Magyar Hírlap, 1985. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-04 / 28. szám
Magyar Hírlap - népgazdaság -vilaggazdasag ms. február, hétfő 3 Február 4-től 16-ig Takarékos vásár Mindig akkor adunk hírt a téli vásárról, amikor kidugja fejét az illatos hunyor a Mecsek lankáin, már meglestük, hogy a medve kijött-e a barlangjából, de még azért javában tart a tél. Hogy mennyire lesz sikeres a vásár, az azonban mindig változó. Az idei tél bizony meglehetősen szigorú volt, elfogyott a meleg holmi, úgy hogy valamivel kevesebb árut fognak leértékelni, mint tavaly. Ez megyénként változó — van, ahol az 1983. évihez képest 70 százaléknyi, másutt 125 százaléknyi a kedvezménybe bevont portékák mennyisége. Hogy mit és" mennyiért árulnak, azt lényegében a vállalatok, szövetkezetek joga eldönteni, itt tehát nincs egységesítés. Viszont azonos az időpont: a vásár február 4-től 16-ig tart. Aligha döntögethet tehát rekordokat az idén a kereskedelem és ez nemcsak az időjárásnak, hanem az iparnak is köszönhető. Hosszan sorolhatnánk most az okokat — csupán néhány közülük : anyag- és kapacitáshiány, lassú átfutás, egyéb piaci érdekek — de tény, hogy korántsem csupán szezonális holmiból volt kevesebb az üzletekben, mint kellett volna. Míg egyéb „normális” karácsonyi roham után leül a forgalom férfiöltönyből és télikabátból, addig most januárban kifejezetten emelkedett az eladás, mert ekkorra érkeztek be a már régen megrendelt tételek. De van, amiből ekkorra sem: például fiúöltönyből és bizonyos gyermekruhákból, pulóverekből, csecsemőingecskékből. Bár ruhából, cipőből, csizmából talán nem mindenütt lesz elég, de olyan áru is lesz a kirakatokban, amelyek nemcsak télen, hanem bármikor használhatók, mint lakástextília, méteráru. Az ügyesebb cégek — bár a vásár csak február 4-én kezdődik — már jóval előbb hozzáfogtak a kiárusításhoz, mint az Aranypók férfipulóvereket, a Skála Metró nemesszőrme bundákat kínált — sikerrel. A pulóverek szinte percek alatt elfogytak, mégsem volt tülekedés. De hát vásár nem képzelhető el igazi roham nélkül. A kereskedők szerint az a fó ómen, ha ilyenkor csikorgó hideg van — mert akkor fogy az áru, de nincs nagy latyak, meg hó, mert akkor kevesebben kelnek útra. —elek — Egy hét a világgazdaságban • Túltermelés és felvásárlás Az elmúlt hét különösebb események nélkül zajlott le a devizapiacokon. A dollár gyakorlatilag változatlan jegyzéssel zárt a nyugatnémet márkával szemben, a hét közepén a lombardhitelek NSZK-beli kamatának emeléséről szóló hírt a tőzsdék nyugodtan fogadták. Igaz, a Bundesbank elnöke szükségesnek is tartotta hangsúlyozni, hogy nem márkavédő akcióról van szó — arra a valuta nem szorul rá —, hanem arról, hogy ösztönözni szeretnék a bankokat a hitelkonstrukció használatára. (A lombardhiteleknél a kereskedelmi bankok a jegybanktól zálogba helyezett értékpapírok ellenében kapnak kölcsönt.) Nem változott jelentősen a dollár a francia frankhoz mérve sem. Árfolyama viszont — szembetűnő gazdasági okok miatt — egyszázalékos mértékben erősödött a svájci frankkal és a japán jennel szemben. Hétfőn az angol kereskedelmi bankok 2 százalékponttal 14 százalékosra emelték az úgynevezett alapkamatot. Ez az akció — rövid időn belül a harmadik — végül is megállította a font értékének mérséklődését, az elmúlt héten az angol valuta a dollárhoz képest 1százalékot nyert. A héten tette közzé az EGK brüsszeli bizottsága javaslatait az integráción belül 1985 áprilisától egy évig érvényesült felvásárlási árakra. A közös mezőgazdasági politika értelmében ezeknek az áraknak a szintje jelenti a termelők számára a garantált jövedelmet és egyben a termelés ösztönzésének vagy visszafogásának mértékét. A felvásárlási árak meghatározása persze mindig közgazdasági és politikai érvek ütközőpontja volt. Abban az esetben ugyanis, ha Brüsszel a termelői költségek teljes növekményét a felvásárlási árakban elismeri, a gazdaságtalanul megtermelt közös piaci terményfelesleg kialakulását segíti elő. Nem független az ármegállapítás a világpiaci prognózisoktól sem. Ha valamely termékben világméretekben is felesleg várható, úgy az EGK-nak kétségkívül az az érdeke, hogy a túltermelés terheiből minél kevesebbet vállaljon magára, a közösségi költségvetésre. (Különösen érthető az óvatosság 1984 után, amikor a mezőgazdasági büdzsé kiadásai pénzügyi csőddel fenyegették az integrációt.) A felvásárlási árak megállapításának folyamatában a bizottság tervezetének nyilvánosságra hozatala mindenképpen csak az első lépés. Az is gyanítható, hogy a termelők képviselői csakúgy, mint a „technokrata” bizottsági szakértők, tisztában vannak a vita szabályaival, azzal, hogy az elején egy kicsit mindkét félnek illik blöffölni. A termelők a maguk részéről 4,5 százalékos áremelést tartanak elengedhetetlennek, alighanem tudva, hogy ennyit amúgy sem fognak kapni.) Az ütemet és általában a támogatások összegét a közösségi elszámolási egységben, az ECU-ban mérik, ez az árfolyamváltozás függvényében dollárban kifejezve több és kevesebb egyaránt lehet. Egy dollár jelenleg mintegy 1,4 ECU-t ér.) A bizottság induló javaslata sem jelenti a legutolsó lehetséges variációt. Ezzel együtta várható világpiaci helyzet szempontjából is figyelemre méltó, hogy Brüszszel a mezőgazdasági árszínvonal változatlanul hagyását kéri, ezen belül azonban fontos termékek esetében árcsökkentést javasol. A közzétett javaslatok szerint a kemény árintézkedésekre azért van szükség, mert ellenkező esetben a Közös Piac mezőgazdasági túltermelése 1990-re tovább nőne és elviselhetetlen mértékeket érne el. Ami például a húspiaci helyzetet illeti, az a közösségi szakértők számára csaknem katasztrofálisnak tűnik. 1984 végén az integráció 300 000 tonna marhahúst volt kénytelen raktározni, ez a mennyiség 65 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A szubvencionált közös piaci marhahús megjelenése a világpiacon minden konkurrens szállítónak gondot okoz, a fejlett tőkés országok közül az USA, Kanada és Ausztrália érzi elsősorban hatását. A gond súlyára jellemző, hogy az EGK nem ritkán 100 százalékos támogatásban részesíti marhahúsexportját, így persze könnyű a világpiacon versenyképes árakon jelentkezni. Gonda György — Szentgáli Péter . ■ . ... | | II II............. | | I IIJ . 1. | li .11.1 | Mozoghat az ár lefelé is Rögzítettből maximált Január 21-től megváltozott sok közfogyasztási cikk fogyasztói árformája. A változások okairól, piaci hatásairól kérdeztük dr. Cinkotai Jánost, az Országos Anyag- és Árhivatal főelőadóját. " Az árforma-változások lényege, hogy bizonyos árucikkek eddigi rögzített árformáját maximáltra változtattuk, néhány esetben viszont szigorítottuk. A hatósági és a szabad árforma részaránya azonban érdemben nem változott Olcsóbb a száraz kifli? — Mindenekelőtt azt vizsgáltuk, melyek azok a termékek, amelyek árának lefelé való eltérítése a kereskedelemnek és a fogyasztónak egyaránt előnyös lehet. Ilyen például a kenyér, a zsemle, a kifli, de maximált árformába kerültek a tej és a tőkehúsok is. Arra is figyelemmel voltunk, hogy a rögzített árforma, mint igen merev eszköz, nem alkalmas a kereslet és a kínálat viszonyainak követésére, akkor sem, amikor már nem szükséges a piaci egyensúlyt kizárólag központi eszközökkel fenntartani, illetve amikor a rögzített árhoz költségvetési érdekek sem fűződnek. Az élvezeti cikkeknél — például a cigaretta vagy az alkohol esetében — kevésbé indokolt a rugalmasabb áralkalmazás. Másutt viszont célszerűnek látszik az árforma kötöttségeinek oldása. A most végrehajtott változtatás túlnyomórészt csak azt jelenti, hogy a merev rögzített árformát a maximált váltotta fel, tehát az árat továbbra sem lehet emelni, lefelé viszont szabadon változtatható. Csak emelni nem szabad — A maximált ár felső határa tehát azonos az eddigi rögzített árral? — Igen, a fogyasztói ár nem haladhatja meg az eddigit. Az érintett termékeknél az magyarázza a változást, hogy indokolt esetben, például minőségcsökkenés esetén, árengedményt lehessen adni. — Előfordulhat — ha jól értem — netán az is, hogy ugyanaz a kifli nem ugyanannyiba kerül délelőtt, amíg friss, mint délután, kissé szikkadtan? — Előfordulhat. De még indokoltabb lenne ez például a kenyérnél. Néhány esetben viszont maximáltból szabad árformába került át több olyan kisebb jelentőségű áru, amely alapvetően nem érinti a lakossági ellátást. Ilyenek például a nem tehéntejből készült természetes és ömlesztett sajtok, egyes étolajak, például a pirított napraforgó étolaj, a nyers, sajtolt étolaj, a kukoricacsíra-olaj, amelyek nem általánosan fogyasztott cikkek, szemben a napraforgó- és a recpeolajjal, amelyek továbbra is maximált árformában maradnak. Néhány iparcikk . — Az iparcikkek közül a nem automata, keverőtárcsás háztartási mosógép, a villamos centrifuga, az olajtüzelésű, átfolyórendszerű vízmelegítő és fürdőszobakályha hatósági árformáját oldottuk fel. Automatikus áremelésre azonban itt sem kerülhet sor, mivel e cikkek termelői árai előzetes bejelentési kötelezettség alá tartoznak. Ezek árformáját részben azért vizsgáltuk felül, mert a maximált fogyasztói ár az indokolt termelői árváltozásokat sem engedi érvényesülni, ami zavarhatja a kompetitív árképzés alá sorolt vállalatok árképzését, gátolva az áruellátás bővülését, s ez olykor hiányhelyzet kialakulásához is vezethet. Egyes termékek esetében a kiegyensúlyozott piaci helyzet sem indokolja a tételes hatósági árkorlátozást. Fontos azonban, hogy a változások semmiképpen sem hozhatják hátrányosabb helyzetbe a lakosságot. B. V. P. Fürdőkád, széldzseki, kerékpár A SKALA SZTRÁDA február 5-től 11-ig kétfajta fürdőkádat kínál vásárlóinak. Az egyik 170 centiméter hosszú, másodosztályú luxus fürdőkád, amely 6000 forint helyett 5200- ért, a másik pedig 150 centiméter, elsőosztályú kád 3890 forint helyett 3090-ért kapható. Caola krémet 78 forintért lehet vásárolni 98 helyett, Cirkel kávét 188-ért 235 helyett és hűtődobozt 690-ért 990 helyett. A gyermekposzterek árát 760 forintról 569-re, a tapétáét pedig 330-ról 229-re csökkentették. CB-hez szelektív hívó 6800 forintért vásárolható 8500 helyett, tölthető 9 voltos elem (töltővel) 449-ért 594 helyett, valamint Szuper krómkazetta (90 perces) 79-ért 114 helyett. A FEHÉRVÁR ÁRUHÁZBAN a Káma kempingkerékpár árát 2300 forintról 1600-ra, a Skolnyik lányka kerékpárét 1000 forintról 750-re és a Kadett kismotorét 6450-ről 4990-re mérsékelték. A RUHATISZTÍTÓ SZÖVETKEZET egyes felvevőhelyein ismét megkezdődött a tisztított, vegyes ruházati cikkek árusítása: II., Mártírok útja 12.; III., Pethe F. tér 1.; V., Kecskeméti u. 2.; V., Münnich F. u. 19.; VII., Rottenbiller u. 6/a.; VII., Majakovszkij u. 15.; XIII., Klapka u. 17—23.; XVI., Veres Péter u. 99.; XIX., Vörös Hadsereg u. 160. A DIVATCSARNOKBAN hétfőtől a 900 forintos steppelt bakfiskabát 540 forintért, bakfis téliesített sertésvelúr kabát 6330 forint helyett 3790-ért, kamasz pufikabát 2110 helyett 1477-ért és a férfi téliesített ballonkabát 1260 helyett 882-ért kapható , amíg a készlet tart. A DEBRECENI ÁFÉSZ DÉLIBÁB ÁRUHÁZ vasműszaki osztályán Rádiusz 25 típusú gázkazánt (21 ezer kalóriás) 27 200 forint helyett 22 200-ért árusítják. A Méta sportosztályán műszőrmegéléssel gyermekekét — 6-tól 12 éves korig valót — 462 forintért kínálnak 770 helyett. A HOTEL FLAMENCO különtermében árkedvezményes süteményvásárt tartanak minden szombaton és vásárnál 11-től 18 óráig. A vásáron különleges cukrászsüteményekből lehet válogatni, helyben fogyasztásra és elvitelre. Az étteremben háromfogásos menüt ajánlanak, ugyancsak szombaton és vasárnap 10-től 15 óráig 95 forintért. Ebben az a kedvezmény, hogy a szülőkkel étkező 10 éven aluli gyermekek ingyen ebédelhetnek. AZ ALKALMI ÁRUHÁZAKBAN és szaküzletekben kétféle cikket kínálnak kedvezményes áron. Az egyik: férfi széldzseki 398 forintért kapható, melynek erdei ára 1200 forint. A másik: kockás férfiing — háromféle színű —, ezt 192 forintért árusítják 248 helyett, amíg a készlet tart. az Újpesti centrum áruházban Moderato lemezjátszós rádió 7000 forint h*lyett 5900-ért, sztereó rádiós magnó 6900 helyett 5600-ért. 24 programos táskavaró*egén pedig 6500 helyett neo-ért vásárolható, amíg a készlet tart. A CENTRIUM COMPACK raktáránikáz olcsó ruházati osztályán törülközők kaphatók reklámáron, amíg a készlet tart. Az 50V50-es méretű 23.20- ért. a 76Vi50-es 190-ért,. a 30-as 67.50-ért. a filvi30-as 83.50-től 85.50-ig. a 7RVi30-as 108-tól 118-ig mindenféle színben és mintával. Szovjet export A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi szövőgyárából ütemesen indítják a szovjet exportszállítmányokat: hetente két vagon ponyvaszövetet, illetve konfekcionált ponyvát. .Az idei négy és fél millió négyzetméter anyag időarányos részénél máris többet szállítottak. Minthogy a szovjet mezőgazdaságnak nagy szüksége van a jó minőségű takaróponyvákra, ezért megállapodást kötöttek arra, hogy a 4,5 millió négyzetméteres évi kontingenst másfél millió négyzetméterrel emelik. (MTI) Az Állami Fejlesztési Bank kötvényárfolyamai Érvényben 1985. február 4-től * A vételi áron a bank a kötvényeket megvásárolja, n. k. nincs készlet Vál-Éves A ka- A ki- Ártottam az**’ kam.-mat- Let4. boc- as vértek Ifözö A kötvény megnevezése tozzssze* rati ?4s százalékában hétszázatés ida ősz- VÉEL- hez lek- idő- szege TEL. ADAS kéban pontja MFt pest •/o-ban GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ÁLTAL VÁSÁROLHATÓ KÖTVÉNYEK: 14—15 1989— bizo- COMPORGAN 16 III. 91. 94—99. 100 mányba 100,0 — „ bizo- SZÜV 15 x. 15. 1990. 55 mányba n. k. — bizo-MKB—Vörös Csillag MGTSZ 12 XII. 10. 1991. 180 mányba 100,0 — bizo-Szegedi ált. telefon 11,5 m. St. 1998. 27 mányba 100,0 — bizo-Afb—OKGT gáz 11,5 m. 31. 1993. 400 mányba 85,0 — bizo-Építőipari Innovációs Alap 11,25 XII. 20. 1990. 50 mányba n. k. — MAGÁNSZEMÉLYEK ÁLTAL VÁSÁROLHATÓ KÖTVÉNYEK: Pest m. Iparcikk Ker. V. II III. 31. 1991. 20 109,5 111,5 — SKÁLA , 11 V. 31. 1931. 136 109,5 111,5 — PIÉRT 11 VI.SO. 1991. 50 106,5 108,5 — Somogy Kér. V. 11 VII. 1. 1991. 25 103,5 107,5 — Borsod Iparcikk Kér. V. 11 IX. 1. 1988. 30 103,5 107,3 — KONZUM Áruház V. 11 IX. 30. 1991. 30 103,5 105,5 — Pest m. Ruházati Kér. V. 11 XI. 20. 1991. 20 101,5 103,5 — Györ-Sopron m. Ruházati Kér. V. 11 XI. 2*. 1991. 15 101,0 103,0 — AMFORA Kér. V. 11 XI. 30. 1991. 30 101,0 103,0 +0,5 PANNONKER 11 XII. 10. 1991. 15 101,0 103,0 +1 Budapesti Harisnyagyár 11 XII. 10. 1991. 40 101,0 103,0 +1 DOMUS 11 XII. 10. 1990. 20 100,0 102.0 +0,5 CENTRUM Aruház V. 11 XII. 17. 1991. 50 101,0 103,0 +1 FEHÉRVÁR Aruház 11 XII. 17. 1990. 30 100,0 102,0 +0,5 Alföldi TÜZÉP 11 XII. 18. 1989. 39 100,0 102,0 +1 ARRABONA 11 I. 15. 1992. 15 100,0 102,0 — Császári MGTSZ 10 III. 15. 1992. 15 102,0 104,0 — KUNÉP 10 VII. 1. 1989. 30 100,0 102,0 — Nagyrédei MGTSZ 9 III. 1. 1988. 10 99,5 101,5 — Lakossági gázkötvények 7,5—9 1992. 79 82—88,0 84—90,0 — 91— Kommunális kötvények 5,5—7 1988—89 32 89—99,0 101,0 —