Magyar Hírlap, 1996. január (29. évfolyam, 1-12. szám)

1996-01-10 / 8. szám

1996. JANUÁR 10., SZERDA Az olajügyek tovább hömpölyögnek Számlazsonglőrök letartóztatásban MH-Információ A százmilliókat jövedelmező illegális olajkereskedelemhez nélkülözhetetlen fiktív szám­lákkal bukott le egy hivatalo­san bejegyzett, kifejezetten számlaadásra szakosodott bu­dapesti kft. vezetője. Az eddigi adatok szerint több mint 200 millió forintnyi tisztázatlan eredetű üzemanyag forgalom­ba hozatala vált így lehetővé. A rendőrség eddig 12 személy ellen indított elárást, köztük a számlát kibocsátó cég vezetője és a számlákat országosan ter­jesztők ellen. Lapunk értesülései szerint hat hónappal ezelőtt egy Tolna megyei benzinkútnál tartott véletlen ellenőrzés során talál­tak rá az első gyanús számlára. Hetekig tartott, míg sikerül felkutatni azt az időközben il­legalitásba vonult fővárosi cég­vezetőt, aki alaposan gyanúsít­ható a számlák kibocsátásával. Az illető, akinek nevét a nyo­mozás érdekeire való hivatko­zással egyelőre nem hozták nyilvánosságra, eleinte tagad­ta, hogy tőle származna az ok­mány. Írásszakértők és a cég pecsétjének szakértői elemzé­sét követően azonban elismer­te, hogy az ő aláírása szerepel a számlán. Vallomása szerint 1994-ben alapította a kft.-t kimondottan azzal a céllal, hogy némi ellen­szolgáltatás fejében számlák­kal lássa el az olajkereskedő­ket. Ismertek azok a szakértői vélemények, amely szerint napjainkban is több millió liter gázolaj „pihen” országszerte kisebb-nagyobb föld alatti tá­rolókban. Egyrészt igen sok szállítmány maradt meg az im­portliberalizáció időszakából, amelyekre a beszállítás után nem fizették ki a vám- és adó­terheket. Ehelyett a cégek jobbnak látták, ha inkább fel­szívódnak. Másrészt sokan le­gálisan a Móltól vásároltak s tároltak nagyobb mennyiségű háztartási tüzelőolajat, ame­lyet időközben - a korábbinál lényegesen jobb minőségben - szőkére savaztak. Harmad­részt élelmes vállalkozók a mai napig maguk kotyvasztanak gázolajat petróleumból vagy könnyű­ipari olajból különbö­ző adalékok hozzáadásával. Mindezeket az olcsóbban kí­nált üzemanyagokat azonban csak akkor veszik át a forgal­mazók, ha megfelelő számlát és jövedéki engedélyt is kap­nak hozzá. Ehhez volt szükség a Cégbíróságon is bejegyzett kft.-re. A nyomozás adatai szerint a kft. vezetője az aláírt és lepe­csételt számlákat üresen adta át az üzletkötőknek, ők további összekötők közbeiktatásával juttatták el az ország minden tájára a rászoruló olajosok­nak. A legkisebb üzemanyag­mennyiség egy számlán hatezer liter volt, de a többségében 25- 35 ezer liter eladásáról szóltak. Általános gyakorlat volt, hogy a kibocsátó cégvezető, illetve a közvetítők egy-egy forintot tet­tek zsebre a számlán feltünte­tett mennyiség literéért. A végfelhasználó cégek per­sze kivétel nélkül éltek az áfa visszaigénylésének lehetősé­gével. Az eddigi adatok szerint több tízmillió forintot vettek fel az ügyeskedők. A rendőr­ség körlevélben tájékoztatta a megyei APEH-igazgatóságo­­kat, amelyek százával küldték meg a már kifizetett számlákat a nyomozást vezető főkapi­tányságnak. Információink szerint eddig kereken egytucat gyanúsítottja van a szerteágazó ügynek. A lista azonban még mesze nem véges. Heten voltak hosszabb­­rövidebb ideig előzetes letar­tóztatásban, hárman jelenleg is rács mögött ülnek. A nyomo­zás során egyébként egy másik számlakibocsátásra szakoso­dott kft.-t is felderítettek a rendőrök, s egy olajszőkítő szakember is megbukott. A nyomozók ugyanakkor biztos­ra veszik, hogy az üzemanyag­forgalmazás mellett az áruke­reskedelem más területein is mindennaposak ezek a meg­oldások. • Gaál Zoltán MH-információ A nemzeti alaptanterv műkö­dőképessé tétele és az új vizs­garendszerek kidolgozása lesz az Országos Közoktatási Inté­zet legfontosabb feladata az idei évtől - közölte az intézet vezetésével az év elején meg­bízott Mihály Ottó. Az OKI legsürgetőbb feladata a helyi tantervek választékának kidol­gozása, az iskoláknak ugyanis két éven belül új alaptanterv­vel kell rendelkezniük. Az új típusú záróvizsgák kö­zül az alapműveltségi vizsgá­kat 2002-től, az érettségiket 2004-től vezetik be, kisebb vál­tozásokra azonban már akár a jövő tanévtől is lehet számíta­ni. Az egységes, objektív érté­kelés létrehozása érdekében - ahol lehet - írásbeli váltja fel a szóbeli vizsgákat, biztosan ma­rad viszont a magyar nyelv és irodalom, illetve az idegen nyelvű szóbeli vizsga. Az érett­ségi tantárgyakra több válto­zatot dolgoztak ki, végleges döntés még nincs. Mihály Ottó elmondta: nem a minisztérium, hanem az OKI feladata lesz a közoktatáspoli­tikai döntéseket megalapozó kutatások, illetve a döntések hatását elemző vizsgálatok el­végzése is. Az intézet kétéven­ként jelentést ad majd ki az ok­tatás helyzetéről. Az oktatás modernizációja kapcsán módosul az OKI bel­ső szerkezete is: létrejött az értékelési és érettségi vizsga­­központ, amely az érettségik országos központja lesz, vala­mint a program és tantervfej­lesztési központ, amely a helyi tantervek választékát dolgoz­za majd ki az iskolák számára a következő két évben. Szer­vezik a nemzetiségi és etnikai programok, valamint a tan­tervfejlesztés központját, de gyógypedagógusokból álló szakmai bizottság is alakul a hátrányos helyzetű tanulók tantervének kidolgozására. • Haszán Zoltán / Új típusú érettségi csak 2004-ben Több írásbeli, kevesebb szóbeli Taszár nem bírja a terheket MH-információ A kaposvári és taszári IFOR- bázis között rendőri felvezetés­sel naponta több tucat konvoj halad át, akaratlanul is rendkí­vüli károkat téve a kis teherbí­rású helyi utakban. Az ameri­kaiak intenzív tárgyalásokat folytatnak a meglévő szabályo­zatlanságok és károk kiküszö­bölésére. Tegnap Lajtár Józseffel, a Belügyminisztérium közgazda­­sági helyettes államtitkárával tárgyaltak a Somogy megyei, a kaposvári és a taszári önkor­mányzatok képviselői. Kéri Jó­zsef kaposvári aljegyző lapunk­nak elmondta: egyelőre a város nem érzi, hogy bármiféle elő­nye származott volna az ameri­kaiak jelenlétéből. Érzésük sze­rint „valahol valaki mindig úgy dönt, hogy ne az azonos színvo­nalú kaposvári szolgáltatást ve­gyék igénybe”, de eddig még nem tudták kideríteni, ki az IFOR-erők gazdasági döntés­hozója, akivel tárgyalásokat folytathatnának. A miniszté­riumban az utak helyreállításá­hoz, illetve a megnövekedett igazgatási költségekhez össze­sen 25 millió forintot kértek. A taszári körjegyző lapunknak nyilatkozva kifejtette, hogy sze­rinte a helyreállítás 40 és 50 mil­lió forintba kerülne, de ők azt szeretnék, ha visszaállítanák az eredeti állapotot; mindazonál­tal igen jó szándékúaknak tart­ja az amerikaiakat. Kaposváron és Taszáron a 10 tonnás teherbírású utakon 100 tonnás járművek közleked­nek, emiatt Taszáron egy vízcső eltört, és az utca bármelyik pil­lanatban beszakadhat. Ezért egyirányúsították a forgalmat, amire a Volán egy 1,2 kilomé­teres kerülő miatt 27 forinttal emelte a jegyek árát. Murdock ezredes, az IFOR-erők képvi­selője többször szemrevételez­te a helyszínen a károkat, hely­reállításukra ígéretet is tett, ám eddig minden hibát a helyi cé­gek hárítottak el. A két telepü­lés képviselői elmondták, hogy soha nem adtak írásos enge­délyt a járművek közlekedésé­re, csupán jó szándékuk jele­ként elfogadták azt A Honvédelmi Miniszté­rium szóvivője szerint az ügyre vonatkozólag néhány napon belül elkészül a karbantartás­ról szóló magánjogi szerződés, amely alapján az amerikaiak az általuk használt épületek­ben és utakban keletkezett ká­rokért - „az eddigi külföldi ka­tonai jelenlétektől eltérően” - pontos jogi keretek között lesznek felelősek. Murdock ez­redes tegnapelőtt a Somogy Megyei Védelmi Bizottság ülésén megígérte ugyan, hogy „intézkedések történnek az ügyben”, de még maga a ka­posvári aljegyző is úgy nyilat­kozott, hogy a kártérítés ügyé­ben nem vették fel a kapcsola­tot a bázissal, hiszen ezt a mi­nisztériumok hatáskörének tartják. • Marnitz István Bemutatták tegnap a Horvátországba induló magyar katonák védőfelszerelését FOTÓ: MTI - BURZAK NOÉMI Magyar rendőrök Boszniában MH-információ___________ Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által december 26-án hozott határozat elrendelte, hogy Bosznia területén „fegyverte­len” rendőri erők létesítendők. A rendőri feladatok elvégzésé­hez a BT a magyar kormány közreműködését is kérte. A felkérés értelmében legfeljebb ötvenfős rendőri kontingens szükségeltetik egy esztendőn keresztül, ám ez nem feltétle­nül jelent folyamatos időtarta­mot, így elképzelhető, hogy két féléves időszakon belül ötven­ötven rendőrt irányítanak a boszniai térségbe - közölte la­punkkal Világosi Gábor, a Bel­ügyminisztérium politikai ál­lamtitkára. A részletekről folynak a tár­gyalások, elsőként az tisztázan­dó, hogy a költségeket milyen módon finanszírozza az ENSZ a feladatot vállaló országok számára. A Boszniában rend­őri szolgálatot teljesítő önkén­tesek védelmét az elképzelések szerint az IFOR-erők biztosíta­nák. Szentiványi Gábor külügyi szóvivő tegnapi sajtótájékozta­tóján elmondta: előreláthatólag február-márciusban indulhat a magyar rendőri kontingens Boszniába. Az ENSZ elképze­lése szerint a magyar rendőrök elsősorban tanácsadói felada­tokat kapnának, és a kíséretek biztosításában működnének közre. A felkérésben szerepel olyan igény is, hogy továbbkép­zéseket tartsanak a helyi rend­védelmi szerveknek, ezért bűn­ügyi nyomozók is utaznának Boszniába. Szentiványi elmondta: a hor­­vát kormány jelezte, hogy üd­vözli a magyar katonai alakulat jelenlétét a térségben. Hozzá­tette azonban, hogy kockázat­tal számolni kell, de különösen nagy veszélyhelyzetről nincs szó abban a térségben, ahová a magyar alegység készül. „Arra fel kell készülni, hogy önállóan cselekvő, nem ellenőrzött fegy­veres csoportok esetleg megtá­madják a békefenntartókat” - tette hozzá. Szentiványi beje­lentette, hogy Oroszország hi­vatalosan is engedélyt kért és kapott a magyar légtér haszná­latára az orosz IFOR-kontin­­gens Boszniába szállításához. Katonai szállító repülőgépek­kel átrepülhetnek Magyaror­szág felett, de nem szállhatnak le az ország területén. , *B.J.-D.B. Elutasítják az általános tandíjfizetési kötelezettséget Hallgatói remények MH-információ___________ A Hallgatói Önkormányza­tok Országos Szövetsége (Hökosz) még a héten tárgyal a művelődési kormányzattal arról, hogy elképzeléseik sze­rint miként kellene módosíta­ni a tandíjról szóló kormány­rendeletet. A szaktárcának egyébként a jogszabály kor­rekciójával március 31-ig végeznie kell, utána pedig a kormány hagyja jóvá a módosítást. A Hökosz a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal együtt készíti el a tandíjren­delet módosítására vonatko­zó javaslatát - tájékoztatta la­punkat Szaniszló László, a di­ákszervezet alelnöke. A hall­gatók képviselői azt remélik, hogy a minisztérium,­ illetve a felsőoktatási szakterület új vezetői nagyobb készséget mutatnak a tárgyalásokra, és pragmatikusan kezelik majd a diákok javaslatait. Mindeh­hez kedvező előjelnek tart­ják, hogy a Hökosz tagja lett a felsőoktatási törvény kodifi­kálásával foglalkozó - Ma­gyar Bálint kultuszminiszter javaslatára létrehozott - szak­­bizottságnak. A tandíjrendelet korrekció­ja során a hallgatói szervezet ragaszkodik korábban is han­goztatott álláspontjához, mely szerint elutasítják az általános, mindenki által egyenlő mér­tékben fizetendő - jelenleg 2 ezer forintos - tandíjat. Ez­zel szemben kívánatosnak tartják egy olyan rendszer be­vezetését, ahol a jól tanulók ösztöndíjban részesülnek, és nem kell tandíjat fizetniük, a rossz eredményt produkálók pedig csak fizetnek, de nem kapnak központi támogatást. Az ösztöndíjak elosztásakor mindenképpen figyelembe vennék a diákok szociális helyzetét, tehát a kedvezőtlen anyagi körülmények között élő, gyengébben teljesítő hall­gatót sem hagyná magára anyagilag az önkormányzat. A Hökosz holnap terjeszti Dinya László felsőoktatási he­lyettes államtitkár elé a javas­latát, és a tervek szerint ezt kö­vetően közösen dolgozzák ki a végleges változatot. A szaktár­ca március végéig gondolkod­hat a rendelet új szövegén, amely párhuzamosan készül a felsőoktatási törvény korrek­ciójával. Noha az előbbit a kormány, az utóbbit pedig a parlament hivatott jóváhagyni, azért szükséges az együttes módosítás, mert a törvény tar­talmaz néhány olyan pontot, amely az utóbbi hónapokban aktualitását vesztette. Ezek közé tartozik az is, hogy az évente beszedett tandíjak egy, a költségvetés által meghatározott része marad csak az intézmények­­­nél. A múlt év végén ugyanis döntés született arról, hogy az egyetemek és főiskolák a tandíj egészét saját hatáskö­rükben hasznosíthatják a jö­vőben. • Barabás Katalin BELFÖLD Hatékonyabb támogatás Ifjúsági szervezetek külön keretből? MH-információ___________ Az Országgyűlés civil szerve­zetek támogatását elosztó bi­zottságának elnöke nem bán­ná, ha az ifjúsági szervezetek külön forrásból és nem a civil szervezetek költségvetési tá­mogatására szánt 390 millió forintból kapnának támoga­tást. Fi­ló Pál (MSZP) úgy tudja, hogy a művelődési tár­ca biztosítaná ennek forrását. A minisztérium illetékese szerint azonban nem erről, hanem e szervezetek elhelye­zésének megoldásáról van szó. Jó lenne, ha az ifjúsági és gyermekvédelmi szervezetek nem abból a 390 millió forintos keretből kapnának támoga­tást, amire a parlament civil szervezetek költségvetési tá­mogatását előkészítő bizottsá­ga nemrégiben írt ki pályáza­tot. Ebbe a körbe tartoznak ugyanis az ifjúsági politikai szervezetek, amelyek támoga­tása a legtöbb konfliktust okozta és amelyek miatt a bi­zottság a legtöbb támadást kapta az elmúlt időszakban — mondta lapunknak Filló Pál (MSZP), a bizottság elnöke.­­A valamelyik párthoz „közel álló” ifjúsági szervezeteket 1993-ban és 1994-ben kizárták a pályázók közül. Az 1995-ös pályázati kiírás szerint politi­kai szervezetek szintén nem kaphattak volna támogatást, végül is hosszas viták után hat ifjúsági szervezet egyaránt 1,1 millió forintot kapott.) A pá­lyázati kiírás utólagos módosí­tásához a parlament határoza­tának megváltoztatására lenne szükség. Az elnök szerint re­mény van arra, hogy az ifjúsági szervezeteket ki lehetne venni a többi civil szervezet kö­zül, ugyanis a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól (MKM) azt a jelzést kapta, hogy az MKM anyagi eszközei­vel az ifjúsági szervezetek tá­mogatását meg lehetne oldani. Az MKM azonban nem a költségvetési támogatás ki­váltására tett javaslatot, ha­nem az ifjúsági és gyermek­­szervezetek elhelyezési gond­jainak enyhítésére - mondta lapunknak Radó Péter, a mi­nisztérium civil kapcsolatok igazgatóságának vezetője. Elképzelésük szerint e szer­vezetek a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Amerikai úti székházában a rezsiköltség fejében kapná­nak irodát, amihez a ’96-os költségvetés MKM-fejezeté­­ben gyermek- és ifjúsági alapprogramokra elkülöní­tett 285 millió forintos keret­ből kapnának támogatást. Mint Radó Péter elmond­ta, az MKM javaslata még az egyeztetés fázisában van, an­nak megvalósulásához a köz­­alapítvány kuratóriumának és a 285 millió forint fölött rendelkező programtanács­nak a jóváhagyása szükséges. A későbbiekben felálló prog­ramtanács­­ nyolc tagját az egyes minisztériumok, hat tagját ifjúsági szervezetek, további két tagját pedig az önkormányzati szövetségek delegálják majd. Radó Péter hangsúlyozta: ennek a megoldásnak nem az lenne a lényege, hogy kivált­sa a gyermek- és ifjúsági szer­vezetek támogatását, hanem az, hogy javuljon a támoga­tás felhasználásának haté­konysága. • B. B. Gy. Radó Péter Magyar Hírlap . MAGYAR HÍRADÓ Értékel az MSZP-frakció (MH) A Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója január 29-30-án kétnapos ülésen értékeli eddigi munkáját - tudtuk meg tegnap Tompa Sándortól, a képviselőcsoport helyettes vezetőjétől. Mint ismeretes, a frakció a múlt évben úgy dön­tött, hogy az értékelést - a szükséges személyi konzekvenciák levonásával együtt - január végén vagy február elején kell megtartani. A frakcióvezetés mandátuma egyébként eredeti­leg két évre, tehát az év nyaráig szólt. Az ügyvezető frakcióel­nökség a tervek szerint holnap alakítja ki álláspontját az érté­kelés menetrendjéről és szempontjairól. Az ügyvezető elnök­ség Szekeres Imre frakcióvezetőből, a képviselőcsoport há­rom helyettes vezetőjéből és Vancsik Zoltán frakcióigazgató­ból áll. Tompa Sándor frakcióvezető-helyettes közölte: ja­nuár végéig a képviselőcsoport szakmai és területi csoportjai is értékelik a saját munkájukat. Szekeres Imre korábban úgy nyilatkozott, hogy az értékelésnek a munkacsoportok veze­tőire és a képviselőcsoport által delegált parlamenti tisztség­­viselőkre is ki kell terjednie. Tompa Sándor kérdésünkre el­mondta: amennyiben a kormány addig új javaslattal áll elő, a január végi frakcióülésen a privatizációs többletbevételek felhasználásáról is tárgyalnak. Nem kapott választ az FKGP (MTI) A Független Kisgazdapárt szóvivője megerősítette, hogy Torgyán József pártelnök egyelőre nem kapott választ azokra a levelekre, amelyeket Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, illet­ve Horn Gyula miniszterelnökhöz intézett a múlt hét végén an­nak érdekében, hogy az államfő vagy a miniszterelnök hívja össze az Országgyűlés rendkívüli ülését. Torgyán pártelnök to­vábbra is szükségesnek tartja, hogy a törvényhozás még ebben a hónapban foglalkozzon a Boszniába induló magyar alakulat ügyével. Szigorúbban ellenőrzött feketemunka (MH) Újra szükség lenne a munkaviszonnyal kapcsolatos adatok központi nyilvántartására, a korábbi munkakönyvét azonban eredeti formájában nem lehet visszahozni - derült ki az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságá­nak tegnapi ülésén. A szakszervezetek és a munkáltatók is egyetértenek abban, hogy sürgős szükség van a munkaügyi ellenőrzésre, így megvan az esély, hogy még az idén hatály­ba lép az erre vonatkozó rendelet. Ha az megtörténik, akkor az ellenőrök vizsgálhatják majd a foglalkoztatási szabályok betartását, a foglalkoztatással kapcsolatos nyilvántartáso­kat, a minimálbér kifizetését, a külföldi állampolgárok fog­lalkoztatását. Minderre azért van szükség, mert a kormány­zati érv szerint a feketegazdaság „mozgatórugója” a fekete­munka. Az már igen valószínű, hogy a munkáltatóknak rövi­desen úgynevezett foglalkoztatási naplót kell vezetniük az alkalmazottaikról, a munkavállalók pedig igazolólapot kap­nak, hogy - esetleges állástalanságuk idején - látható le­gyen: mennyi munkavállalói járulékot fizettek be előzőleg. Azt is tervezik, hogy a munkakönyvhöz hasonló nyilvántar­tó könyvecskét adnának a munkavállalók kezébe. Mivel azonban a régi munkakönyv egyes adatai sértenék a szemé­lyiségi jogokat, ezért például a fizetések összegét és a mun­kaviszony megszűnésének módjára vonatkozó információ­kat nem jegyeznék be az új regiszterbe. Ha a nyilvántartá­sokról szóló rendelet életbe lépne, akkor ezertől ötvenezer forintig terjedő rendbírsággal lehetne sújtani a cégeket, akár egymás után többször is, amennyiben elmulasztanák a hiva­talos iratok elkészítését. Dráguló tömeggyógyszerek Százmilliós visszaélést vizsgál a rendőrség • Folytatás az 1. oldalról A februári változások eredmé­nyeként azok járnak rosszab­bul, akik úgynevezett alaplistás - tehát kiemelt, 95 és 90 száza­lékos ártámogatásban része­sülő - gyógyszereket szednek. Tavaly ugyanis a biztosító az alaplistás termékeknél magára vállalta az egyszeri 9 százalékos forintleértékelés, a 8 százalékos importvám, illetve a havi leér­tékelések költségeit. A Bokros­csomag hatása így lényegében most jelenik meg. Az alaplistás gyógyszerek je­lenleg 100, 95 és 90 százalékos támogatásban részesülnek. A 95 százalékos kulcs meg­szűnik, erősítette meg lapunk korábbi információját Matejka Zsuzsa, ezek a gyógyszerek február elseje után 90 százalé­kos támogatásban részesül­nek. A közel 600 terméket tar­talmazó alaplista választéka vi­szont - ellentétben a korábbi híresztelésekkel - nem csök­ken, a gyógyszerek száma nagyjából változatlan marad, sőt a 90 százalékos ártámoga­tásban részesülő termékek száma némileg emelkedik, így például a jelenlegi 40 százalék helyett 90 százalékos ártámo­gatást kapnak az asztma keze­lésénél használt korszerű ter­mékek. Szintén alaplistára ke­rülnek a nemrégiben forga­lomba került, igen drága, epi­lepszia elleni szerek. Helyet kapnak az alaplistán a csontrit­kulás elleni gyógyszerek is, ám azzal a megszorítással, hogy ki­zárólag a csontritkulással fog­lalkozó centrumok szakorvo­sai írhatják fel. Kilencvenszá­zalékos támogatást kapnak egyes súlyos, bőrgyógyászati megbetegedések gyógyszerei. A betegeknek jelent könnyí­tést, hogy egyes depresszió el­leni, illetve bizonyos pszichés megbetegedések kezelésénél használatos gyógyszereket nemcsak a szakorvos, hanem - javaslatuk alapján - a házior­vos is felírhat. Meglehetősen sajátos hely­zet állt elő a növekedést előse­gítő hormonkészítményeknél, amelyek jelenleg 100 százalé­kos ártámogatást kapnak, vagyis ingyenesek a betegek számára. Az igen drága, húsz­­harmincezer forintos termé­kekkel 100 millió forintos visszaélések történtek, s történ­nek jelenleg is. Az ügyről - amelyet a rendőrség is vizsgál - egyenlőre annyit tudni, hogy a gyógyszereket hamis receptek­kel váltják ki, majd külföldre viszik. E sajátos reexportra sza­kosodott társaságok oly kivá­lóan működnek, hogy már a vonalkódos recepteket is hami­sítják. Ezért, az OEP megszün­teti e termékek 100 százalékos ártámogatását. A betegek - akiknek száma a százat sem éri el - viszont változatlanul in­gyen jutnak a gyógyszerekhez, mivel nekik egyedi engedély alapján beszerzi az OEP. A fő­gyógyszerész ezért kéri, hogy az érintettek mielőbb jelent­kezzenek telefonon, személye­sen vagy levélben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gyógyszerügyi főosztá­lyán (1139 Budapest XIII., Vá­ci út 73/A. Telefon: 270-2001). Jelenleg több száz gyógyszer kap 70, illetve 40 százalékos ár­támogatást. A 40 százalékos kulcs megszűnik, e termékek jelentős része nem kap támoga­tást február elsejétől. A 70 szá­zalékos árkiegészítésben része­sülő gyógyszerek egy része pe­dig az ismét bevezetésre kerülő 50 százalékos ártámogatásban részesül majd. Az antibiotiku­mok 70 százalékos támogatása viszont megmarad. A februári ármozgásra jel­lemző, hogy 89 termék ára csökken - például a gyomorfe­kély kezelésére használt Ulce­­ran és Zantac -, 636 készítmé­nyé pedig változatlan marad. Az antibiotikumokért keveseb­bet kell majd fizetni. Tavaly ugyanis a biztosító befagyasz­totta a támogatást, így a több­szöri áremeléseket a fogyasz­tók fizették meg. Ennek ered­ményeként viszont az eredeti­leg 70 százalékos támogatás 46 százalékosra zsugorodott. Feb­ruártól az éppen érvényes ár 70 százalékát vállalja magára az OEP, így a fogyasztók keve­sebbet fizetnek majd a patikák­ban. Legalábbis az antibiotiku­mokért. • Horváth Judit Deficites az egészségbiztosító MH-információ___________ Tavalyi költségvetését 19 mil­liárdos hiánnyal zárta az egész­ségbiztosító -jelentette be teg­nap Simsa Péter, az egészség­­biztosító alelnöke. Az is kide­rült, hogy a biztosító idei költ­ségvetési tervében nincs fede­zet az ágazat dolgozóinak ígért 26-28 százalékos béremelésre. 1996-ban a biztosító 18 mil­liárdos hiánnyal számolhat. Ugyanakkor a munkáltatók terhei - az 1,5 százalékos járu­lékcsökkentés ellenére - válto­zatlanul emelkednek. Az egészségügyi dolgozóknak a kormány által ígért 26-28 szá­zalékos béremelését nem látja biztosítottnak az önkormány­zat elnöksége - hangsúlyozta Simsa. A bérköltségeket az úgynevezett gyógyító-megelő­ző kasszából kell fedezni. A kassza az idei terv szerint 215 milliárd forintból gazdálkod­hat. Ez az összeg csak akkor elegendő az intézmények mű­ködtetésére, ha folytatódik a struktúraátalakítás, vagyis az aktív kórházi ágyak számának csökkentése. Mint Fejes László főigazgató elmondta, csak ak­kor futja a beígért béremelésre, ha 15 százalékkal csökkentik a létszámot. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy a taj-számra kizárólag a gyógyszerrendelés­nél van szükség. Aki még nem kapta meg társadalombiztosítá­si azonosító jelét (taj), viszont rendelkezik biztosítási kártyá­val, minden egyéb ingyenes egészségügyi szolgáltatásra igényt tarthat. •H.J.

Next