Magyar Hírlap, 1996. január (29. évfolyam, 13-26. szám)
1996-01-24 / 20. szám
4 Magyar Hírlap A többség befizeti a közüzemi díjakat Mennyi van a számlánkon? Az elmúlt években folyamatosan emelkedtek a közüzemi díjak, egyre többet kell fizetni a vízért, a gázért, az áramért vagy éppen a távfűtésért. Bár az átlagbérek növekedése nem követi az áremelkedéseket, a háztartások nagy része fizet. A közüzemek statisztikáiból kiderül: az, hogy épp mennyi tartozás terheli a fogyasztók számláját, nem annyira az aktuális áremelésektől, inkább az évszakoktól függ. Persze az évszakok nem a fogyasztók fizetésre irányuló belső késztetését befolyásolják - csak arról van szó, hogy a nyári hónapokban az emberek kevesebb áramot használnak, és kevesebb meleg vízre van szükségük, azonkívül a lakásokat sem kell fűteni. A közüzemek viszont mindent megtesznek azért, hogy a bevételük nyáron se csökkenjen jelentősen. A távfűtés például ekkor is pénzbe kerül, és nem is kevésbé. A kézhez kapott számlán jelentős tétel az úgynevezett fűtési alapdíj - amit a hideg radiátorok után is meg kell fizetni. Szolgáltatás hitelbe Korábban a Díjbeszedő Rt. rugalmasabban kezelte a tartozásokat, sok esetben részletfizetési kedvezményt is nyújtott - tudtuk meg Világi Andrástól, a cég vezérigazgató-helyettesétől. Ám mostanra ez megszűnt. A szolgáltatás ára, amelyért, ha igénybe veszik a fogyasztók, fizetni is kell. A szociális szempontokat az önkormányzatok veszik figyelembe, és nem a szolgáltató. Szemes Béla, a saját díjbeszedőivel dolgozó Budapesti Elektromos Művek illetékese elmondta: a szolgáltatást a fogyasztó hitelbe kapja. Ugyanakkor az energiaszállítók nem olyan elnézőek, mint a szolgáltatócégek. Az Elektromos Művek naponta kénytelen fizetni az energiát szállítónak, ra nemzet, náluk nincs türelmi idő, és a szállítók 56 százalékos kamatot számolnak fel. A tartozás különben továbbhúzódna az erőműre, ami újabb kamatok halmozódását jelentené. Ezzel szemben a fogyasztókat védi a törvény - például az áramszolgáltatók esetében kilencvennapos moratóriumot biztosít számukra. A cégek csak ennek lejárta után kezdeményezhetnek valamiféle eljárást, és csak ezután zárhatják ki a fogyasztókat a szolgáltatásból. A szolgáltatók egyébként különböző megoldásokkal kísérleteznek a kifizetetlen számlák rendezése érdekében. Az Elektromos Művek egy ideje saját maga szedi be a díjakat, a Díjbeszedő Rt. pedig az ősszel akciót indított: harmincöt százalékos kedvezményt adott az 1994 előtt felgyűlt tartozásaikat kifizetőknek. A kedvezmény ebben a hónapban azonban már csak huszonöt, februárban pedig tizenöt százalékos. Hátralékok a fővárosban... A Díjbeszedő Rt. a Távfűtő Művek szolgáltatási körébe tartozó lakossági díjakon kívül a víz- és csatornadíjat, a kéményseprési és a szemétdíjat, a gázdíjat és az önkormányzati lakások lakbérét is beszedi. A díjbeszedők a hónap első napjaiban indulnak, elsősorban az ügyféllel való találkozásra törekednek. Számos panasz érkezik, hogy a beszedők lehetetlen időpontokban csöngetnek be a számlákkal, de nem lehet annyi beszedőt alkalmazni, hogy mindenhol az ideális időpontban (este 6 és 8 között) kilincseljenek a számlákkal - mondja Világi András. A kiszámíthatóság érdekében igyekeznek havonta mindig azonos időpontban felkeresni a fogyasztókat. A Díjbeszedő Rt. jelenleg 3,5 milliárd hátralékot tart nyilván, 160-180 ezer ügyben van valamilyen szakaszban már az eljárás. Van olyan fogyasztó, akinek 5-6 ügye is van. Világi hangsúlyozta: hozzájuk a számlázással kapcsolatos problémákkal forduljanak a reklamálók, a fogyasztással kapcsolatos észrevételekkel a szolgáltatóhoz kell fordulni. Jelentősen csökkent az elmúlt egy évben a Budapesti Elektromos Művek kintlevősége, ami összefügg azzal is, hogy saját maguk szedik be a pénzt. Tavaly év elején még 1 milliárd 200 millió forinttal, év végén azonban már csak félmilliárddal tartoztak a fogyasztók. És ezen tartozások nagy része 30 vagy 90 napon belüli tartozás volt. A tapasztalatok azt mutatják, a háztartásra minimum 15 százaléka fizet. Ezért jelenleg csupán 17 ezer szolgáltatásból kizárt háztartás van Budapesten. Korábban mintegy 170 ezren tartoztak, év végére ez majdnem a felére csökkent. Az áramlopások mértéke igen jelentős, négy-öt százalékos. Ezek felderítését az ellenőrzési csoportok végzik, de ellenőrzik a napi munkafolyamatok során is. A szankcionálás mértékét törvény szabályozza, nyolc forint helyett húsz forintot kell fizetni a lopott kilowattórákért, és ezt annyi időre kell kifizetni, amennyire megállapítható a lopás ténye. A lakossági fogyasztás az összes áramfogyasztás egyre nagyobb részét, jelenleg harminc százalékát teszi ki. (Vannak nem lakossági tartozások is, ez a tavalyi év eleji több mint 1 milliárd forintról 600 millióra csökkent. A legtöbb nem lakossági fogyasztóval, aki tartozik, az Elektromos Művek valamilyen hitelmegállapodást köt.) Természetesen szintén a szezonalitás befolyásolja a Fővárosi Gázművek kintlévőségeinek nagyságát, áremeléseknél a tapasztalatok szerint csak kismértékben nő az összeg. A hátralékok közel 500 millió forintot tesznek ki jelenleg. A cég szolgáltatási és pénzforgalmazási igazgatója szerint a háztartások 97 százaléka fizet a szolgáltatásért. Gondot az okoz, ha egy társasházban van olyan fogyasztó, aki a felszólítások ellenére sem egyenlíti ki a számláját. Ebben az esetben az épületben a teljes szolgáltatást leállítják, a gázszolgáltató ugyanis a lakóközösséggel áll szerződőpep jogviszonyban. Erre ugyan volt már példa, de ez a szankció nem szokott pár napnál tovább tartani - közölte az igazgató. ...és vidéken közel 40 millió forint a kintlevősége a Miskolci Vízműnek, ami az összes árbevétel 8-10 százaléka. A jelentős mértékű kintlévőség finanszírozási gondokat okoz a cégnél, hiszen a felmerülő költségeket (fizetések, villamos energia) a vízmű időben rendezi, a fogyasztóktól származó bevételek nagy része azonban késve vagy egyáltalán nem érkezik meg. Számos esetben ezért végrehajtóhoz kell fordulniuk, de ez amellett, hogy további költségekkel jár, igen hosszadalmas művelet. Egy tavaly áprilisi kormányrendelet értelmében a lakossági vízfogyasztást is lehet korlátozni, de míg a vezetékes gázszolgáltatást teljes egészében ki lehet kapcsolni, a higiéniához szükséges vízszolgáltatást legalább minimális szinten biztosítani kell. A korlátozás lehetőségével már éltek, de ez az eljárás nem jellemző, inkább más megoldást keresnek. A vízmű részletfizetési kedvezményt ajánl azoknak, akik nagyobb összeggel tartoznak. Ez leginkább a nyugdíjasokat érinti. A Miskolci Hőszolgáltató Vállalat körülbelül 180 millió forintnyi lakossági tartozást tart nyilván. Ennek behajtására korlátozottak a cég lehetőségei. Az esedékes számla kiegyenlítésének elmaradása után három hónappal indítják meg a bírósági eljárást. A behajtásra csak bírósági felszólítással kerülhet sor, a végrehajtás azonban így is sokszor eredménytelen, néhány lakásban nincs is mit lefoglalni. A Hőszolgáltató Vállalat igazgatója elmondta: a távfűtési szolgáltató nem rendelkezik szankcionálási lehetőséggel, ennek elsősorban hőtechnikai (a szomszédok „fűtenék” a lakást a kellő szigetelés hiánya miatt) és műszaki (a rendszerről nem lehet leválasztani egy lakást) okai vannak. És ezzel a fogyasztók sokszor visszaélnek. A Hőszolgáltató Vállalat igazgatója szerint az energiahordozók árainak emelkedésével újabb rétegek válnak fizetőképtelenné Miskolcon. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalathoz három teljes megye tartozik, közel 630 ezer fogyasztónak szolgáltatnak, a tartozásokkal azonban évek óta nincs probléma. A kinnlévőség teljes összege a 40 millió forintot sem éri el. A hátralékok elkerülése a cél Az energiaár-emelések miatt nehéz helyzetbe kerülőket támogatja a Héra alapítvány, a szervezet célja azonban nem a tartozók számláinak kiegyenlítése, hanem a hátralékok megelőzése - közölte Bacsó Nándor, a Héra alapítvány elnöke. A támogatást egyaránt lehet igényelni az áram, illetve vezetékes gáz és távfűtés számláira, de az alapítvány nem magánszemélyekkel, hanem szociális gondozó szervezetekkel áll kapcsolatban. Elsősorban a polgármesteri hivatalok szociális osztályainak pályázataival kapcsolatban teljes a bizalmuk, hiszen ezek az irodák tudják leghitelesebben tanúsítani a rászorultságot. A szociális osztályok túlterheltsége miatt azonban más szervezetek ajánlását is elfogadják, ha megbizonyosodnak a megbízhatóságukról. Az alapítvány három éve működik, 700 pályázatra adtak eddig támogatást, ami mintegy 100 ezer családot érint. De külön akciót szerveztek a nagycsaládosoknak is - ezzel további 150 ezer családnak segítettek. Összesen 350 millió forinttal támogatták a rászorulókat, de ez nem közvetlen pénzsegélyt jelent. A kedvezően elbírált pályázatokon szereplők névjegyzékét átküldik az energiaszolgáltatóknak, majd a számlákon az összeget jóváírják. A fogyasztó így a már megtámogatott, ezért a ténylegesnél kisebb összegű számlát kapja kézhez. A pénztárcákat kíméli a Héra másik akciója: energiatakarékos lámpák és izzók eljuttatása a rászorulóknak. Az elnök szerint a tartós fogyasztáscsökkentés miatt talán a számlák támogatásánál is fontosabb és hasznosabb ez a tevékenység. • Haszán Zoltán - Szentgyörgyvölgyi Arnold A fogyasztók nagy része, körülbelül kilencvenöt százaléka rendszeresen fizeti a közüzemi díjakat. A lakossági tartozások azonban így is jelentős összeget tesznek ki a fővárosban és vidéken. Csak a budapesti Díjbeszedő Rt. több mint 3 milliárd forintos hátralékot tart nyilván. Ha a fogyasztó az ismételt felszólítások ellenére sem fizet, a szolgáltató vagy megbízottai bírósághoz fordulhatnak, illetve bizonyos szolgáltatások esetében kizárhatják a fogyasztót a szolgáltatásból. A cégek úgy vélik, a szolgáltatás ára ráadásul az egyetlen olyan, amit hitelbe kapnak a fogyasztók. Lejárt a türelmi idő, viszik a gázórát FOTÓ: MH-ARCHÍV Pertől a végrehajtásig Ha a fogyasztó a felszólítás ellenére sem fizet (az ELMÜ-nél a kilencvennapos moratórium lejárta után), akkor a szolgáltatócégek vagy megbízottaik az iletékes bíróságtól fizetési meghagyást kérhetnek, amely a kibocsátást követő 15 nap elteltével jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik, így a tartozó ügyféllel szemben akár a végrehajtási eljárás is megindítható. A követelés elévülési ideje 5 év, érdemes tehát megőrizni a számlákkal kapcsolatos papírokat. Ha az ügyfél ellentmondással él, akkor perré alakul az eljárás, és bírósági tárgyaláson döntenek. (A költségeket a vesztes félre terhelik, azonkívül a per közben jelentősen nőnek a költségek is, előfordul, hogy a járulékos kiadások végül meghaladják az eredeti tartozást.) A bírósági határozat már végrehajtható. A végrehajtást a területileg illetékes végrehajtó foganatosítja, ami újabb költségeket jelent. Vagy letilt a jövedelemből, vagy lefoglal és értékesít ingóságokat, de akár ingatlanra is terhelheti a tartozást. A bírósági végrehajtásról az 1994. évi Lili. törvény rendelkezik. Eszerint „a bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetve egyéb magatartásra kötelezett teljesítse kötelezettségét”. A munkabérből történő levonás esetén a nettó fizetés legfeljebb 33, különleges esetben 50 százalékát lehet levonni. Ingóvégrehajtás során a végrehajtás alól mentesülnek például az adós foglalkozása ellátásához szükséges eszközök, a rendszeres tanulmányok folytatásához szükséges eszközök, meghatározott számú ruházati cikk, bútor, a háztartáshoz tartozó kiskorú gyermek által használt tárgyak, és minden olyan, amit nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni. Az ingóvégrehajtás során nem foglalhatók le továbbá a szükséges fűtő- és világítóeszközök sem - bár kérdés, hogy ezek mivel üzemelnek, ha az áramot vagy a gázt már kikapcsolták. BELFÖLD Egy kiállítás helyett három Az első iskolákra emlékezünk MH-információ A kormány ugyan egyetlen átfogó kiállítás megrendezését rögzítette határozatában, mégis három nagy reprezentatív kiállítás készül, hogy bemutassa a magyar nevelő-oktató intézmények ezeréves fejlődését - közölte Kelemen Elemér, az Iskolatörténeti Emlékbizottság ügyvezető igazgatója. Mivel a Pedagógiai Könyvtár és Múzeum nem rendelkezik nagy kiállítás befogadására alkalmas épülettel, három városban nyílik majd külön-külön tárlat, hogy emléket állítson a magyar neveléstörténet három nagy korszakának. A Szent Márton-hegyi - mai pannonhalmi - bencés kolostor alapításától számíthatjuk a magyar iskolázás kezdetét. A 996- ban történt kolostoralapítás ezredéves ünnepségei - összekötve a pápalátogatással - jelentik majd a millecentenárium egyik központi eseményét. A Szent Márton-hegyi papnevelés megindulása pedig a magyar oktatás első ismert dátuma. A kultuszkormányzat ehhez az iskolaalapításhoz köti A magyar iskola ezer éve című tudományos és kulturális eseménysorozatot, amely - mint Kosáry Domokostól, az MTA elnökétől megtudtuk - a millecentenárium vezérgondolatát szolgáltatja, s így a magyar kultúra európai kapcsolódásának kezdetét jelképezi. A pannonhalmi ünnepséggel egy időben a győri Xantus János múzeum ad otthont a hazai iskolázás első évszázadait reprezentáló kiállításnak. A reformációtól a reformkorig címmel Debrecen lesz két összefüggő kiállításnak a színhelye. Végül az 1848—1948-ig terjedő időszak emlékeit az Irodalmi Múzeum fogadja be. Számottevő gyűjtőkörű és a magyar nevelés egy-egy jellegzetes színfoltját jelentő intézmények és iskolavárosok, helységek saját kiállításukat is megrendezik, amelyhez az iskolatörténeti alapítvány járult hozzá. A Magyarországi Iskola Millenniuma eseménysorozat természetesen minden magyar , nyelven oktató intézménynek közös eseménye, tehát azok a nagy múltú alma materek, amelyek a mai magyar határokon kívül működnek, szintén magától értetődően aktív részeseivé válnak az ünnepségeknek. Több tudományos konferencia is foglalkozik a millenniumi évben a magyar nevelés történetével, a rendezők azonban arra törekszenek, hogy a múlt kutatása a jövő iskolájának kialakítását szolgálja. •N.S.L. A vészkorszak veszteséglistái MH-infomáció____________ Elkészült a magyarországi holocaust áldozatainak névsorát tartalmazó ötödik kötet a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet gondozásában. Gavriel Bar- Saked, a program vezetője lapunknak elmondta: felmerült a nemzeti kutatószekciók létrehozásának a terve is. A Nevek sorozatban először Hajdú megye (Debrecen és Hajdúszoboszló nélkül) 5600 deportáltjának az adatai jelentek meg. A következő két kötet a második világháborúban a keleti hadműveleti területre vezényelt munkaszolgálatos századok zsidó veszteségeit mutatja be, 34 ezer „muszos” adataival. A negyedik kötetben 16 ezer, Stutthofba deportált fiatal magyarországi lány és asszony adatai szerepelnek. Tavaly decemberben fejezte be a Jad Vasem Intézet kutatócsoportja a Zala megyei deportáltakról szóló összeállítást. Ez még nem jelent meg, mert az amerikai Avotagm genealógiakutató társaság és kiadóvállalat ugyanis együtt kívánja megjelentetni az összes eddigi kötetet, amelyek így a második világháborús vészkorszak több mint százezer magyarországi zsidó áldozatáról szóló dokumentumot alkotnának. A Jad Vasem Magyarországot érintő információs bázisa kiegészült még az 1946-ban már publikált 80 ezer budapesti túlélővel. Ami a további terveket illeti, Gavriel Bar-Saked szerint elképzelhető, hogy németországi források alapján folytatják a deportált fiatalasszonyok és lányok adatainak feldolgozását - így teljes családi „veszteségképek” alakulnának ki, hiszen a munkaszolgálatos férfiak az esetek többségében az elhurcolt nőkkel álltak rokoni kapcsolatban. Ezenkívül több, Magyarország mai határain kívüli körzet is kérte, hogy a helységeikből elhurcoltak neveiből jelentessenek meg összeállítást: Nagyszőlős, Zemplén és Munkács került szóba. Megtudtuk továbbá, hogy a Jad Vasemnél felmerült a nemzeti kutatószekciók létrehozásának a gondolata is. A komolyabb kutatás a lengyel és a magyar „részleg” megteremtésével valósulna meg, a terv kivitelezése attól függ, milyen adományok érkeznek. /t i.. . • Neumann Ottó 1996. JANUÁR 24., SZERDA Készül a bértábla A közalkalmazottakat új fizetési osztályokba sorolják MTI A jelenlegi hét fizetési osztály helyett tíz osztályba kellene sorolni a közalkalmazottakat a kormányzat szerint. Ez derült ki a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (KIÉT) keddi ülésén. Az alsó közalkalmazotti osztályhoz az A és a B, a közép közalkalmazotti osztályhoz a C, a D és E, a felső közalkalmazotti osztályhoz az F, a G, a H, az I és a J fizetési osztály tartozna. A fizetési osztályok a jelenleg is használt, a szolgálati idő szerinti 14 fokozatba sorolnák az egyes közalkalmazottakat. Változna az egyes fizetési fokozatok számítási módja is. A javaslat szerint a jelenlegi A-l alapilletmény helyett a D-l szerint számolnák ki a fokozatokat. Amennyiben az egész ,tértáblára, vonatkozó szorzószámok szerint kalkulálnának, akkor a D-l fokozatnál alkalmaznák az 1-es szorzót, az A-1-es fokozatnál a legalacsonyabb 0,75-ös szorzót, a J-14-es fokozatnál pedig a 3,05-ös legmagasabb szorzót. A szakszervezeti oldal három jól elkülöníthető zónát javasol, az elsőt a pályakezdőknek, a másodikat az átlagos szolgálati idővel rendelkezőknek, a harmadikat a nyugdíjba készülőknek. Számukra nem elfogadható, ha a legalacsonyabb osztályban, illetve fokozatnál a korábbi szinten marad csak a kereset. Indítványozták, hogy az új tábla a korábbiaknál jobban ismerje el az alacsony fizetési osztálynál is a hosszabb szolgálati időt, illetve a magasabb képzettséget. A vita során az önkormányzati oldal ragaszkodott ahhoz, hogy az idei keresetnövelésről a bértábla korszerűsítésével összefüggésben tárgyaljanak. . •O.V.J. --------------------------------:ÚI PÁLYÁZAT A Patik, Varga és Társaik Gazdasági Tanácsadó Társaság mint a Simon és Társa Kft. f. a., Pécs felszámolója nyilvános értékesítésre meghirdeti a gazdálkodó szervezet alábbi vagyontárgyait: I. INGATLANOK: Adony belterületén mintegy 10 000 m2-es területen található felépítményes (400 m2) ingatlan. Az ingatlan 90%-ban elkészült, több funkcióra is alkalmas. A ráterhelt zálogjogos követelés mértéke 24,5 millió forint. INGÓSÁGOK: — 2 db talpi fúrómotor és hozzá tartozó fúróberendezés, — 2 db IFA és 1 db Kamaz tehergépkocsi pótkocsival, — 1 db Niva személygépkocsi, — irodaberendezési tárgyak és talajfúrással kapcsolatos raktári készletek (szűrők, fúrószárak, fúrórudak, kompresszorok stb.). II. Az értékesítésre kerülő vagyontárgyakról bővebb felvilágosítás kérhető a felszámolótól, 8840 Csurgó, Széchenyi tér 15. [telefon és fax: (82) 471-412,471-426], és azok megtekinthetők a helyszínen (Adony), a kft. ügyvezetőjével [Simon Lajos, (60) 392-217 és (60) 460-568] történő időpont-egyeztetés után. A benyújtandó pályázatoknak tartalmazniuk kell: 1. A pályázó adatai (név, cím, cégkivonat, adószám). 2. A megvásárolni kívánt vagyontárgyak és az ajánlott vételár pontos megjelölése. 3. Fizetési feltételek meghatározása és a fizetőképesség igazolása (banki igazolás, részletfizetés esetén banki garancia). 4. Az ajánlott vételár 10%-ának bánatpénz címén a pályázatbontás helyszínén történő letétbe helyezése. III. A pályázatok benyújtásának helye, ideje és módja: 1. A pályázatokat két példányban, zárt borítékban, Simon jeligével kérjük személyesen benyújtani vagy tértivevénnyel feladni az alábbi címre: Patik, Varga és Társaik Gazdasági Tanácsadó Társaság, 8840 Csurgó, Széchenyi tér 15. 2. A pályázatok beérkezési ideje: 1996. február 12-én 8 óra. A pályázatok nyilvános bontására 1996. február 12-én 11 órakor kerül sor a felszámoló pécsi irodájában (Pécs, Aradi vértanúk u. 18.), melyen kérjük valamennyi pályázó személyes megjelenését. A pályázatok bontását követően történik meg a pályázók személyes meghallgatása és esetleges versenyeztetése, majd ezt követően az eredményhirdetés. Az elbírálásnál előnyt élvez, aki egyben történő vagy több vagyontárgy együttes megvásárlására tesz ajánlatot. A felszámoló felhívja a társaság tagjait és az egyéb jogosultakat, hogy az 1991. évi IL. törvény alapján elővásárlási jogukat az értékesítésen gyakorolhatják, valamint fenntartja a jogot, hogy elégtelen pályázatok esetén ne hirdessen eredményt, illetőleg a pályázók között második fordulót tartson. A felszámoló Gazdasági Tanácsadó Társaság 8840 Csurgó, Széchenyi tér 15. Tel. / fax: (82) 471-426,471-081,471-412 MH 800 VJ