Magyar Hírlap, 1977. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-29 / 229. szám
WISGYBR SIRUP KOZONSOGSZOLGÁLAT 1977. SZEPTEMBER 29. CSÜTÖRTÖK 11 Hai műsorok RADIO KOSSUTH. 8.27: Boccherini: A-dúr ; Monfenié. 8.44: Gálkó Mihály riporterja. 8.59: A Gyermekrádió vetélkedője. 10.05: Iskolarádió. 10.30: Blow , Vénusz és Adonisz. 11.40: Bisztrov Adám: Csillaapázsit. 12.35: Melódiakoktél. Közben 13.13: A Falurádió műsora. 14.04: Pirandello két jelenete. 14.29: Kórusklub a stúdióban. . 15.10: Takács Tibor: Az elad Utltö■zet 18.00: Útközben. 18.10: A magyar katonazenekar-fesztivál. 16.49: Az élő.népdal. 18.03: Útközben. 17 07: Az eperjesi vértörvényszékről. 17.27: , Ady. ..Pims az én Bakonyom" ? Irodalmi műsor. 18.02: Elisabeth Schwartzkopf énekel. 18.15: Kritikusok fóruma — Moldova György: Akit a mozdony filssje megcsapott. 18.25: Könyvajánlat. 10.30: Magyarország— ■ Svédország Szuper Liga asztaliteniszmérkőzés. 19.35: Zenekari hangverseny. Közben 20.20: Szimpátia a hormonok parancsára? 21.23: Katonaének. 21.40: Népdalok. 22.15: Sport. 22.20: Fényes Szabolcs művei. 22.49: Olvasólámpa. 23.04- Ella István or- Bonnestie. 0.10: Dzsessz. PETŐFI. 8.05: Mozart: C-dúr fuyplays.egyes. 8.20: Külpolitika. 3.33: Nóták. 9.33: Botrány a tőzsdén. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.33: Gyermekek könyvespolca. 12.00: Dzsessz 12.33: A nyíregyházi stúdió műsora 12.53: Vonószenekari muzsika. 13.23: Édes anyanyelvünk. 13.33: Vokális muzsika. 14.00: Zenés délután. 17.00 : Irodalmi, vizsgavetélkedő. 18.00: Szül réti népdalcsokor. 18.10: Magyarország—Svédország Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzés 18.33: Hétvégi panoráma. Közben 19 25: Jó estét, gyerekek! 19.55: Slágerlistás 20.33: Magyarország—Svédország Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzés. 20.38: Jókai Mór: Bab Baby —u. 21.46: Prokofjev; V szimfónia 22.33: Külpolitika.22 13: Rórusmuzsika. 23.00: Tánczene. 23.30: Népdalok. 3. műsor. 14.05: Zenekari muzsika 10.03Operaáriák. 16.40: Fono-1 téka. 17.00: ötórai tea. 18.03: Szereti ön Beethovent? — A berlini rádió versenyműsora. 18.43: Károlyi Pál: II. Linus szvit. 18.34: Dvorzsak: G-dúr szonáta. 19.13: Iskolarádió. 19.33: XVIII. századi operákból. 20.38: Két zongoraszonáta. 21 28: Banchieri: Farsangi Annep — madrigálkomédia.. 22.06: Kilátó. TELEVÍZIÓ BUDAPEST: 1. műsor: 8.00: Torna. 8.05: Iskolatévé. 10.00: Közlekedj okosan. 10.05: Élővilág. 18.35: Óvodások műsora. .17.10: Sport — Maszasházból jelentjük. 19.10: Esti mese 19.20: Torna. 19.30: Híradó. 20.00: ,Columbo. 21.30: Közel-Kelet ’77. 21.55:Művészeti magazin. 22.40: Híradó. 2. műsor. 18.58: Francia nyelvtanfolyam. 19.15: Angol nyelvtanfolyam 19 30: Híradó. 20.00: Sport — Asztalitenisz. Férfi röplabda EB. 21.30* Híradó. 21.50: Erotissimo — Franciaolasz film. POZSONY 19.30: Homokkő áiramítsok. 9.40: Riga — Dokumentumfilm. 9 55: A Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség kongresszusa. 18.35: Mikropódium. 17.20: Ifjúsági malajzia. 18.00: Csehszlovákia úthálózatáról. 19.00: Híradó. 20.00: Nemzetközi tévéfesztivál. 21.30: Híradó. JUGOSZLÁV. 1. műsor. 17.10: Napló. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Művelődési adás. 19.15: Rajzfilm. 20.00:Külpolitika. 20.50: Veszélyes találkozások. 22.05: Röplabda EB. SZÍNHÁZAK Rövid tartalom és szereplőlista a Pesti Műsorban. Operaház: Orfeusz (7). Erkel Színikáré: Bánk bán (7). Nemzeti Színház — Budavári Palota. Királypince: Philoktétés 118). Madách Kamaraszínház: A vihar kapujában (D bérlet — 7). Vígszínház: Versenynap (7). Pesti Színház: Ami a Legszentebb (7). Operetszínház: Cigányszerelem (7). József Attila SzínházNagy takarítás (Y bérlet — 7). Thália Színház: Bánk bán (7). Vidám Színpad: Kölcsönlakás (18). Bábszínház: A kacsalaki rejtély (Jókai tér — 10). Vásári bábkomédiák (Népköztársaság útja — 3). Radnóti Színpad: A székesegyház (7). Korona Pódium: Virágot Algernonnak — Mikes Lilla előadóestje (7). Nagycirkusz: Porondon a világ (18). Déryné Színház — Nagykanizsa: Az ezernevű lány (3). Bábszínház: A két kicsi pingvin (Fehérgyarmat, Művelődési Ház — 13, fő); Rosszcsont Peti (Balassagyarmat, MűvelődésiKözpont . — 10, 2. Szécsény, Művelődési Ház — 5). Debreceni Csokonai Színház: Hunyadi László (7). Győri Kisfaludy Színház: Rómeó és Júlia (5). Miskolci Nemzeti Színház: Szép Heléna (7). Egri Gárdonyi Géza Színház: Kísértetek (7). Székesfehérvári Vörösmarty Színház: Ahelység kalapácsa (7). MESEMONDÓ A kisdobos. Elmondja Benkő Gyula. Hívható (171—888) délután 5-től este 10 óráig. A NEGYEDÉV LEGJOBB KÉPEI :církű fotópályázat nyilvános zsűrizését a Fővárosi Művelődési Házban ,technikai okok miatt október 3-e helyett október 12-én, délután, 6 órakor tartják meg (Budapest XI., Fehérviki Út 1 7.). FOLYÓIRATSZEMLE A magyar gazdaság jelenlegi helyzetének és fejlődési távlatainak, gazdaságpolitikánk megoldandó feladatainak kérdésköréből két írást olvashatunk a Valóság idei, 9. számában. Stark Antal Gazdaságunk szerkezetéről, Barta Antal pedig A gazdasági hatékonyságról címmel írt cikket a folyóiratban. A szőkebb értelemben vett témából adódóan más-más megközelítésben és részben különböző tényanyagok felsorakoztatásával mindkét tanulmány szerzője lényegében azonos következtetésekre jut: további sikeres gazdasági fejlődésünk két kulcskérdése a termelési szerkezet, ezen belül is elsősorban a termékszerkezet átalakítása, valamint e rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb felhasználása. Egybehangzanak a két tanulmány következtetései abban is, hogy ezek a teendők immár elodázhatatlanokká, az egészséges fejlődés biztosításához sürgetően szükségessé váltak. E végkövetkeztetések összegezése szükségképpen közhelyszerűen hangzik, annál inkább, mert ezekkel a megállapításokkal a figyelmes olvasó a napi sajtó gazdaságpolitikai cikkeiben is rendszeresen találkozhat. Annál kevésbé közismert s ennélfogva különös figyelemre érdemes az a statisztikai anyag és tényfeltáró elemzés, amellyel az említett cikkek szerzői a belőlük adódó végső tanulságokat összefoglalják, gazdasági fejlődésünk kritikus pontjainak éles exponálása, és a mai gondjaink megoldásához vezető utak, megoldások lehetőségeinek kutatása. Egybehangzik a két szerző gondolatmenete abban is, hogy az előttünk álló nagy kérdésre nem adható egysíkú válasz, a problémák megoldására nem kereshető egyetlen csodaszer. Gazdasági fejlődésünk mai nehézségeinek okai is sokrétűek — belsők és külsők, objektívek és szubjektívek —, ezért leküzdésük is csak olyan módon képzelhető el, ha a műszaki fejlesztéstől az érdekeltségi rendszeren át a tudati tényezőkig minden szférát az elérendő célok szolgálatába tudunk állítani. Kiragadott, de jellemző példa erre Barta Imre cikkének egyik passzusa, amelyben az alábbiakat olvashatjuk: „A hatékonyság, illetőleg esetünkben a gazdasági hatékonyság ugyanis . .. az élőmunka termelékenységén és a műszaki fejlődésen kívül, az eszközök (állóeszközök, anyagok, energiahordozók stb.), a természeti erőforrások mind eredményesebb felhasználását, a szervezés-vezetés, sőt a gazdaságpolitika és a gazdaságirányítás tudományos megalapozottságának fokozását s folytonos tökéletesítésüket is feltételezi.” K. T. Kossuth Lajos születése 175. évfordulójának szentelt összeállítással indítja 1977. szeptemberi számát az Alföld, Debrecenben megjelenő irodalmi és művelődési folyóiratunk. A tartalmilag és műfajilag változatos, érdekesen megszerkesztett anyagból elsősorban a vezető cikket, Veliky János írását emeljük ki. Kossuth és a hazai polgárság politikai szövetségéről című tanulmánya igen jó összefoglalást ad egy olyan problémakörről, amely a köztudatban minden bizonnyal jóval kevésbé él, mint a kossuthi politika és eszmekor más elemei. Bár a tanulmány csak Kossuth politikai tevékenységének, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc előtti időszakára korlátozódik, de a reformpolitikus Kossuth érdekegyesítési törekvéseinek ezt az eddig kevesebb figyelemre méltatott oldalát elemző írása így is hasznosan egészíti ki történelmi ismereteinket. Vázolja Kossuth nézeteit az akkori fejletlen, de nem jelentéktelen hazai polgárság lehetséges szerepéről az ellenzéki mozgalomban, és azt az árnyalt, taktikus politikát, amellyel eredményesen törekedett a városi polgárság különböző rétegeinek megnyerésére, a haladó középnemesség mellé állítására. Az évforduló alkalmából közölt további történelmi tanulmányok közül Orosz István a polgári földtulajdon megteremtésével, az önkéntes örökváltság kimondásáától a jobbágyfelszabadítási törvényig lezajló fejlődéssel foglalkozik. Erdődy Gábor cikke, A forradalmi kormányzat nemzetközi tájékozottsága a forradalom és a szabadságharc külpolitikájába ad betekintést. Érdekes adalék a szabadságharc történetéhez Miskolczy Ambrus írása, amelyben egy forradalmi érzelmű brassói német költő, Leopold Max Moltke arcképét rajzolja meg, s 1849-ben Kossuthnak dedikált verseskönyvét ismerteti. Sz. Kürti Katalin Kossuth-szobraink történetéről írt, Békés István újabb részleteket publikált a Könyves Tóth család familiáris könyvéből: ezúttal Könyves Tóth Mihály, Kossuth papja legidősebb fiának, Kálmánnak saját gyermekkorát, és az 1849-es debreceni csata tragikus napjait idéző emlékezéseiből. (kis) NEMZETKÖZI SZEMLE A folyóirat szeptemberi száma két Pravda- és egy L’Humanitécikk átvételével emlékezik meg a 29 európai kommunista és munkáspárt tavaly Berlinben megtartott konferenciájáról. Mindhárom írásból kicsendül: a tanácskozás történelmi jelentőségű volt; eredményei az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc fontos mérföldköveiként maradnak meg a kommunista mozgalom krónikájában. A folyóiratban terjedelmes öszszeállítás segítségével juthatunk közelebb a francia belpolitika fontos eseménye, a baloldali pártok közti párbeszéd hátteréhez. Június második felében tartotta kongresszusát Nantes-ban a Francia Szocialista Párt, ahol két dokumentumot, indítványt terjesztettek elő. Mindkettő némileg rövidítve megtalálható a Nemzetközi Szemlében. A francia baloldal által kidolgozott közös program korszerűsítése céljából nemrég fölújított megbeszélések szocialista párti forgatókönyvét tartalmazza az FSZP kongresszusi dokumentuma, s figyelemre méltó az írásban rögzített megállapítás: „A közös program megőrizte időszerűségét és erejét.” Az FKP folyóirata, a France nouvelle marxista módon elemezte a szocialisták kongresszusát. A szerző, Gilbert Wasserman vitába száll a francia szocialisták egyik vezetőjének, Gilles Martinet-nak a felszólalásával, aki a legfontosabbról, a dolgozók harcának szükségességéről elfeledkezett. Részletek olvashatók a folyóiratban Barre miniszterelnök és Mitterrand szocialista párti első titkár tévévitájából. K. L. alföld Elöl gurul egy kicsi labda, mögötte egy kövér kisfiú. Végül 1000 kilós súlyával elefántként csörtetve és asztmásan hörögve négy kopott kereken feltűnik és rohanvást gurul utánuk egy régi Warszawa. A labda nem pszichológiai jelenség, legfeljebb a játékelmélet meg a gumiipar határterületi témája lehetne. A kisfiú és a Warszawa vezetője között viszont ismeretlenül is, egyetlen másodperc alatt olyan szoros szálak szövődnek, amelyek széles sávban érintik, valósággal magukba fonják a pszichológiát. Mi játszódik le a kisfiú lelkivilágában, amikor észreveszi, hogy nyomában az úttesten, hűtőrácsát vadul csattogtatva feltűnik a félelmetes súlyú, rohanó „héthengerfejű sárkány”; idegrendszerében milyen bioelektromos hullámok szaladnak át, és neki van-e ideje átszaladni a járdára? A Warszawa vezetője pedig mit érez, mire gondolhat, mire vágyik e pillanatban, milyen szavak hagyják el önkéntelenül a száját, miközben hirtelen fékez, vagy irányt változtat azokkal a reflexszerű mozdulatokkal amelyekben bízva a rutinos régi vezetők el szokták kerülni a nagyobb bajokat? E kérdések az utcán, az autóutakon születnek naponta, megszámlálhatatlan alkalommal. A szakirodalom szerint minden autóvezetőnek naponta 6—8 alkalommal kell hirtelen válsághelyzetet megoldania a közleke dENY KEREKEN Egyetlen másodperc délben. Tessék beszorozni félmillióval, ahányan nálunk vezetgetnek naponta, és tízmillióval — a válsághelyzet passzív szereplőivel, babakocsiban ülő pólyástól a reszketeg aggastyánig. A válaszok viszont a közlekedéslélektan világában érlelődnek: pszichológiai laboratóriumokban, rejtett kamerás utcai kísérletekben, a baleseti krónikák számítógépes tartalomelemzése közben. Nem lehet e villanásnyi állókép drámaiságát itt kibontani. A féktávolságnyira mozgó gyalogost, mondjuk a labdája után futó kisgyereket és a száguldó masinát egyetlen látószögbe fogó pillanatfelvételt nem lehet ilyen röviden, a veszélyhez illő dramaturgiával feldolgozni. De az olvasó beleélheti magát a helyzetbe. Gondolja el, hogy a kocsi vezetője el tudja kerülni a tragédiát, ahhoz tökéletesen működnie kell érzékszerveinek, reflexeinek; tizedmásodpercekben mérhető csak a döntés és végrehajtás ideje (mondjuk a fékezés, irányváltoztatás, kikerülés, megállás). Ha szeme kissé vibrál, ha keze picit reszket, ha reflexe lassult a sok cigarettától, a fáradtságtól, a tegnap esti sörtől, a feleségével indulás előtt folytatott buta kis összeveszéstől, a szorongástól vagy a szorongása ellen szedett andaxintól; ha bizonytalankodó az életvezetése (mindig párhuzamosan fut a kettő!); ha agresszívabban tapossa környezetét és a gázpedált a kelleténél, ha nem jól ismeri a szabályokat, túlságosan bízik vezetési rutinjában, vagy nem hiszi el, hogy mások szabálytalanságát is számításba kell vennie a saját KRESZ-ismeretéhez — akkor... Ne is gondoljunk rá, mi volna a három pont helyén. De a kisfiú lelki-idegrendszeri kötődése partnerré teszi őt a veszély e pillanatában — olyan partnerré, akivel vagy azonos hullámhosszon jár a volán mögött kigondolt veszélyelhárítás, vagy olyanná, aki ügyetlenül elvonhatja a végzet árnyékában közelgő, villanásnyi találkozást. Tegyük fel,hogy sikerrel elugrik, a kocsi időben fékezni tud és a mögötte érkező sem szalad belé e percben „tapintatlanul”. Akkor pszichológiai röntgenképünk „kiértékelésében” már csak egyetlen kérdés marad nyitva: mit mond vajon a volán mögött ülő sápadt, de sikeresen fékező férfiú a kerekei előtt labdázgató kisfiúnak? Milyen szavak hagyják el önkéntelenül a száját? — kérem az olvasót, tekintsen el ennek megismétlésétől, lapunkat kisfiúk is olvassák. Erőss László FILATÉLIA MELYIK A LEGSZEBB ENSZ-BÉLYEG? Huszonöt esztendeje jelennek meg az Egyesült Nemzetek postájának kiadásában „saját” bélyegek. Idén, a jubileum alkalmából, világméretű körkérdés során a legtöbb szavazatot az a 3 cent névértékű forgalmi bélyeg kapta, amely zászlókból kiképezve, olajágas békegalambot ábrázol. Tervezője Waldemar Andrzejewski varsói művész, előállítói kanadai nyomdászok. ANTIFASISZTA MÁRTÍROK 3 250 000 példányban, 50—50 értéket tartalmazó ívekben, október második felében kap elsőnapi bélyegzést az a 2,50 schillinges, kétszínnyomásos bélyeg, amelyet Ausztria szabadsága áldozatainak emlékére jelentetnek meg. Otto Stefferl tervezte a szimbolikus rajzú kiadványt. A legfrissebb előrejelzés szerint az osztrák tájakat bemutató sorozat legközelebbi kiadványa az a 20 schillinges bélyeg lesz, amilyen az alsó-ausztriai Myra-vM- esés romantikusan szép tájképe látható. A modern osztrák művészet elnevezésű sorozat harmadik darabja szintén ez év negyedik negyedében kerül forgalomba, a 11 schillinges bélyeg Wolfgang Hutter: Das Donaumädchen című festményének reprodukciója. A LÓVASÚTTÓL A METRÓIG Október 8-án kap elsőnapi bélyegzést a legújabb svéd bélyegfüzet öt — egyenként 1,10 koronás — értéke, amely valóságos kis képes városi közlekedéstörténet. IZLANDBÓL ÉRKEZETT 40 korona névértékű az az izlandi bélyegújdonság, amely az európai természetvédelmi esztendőt propagálja. 60 koronás bélyeg jelent meg az izlandi együttműködési szövetség fennállásának 75. évfordulója tiszteletére.