Magyar Hírlap, 1990. december (23. évfolyam, 282-304. szám)

1990-12-19 / 297. szám

1990. december 19., szerda Ingatlanpiac Növekedés után stagnálás• Nagy a várakozás az önkormányzatokkal szemben A főváros környékén Üllő a legolcsóbb Közeledik az év vége, s ez jó alkalmat ad egyfajta számvetés­re, mérlegkészítésre, hogy is alakult az esztendő. Most arra te­szünk kísérletet, hogy egy sajátos területen, a főváros környéki ingatlanpiacon tapasztalt mozgásokat, változásokat vizsgáljuk meg, s egyúttal megrajzoljuk az ártrendet is. Ez azért is érde­kes lehet, mert rovatunk a Magyar Hírlapban néhány hónapos csupán, így az év eleji történésekről még nem tudósíthattunk. . .......... . .... . . . . . .....­­ .­­ Néhány éve élénkült meg az ér­deklődés a Budapesthez közeli vidékek iránt, részben a magas fővárosi árak miatt, részben pe­dig a kulturáltabb, egészségesebb élet reményében. Akkoriban még valóban viszonylag alacsonyak voltak az árak (telek, lakás, ház), később azonban mindinkább emelkedtek, s ma már egyes he­lyeken megközelítik, illetve el­érik a főváros árait. Az év elején nem volt hiány kínálatban, a kereslet viszont szerényebb volt. Már akkor csök­kenő érdeklődésről tudósított az Ingatlanpiac című lap. Budake­szin például minimális volt a te­lekmozgás, inkább házakat, la­kásokat cseréltek. A családi há­zak négyzetméterét 30 ezer fo­rintért kínálták, a telkek 6—10 ezer forintért keltek el négyszög­ölenként. Törökbálinton a tel­keket 4—6000 forint/négyszögöl­­áron kínálták, s ez az ár elsősor­ban a közműhálózat fejlődése miatt alakult ki. Tavaszal is azt lehetett re­gisztrálni, hogy változatlanul nagy a kínálat, de ugyanakkor a politikai, gazdasági változások, illetve bizonytalanság következ­tében sokan az ingatlanban lát­ták biztosítva az értékmegőr­zést. Ily módon a telkek, házak, lakások ázsiója, és ára is emel­kedett. Igaz, Szigetszentmiklóson, Zsámbékon, Páty­on zártkertjét már 100 ezer forintért is lehetett venni, de Nagykovácsiban pél­dául egy többszintes ház 5,2 mil­lióért kelt el. Ráckevén üdülő­­területért 3—6000 forintot kér­tek négyszögölenként. Nyáron nem lankadt a piaci forgalom a főváros környékén. A legnagyobb kínálatot Érden, Szentendrén, illetve a Dunaka­nyarban jegyezték fel. Mind töb­ben igyekeztek gazdálkodási te­vékenységre alkalmas ingatla­nokat értékesíteni. Szentendrén a lakás/négyzetméterár elérte a 40 ezer forintot, az építési telek 5500 Ft/négyszögöl körül moz­gott, utóbbihoz Surányban 2750, Leányfalun 4800 forintért lehe­tett hozzájutni négyszögölenként. Érden az öröklakás 15—25 ezer forint négyzetméter, az építési telek pedig 2—3000 forint/négy­­szögöl volt. Év vége felé sincs baj a kíná­lattal, s még azért mindig akad­nak a főváros környékére igyek­vők, akik a szerényebb árakban bíznak. Érden és Budaörsön nőtt a kínálati ár, ugyanakkor pél­dául Dunaharasztin, vagy Rácke­vén stagnálást, sőt esetenként csökkenést lehetett regisztrálni. Budakeszin néhány hónapon be­lül 40-ről 50 ezer forintra nőtt a házak négyzetméterára. Budaör­sön még 30 ezer forintos négy­­zetméterár-növekedést is rögzít­hettek a szakértők — igaz, ez egyedi eset volt. Ekkor a parcel­lázásokat illetően már jellemző volt a „tanácstalanság", az új ön­­kormányzatok pedig még nem tudták igazán kézbe venni az ügyeket. Mindenesetre nagy a várakozás az új testülel­ekkel szembeni ingatlanügyben is. A legolcsóbb építési telket egyéb­ként Üllőn kínálták (1000 forint/ négyszögöl), de Fót és Páty se volt drága. Budaörs, Érd, Leány­falu viszont az árlistán az élre került, ám Solymár, Nagyková­csi, Szentendre és Párnáz se ma­rad nagyon el mögöttük. Érde­kes jelenség: sokan ráckevei ingatlanjukat kínálták eladás­ra. Most pedig egymás mellé ál­lítjuk az Ingatlanpiac című lap információi alapján néhány fő­város környéki település év ele­ji és év végi ingatlanárait. Borsi László lakás 1990. Odaid építési telek zártkert ezer Fitt1 ezer Ft *mJ ezer Ft,n-<H ezer Ft □-« év év év év év év év év eleje vége eleje vége eleje vége eleje vége Budakeszi 20—50 10—50 10—25 25—45 6,0—8,0 3,5—7,0 0,8—1,5 1,5—4,0 Budaörs 20—­ 21—75 15—25 20—40 4,5—8,0 4,0—12 1,5—1,0 1,2—2,0 Érd 18—12 15—52 15—20 18—15 2,0—4,0 2,0—2,8 0,5—1,5 0,6—1,5 Páty 8—20 15—20 2—10 17—25 1,0—2,5 1,8—2,5 0,3—0,7 1,0—1,1 Solymár 20—30 20—11 10—20 20—40 1,5—6,0 2,7—3,5 0,0—1,5 1,5—2,4 Mercedes-Benz szimpózium Budapesten Belebukhatnak a fuvarozók Mintegy fél évvel ezelőtt sike­rült Mercedes kamionhoz jutnia a magánfuvarozónak abból a közel 200 jelentkezőből, aki a múlt év januárjában hatályba lé­pett minisztertanácsi rendelet ér­telmében 6 tonnánál nehezebb járművel kívánt fuvarozni­­ külföldre. MH-tudósítás A kezdet nehéz volt: hiányoz­tak a nemzetközi árufuvarozási engedélyek, és nem voltak meg­felelő gépkocsik sem. Mivel a bankok nem adtak hitelt magán­­személynek, a Magánfuvarozók Országos Ipartestülete vállalta a jogi személy szerepét, és egyben megkereste a Mercedes gyárat valamiféle segítség reményében. Mint azt tegnap a Mercedes- Benz és a magyar magánfuvaro­zók egész napos szimpóziumán elmondták, a gyárral sikerült megállapodni a rendkívül kedve­ző, 115 500 márkás vételárban, azonban az ötéves futamidejű és 1,61 szorzójú lízingügylet a ha­zai szabályozók révén nem látszik sétagaloppnak a 46 vállalkozó számára. A félévenkénti törlesztésekkel ugyanis, az áfával együtt 10 mil­liós alapár helyett közel 20 mil­liót kell végül befizetniük a ma­­gánkamionosoknak. Ráadásul a forint leértékelése és a refinan­szírozási kamatláb változása is befolyásolja a fizetési feltételeket, így, amint azt Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestületének ügyve­zető titkára elmondta, több mint valószínű, hogy néhányan bele­buknak a vállalkozásba, és ek­kor a hitelbiztosítást vállaló Hungária Biztosító még a kamiont is elveheti a tatarozás fejében. A fuvarozók már attól tarta­nak, hogy a jelenlegi szokásos fuvardíjakból — amelyek álta­lában 3 ezer kilométerre 100-120 ezer forintot tesznek ki, s ame­lyek körülbelül 60-65 százaléka költség —, nem lehet ezt a lízin­get fedezni. A tegnapi tanácskozáson ezek a hangok azonban háttérbe szo­rultak, hiszen az állami vállala­tokkal jó három évtizedes kap­csolatban álló Mercedes-Benz most a privatizáció jegyében a magánfuvarozóknak mutatkozott be különböző előadásokkal, ame­lyek közt gyakorlati tanácsok, szerviz- és karbantartási ismere­tek is szerepeltek. (demeter) MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1990. DECEMBER 19. Devizanem Vételi árfolyam Közép 100 egységre Eladási forintban 11 724,50 11 736,24 11 747,98 4666,90 4671,57 4676,24 197,13 197,33 197,53 1056,16 1057,22 1058,28 1664,87 1686,56 1688,25 1198,26 1199,46 1200,66 3616,41 3620,03 3623,65 10 854,38 10 865,25 10 876,12 456,20 456,66 457,12 5242,50 5247,75 5253,00 árfolyamjegyzés szünetel 4079,15 4083,23 4087,31 1038,81 1039,85 1040,89­­­53,98 54,03 54,08 579,73 580,31 580,89 46,07 46,12 46,17 63,80 63,86 63,92 4760,60 4765,37 4770,14 1082,93 1084,01 1085,09 2747,25 2750,00 2752,75 6069,77 6075,85 6081,93 8358,26 8366,63 8375,00 Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint Ir font Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár Ecu (közös piac) A Magyar Nemzeti Bank 426/1984. számú közleménye szerint hivatalos a Magyar Hírlapban, valamint a bankszervek helyiségeiben közzétett lista. ÜZLET ÉS PÉNZMagymHírup Olcsóbban adják­­ haszonnal Pumákat a diákoknak? Talán kevesen tudják, hogy a világon az egyik legtöbbet hami­sított termék a Puma. Az idén a magyar rendőrség 6 ezer hamis márkajelű szabadidőruhát fog­lalt le. A hamisítók ugyanis nem tudják, hogy az eredetiben 17 azonosító jegyet helyeznek el. A magyar diákok ezrei azonban, ha minden igaz, jövőre már igazi, ráadásul kedvezményes árú sportruhákban edzhetnek. MH-tudósitás________________ Pumát minden iskolásnak a­­ mottója annak az akciónak, ame­­­­lyet a Magyar Diáksport Szövet­ség és a Puma cég, azaz annak magyarországi részlege indított. Erről tartottak tegnap sajtótájé­koztatót Budapesten. Mint isme­retes, a Magyar Diáksport Szö­vetséget nem veti fel a pénz. Igaz, az idén 140 millió forintot költ­ségvetésből gazdálkodtak, ám eb­ből a pénzből több mint 85 mil­liót az iskolákban dolgozó sport­csapatvezetőknek fizettek ki — havi ezer forintjával. Most viszont a Puma és ma­gyarországi képviselete jóvoltá­ból együttműködésük eredmé­nyeként nemcsak hogy kedvez­ményesen juthatnak a sportoló diákok a világhírű termékekhez, hanem a kapcsolatból a szövet­ség is húzhat némi anyagi hasz­not. Az együttműködő felek úgy számítottak, hogy a Pumát átla­gosan a bolti ár alatt tudják majd a gyerekeknek kínálni, és gondolkodnak azon is, hogy isko­lakezdetkor, karácsonykor mi­ként lehetne megoldani a ked­vezményes és részletre történő vásárlást. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Magyarországon hivatalos felmérések szerint a Puma-ter­mékek forgalma 40 százalékkal volt magasabb az Adidasénál, holott az árak nem alacsonyab­bak. Az országban egyébként 21 márkabolt található, s több mint 200 üzletben lehet Puma-termé­ket kapni, csak éppen Budapes­ten nincs még szaküzlet. A gyár­tók egyelőre nem tudtak meg­egyezni a leendő forgalmazókkal, akik a Puma-cikkeken szeretné­nek meggazdagodni. Nem úgy, mint a sportot nem­csak üzletnek tekintő, hanem tá­mogató Puma cég, melynek je­len lévő képviselői úgy számol­tak, ha évente csak 250 ezer Pu­ma-terméket vesznek meg Ma­gyarországon, s darabonként át­lagosan ezer forintot kapnak ér­te, már 20 százalékos haszonnal is több, mint 10 millió nyeresé­gük lesz. Ebből pedig a pártoló tagok, a Puma magyarországi képviseletének vegyes vállalata juttat a diákszövetségnek is. Az együttműködési szerződés tehát megköttetett, az akció a jövő év elején indul. (Iván) Valutatulajdonosok figyelmébe Erős márka, gyenge yen, ingadozó dollár A hét első napjaiban­­ a devizapiacokat Phöl, a Bundesbank elnöke előre bejelentett sajtóértekezlete tartotta izgalomban. Sokan arra szá­mítottak, hogy a Bundesbank elnöke a közeljövő kamatemeléseit rész­letezi majd. Piröl azonban csak az 1991-es évre vonatkozó monetáris tervet ismertette, amelyben a pénzkibocsátás előirányzatai azonosak az 1990-ben meghirdetett előirányzatokkal. Ismerve azt, hogy a német kor­mány a jövő évre a költségvetési deficitet 150 millárd márkára (körülbelül a GDP 5 százalékára) tervezi, az 1990-re várható 101 milliárd márkával szemben, min­denki számára világossá vált, hogy az erőteljesen növekvő álla­mi hitelkereslet miatt a követke­ző évben a márkakamatok emel­kedő tendenciát mutatnak majd. A kamatemelés ütemét alapve­tően nem a jegybank, hanem a piac fogja meghatározni, így ke­vés tere lesz azoknak, akik a jegybanki kamatpolitika jelzései­re építik spekulációikat. Csütörtökig a dollár nagyon bi­zonytalan volt a márkával szem­ben. A kereskedők egymáshoz közeli időpontokban egymásnak ellentmondó tendenciákban bíz­va tették meg ajánlataikat. Ugyanazon a napon belül igen rövid idő alatt váltogatták egy­mást a márka erősödésének és gyengülésének „tendenciái". A német kamatemelés időbeli eltolódása és az olasz jegybank elnökének az a közlése, hogy va­lamikor január közepén a hét leg­nagyobb gazdasági hatalom veze­tői találkoznak majd a dollár ár­folyamának megvitatása (és mel­lesleg a kelet-európai segítség módja) ügyében, stabilzálta, majd enyhén emelte a dollár árfolya­mát a márkához és a jenhez ké­pest. A képhez az is hozzátarto­zik, hogy az iraki külügyminsz­­ter amerikai látogatásának elma­radása viszont alig éreztette ha­tását a dollár árfolyamára. Úgy tűnik, a látogatás elmaradását a piac inkább az iraki diplomáciai fogások egyikeként értékelte, amely nem jelenti az iraki állam­fő végleges megkeményedését. A Bundesbank szigorú pénzpo­litikát igénylő terveinek napvi­lágra kerülése és a japán jegy­bank hallgatása következtében a yen újra gyengült a márkához képest. Így a túlértékelt márká­val (89,5 yen DM) most érdemes yent vásárolni. A japán jegybank lehet, hogy megvárja a hetek ja­nuár közepére tervezett értekez­letét, és addig hagyja „lebegni" a yent. A yen befektetés tehát legalább egy hónapos elkötele­zettség vállalása mellett ésszerű, mert a yen lebegése a háborús fenyegetés és a határozatlannak tűnő japán jegybanki politika körülményei között a tendencia­­szerű alulértékeltséggel egyenlő. A múlt héten a pont stabil volt a márkával szemben. A jövő hé­ten, amennyiben nem tisztázódik, hogy az angol kormány a követ­kező évben milyen monetáris po­litikát kíván folytatni, illetve, ha a gazdaság élénkítése érdekében mégis a lazítás állna fönt, a font az EMS limit alsó határa felé fog közeledni. A Bundesbank elhatározását a többi közös piaci ország jegy­bankjai még hivatalosan nem kommentálták, de nyilvánvaló, hogy a magas márkakamatok tő­keelszívó hatást gyakorolnak majd a partnerekre. A tőkeki­áramlás megakadályozására al­kalmas monetáris politika és a munkanélküliség csökkentését előmozdító monetáris lazítás po­litikája közötti választás lesz a közös piaci országok politikai vi­táinak egyik központi kérdése. Egyelőre úgy tűnik, a francia gazdaság még bírja a tempót, de a nyár közepén már érezhető volt a szigorú monetáris politika miatti feszültség. A lényeges dön­tések a kuvaiti kérdés megoldásá­nak módjától és a hetek értekez­letétől függnek, ezért az év utol­só két hetében és január elején erős márka, gyenge yen. Ingadozó dollár és talán gyengülő frank lesz a jellemző. Sándor László Pénzügykutató Rt. Az Iparbank is beszáll a privatizációba Ötezermilliárdos érték a tét Az Ipari Szövetkezeti Fejlesztési Bank Rt. bekapcsolódik az Egzisz­tencia Alap és a privatizáció finanszírozásaiba, bár a szükséges rész­letszabályok még nincsenek kidolgozva — hallottuk az 1984 óta mű­ködő pénzintézet év végi tájékoztatóján. MH-tudósítás Rt. Kollarik István, az Iparbank vezérigazgatója elmondta, hogy az E-Alap technikai részle­teinek kidolgozatlansága miatt, várhatóan a pénzintézetek fogják a hitelnyújtás feltételrendszerét kidolgozni. Az 1987-ben részvénytársaság­gá alakult bank az idén kapta meg a kereskedelmi banki jogo­sítványokat. Alaptőkéjük 4,1 mil­liárd forint, melynek 20 száza­lékát vállalkozásokba fektetik, 1990-ben várhatóan 500 millió fo­rint lesz a nyereségük. Mint a vezérigazgatótól megtudtuk, egye­bek mellett a csőd felé haladó magyar vállalatoknak kívánnak külföldi partnereket szerezni. Kollarik István hangsúlyozta, hogy a privatizálandó állami tu­lajdon értéke mintegy 5 ezer mil­liárd forintot tesz ki. Ezért a je­lenlegi hazai tőkeerőt, valamint a külföldi érdeklődést figyelembe véve még legalább 15-20 évig meghatározó szerepük lesz az ál­lami vállalatoknak. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy ezek mű­ködési feltételei biztosítva legye­nek, hiszen — mint Kollarik utalt rá —, az állami cégek számára még nem alapfeltétel a megtérü­lés kényszere. Arról a kormányzati döntésről, hogy a bankszektor felügyeletét egy tárca nélküli miniszter fogja ellátni, a vezérigazgató kérdé­sünkre elmondta, hogy ez a hely­zet szerinte belső ellentéteket fog okozni a kormányon belül. (koan) Új benzinkút a fővárosban Az ESSO is itt van Hosszú idő után, először nyílt új benzinkút Budapesten. A 4-es út kivezető szakasza mentén, az üllői úton tegnap megnyitott ESSO benzintöltő állomás ékes bizonyítéka annak, hogy a liberalizációs tö­rekvések hírére a külföldi tőke ugrásra kész. MH-tudósítás Az amerikai Exxon Corporation 100 százalékos tulajdonú leány­­vállalatát, az ESSO Ausztria AG vegyes vállalatot hozott létre Ma­gyarországon. Az ESSO Oil töltő­állomás Kft. budapesti székhel­lyel, 250 millió forint törzstőké­vel alakult, az ESSO 50 százalé­kos, az AFOR 35 százalékos, vala­mint a Mineralimpex, az Agen­­tura GmbH és a Mineralcontrol 5-5 százalékos részesedésével. A most összesen 88 millió forintos költséggel megépített benzinkút, egy kezdetben 30 állomásból álló ESSO-hálózat első tagja. Az új cég elképzelései szerint, a továb­biakban létesítendő kutak mint­egy fele új állomás lesz, másik fele pedig az AFOR kútjainak tel­jes felújítása és technológiai kor­szerűsítése révén lép be a háló­zatba. A vegyes vállalat nemcsak a kutak üzemeltetéséből veszi ki részét, hanem a kenőolajak egy részének licencét megkapva, a hazai gyártásba is bekapcsolódik. Az ESSO Ausztria egyébként sa­ját nyersolajat importál Ausztria számára, s ebből állít elő bérfel­dolgozás keretében készterméket. A Magyar Hírlap kérdésére Kurt Jothan, az ESSO Ausztria vezér­­igazgatója elmondta, hogy hosszú távon Magyarországon is érde­keltek lehetnek a saját nyersolaj­­importban. Természetesen erről csak akkor érdemes majd beszél­ni, ha egyrészt kialakul a háló­zatuk, másrészt ténylegesen meg­valósul Magyarországon az olaj és az olajszármazékok forgalmá­nak liberalizálása. Ha egy üzlet beindul... — mondhatnánk. A Shell és a BP évtizedes magyarországi jelenléte után az év utolsó hónapjaiban megjelen­tek más társaságok is a magyarországi utakon. Így ma már tankol­hatunk Total-, Aral- és ESSO-kutaknál, s nagy valószínűséggel, ha nem szól közbe az Öböl-válság, akkor a Q8 (a kuvaiti társaság ko­rábban az ELF néven közismert céget vásárolta meg), is valószínűleg megjelent volna a honi utakon. Látszólag tehát minden rendben ha­lad annak érdekében, hogy a sokáig állami monopóliumként kezelt üzemanyag-forgalmazásban is megvalósuljon a liberalizálás, s kiala­kuljanak a tényleges piaci viszonyok. Hogy ezt egyelőre csak látszó­lagosnak véljük, annak első számú oka az, hogy az ehhez szükséges szervezeti struktúra átalakítása az eddigi nagyszervezetek monopó­liumának megtörése, a beszerzés, a szállítás, a feldolgozás fel­tétel­rendszereinek kialakítása csak vontatottan halad. Márpedig finoman szólva is­­ élő, hogy ha ez január óégéig nem oldódik meg, akkor ezek a feltételek bizonyos szempontokból „diktáltak" lesznek, ami ugye nem teljesen piackonform. hu—ml Örömmel értesítjük a Komplett Ruházati Vállalat kötvénytulajdonosait, hogy a kibocsátó 1990. december 28-ától beváltja az 1991., illetve 1992. évi törlesztőszelvényeket és kifizeti a december 28-áig járó időarányos kamatot. Ezáltal a kötvény teljes névértéke hamarabb kerül visszafizetésre. A kötvény beváltható a BUDAPEST Bank Rt. központjában és fiókjaiban.

Next