Magyar Hírlap, 1982. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

21982. JÚNIUS 1. KEDD NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap KÜLFÖLDI LAPOKBÓL aPIIBAG Az iraki—iráni háború további esz­kalációja, például az iráni csapatok iraki területre történő behatolása — amiről mostanában szó esik — újabb résztvevőket kapcsolna be a háború­ba — állapítja meg a moszkvai Prav­da hétfői kommentárja. A két éve tar­tó háború most újabb szakaszába lépett. A kérdés az, vajon átlépi-e az iraki határt az iráni hadsereg, foly­tatja-e a hadműveleteket, vagy az 1980-as status quo helyreállítása meg­nyitja-e az utat a békés rendezéshez? Az SZKP lapja leszögezi: a Szovjetunió kezdettől fogva az értelmetlen vérontás ellen foglalt állást, s a békés rendezést szor­galmazta. Szovjet részről már a háború kirobbanásának első idő­szakában rámutattak, hogy a fegyveres konfliktus csakis az imperialista erőknek kedvez. A háború az imperialista erőknek jól jött, hiszen Irakot is, Iránt is kikapcsolta a Közel- és Közép- Keleten az imperializmus és cio­nizmus ellen folyó aktív harcból. Ez idő alatt az Egyesült Államok támaszpontrendszert épített ki, a Perzsa-öböl környékén megerősí­tette katonai jelenlétét, a bizton­ság szavatolására hivatkozva. Az a benyomás alakult ki, hogy egyesek szívesen vennék, ha a konfliktus arabközivé szélesedne, hiszen Irakot Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Arábia támogatja, míg Irán mellé állt Szíria, Líbia, Al­géria, a JNDK. Fennáll tehát a veszély, hogy ha az iráni csapa­tok átlépik Irak határát, más arab országok is belépnek a há­borúba. Washington és Tel Aviv számára ez azzal az előnnyel jár­na, hogy a közel-keleti konfllik­­tus valós — és mindmáig rende­zetlen — problémái feledésbe merülnének. TIME Az amerikai kormányzat továbbra is sürgeti nyugat-európai szövetsége­seinél a Szovjetuniónak szóló nyugati hitelnyújtás korlátozását — tűnik ki abból az interjúból, amelyet Reagan amerikai elnök adott az amerikai hír­magazinnak. Reagan az egymást követő nyu­gati csúcstalálkozók — a ver­­sailles-i gazdasági tanácskozás, valamint a NATO-csúcs — egyik alapvető témájának tüntette fel a hitelkorlátozások megvitatását és azt állította, hogy az általa ja­vasolt intézkedések a jelenlegi helyzetben „igen hatásosak le­hetnek”. A stratégiai fegyverkorlátozási tárgyalások kérdésére térve Rea­gan közölte, hogy biztatónak tart­ja Brezsnyevnek a tárgyalásokra vonatkozó válaszát. „Remélem, hogy mielőbb megállapodásra jutunk a Szovjetunióval” — mondta. Az elnök azt hangoztat­ta, hogy „őszinteséggel és jóaka­rattal” ül a tárgyalóasztalhoz, és kifejezte reményét, hogy a hala­dás a megbeszéléseken „gyorsabb lesz annál, mint amire sokan szá­mítanak”. Reagan egyben reményét fejez­te ki, hogy a stratégiai fegyver­korlátozási tárgyalások — bár, mint mondta, sem azok időpont­járól, sem azok időtartamáról nem született döntés — június végén elkezdődhetnek. (Időközben ismeretessé vált a tárgyalások időpontja.­­ A szerk.) Reagan ismét a nyugati szövet­ségesek megértését kérte gazda­ságpolitikájához. Az európai partnerekben komoly ellenveté­seket kiváltó programot az elnök úgy állította be, mint az inflá­ció elleni harc legjobb módszerét. Xeralb­­aásk tribunc A radikális megoldás H­atalmas erdőségeiről, zord ég­hajlatáról, ritka természeti szépségeiről híres a tőlünk több ezer kilométerre, igen nagy terü­leten fekvő Kanada. Keveset tu­dunk róla, az észak-amerikai kon­tinensről rendszerint mindenki­nek az Egyesült Államok jut eszébe. Pedig az utóbbi időben Ottawa is egyre erőteljesebben hallatja hangját a nemzetközi kérdésekben, dinamikusan fejlő­dő gazdasága pedig igen jó lehe­tőségeket kínál mindazon orszá­goknak, amelyek együtt akarnak működni e kontinensnyi állam­mal. Ennek sorába tartozik hazánk is. Kissé ugyan megkésve, de vé­gül is a két ország még időben látott hozzá kapcsolatainak fej­lesztéséhez. Az első külügymi­niszteri látogatásra tavaly került sor, dr. Mark R. MacGuigant lát­hattuk vendégül. A diplomáciai kapcsolatok felvétele — 1964. jú­nius 11-e — óta számos küldött­ség járt kölcsönösen a másik ha­zájában. Sor került a törvényho­zók közvetlen tapasztalatcseréjé­re, a szakminiszterek pedig igye­keztek lerakni a gazdasági együtt­működés alapjait. Ez utóbbiak eredményeképpen kereskedelmi kapcsolatainkat az 1972-ben élet­be lépett és jelenleg is érvény­ben levő, a legnagyobb kedvez­mény elvét kölcsönösen, biztosító kereskedelmi megállapodás sza­bályozza. E lehetőséggel — még ha azt nem is merítették ki tel­jesen — a két ország vállalatai egyre tudatosabban élnek. A ke­reskedelmi forgalom tavaly elérte a 42,8 millió amerikai dollárt. Magyarország 28,5 millió dollár értékben exportált, míg a beho­zott áruk értéke 14,3 millió dol­lár volt. Hazánk elsősorban kü­lönböző fogyasztási cikkeket ad el a távoli országnak, ez teszi ki ki­vitelünk 51,0 százalékát. A ka­nadai étkezéseknél ma már igen közkedvelt a magyar bor, édes­ség. Sok kanadai magyar kem­pingfelszerelést visz magával hétvégi túráira. Exportunk 20 százalékát különböző alapanya­gok és félkésztermékek teszik ki, mint például feldolgozott bor, gyógyszeralapanyag, stb. Valami­vel nagyobb nagyságrendet kép­viselnek a mezőgazdasági termé­kek. Gép- és berendezésexpor­tunk azonban alig éri el a teljes magyar kivitel 5 százalékát. Ezek nagy része optikai műszerekből és gépalkatrészekből áll. A hazai árukért cserébe főleg különböző alapanyagokat és félkésztermékeket vásárolunk, így nyers marhabőrt, cellulózt, vegyipari alapanyagokat. Ezek adják kereskedelmi behozata­lunknak körülbelül 86 százalékát Az egyszerű árucsere-forgalmon túlmenően a két ország szakem­berei már kidolgozták a maga­sabb fokon együttműködés for­máit is. Kanadai vállalatok igen nagy érdeklődést mutatnak a ma­gyar beruházásokban való rész­vétel iránt. A paksi atomerőmű­höz szelepeket és szerelvényeket szállítottak 5,4 millió dollár ér­tékben. Ezenkívül említésre mél­tó még az a csiszolókorongot gyártó technológia és gépsor, amelyet hazánk 3,6 millió dollár értékben vásárolt. A kooperációs együttműködés ugyan nem tekint vissza hosszú múltra a két or­szág között, de az elmúlt egy év­ben négy olyan megállapodás is született, amelyekkel a magyar vállalatok meg tudnak jelenni kanadai, illetve harmadik piaco­kon. Az együttműködés külön terü­letének számít a mezőgazdaság. A Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium 1977-ben szer­ződést kötött a Kanadai Szövet­ségi Mezőgazdasági Miniszté­riummal. Ekkor jött létre az a megállapodás, amelynek értelmé­ben a két fél létrehozott egy ál­lategészségügyi vegyes bizottsá­got, ennek működését később a picis területekre, így a növénytermesz­tésre is kiterjesztették. Rendsze­res együttműködés alakult ki a vetőmagtermesztésben, s az állat­­tenyésztésben is. A tervek sze­rint az illetékes magyar vállala­tok közös mezőgazdasági cégeket kívánnak létrehozni kanadai partnereikkel. A kereskedelmi kapcsolatok fejlődését jelzi, hogy idén első ízben a magyar termé­kek is megjelennek majd az ed­­montoni nemzetközi kiállításon. A magyar—kanadai kulturális együttműködés az 1970-ben meg­kötött keretmegállapodással kez­dődött, majd az újabb egyezmé­nyek lehetővé tették ösztöndíja­sok cseréjét, szakemberek köl­csönös látogatását. Ma már éven­te három kanadai ösztöndíjast fo­gadunk hazánkban és ugyaneny­­nyit küldhetünk mi is az észak­amerikai államba. A kanadai rá­dió és televízió rendszeresen su­gároz magyar filmeket, zenei fel­vételeket. Az elmúlt évben, a Bar­­tók-centenárium alkalmából a montreáli rádió 75, a torontói pe­dig 16 Bartók-felvételt sugárzott. P­uja Frigyesnek, hazánk kül­ügyminiszterének mostani ka­nadai látogatása minden bi­zonnyal a meglevő kapcsolatok elmélyítéséhez vezet. A két ország politikai együttműködésének jó alapot ad, hogy már évek óta — jóllehet, alacsonyabb szinten — rendszeressé váltak a külügyi konzultációk. ti. F. P. Kapcsolataink Kanadával Mugabe Athénba érkezett (MTI) Robert Mugabe, Zim­babwe miniszterelnöke hétfőn, párizsi látogatását befejezve, Athénba érkezett európai körút­jának folytatására. Mugabe há­romnapos párizsi látogatása so­rán jegyzőkönyvet írt alá, amely­nek értelmében Franciaország 317 millió frankos hitelt nyújt Zim­babwének előnyös feltételek mel­lett. Mugabe kijelentette, hogy Zimbabwe fegyvereket is akar vá­sárolni Franciaországtól. Mugabe párizsi megbeszélései­nek fő témája volt a namíbiai kérdés, Franciaország ugyanis tagja annak a nyugati „kapcso­latfenntartó csoportnak”, amely Dél-Afrika és a „frontállamok” között közvetítő tevékenységet folytat. ­ De Mita bemutatta pártja új vezető gárdáját (MTI) Ciriaco de Mita, az Olasz Kereszténydemokrata Párt főtit­kára a pártegység demonstrálásá­ra szólított fel, amikor bemutatta pártja új vezető gárdáját. A no­vemberi országos tanácskozáson, majd a májusi pártkongresszu­son sokat emlegetett megújulás de Mita által értelmezett modell­je megfigyelők szerint nem más, mint visszatérés az 50-es évek nyitásához, amikor az akkori pártvezetés a különböző területek szakértőire támaszkodva kívánt dolgozni. De Mita legnagyobb „újítása”, hogy létrehozta a tit­kárság tanácsadó bizottságát. A párt politikai irodájába hat olyan személyiség került, akik a pártkongresszuson de Mita útját egyengették a főtitkárság felé. Fanfani és Andreotti mellett he­lyet kapott a Dorottyás-csoport­­hoz tartozó Antonio Cava, a Zac­­cagnini táborban levő Antonio Gallotti, Martinazzoli Fermo Mi­no és Giovanni Galloni. Az utób­bit, akit úgy tartanak számon, mint a párt balszárnyának elmé­letileg legképzettebb képviselőjét, de Mita a­ párt újságjának, az 1l Popolnak a vezetésével is meg­bízta. A tíztagú politikai irodá­ban — amelynek hivatalból tagja a főtitkár, a főtitkárhelyettes, va­lamint a párt elnöke (a jelen eset­ben Piccoli), a képviselőház és a szenátus pártcsoportjának vezető­je, Gerardo Bianco, illetve Gior­gio de Giuseppe — egyetlen hely­­maradt betöltetlen, a főtitkár­­helyettesé. Új nevek kerültek több osztály élére. Valamennyi válto­zásnál háttérbe kerültek, vagy egyenesen kiszorultak a főtitkári pozícióért harcot folytatott Forlani hívei. Brezsnyev vietnami kitüntetése (MTI) „Határozott hívei va­gyunk a nemzetközi feszültség enyhítésének, a tárgyalásoknak, amelyeket az államközi kapcso­latok normalizálása, a fegyverke­zési verseny megállítása érdeké­ben folytatnak” — jelentette ki hétfőn Moszkvában Leonyid Brezsnyev. Az SZKP KB főtitká­ra, államfő abból az alkalomból mondott beszédet, hogy Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt főtitkára a Kremlben átnyújtotta neki a Vietnami Szocialista Köz­társaság legmagasabb kitünteté­sét, a Ho Si Minh-rend első fo­kozatát és a Vietnami Szocialista Köztársaság Hősének érmét. A kiüntetést a múlt évben adomá­nyozták Leonyid Brezsnyevnek, 75. születésnapja alkalmából. „Olyan tárgyalásokat akarunk, amelyeket nem a katonai előké­születek leplezésére folytatnak, hanem azért, hogy konkrét, mind­két fél számára elfogadható, a katonai konfliktusok veszélyét csökkentő megállapodásokat ér­jenek el — mondotta. — Készek vagyunk arra, hogy ezek során figyelembe vegyük és tisztelet­ben tartsuk partnereink jogos ér­dekeit — olyan mértékben, ahogy tőlük is elvárjuk természetes és jogos érdekeink számításba véte­lét” — mondotta Brezsnyev. Le Duan a kitüntetést átnyújt­va méltatta az SZKP KB főtitká­rának több mint fél évtizedes ak­tív és gyümölcsöző tevékenységét. Brezsnyev a kitüntetést megkö­szönve, ugyancsak méltatta a két nép állandóan erősödő barátsá­gát, együttműködését, amely év­ről évre erősödik és szélesedik. Brezsnyev és Le Duan a nap folyamán megbeszélést tartott, amelyen áttekintették a kétolda­lú kapcsolatokat és nemzetközi kérdéseket is érintettek. Le Duan rámutatott arra, hogy a VKP és az ország népe a vietnami külpo­litika sarkkövének tekinti a Szov­­jetunióval folytatott sokoldalú együttműködés továbbfejlesztését. Hangsúlyozták, hogy célszerű vol­na szorosabban összehangolni a két ország népgazdasági terveit, hatékonyabbá tenni a gazdasági együttműködést, még jobban ki­használni az ebben rejlő lehető­ségeket. Brezsnyev és Le Duan megál­lapította, hogy a Szovjetunió és Vietnam jószomszédi kapcsolato­kat kíván fenntartani minden or­szággal, és fejleszteni akarja a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködést. Nagy figyelmet szenteltek a délkelet-ázsiai hely­zetnek, rámutatva arra, hogy a térségben továbbra is feszültség uralkodik. Brezsnyev és a Szov­jetunió maradéktalan támogatá­sáról biztosította Vietnamnak, Laosznak és Kambodzsának azt a törekvését, hogy a térségben fel­merült vitás kérdéseket tárgyalá­sok útján oldják meg. Hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió szeret­né, ha Délkelet-Ázsia mielőbb a béke és a stabilitás övezetévé válnék. Szovjetunió (MTI) Az SZKP Központi Bi­zottsága által elfogadott élelmi­szerprogram jelentőségét méltat­ta, a végrehajtással kapcsolatos feladatokról beszélt Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének ,hét­főn Moszt Szkibasi­­megtartott ülé­sén. Brezsnyev annak kapcsán szólalt fel, hogy­­az elnökség meg­vitatta, milyen feladatok hárul­nak a tanácsokra a KB határoza­tának végrehajtása során. Az SZKP KB főtitkára rámuta­tott: a tanácsokra igen nagy munka hárul az élelmiszerprog­ram végrehajtásában, hiszen az alkotmányos előírásoknak megfe­lelően a helyi tanácsok testesítik meg a területi és az ágazati igaz­gatás egységét. „A mezőgazdaság és az agráripari komplexum töb­bi területének legfőbb irányító szerve a plénum határozata ér­telmében az agráripari egyesülé­sek tanácsai lesznek — mondotta. ------------------------------ ---------------------------------------------- — — E tanácsok munkáját a válasz­tott tanácstagoknak kell rendsze­resen irányítaniuk és ellenőriz­niük. És ez azt jelenti, hogy je­lentős mértékben megnövekszik a különböző szintű tanácsok felelős­sége, szélesednek az előttük álló feladatok. ^ * Munkájuk fő­ irányát most am­­­iatt t­ell­­ terintenie, hogy növe­kedjék a mezőgazdasági termé­kek termelése, emelkedjék min­­den egyes kolhoz és szovhoz mun­kájának színvonala a tervfelada­tok végrehajtásában — mondotta Leonyid Brezsnyev és a tanácsok feladati közé sorolta a háztáji és a kisegítő gazdaságok fejlesztésének segítését is. Az SZKP KB főtitkára hétfőn a Kremlben magas kitüntetése­ket nyújtott át párt- és állami ve­zetőknek, valamint másoknak. Többen azért kaptak kitüntetést, mert sokat tettek a mezőgazda­ság fellendítéséért., [ívH­ yrb Növekszik a tanácsok felelőssége Belisario Betancur Bolívia új államfője (MTI) Belisario Betancur, a Konzervatív Párt jelöltje nyerte meg a vasárnap Kolumbiában megtartott választásokat, s a kö­vetkező, 1986-ig tartó négyéves időszakban ő lesz az ország elnöke — közölték hétfőn hivatalosan Bogotában. Betancur 2 557 000 szavazatot szerzett, míg legna­gyobb riválisa, Alfonso Lop­ez Michelsen 2 194 000 szavazatot kapott. A szavazatokért a következő négy jelölt versengett: Alfonso López Michelsen, egykori elnök, a hatalmon levő Liberális Párt kép­viselője, Belisario Betancur, a Konzervatív Párt jelöltje, Carlos Galán, az Új Liberb­alizmus Frak­ció és Gerardo Molina, a Balol­dali Front jelöltje. A választásokat rendkívüli biz­tonsági intézkedések sorozata és meglehetősen gyér érdeklődés jel­lemezte Nem hivatalos adatok szerint a 13 millió választásra jo­gosult állampolgár közül alig öt­millió járult az urnák elé. A had­sereget és a biztonsági erőket már nyolc nappal ezelőtt teljes riadó­­készültségbe helyezték a ,,köz­rend szavatolására” és az M—19 gerillamozgalom által kilátásba helyezett akciók megakadályozá­sára

Next