Magyar Hírlap, 1982. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-05 / 208. szám

A ló neve: Újságíró Különleges tudakozó? — Egyházhetven-egyszáz? — Igen, tessék. — Szíveskedjék elmondani Bárdos György fogathajtó bajnokunk lovainak a nevét. —Csak az egyiket tudom: Újságíró ... — Köszönöm... És azt tetszik-e tudni, hogy hol a legmélyebb a Balaton? — Kis türelmet! Nos, vagy a hölgy unt meg engem, vagy én a várakozást, vagy önmagától bontott a vonal, de a hölgy többé nem jelentkezett. Pedig második kérdésemet viszonylag egyszerűnek hittem, azt gondoltam, azonnal kapom a választ. Újból tárcsáztam a számot. — Különleges tudakozó? — Tessék. — Szíveskedjék megmondani: hány hónapra születnek a kisdedk? — Hívja az állatkertet. Kattanás. A hölgy, mint aki jól végezte dolgát, befejezettnek nyilvánította a beszélgetést. Miután minden hívott hölgy előre mondja a munkaasztala számát — amit persze a hívó véletlenül sem szokott megjegyezni —, még csak nem is reklamálhatok. Tudomásul veszem, hogy majd az állatkertben megmondják: hány hónapra születnek a kiscicák. A tudakozó és névsorszerkesztési hivatal vezetője, Török Mihály ad választ, no nem a cicákra vonatkozóan, hanem arra, vajon miféle kérdésekkel fordulnak az átlag pesti polgárok a különleges tudakozóhoz. — Megkérdezték már tőlünk, hogy mennyi a rákóczifalvai tsz elnökének a fizetése. Korrektek voltunk. Felhívtuk, mire ő kedvesen közölte, hogy ezt még a feleségének sem árulja el ... Igaza volt, nem is zaklattuk tovább. Aztán, hogy Dunaújváros focicsapata melyik évben és kitől kapott ki 22:0-ra? Nem tudtuk. A különleges tudakozó persze van, amire válaszolni is tud, ám ezek a kérdések, egyáltalán nem különlegesek. Ilyen például, hogy milyen filmet játszanak a Szikra moziban? Olyanokra, amik különlegesnek mondhatók, mint a lovak nevei, vagy a cicák születése, vagy a Balaton mélysége, arra nem. Éppen ezért mintegy esztendeje új szolgáltatás vette kezdetét a postán, a Tourinform, amelyről Török Mihály is nagyobb lelkesedéssel beszél: — A Tourinform hasznos és behatárolható szolgáltatás. Jól mutatja ezt, hogy például a jövő esztendő közepéig már tudjuk, hogy a Csongrád megyei Idegenfogalmi Hivatal milyen programokat kínál vendégeinek. Ha a Tourinformot fölhívja valaki, akár külföldről is, hogy mit tehet Szegeden márciusban, mi már mondjuk is. És ha akarja, küldjük a programot. — Megpróbálom ... — Tessék, kérdezzen bármit munkatársaimtól! — Halló, Tourinform? — Parancsoljon. — Milyen idő van Párizsban? — Enyhén szeles, de süt a nap. Ez jellemző most Franciaországra, de ha a napokban utazik, vigyen felöltőt, mert valószínűleg hűvösebbre fordul. — Kivel beszélek? — Mi a munkánkhoz adjuk a nevünket! Madarász Ernő vagyok. — Beszél nyelveket? — Olaszt és németet. Az idegenek többsége németül kérdez. — Miket? — Amit csak el tud képzelni! A múltkor egy német hölgy fogat akart húzatni. Hova menjen? Megkérdeztük, hol van, s a legközelebbi rendelő címét megadtuk. Avagy egy másik alkalommal riadtan telefonáltak, szintén németül,, hogy az IBUSZ-lakásban, ahova küldték őket, nincs otthon senki. Mit tegyenek? — Nos, mit tettek? — Megkértük, hogy 15 perc múlva ismét hívjanak, s addigra szereztünk számukra egy másik közeli címet. De megmondjuk a külföldi telefonszámokat is ugyanúgy, mint a vonat-, repülőgép-indulások idejét. Közvetlen vonalunk van a MÁV-hoz, a Ferihegyre, a Volánhoz, az IBUSZ- hoz. — Kérdeztek-e már olyat, amire nem tudtak válaszolni? — Igen. Természetesen külföldiek érdeklődnek az után, hogy hol szórakozhatnak olyan helyen, ahol... Tudja?! — Igen, tudom. Illetve bocsánat, én sem tudom ... Más téma: hány hívást kaptak az egy esztendő alatt? — Naponta mintegy ezret. — Köszönöm, viszonthallásra. És vigyek felöltőt Párizsba? — Feltétlen, uram! Viszonthallásra — vödrös — Kétmillió a társadalmi tulajdonból 13) Betonacél feketefuvarban Egyre többen vállalkoznak rá a fővárosban is, hogy önerőből teremtsék meg otthonukat. A megnövekedett építkezési kedvet — olykor az ellátás zavarai miatt — alaposan kihasználják az ügyeskedők. Ez történt a 43. számú Állami Építőipari Válalat vashajlító üzemében is. A társadalmi tulajdont éveken át károsító társaság tavaly augusztus 11-én bukott le. Történt, hogy a korábbi művezető, Fülöp Károly nyugdíjba ment, s utódjának, Nagy Ernőnek feltűnt, hogy egyes fuvarok közül nincs valami rendben. Azon a napon szólt is a gépkocsivezetőnek: ne induljon el, várja meg őt. De mire a művezető térült-fordult, a teherautó már elhajtott. Nagy azonnal jelentette az esetet a főépítésvezetőnek, így kiderült, hogy a rakományt egy épülő társasházhoz vitték, a XI. kerületbe. És mivel gyanítható volt, hogy nem először fordul elő ilyesmi, a vállalat feljelentést tett a rendőrségen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya megállapította, hogy a vashajlító __________________________ _______ üzem területéről 1976-tól tavaly augusztusig több mint 20 vagon betonacélt vittek ki feketefuvarban, a lakatosüzemből pedig nagyobb értékben kazánszerelvényeket loptak el, összességében több mint 2 millió forint kárt okoztak a közös vagyonban. A szállítások legalizálásához az üzem volt vezetője, az 55 éves Lukácsi György és az akkori művezető Fülöp Károly hamis bizonylatokat állított ki. A nagyobb tételű szállítmányokat a 42 éves Fehér János gépkocsivezető és a 30 éves Mlinárik József rakodó vitte társaival az orgazdákhoz. És, hogy egy esetleges közúti ellenőrzésnél se bukjanak le, a vállalat garázsából ,,beszereztek” maguknak menetleveleket. Állandó megrendelőik közé tartozott például a 45 éves Csörgő Mihály, a 37 éves Palló Károly, a 35 éves Pintér János. Mindhárman iparengedély nélkül voltak építési vállalkozók, és elsősorban társasházak kivitelezését végezték. Pallónak ráadásul iparjogosítványa, de még szakképzettsége sem volt ehhez a munkához, hiszen tanult mestersége mechanikai műszerész. Gyakran adtak el a lopott anyagokból a 34 éves Posch Vilmosnak is, aki állandó munkát soha nem vállalt, inkább különböző építési vállalkozóknak lett az anyagbeszerzője. Fehérék Posch rendelésére egyenesen az építkezésekhez vitték a lopott betonacélt. Az „anyagbeszerző” nem kis hasznot húzott ezekből az üzletekből, mivel Fehérék a hivatalos árnál jóval olcsóbban adták az anyagokat, ő meg persze majdnem a valódi áron adta tovább. A gépkocsivezető a befolyt pénzek felét vagy Lukácsinak, vagy Fülöpnek adta, a többin osztozott a rakodókkal. Lukácsi például több mint 270 ezer, Fülöp pedig 253 ezer forinthoz jutott ily módon. A bűnszövetségben, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás alapos gyanúja miatt negyvennél több ember ellen folyik a vizsgálat. Nyolcan előzetes letartóztatásban vannak. B. K. Szeptember 26-tól Téli menetrend Naptáraink már a meteorológiai ősz napjait jelzik, óráinknak pedig három hét múlva kell viszszatérniük az eredeti közép-európai időszámításra. Óraigazítás: szeptember 26-án, vasárnap éjjel 1 órakor, a mutatókat egy órával kell visszahajtani, 0 órára. A hathónapos nyári időszámítással jobban hasznosítottuk a napfényes nappali órákat, s ennek révén az előzetes számítások szerint mintegy 130 millió kilowattóra villamos energiát takarítottunk meg, ami 30 ezer tonna fűtőolajnak felel meg. Szeptember 26-án nálunk, és egész Európában a vasúti közlekedés téli menetrendje lép életbe. Ezért a MÁV kiadja a hivatalos menetrend 1-es számú pótfüzetét, amely közli a nemzetközi vasúti forgalomban bekövetkező, az ötnapos munka- és tanítási héttel összefüggő, valamint a Budapest és Székesfehérvár közötti pályakorszerűsítéssel érintett több mint 30 vonat indulási és érkezési idejének változásait. A 120 ezer példányban elkészülő pótfüzetet várhatóan szeptember 15-e és 20-a között vehetik át az érdekeltek díjtalanul a hivatalos menetrendkönyv 1-es számú utalványa ellenében. A Volán-autóbuszok menetrendjében feltüntetett időpontok szeptember 26-a után sem változnak, az idén kiadott MALÉV-, MAHART-menetrendek pedig már tartalmazzák az óraátállítást követő változásokat. IBI'i TUDÓSÍTÁSOK : 2. SZEPTEMBER 5. VASÁRNAP 5 Vásárnaptár A rövidítések jelentése: országos állat- és kirakó vásár: (oák): országos kirakó vásár: (ok): országos állat-* vásár: (oá): autóvásár: (av). September 1., hétfő: Bugyi, Doboz, Dunaújváros, Eger, Győr, Marcali, Miske, Nagyvázsony, Tompa, Vásárosnamény, Zalaapáti: (oák). Csongrád: (oá). Szeptember 7., kedd: Bátaszék. Beled. Nagykanizsa. Nádudvar. Recsk. Sajókaza. Szentgál. Tiszadada: (oák); Cegléd. Tapolca: (oá). Szeptember 8., szerda: Biharkeresztes. Csorna. Mezőcsát. Tiszakarád: (oák). Heves, Makó: (oá). Szeptember 1., csütörtök: Pápateszér. Sarkad: (oák), Orosháza: (oá). Szeptember 10., péntek: Alap: (oák). Szeptember 11., szombat: Szegvár, Szentlőrinc, Tószeg: (oák). Szentlőrinc: (av). Szeptember 12., vasárnap: Cibakháza, Csépa, Dabas, Nagykáta, Szabadszállás. Zagyarékas: (oák), Becsehely, Szeged-Kiskundorozsma: (ok): Baja, Békéscsaba, Dabas, Debrecen, Lajosmizse, Marcali, Miskolc, Nagykőrös, Nyíregyháza, Pécs, Siófok, Szeged, Szombathely, Tata, Veszprém, Zalaegerszeg: (av). Nyitott házak Kísérletező népművelők Szombaton és vasárnap adnak számot eredményeikről, tapasztalataikról az Országos Közművelődési Tanács és a Népművelési Intézet által három éve kezdeményezett „nyitott ház” elnevezésű közművelődési kísérletben részt vevő intézmények. Az újpalotai szabadidő-központban és a környező utcákon kaptak lehetőséget a százhalombattai, a dombóvári, a jászberényi, a jászkiséri, a jászszentlászlói, a kazincbarcikai és a zalaszentgróti művelődési házak klubjai, szakkörei, művészeti csoportjai — szövők, hímzők, fafaragók, bábkészítők, amatőr fürtösek, fúvós- és népzenészek, szakácsok, kertészkedők, bortermelők — a bemutatkozásra. Sokoldalú közművelődési munkáról adnak most képet Újpalotán. A népművelők célja: a hagyományos közművelődési intézményeket nyitottabbá, vonzóbbá tenni minden látogató számára. Ezekben a házakban a korábban kihasználatlanul álló előcsarnokokban konténerekben helyezték el a barkácsoláshoz, a szabás-varráshoz, a hímzéshez, a bábozáshoz és még sokféle szabadidős elfoglaltsághoz szükséges kellékeket, melyeket a látogatók minden megkötöttség nélkül kedvükre használhatnak. W hort ~io l \ r— Ararógité biszkós K /j ^ J : „Ez nem nizlada..." Tudósítónktól: „Ez nem hizlalda, itt csak az éhséget lehet elverni, és különben is, ezeknek a csöveseknek ez is jó ...” Az utasítást az üzletvezető adta ki a személyzetnek, s felére csökkentették a fasírtban a húst, amit azután száraz kenyérrel pótoltak. Egy kilóból nem húsz vagdalt, de negyven készült. Persze, ki is mert volna emiatt reklamálni a Budai Ifjúsági Parkban? A vendégek azt sem vették észre, hogy a vaj hiányzik a szalámis és sonkás szendvicsekről. Hatezer szenvicset kentek meg annyi margarinból, amennyiből az árkalkuláció szerint ezret lehetett volna. Nem sokat, néhány fillért csaltak mindössze a nagystílűnek egyáltalán nem nevezhető boltosok, de sok kicsi sokra megy, megvolt bőven a hasznuk. Mert a többletbevételnek csupán egy részét fizették be a Dél-budai Vendéglátóipari Vállalat kasszájába. Csöppy László, az Ifjúsági Park volt üzletvezetője fenti kijelentésének szigorúan érvényt szerzett. Alaposan ellenőrizte a szakácsokat, nehogy véletlenül is az árkalkulációnak megfelelő adagokat készítsenek. Pontosan ügyelt arra is, hogy a többletbevételek egy része a vállalat kasszájába kerüljön. Hogy menynyi, ezt pontosan megállapítani nem lehet. Amennyit az igazságügyi szakértő bizonyítani tudott, az több, mint tízezer forint. A húsz és egyéb, a bisztróban fel nem használt élelmiszereket Csöppy László az akkori Háromszív vendéglőbe szállíttatta, ahol ekkor a felesége volt az üzletvezető helyettese, és ott értékesítette. A vállalati ellenőrzés különféle szörpsűrítményekből jelentős többletet talált a büfében. Az előírtnál, s az árkalkulációban szereplő mennyiségnél ugyanis jóval kevesebb szörpsűrítményből készítették a Fantát, a Colát. Az automatát karbantartó műszerész havonta észrevette, hogy az üdítőautomata eldugult a nagy forgalom következtében. A kimért üdítőitalok mennyiségét csökkenteni nem tudták, viszont az elszámolt üvegbetét ellenére sem váltották vissza az üvegeket. Záróra után öszegyűjtötték, s ebből sem kis hasznuk származhatott. Az üzletvezető persze nem új fiú a szakmában, volt már néhány munkahelye. Gondosan ügyelt arra, hogy a többletbevétel — a nyomozás megállapításai szerint — jelentős részét vállalatának elszámolja. Úgy vélte, hogy így a belső ellenőrök is elnézőbbek lesznek, a vállalat, s ő maga is jobban jár. Ebben nem is csalódhatott, hiszen senki sem firtatta, miből származik a jelentős többlet. És persze azt sem vizsgálták, hogy a többletből mennyi kerül az üzletvezető zsebébe. A nyomozás során egyéb szabálytalanságokat is fölfedeztek. Azt például, hogy az üzletvezető néhány rokonának majdnem húszezer forint munkabért fizetett ki — jogtalanul. A fenti bűncselekmények miatt Csöpey László ellen az I—XII. kerületi Ügyészség vádat emelt. A többi között a vásárlók megkárosítása, sikkasztás, árdrágítás, csalás bűntettével vádolják. Rajta kívül még tizenegyen kerültek avádlottak padjára. A Fővárosi Bíróság büntetőtanácsa a közeljövőben hirdet ítéletet az ügyben. Hogy miként tehetünk szert egy komplett birkanyájra? Nos, mi sem egyszerűbb ennél. Hiszen aki nyitott szemmel jár-kel a világban, és figyelmessen olvassa a sajtót — s nemcsak a vezércikket falja, hanem belepillant az apróhirdetésbe is —, örömmel silabizálhatta a Nimród rejtvényújság hirdetését. Már az is örömet kelthetett, hogy a vadászújság rejtvényújságja — mint közük — ezúttal az állatok világából meríti témáját, a főnyeremény pedig egyenesen lélegzetelállító. Idézem: „Ön valóban nyájas olvasója lehet lapunknak, ha megvásárolja rejtvénymagazinunkat, mert a főnyeremény nem más, mint egy valódi bír kányái Bevallom,, szorongva várom a sorsolást. Mert mi lesz, ha egy budapesti lakos — lett légyen az vadász Egy szuszra Nyájasan vagy csupán rejtvénymegszállott — nevét húzzák ki mint boldog főnyeremény tulajdonosét. Vajon tudja-e a boldogtalan városlakó, hogy mit kell kezdeni egy jerkével, melyik az ürü, s melyik a kos, s melyiknek dukál a kolomp a nyakába? Úgy hallottam, juhászképzőt nem hirdetett az idén a TIT. És hol fogja legeltetni az állatait a gyámoltalan? Igaz, hogy a kisvállalkozások korát éljük, de nem hiszem, hogy a Fővárosi Tanács szívesen bérbe adná a Népligetet birkacélra. Bár, ha élelmes lesz az urbánus juhász, akkor vándorlegeltetéshez folyamodik, s területről területre keresi majd fel állataival a harmatos gyepet. Így idővel nem kelt majd meglepetést, ha a Rákóczi úton vagy a Maglódi úton feltűnik a nyáj kolomppal, pulival, ahogy illik. Az emberek egy ideig még összesúgnak a kampósbotot szorongató juhász láttán: „Ez a rejtvénylejtő”, de egy-két hónap elteltével a pesti juhász olyan színfoltja lesz a fővárosnak, mint a Halászbástya. És ha a pesti gyepen jól szaporodik majd a nyáj, egy-két év múlva a hirdetések között talán már azt olvashatjuk: „Juhászbojtárt állandó budapesti munkára felveszek.” (forró)