Magyar Hírlap, 1987. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-01 / 180. szám
1987. augusztus 1., szombat NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Szovjet szerződéstervezet Genfben (Folytatás az I. oldalról) Kony korlátozása szükséges, hogy megbízható módon eltorlaszoljuk a jövendő szerződés megkerülésének egy lehetséges csatornáját, biztosítsuk a szerződés tartósságát és életképességét. Ebben mindkét fél csakis érdekelt lehet. A tervezetben részletesen kidolgozták azokat a szabályokat, amelyek alapján a hadászati támadófegyvereket a megfelelő általános szintekbe beszámítják. Figyelembe vették a nehézbombázók fegyverzetére vonatkozó számításokkal kapcsolatban Reykjavíkban kialakult elvi egyetértést is. A hadászati támadófegyverek szaporításának hajszáját akarják megakadályozni azok a részek, amelyek tilalmat mondanak ki ilyen eszközök új típusaira. Olyan körülmények között, amikor a nukleáris fegyverek csökkentéséről van szó, elsődleges jelentőséget kapnak az ellenőrzés kérdései. Ezzel kapcsolatban a szovjet fél messzemenő lépéseket javasol, beleértve a helyszíni ellenőrzést is. A szovjet tervezetben világosan tükröződik az, hogy objektíven létező kölcsönös kapcsolat áll fenn a hadászati támadófegyverzetek problémája, az űrfegyverkezési hajsza betiltása és a rakétaelhárító védelmi rendszerekről kötött szerződés érvényének megerősítése között. Ugyanúgy, mint a kozmikus fegyverekről kötendő, általunk beterjesztett megállapodás tervezete, a jelen tervezet is leszögezi: a felek hadászati támadófegyverzetének radikális csökkentése csak akkor lehetséges, ha egyetértés alakul ki abban, hogy a világűrben is megfékezik a fegyverkezési hajszát, s egyben biztosítják az ABM-szerződés hatékony betartását. Az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét következetesen megvalósítva, a beterjesztett s**v* jet tervezet jó alapot ad az érdemi munkához. Mi amellett vagyunk, hogy ez a munka mihamarabb megkezdődjék. Obuhov hangoztatta: a szovjet fél az utóbbi időben a Genfben folyó tárgyalások mindhárom területén új kezdeményezéseket tett: a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati rakéták, az űrfegyverek terén, most pedig a hadászati támadófegyverekkel kapcsolatban. Ezek az új kezdeményezések a küldöttségek munkáját új, minőségileg még magasabb szintre emelik. Lehetőség nyílik arra, hogy jelentős konkrét lépéseket tegyünk a valódi leszereléshez vezető úton, abból a célból, hogy ne legyen fegyverkezési hajsza a világűrben, s hogy a fegyverkezési hajsza a Földön is abbamaradjon. A szovjet fél tettekkel bizonyítja azt, hogy — amint arról Mihail Gorbacsov 1986 január 15-én kelt nyilatkozatában beszélt — 2000-re nukleáris fegyverektől mentes világot akar. A szovjet delegáció arra számít, hogy az új szovjet javaslatokra amerikai részről építő szellemű, pozitív válasz érkezik — mondotta Obuhov. Amerikai reagálás a szovjet okmányra (Reuter) Ronald Lehman, a hadászati fegyverek kérdésében illetékes amerikai tárgyalócsoport vezetője, tegnap Genfben tartott sajtóértekezletén kijelentette: a szovjet fél által beterjesztett szöveg világosan rögzíti Moszkva álláspontját, és remélhetőleg előmozdítja a munkát. Az amerikai diplomata azonban elutasította azt, hogy a hadászati fegyverek ötvenszázalékos csökkentését öszszekapcsolják az űrfegyverek ügyében kötendő megállapodással. Leszögezte: Washington sohasem fogja osztani azt a nézetet, hogy az egyik tárgyalási témakör „túszként tartsa fogva" a másikat. rT~........ (XiA't I -* ■ -"'T' ^ A krími tatárok oka nemzetiségi kérdés (MTI-Panoráma) „A nemzetiségek közötti kapcsolatok allandó és fokozott figyelmet követelkek. Erre minden országnak gondolnia kell, különösen akkor, ha soknemzetiségű államról van szó, mint a Szovjetunió. A gondok abból erednek, hogy egy időszakban véglegesen megoldottnak tekintettük a nemzetiségi kérdést, így azután a kellő figyelem is elmaradt.” — így vezeti be a Moszkovszkije Novosztyi című hetilapban nagy vihart kavart cikkét Szergej Baruzdin, ismert szovjet író, a Druzsba Narodov című folyóirat főszerkesztője Baruzdin cikke nem csak a Szovjetunióban, az egész világon nagy érdeklődést keltett: a krími tatárok ügyének adott végre nyilvánosságot. Tudnivaló, hogy az író egyike azoknak a művészeknek, akik levélben kérték korábban a szovjet vezető szervek támogatását a krími tatárok negyven éve tartó hányattatása megszüntetéséhez A mai Szovjetunióban 1970-es adatok szerint mintegy hatmillió tatár él, zömében a Tatár ASZSZK területén. A szovjethatalom létrejötte után, 1921. október 18-án hozták létre az oroszországi föderáción belül a Krími Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. A második világháború alatt azonban — megtorlásként, mert a krími tatárok egy része együttműködött a fasisztákkal — egy honvédelmi miniszteri rendelet megszüntette az autonóm köztársaságot, és Közép- Ázsiába telepítették az akkoriban „megbízhatatlannak" tartott nemzetiség jó részét. A Legfelső Tanács 1967 szeptemberében adta vissza a száműzött krími tatárok alkotmányos jogait, lehetővé téve egyben viszszaköltözésüket a Krímbe. E folyamat máig tart, és napjainkban körülbelül 20 ezerre teszik a Krímben élő tatárok lélekszámát a félsziget 2,5 millió különböző nemzetiségű lakosságán belül. A tatárok többsége ma is a középázsiai köztársaságokban és Krasznodar környékén él. A krími tatárok régóta szorgalmazzák a szétszórt nemzet visszatelepedését a Krímbe, közigazgatási önállóságuk visszaállításat. A nemzetiségi kérdést is új módon megközelítő szovjet politika most már nem engedi, hogy a problémát valódi megoldás helyett szőnyeg alá söpörjék. Ezért hozták létre a krími tatárok ügyében a Legfelső Tanács vizsgálóbizottságát, amelyet — súlyt adva a testület tevékenységének — Andrej Gromiko, a szovjet párt pb-tagja, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke vezet. A tatárok ügyének előtérbe kerülését vizsgálva, aligha hagyható figyelmen kívül annak diplomáciai vetülete: a külügyminisztérium tiltakozott az amerikai nagykövetségnél, mert a képviselet Intot tart a ta- sképviselőivel. levizió esti hírilmfelvételt suhan arról is bemoszkvai tadlsó tarok tzélsősege Eriül s szovjet í ,'trbi*. » Vremja 1 Tttt. A n» k’-» ’ számjau? ranacs — lakosok sürgetésre — kiegészítő jogokkt. ruházta fel a rendfenntartó erőket a közrend megóvására. Ez gyakorlatilag annyit jelent: a krími tatárok nem tüntethetnek többé a moszkvai tereken Egyben figyelmeztették őket: amennyiben visszaélnek a demokrácia biztosította jogaikkal a hatóságok „a törvényekkel összhangban fognak eljárni velük szemben" A gorbacsovi politika tűrőképességének próbára tétele nem áll valójában a tatárok érdekében. Sokkal inkább irányul ez az akció a Szovjetunióról kialakulóban levő új és kedvező kép tönkretételére, az átalakulását élő nagyhatalom lejáratására, méghozzá olyan időszakban, amikor nagy erőfeszítések szükségesek a nemzetközi bizalom kialakításához, megszilárdításához. Különös időzítés. Kenneth Adelman pontosan azt a napot választotta távozási szándékának bejelentésére, amikor Moszkvában és Washingtonban egyidejűleg erősítették meg hivatalosan is a szeptemberi szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó hírét. Az amerikai fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatója elhatározását azzal indokolta, hogy most már jól alakulnak a dolgok, ilyenkor lehet elmenni". "A szovjet—amerikai tárgyalások Genfben valóban jobban alakulnak annál, amit a jelentések és kommentárok összképe néhány héttel ezelőtt sugallt. De ez nem Adelman érdeme, aki legalábbis az ördög ügyvédjének a szerepét töltötte be ebben a bonyolult folyamatban Felmerülhet a gyanú, hogy a dolgok az ő akarata ellenére alakulnak jól, s ezért mondott föl. Most már szinte bizonyos, hogy a kettős nullamegoldásra vonatkozó szovjet—amerikai megállapodás létrejön. Ennek értelmében kivonnák a hadrendből és megsemmisítenék a Szovjetunió és az Egyesült Államok valamennyi 500—5000 kilométeres hatósugarú nukleáris rakétáját. A Szovjetunió hozzájárult az eredetileg megtarthatónak ítélt 100—100 Európán kívüli hordozóeszköznek a megállapodásba való bevonásához — ezzel leegyszerűsödött az ellenőrzés még így is jócskán bonyolult problémaköre. Az Egyesült Államok lemondott arról, hogy Pershing—2 rakétáit „lefokozza" (aminek már nem is lenne értelme, mivel az alsó határ 500 kilométerre történt leszállításával így is a megsemmisítendő kategóriába kerülnének) és arról is, hogy robotrepülőgépeit tengeri eszközökre telepítse át. Sem harmadik országnak, sem a NATO- nak nem kívánja már az USA átadni a leszerelendő rakétákat. Ezzel érdemi kérdésekben letett arról, hogy kijátssza a készülő egyezményt. Tekinthetjük ezt bizalomnövelő tényezőnek. A jelek szerint egyetért a robbanótöltetek megsemmisítésével és azzal is, hogy az ellenőrzés során a kötelességek és a jogok egyenlőségének kell érvényesülnie. A követelményeket Abromejev marsall ismertette azon a július 23-i moszkvai sajtóértekezleten, amelyen Mihail Gorbacsov előző nap bejelentett és aznap Genfben hivatalosan is előterjesztett javaslatát részletezték. Az amerikai állásfoglalásokat a július 28-i válaszjavaslat és hivatalos szóvivői nyilatkozatok tartalmazták. Egy szovjet követelmény elfogadása nem teljesült eddig: a moszkvai álláspont szerint az öt év alatt végrehajtandó megállapodásban mindkét oldalon azonos százalékban kell csökkenteni a rakétákat. S van még egy zavaró körülmény: a Pershing IA-k ügye. 720 kilométeres hatósugarú, egy robbanófejes rakéták, amelyeket 1962-ben kezdtek telepíteni, s szolgálati idejük 1991-ben jár le, hacsak nem modernizálják őket. Száznyolcvan volt belőlük: 108-at váltottak föl a három robbanófejes Pershing—2-vel. 72 maradt — az NSZK-ban úgy, hogy a rakétatest nyugatnémet tulajdon, a nukleáris robbanófej pedig amerikai. Tekintve, hogy a tervezett megállapodás szerint minden a kategóriába tartozó hordozóeszköz amerikai vagy szovjet tulajdonban levő robbanófej megsemmisítendő, a Pershing—lA-k töltetei is erre a sorsra kell, hogy jussanak. Ez logikus lenne, de közben kibontakozott egy olyan sajtópolémia, amely azt sejteti, hogy az Egyesült Államok át szeretné menteni a Pershing—lA-k robbanófejeit. A szovjet álláspont világos. Pradisev helyettes külügyi szóvivőt idézem a Pravdából (júliusi 26 ): „Mi sohasem vetettük föl kérdésüket (a PA-ét) a tárgyalásokon. Az NSZK tulajdonában vannak, s önmagukban nem képeznek tárgyalási témát. Az amerikai robbanófejekről van szó. Azokat fel kell számolni." Szó szerint azonosan nyilatkozott erről Abromejev marsall. Voroncov első külügyminiszter-helyettes, Karpov külügyi főosztályvezető. Amerikai részről úgy próbálják beállítani, hogy Moszkva ki akarja erőszakolni a Pershing CIA-k egészéről folytatandó tárgyalásokat, s erre felelik rendre, szinte azonos fogalmazásmóddal: a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kétoldalú tárgyalásokon csak amerikai és szovjet rendszerekkel lehet foglalkozni, azokon nem érinthetik sem harmadik országok rendszereit, sem a szövetségesekkel kialakított együttműködés rendjét, amelyet a jövőben is fenn kívánnak tartani. Nem olvastam olyan eredeti amerikai nyilatkozatot, amely azt szögezte volna le, hogy a Pershing—IA-k robbanófejei az idők végezetéig ott maradnak, ahol vannak. Igaz, az ellenkezőjét sem. A bonni kormány viszont — Pragon hadügyi szóvivő szerint — tárgyalási témának tekinti a tulajdonában levő Pereshingeket. A kettős nullamegoldás megvalósulása után. Ugyanakkor Kohl kancellár véleménye szerint e rakéták kérdése „nem csupán német ügy, hanem az atlanti szövetség ügye is”. Genscher külügyminiszter mást sem hangoztat, mint hogy el kell távolítani minden akadályt a kettős nullaváltozat megvalósításának útjából. A szociáldemokrata ellenzék pedig felszólítja a kormányt, hogy mondjon le a Pershing—1A rakétákról. Az SPD-ben úgy látják, hogy ezeket a rakétákat aduként kívánják kijátszani az európai hagyományos leszereléséről folytatandó tárgyalásokon, amelyek akkor fognak zajlani, miközben szakaszosan megvalósul a kettős nullamegállapodás. Ha addig nem oldódik meg, ez a kérdés alighanem terítékre kerül Sevardnadze és Scultz szeptember közepén tartandó washingtoni találkozóján, amelynek — mindkét fél megítélése szerint — a következő szovjet—amerikai csúcstalálkozót kell előkészítenie. A szovjet külügyminiszter véleménye szerint ennek a szeptember közepi találkozónak lendületet kell adnia a két ország közötti kapcsolatok minden kulcsirányában. Nem kétséges, hogy ezt a lendületet célozza a stratégiai fegyverzetek kérdésében tegnap előterjesztett újabb szovjet javaslat, amely mindössze két nappal követte az ABM-szerződés megerősítésére és az űrfegyverkezés megakadályozására javasolt, egyébként amerikai részről nyomban el is utasított megállapodástervezetet. Az első reagálások nyilván nem azonosak az utolsó szóval, amint azt a közepes hatótávolságú eszközökről kötendő megállapodás sorsa is mutatja. Szalay Hanna Zavaró Pershingek AITA Lendület a kulcsirányokban Teljes nullamegoldást Karpov interjúja az európai rakétákról (MTI, Reuter) H a H E Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy az NSZK-ban levő Pershing IIA típusú rakéták robbanófejeit kivonják az átfogó „nullamegoldás" jegyében készülő rakétaszerződés hatálya alól, akkor lehetséges, hogy a Szovjetunió azt fogja javasolni: ellentételezésként hagyják meg az NDK-ba és Csehszlovákiába telepített hadműveleti-harcászati rakétákat — jelentette ki tegnap Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium leszerelési és fegyverzetkorlátozási főosztályának vezetője, a Reuter-irodának adott nyilatkozatában. Karpov visszautasította azt az amerikai érvelést hogy a Pershing—1A rakéták robbanófejei — bár amerikai ellenőrzés alatt maradtak — egy harmadik országgal, nevezetesen az NSZK- val kötött egyezmény érdemében különálló fegyverrendszerhez tartoznak, és sorsukról nem lehet dönteni olyan tárgyalásokon, amelyeken kizárólag a Szovjetunió és az Egyesült Államok vesz részt. Karpov hangoztatta: a Szovjetunió szövetségesei aligha mutatnának készséget egy olyan helyzet elfogadására, amelyben a határ túloldalán továbbra is ott van 72 nagy erejű amerikai robbanófej. Karpov közlése szerint az NDK és Csehszlovákia területén mintegy hatvan SS—12-es rakéta található. Hatótávolságuk — hasonlóan a Pershing—IA-hoz — körülbelül 900 kilométer. — Az újabb Gorbacsov—Reagan találkozóig aláírásra kész állapotba kellene kerülnie a szerződésnek — mondta Karpov, és hozzátette: addigra ugyancsak ki kellene dolgozni egy másik, év hadászati és az űrfegyverekről kötendő egyezmény alapelveit is, hogy azokat a két vezető a csúcstalálkozón jóváhagyhassa. Merényletet akartak elkövetni Radzsiv Gandhi ellen Srí Lankán (Reuter) Nem véletlen incidens történt, hanem merényletet próbáltak elkövetni Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök ellen csütörtökön a Sri Ijinka-i repülőtéren — ez derül ki a vizsgálóbizottság pénteki közléséből. Az indiai Srí Lanka-i egyezmény aláírásán Colombóban tartózkodó miniszterelnököt közvetlenül hazautazása előtt a tiszteletére kivezényelt díszőrség egyik tagja puskatussal vállon ütötte. A 22 esztendős gárdista kapcsolatban állt egy tamilellenes törzsi-vallási szervezettel Nem lehetetlen az sem, hogy a katona az egyezményt ellenző felsőbb Sri Lanka-i körök által szervezett összeesküvés résztvevője — hangoztatja a vizsgálóbizottság. Az egyezményben rögzített tűzszünet nyomán pénteken a sziget keleti és északi részén hallgattak a fegyverek. A tűzszünet végrehajtását a térségben csütörtök óta 3000 indiai katona ellenőrzi. Miután Colombo utcáin csütörtökön a kijárási tilalom ellenére újabb tüntetések voltak, Dzsajavardene Srí Lanka-i államfő esti televíziós beszédében határozottan felszólította a tiltakozókat, hogy szüntessék be akcióikat Az államfő egyben nyilvánosan bocsánatot kért Gandhi miniszterelnöktől a csütörtöki eset miatt. Hírügynökségi jelentésekből. Reagan elnök ebben a hónapban tévébeszédben foglalja önsze álláspontját az Irán-kontra botrány ügyében, s egyben valószínűleg újabb katonai segélyeket kér majd a nicaraguai kontráknak Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője tegnap közölte: a beszéd a botránnyal kapcsolatos kongresszusi kihallgatások lezárása után, feltehetőleg az augusztus 11-én kezdődő héten hangzik el Reagan augusztus 13-án kezdi meg szabadságát Kaliforniában Négy újabb amerikai halottja van az Egyesült Államok öbölbeli katonai jelenlétének, Irán elnöke pedig pénteken ismét a körzetből való távozásra szólította fel Washingtont. A Stark amerikai fregatt májusi tragédiája után csütörtökön újabb amerikai életeket követelő baleset következett, be. Egy amerikai helikopter, amely valószínűleg Bahreinból embereket és fontos felszerelést szállított a flotta zászlóshajójára, a La Salle- ra, eltévesztette manőverét és belezuhant az öböl vizébe öt embert kimentettek, s egy holttestet is sikerült megtalálni, de a gép három utasának nyoma veszett. A brit kormány tegnap elutasította a Reagan-kormánynak azt a kérését, hogy nyújtson segítséget a Perzsa (Arab)-öböl aknamentesítéséhez. Az Öböl és a Hormuzi-szoros biztonságos hajózásához pedig elengedhetetlenül szükséges lenne a robbanószerkezetek eltávolítása Az USA eddig csak szaúdi segítségre számíthatott az aknakeresésben, miután saját flottájának mindössze három aknakereső egysége van. Újabb amerikai áldozatok az Öbölben Reagan kifejti álláspontját az irangate-btirányról Szovjet tiltakozás Norvégiánál (MTI) A szovjet külügyminisztérium tiltakozott Norvégiánál amiatt, hogy a norvég hatóságok megalapozatlanul és nyilvánvalóan provokatív szándékkal kiutasítottak az országból néhány szovjet képviselőt. A tiltakozást a napokban közölték Norvégia moszkvai nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjével, akit a szovjet külügyminisztériumba kérettek. Egyidejűleg arra hívták fel a diplomata figyelmét, hogy a norvég nagykövetség két másodtitkára — közülük az egyik már elhagyta a Szovjetuniót — hivatalos helyzetével összeegyeztethetetlen tevékenységet folytatott. — Ami a szovjet—norvég kapcsolatok egészét illeti, a Szovjetunióban egyetértenek Thorvald Stoltenberg norvég külügyminiszter véleményével, nevezetesen, hogy szükség van a két ország közötti kapcsolatok erősítésére és a szovjet—norvég politikai párbeszéd folytatására — mutattak rá a szovjet külügyminisztérium illetékesei. A cs. 14 VILÁGHÍRADÓ Gorbacsov levele Cerasónak (TASZSZ) A római szovjet nagykövetség két munkatársa átadta Mihail Gorbacsov levelét a dél-olaszországi Ceraso városka polgármestrének. A szovjet politikus ebben arra a békeüzenetre válaszolt, amellyel a város lakói a szovjet néphez fordultak. Gorbacsov egyebek között azt írja: A csernobili tragédia óta bolygónk lakói számára sokkal világosabb lett, hogy a nukleáris korszak új fajta politikai gondolkodást követel, Földünk megszabadítását az atomfegyverektől. Chissano Szófiában (MTI) Legfelső szintű bolgár— mozambiki tárgyalások kezdődtek csütörtökön Szófiában. Joaquin Chissano, a Frelimo Párt elnöke, mozambiki államfő Todor Zsivkovnak, a BKP KB főtitkárának, az államtanács elnökének meghívására érkezett hivatalos baráti látogatásra Bulgáriába. Dos Santos Kubában (Reuter) José Eduardo dos Santos, az angolai MPLA-Munkapárt elnöke, államfő hivatalos látogatásra Kubába érkezett. Dos Santos és Fidel Castro, a Kubai KP első titkára, államfő tárgyalásain a figyelmet főleg az afrikai kontinens déli részén kialakult helyzetnek, azon belül is Namíbia kérdésének szentelik. Bejrút: Robbanás a svájci nagykövetségnél (AFP) Parkoló gépkocsi alá rejtett pokolgép robbant csütörtökön este Nyugat-Bejrútban, a svájci nagykövetség épületétől mintegy 150 méterre. A robbanás következtében három ember meghalt, egy súlyosan megsebesült. A szíriai katonák és a libanoni rendőrök egy időre lezárták a merénylet színhelyének környékét. A robbantást eddig még egyetlen csoport sem vállalta. A japán kereskedelmi törvény módosítása (AP, DJ) A japán kabinet tegnap jóváhagyta az ország devizaforgalmának és külkereskedelmének ellenőrzésére szolgáló törvény módosítását. Japán amerikai nyomásra szigorítja a szocialista országokba irányuló kivitel feletti felügyeletet. A törvénytervezet most a japán parlament elé kerül, melynek végleges jóváhagyását szeptember 8-ig kell megadnia A tervezet keményebben bünteti a stratégiai termékeknek tekintett áruk eladóit. A kormány emellett különböző konzultatív testületeket kíván életre hívni, amelyek a COCOM-mal kapcsolatos fő politikai elképzeléseket hangolnák össze és adminisztratív intézkedéseket is hoznának. Választás a Közép-afrikai Köztársaságban (AP) Parlamenti választást tartottak tegnap a Közép-afrikai Köztársaságban Az 52 mandátumért 149 jelölt, köztük három nő verseng. A világ egyik legszegényebb országában első alkalommal tartottak törvényhozási választást azóta, hogy 1979-ben megdöntötték a tömeggyilkos császár, Bokassa diktatúráját. Átütemezték a lengyel visszafizetéseket (PAP) Megállapodás született tegnap Bécsben Lengyelország és a neki hitelező nyugati kereskedelmi bankok képviselői között az 1980. január 1. óta esedékessé vált teljes lengyel adóssághányad visszafizetésének átszervezéséről. A lengyel delegáció vezetője — a varsói külkereskedelmi bank elnökhelyettese — elmondta: a megállapodás mintegy 8 milliárd dollárnyi, kereskedelmi bankokkal szemben fennálló hitelrészt érint, s az esedékes törlesztésekre 15 évi haladékot engedélyez. A megegyezés szerint bizonyos mértékben enyhítik a hitelhányadok kamatterheit is.