Magyar Hírlap, 1990. december (23. évfolyam, 282-304. szám)
1990-12-19 / 297. szám
1990. december 19., szerda Ingatlanpiac Növekedés után stagnálás• Nagy a várakozás az önkormányzatokkal szemben A főváros környékén Üllő a legolcsóbb Közeledik az év vége, s ez jó alkalmat ad egyfajta számvetésre, mérlegkészítésre, hogy is alakult az esztendő. Most arra teszünk kísérletet, hogy egy sajátos területen, a főváros környéki ingatlanpiacon tapasztalt mozgásokat, változásokat vizsgáljuk meg, s egyúttal megrajzoljuk az ártrendet is. Ez azért is érdekes lehet, mert rovatunk a Magyar Hírlapban néhány hónapos csupán, így az év eleji történésekről még nem tudósíthattunk. . .......... . .... . . . . . ..... . Néhány éve élénkült meg az érdeklődés a Budapesthez közeli vidékek iránt, részben a magas fővárosi árak miatt, részben pedig a kulturáltabb, egészségesebb élet reményében. Akkoriban még valóban viszonylag alacsonyak voltak az árak (telek, lakás, ház), később azonban mindinkább emelkedtek, s ma már egyes helyeken megközelítik, illetve elérik a főváros árait. Az év elején nem volt hiány kínálatban, a kereslet viszont szerényebb volt. Már akkor csökkenő érdeklődésről tudósított az Ingatlanpiac című lap. Budakeszin például minimális volt a telekmozgás, inkább házakat, lakásokat cseréltek. A családi házak négyzetméterét 30 ezer forintért kínálták, a telkek 6—10 ezer forintért keltek el négyszögölenként. Törökbálinton a telkeket 4—6000 forint/négyszögöláron kínálták, s ez az ár elsősorban a közműhálózat fejlődése miatt alakult ki. Tavaszal is azt lehetett regisztrálni, hogy változatlanul nagy a kínálat, de ugyanakkor a politikai, gazdasági változások, illetve bizonytalanság következtében sokan az ingatlanban látták biztosítva az értékmegőrzést. Ily módon a telkek, házak, lakások ázsiója, és ára is emelkedett. Igaz, Szigetszentmiklóson, Zsámbékon, Pátyon zártkertjét már 100 ezer forintért is lehetett venni, de Nagykovácsiban például egy többszintes ház 5,2 millióért kelt el. Ráckevén üdülőterületért 3—6000 forintot kértek négyszögölenként. Nyáron nem lankadt a piaci forgalom a főváros környékén. A legnagyobb kínálatot Érden, Szentendrén, illetve a Dunakanyarban jegyezték fel. Mind többen igyekeztek gazdálkodási tevékenységre alkalmas ingatlanokat értékesíteni. Szentendrén a lakás/négyzetméterár elérte a 40 ezer forintot, az építési telek 5500 Ft/négyszögöl körül mozgott, utóbbihoz Surányban 2750, Leányfalun 4800 forintért lehetett hozzájutni négyszögölenként. Érden az öröklakás 15—25 ezer forint négyzetméter, az építési telek pedig 2—3000 forint/négyszögöl volt. Év vége felé sincs baj a kínálattal, s még azért mindig akadnak a főváros környékére igyekvők, akik a szerényebb árakban bíznak. Érden és Budaörsön nőtt a kínálati ár, ugyanakkor például Dunaharasztin, vagy Ráckevén stagnálást, sőt esetenként csökkenést lehetett regisztrálni. Budakeszin néhány hónapon belül 40-ről 50 ezer forintra nőtt a házak négyzetméterára. Budaörsön még 30 ezer forintos négyzetméterár-növekedést is rögzíthettek a szakértők — igaz, ez egyedi eset volt. Ekkor a parcellázásokat illetően már jellemző volt a „tanácstalanság", az új önkormányzatok pedig még nem tudták igazán kézbe venni az ügyeket. Mindenesetre nagy a várakozás az új testülelekkel szembeni ingatlanügyben is. A legolcsóbb építési telket egyébként Üllőn kínálták (1000 forint/ négyszögöl), de Fót és Páty se volt drága. Budaörs, Érd, Leányfalu viszont az árlistán az élre került, ám Solymár, Nagykovácsi, Szentendre és Párnáz se marad nagyon el mögöttük. Érdekes jelenség: sokan ráckevei ingatlanjukat kínálták eladásra. Most pedig egymás mellé állítjuk az Ingatlanpiac című lap információi alapján néhány főváros környéki település év eleji és év végi ingatlanárait. Borsi László lakás 1990. Odaid építési telek zártkert ezer Fitt1 ezer Ft *mJ ezer Ft,n-<H ezer Ft □-« év év év év év év év év eleje vége eleje vége eleje vége eleje vége Budakeszi 20—50 10—50 10—25 25—45 6,0—8,0 3,5—7,0 0,8—1,5 1,5—4,0 Budaörs 20— 21—75 15—25 20—40 4,5—8,0 4,0—12 1,5—1,0 1,2—2,0 Érd 18—12 15—52 15—20 18—15 2,0—4,0 2,0—2,8 0,5—1,5 0,6—1,5 Páty 8—20 15—20 2—10 17—25 1,0—2,5 1,8—2,5 0,3—0,7 1,0—1,1 Solymár 20—30 20—11 10—20 20—40 1,5—6,0 2,7—3,5 0,0—1,5 1,5—2,4 Mercedes-Benz szimpózium Budapesten Belebukhatnak a fuvarozók Mintegy fél évvel ezelőtt sikerült Mercedes kamionhoz jutnia a magánfuvarozónak abból a közel 200 jelentkezőből, aki a múlt év januárjában hatályba lépett minisztertanácsi rendelet értelmében 6 tonnánál nehezebb járművel kívánt fuvarozni külföldre. MH-tudósítás A kezdet nehéz volt: hiányoztak a nemzetközi árufuvarozási engedélyek, és nem voltak megfelelő gépkocsik sem. Mivel a bankok nem adtak hitelt magánszemélynek, a Magánfuvarozók Országos Ipartestülete vállalta a jogi személy szerepét, és egyben megkereste a Mercedes gyárat valamiféle segítség reményében. Mint azt tegnap a Mercedes- Benz és a magyar magánfuvarozók egész napos szimpóziumán elmondták, a gyárral sikerült megállapodni a rendkívül kedvező, 115 500 márkás vételárban, azonban az ötéves futamidejű és 1,61 szorzójú lízingügylet a hazai szabályozók révén nem látszik sétagaloppnak a 46 vállalkozó számára. A félévenkénti törlesztésekkel ugyanis, az áfával együtt 10 milliós alapár helyett közel 20 milliót kell végül befizetniük a magánkamionosoknak. Ráadásul a forint leértékelése és a refinanszírozási kamatláb változása is befolyásolja a fizetési feltételeket, így, amint azt Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestületének ügyvezető titkára elmondta, több mint valószínű, hogy néhányan belebuknak a vállalkozásba, és ekkor a hitelbiztosítást vállaló Hungária Biztosító még a kamiont is elveheti a tatarozás fejében. A fuvarozók már attól tartanak, hogy a jelenlegi szokásos fuvardíjakból — amelyek általában 3 ezer kilométerre 100-120 ezer forintot tesznek ki, s amelyek körülbelül 60-65 százaléka költség —, nem lehet ezt a lízinget fedezni. A tegnapi tanácskozáson ezek a hangok azonban háttérbe szorultak, hiszen az állami vállalatokkal jó három évtizedes kapcsolatban álló Mercedes-Benz most a privatizáció jegyében a magánfuvarozóknak mutatkozott be különböző előadásokkal, amelyek közt gyakorlati tanácsok, szerviz- és karbantartási ismeretek is szerepeltek. (demeter) MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1990. DECEMBER 19. Devizanem Vételi árfolyam Közép 100 egységre Eladási forintban 11 724,50 11 736,24 11 747,98 4666,90 4671,57 4676,24 197,13 197,33 197,53 1056,16 1057,22 1058,28 1664,87 1686,56 1688,25 1198,26 1199,46 1200,66 3616,41 3620,03 3623,65 10 854,38 10 865,25 10 876,12 456,20 456,66 457,12 5242,50 5247,75 5253,00 árfolyamjegyzés szünetel 4079,15 4083,23 4087,31 1038,81 1039,85 1040,8953,98 54,03 54,08 579,73 580,31 580,89 46,07 46,12 46,17 63,80 63,86 63,92 4760,60 4765,37 4770,14 1082,93 1084,01 1085,09 2747,25 2750,00 2752,75 6069,77 6075,85 6081,93 8358,26 8366,63 8375,00 Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint Ir font Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár Ecu (közös piac) A Magyar Nemzeti Bank 426/1984. számú közleménye szerint hivatalos a Magyar Hírlapban, valamint a bankszervek helyiségeiben közzétett lista. ÜZLET ÉS PÉNZMagymHírup Olcsóbban adják haszonnal Pumákat a diákoknak? Talán kevesen tudják, hogy a világon az egyik legtöbbet hamisított termék a Puma. Az idén a magyar rendőrség 6 ezer hamis márkajelű szabadidőruhát foglalt le. A hamisítók ugyanis nem tudják, hogy az eredetiben 17 azonosító jegyet helyeznek el. A magyar diákok ezrei azonban, ha minden igaz, jövőre már igazi, ráadásul kedvezményes árú sportruhákban edzhetnek. MH-tudósitás________________ Pumát minden iskolásnak a mottója annak az akciónak, amelyet a Magyar Diáksport Szövetség és a Puma cég, azaz annak magyarországi részlege indított. Erről tartottak tegnap sajtótájékoztatót Budapesten. Mint ismeretes, a Magyar Diáksport Szövetséget nem veti fel a pénz. Igaz, az idén 140 millió forintot költségvetésből gazdálkodtak, ám ebből a pénzből több mint 85 milliót az iskolákban dolgozó sportcsapatvezetőknek fizettek ki — havi ezer forintjával. Most viszont a Puma és magyarországi képviselete jóvoltából együttműködésük eredményeként nemcsak hogy kedvezményesen juthatnak a sportoló diákok a világhírű termékekhez, hanem a kapcsolatból a szövetség is húzhat némi anyagi hasznot. Az együttműködő felek úgy számítottak, hogy a Pumát átlagosan a bolti ár alatt tudják majd a gyerekeknek kínálni, és gondolkodnak azon is, hogy iskolakezdetkor, karácsonykor miként lehetne megoldani a kedvezményes és részletre történő vásárlást. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Magyarországon hivatalos felmérések szerint a Puma-termékek forgalma 40 százalékkal volt magasabb az Adidasénál, holott az árak nem alacsonyabbak. Az országban egyébként 21 márkabolt található, s több mint 200 üzletben lehet Puma-terméket kapni, csak éppen Budapesten nincs még szaküzlet. A gyártók egyelőre nem tudtak megegyezni a leendő forgalmazókkal, akik a Puma-cikkeken szeretnének meggazdagodni. Nem úgy, mint a sportot nemcsak üzletnek tekintő, hanem támogató Puma cég, melynek jelen lévő képviselői úgy számoltak, ha évente csak 250 ezer Puma-terméket vesznek meg Magyarországon, s darabonként átlagosan ezer forintot kapnak érte, már 20 százalékos haszonnal is több, mint 10 millió nyereségük lesz. Ebből pedig a pártoló tagok, a Puma magyarországi képviseletének vegyes vállalata juttat a diákszövetségnek is. Az együttműködési szerződés tehát megköttetett, az akció a jövő év elején indul. (Iván) Valutatulajdonosok figyelmébe Erős márka, gyenge yen, ingadozó dollár A hét első napjaiban a devizapiacokat Phöl, a Bundesbank elnöke előre bejelentett sajtóértekezlete tartotta izgalomban. Sokan arra számítottak, hogy a Bundesbank elnöke a közeljövő kamatemeléseit részletezi majd. Piröl azonban csak az 1991-es évre vonatkozó monetáris tervet ismertette, amelyben a pénzkibocsátás előirányzatai azonosak az 1990-ben meghirdetett előirányzatokkal. Ismerve azt, hogy a német kormány a jövő évre a költségvetési deficitet 150 millárd márkára (körülbelül a GDP 5 százalékára) tervezi, az 1990-re várható 101 milliárd márkával szemben, mindenki számára világossá vált, hogy az erőteljesen növekvő állami hitelkereslet miatt a következő évben a márkakamatok emelkedő tendenciát mutatnak majd. A kamatemelés ütemét alapvetően nem a jegybank, hanem a piac fogja meghatározni, így kevés tere lesz azoknak, akik a jegybanki kamatpolitika jelzéseire építik spekulációikat. Csütörtökig a dollár nagyon bizonytalan volt a márkával szemben. A kereskedők egymáshoz közeli időpontokban egymásnak ellentmondó tendenciákban bízva tették meg ajánlataikat. Ugyanazon a napon belül igen rövid idő alatt váltogatták egymást a márka erősödésének és gyengülésének „tendenciái". A német kamatemelés időbeli eltolódása és az olasz jegybank elnökének az a közlése, hogy valamikor január közepén a hét legnagyobb gazdasági hatalom vezetői találkoznak majd a dollár árfolyamának megvitatása (és mellesleg a kelet-európai segítség módja) ügyében, stabilzálta, majd enyhén emelte a dollár árfolyamát a márkához és a jenhez képest. A képhez az is hozzátartozik, hogy az iraki külügyminszter amerikai látogatásának elmaradása viszont alig éreztette hatását a dollár árfolyamára. Úgy tűnik, a látogatás elmaradását a piac inkább az iraki diplomáciai fogások egyikeként értékelte, amely nem jelenti az iraki államfő végleges megkeményedését. A Bundesbank szigorú pénzpolitikát igénylő terveinek napvilágra kerülése és a japán jegybank hallgatása következtében a yen újra gyengült a márkához képest. Így a túlértékelt márkával (89,5 yen DM) most érdemes yent vásárolni. A japán jegybank lehet, hogy megvárja a hetek január közepére tervezett értekezletét, és addig hagyja „lebegni" a yent. A yen befektetés tehát legalább egy hónapos elkötelezettség vállalása mellett ésszerű, mert a yen lebegése a háborús fenyegetés és a határozatlannak tűnő japán jegybanki politika körülményei között a tendenciaszerű alulértékeltséggel egyenlő. A múlt héten a pont stabil volt a márkával szemben. A jövő héten, amennyiben nem tisztázódik, hogy az angol kormány a következő évben milyen monetáris politikát kíván folytatni, illetve, ha a gazdaság élénkítése érdekében mégis a lazítás állna fönt, a font az EMS limit alsó határa felé fog közeledni. A Bundesbank elhatározását a többi közös piaci ország jegybankjai még hivatalosan nem kommentálták, de nyilvánvaló, hogy a magas márkakamatok tőkeelszívó hatást gyakorolnak majd a partnerekre. A tőkekiáramlás megakadályozására alkalmas monetáris politika és a munkanélküliség csökkentését előmozdító monetáris lazítás politikája közötti választás lesz a közös piaci országok politikai vitáinak egyik központi kérdése. Egyelőre úgy tűnik, a francia gazdaság még bírja a tempót, de a nyár közepén már érezhető volt a szigorú monetáris politika miatti feszültség. A lényeges döntések a kuvaiti kérdés megoldásának módjától és a hetek értekezletétől függnek, ezért az év utolsó két hetében és január elején erős márka, gyenge yen. Ingadozó dollár és talán gyengülő frank lesz a jellemző. Sándor László Pénzügykutató Rt. Az Iparbank is beszáll a privatizációba Ötezermilliárdos érték a tét Az Ipari Szövetkezeti Fejlesztési Bank Rt. bekapcsolódik az Egzisztencia Alap és a privatizáció finanszírozásaiba, bár a szükséges részletszabályok még nincsenek kidolgozva — hallottuk az 1984 óta működő pénzintézet év végi tájékoztatóján. MH-tudósítás Rt. Kollarik István, az Iparbank vezérigazgatója elmondta, hogy az E-Alap technikai részleteinek kidolgozatlansága miatt, várhatóan a pénzintézetek fogják a hitelnyújtás feltételrendszerét kidolgozni. Az 1987-ben részvénytársasággá alakult bank az idén kapta meg a kereskedelmi banki jogosítványokat. Alaptőkéjük 4,1 milliárd forint, melynek 20 százalékát vállalkozásokba fektetik, 1990-ben várhatóan 500 millió forint lesz a nyereségük. Mint a vezérigazgatótól megtudtuk, egyebek mellett a csőd felé haladó magyar vállalatoknak kívánnak külföldi partnereket szerezni. Kollarik István hangsúlyozta, hogy a privatizálandó állami tulajdon értéke mintegy 5 ezer milliárd forintot tesz ki. Ezért a jelenlegi hazai tőkeerőt, valamint a külföldi érdeklődést figyelembe véve még legalább 15-20 évig meghatározó szerepük lesz az állami vállalatoknak. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy ezek működési feltételei biztosítva legyenek, hiszen — mint Kollarik utalt rá —, az állami cégek számára még nem alapfeltétel a megtérülés kényszere. Arról a kormányzati döntésről, hogy a bankszektor felügyeletét egy tárca nélküli miniszter fogja ellátni, a vezérigazgató kérdésünkre elmondta, hogy ez a helyzet szerinte belső ellentéteket fog okozni a kormányon belül. (koan) Új benzinkút a fővárosban Az ESSO is itt van Hosszú idő után, először nyílt új benzinkút Budapesten. A 4-es út kivezető szakasza mentén, az üllői úton tegnap megnyitott ESSO benzintöltő állomás ékes bizonyítéka annak, hogy a liberalizációs törekvések hírére a külföldi tőke ugrásra kész. MH-tudósítás Az amerikai Exxon Corporation 100 százalékos tulajdonú leányvállalatát, az ESSO Ausztria AG vegyes vállalatot hozott létre Magyarországon. Az ESSO Oil töltőállomás Kft. budapesti székhellyel, 250 millió forint törzstőkével alakult, az ESSO 50 százalékos, az AFOR 35 százalékos, valamint a Mineralimpex, az Agentura GmbH és a Mineralcontrol 5-5 százalékos részesedésével. A most összesen 88 millió forintos költséggel megépített benzinkút, egy kezdetben 30 állomásból álló ESSO-hálózat első tagja. Az új cég elképzelései szerint, a továbbiakban létesítendő kutak mintegy fele új állomás lesz, másik fele pedig az AFOR kútjainak teljes felújítása és technológiai korszerűsítése révén lép be a hálózatba. A vegyes vállalat nemcsak a kutak üzemeltetéséből veszi ki részét, hanem a kenőolajak egy részének licencét megkapva, a hazai gyártásba is bekapcsolódik. Az ESSO Ausztria egyébként saját nyersolajat importál Ausztria számára, s ebből állít elő bérfeldolgozás keretében készterméket. A Magyar Hírlap kérdésére Kurt Jothan, az ESSO Ausztria vezérigazgatója elmondta, hogy hosszú távon Magyarországon is érdekeltek lehetnek a saját nyersolajimportban. Természetesen erről csak akkor érdemes majd beszélni, ha egyrészt kialakul a hálózatuk, másrészt ténylegesen megvalósul Magyarországon az olaj és az olajszármazékok forgalmának liberalizálása. Ha egy üzlet beindul... — mondhatnánk. A Shell és a BP évtizedes magyarországi jelenléte után az év utolsó hónapjaiban megjelentek más társaságok is a magyarországi utakon. Így ma már tankolhatunk Total-, Aral- és ESSO-kutaknál, s nagy valószínűséggel, ha nem szól közbe az Öböl-válság, akkor a Q8 (a kuvaiti társaság korábban az ELF néven közismert céget vásárolta meg), is valószínűleg megjelent volna a honi utakon. Látszólag tehát minden rendben halad annak érdekében, hogy a sokáig állami monopóliumként kezelt üzemanyag-forgalmazásban is megvalósuljon a liberalizálás, s kialakuljanak a tényleges piaci viszonyok. Hogy ezt egyelőre csak látszólagosnak véljük, annak első számú oka az, hogy az ehhez szükséges szervezeti struktúra átalakítása az eddigi nagyszervezetek monopóliumának megtörése, a beszerzés, a szállítás, a feldolgozás feltételrendszereinek kialakítása csak vontatottan halad. Márpedig finoman szólva is élő, hogy ha ez január óégéig nem oldódik meg, akkor ezek a feltételek bizonyos szempontokból „diktáltak" lesznek, ami ugye nem teljesen piackonform. hu—ml Örömmel értesítjük a Komplett Ruházati Vállalat kötvénytulajdonosait, hogy a kibocsátó 1990. december 28-ától beváltja az 1991., illetve 1992. évi törlesztőszelvényeket és kifizeti a december 28-áig járó időarányos kamatot. Ezáltal a kötvény teljes névértéke hamarabb kerül visszafizetésre. A kötvény beváltható a BUDAPEST Bank Rt. központjában és fiókjaiban.