Magyar Hírlap, 1986. október (19. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
cs Könyvtárat neveztek el Rácz Pálról (MTI) Rácz Pálról, hazánk közelmúltban elhunyt ENSZ-képviselőjéről nevezte el könyvtárát New Yorkban a Kelet-nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézete Rácz Pál az intézet igazgató tanácsának és végrehajtó bizottságának aktív tagja volt New York-i kiküldetése idején. A hétfői névadó ünnepségen Várkonyi Péter méltatta azt, hogy az intézet ilyen módon emlékezik meg Rácz Pálról. Megállapította: hazánk külpolitikáját a békére, a biztonságra, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködésére irányuló törekvés jellemzi, a magyar külpolitika elő kívánja segíteni azt, hogy növekedjék a világon a megértés, az együttműködés, erősödjék, szilárduljon a béke. Megjelent és beszédet mondott az avató ünnepségen Peter Jankowitsch, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere is, aki különösen meleg szavakkal szólt a két szomszédos országnak az európai enyhülés érdekében kifejtett együttműködéséről 1986 október 1., szerda NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde az ENSZ-közgyűlés ülésszakán Szükséges és lehetséges Európában a tényleges leszerelés (Folytatás az 1. oldalról) együttműködés útján kell haladnunk, hogy érvényesülhessenek az Alapokmányban megfogalmazott elvek. És éppen ezen elvek érvényesítésének szándéka, az azokban megjelölt nemes célok eléréséhez szükséges korszerű feltételek megteremtésének igénye, a világ államai közötti kölcsönös egymásrautaltság ténye vezérelte kormányomat, amikor, kilenc más tagország kormányával együtt, levélben fordult az ENSZ főtitkárához, és javasolta, hogy tűzzék napirendre a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének megteremtését. Amikor javasoljuk a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területét felölelő biztonsági rendszer létrehozásának érdekében az annak alapelveit összefoglaló okmány kidolgozását, akkor az államok közötti kapcsolatokban még gyakran tapasztalható szembenállás és bizalmatlanság helyett széles körű nemzetközi együttműködés alapjainak közös kidolgozását kezdeményezzük Meggyőződésünk ugyanis, hogy korunkban egyetlen állam biztonsága sem garantálható mások rovására. Ennek megfelelően úgy véljük, hogy a nemzetközi biztonságot is a maga összetettségében, a politikai, katonai, gazdasági és emberiség Magyar Népköztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi világhelyzet az ENSZ minden tagállamától fokozott erőfeszítéseket kíván, mert valamennyi ország felelős azért, hogy minden tőle telhetőt megtegyen az egész emberiség sorsát veszélyeztető kedvezőtlen irányzatok megállítása és visszafordítása érdekében E tekintetben kiemelkedő jelentőségű a világ sorsáért különleges felelősséggel tartozó nagyhatalmak tevékenysége. Ezért a nemzetközi közvélemény üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok legmagasabb szintű vezetőinek egy évvel ezelőtt megtartott genfi találkozóját, amely bizonyos értelemben kiinduló pontja volt a szovjet—amerikai A Magyar Népköztársaság kormányának őszinte meggyőződése, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak kezdeményezései a tömegpusztító fegyverek felszámolására az ezredfordulóig, valamint a hagyományos fegyverek és fegyveres erők csökkentésére Európában jó alapot adnak ahhoz, hogy az egymással szemben álló szövetségi rendszerek között a katonai egyensúly a lehető legalacsonyabb szinten valósuljon meg. A csökkentési folyamat beindítása érdekében minden meglevő leszerelési fórumot ki kell használni, és egyetlen kölcsönösen elfogadható kompromisszumos lehetőséget sem szabad elszalasztani. Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk ebből a szempontból is az atomkísérletekre több mint egy éve egyoldalúan vállalt és azóta többször megújított szovjet moratóriumot. Bátorító, hogy a nemzetközi közvélemény széles köre lép fel egyrészt az atomfegyverkísérletek teljes eltiltásáért, másrészt az atomfegyverek különböző fajtáinak felhalmozása és a fegyverkezési verseny világűrre való kiterjesztése ellen Ez véleményünk szerint meggyőző bizonyítéka annak, hogy az eltérő érdekek és társadalmi rendszerek biztonságos együttélésének és együttműködésének igénye korunk parancsoló szükségszerűségévé vált Mi úgy véljük, hogy a fegyvernyerőkkel összefüggésben kell felfognunk. Ez gyakran megköveteli korábbi álláspontjaink újraértékelését, és a kornak megfelelő nézetek kialakításával a problémák mindenki számára elfogadható megoldásának közös keresését. Mindehhez megítélésünk szerint kiváló kereteket biztosít az Egyesült Nemzetek Szervezete, annak a nemzetközi együttműködés szinte minden területét felölelő tevékenysége, amelyben lehetőség nyílik minden érintett állam érdekeinek összehangolására. A világpolitikában jelenleg egyidejűleg hat az enyhülés és a konfrontáció irányzata. Az ellentmondásos nemzetközi helyzetet súlyos feszültségek terhelik, miközben az emberiség válaszút elé érkezett. Mi abban bízunk, és a Magyar Népköztársaság kormánya annak érdekében tevékenykedik, hogy a nem túl távoli jövőben ismét felülkerekedjék az enyhülés, a nemzetközi együttműködés irányzata. E tevékenységünkben bátorít bennünket az a világban egyre inkább tért hódító felismerés, hogy az ellentmondásokat, problémákat nem lehet erőn alapuló politikával megoldani. Ebből táplálkozik az a meggyőződésünk, hogy az ENSZ-közgyűlés mostani, 41. ülésszaka jelentős mértékben hozzájárulhat a pozitív világpolitikai irányzatok erősítéséhez viszonyban és általában a világpolitikában azóta tapasztalt néhány kedvező jelenségnek Továbbra is nagy figyelemmel és várakozással kísérjük a két ország kapcsolatainak alakulását, és reméljük, hogy a megbeszélések végül olyan csúcstalálkozóhoz vezetnek a nem túl távoli jövőben, amely kedvezően befolyásolhatja majd az emberiség jövőjének alakulását. Megítélésünk szerint korunkban a két nagyhatalom közötti feszültséget, bizalmatlanságot olyan építő, érdemi megállapodásoknak kell eloszlatniuk, amelyek a felhalmozott fegyverkészletek csökkentéséhez, a leszereléshez, a kölcsönösen előnyös, széleskörű együttműködéshez vezetnek. Kezes megfékezésének sürgető kényszerét minden tagállamnak át kell éreznie, és ennek megfelelően kell cselekednie az emberiség egésze, s benne saját népe érdekében is. Ebből kiindulva őszintén reméljük, hogy valamennyi állam építő szellemben reagál a nukleáris kor kihívására és az azok tényleges megoldását célzó javaslatainkra. Tudatában vagyunk annak, hogy a világpolitikai légkör, a nemzetközi kapcsolatok általános állapota jelentős befolyással bír az egyes térségek, országcsoportok helyzetének alakulására, miközben természetesen e régiók fejlődése, problémái is hatnak a nemzetközi helyzetre Ahogy egyetlen más állam, úgy Magyarország sem lehet közömbös a tőle távoli földrészek, országos helyzetének alakulása iránt, hiszen azokat a nemzetközi helyzetben közvetve, kétoldalú kapcsolataiban pedig közvetlenül is érzékeli. Különös aggodalommal tekintünk az egyes térségekben kialakult akut válsághelyzetekre Az elmúlt négy évtized történelmi tapasztalatai arra tanítanak bennünket, hogy bármilyen helyi, regionális konfliktus súlyosan veszélyezteti nemcsak az adott térség, hanem a világ békéjét és biztonságát is. Következésképpen valamennyi ENSZ-tagállam elemi érdeke megköveteli az ilyen konfliktusok békés, tárgyalások útján történő rendezését a térség atomfegyvermentes övezetté nyilvánítását, a magyar kormány messzemenően támogatja. Növekvő aggodalommal tekintünk az utóbbi évek legújabb, s egyben talán egyik legkiélezettebb válsághelyzetére: a középamerkai és a Karib-térségre, ahol tovább nőtt a feszültség, súlyosbodtak a térség országainak szuverenitását fenyegető cselekmények. Támogatjuk a politikai megoldást kereső őszinte törekvéseket, a Contadora-csoport erőfeszítéseit. Az erőszak, a fegyveres beavatkozás bátorítása — akár közvetett úton — nem oldja meg a problémákat, ellenkezőleg, élezi a feszültséget. Afrika politikai és gazdasági gondjai is messze túlnőnek a földrész határain, és csak széles körű nemzetközi összefogással orvosolhatók. Ennek érdekében tesznek erőfeszítéseket az Egyesült Nemzetek Szervezete és a különböző szakosított és regionális szervezetek is. Ennek ellenére, egyre veszélyesebbé válik az Afrika déli részén kialakult helyzet. A világ közvéleménye egybehangzóan és felháborodottan ítéli el Dél-Afrika embertelen, fajüldöző rendszerét, annak kiterjesztését a húsz éve jogtalanul megszállva tartott Namíbiára, és Pretoriának a térség megrendítését célzó, a szomszédos szuverén államok ellen irányuló agresszív cselekedeteit. Kormányom síkraszáll az ENSZ Biztonsági Tanácsának Namíbia függetlenségére vonatkozó határozatai feltétel nélküli végrehajtása mellett, sürgeti az alapvető emberi jogok súlyos és törtleges megsértését jelentő faji elkülönítési rendszer haladéktalan felszámolását Támogatja a fajüldöző Dél-Afrika ellen kötelező és átfogó szankciók bevezetését, az egész térség problémáinak megoldását célzó akcióprogram végrehajtását, ezen nyugvó politikai érdekek folyamatos összeegyeztetése szükséges ahhoz, hogy a világgazdaság és alkotóelemei, a nemzetgazdaságok és gazdasági integrációk kedvező körülmények között, növekedésre irányuló gazdaságpolitikát valósíthassanak meg. Hazámnak is alapvető érdeke olyan világgazdasági környezet megteremtése, amely kedvező jel Magyarország földrajzi helyzetéből, történelmi hagyományaiból és lehetőségeiből adódóan különleges figyelmet fordít Európára, amelyet tágabb szülőföldünknek tekintünk. Közvetlenül és érzékenyen érintenek bennünket az európai események, amelyek szélesebb összefüggésben természetesen a világpolitika szerves részét képezik. Reménnyel töltenek el bennünket az európai biztonság és együttműködés folyamatának több mint egy évtizedes tapasztalatai. Igaz, hogy az egymással szemben álló két katonai-politikai csoportosulás viszonyában alapvető változás még nem következett be Európában, és nem sikerült mind ez ideig csökkenteni a fegyveres erők felduzzasztott létszámát, s a fegyverzetek, köztük a legpusztítóbb nukleáris eszközök és más tömegpusztító fegyverfajták irracionális, felhalmozott készleteit sem A fellobbanó feszültségek ereje és káros következményei azonban valamelyest enyhültek az európai állmaközi kapcsolatokban, és a folyamat keretében született a közelmúltban fontos megállapodás Stockholmban a háború veszélyének csökkentéséről Európában. Európa értékes tapasztalatokat szerzett a különböző társadalmi rendszerű, más katonai szövetségbe tartozó, valamint a semleges és el nem kötelezett államok békés együttműködése, kölcsönös egymásra utaltsága és bizalomra épülő együttműködése számos leEbben az összefüggésben úgy véljük, szükségszerűvé és egyben lehetségessé vált, hogy Európa meginduljon a tényleges leszerelés útján. Ezt a célt hivatottak szolgálni a Varsói Szerződés tagállamainak Budapesten megfogalmazott javaslatai az európai hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésének átfogó programjáról. Meggyőződésünk, hogy ezek a javaslatok reálisak, időszerűek és kellően rugalmasak ahhoz, hogy érdemi tárgyalások mgkezdésének alapjául szolgáljanak. Szeretnénk remélni, hogy a budapesti kezdeményezés eredményeként a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészül ki, és ily módon hasonló jelentőségűvé válhat, mint az 1969. évi budapesti felhívás, amely földrészünk életében történelmi eseményként értékelhető helsinki értekezlethez vezetett. Bízom abban, hogy az elmondottakból is egyértelművé vált tételeket biztosít a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődéséhez. Ez elősegítené gazdasági célkitűzéseink valóra váltását is. Ezért készek vagyunk — az ENSZ többi tagállamával együtt — elfogadni minden olyan javaslatot, meghozni minden olyan intézkedést, amely közelebb hozza az említett célokat a megvalósuláshozerületén. E téren Magyarország is kitűnő és gyümölcsöző tapasztalatokra hivatkozhat. A harmincöt részvevő állam képviselői által 1975-ben Helsinkiben aláírt záróokmányra az elmúlt évtizedben a kelet-nyugati kapcsolatok sajátos rendszere épült. E rendszer az évtized súlyos feszültségei közepette is bizonyította, hogy az érdekközösség képes mindenfajta ellentétet, súlyos feszültséget és bizalmi válságot is tompítani. Éppen ezért tanulságosak e tapasztalatok a világpolitikai helyzet egészének fejlődése szempontjából is Hazánk érdekelt a helsinki folyamat továbbvitelében, és mindent megtesz ennek érdekében. Ennek bizonysága a tavaly ősszel Budapesten megtartott kulturális fórum sikeres lebonyolítása, valamint a részvevő kormányküldöttek és kulturális személyiségek részéről benyújtott több száz javaslat és ajánlás Az együttműködés fejlesztésének irányait illetően úgy véljük, hogy valamennyi részvevőnek a záróokmány egységes értelmezésére, mindhárom kosár kiegyensúlyozott kezelésére, és az ajánlások széles körű megvalósítására kell törekednie. Bécsben, a semleges Ausztria fővárosában hamarosan megkezdődik a folyamat sorrendben harmadik utótalálkozója. Őszintén reméljük, hogy ez jelentős állomása lesz a részvevő államok együttműködésének további elmélyítésében, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikáját, külkapcsolatait az ENSZ Alapokmányának szellemében alakítja. Közvetlen célunk, hogy belső építőmunkánkhoz a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket biztosítsuk. Ennek megfelelően igyekszünk tevékeny részt vállalni a világbéke megóvását, a nemzetközi biztonság erősítését célzó erőfeszítésekben. őszinte együttműködésre törekszünk politikai, gazdasági, emberi és minden más területen is mindazokkal, akik erre valóban készek, akik megértik az egymás jogait és érdekeit tiszteletben tartó sokoldalú nemzetközi együttműködés, az államok közötti jó kapcsolatok fontosságát, felismerik, hogy létérdekük a kapcsolatok bővítése, szorosabbra fűzése, az államok közötti bizalom megteremtése és erősítése a nemzetközi kapcsolatok minden területén. A világhelyzet fokozott erőfeszítést kíván Ki kell használni a kompromisszum lehetőségeit Különleges figyelmet fordítunk Európára Bízunk a budapesti kezdeményezés folytatásában MTI Külföldi Képszerkesztőség Támogatunk minden kezdeményezést a válsághelyzetek felszámolására Napjainkban kézenfekvőbb, mint valaha, hogy semmilyen más lehetőség nem nyílik a válsághelyzetek igazságos, tartós rendezésére, mint a minden érintett fél részvételével folytatott építő szellemű tárgyalások. A Magyar Népköztársaság kész támogatni minden olyan kezdeményezést, amely a válsághelyzetek felszámolását célozza Meggyőződése, hogy az ENSZ-ben is az őszinte, közös útkeresésnek, a megoldás irányába vivő együttműködésnek, és nem a konfrontációnak kell jellemeznie a regionális válsághelyzetekről folytatott vitákat. Az a véleményünk, hogy még közel sem merült ki a regionális konfliktusok rendezésére kínálkozó politikai eszközök mára Közös érdekünk, hogy a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfogadott alapelveivel összhangban újabb és újabb formákat, megoldásokat keressünk Vonatkozik ez valamennyi regionális problémára, így a közelkeleti válságra, amelyben tartós és igazságos megoldást hozhat az ENSZ égisze alatt, minden érdekelt fél részvételével megtartandó nemzetközi értekezlet. Ennek előkészületeit mihamarabb meg kell tenni. Az iraki-iráni konfliktusra, amelynek valódi megoldása csak az immár hét éve tartó értelmetlen háború békés úton történő, haladéktalan befejezése esetén lehetséges. Az Afganisztán körül kialakult helyzetre, ahol megítélésünk szerint az utóbbi időben megnőttek az ellenségeskedések megszüntetésének esélyei. A délkelet-ázsiai térség országainak kezdeményezései, erőfeszítései azt a reményt táplálják, hogy a problémákat közösen megoldva, a térség a béke, az együttműködés és a stabilitás övezetévé válhat. Ugyanígy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság javaslatainak elfogadása is előmozdítaná a Koreai-félsziget békéjének és biztonságának megteremtését, Korea békés, demokratikus alapon történő egyesítését E javaslatokat csakúgy, mint Az emberi jogok érvényesülése társadalmunk egyik alapelve A világszervezet keretében folytatott együttműködésnek fontos mérföldkövei az emberi jogok tárgyában létrejött nemzetközi egyezmények, mindenekelőtt a polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányok, amelyek elfogadásának 20. évfordulójáról ebben az évben emlékeznek meg világszerte. Hazámban az emberi jogok érvényesülése és védelme az ország társadalmi rendszerének egyik alapelve. A magunk részéről társadalmunk politikai intézményeinek, jogalkotásának fejlesztése, a szocialista demokrácia folyamatos kiterjesztése, valamint nemzetközi kötelezettségeink teljesítése révén mozdítjuk elő az emberi jogok tiszteletben tartásának ügyét. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az Egyesült Nemzetek Szervezete fórumain az emberi jogok biztosítása, illetve a tömeges és súlyos jogsértések felszámolása érdekében tett erőfeszítéseknek. Szeretném külön is hangsúlyozni, hogy kormányom igen hasznos és építő jellegű együttműködést alakított ki a nemzetközi egyezmények végrehajtását figyelemmel kísérő nemzetközi testületekkel, s úgy véli, hogy az emberi jogok egyetemes érvényesülését nagyban elősegítené, ha minél több állam csatlakoznék ezekhez a szerződésekhez. Az emberi jogok egyetemes érvényesítésének igénye természetesen magában foglalja a nemzetiségek jogainak biztosítását és védelmét is. Magyarországon a nemzeti egység fontos alkotó eleme az országban élő nemzetiségek minden tekintetben egyenjogú részvétele a társadalom politikai, gazdasági és kulturális életében. Létük és kollektív jogaik intézményes, demokratikus kereteinek garantálásával államunk a hazánkban élő nemzetiségek önazonosság-tudatának fejlődését segíti. A humanitárius, emberi jogi és szociális kérdésekben kialakult többoldalú együttműködés további kibontakoztatása és erősítése meggyőződésünk szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtéséhez. Napjaink realitásai közé tartozik, hogy az államok biztonságának erősödése elválaszthatatlan az emberi jogok megvalósítása érdekében kifejtett erőfeszítésektől. A nemzetközi, biztonság megszilárdítását ugyanis — más szférák mellett — humanitárius területen is követi az államok közötti együttműködés fejlesztése. Az ENSZ a maga eszközeivel továbbra is jelentős szerepet kell játsszék ebben. Az elmúlt évtizedek fontos történelmi tapasztalata, hogy minél erősebb a különböző társadalmi rendszerű országok, a világ országai között a gazdasági együttműködés, annál szilárdabb talajra épülhetnek a politikai kapcsolatok. 1986 — nemzetközi békeév, amelynek kölcsönös megértést és együttműködést szorgalmazó felhívása nagy figyelmet keltett a világ valamennyi országában, így hazánkban is. Ennek szellemében biztosíthatom önt, elnök úr arról, hogy a magyar küldöttség építő szellemben kezeli az előttünk álló hetekben megvitatandó kérdéseket, kész erejéhez mérten hozzájárulni a jelen közgyűlés munkájának sikeréhez, ahhoz, hogy a 41. ülésszak valóban érzékelhetően előmozdítsa a világbéke megóvását, az általános politikai légkör javítását, a sokoldalú nemzetközi együttműködést — fejezte be beszédét Várkonyi Péter külügyminiszter. ★ Várkonyi Péter külügyminiszter hétfőn a világszervezet székhelyén folytatta tárgyalásait. Találkozott Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszterrel, majd Dante Caputo argentin külügyminiszterrel, s végül Enrique Iplesias uruguayi külügyminiszterrel is. A megbeszélések során a fontosabb nemzetközi kérdések megvitatásán túl foglalkoztak a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésével. A keddi ülésen hangzott el Peter Jankowitsch osztrák külügyminiszter beszéde. Az ülésszakon ismét felszólalhatott Norodom Szihanuk, a „Demokratikus Kambodzsa", vagyis a törvényes kormány ellen küzdő kambodzsai erők elnöke New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén hétfőn megkezdődött az úgynevezett ,,77-ek csoportjához" tartozó országok külügyminisztereinek ez évi tanácskozása. 1986 - nemzetközi békeév A nemzetközi gazdasági biztonsági rendszerért A világgazdaság jelenlegi helyzete, sajnos, nem ad okot derűlátásra. Sokan és sok helyütt keresik a világgazdasági válság kedvezőtlen hatásai kivédésének útjait. Az a véleményünk, hogy csakis minden ország számára elfogadható megoldást tekinthetünk reálisnak, megvalósíthatónak és célravezetőnek, ezt diktálják hosszú távú közös érdekeink a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyenlő, igazságos, az országok szuverenitását és jogos érdekeit tiszteletben tartó átalakításában. Ezen törekvések természetes fórumai az ENSZ és szakosított szervezetei. Az e szervezetekben elfogadott nagy jelentőségű dokumentumok megfelelő alapot nyújtanak egy nemzetközi gazdasági biztonsági rendszer kialakításához. Ideje, hogy megkezdjük a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat vezérlő demokratikus alapelvek valóra váltását, ami alapja lehetne a kölcsönös előnyökön nyugvó, megkülönböztetésektől mentes, a kölcsönös bizalom, a megbízhatóság elvein és gyakorlatán alapuló rendszernek. A sokszor jelentős mértékben eltérő gazdasági, és r.