődését. És mindezt két lakásban, az egyik Hevesi Gyula utcai ház földszintjén. A gyermekrendelő építésének befejezését — ez már a módosított határidő volt — decemberre ígérték. A legújabb hírek szerint május lesz belőle. Budára, az I. kerületi Mikó utcába nem hívott senki. Itt a körzeti gyermekorvos tágas váróterme üres, csak az egyik pad sarkában gubbaszt egy nyolcéves páciens. Percekig csak. Kicsi a körzet, kevés a gyerek. Az V., a VI., a VIII. kerületben hasonló a helyzet. Az új lakótelepek, a külső kerületek körzetei területre is, az ellátandók számát tekintve is többszörösei ezeknek. Nézem dr. Körmendy István csoportvezető főorvos kimutatását: az V. kerületben nyolc, a XVII-ben kilenc gyermekorvos rendel. Eggyel több orvos, többször annyi gyereknek. — Valójában nem dolgoznak kevesen a gyermekorvosi hálózatban — magyarázza a fővárosi tanács főorvosa. — Háromszázan jól elláthatnák a főváros gyermekeit. Csak az elosztás rossz. Nemcsak az orvosoké, a rendelőké is. Néhány kerületben nagy, több orvost foglalkoztató rendelők épültek, ezekben gyakorlatilag egész nap elérhető az éppen szolgálatban levő orvos. Másutt a kerület több pontján, kis rendelőkben dolgozik egy-két orvos. Ennek a közelség előnye mellett nagy a hátránya: nem szervezték meg, hogy mindig legyen valaki szolgálatban. A panaszok okai, a várakozás, zsúfoltság jobb szervezéssel megszüntethetők? — Legalábbis enyhíthetők. Semmiféle szervezés nem segít azon, hogy szükségrendelőkben vagy apró, elavult helyiségekben dolgozunk. A rendelők építését szorgalmazni, gyorsítani, a kerületi tanácsok dolga. Ugyanígy a kerületek közötti együttműködésen, megértésen múlik az is, hogy onnan, ahol az átlagosnál kevesebb munkája van a gyermekorvosnak, engedjék át őt a jobban rászoruló területeknek. Dr. Körmendy István szerint régen akut kérdést bolygatunk. — Egyszer-kétszer próbálkoztunk ezzel a megoldással, de a fővárosi tanács egészségügyi osztályának ilyen ügyben csak javaslattételi joga van. Inkább számokról, tényekről beszélgetünk tehát. Arról, hogy a köztudottan kitűnő egészségügyi ellátással rendelkező Svédországban mindössze 170 gyermekorvos működik — annyi, mint a pesti kerületekben, meg arról is, hogy az éjszakai órákban telefonon hívható gyermekorvosi ügyelethez hasonló egyetlen európai fővárosban sincs. Furcsa módon, éppen e tényektől igazán rosszkedvű a beszélgetés. Egyszerűen azért, mert világosan bizonyítják: többet fordítunk, előbbre tartunk sok országnál e tekintetben, és szervezési tehetetlenség, túlzott kerületi lokálpatriotizmus, építői-kivitelezői felelőtlenség az oka, hogy jogos panaszok lehetnek a körzeti gyermekorvosi ellátásra, a rendelés körülményeire. 1960-ban szervezték meg a gyermekorvosi hálózatot. Kiterjedése, tagjainak létszáma azóta háromszorosára nőtt. Tizenharmadik évében — értő beavatkozással — múlhatnának gyermekbetegségei. Vincze Péter A XV. ker. Hevesi Gyula utcai rendelő várójában (Bojár Sándor felvétele) Művese a győri kórházban Tudósítónktól. Rövidesen megkezdődik az új győri kórház építése. A megyében nagy összegeket költenek a meglevő egészségügyi intézetek műszerellátásának javítására, a legkorszerűbb gyógyászati berendezések beszerzésére. Júniustól Győrött a megyei kórházban rendelkezésre áll már az angol Watson—Markow gyártmányú művese. Kezelésére négy orvost, két technikust és öt ápolónőt képeztek ki. Amióta a művese Győrbe érkezett, négy súlyos beteget gyógykezeltek vele. Ezután nemcsak Győr-Sopron, hanem a környező Komárom, Vas és Veszprém megyékből is Győrbe szállítják a művese alkalmazására szoruló betegeket. Egyébként az országban Budapesten, Pécsett, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon működik már műveseállomás. Ia / l/v 377 A közel-keleti szakértő CIA A Központi Hírszerző Ügynökség munkatársainak egy része az Egyesült Államok nagykövetségein diplomata beosztásban, olykor nagyköveti rangban tevékenykedik. Bizonyos jelek szerint a diplomata-hírszerzők közé tartozik Richard N. Helms is, a CIA egykori igazgatója, aki 1972-ben egyenesen a Langley-erdei főhadiszállásról került Teheránba, az USA iráni nagykövetségének élére. Richard Helms 1965-ben vette át John McCone-tól a Központi Hírszerző Ügynökség igazgatói posztját. Noha a hírszerző ügynökség tevékenységét szigorú titoktartás övezi, mégis fény derült Helms jó néhány szereplésére. A Fehér Ház ovális elnöki irodájában 1969. március közepén, vasárnap délután Helms is részt vett azon a tanácskozáson , amelyen Nixon elnökletével, Kissingerrel, Rogersszel, Lairddel és Wheelerrel egyhangúlag elhatározták a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok kivonásának „biztosítására” Kambodzsa titkos bombázását. Helms helyeslése enyhén szólva meglepő, hiszen egy évvel korábban, 1968 márciusában a Clifford-bizottságban a CIA jelentésében kifejtette: ha az Egyesült Államok megszünteti a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását, akkor — kifejezésével élve — Hanoi kész tárgyalni és garantálni az amerikai haderő pontosan meghatározott időn belüli biztonságos kivonását. A hírszerző ügynökség emberei 1971 nyarán, Helms jóváhagyásával vettek részt a Pentagon-papírokat kiszellőztető Daniel Ellsberg elleni hajszában. Tekintettel jelenlegi állomáshelyére, nagyobb figyelmet érdemel közel-keleti szereplése. A Paris Match egyik legutóbbi számában utalt arra, hogy Helms, a CIA igazgatójaként 1970-ben a kéműrhajók adataira hivatkozva vonta le azt a következtetést, hogy az egyiptomiak megsértik a közel-keleti tűzszünetet, mert szovjet rakétákat állítanak fel a Szuezi-csatorna partján. E „riasztó jelentés” indította el a közel-keleti válságot kiélező láncreakciót, amelynek 1970 nyarán első láncszeme volt, hogy a Washingtonhoz kötődő jordániai uralkodó körök irtóhadjáratot indítottak a Palesztinai hazafiak ellen. Az USA és Izrael vezetői közösen keresték az ürügyet, hogy beavatkozhassanak az arab országok ügyeibe. Nixon elnök 1970 szeptemberében — amikor az arab állam- és kormányfők Kairóban tárgyaltak, hogy megoldást keressenek a jordániai uralkodó körök provokációja következtében kialakult feszültség csökkentésére — a Saratoga repülőgép-anyahajó fedélzetéről szemlélte mega Földközi-tengeren állomásozó hatodik flotta hadgyakorlatát. E manőver céljáról annak idején a New York Times megállapította: „Kairóban Nasszer elnöknek meg kell hallania a hatodik amerikai flotta ágyúdörgéseit." Richard Helms az 1970-es közelkeleti vihar után egy évvel, 1971. június 29-én Tel Avivba látogatott, hogy mint a CIA igazgatója, az izraeli kormány illetékeseivel megvizsgálja a „Szovjetunió növekvő szerepét a Közel-Keleten” és kidolgozza a közös, amerikai—izraeli ellenlépéseket. E néhány hiányos adat is azt jelzi, hogy Helms a CIA egyik közelkeleti szakértője. Aligha véletlen, hogy ő került az Egyesült Államok teheráni nagykövetségének élére. A Nixon-kormány illetékes személyiségei — köztük Joseph Lisco — az utóbbi időben többször kifejtették, hogy az Egyesült Államokat komoly stratégiai és gazdasági érdekek fűzik az Arab (Perzsa)-öböl térségében kitermelt olajhoz. A nyugatnémet képes hetilap, a Stern idei 31. számában „Az olajhercegek hatalma” című riportjában megállapította: „Nixon elnök az Arab-öböl amerikai ellenőrzésére törekszik. E vonatkozásban az amerikaiak már taktikai előnyre tettek szert. Amióta az angolok kivonultak a térségből, a nagyhatalmi vágytól fűtött Reza Pahlavi sah modern amerikai fegyverekkel szerelte fel az iráni légi- és haditengerészeti erőket. Nixon elnök mindenben támogatja az uralkodót, és nagykövetként a hírszerző szolgálat egykori főnökét, Richard Helmst küldte Iránba." Irán csupán 1972-ben és 1973-ban 4 milliárd dollárért vásárolt amerikai fegyvereket. A fegyverekkel együtt amerikai katonai és technikai tanácsadók százai indulnak Iránba. Helms teheráni küldetésére találhatunk magyarázatot a Newsweek című amerikai hetilap tudósításában is. Eszerint Washington, Teherán, és az izraeli kormány hírszerzése szoros kapcsolatban áll egymással a közel-keleti katonai fejleményekkel összefüggésben. A Központi Hírszerző Ügynökség jó néhány embere tölt be nagyköveti tisztséget. Közülük is kitűnt Ernest Siracusa, az USA bolíviai nagykövete. Legközelebb az ő működését ismertetjük. Bőgős László . Kádár János interjúin Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára interjút adott a szovjet rádiónak és televíziónak. Az interjút a moszkvai televízió egyes csatornája, amelynek adását valamennyi szovjet televíziós állomás átveszi, vasárnap este fő műsoridőben közvetítette. KÖZÉLETI DIPLOMÁCIA A Legfelsőbb Bíróság küldöttsége Belgrádba utazott Dr. Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének vezetésével a Legfelsőbb Bíróság küldöttsége vasárnap Ilija Dosennak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének meghívására Belgrádba utazott. A delegáció a szövetségi és a köztársasági legfelsőbb bíróságok munkamódszereivel, elvi irányító tevékenységével és az igazságszolgáltatás szervezeti kérdéseivel kíván megismerkedni. Hazaérkezett Csehszlovákiából a Vöröskereszt küldöttsége Vasárnap hazaérkezett Csehszlovákiából a Magyar Vöröskereszt küldöttsége: dr. Gegesi Kiss Pál elnök, dr. Vidosfalvi Magda főtitkárhelyettes és őz Ferenc, a Vöröskereszt Békés megyei titkára. Látogatás a Balatonnál Az SZNSZ ülésszaka Dr. Mauritz Bonomnak, az SZNSZ elnökének elnökletével vasárnap a takarék és hitelösszekötő bizottság tanácskozásával folytatódott a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének budapesti ülésszaka a Duna Intercontinental Szállóban. Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese üdvözölte a bizottság tagjait, majd ismertette a magyar takarékszövetkezetek helyzetét. A vita után — amelyben felszólalt az amerikai, az NSZK-beli és a japán küldött — a bizottság határozatot hozott arról, hogy az információk gyűjtését valamennyi szövetkezeti bank és hitelszervezet tekintse saját feladatának, az öszszegezéshez pedig az SZNSZ londoni, titkársága nyújtson segítséget. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Budapesten ülésező központi bizottságának delegációja vasárnap ,a Balatonhoz látogatott. Több mint harminc ország küldötteivel érkezett a látogatás első állomására, Siófokra Rév Lajos, az OKISZ elnöke, Fehér Lajosné, az OSZT nőbizottságának elnöke, Szabó István, a TOT elnöke is. A Balaton déli partjának „fővárosában” dr. Kiss József, a Somogy megyei MESZÖV elnöke és Harag János, a siófoki ÁFÉSZ elnöke fogadta a vendégeket, akik megtekintették a vasárnap délelőtt is nyitva tartó Sió áruházat. Harag János röviden tájékoztatta a vendégeket az áruház munkájáról, forgalmáról, ezután a szántód-révi kompon áthajóztak az északi partra, ahol a Veszprém megyei MÉSZÖV vezetői fogadták és kalauzolták a vendégeket. Fából faragott szobrok a Palóc Múzeumban Vasárnap is sok érdeklődő kereste fel id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész kiállítását a balassagyarmati Palóc Múzeumban. Az idős művész egyik felejthetetlenül szép alkotása, az Anya gyermekével. (Fotó Szentkuthyné)