Magyar Hírlap, 1980. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-31 / 25. szám

2 1980. JANUÁR 31. CSÜTÖRTÖK NEMZETKÖZI POLITIKA nia J Vg Magyar Hhnap KÜLFÖLDI LAPOKBÓL 3KOHOMUHeCKafl ranema Kell-e a Szovjetuniónak a Közel- Kelet olaja? A nyugati sajtó a múlt hetekben számos olyan célzatos cikket közölt, amelyek szerint a Szovjetunió „meg akarja szerezni az ellenőrzést a Közel-Kelet olajvidékei fölött, hogy kielégítse mindinkább növekvő energiaéhségét”. Ezekkel a koholmányokkal foglalkozik az Ekonomicseszkaja Gazeta című szovjet hetilap. A cikk nevetséges koholmányoknak, a CIA boszorkánykonyháján készült rágalmaknak nevezi, az ilyen állításokat. Azon túlmenően, hogy az expanzionizmus teljességgel ellentétes a Szovjetunió lenini külpolitikájával, országunknak megfelelő készletei vannak fűtőanyagból és energiából — írja a cikk. A szovjet lap utal arra, hogy a nyugati sajtó nagy lármát csap a szovjet olajbányászat és más, energiahordozó-termeléssel foglalkozó ágazatok viszonylag igen kicsiny tervelmaradása körül, s ebből próbál hamis következtetéseket levonni. Arról azonban mélységesen hallgat, hogy csupán a múlt hat évben több mint 30 százalékkal növekedett a Szovjetunió fűtőanyag- és energiakapacitása. A Szovjetunió a világ egyetlen olyan ipari nagyhatalma, amely nemcsak teljességgel biztosítani tudja saját hatalmas energiahordozó-igényének kielégítését, hanem igen sok országba exportálja is ezeket a nyersanyagokat — mutat rá a cikk. VOLKS A drágulás lavinája megállíthatatlan — írja az Osztrák Kommunista Párt napilapja, ahhoz a hírhez kapcsolódván, hogy január 1-i hatálylyal (visszamenőleg) fölemelték Bécsben a vil____ lamos energia árát 14,9 %tTI9UBHAF százalékkal, és február 11 IRiwlIw*%mi_tól majdnem húsz százalékkal lesz drágább a városi gáz. Az úgynevezett paritásbizottság további áremelésekről is határozott. Az osztrákok kedvenc reggeli csemegéjét, a zsemlét ugyancsak drágábban fogják adni: 1,30 Schillingen. A levegőben lóg a fűtőolaj árának újabb emelése, már csak jóvá kell hagyni a mértékét. Az olajkonszernek követelése: 1700-ról 2200 schillingre emelték a nehéz háztartási fűtőolaj tonnánkénti árát, a közepes minőségűét 2392-ről 3490, a könynyű fűtőolajét pedig 2040 schillingről 3740 schillingre. U.S.News S WORLD REPORT A* *jl< A pekingi Zsenmin Zsipao beszámol róla, hogy január 7—25. között megtartotta második ülésszakát a Kínai Kommunista Párt KB fegyelmi és ellenőrző bizottsága. A Kínai Kommunista Pártban komoly bajok vannak a fegyelemmel, az egységgel és a harci készséggel. Sok új párttag nincs tisztában a fegyelmi követelményekkel, és ebben a tekintetben az idősebb párttagok egy része is eltompult a kulturális forradalom évtizedében. A párton belül egészségtelen jelenségek kaptak lábra, s ezek a jelenségek immár súlyos betegségként foghatók fel — írja a pekingi lap. Ennek a kígyónak nem a foga, hanem az ára méreg(drága). A kapcsolatfelvétel 30. évfordulója(m) díszünnepséget tartottak Hanoiban (MTI) Vietnamban ünnepélyesen megemlékeztek a Szovjetunióval és más szocialista országokkal, köztük Magyarországgal való diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulójáról. Hanoiban, kedden késő este díszünnepséget tartottak az évforduló alkalmából. Nguyen Co Thach külügyi államminiszter ezt az eseményt Vietnam nemzetközi blokádja széttörésének minősítette, s kifejezte köszönetét a vietnami forradalomnak nyújtott proletár internacionalista támogatásért, azért, hogy a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország Vietnam oldalán áll az imperialisták és Kína terveivel szemben, segíti a nehézségek leküzdését. Vietnam, Laosz és Kambodzsa szilárd egységben a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal, határozottan védelmezi az egyes indokínai országok forradalmát, a szocializmus ügyét Délkelet-Ázsiában — jelentette ki. Elítélte az imperialista erőknek Kína által támogatott „viszszatérési kísérletét a hidegháborúhoz”, s azt mondta, hogy a jelenlegi helyzetben a világforradalom és a béke erőinek fokozniuk kell szolidaritásukat a Szovjetunióval. (TASZSZ) Andrej Gromiko, a Szovjetunió, külügyminisztere és Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztere között üdvözlő táviratváltásra került sor a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója alkalmából. Nguyen Duy Trinh cikket írt a Pravdában az évforduló alkalmából. Cikkében megállapítja: a vietnami—szovjet diplomáciai kapcsolatok megteremtése új szakasz kezdetét jelentette Vietnam életében, mert „ettől a pillanattól Vietnam hivatalosan tagja lett a szocialista országok közösségének”. Újabb kínai provokációk (MTI) Egy Hanoiban szerdán közzétett összefoglaló megállapítja, hogy az utóbbi időben a kínai hatóságok folytatják fegyveres tevékenységük erősítését a szárazföldön, a légtérben és a tengeren, megsértve Vietnam szuverenitását. A kínai tüzérség sorozatosan támadott vietnami határőrsöket, határ menti településeket, s több ízben hatoltak be vietnami területre kínai osztagok. Megszaporodtak a kínai akciók a Haiphong kikötővárossal határos Quang Ninh tartomány ellen. Ezzel egy időben fokozódott a kínai légi felderítő tevékenység a határkörzetben. Erősödött a kínai haditengerészet nyugtalanító jellegű aktivitása is. A vietnami összefoglaló egy nappal azután látott napvilágot, hogy Hanoiban is megerősítették: Kína szabotálja a két ország pekingi tárgyalásainak folytatását, halogatja a következő ülés időpontjának kitűzését (KCNA) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának kezdeményezésére, többszöri levélváltás után megállapodás jött létre a KNDK és a Koreai Köztársaság kormánya között, hogy február 6-án Panmindzsonban munkamegbeszélések kezdődnek a két ország képviselői között. Korea kettéosztása óta először az idén januárban váltott levelet egymással a két állam kormányfője, s végül Phenjan kezdeményezésére megegyeztek, hogy előkészítő tárgyalásokon tekintik át az ország újraegyesítéséről majdan tartandó tárgyalások menetrendjét. A munkamegbeszélések feladata lesz előkészíteni a két kormányfő első találkozóját a demarkációs vonal mentén fekvő Panmindzsonban. ( s" \Q A A Koreai NDK kezdeményezésére Munkamegbeszélések Panmindzsonban SZÍRIAI KOLLÉGÁJA Abdel Halim Khaddam meghívásának eleget téve Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatást tett az arab világ első számú frontországában. A beható külügyminiszteri eszmecserén túl Gromikót fogadta Hafez Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja (Baath) főtitkára, a köztársaság elnöke is, akinek átadta Leonyid Brezsnyev baráti üdvözletét és jókívánságait. Gromiko nem ritka vendég Damaszkuszban, a mostani látogatás jelentőségét azonban különösképpen növelte az, hogy a nemzetközi politikai légkör egy feszültségekkel terhes szakaszának kellős közepén került rá sor. A feszültség okai ismertek: a katonai erőfölény visszaszerzését áhítozó amerikai kormányzat az utóbbi időben egy sor olyan retrográd lépést tett, amely megtorpanásra és immár veszteglésre kényszerítette az államok kollektív erőfeszítései nyomán a nemzetközi kapcsolatokban polgárjogot nyert enyhülési politikát. Gondolunk itt az atomtöltetű közép-hatósugarú rakéták nyugateurópai telepítéséről szóló döntésre, a katonai kiadások jelentékeny növelésére, a SALT—2. egyezmény amerikai részről történt „jégretevésére", valamint az Afganisztánnak nyújtott szovjet katonai segítség ürügyén Washington által bejelentett vagy tervbe vett szovjetellenes bojkottintézkedésekre. Mindehhez az immár hangadóvá lett szélsőséges amerikai imperialista körök megfelelő „kísérőzenét” is szolgáltatnak: hamisításokkal és rágalmazásokkal teli propaganda kampányt indítottak a szovjet külpolitika lejáratására. A nyugati polgári sajtó jórésze is „kontrázik” ehhez, de sajnálatos módon leginkább a kínai propagandaszervek hangneme cseng egybe az amerikai „héjákéval”. Erősen túldramatizálva a mindenképp regionális súlycsoport- kérdést, maga Carter elnök adta meg az alaphangot a kongreszszushoz intézett szokásos évi jelentésében azt állítva, hogy a Szovjetunió Afganisztánban vállalt szerepe „a legnagyobb fenyegetést” jelenti a békére nézve a második világháború óta. A KÖZEL-KELETI HELYZET érthetően a damaszkuszi megbeszélések középpontjában állt, de a felek azt is a világpolitika kontextusában vizsgálták. S ebből logikusan következett, hogy határozottan elítélték azokat a kísérleteket, amelyeket az Egyesült Államok meghatározott körei tesznek a nemzetközi enyhülés folyamatának megakasztására, továbbá azt a törekvésüket, hogy csapást mérjenek a nemzeti felszabadító mozgalmakra, valamint a fejlődő országok függetlenségére. Gromiko és szíriai tárgyaló partnerei elégedetten állapították meg, hogy teljes közöttük a nézetazonosság azoknak a veszélyes cselekményeknek az elítélésében, amelyeket a Camp David-i alku részvevői fejtenek ki: ezek ugyanis arra irányulnak, hogy állandósítsák jelentős arab területek izraeli megszállását, meggátolják a palesztin nép törvényes jogainak érvényesítését. A szovjet diplomácia vezetője ezzel összefüggésben megerősítette, hogy országa változatlanul támogatja az arab nemzet igazságos harcai a különutas alkudozások és az USA által pártfogolt izraeli agresszió ellen, a tényleges, igazságos és átfogó közel-keleti békéért. AZ ISZLÁM KÖRÜLI AMERIKAI MANIPULÁLÁSNAK is figyelmet szenteltek Damaszkuszban. Különös tekintettel arra, hogy a pakisztáni Islamabadban éppen ülésezett a foghíjas, 36 országot felölelő iszlám konferencia, amelynek napirendjén első helyen a mondvacsinált „afganisztáni kérdés” szerepelt. (Egyet nem értése jeléül Szíria távol maradt a Washington sugalmazta értekezlettől, amely egyik, a Szovjetuniót és az új afgán vezetést elmarasztaló határozatával beavatkozott Afganisztán belügyeibe ...) Gromiko egyik beszédében rámutatott: az Egyesült Államok újabban olyan képet igyekszik formálni magáról, hogy ő az iszlám világ igazi barátja, s ujjal mutogatva a Szovjetunióra, azt szeretné elhitetni, hogy a szocializmus békeszerető állama ellensége az iszlámnak, s így egyebek közt Iránnak is. Gromiko jól ismert tények felsorolásával leplezte le ezt az átlátszó manővert, melynek célja a muzulmán világ szembefordítása a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. Hiszen, ha valahol, Szíriában aztán igazán jól tudják, ki az, aki már 12 éve nyíltan arabellenes állásponton van, s védelmezi Izrael hatalmát az araboktól elrabolt területeken, tudomásul veszi az iszlám kegyhelyeinek otthont adó Kelet-Jeruzsálem izraeli megszállását, de semmibe veszi a palesztin arabok önrendelkezési jogát? Az Egyesült Államok az, amely az iráni forradalommal is ellenséges álláspontra helyezkedett, s most krokodilkönnyeket hullajt Hafizullah Amin sorsa felett, akinek több ezer afgán hazafi, köztük muzulmánok vére szárad a lelkiismeretén. WASHINGTONNAK NEHÉZ LESZ ELHITETNIE az iszlám világgal, hogy jó szándékkal van iránta, a Szovjetunió pedig gonosz temeket forral a muzulmán országok ellen .■" vonta le a következtetést Gromiko, aki elégedetten nyugtázta a Szilárdság Frontjában részt vevő arab országok külügyminisztereinek nemrég Damaszkuszban megtartott értekezletén hozott határozatokat. Ezek ugyanis helyes megvilágításba helyezték az amerikai imperializmus iszlámmal kapcsolatos mesterkedéseit. Gromiko házigazdája, Abdel Halim Khaddam is aláhúzta: az imperializmus tervei között előkelő helyet foglal el az a törekvés, hogy megrontsák a viszonyt az arab nemzet és a Szovjetunió között. Az iszlám védelmezőinek szerepében rágalmazzák a Szovjetuniót az afganisztáni eseményekkel kapcsolatban. ..Minket azonban — mondotta Khaddam — nem lehet megtéveszteni: jól tudjuk, kik a barátaink, és kik az ellenségeink.” A damaszkuszi tárgyalások azon túl, hogy elmélyítették a két ország barátságát, és szorosabbá tették együttműködését, kétségtelenül hozzájárultak az imperialista ködösítésnek kitett közel-keleti politikai frontok tisz-' tázásához is. Y^Pálfi Viktor " ■ ; f ] ■ | i ) Gromiko damaszkuszi látogatása Teljes megértés A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉLETÉRŐL • A lengyel egészségügy támogatása A lengyel szakszervezetek 1972- ben tartott kongresszusán a felszólalók arra tettek javaslatot, hogy az egészségügyi beruházások meggyorsítását széles körű társadalmi támogatással lehetne elérni. A szót tett követte, s az 1973 januárjában erre a célra befizetett öszegek mutatták, hogy a javaslat országszerte termékeny tag la mra talált. Hét év alatt közel húsz milliárd zloty gyűlt össze. E pénzzel, illetve elosztásával országos társadalmi bizottság foglalkozik. Az így létrehozott társadalmi egészségügyi alapot a többség javaslatára jórészt beruházásokra fordítják, összehangoltan a különböző vajdaságok ilyen irányú terveivel. Döntően a kisebb települések egészségügyi ellátását kívánják javítani, rendelőintézetek, kórházak, szociális otthonok építésével, illetve bővítésével. Az egyénenként befizetett összegek nem jelentősek, de együttesen szép summát tesznek ki, amellyel már lehet gazdálkodni. S hogy mennyire, említsünk egyetlen példát: az idén záruló ötéves tervben az ország egészségügyének fejlesztésére fordított 42 milliárd zlotyból 11 milliárd a társadalmi alapból számazik. Így kerülhet sor egy olyan jelentős intézet építésére, mint a Varsói Onkológiai Központ, amely jelenleg a legnagyobb egészségügyi beruházás Lengyelországban. Emellett most épül tíz vajdasági kórház, öt klinika, a többi között a sziléziai kardiológiai , a krakkói onkológiai, a gdyniai tengeri- és trópusi betegségekkel foglalkozó intézet. Az 1973 és 1978 között összegyűlt sok milliárd zlotyból a kórházi ágyak számát 271()-zal növelték, a szociális otthonokban 1450 új helyet létesítettek, elkészült 270 falusi egészségügyi központ, 53 városi rendelőintézet és 36 bölcsőde. Két és fél milliárd zlotyt költöttek új orvosi felszerelésekre és berendezésekre, vásároltak 600 mentőautót és hat mentőhelikoptert. A társadalmi egészségügyi alapot jótékony célú előadások, hangversenyek bevételével is gyarapítják. Mindig telt ház van a varsói Lazieneki park szeptemberi, s a Kultúra és Tudomány Palotájának jótékony célú hangversenyein. Ma már Lengyelországszerte egyre több új, az egészségügyet szolgáló épületen hirdeti a tábla: „Készült az Országos Társadalmi Egészségügyi Alap támogatásával'’. Varsó, 1980. január 30. Varró Barna Zrt . A Brown-terv japán fogadtatása (MTI) A japán parlament külpolitikai vitájában az ellenzék élesen tiltakozott Harold Brown amerikai hadügyminiszter washingtoni bejelentése miatt, amely szerint „a Perzsa-öböl védelme céljából” szükség esetén az Okinawán állomásozó terügerészgyalogságot is „átdobnák” a közelkeleti térségbe. . A Japán Kommunista Párt törvényhozói emlékeztettek arra, hogy a Brown által megpendített terv nem más, mint a távol-keleti amerikai—japán katonai szövetség földrajzi hatályának kiterjesztésére irányuló próbálkozás. Az Egyesült Államok egy új csendesóceáni katonai szövetség kikovácsolásával kísérletezik — mondották. Brown kijelentéseit elítélte a középutas Komei Párt szónokai Is-Kio Ohira kormányfő és a külügyi é- minisztérium illetékesei a felferdulás láttán ,siettek bizonygatni, hogy a japán támaszpontokon állomásozó amerikai katonaságot nem vethetik be ,Japánnal való előzetes konzultáció nélkül.