Magyar Hírlap, 1980. november (13. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-10 / 263. szám
fai#* Magyar Hírlap_______________________________________események - tudósítások______________________________ma, november 10, hétfő 9 Bizottsági ülésen hallottuk - utánajártunk • I/j A bíró csendestársai Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának egyik ülésén dr. Juhász Tibor ügyvéd, Nincs- Kiskun megyei képviselő kifogásolta az igazságügyi szakértők kijelölésének rendjét. Elmondott egy közlekedési esetet, amelyben a bíróság három szakértőt hallgatott meg, s mindhárom más-más véleményt adott. Hogyan fordulhat elő ilyesmi? — kérdezte,s hozzátette: képzeljék el a képviselőtársak, milyen nehéz helyzetbe kerül ilyenkor a peres fél meg az ügyvéd. Dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke megjegyezte, hogy hasonló esetben a bíró helyzete sem éppen irigylésre méltó ... — Természetesen nem kizárt, hogy több szakértő ellentétes vagy nem egyöntetű szakvéleményt ad, de tipikusnak sem mondható. Az igazságügyi szakértők munkája sokat fejlődött az utóbbi években, ezért nem lenne fölösleges, ha előbb magával a szakértői szervezettel és működésével ismerkednénk meg — ajánlja az Igazságügyi Minisztériumban dr. Molnár Gyula, a szakértői csoport vezetője. — Utóbbi éveken a szakértőkről szóló kormányrendelet megjelenése óta eltelt négy esztendőt érti? — A rendelet a folyamat egyik fontos állomása volt, de nem a legelső. Már fülében fölvetődött, hogy — egyrészt a törvényesség, másrészt a tudományos-technikai forradalom igényeit kielégítendő — javítani kell a szakértők tevékenységét. Ekkor hangzott el az a megállapítás, hogy a szakértők az igazságszolgáltatás csendestársai, nélkülözhetetlen társai, mert véleményük híján a polgári- és büntetőperek jelentős hányada egyszerűen nem dönthető el. A bíró ugyan nem köteles figyelembe venni a szakvéleményt, de általában nem tekint el tőle. 1968-ban 50 ezer, 78-ban már 63 ezer esetben kértek szakértői segítséget a bíróságok. Ahová először fordulnak: az intézetek. Jelenleg 17 igazságügyi szakértői intézet, illetve iroda működik hazánkban. Az idén két, s jövőre még egy iroda kezdi meg működését, ezzel a hálózat teljessé válik. Az intézményben száz főfoglalkozású szakértő dolgozik. — Az orvosszakértői irodák működését kiegészítik az egészségügyi kormányzat irányítása alá tartozó orvostani intézetek és a BM rendőrorvosai is — folytatja Molnár Gyula. — A szakértői apparátusnak jóval több műszer, korszerű orvostechnikai berendezés áll rendelkezésére, mint akár két-három éve. Kiépült a könyvszakértői hálózat, nyolc intézmény áll az igazságszolgáltatás rendelkezésére az ország különböző regionális központjaiban. A könyvszakértői munka jelentőségét nem kell különösebben ecsetelnem; az ő íróasztalukon lecsapódik a népgazdaság megannyi gondja-baja, az átszervezési kérdésektől a fegyelemig és a hatékonyságig szinte minden. S a szakértők nem elégednek meg azzal, hogy konstatálják a tényeket, hanem — élve szignalizációs jogaikkal — megoldást is javasolnak. — A motorizáció növekedésével egyre több közlekedési per kerül a bíróságok elé ... — A fővárosban, Győrött és Veszprémben már működik műszaki intézet, illetőleg iroda, a közeljövőben Pécsett és Szegeden, jövőre pedig Miskolcon kívánunk újabb szakértői irodát nyitni. A képviselő által említett eset feltehetően Bács-Kiskunban történt, ott a szegedi iroda lesz illetékes. A dél-alföldi bíróságok pillanatnyilag a kijelölt szakértők közül választhatnak, s bizony előfordulhat, hogy ha a bíró több véleményt hallgat meg — mint Juhász Tibor jelezte —, ellentmondanak egymásnak. — Milyen feltételek mellett jelölhető valaki szakértőnek? — Egyetemi végzettség után öt év, középiskolai végzettség után tíz év gyakorlatot követel a kormányrendelet. S persze munkahelyi ajánlást, az átlagosnál magasabb szakmai tudást. Szigorodtak a kijelölés feltételei, hiszen szigorodtak a követelmények is. Jelenleg háromezer kijelölt szakértőt tartunk nyilván, közülük választhatnak a bíróságok. Jogi ismereteiket továbbképzésekkel, kézikönyvek kiadásával igyekszünk bővíteni. Megesik, hogy egyik-másik szakértő valóságos tudományos dolgozatot nyújt be a bírósághoz ahelyett, hogy a vitás ügyek részleteit értékelné... — S miért kéri a bíróság egyszerre több szakértő véleményét? — Általában nem kéri. Alapszabály, hogy az eljárás egy bizonyos szakaszában csak egy szakértőt lehet kijelölni. De ha a szakvélemény homályos, ellentmondásos, a bíró előbb a szakértővel próbálja tisztázni a dolgot, s ha ez nem sikerül, ■akkor mástól is kérhet szakvéleményt. Lehetőleg valamelyik intézetől vagy irodától — ha a környéken működik ilyen. Kiemelkedően fontos ügyekben a fővárosi intézeteket, az úgynevezett bázisintézményeket kell megkeresni. A szakértői vélemény nem szentírás. Az 1976-os minisztertanácsi rendelet — ha ugyanabban a szakágban két vélemény ütközik, és a bíró nem tud dönteni — lehetővé teszi a szakvélemény felülvizsgálatát. Erre a jogszabályban felsorolt testületek, bizottságok hivatottak. Elvi kérdésekben az Országos Igazságügyi Szekértői Tanács irányítja a szakértői intézeteket és irodákat, a kijelölt szakértők tevékenységét. „A jó néhány ország által is nagyon figyelt igazságügyi szakértésünk jövőjét illetően igen bizakodó vagyok — mondta egy tavalyi tanácskozáson dr. Markója Imre igazságügy-miniszter. — Ez a rendszer, melynek kiépítését elhatároztuk, úgy tűnik, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az igazságszolgáltatásban közreműködő szakértők többsége pedig becsületes és színvonalas munkát végez. Remélhetőleg a még meglevő selejtet... mielőbb sikerül kiküszöbölnünk.” B. B. A. Smukk, fél kiló Autópálya-avató Csehszlovákiábanagyé, észrevette Miszter, hogy nem törte pozdorjává a szívemet? A találkozásunk keltette érzésekből csak azt az émelygést őrzi makacsul a gyomrom, amely olyankor támad az emberben, ha nyári szabadsága előtt elfelejti kirámolni a frizsidert — ám a dugót kihúzta a falból —, s hazajövet elé tárul a bent felejtett ételek penészruhás látványa ... A Váci utcai Annában volt a találkánk. Berzenkedtem: „kirakatban” — dolgozni? Ugyanis munkára szólt a randevúnk, közös ismerősünk menedzselte azzal az ígérettel, hogy hiteles képet kapok majd a kaliforniai orvosvilágról egy hajdanvolt híres honfitársunktól. Csábos ajánlat, üsse kő, jöjjön az Anna. Félórai várakozás múltán kicsit morcos lettem. Ha a Miszternek csak később jó, ott a telefon, lehet üzenni, Pesten is pénz az idő, nemcsak Kaliforniában. — Még egy kis türelem — Újabb tizenöt perc — a türelem elfogyott. — Ne!... — húzott vissza —, az a helyzet, hogy a Gyuri itt van — mutatott kényszeredetten oldalra. — Hát akkor miért nem szól neki! — pattantam fel, mert Miszter Gyuri szemmel láthatóan nem a dezoksziribonukleinsajtról tartott előadást a szemmel láthatóan nem medikáknak. Két belvárosi hableány csicseregte körbe a dér haiti lovagot, aki éppen whiskyt döntött az egyik tenyerébe, onnan hörpölgette ki zajos örömmel. — Egy frászt a Miszternek! — kaptam föl a táskát, — s indultam kifelé. De a Miszter, mint akit áramütés ért, odapillantott. „Vette a helyzetet.” Röpke kézcsók a hableányoknak, már ott is áll előttem az ajtóban, rózsaszín, kigombolt selyemingben, s — te jó isten! — vagy fél kiló smukkal a nyakában, csuklóján, ujjain. Fülig szaladt a szám a karácsonyfalátványtól. Mint amelyik hetek óta aszalódik a napon, vagy a gázfűtéses szobában, de a csüngő-büngők még őrzik a látszatot... Ez a nyári karácsonyfa lenne az agyonirigyelt „amerikás orvos"? Rám tört a kíváncsiság, visszamentem. — ... És mondja, Miszter, ezek az izék nem zavarják a mozgásban? — mutattam rá az ujjnyi vastag aranyfonatokra. — Ezt nálunk elvárják. Hozzá tartozik a státushoz. Ha egy orvos gazdag, az bizonyára jó orvos, és a jó orvos nagyobb tiszteletdíjat kérhet, így a jó orvos gazdag orvos... — Maga tehát minden bizonynyal egészen kiváló... — leltároztam végig az ékszerkiállítást. — Hát nem mondta a barátom? Úszómedence, fotocellás garázs, teniszpálya a kertben, egy kocsi itt Európában is, hogy ne kelljen bíbelődni a kölcsönzéssel, ha haza-hazaugrok Budapestre. Mert évente legalább kétszer-háromszor... — De, Miszter Gyuri, mi az ördögnek futkos haza abból a nagy jólétből?! — Ó, maga csacsi — mondta kedden —, soha nem fogja megérteni, sajnálom magát, magukat, mindüket. Akik holmi romantikus idealista érzületből szegénységi fogadalmat tesznek, és soha nem tudhatják meg, menynyire más világ az, amott. Itt van, ni, az én kedves barátom! — mutatott közös ismerősünkre —, együtt végeztünk az egyetemen, százszor jobb volt mindig, mint én, és mire vitte? Na, mire? Egy lakás, egy kocsi és slussz, mert akkora nagy idealista, ingyen operál, mert neki hivatástudata van. Nálunk ,bezzeg fizet a beteg mindenért. Na, és honnan tudja az a beteg, hogy őt most meg kell-e operálni, vagy nem? Sehonnan----- Ha ügyes, ha okos az orvos, persze. Hát én aztán operálok!... Nagy monológját dehogyis szakítottam volna félbe, ha szívem szerint reagálok, még azt gondolta volna, kocsisok szótárából beszélnek itthon az újságírók. Hát csak hümmögtem. Jól van ez, Miszter Gyuri, nagyon jól van, hogy a harminc év előtti zivataros idő kisöpört sok ilyen magafajtát ebből az országból, a maradékot meg csak-csak felemészti lassan a nyomasztó tudat, hogy elenyésző kisebbségben vannak. És képzelje csak el, milyen lehet ezeknek a szegény-romantikus-idealistáknak, akiknek nem kell a legelső adandó alkalommal elrohanniuk az úszómedencés villájukból a világ másik vénébe, hogy valaki baráti hangon és kedvesen szóljon hozzájuk. Nem apró kis karácsonyfadíszekért megvásárolt „kedvesen" ... Antal Anikó KÖZÉLETI DIPLOMÁCIA Üdvözlő táviratok Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Helmut Schmidtet, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjává történt újraválasztása alkalmából. Puja Frigyes külügyminiszter ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait Hans-Dietrich Genscher külügyminiszternek. Állami vezetők fogadták új algériai nagykövetünket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Havasi Bélát, hazánknak az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Búcsúlátogatás Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta dr. Johannes Balsert, a Német Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. Elutazott az SZMBT delegációja Elutazott Budapestről a Szovjet—Magyar Baráti Társaság delegációja, amely Vitalij Zsukovnak, az SZKP vologdai területi bizottsága titkárának vezetésével tartózkodott Magyarországon. A küldöttség részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója alkalmából megrendezett központi ünnepségeken és több MSZBT-tagcsoport november 7-i ünnepi megemlékezésén. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Mária, az MSZBT alelnöke búcsúztatta. Jelen volt Ivan Szalimon, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője. Bíró Gyula hazaérkezett Hanoiból Hazaérkezett Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára, aki Hanoiban részt vett a Vietnami—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi tanácskozáson. Magyar siker Helsinkiben A finn fővárosban megnyílt fogyasztási cikkek kétévenként rendezett hagyományos vására. A zord időjárás sem lehetett akadálya annak, hogy a látogatók ezrei napi programjukba ne iktassák be a látnivalók megtekintését, hiszen a teljes kiállítási terület fedett, fűtött helyen van. A helsinki vásáron a HUNGEXPO szervezésében csaknem valamennyi fogyasztási cikket exportáló magyar külkereskedelmi vállalat be mutatja kínálatát. A TERIMPEX hús- és sajttermékei, a MONIMPEX édes és csípős készítményei valamint a HUNGAROFRUCT zamatos gyümölcsei már az első órákban nagy népszerűségre tettek szert. A magyar kiállítást meglátogatta Bror Wahlroos, a finn kereskedelmi és iparügyi minisztérium államtitkára. A finn államtitkárt hazánk nemzeti pavilonjában Matusek Tivadar nagykövet fogadta. A Prága és Pozsony közötti, 317 és fél kilométer hosszú autópályát, Csehszlovákia első ilyen összefüggő korszerű közúti létesítményrendszerét, és az ország szocialista korszakának egyik legnagyobb eddigi alkotását, szombaton felavatták. Az avatóünnepséget az egyik újonnan befejezett szakasz fő létesítményénél, a cseh—morva és a szlovák országrészt a Morava folyó fölött összekapcsoló, a csaknem 900 méter hosszúságú új hídon tartották. Az ünnepségen részt vett és beszédet mondott Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a csehszlovák szövetségi kormány elnöke, és ott volt az ország sok más vezető párt- és állami személyisége is. Hazaérkezett az oktatási küldöttség Havannából Szombaton — Korcsog András művelődési államtitkár vezetésével — hazaérkezett a Havannában járt magyar oktatási küldöttség. A delegáció a szocialista országok szakoktatási miniszteri konferenciáján vett részt. A küldöttség érkezésekor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt José A. Tabares, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Rédei László akadémikus kitüntetése Az Elnöki Tanács Rédei László Kossuth-díjas akadémikusnak, nyugalmazott egyetemi tanárnak 80. születésnapja alkalmából a matematika területén végzett eredményes kutatómunkájáért és iskolateremtő tevékenységéért a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Szentágothai János, az MTA elnöke adta át. Találkozó Ivanovóban Nem mindennapi találkozóra került sor szombaton este a szovjet televízió képernyőjén, pontosabban a szovjet textilipar nagyhírű városa, Ivanovo színházában: a budapesti Gellérthegyen álló szabadságszobor két főalakja, a pálmaágat tartó nő és a szovjet katona modellje találkozott egymással. A szabadságszobor szovjet katonaalakjának modellje hosszú ideig ismeretlen volt. Kisfaludi Strobl Zsigmond kiváló szobrászművészünk, a szobor alkotója csak annyit tudott róla, hogy Vaszilijnak hívják. Egy szovjet rádiósújságíró, Georgij Zubkov írta meg a történetet, és ennek nyomán találtak rá a modellra, Vaszilij Golovcovra, az egyik ivanovói textilgyár dolgozójára. A szovjet televízió sokmilliós közönsége lehetett most tanúja annak, amikor az ünnepi műsorban ismét találkozott egymással a két modell, a Sopronban élő Turánszki Erzsébet és Vaszilij Golovcov. A megható találkozáson az egykori hős frontkatonára még egy meglepetés várt: a szakszervezetek területi tanácsának elismeréseként a közeli jövőben főiskolás fiával együtt ismét ellátogathat Magyarországra, ahol modelltársa kalauzolja majd. Kályhacsempe-kiállítás Tovább folytatja a Népművészet remekei kamaratárlat-sorozatot a Néprajzi Múzeum: ezúttal magyar népi kályhacsempéket mutat be. Vasárnaptól a látogatók megismeredhetnek a megragadó szépségű egykori kályhákkal, kandallókkal, kemencékkel is.