Magyar Hírlap, 1975. november (8. évfolyam, 289-313. szám)
1975-11-27 / 310. szám
Magyar Hírlap közonségszolgálat WZS. NOVEMBER 11. CSÜTÖRTÖK 11 MAI MŰSOROK RÁDIÓ Mindkét rádióadó 4.25-kor kezdi műsorát. 8.00 órakor: Hírek. Időjárás. Műsorismertetés. KOSSUTH: 8.27: Mesterségünk címere 3 9.17: Fali: Sztambul rózsája. 10.05: Iskolarádió. 10.30: Csajkovszkij: Vonósszerenád. 11.00: Fővállalkozásban. 11.15: Házy Erzsébet énekel. 11.40: Rigmusok, mondókák. 12.35: Melódiakoktél. 13.15: Házunk tája. 14.00: Szülőföld. 14.27: Népzene. 15.10: A Tornados együttes felv. 15.28: Ezeregy délután. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.10: Új felvételeinkből. 16.44: Jugoszláv népek dalaiból. 17.05: Csont helyett titán. 17.25: Donizetti: Don Pasquale-részl. 18.15: Kritikusok fóruma. 19.15: Moliére: Don Juan. 21.06: Sanzonszemle. 22.20: Meditáció. 22.30: Zenekari muzsika. 0.10: Londoni szenzáció. PETŐFI. 8.05: Csajkovszkij: Olasz capriccio. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Népi zene. 9.13: Nemes Katalin zongorázik. 9.33: A magyar könyvkiadás műhelyei. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Ifjúsági könyvespolc. 12.00: Könnyűzene. 12.33: Pécsi stúdiónk jelentkezik. 12.55: Janowitz és Nikolov énekel. 13.33: Benkő Dániel lanton játszik. 14.00: Sport és mikrofon. 17.00 : Az Ifjúsági Rádió órája. 18.06: Népi zene. 18.33: Dupla vagy semmi. 19.43: Tánczene. 20.13: Nóták. 20.33: Kíváncsiak Klubja. 21.25: Verbunkosok, nóták. 22.02: Puccini, Tosca. 22.33: Neményi Lili és Szabó Miklós énekek 23.00: Tánczene. 23.30: Könnyűzene. 3. műsor. 14.05: Bach-művek. 15.22: Schubert: g-moll szonatina. 15.40: Nielsen: Fuvolaverseny. 16.03: Kilátó. 16.57: Ötórai tea. 18.03: Évfordulók nyomában . . . 18.43: Holnaptól nem szeretlek. Zenés játék. 19.15: Iskolarádió. 19.33: A Magyar Áll. Hangversenyzenekar és a Bp.-i Kórus hangversenye. 20.40: Pillantás a nagyvilágba. 22.00: Hangszerszólók. 22.45: Elektronikus zene. TELEVÍZIÓ BUDAPEST: 1. műsor. 9.00: Iskolatévé. 17.23: Hírek. 17.30: Kanadai ismeretterjesztő film. 18.00: Telesport. 18.25: Falujárás. 19.15: Esti mese. 19.30: Híradó. 20.00: Vivát, Benyovszky! IV. Az örökség. 20.55: Cigányzene. VIII. 21.25: Művészeti Magazin. Közvetítés Miskolcról. 22.15: Híradó 3. 22.25: Vélemény. 2. műsor. 20.00: Leonard Bernstein a muzsikáról. Sztravinszkij: Petruska (balett) 20.50: Híradó 2. 21.10: Egy tévérendező arcképéhez. 21.20: A tűz balladája. Tévéjáték. POZSONY. 17.15: Lányok, fiúk magazinja. 18.00: Esti mese. 18.10: Tvmagazin. 19.00: Híradó. 19.30: Az 50. szélességi kör mentén. 20.00: Figyelem. ..1000. 20.10: Tv-játék.21.55 : Semleges vizek. Szovj. film. 7. műsor. 17.30: Szabad a ring. 18.30: Férfikosárlabda-mérkőzés. 20.30: Fiatalok tv-klubja. 21.35: Emberek a gáton. JUGOSZLÁV. 16.35: Magyar nyelvű Tv-napló. 17.30: Négy fiú és egy kutya. 18.15: Mi újság — szórakoztatózenei adás. 18.35 : Szóés betű. 19.05: Zöld jelzés. 20.00: Oskar Davico: Dal — drámasorozat. 21.00: Fényszóró. 22.25: Két balett. 2. műsor. 20.00: Újságírók klubja. 20.45: Baltazár tanár úr — rajzfilm. 21.00: Huszonnégy óra. 21.15: Ocenasok naplója — drámasorozat (ism.). SZÍNHÁZAK Állami Operaház: Az istenek alkonya (6). Erkel Színház: Bach: E- dúr hegedűverseny, Pugni: Pas de quatre, Weber: A rózsa lelke, Monteverdi: Átváltozások (Malecky-bérl. — 7). Nemzeti Színház: Magyar Elektra — Az özvegy karnyóné s a két szeleburdiak (7). Madách Színház: A pillangók szabadok (7). Madách Színház Kamaraszínháza: Elveszett paradicsom (7). Vígszínház: A szecsuáni jólélek (7). Pesti Színház: Szerelem és halál játéka (7). Fővárosi Operettszínház: Cirkuszhercegnő (7). József Attila Színház: Vágy a szilfák alatt (7). Thália Színház: Agyagtáblák üzenete (7). Vidcám Színpad: Kutyakomédia (18). Mikroszkóp Színpad, Dózsa M. H. R.: Masától nem megy ... (7). Budapesti Gyermekszínház: Bátyám és a klarinét (du. 3). Hamupipőke (Marcibányi tér — du. 3). Állami Bábszínház: Fanyüvő és barátai (de. 10) . Csongor és Tünde (3). Huszonötödik Színház: Kőműves Kelemenné balladája (f8). Kamara Varieté: őfelsége, a nő (f6, 8). Állami Déryné Színház, Rózsa Ferenc Művelődési Ház: Fekete gyémántok (f3). Többsincs királyfi (de.fii). Állami Déryné Színház, Nyíregyháza: A négy süveg (13). Püspökszilágy: Boldog nyartaleves (7). Paks: Meridian-expressz (7). Ercsi: Szervusz, Peti (13. f8). .Békés megyei Jókai Színház. Mezőhegyes: Makrancos Kata (f8). Debreceni Csokonai Színház: Montmartrei Ibolya (Megyeri-berl. — 7). Hungária Kamaraszínház: Tótágas (Egressy-berl. — 7). Győri Kisfaludy Színház: Az a lány (Jászai-bérl. — 7). Sopron: A szabin nők elrablása (14, 18). Kaposvári Csiky Gergely Színház: Egy őrült naplója (Csiky-bérl. — 7). Miskolci Nemzeti Színház: Optimista tragédia (7). Egri Gárdonyi Géza Színház: Rémhírvivők (7). Pécsi Nemzeti Színház: Orfeusz a felvilágban (Ratkay-bérl. — 7). Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza: Egyszer egy cigánylány (du. 3). Szegedi Nemzeti Színház: Az ifjúság szép madara (15). Szekszárdi A mosoly országa (7). Székesfehérvári Vörösmarty Színház: Én, Bertolt Brecht ... (H bérl. — 7). Szolnoki Szigligeti Színház: Kulcskeresők (3, 7). Veszprémi Petőfi Színház, Várpalota: Mathiász-panzió (Bán A.bert — 7). FOLYÓIRAT SZEMLE A nemzetközi tájékozódást segítő gazdag anyagot tartalmaz a kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóiratának novemberi száma. A gazdag anyagból különösen figyelemre méltó A forradalmi demokraták és a szocialista orientáció című tanulmány, amely a folyóirat szerkesztősége által szervezett vitát összegezi. A vita résztvevői az ázsiai és afrikai országokban folyó nemzeti felszabadító harc problémáit elemezték. A vita eredményeit összegező kutatócsoport rámutat: a forradalmi demokraták kezdeményezői, vezetői lehetnek a felszabadult országok szocialista orientációjának. A forradalmi demokraták , amenynyiben megszilárdítják tömegkapcsolataikat, lemondanak az antikommunizmusról, politikailag és ideológiailag határozottan közelednek a munkásosztályhoz, s áttérnek annak álláspontjára, a marxizmus-leninizmus álláspontjára — biztosíthatják a demokratikus szakasz sikeres befejezését. Szinte az előbb ismertetett vitához kapcsolódik A parasztság helyzete és forradalmi lehetőségei című cikk, amelyet Indradip Szinha, India Kommunista Pártja Központi Végrehajtó Bizottságának tagja írt. A téma fontosságát hangsúlyozva, már tanulmánya elején megállapítja, hogy a fejlődő országokban a parasztság a legnépesebb osztály, s a parasztság helyzetétől sokban függ a forradalmi folyamat lendülete és perspektívája. A tanulmány a forradalom győzelemre vitele szempontjából vizsgálja, elemzi a parasztság helyzetét és szerepét a fejlődő országokban, mindenekelőttIndiában. A folyóirat számos érdeklődésre számot tartó cikket közöl A pártok életéről és a Politikai körkép című rovatban is végrehajtott lengyel közigazgatási reformról szól. A Közel-Kelet kérdéskomplexumába nyújt széles körű betekintést az a cikkgyűjtemény, amely amerikai, szovjet, angol és francia lapok interjúit és elemző cikkeit közli. Figyelemre méltó, a Novoje Vremja „Sem béke, sem háború a Sínai-félszigeten” című írása, amely az egyiptomi— izraeli csapat szétválasztásról szóló megállapodás amerikai politikai vonatkozásait taglalja. Az Ibériai-félsziget legidőszerűbb kérdéseire keres választ Alvaro Cunhalnak, a Portugál Kommunista Párt főtitkárának több gondolata, valamint a PKP lapjának, az Avanténak egyik írása. A napi hírekben hónapok óta a rendszeresen szereplő Baszkföld társadalmi, gazdasági és politikai helyzetét világítja meg a Horizont cikke és a mellékelt — gazdagon illusztrált — térkép. A Latin-America és a karibi térség kommunista pártjai konferenciájának nyilatkozata a nemzetközi munkásmozgalom egyik fontos dokumentuma, s az olvasó több aktuális kérdésben kap útmutatást a térség forradalmi élcsapata stratégiáját és taktikáját illetően. A chilei junta gazdaságpolitikáját és fegyverkezési . ..eseménytörténetét” elemzi az az öszeállítás, amely — javarészt hazánkban először publikált — titkos dokumentumok és cikkek alapján mutatja be, hogy miként támogatja a nemzetközi nagytőke a chilei fasiszta rezsimet. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE A Minisztertanács 1972-ben jóváhagyta az 1971—1985-ös évek országos távlati kutatási tervét, egyebek mellett a Gazdaságpolitikánk tapasztalatai, javaslatok a továbbfejlesztésre — címűt is. Friss István akadémikus a folyóirat legújabb számában megállapítja, hogy a címet többen félreértették, valamiféle gazdaságtörténeti kutatásként értelmezték. Holott a kutatás célja olyan törvények, törvényszerűségek megismerése, melyek felhasználásával számottevően javítható népgazdaságunk hatékonysága, fokozható a munka termelékenysége, a műszaki fejlesztés, meggyorsítható az életszínvonal emelése. Mint a szerző kifejti , e munka újszerű, hiszen a napi események, a társadalom jelenében végbemenő változások éppen úgy témaként szerepelnek, mint a távlati igények felmérése. Mi több, a kutatás középpontjában nem részterületek állnak, hanem maga a gazdaságpolitika. Ezzel összefüggésben érdemes idézni a cikk egyik lényeges megállapítását: „Amilyen mértékben saját társadalmi tevékenységünk törvényeit meg-, illetve felismerjük, nagyjából általában olyan mértékben tudjuk őket szakismerettel céljaink szolgálatába állítani. De ha így áll a dolog, akkor egy szocialista állam, tehát szocialista társadalom felépítésén munkálkodó állam gazdaságpolitikájával szemben alapkövetelmény, hogy a társadalmi gazdaság objektív törvényeinek ismeretén alapuljon, tehát tudományosan megalapozott legyen.” Más szavakkal:........akik a gazdaságpolitikát csinálják, akik a gazdaságpolitikai döntéseket hozzák, általában politikusok és nem tudósok, legalábbis elsősorban politikusok és csak esetenként lehetnek tudósok is.” Friss István hangsúlyozza: ma különös jelentősége van annak, hogy a tudósok és a politikusok, az elmélet és a gyakorlat szakértői szövetkezzenek egymással. És erre főként azért van múlhatatlan szükség, mert a gazdaságpolitika elsősorban a gyakorlat. A szocialista társadalomra jellemző, hogy a vezetésben minden korábbi társadalomnál nagyobb szerepe van a tudománynak. Persze, csalhatatlan emberek nincsenek, a tévedést nem lehet kizárni, ám a vezetők rátermettsége mellett a tudomány, valamint a tömegek részvétele a legfontosabb a döntések előkészítésében és megvalósításában. Ha csak hibátlan gazdaságpolitika lehetséges, nem lenne szükség kutatásra. De hibák időnként előfordulnak, s ennek sok oka, előidézője lehet. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a hibás döntések elsősorban azért születnek, mert „.... a döntést hozók nem, vagy nem eléggé veszik figyelembe a gazdaság objektív törvényeinek működését és a tervezett, vagy elhatározott intézkedéseik e működésből folyó minden hatását minden következményét. Előfordul, hogy a kívánt hatást elérik, de olyan áron, amelyet nem ért meg.” A gazdaságpolitikai kutatómunkának az a célja, hogy ilyen döntések ne születhessenek — a döntést hozók előre lássák cselekedetük valamennyi fontos következményét. A rendkívül érdekes tanulmány e megállapítások mellett felhívja a figyelmet a társadalmi szükségletek rangsorolására, a lehetséges koncepciókra , a gazdaságpolitika változásának, fejlődésének szükségességére. M. I. Oy. Béke , szocializmus NEMZETKÖZI SZEMLE A szocialista országok alaposabb megismerését szolgálja a folyóirat első két cikke, amelyek közül az egyik a Német Demokratikus Köztársaságnak a világgazdaságban játszott szerepét mutatja be, a másik pedig egy lengyel jogtudós tollából az idén Az utóbbi időben a gyalogosok szabálytalan áthaladása miatt feltűnően sok baleset történt a budapesti utakon (Bartók Béla út, Szilágyi Erzsébet fasor, Mártírok útja, Szentendrei út, Kerepesi út, Váci út) és a kereszteződésekben. Eltekintve azoktól az esetektől, mikor a gyalogosok a megállási úthosszúságon belül léptek a járművek elé, jól megfigyelhető volt a gyalogos és kerékpáros balesetek hátterében a járművezetők hibás reakciója, amellyel az erősebb közlekedési ingerhelyzetre összpontosították figyelmüket, azok jelentéstartalma helyett. Ezért következtek be a balesetek. Nagy gyakorlati jelentősége van tehát e fogalmak tisztázásának: mit jelent a közlekedésben az erős vagy gyenge inger; mit értünk az ingercsoportok jelentéstartalmán; miért fontosabb a válasz, mint az inger? Ha egy jármű haladását a közúton közelebbről egy gyalogos jelenléte, távolabbról egy sebesen közeledő tehergépjármű vagy járművek egész csoportja akadályozza, nyilvánvalóan ez utóbbi jobban magára vonja a vezető figyelmét, mint a gyalogos, aki mindenképpen a gyengébb partner. A gyalogos jelenlétéről ha NÉGY KERÉKEN Inger és válasz tott benyomásokat legátolja és elfojtja a nagyobb erőt képviselő járművek ingeregyüttese. Ilyenkor a járművezető reakcióját pusztán az érzékszervek által kapott adatok szabják meg és nem az értelmileg feldolgozott jelentéstartalmak. Ez az ösztönös vagy reflexes viselkedésforma. Ha azonban a vezető figyelme kiterjed az ingerek jelentéstartalmára, az ingercsoportok közötti viszony felismerésére és a válaszreakciók következményeibe való belátásra, akkor ez már tudatos, a válaszreakciók által szabályozott viselkedés. A körülöttünk levő tárgyak és személyek ugyanis nemcsak egyszerűen ingereket keltenek bennünk, hanem gondolatokat, összehasonlításokat, elképzeléseket is. Ha ezeket értelmileg feldolgozzuk, akkor már ezek az úgynevezett jelentéstartalmak határozzák meg a választ. Tehát nem az elsődleges benyomásokra kell reagálni, hanem a jelentéstartalmakra, mert akkor nem az inger erőssége vagy gyengesége irányítja cselekvésünket, hanem a válasz következményeibe való belátás. .A fenti példára vonatkoztatva: először a gyalogos veszélyeztetését kell elkerülni. Az ösztönös vezérlésű viselkedés helyett a tudatos válaszreakcióra koncentrált viselkedésmód fejlesztése eredményezheti a gyalogos és kerékpáros balesetek számának csökkentését. A szomorú kimenetelű hajdúsámsoni autóbuszkatasztrófa egyik vonatkozása is az inger és válaszreakció ilyen összefüggésének jelentőségére utal. Mikor az autóbuszvezető közvetlenül a sínek előtt megpillantotta a közeledő vonatot, hirtelen fékezett és a sínekre érve ütközött a mozdonnyal. Ha gázt adott volna, talán átjuthatott volna a síneken. A fékezés ösztönös viselkedésforma volt, míg a gázadás már az első benyomáson túlmutató, a következményekbe belátó válaszreakció lett volna. A kritikus közlekedési helyzetekben a megfelelő megoldást csak a válaszreakció helyességére koncentráló viselkedésmóddal érhetjük el Dr. Réti László FILATÉLIA BÉLYEGKIÁLLÍTÁSOK Ma, november 27-én délelőtt az osztrák fővárosban ünnepélyesen megnyitják a WIEN ’75 bélyegkiállítást, amellyel az első osztrák bélyeg megjelenésének százhuszonötödik évfordulójára emlékeznek. A megnyitó napján a Bécsből Budapestre, Varsóba, Prágába, Bukarestbe, az NDK fővárosába, Berlinbe és az NSZK- beli Frankfurt am Mainba induló repülőgépek különleges postai alkalmi bélyegzéssel ellátott küldeményeket is szállítanak. — November 28-án Párizsban rendez a francia—magyar baráti társaság bélyegkiállítást. — December 13-án a belga fővárosban kerül sor a THEMABELGA elnevezésű nemzetközi motívumkiállítás megnyitójára — az eseményt Belgium bélyegkiadása hat feláras bélyeget tartalmazó sorozattal, illetve az egyes értékekből tíz-tíz példányt tartalmazó blokkok kiadásával köszönti. A kiállítás megnyitásakor nyolc művészi képes postai levelezőlap is forgalomba kerül. A bélyegnap óta szinte alig volt hét, hogy hazánkban is ne nyíltak volna kisebb-nagyobb bélyegkiállítások, bemutatók. Jelenleg Budapesten, a MABÉOSZ központjában az autó fejlődéstörténetét bemutató bélyegkiállítás várja a látogatókat november 30-ig — a hazai filatelista szövetség és a Magyar Autóklub közös rendezésében. November 30.—december 4. között Fót—Kisalag bélyeggyűjtőinek bemutatója emlékeztet Vörösmarty Mihály születésének 175. évfordulójára. TÉLI OLIMPIA A Német Demokratikus Köztársaságban december 2-án kerül elsőnapi bélyegzés az Innsbruckban megrendezendő, a XII. téli olimpiai versenyeket propagáló, hat bélyeget tartalmazó sorozatra és a blokkra. A sorozatban két feláras bélyeg is található. A felár az olimpiai propaganda céljait szolgálja. Érdekes grafikai megoldásban az 5, a 10 -15, a 20, a 25 + 5, a 35 és a 70 Pfenniges érték azokat a versenypályákat ábrázolja, amelyeken az NDK sportolói készülnek a világversenyre. Az 1 márka névértékű blokkon az innsbrucki világverseny színhelyének panorámaképe szerepel. PERZSABÁRÁNY Hat kopek névértékű bélyeget hozott forgalomba a szovjet posta abból az alkalomból, hogy az idén Szamarkandban rendezték meg a perzsabárány-tenyésztés kérdéseivel foglalkozó harmadik nemzetközi tanácskozást. A GYERMEKEKÉRT Évről évre feláras bélyegek jelennek meg számos országban úgynevezett gyermeksegélyezési, jótékonysági célokra. Holland- Antillák részére rajzoló, modellező gyermekeket és alkotásaikat ábrázoló 15+5, 20+10 és 30 + 15 centes bélyegeket adtak ki. Suriname postája 15 + 5. 20+10, 30 + 15 és 35 + 20 cent névértékű, ősi kövekből pattintott nyílhegyeket ábrázoló sorozattal jelentkezett. CSIGÁK ÉS KAGYLÓK Különleges csigák és kagylók képe került Grenada hét bélyeget tartalmazó sorozatára.