Magyar Hírlap, 1976. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

Magyar Hírlap TUDÓSÍTÁSOK - FORUM 1976. SZEPTEMBER 1. SZERDA3 KÖZÉLET­I DIPLOMÁCIA Üdvözlő táviratok A Líbiai Arab Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a for­radalom 7. évfordulója alkalmá­ból Losonczi Pál,­ az Elnöki Ta­nács Elnöke táviratban üdvözöl­te Moamer el-Kadhafit, a Forra­dalmi Parancsnokság Tanácsának elnökét.. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke pedig Abdulsza­­lam Dzsallád miniszterelnököt. * Lázár György,­ a Miniszterta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Raymond Barre­­nak, a Francia Köztársaság mi­niszterelnökévé történt kinevezé­se alkalmából. Jaroslav Kozesnyiket fogadta Huszár István A Magyar Tudományos Aka­démia vendégeként hazánkban tartózkodó Jaroslav Kozesnyik akadémikust, a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia elnökét ked­den hivatalában fogadta Huszár István miniszterelnök-helyettes és Ajtai Miklós, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnöke. A vendégek elkísérték: Szent­­ágothai János és Csáki Frigyes akadémikusok, az MTA alelnökei. A megbeszélésen részt vett dr. Vaclav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Benk­e Valéria látogatása­­• Tolna megyében Benke Valéria, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Tár­sadalmi Szemle főszerkesztője kedden Tolna megyébe látoga­tott. Délelőtt Szekszárdon, a me­gyei, pártbizottság székházában K­­l­ipp Józseffel, a Tolna me­gyei pártbizottság első titkárával és dr. Szabópál Antallal, a Tolna megyei Tanács elnökével, s a megyei pártbizottság titkáraival találkozott. A vendéget K. Papp József tájékoztatta Tolna megye társadalmi, gazdasági, kulturális életéről és pártpolitikai felada­tairól. Benke Valéria ezután a Tolna megyei pártbizottság okta­tási igazgatóságát kereste fel, ahol a vendéglátókkal a marxiz­mus-leninizmus oktatásának időszerű kérdéseiről folytatott eszmecserét. Ezt követően a Nagyvilág moziban megtekintet­te a Tolna megye fejlődését szemléltető színes dokumentum­filmet. Délután a megyei és városi ve­zetők társaságában felkereste Szekszárd új létesítményét, a mo­dern úttörőházat. Elkalauzolták a vendéget a sötétvölgyi parkerdő­be és az ott széles körű társadal­mi összefogással az idén épített faházas úttörőtáborba is. Útjának következő állomása a tolnai Aranykalász Tsz volt — ahol a járás és a szövetkezet vezetői fo­gadták — majd elbeszélgetett a földeken dolgozó kertészeti szo­cialista brigádtagokkal. Benke Valéria látogatásának befejezéseként a Tolna megyei KISZ-bizottság és úttörőelnökség Fadd-dombori vezetőképző tábo­rában találkozott az ott tanfo­lyamon részt vevő ifjúsági klub­vezetőkkel. Bálint Józsefet fogadta Rudolf Rohlicek Bálint József államtitkárt, a Központi Statisztikai Hivatal el­nökét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Csehszlovákiában, kedden fogadta Rudolf Rohlicek csehszlovák miniszterelnök-he­lyettes. Megbeszélésükön jelen volt Barity Miklós, hazánk cseh­szlovákiai nagykövete is. Indiai pártmunkásküldöttség A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására kedden Budapestre érkezett az Indiai Kommunista Párt nemzeti tanácsának párt­munkásküldöttsége, amelyet Bira Singh, a nemzeti tanács tagja, Manipur állam pártbizottságának titkára vezet. Pártküldöttség utazott Líbiába Az MSZMP Központi Bizottsá­gának képviseletében Frank Fe­rencnek, a KB tagjának, az MSZMP Békés megyei pártbizott­sága első titkárának vezetésével pártküldöttség utazott a Líbiai Arab Köztársaságba. A küldött­ség, amelynek tagjai Szlávics Im­re, a KB tagja, az ELZETT sop­roni gyáregységének esztergályo­sa és dr. Nagy Gábor, a KB kül­ügyi osztályának helyettes veze­tője, részt vesz az 1969. szeptem­ber elsejei líbiai forradalom 7. év­fordulójának ünnepségein. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Varga István, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. Jemeni ifjúsági küldöttség A Jemeni Demokratikus Ifjúsá­gi Szövetség delegációja, amely Nasser Saleh Gasusnak, a szövet­ség főtitkárának vezetésével tar­tózkodott hazánkban , kedden elutazott Budapestről. A küldött­séget magyarországi látogatása során fogadta dr. Maróthy László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának első titkára. Kitüntetések Az Elnöki Tanács dr. Bennó Nándornak, a XX. kerületi Ta­nács elnökének, eredményes munkája elismeréséül, nyugállo­mányba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokoza­tát adományozta. A kitüntetést Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi ta­nács elnöke adta át. * Az Elnöki Tanács Török An­talnak, a Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos munkatársá­nak, több évtizedes szakmai és munkásmozgalmi tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatát ado­mányozta. A kitüntetést Márta Ferenc, az MTA főtitkára adta át. Az USA diplomáciájának fő feldasa Afrika sorsának befolyásolása (Folytatás az 1. oldalról) a fejlődő országok gazdasági problémáinak megoldásához. Kis­singer, aki kedden este Phila­delphiában mondott beszédet, az amerikai diplomácia jelenlegi központi feladataként jellemezte az afrikai helyzet alakulásának befolyásolását, , Az amerikai­ külügyminiszter azt állította, hogy országa ,,nem kíván magának" különleges helyet, befolyást Afrikában” s távol kí­vánja tartani a kontinenstől „a nagyhatalmi versengést”. Ugyan­­akor ismét „beavatkozással” vá­dolta a Szovjetuniót és Kubát az angolai szabadságharc támogatá­sáért. Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja követelte a kor­mánytól, hogy szakítsa meg min­dennemű kapcsolatát a dél-afri­kai fajüldöző rezsimmel. A KP követelte, hogy mondják le Kis­singer és Vorster, a dél-afrikai fajüldözők vezetőjének szeptem­ber 4—6-ra tervezett találkozását. Asszad­ Szárkasz eszmecsere Szovjet válasz Ríbia nyilatkozatára (Folytatás az 1. oldalról) vetítésével kötendő tűzszüneti megállapodást. A PFSZ küldött­sége részt vesz az arab csúcsér­tekezlet előkészítésére szombatra összehívott külügyminiszteri ta­lálkozón. Izraeli egységek kedden ismét behatoltak Dél-Libanon területé­re „palesztinok után kutatva”. Iz­raeli katonai körök állítása sze­rint Avi Ebei falu térségében összecsapásokra került sor a ke­resztények és palesztinok között, és a­z izraeli egységek „libanoni kérésre” lépték át a határt. A PFSZ szóvivője kijelentette: nem tud arról, hogy az említett határ­falu közelében összetűzésekre ke­rült volna sor. (MTI) Valentyin Oszipov, a TASZSZ hírmagyarázója írja ked­den. Jichak Rabin izraeli minisz­terelnök pénteki nyilatkozatban azt állította, hogy a Szovjetunió, amely „szélsőséges arab köröket támogat”, akadályozza a közel­­keleti béke helyreállítását. Rabin állítása szöges ellentét­ben van a valóságos helyzettel. A Szovjetunió, mint ismeretes, sok javaslatot tett a közel-keleti konfliktus igazságos rendezésére. Kijelentette, hogy kész előmozdí­tani a válság rendezését célzó ösz­­szes erőfeszítéseket, kész részt venni —­ az ENSZ keretében vagy más formában — az összes közel­­keleti országok határai biztonsá­gának­ nemzetközi szavatolásában. Izrael azonban minden esetben útját állja a kezdeményezéseknek, makacsul megtagadja csapatainak kivonását a megszállt arab terü­letekről, és a Palesztina­ arab nép törvényes követeléseinek teljesí­tését. Éppen azért, hogy tovább élezze a közel-keleti válságot és a szomszédos országok rovására előnyökhöz jusson. Izrael, amelyet az imperialista erők támogatnak, most véres belviszályt szít Liba­nonban. Amikor új provokációkat, agressziókat követ el, minden esetben elterelő manőverekhez folyamodik, újabb és újabb ko­holmányokat agyal ki a Szovjet­unióról. VILÁG hírad­ó : Genf: befejeződött a leszerelési bizottság nyári ülésszaka (MTI) A genfi leszerelési bi­zottság keddi hivatalos ülésén egyetlen delegátus sem jelentke­zett felszólalásra, ami annak a jele, hogy a nyári ülésszakra elő­irányzott munka a végéhez érke­zett. A tavaszi és a nyári ülés­szak tevékenységéről a titkárság által előterjesztett írásbeli jelen­tést a küldöttségek — a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan — a nap folyamán nem hivatalos ülésen tekintették át. Kedden délután tartotta tanácskozását a­ környezeti konvenciótervezettel­­ foglalkozó munkacsoport is. Újabb ülés Panmindzsonban (KCNA, ADN) A koreai kato­nai fegyverszüneti bizottság tit­kárai kedden a KNDK javasla­tára Panmindzsonban ülést tar­tottak. Az ülésen megvitatták a közös biztonsági övezet rendjé­nek megváltoztatásával kapcso­latos kérdéseket. A KNDK augusztus 25-én a biztonsági övezet rendjének és nyugalmának szavatolására, illet­ve a két fél járőrei közötti ösz­­szetűzések elkerülésére javasla­tot terjesztett be. Az ír parlament rendkívüli ülése (MTI) Az ír parlament, a Dail, kedden rendkívüli ülésen tár­gyalt a kormánynak arról a ter­véről, hogy felfüggeszti az alkot­mányt, rendkívüli állapotot hir­det, erősen megszigorítja a ter­roristának bélyegzett szervezetek tagjaira kiróható büntetéseket, és kivételes felhatalmazást ad a rendőrségnek a gyanúsítottak fel­kutatására és vád­­ alá helyezésé­re. . . A szocialista építés kezdeti, sok illúzióval terhelt idő­szakában az egyik leg­gyakrabban hangoztatott tétel úgy hangzott, hogy az új tár­sadalom érdekei kifejezik va­lamennyi dolgozó osztály és ré­teg szükségleteit, igényeit, tehát csak a tudatlanság, rosszhiszemű­ség, kívülállás teremthet érdek­­ellentéteket. Ez a felfogás egy­részt visszatükrözte a voluntaris­ta gyakorlatot, másrészt hozzájá­rult a kifejlődéséhez. A marxiz­mus-leninizmus e nyilvánvaló félreértelmezése pedig azért jár­hatott egyebek között sikerrel, mert minden hibás következtetés ellenére mégiscsak hordozott ma­gában egy nagy alapigazságot. Nevezetesen azt az igazságot, hogy a szocializmus nagy, átfogó érdekei valóban azonosak az em­ber érdekeivel, teljesen függetle­nül attól, mennyire van tudatá­ban ennek, milyen helyet foglal el a társadalmi munkamegosztás­ban, hány gyereke van és sze­reli-e a feketekávét. Nem az alapigazság megkérdő­jelezése, hanem kitérők és meg­rázkódtatások nélküli érvénye­sítése vezetett el a marxista- leninista gyakorlat torzulásmen­tes helyreállítása után a politiká­ban ahhoz, hogy az érdekek fo­galmát differenciáltabban kell kezelni. Egyebek között különb­ségtevésre szorul az, amit a tár­sadalom átfogó, történelmi érde­kének nevezhetünk, továbbá a köznapi érdekek világa. Ebben az utóbbiban pedig szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a tár­sadalomban osztály, réteg, cso­port meghatározottságú érdekek is vannak, amelyek rosszhisze­műség és megátalkodottság nél­kül is szembefordíthatnak egy­mással egyéneket, közösségeket olyan körülmények között is, amikor a szocializmus igenlése egyébként általánosan elfogadot­tá vált. Ez a felismerés felszámolt egy nagy illúziót, történetesen az érdekek automatizmusának il­lúzióját. Végbement tehát egy marxi- lenini újrafelismerés az elmé­letben és a politikában egyaránt, ami a többi között azzal járt,­ hogy kimondhatóvá lettek a na­ponta érzékelt jelenségek, s ki­mondásuk úgyszólván egyik pil­lanatról a másikra különféle ha­tásokat kezdett gyakorolni a tár­sadalom életviszonyaira. Rend­kívül gyorsan aktivizálódtak az emberek abban az értelemben, hogy vélt vagy valódi érdekeik megfogalmazásával politikai aka­ratot nyilvánítottak, tehát a dön­téseket hozók számára most már nemcsak különféle érdekek, ha­nem kinyilvánított érdekek kö­zött kellett rangsorolni. Ez a helyzet megkönnyítette az érdekek felismerését, de ugyan­akkor megnehezítette az érde­kek között rangsoroló döntések elfogadtatását, mivel az alterna­tívák nyilvánosabbá lettek, s min­dig nehéz megmagyarázni vala­kinek, hogy a társadalom általá­nos érdekeivel pillanatnyilag nagyobb, teljesebb összhangban van a saját érdekénél, csoportja érdekénél egy másik ember, vagy másik csoport érdeke. De tekin­tettel arra, hogy a rangsorolás el­kerülhetetlen, mind többen és többen igyekeztek ,az elmúlt esz­tendőkben rámutatni arra: ha már differenciáltan közelítünk az érdek fogalmához és megkülön­böztetjük az átfogó, történelmi érdeket a köznapitól, differenci­áljunk még következetesebben, s ne feledjük, hogy az egyéni, illet­ve csoportérdekeket alá kell ren­delni a társadalmi érdeknek, mert különben nagy hibákat véthe­tünk, most már ellenkező előjel­lel. S ez a logika teljesen helyén­való. Szükség van az érdekek ke­zelésében egy rendező elvre, s az is teljesen kézenfekvő, hogy a mi viszonyaink között ez mindig az a szempont, mi viszi leginkább előre a szocialista építés munká­ját. Csakhogy: ez az általános szempont nem a köznapi érdeke­ken kívül, hanem bennük jelenik meg. Ezért teljesen értelmetlen például az érdekek felismerésé­nek jelentőségéről beszélni ak­kor, ha az átfogó társadalmi ér­dek eleve adottnak tekintett, s a többi érdeket meg úgyis alája kell ennek rendelni. Az érdekek felismerésének csak akkor van értelme, ha tudomásul vesszük, hogy az átfogó társadalmi ér­dek a különféle részérdekek in­tegrálása során érvényesíthető. Ezt pedig azért fontos napjaink­ban hagsúlyozni, mert léteznek olyan felfogások, amelyek szerint az a legkedvezőbb, ha mindenki, a társadalom minden tagja igyekszik háttérbe szorítani az egyéni és a csoportérdekeket, „zöld utat biztosítva” az átfogó érdekeknek. Első hallásra bármennyire is meghökkentő, ez egyáltalán nem kedvező. Ugyanis ha mindenki az átfogó­ érdekek képviseletére vál­lalkozik, akkor nem nyilvánul­hatnak meg a különféle részérde­kek, s a társadalom vezetése szá­mára kevésbé áttekinthető az a folyamat, amit végül is integ­rálnia kell. Ahol mindenki integ­rál, ott nehéz integrálni. Ezért megfelelően kell értelmezni az ilyen és ehhez hasonló kitétele­ket: „Ne engedjünk teret az egyé­ni vagy csoportérdekeknek az össztársadalmi érdekkel szem­ben!” Amennyiben ez azt jelenti, hogy a politikai döntések lehető­leg ne engedjenek teret ilyesmi­nek, akkor a követelmény helyes. De ha egyesek ebből arra a kö­vetkeztetésre jutnak, hogy ne engedjék megnyilvánulni ezeket a részérdekeket a közéletben, a nyilvánosságban, akkor — más szóhasználattal, de régi illúziók­kal — csak akadályokat gördíte­nének a szocialista építés útjába. A különféle érdekeket nem in­tegrálhatja ki-ki a saját belátása és tapasztalatai alapján „házilag”, ez a feladat a társadalom vezető erejére, a pártra tartozik. S­ODOR GÁBOR ILLÚZIÓK Zalai körkép . .. rvkvő Gazdagodó falvak Zalai tudósítónktól. Jó ütemben halad a zalai fal­vak községfejlesztési elképzelé­seinek végrehajtása. A tervek készítésénél már figyelembe vet­ték a korábbi falugyűlések ja­vaslatait, a lakosság sok-sok ké­rését. Több létesítményt már át is adtak. Söjtörön földgázvezetéket épí­tettek, így az új házakba is eljut az olcsó fűtőanyag. Hamarosan hozzáfognak egy bevásárlóköz­pont építéséhez is. Tornyiszentmiklóson a felső tagozatosok szeptembertől Lová­sziban, a korszerű körzeti általá­nos iskolában tanulnak. A gyere­keket iskolabuszok viszik és hoz­zák majd. A kis falu régi iskolá­jában ezután több hely jut az al­só tagozatosoknak, megvalósulhat a tantárgycsoportos oktatás, s óvodát is létesítenek a kisebbek­nek. Zalabaksán és Zalaszentgróton új ABC-áruház nyílik. Dráskái­ban befejezéséhez közeledik a sportpálya építése. A község ap­­raja-nagyra dolgozott a labdarú­gópályánál és a lőtéren. A társa­dalmi munka mintegy 150 ezer forinttal csökkentette a létesít­mény építési költségét. Csömödéren novemberben, Za­­latárnokon pedig decemberben adnak át új községi postahivatalt. Zalatárnokon emellett még majdnem félmillió forintos költ­séggel szabályozták az esőzések idején gyakran rakoncátlankodó Szigeti-patakot, mélyítették a medret és gát készült. Z­alaszentmártonban híd épült a Káli patak fölött. Egeraracsán bővítik és korszerűsítik a vegyes­boltot. Türjén: több százezer fo­rint értékű betonjárda készült el. A városiasodó Lenti élelmiszer­­iparának új létesíménye a 6000 tonna kapacitású gabonatároló. (Kádár)

Next