Magyar Hírlap, 1988. július (21. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-08 / 162. szám
MAGYarar HÍRLAP NEMZETKÖZI POLITIKA-FÓRUM 1988. július 8., péntek 3 Szűrös Mátyás megbeszélése Felipe Gonzálezzel (MTI) Magyarország és Spanyolország kapcsolatai eredményesen fejlődnek. Ezt állapították meg tegnap Madridban azon a találkozón, amelynek során Felipe Gonzalez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára, miniszterelnök megbeszélést folytatott Szűrös Mátyással, az MSZMP KB titkárával, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével. A magyar politikus a PSOE Végrehajtó Bizottságának a meghívására vasárnap óta tartózkodik a spanyol fővárosban. A szívélyes légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről és néhány nemzetközi kérdésről. Egybehangzóan kívánatosnak mondották, hogy a magyar—spanyol gazdasági együttműködés mielőbb érje el a politikai és a kulturális együttműködés szintjét. Felipe González kifejezte reményét, hogy a közeljövőben Budapesten vagy Madridban találkozhat Grósz Károllyal, az MSZMP főtitkárával, kormányfővel. VILÁGHÍRADÓ (MTI) Hatalmas erejű robbanás volt szerda este a Skócia partjaitól 180 kilométernyire levő Piper Alpha tengeri olajfúrótornyon. Az eddigi jelentések szerint a robbanásban egy ember életét vesztette, 73 sérültet szállítottak égési sérülésekkel kórházba, 160 személy sorsáról azonban még mindig nincs hír. A tornyot néhány perc alatt elborították a lángok és a füst, s nem sokkal a detonáció után az két darabra vált .Siét Az ott tartózkodók nagy része a vízbe ugorva keresettmenedéket a veszélytől. A képen egy ilyen, pokrócba burkolt menekültet szállítanak a kórházba. Véget ért a cipőgyáriak munkabeszüntetése Borovóban (MTI) Tegnap Belgrádban véget ért a horvátországi Borovóből a jugoszláv fővárosba vonult cipőgyári dolgozók tiltakozó megmozdulása, miután elfogadták a velük tárgyaló állami és szakszervezeti tisztségviselők javaslatát: a szövetségi szervek és a horvát tagköztársaság képviselőinek bevonásával kidolgozzák a nagyvállalat szanálási programját, s ebben világos választ kell majd adni a kollektíva jövőjére is A munkások hosszas vita után végül is belenyugodtak ebbe a megoldásba, s elhagyták a szakszervezeti szövetség székházát, ahol az éjszakát töltötték. Ugyanakkor kijelentették: amennyiben augusztus 1-jéig nem készül el a program, ismét sztrájkba lépnek és Belgrádba indulnak. Mozambik újra tárgyal a Dél-afrikai Köztársasággal (TASZSZ) Háromévi szünet után csütörtökön felújultak a tárgyalások Mozambik és a Dél-afrikai Köztársaság között a kölcsönös biztonságról. A dél-afrikai Pretoriában ülést tartott a biztonsági vegyes bizottság, azzal a céllal, hogy új életet leheljen az 1984-es megnemtámadási megállapodásba, az úgynevezett nkomati szerződésbe. Tiltakozó gyűlés Bécs belvárosában ( zf Az ENSZ elé kell vinni a falurombolás ügyét (MTI) A romániai nemzetiségi politika és a falufelszámolás terve ellen irányuló tiltakozó gyűlést tartottak tegnap este Bécs belvárosában, a Stephansplatzon. A megmozduláson mintegy ezren vettek részt, s felszólalt több ismert osztrák politikus, közéleti személyiség is. A tüntetés megtartására az Erdéllyel való szolidaritás osztrák bizottsága adott ki felhívást, amely így szólt: „Szolidaritást vállalunk azokkal az osztrák népcsoportokkal, melyek alapvető emberi jogait — az anyanyelv használatát, anyanyelvű iskoláit, vallásgyakorlatát, népszokásait, történelmi községeit — áttelepítéssel, földgyalukkal és adminisztratív elnyomással akarják megsemmisíteni". A gyűlés számos részvevője táblákat, transzparenseket tartott magasba, többek között ilyen feliratokkal: „Erdély ügye — Európa ügye”, „Románia is Európa!", „Vigyék az ENSZ elé a román tervet!”. Erhard Busek parlamenti képviselő, a kormánykoalícióban részt vevő Osztrák Néppárt bécsi szervezetének elnöke a gyűlésen elmondta: az osztrákoknak rokonszenvüket és együttérzésüket kell nyilvánítaniuk a romániai kisebb,ségek iránt, akiket a jogsértő román nemzetiségi politika most legelemibb létérdekeiben veszélyeztet a falurombolás eléggé el nem ítélhető tervével. Egyúttal nyomatékos és éles tiltakozásra van szükség, hogy ezt a programot a román vezetés ne valósíthassa meg. Ausztriában senki sem tekintheti a másik ország belügyének, ha ott olyan alapvető emberi jogokat vesznek semmibe, mint amilyen például a nemzetiség sok évszázados lakóhelyén, szülőföldjén való megmaradásának joga — jelentette ki a szónok. Norbert Gugenbauer, az ellenzékben lévő Osztrák Szabadságpárt főtitkára arról beszélt, hogy az osztrák kormánynak egyértelműen a veszélyeztetett erdélyi kisebbségek mellé kell állnia. A politikus szerint elérkezett az ideje, hogy a kormány az ENSZ elé vigye a falurombolás ügyét, s az UNESCO-t is felszólítsa a közös európai kulturális értékeket hordozó romániai falvak védelmére. Freda Meissner-Blau, a Zöldek parlamenti csoportjának vezetője Romániából érkezett információira hivatkozva felhívta a figyelmet, hogy a román vezetés, ha nem akadályozzák meg ebben, minden bizonnyal végrehajtja sok millió ember kényszerkitelepítésére kidolgozott tervét. A képviselőnő is támogatta azt a nézetet, hogy a nemzetközi szervezeteknek állást kell foglalniuk a román vezetés jogsértő intézkedése ellen. Úgy vélte egyúttal, hogy a nyugati államoknak konkrét ellenlépéseket is kell tenniük, például Romániával szemben gazdasági bojkottot kell elrendelni. Karel Smolle, az ausztriai népcsoportok parlamenti szóvivője felszólalásában kifejtette: az ausztriai nemzetiségek számára egyáltalán nem közömbös, hogy milyen sors jut osztályrészül más országokban lévő kisebbségeknek. Az osztrák sajtó tegnap ismertette az osztrák parlament előző nap elfogadott határozatát, amely elítéli a román kormányzatnak az ország kisebbségei elleni politikáját, s felszólítja Ausztria kormányát, hogy az emberi jogok kérdéseivel foglalkozó nemzetközi fórumokon tegye ezt szóvá. (AFP) Az Európai Parlament tegnap Strasbourgban elfogadott határozatában elítélte a román kormánynak a nemzeti kisebbségek, kivált a magyar nemzetiség ellen irányuló „brutális politikáját”. A parlament figyelmeztette Bukarestet, súlyosan veszélyezteti az Európai Közösség és Románia kialakítandó együttműködését, ha továbbra is ragaszkodik a kisebbségek jogait csorbító politikájához. Az EK aggodalmát fejezte ki a légibusz lelövése miatt Washington magyarázata a tévedésre (Folytatás az 1. oldalról) jelzést azonos forrásból eredőnek minősítették , így a képernyőn észlelt légibuszt minősítették támadó szándékú repülőnek. Egy román teherhajó ellen intézett támadást tegnap az Öböl északi részében egy iráni naszád. Az 5934 tonnás román hajó kapitánya megsebesült. A támadás az iráni Farszi-sziget mellett történt, és hírek szerint a román teherhajó közelében nem tartózkodott amerikai hadihajó. (Reuter) Irán nem tervezi, hogy egyik utasszállító repülőgépének amerikai lelövése miatt polgári célpontok ellen indítson támadásokat. Ezt a hivatalos törökországi látogatáson tartózkodó Dzsavad Manszuri iráni külügyminiszter-helyettes jelentette ki tegnap. (DPI) Egy Irán-barát libanoni szervezet azzal fenyegetőzött, hogy megöli a fogságában tartott két amerikai túszt, így bosszulva meg az iráni polgári repülőgép lelövését. A Forradalmi Igazság Szervezete elnevezésű síita csoport csütörtökön reggel nyilatkozatot juttatott el egy nyugati hírügynökség bejrúti irodájához. A nyilatkozat szerint a repülőgépen tartózkodó 290 személy halála a Perzsa (Arab)-öbölbeli amerikai katonai jelenlét következménye. Az Európai Közösség mind a tizenkét tagországa mélységes sajnálkozását és aggodalmát fejezte ki tegnap az iráni légibusz lelövése miatt. A szervezet tagállamai Brüsszelben közzétett közös nyilatkozatukban aláhúzták öböl menti háború mielőbbi befejezésének szükségességét és sürgették a biztonsági tanács tűzszüneti határozatának azonnali és teljes érvényesítését. (Tanjug) Drago Mirosics jugoszláv külügyminiszter-helyettes tegnap az Egyesült Államok belgrádi nagykövetének átnyújtott jegyzékben tiltakozását fejezte ki az iráni utasszállító gép lelövése miatt. A Tanjug jelentése szerint a külügyminiszter-helyettes leszögezte: elvárja, hogy a jugoszláv áldozatok családtagjainak érdekeivel az amerikai fél megfelelően törődik majd. Mint ismeretes, a gépen hat jugoszláv állampolgár is utazott. Mexikói elnökválasztás Meghibásodott a (MTI) Mexikó elmúlt hat évtizedes hagyományaival ellentétben az országban 1929 óta teljhatalmat élvező Intézményes Forradalmi Párt (PRI) nem aratott elsöprő győzelmet a szerdai elnökválasztáson. szavazatszámláló Tegnap hajnalban a PRI országos vezetője ugyan bejelentette, hogy Carlos Salinas de Gortari, a PRI jelöltje nyerte meg a választásokat, ezután azonban váratlanul bejelentették a PRI székházában felállított modern számítóközpont meghibásodását. MTI Külföldi Képszerkesztész? Ro Te Vu befejezettnek nyilvánította az ellenségeskedést a KNDK-val szemben (AFP) Ro Te Vu dél-koreai államfő tegnap befejezettnek nyilvánította a Koreai NDK-val szembeni ellenségeskedést, egyben javasolta a kétoldalú kereskedelem nagymértékű javítását, valamint ígéretet tett arra is, hogy segít a Szöul szövetségesei és Phenjan közötti kapcsolatok javításában. Ro Te Vu ezekről egy országosan közvetített beszédében szólt. Az államfő a kelet-nyugati kapcsolatokban bekövetkezett javulásra utalt e döntést ismertető beszédében. Ro Te Vu egyebek mellett a politikusok, üzletemberek, újságírók, vallási vezetők, művészek, tudósok, sportolók és egyetemi hallgatók, valamint a kettéosztott családok kölcsönös látogatására szólított fel. Az elnök ugyanakkor nem említette meg a KNDK-nak azt az igényét, hogy közösen rendezzék meg az idei nyári olimpiai játékokat. (A kérést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a szöuli kormány egyaránt elutasította.) A dél-koreai államfő tegnap azt hangoztatta, hogy ha a KNDK pozitívan válaszol javaslataira, s hajlandó azok alapján együttműködni, akkor a két országrész „még az évszázad vége előtt egyetlen társadalmi, kulturális és gazdasági közösséggé válhat". Gazdasági téren az elnök a két országrész közötti olyan kereskedelmi kapcsolatok kialakítását javasolta, amelyeket „a nemzeti közösségen belüli belső kereskedelemnek lehetne tekinteni”. Tovább terjed a sztrájk •• Örményországban (Folytatás az 1. oldalról) munkatársa elmondta, hogy a köztársaság belügyminisztere tegnap sajtónyilatkozatban cáfolta azt a hírt, miszerint a repülőtéri összetűzések következtében egy személy életét vesztette volna. Az ismét kiéleződött helyzetmiatt az örmény miniszterelnök szerdán este televíziós beszédet mondott. Ebben nyugalomra és önmérsékletre szólította fel Jereván és a köztársaság lakóit. Az Izvesztyija helyszíni tudósítása elmarasztalja a jereváni párt- és állami vezetést, mert nem tudja kézben tartani az eseményeket. A lap jereváni tudósítója sajnálattal állapítja meg, hogy a különböző rangú vezetők között alig -alig akadt valaki, aki az emberekkel folytatott párbeszédben elérte volna, hogy hallgassanak szavára. A jelentésből kiderül az is, hogy a sztrájkhullám Jerevánon kívül más örmény városokra is átterjedt. A jereváni repülőtér egyes pontjait továbbra is a belügyi alakulatok katonái őrzik, bár létszámukat csökkentették a kedd esti események után — jelentette tegnap este a szovjet tv híradója helyszíni filmriportjában. A repülőtéren ismét megindult a forgalom, de mint a Vremja tudósításából kiderült, a 42 kimaradt járat utasainak elszállítása lassan és körülményesen halad, a repülőtéren áldatlan állapotok uralkodnak. V (Reuter) Japán kész anyagi támogatást nyújtani nemzetközi békefenntartó egység létrehozására Kambodzsában, és japánok is részt kívánnak venni ilyen ellenőrző alakulatban. Unó Szószuke japán külügyminiszter erről beszélt annak a kétnapos tanácskozásnak a megnyitóján, amelyet Bangkokban az ASEAN-tagállamok, Kanada, az Egyesült Államok, Ausztrália, Új- Zéland külügyminisztereinek, továbbá az Európai Közösség képviselőinek részvételével tartanak. Az ASEAN-tagállamok kambodzsai rendezési javaslatainak egyik fontos elemévé vált békefenntartó erők létrehozása. A japánok bekapcsolódnának a kambodzsai választásokat ellenőrző nemzetközi személyzet munkájába, és nem katonai célú anyagi támogatást is nyújtanának Kambodzsának — mondotta Unó Szószuke. Szükségesnek tartotta továbbá, hogy a vietnami csapatok kivonásának ellenőrzésére állítsanak fel nemzetközi megfigyelőcsoportot. Az Egyesült Államok változatlanul ellenzi a népirtó Vörös Khmer szervezet újbóli hatalomra jutását Kambodzsában — jelentette kii tegnap Bangkokban az amerikai külügyiminiszter. George Shultz szintén a tanácskozás megnyitó ülésén szólalt fel. Shultz szerint a világnak továbbra is nyomást kell gyakorolnia Vietnamra avégett, hogy vonja ki csapatait Kambodzsából. Ez a Japán támogatna Kambodzsába!a nemzetközi békefenntartó csapatokat 1999 Megérheti-e a Szovjetunió 1984-et? — ezt a meghökkentő címet viselte egy tanulmány, amelyet valamikor a hatvanas években írt Andrej Amalrik szovjet állampolgár. A kérdésből kihallható — és egyben óhajtott — tagadó válasz miatt az írást a Szovjetunióban érthetően csak kéz- és gépírásos másolatokban, úgynevezett szamizdatként terjesztették, de hamarosan kikerült Nyugatra, és már 1970-ben megjelent német fordításban Zürichben. Nyilván más külföldi, más nyelvű fordításai is voltak, mert a különböző rendű és rangú „kremlinológusok”, politikusok és publicisták nagy lelkesedéssel idézgettek belőle. Amalrik azután — ki tudja, azért-e, mert komolyan vette a saját jóslatát, vagy éppen azért, mert nem hitt benne — kivándorolt a Szovjetunióból. Spanyolországban, a nyaralás főszezon szédítő utasforgalmában autóbaleset áldozata lett. (Olyan kétségtelenül, hogy még a nyugati sajtó sem említette halálával kapcsolatban „a Kreml kezét”.) Előbb még alkalma volt meggyőződni róla, hogy a Szovjetunió megérte 1984-et (ezt a George Orwell nevezetes regényében szereplő időpontot). Ha meg nem hal, alighanem döbbenten látná, hogy a Szovjetunió tovább is él, sőt, életerősebb és fejlődőbb, mint régebben. Efféle „jóslatokban” az 1917-es októberi forradalom óta sosem volt hiány. Már néhány hónappal a forradalom után az Egyesült Államok pétervári követe azt jelentette haza, hogy az új rendszer tiszavirág-életű lesz. A polgárháború alatt a nyugati sajtó számtalanszor megjósolta a közeli összeomlást. Aztán Lenin halála után. Aztán az iparosítás idején. Még inkább a második világháború alatt. Aztán... de nem volna helyem a továbbiak elmondására, ha felsorolnám, hányszor jósolták meg a Szovjetunió bukását. A politikai csillagjósoknak láthatóan nem vette el a figyelmét a kudarcok hét évtizedes sorozata. Nemrég jelent meg egy rangos New York-i könyvkiadónál egy 336 oldalas mű, amelynek szerzője 1999-re jósolja a Szovjetunió, a szovjet rendszer bukását, mi több: legyőzését az Egyesült Államok által. A könyv címe: 1999, alcíme pedig ez: „Győzelem háború nélkül”. Mert a szerző szerint győzni kell. Amint a kommunista- vagy szovjetbarátsággal aligha gyanúsítható The New York Times kritikusa írta a könyvről, annak világképe „manicheus”. Erről a korai keresztény szektáról pedig tudnivaló, hogy a világot feketébenfehérben látta, a Gonosz és a Jó harcában. Az „1999” szerzője szerint is a Jó — mármint az Egyesült Államok — és a Gonosz — tudniillik a Szovjetunió — harca folyik a világban. Ám „egy olyan átfogó politika segítségével, amely egyesíti az elrettentést, a versengést és a tárgyalásokat”, még az ezredforduló előtt a Jó legyőzheti a Gonoszt, éspedig háború nélkül. Azt az író jól tudja, hogy háborút propagálni nem volna népszerű; ő maga is azt írta 1985-ben megjelent könyve címlapjára: „Soha többé Vietnamot” (amin persze lehet, hogy a vereséget értette). A terjedelmes könyv részletesen tárgyalja a mai világ szerinte lényeges problémáit. Abból indul ki, hogy az Egyesült Államok végső ellensége a Szovjetunió, és a Mihail Gorbacsov nevével fémjelzett irányzat ugyan valóban óhajtja a békét, de végső célja „a kommunizmus győzelme”. Ezért aztán az ,1099” szerzője támogatja Reagan elnök kedvenc tervét, a „Hadászati Védelmi Kezdeményezés”-t, az SDI-t, közkeletű nevén „a csillagok háborúját”. Bár „csak” annyira, hogy korlátozza a Szovjetunió elsőcsapásmérő képességéé által okozható kárt. Azért javasolja „a palesztin kérdés megoldását”, azért kívánja szorosabbra fűzni az Arab (Perzsa)-öböl menti országokkal fennáló amerikai kapcsolatokat, mert így megakadályozhatják a Szovjetunió dél felé való „előretörését”. Hogy ki a szövetséges ebben a harcban, az az író szerint kizárólag attól függ, hogy az illető országnak milyen a viszonya a Szovjetunióhoz. Kínában például potenciális szövetségest lát, habár az is kommunista állam, márpedig az „1999” szerzője számára a kommunizmus nemcsak maga az eredendő bűn, hanem egyszersmind olyan erő is, amely elvesztette vonzóerejét. „Ha a harmadik világ népei úgy vélik — fejtegeti —, hogy mi csak abban vagyunk érdekelve, hogy megnyerjük az idegháborút a Szovjetunió ellen, akkor elveszítjük az ezeknek a népeknek a szívéért és elméjéért folyó háborút.” Bár az amerikai könyvkiadásban az „átfutási idő”, amely a kézirat lezárása és a megjelenés között eltelik, jóval rövidebb, mint nálunk, a nicaraguai és az afganisztáni események mégis elavulttá tették a könyv ide vágó részeit. A szerző ugyanis ellenez minden megbékélést: az a véleménye, hogy — fejtetőre állítva a híres katonai teoretikus, Clausewitz elméletét — a Szovjetunió számára „a béke a háború folytatása más eszközökkel”. Ezekre a vázlatosan ismertetett, vázlatosságukban is zavaros és ellentmondó nézetekre mégsem legyinthetünk. A könyv ugyanis nem valami szenzációhajhász újságíró vagy szavazatokra vadászó elnökjelölt műve, hanem láthatólag a novemberben megválasztandó — akár republikánus, akár demokrata — elnöknek szánt program. Ennek az ad súlyt, hogy a szerző — akinek nevét eddig, megvallom: a csattanó kedvéért elhallgattam — nem más, mint Richard M. Nixon. Igen, az, aki a szovjet- és kommunistaellenes hisztériát szító, „boszorkányüldöző” Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság egyszerű jogi munkatársából előbb az Egyesült Államok alelnökévé küzdötte fel magát, majd elnökválasztási kudarca után tudott „újítani", és elnökké választották. Másfél cikluson át töltötte be ezt a posztot, de második elnökségét már nem tölthette ki, mert amint erre a politika iránt csak kissé érdeklődők is emlékezhetnek, a Watergate-ügy kapcsán le kellett mondania, és úgy távozott a Fehér Házból, mint az Egyesült Államok fennállásának két évszázada alatt senki. És íme: most újból itt van, könyveket ír, tanácsokat ad, sőt, még félhivatalos diplomáciai küldetésekkel is megbízzák. Ez nem tréfadolog: Richard Nixon nem magánember, és véleményét befolyásos emberek csoportja osztja és támogatja. „Héják"-nak nevezi őket a politikai nyelv, és láthatólag még arra is képesek voltak, hogy lehetővé tegyék Nixon visszatérését a közéletbe. Mondhatná valaki: az Egyesült Államok belügye, az amerikai közvélemény és nép dolga megítélni, hogy Nixon beszélhet-e és hogy lesz-e, aki elképzeléseit felvállalja. De ez mégsem pusztán amerikai belügy, hiszen az Egyesült Államok ma a világ egyik meghatározó hatalma gazdasági, tudományos és katonai fejlettsége következtében, vezető ereje a tőkés világnak. PETŐ GÁBOR PÁL