Magyar Hírlap, 1982. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-01 / 126. szám
21982. JÚNIUS 1. KEDD NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap KÜLFÖLDI LAPOKBÓL aPIIBAG Az iraki—iráni háború további eszkalációja, például az iráni csapatok iraki területre történő behatolása — amiről mostanában szó esik — újabb résztvevőket kapcsolna be a háborúba — állapítja meg a moszkvai Pravda hétfői kommentárja. A két éve tartó háború most újabb szakaszába lépett. A kérdés az, vajon átlépi-e az iraki határt az iráni hadsereg, folytatja-e a hadműveleteket, vagy az 1980-as status quo helyreállítása megnyitja-e az utat a békés rendezéshez? Az SZKP lapja leszögezi: a Szovjetunió kezdettől fogva az értelmetlen vérontás ellen foglalt állást, s a békés rendezést szorgalmazta. Szovjet részről már a háború kirobbanásának első időszakában rámutattak, hogy a fegyveres konfliktus csakis az imperialista erőknek kedvez. A háború az imperialista erőknek jól jött, hiszen Irakot is, Iránt is kikapcsolta a Közel- és Közép- Keleten az imperializmus és cionizmus ellen folyó aktív harcból. Ez idő alatt az Egyesült Államok támaszpontrendszert épített ki, a Perzsa-öböl környékén megerősítette katonai jelenlétét, a biztonság szavatolására hivatkozva. Az a benyomás alakult ki, hogy egyesek szívesen vennék, ha a konfliktus arabközivé szélesedne, hiszen Irakot Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Arábia támogatja, míg Irán mellé állt Szíria, Líbia, Algéria, a JNDK. Fennáll tehát a veszély, hogy ha az iráni csapatok átlépik Irak határát, más arab országok is belépnek a háborúba. Washington és Tel Aviv számára ez azzal az előnnyel járna, hogy a közel-keleti konflliktus valós — és mindmáig rendezetlen — problémái feledésbe merülnének. TIME Az amerikai kormányzat továbbra is sürgeti nyugat-európai szövetségeseinél a Szovjetuniónak szóló nyugati hitelnyújtás korlátozását — tűnik ki abból az interjúból, amelyet Reagan amerikai elnök adott az amerikai hírmagazinnak. Reagan az egymást követő nyugati csúcstalálkozók — a versailles-i gazdasági tanácskozás, valamint a NATO-csúcs — egyik alapvető témájának tüntette fel a hitelkorlátozások megvitatását és azt állította, hogy az általa javasolt intézkedések a jelenlegi helyzetben „igen hatásosak lehetnek”. A stratégiai fegyverkorlátozási tárgyalások kérdésére térve Reagan közölte, hogy biztatónak tartja Brezsnyevnek a tárgyalásokra vonatkozó válaszát. „Remélem, hogy mielőbb megállapodásra jutunk a Szovjetunióval” — mondta. Az elnök azt hangoztatta, hogy „őszinteséggel és jóakarattal” ül a tárgyalóasztalhoz, és kifejezte reményét, hogy a haladás a megbeszéléseken „gyorsabb lesz annál, mint amire sokan számítanak”. Reagan egyben reményét fejezte ki, hogy a stratégiai fegyverkorlátozási tárgyalások — bár, mint mondta, sem azok időpontjáról, sem azok időtartamáról nem született döntés — június végén elkezdődhetnek. (Időközben ismeretessé vált a tárgyalások időpontja. A szerk.) Reagan ismét a nyugati szövetségesek megértését kérte gazdaságpolitikájához. Az európai partnerekben komoly ellenvetéseket kiváltó programot az elnök úgy állította be, mint az infláció elleni harc legjobb módszerét. Xeralbaásk tribunc A radikális megoldás Hatalmas erdőségeiről, zord éghajlatáról, ritka természeti szépségeiről híres a tőlünk több ezer kilométerre, igen nagy területen fekvő Kanada. Keveset tudunk róla, az észak-amerikai kontinensről rendszerint mindenkinek az Egyesült Államok jut eszébe. Pedig az utóbbi időben Ottawa is egyre erőteljesebben hallatja hangját a nemzetközi kérdésekben, dinamikusan fejlődő gazdasága pedig igen jó lehetőségeket kínál mindazon országoknak, amelyek együtt akarnak működni e kontinensnyi állammal. Ennek sorába tartozik hazánk is. Kissé ugyan megkésve, de végül is a két ország még időben látott hozzá kapcsolatainak fejlesztéséhez. Az első külügyminiszteri látogatásra tavaly került sor, dr. Mark R. MacGuigant láthattuk vendégül. A diplomáciai kapcsolatok felvétele — 1964. június 11-e — óta számos küldöttség járt kölcsönösen a másik hazájában. Sor került a törvényhozók közvetlen tapasztalatcseréjére, a szakminiszterek pedig igyekeztek lerakni a gazdasági együttműködés alapjait. Ez utóbbiak eredményeképpen kereskedelmi kapcsolatainkat az 1972-ben életbe lépett és jelenleg is érvényben levő, a legnagyobb kedvezmény elvét kölcsönösen, biztosító kereskedelmi megállapodás szabályozza. E lehetőséggel — még ha azt nem is merítették ki teljesen — a két ország vállalatai egyre tudatosabban élnek. A kereskedelmi forgalom tavaly elérte a 42,8 millió amerikai dollárt. Magyarország 28,5 millió dollár értékben exportált, míg a behozott áruk értéke 14,3 millió dollár volt. Hazánk elsősorban különböző fogyasztási cikkeket ad el a távoli országnak, ez teszi ki kivitelünk 51,0 százalékát. A kanadai étkezéseknél ma már igen közkedvelt a magyar bor, édesség. Sok kanadai magyar kempingfelszerelést visz magával hétvégi túráira. Exportunk 20 százalékát különböző alapanyagok és félkésztermékek teszik ki, mint például feldolgozott bor, gyógyszeralapanyag, stb. Valamivel nagyobb nagyságrendet képviselnek a mezőgazdasági termékek. Gép- és berendezésexportunk azonban alig éri el a teljes magyar kivitel 5 százalékát. Ezek nagy része optikai műszerekből és gépalkatrészekből áll. A hazai árukért cserébe főleg különböző alapanyagokat és félkésztermékeket vásárolunk, így nyers marhabőrt, cellulózt, vegyipari alapanyagokat. Ezek adják kereskedelmi behozatalunknak körülbelül 86 százalékát Az egyszerű árucsere-forgalmon túlmenően a két ország szakemberei már kidolgozták a magasabb fokon együttműködés formáit is. Kanadai vállalatok igen nagy érdeklődést mutatnak a magyar beruházásokban való részvétel iránt. A paksi atomerőműhöz szelepeket és szerelvényeket szállítottak 5,4 millió dollár értékben. Ezenkívül említésre méltó még az a csiszolókorongot gyártó technológia és gépsor, amelyet hazánk 3,6 millió dollár értékben vásárolt. A kooperációs együttműködés ugyan nem tekint vissza hosszú múltra a két ország között, de az elmúlt egy évben négy olyan megállapodás is született, amelyekkel a magyar vállalatok meg tudnak jelenni kanadai, illetve harmadik piacokon. Az együttműködés külön területének számít a mezőgazdaság. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1977-ben szerződést kötött a Kanadai Szövetségi Mezőgazdasági Minisztériummal. Ekkor jött létre az a megállapodás, amelynek értelmében a két fél létrehozott egy állategészségügyi vegyes bizottságot, ennek működését később a picis területekre, így a növénytermesztésre is kiterjesztették. Rendszeres együttműködés alakult ki a vetőmagtermesztésben, s az állattenyésztésben is. A tervek szerint az illetékes magyar vállalatok közös mezőgazdasági cégeket kívánnak létrehozni kanadai partnereikkel. A kereskedelmi kapcsolatok fejlődését jelzi, hogy idén első ízben a magyar termékek is megjelennek majd az edmontoni nemzetközi kiállításon. A magyar—kanadai kulturális együttműködés az 1970-ben megkötött keretmegállapodással kezdődött, majd az újabb egyezmények lehetővé tették ösztöndíjasok cseréjét, szakemberek kölcsönös látogatását. Ma már évente három kanadai ösztöndíjast fogadunk hazánkban és ugyanenynyit küldhetünk mi is az északamerikai államba. A kanadai rádió és televízió rendszeresen sugároz magyar filmeket, zenei felvételeket. Az elmúlt évben, a Bartók-centenárium alkalmából a montreáli rádió 75, a torontói pedig 16 Bartók-felvételt sugárzott. Puja Frigyesnek, hazánk külügyminiszterének mostani kanadai látogatása minden bizonnyal a meglevő kapcsolatok elmélyítéséhez vezet. A két ország politikai együttműködésének jó alapot ad, hogy már évek óta — jóllehet, alacsonyabb szinten — rendszeressé váltak a külügyi konzultációk. ti. F. P. Kapcsolataink Kanadával Mugabe Athénba érkezett (MTI) Robert Mugabe, Zimbabwe miniszterelnöke hétfőn, párizsi látogatását befejezve, Athénba érkezett európai körútjának folytatására. Mugabe háromnapos párizsi látogatása során jegyzőkönyvet írt alá, amelynek értelmében Franciaország 317 millió frankos hitelt nyújt Zimbabwének előnyös feltételek mellett. Mugabe kijelentette, hogy Zimbabwe fegyvereket is akar vásárolni Franciaországtól. Mugabe párizsi megbeszéléseinek fő témája volt a namíbiai kérdés, Franciaország ugyanis tagja annak a nyugati „kapcsolatfenntartó csoportnak”, amely Dél-Afrika és a „frontállamok” között közvetítő tevékenységet folytat. De Mita bemutatta pártja új vezető gárdáját (MTI) Ciriaco de Mita, az Olasz Kereszténydemokrata Párt főtitkára a pártegység demonstrálására szólított fel, amikor bemutatta pártja új vezető gárdáját. A novemberi országos tanácskozáson, majd a májusi pártkongresszuson sokat emlegetett megújulás de Mita által értelmezett modellje megfigyelők szerint nem más, mint visszatérés az 50-es évek nyitásához, amikor az akkori pártvezetés a különböző területek szakértőire támaszkodva kívánt dolgozni. De Mita legnagyobb „újítása”, hogy létrehozta a titkárság tanácsadó bizottságát. A párt politikai irodájába hat olyan személyiség került, akik a pártkongresszuson de Mita útját egyengették a főtitkárság felé. Fanfani és Andreotti mellett helyet kapott a Dorottyás-csoporthoz tartozó Antonio Cava, a Zaccagnini táborban levő Antonio Gallotti, Martinazzoli Fermo Mino és Giovanni Galloni. Az utóbbit, akit úgy tartanak számon, mint a párt balszárnyának elméletileg legképzettebb képviselőjét, de Mita a párt újságjának, az 1l Popolnak a vezetésével is megbízta. A tíztagú politikai irodában — amelynek hivatalból tagja a főtitkár, a főtitkárhelyettes, valamint a párt elnöke (a jelen esetben Piccoli), a képviselőház és a szenátus pártcsoportjának vezetője, Gerardo Bianco, illetve Giorgio de Giuseppe — egyetlen helymaradt betöltetlen, a főtitkárhelyettesé. Új nevek kerültek több osztály élére. Valamennyi változásnál háttérbe kerültek, vagy egyenesen kiszorultak a főtitkári pozícióért harcot folytatott Forlani hívei. Brezsnyev vietnami kitüntetése (MTI) „Határozott hívei vagyunk a nemzetközi feszültség enyhítésének, a tárgyalásoknak, amelyeket az államközi kapcsolatok normalizálása, a fegyverkezési verseny megállítása érdekében folytatnak” — jelentette ki hétfőn Moszkvában Leonyid Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára, államfő abból az alkalomból mondott beszédet, hogy Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt főtitkára a Kremlben átnyújtotta neki a Vietnami Szocialista Köztársaság legmagasabb kitüntetését, a Ho Si Minh-rend első fokozatát és a Vietnami Szocialista Köztársaság Hősének érmét. A kiüntetést a múlt évben adományozták Leonyid Brezsnyevnek, 75. születésnapja alkalmából. „Olyan tárgyalásokat akarunk, amelyeket nem a katonai előkészületek leplezésére folytatnak, hanem azért, hogy konkrét, mindkét fél számára elfogadható, a katonai konfliktusok veszélyét csökkentő megállapodásokat érjenek el — mondotta. — Készek vagyunk arra, hogy ezek során figyelembe vegyük és tiszteletben tartsuk partnereink jogos érdekeit — olyan mértékben, ahogy tőlük is elvárjuk természetes és jogos érdekeink számításba vételét” — mondotta Brezsnyev. Le Duan a kitüntetést átnyújtva méltatta az SZKP KB főtitkárának több mint fél évtizedes aktív és gyümölcsöző tevékenységét. Brezsnyev a kitüntetést megköszönve, ugyancsak méltatta a két nép állandóan erősödő barátságát, együttműködését, amely évről évre erősödik és szélesedik. Brezsnyev és Le Duan a nap folyamán megbeszélést tartott, amelyen áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és nemzetközi kérdéseket is érintettek. Le Duan rámutatott arra, hogy a VKP és az ország népe a vietnami külpolitika sarkkövének tekinti a Szovjetunióval folytatott sokoldalú együttműködés továbbfejlesztését. Hangsúlyozták, hogy célszerű volna szorosabban összehangolni a két ország népgazdasági terveit, hatékonyabbá tenni a gazdasági együttműködést, még jobban kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket. Brezsnyev és Le Duan megállapította, hogy a Szovjetunió és Vietnam jószomszédi kapcsolatokat kíván fenntartani minden országgal, és fejleszteni akarja a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködést. Nagy figyelmet szenteltek a délkelet-ázsiai helyzetnek, rámutatva arra, hogy a térségben továbbra is feszültség uralkodik. Brezsnyev és a Szovjetunió maradéktalan támogatásáról biztosította Vietnamnak, Laosznak és Kambodzsának azt a törekvését, hogy a térségben felmerült vitás kérdéseket tárgyalások útján oldják meg. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió szeretné, ha Délkelet-Ázsia mielőbb a béke és a stabilitás övezetévé válnék. Szovjetunió (MTI) Az SZKP Központi Bizottsága által elfogadott élelmiszerprogram jelentőségét méltatta, a végrehajtással kapcsolatos feladatokról beszélt Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének ,hétfőn Moszt Szkibasimegtartott ülésén. Brezsnyev annak kapcsán szólalt fel, hogyaz elnökség megvitatta, milyen feladatok hárulnak a tanácsokra a KB határozatának végrehajtása során. Az SZKP KB főtitkára rámutatott: a tanácsokra igen nagy munka hárul az élelmiszerprogram végrehajtásában, hiszen az alkotmányos előírásoknak megfelelően a helyi tanácsok testesítik meg a területi és az ágazati igazgatás egységét. „A mezőgazdaság és az agráripari komplexum többi területének legfőbb irányító szerve a plénum határozata értelmében az agráripari egyesülések tanácsai lesznek — mondotta. ------------------------------ ---------------------------------------------- — — E tanácsok munkáját a választott tanácstagoknak kell rendszeresen irányítaniuk és ellenőrizniük. És ez azt jelenti, hogy jelentős mértékben megnövekszik a különböző szintű tanácsok felelőssége, szélesednek az előttük álló feladatok. ^ * Munkájuk fő irányát most amiatt tell terintenie, hogy növekedjék a mezőgazdasági termékek termelése, emelkedjék minden egyes kolhoz és szovhoz munkájának színvonala a tervfeladatok végrehajtásában — mondotta Leonyid Brezsnyev és a tanácsok feladati közé sorolta a háztáji és a kisegítő gazdaságok fejlesztésének segítését is. Az SZKP KB főtitkára hétfőn a Kremlben magas kitüntetéseket nyújtott át párt- és állami vezetőknek, valamint másoknak. Többen azért kaptak kitüntetést, mert sokat tettek a mezőgazdaság fellendítéséért., [ívH yrb Növekszik a tanácsok felelőssége Belisario Betancur Bolívia új államfője (MTI) Belisario Betancur, a Konzervatív Párt jelöltje nyerte meg a vasárnap Kolumbiában megtartott választásokat, s a következő, 1986-ig tartó négyéves időszakban ő lesz az ország elnöke — közölték hétfőn hivatalosan Bogotában. Betancur 2 557 000 szavazatot szerzett, míg legnagyobb riválisa, Alfonso Lopez Michelsen 2 194 000 szavazatot kapott. A szavazatokért a következő négy jelölt versengett: Alfonso López Michelsen, egykori elnök, a hatalmon levő Liberális Párt képviselője, Belisario Betancur, a Konzervatív Párt jelöltje, Carlos Galán, az Új Liberbalizmus Frakció és Gerardo Molina, a Baloldali Front jelöltje. A választásokat rendkívüli biztonsági intézkedések sorozata és meglehetősen gyér érdeklődés jellemezte Nem hivatalos adatok szerint a 13 millió választásra jogosult állampolgár közül alig ötmillió járult az urnák elé. A hadsereget és a biztonsági erőket már nyolc nappal ezelőtt teljes riadókészültségbe helyezték a ,,közrend szavatolására” és az M—19 gerillamozgalom által kilátásba helyezett akciók megakadályozására