Magyar Hírlap, 1996. március (29. évfolyam, 52-63. szám)
1996-03-02 / 53. szám
4 Magyar Hírlap Munkában a médiakuratóriumok (MTI) A Magyar Televízió kuratóriumának elnöksége tegnapi, első ülésén arra kérte az Országgyűlés költségvetési bizottságát, hogy a részvénytársasággá alakulásig tartó átmeneti időszakra nevezzen ki parlamenti biztost az intézményhez. A testület emellett a kormányhoz fordult az átalakuláshoz szükséges vagyonmérleg elkészítésének gyorsítását szorgalmazva. Szintén tegnap tartotta első ülését a Magyar Rádió kuratóriuma is, amely közleményében leszögezi: „az intézmény sikeres, hatékony működését tartja szem előtt munkája során, és felülemelkedik a napi politikai érdekeken. Azon fáradozik majd, hogy a Magyar Rádió a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, az egyetemes és nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatása érdekében fejtse ki tevékenységét.” A testület szeretné, ha az intézmény a társadalmi változásokhoz alkalmazkodva, magas szakmai és etikai követelményeknek megfelelve dolgozna. Stefka és Horváth pert nyert (MTI) Stefka István másodfokon is megnyerte a Magyar Televízió (MTV) ellen indított munkaügyi perét. A Fővárosi Bíróság pénteken helybenhagyta a Fővárosi Munkaügyi Bíróság tavaly júliusi elsőfokú ítéletét, amely hatályon kívül helyezte a TV-Híradó korábbi főszerkesztő-helyettesének felmentését, és arra kötelezte az MTV-t, hogy Stefka Istvánt a szerződése alapján megállapított munkakörben foglalkoztassa tovább. A Fővárosi Bíróság egyetértett az elsőfokú ítélet indokolásával, miszerint az MTV vezetése jogellenesen járt el 1994 júliusában, amikor Stefka Istvánt betegszabadsága alatt mentette fel állásából. Horváth Ádám, az MTV akkori elnöke 1994. július 21- én levélben értesítette Stefka Istvánt, hogy felmentéssel megszünteti jogviszonyát. Stefka 1994. július 20-ától, tehát felmentése napján is táppénzen volt. Pert nyert a Duna Tv volt szerkesztője, Horváth Péter is. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság tegnap megerősítette azt az elsőfokú döntést, miszerint Horváth Péternek tavaly januári, rendkívüli felmondással történt elbocsátása jogszerűtlen volt. A Duna Tv főigazgatója az immár jogerős végzés ellenére sem kívánja visszahelyezni őt eredeti munkakörébe. A társaság köteles megtéríteni a volt szerkesztő több mint egy év óta elmaradt munkabérét. MH-információ Alkotmánybírósági döntés és a miniszterelnök személyes közbenjárása után sem tudni, miként rendeződik a világi tudományokat oktató egyházi felsőoktatási intézmények anyagi helyzete. Horn Gyula még az elmúlt évben szóbeli ígéretet tett a két egyházi egyetem hátrányos pénzügyi megkülönböztetésnek megszüntetésére, erre azonban a művelődési tárcának nincs anyagi kerete. Marót Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja hangsúlyozta: a súlyos anyagi helyzet oka az egyetemet sújtó törvénytelen megkülönböztetés, az intézményben tanuló hallgatók után ugyanis negyedannyi központi támogatás jár, mint az állami intézményeknél. Az egyetem még tavaly az Alkotmánybírósághoz fordult, amely törvénysértőnek ítélte az állami egyetemekkel azonos feladatú intézmények megkülönböztetését. A kérdés szóba került a miniszterelnök és a négy történelmi egyház vezetőinek tavalyi találkozóján is. Horn Gyula ígérete szerint július 15-éig megoldást találnak a problémára, de a világi oktatást végző karok a Pázmányon és a Károli Gáspár Református Egyetemen az idén is a csökkentett támogatást kapták, vagyis egy bölcsészhallgató után a tavalyival megegyező összeg, 80 ezer forint jár. Az állami intézményeknél ez a fejkvóta 300 ezer forint - közölte Marót. Az idén a miniszterelnök és Magyar Bálint művelődési miniszter közbenjárására már több tárgyalást folytattak a tárca képviselői és az egyetemek vezetői. Az egyetemek vezetői által az előző megbeszélésen benyújtott javaslatot - miszerint kormányalapból fedeznék a világi oktatásért járó emelt fejkvótát - a március 11-ei, következő fordulóig véleményezi a művelődési tárca. A bölcsészkarnál is nehezebb helyzetben van a katolikus egyetem jog- és államtudományi kara. A kar és a minisztérium tavaly tavasz óta tartó vitája ugyan január első hetében befejeződött, a jogi képzés megkapta a működéshez szükséges akkreditációs engedélyt, központi támogatáshoz azonban az állami elismerés birtokában sem jutott. Zlinszky János dékán közölte: az oktatást az idén még ideiglenes helyen, egy apácaotthon épületének felében végzik. Az itt felmerülő költségeket, energiaárakat a tandíjból finanszírozni tudják. A hallgatók által befizetett összegből oldják meg az oktatók díjazását is, igaz, a helyzetre való tekintettel sokan lemondanak a fizetésükről. A tanulók kollégiumi támogatására már nem telik, és egyelőre nincs ösztöndíj sem. A dékán elmondta: az ELTE Jogi Kara közel 250 ezer forint állami támogatást kap hallgatónként, a Pázmánynak mint nem állami intézménynek százezer forinttal kevesebb fejkvóta jut. A megkülönböztetés megszüntetése érdekében már tárgyalnak a minisztériummal. A dékán reméli, hogy visszamenőlegesen megkapják a vita miatt tavaly ki nem fizetett támogatást is, ez az összeg finanszírozná ugyanis a kar végleges helyre költöztetését és a fejlesztéseket. Zlinszky különösnek nevezte, hogy a határon túlról jött diákok központi támogatását a kar hitelezi az államnak. Számos Katalin, a művelődési tárca felsőoktatási főosztályvezetője elmondta: a minisztérium keretéből semmiképpen sem tudnak pénzt elkülöníteni az emelt támogatásra, idei költségvetésükben ugyanis nem szerepel ez az összeg, a tartalék pedig nem elegendő erre a célra. Az egyetemeknek a magasabb finanszírozást a kormánytartalékból kell megszerezniük. ■ Haszán Zoltán Pénzre várnak az egyházi iskolák MAGYAR HÍRADÓ Napirenden a feketegazdaság (MH) Medgyessy Péter nemrégiben kinevezett pénzügyminiszter hétfőn teszi le a hivatali esküt a parlamentben. Kedden délelőtt megkezdi a Ház a társadalombiztosítás költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitáját - mondta G. Nagyné Maczó Ágnes az Országgyűlés alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Mivel a kormány módosító javaslatai nyomán gyakorlatilag új előterjesztés született, kedd délelőtt a képviselők kvázi általános vitát folytatnak majd, aminek során nem tartják be szigorúan a részletes vita szabályait. Délután szavaz a parlament a házszabálytól való eltérésről, ami meggyorsítja majd a tb-költségvetés szavazását, és így azt március 12-én el lehet fogadni. Szerdán Zwack Péter független képviselő kezdeményezésére politikai vitanapot tart a Ház a feketegazdaság visszaszorítása érdekében szükséges kormányzati teendőkről. Törvényjavaslat Nagy Imre emlékére (MH) Az MSZP képviselőcsoportja törvényben kívánja megörökíteni Nagy Imre emlékét - közölte tegnap Szekeres Imre frakcióvezető. A képviselőcsoport e törvénnyel szeretné jelezni Nagy Imre kiemelkedő történelmi szerepét. A politikus elmondta: a frakció a néhai miniszterelnök születésének 100. évfordulója alkalmából - a tervek szerint március 15-én - törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, s az erről szóló tervezetet tegnap megküldték a többi parlamenti pártnak is. Az MSZP szeretné, ha hatpárti előterjesztés születne, de a szocialista frakció egyedül is kész beterjeszteni a törvényjavaslatot. Első fokon nyertek a 36-ok (MH) Információnk szerint a volt kisgazda 36-ok első fokon pert nyertek Torgyán Józseffel, az FKGP elnökével szemben. A koalíciós kisgazda képviselők négy éve bírósághoz fordultak egyebek mellett annak megítélésére: a kisgazdapárt alkotmányának megfelelően zárták-e ki őket az FKGP-ből? A Fővárosi Bíróság első fokon alaki hibákat talált a kizáró határozatokban, s ezt - mint megtudtuk - a kisgazda 36-ok volt parlamenti képviselői úgy értékelik, hogy jogtalan volt a kizárásuk. Rajkay Zsolt, az Egyesült Kisgazdapárt elnöke az MDF pénteki sajtóbeszélgetésén bejelentette: megbeszélést folytattak Szabó Iván ügyvezető elnök-frakcióvezetővel, s megállapodtak abban, hogy az MDF politizálási fórumot teremt a jövőben a valódi kisgazda értékeket képviselő volt kisgazda 36-os képviselők számára. A rektor felmentését kéri a SOTE ET (MTI) Megvonta a bizalmat a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) rektorától csütörtöki ülésén az intézmény egyetemi tanácsa. A testület javaslatot tett a művelődési és közoktatási miniszternek, hogy a köztársasági elnöknél kezdeményezze Rosivall László felmentését. Az egyetem történetében példa nélküli döntésben Rosivall szerint puccsra utal, hogy az indítvány nem szerepelt az ülés napirendjén, azt minden előzmény és vizsgálódás nélkül szavazta meg - 17:12 arányban - az egyetemi tanács. A bizalmatlanságnak a július 1-je óta hivatalban lévő rektor korábban semmi jelét nem tapasztalta, meggyőződése szerint az indítvány, illetve a döntés mögött egyéni érdekek húzódnak meg. Elmondta: rendkívüli tanácsülés összehívását kezdeményezi az ellene felhozott vádak tisztázására. Tulassay Tivadar - aki nem szavazta meg a bizalmatlansági indítványt - szintén úgy gondolja: a történtek bizonyos csoportok érdeksérelmére vezethetők vissza. Elismerte, hogy az egyetemet gazdasági és morális válság sújtja. MH-információ Többórás sikertelen vita után tegnap ismét a szakértőkre bízta az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) a munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó törvényjavaslatot. Lapzártánkig az új Munka törvénykönyvére vonatkozó rendelkezés még napirendre sem került. A kormány ezután sem kíván abba beleszólni, hogy az ÉT oldalai milyen szervezetekből álljanak - szögezte le napirend előtt Héthy Lajos munkaügyi államtitkár az ÉT tegnapi ülésén. Héthy elmondta még: a testületben „a kisebb és nagyobb szervezeteknek is megvan a helyük, részvételük színesíti az érdekegyeztetés palettáját”. Az államtitkár ezzel többek között a lapunkban is megjelent információra válaszolt, amely szerint az elmúlt pénteken az ő meghívására az ÉT tagszervezeteinek néhány nagy tekintélyű vezetője zártkörű megbeszélést folytatott, és ott a téma az érdekegyeztetés jövője volt. A feketegazdaság megfékezése végett már több mint egy éve készítik elő a munkaügyi ellenőrzés szigorítására vonatkozó törvényt, amelynek értelmében ötvenezer forinttól akár hárommillió forintig is büntethetik azt a céget, amelyik nem jelenti be a hatóságoknak munkavállalóit. (A büntetés a feketén alkalmazott munkavállalók számával és a feketefoglalkoztatás idejével egyenes arányban nőne.) Abban már egyetértenek a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselői, hogy minél előbb szigorodjon az ellenőrzés (lehetőleg már július elsejével), de a tegnapi ÉT-ülésen nem sikerült egyetértésre jutni abban, hogy a munkavállalókat büntessék-e a feketemunkáért. A munkáltatók azt javasolják, hogy ötszáz és kétezer forint közötti helyszíni bírsággal sújtsa a hatóság a szabálytalankodó munkást is a cég megbüntetése mellett. A hosszú vita ellenére abban sem egyeztek meg tegnap a szociális partnerek, hogy a törvények mellett a kollektív szerződésekben foglaltak betartását is ellenőrizze-e a hatóság - a munkáltatók ellenzik ezt a szakszervezeti javaslatot. Nyitott kérdés maradt az is, hogy a szakszervezeti tisztségviselők védelmét is vizsgálhatja-e az ellenőr. Az ülés szünetében tartott sajtóFOTÓ: ISZA FERENC tájékoztatón a testület képviselői elmondták: nincs akadálya annak, hogy április végén megkezdje munkáját egy vadonatúj testület, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat, ahonnan a vitában lévő munkaadók és munkavállalók kérhetnek közvetítőt. A közvetítői helyekre március 20-áig lehet pályázni. A munkakönyv utódját „foglalkoztatási könyvként” vezethetik be rövidesen - hangzott el a sajtótájékoztatón. Mint emlékezetes, 1967- től 1992-ig kellett munkakönyvvel igazolni a munkaviszonyt, megszűnése óta azonban kiderült, szükség van a munkaügyi nyilvántartásra, többek között a társadalombiztosítási és a munkanélküliellátások miatt is. Az új könyvecske bevezetése egyelőre a személyiségi és adatvédelmi jogok miatt várat magára: el kell dönteni, hogy mely adatok közlése sértheti a munkavállalók jogait. Az már biztos, hogy kimarad a foglalkoztatási könyvből a munkaviszony megszűnésének módjára és a fizetés nagyságára vonatkozó információ. • Ó-Varga Judit • • Ülést tartott az Érdekegyeztető Tanács Késik az ellenőrzés szigorítása A kormányzati oldal töpreng MTI Az MSZP március végi kongresszusán a jövő feladatainak a meghatározása kell hogy a középpontban álljon. A kormánykoalíció minden bizonnyal fennmarad a ciklus végéig. Az ellenzék felelőtlen kijelentései nehezíthetik hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozását. Mindezeket Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke jelentette ki pénteken Tatabányán egy lakossági fórumot megelőző sajtótájékoztatón. A szocialista párti házelnök hangsúlyozta: a kongresszuson természetesen szóba kerülhetnek személyi kérdések, de tartózkodni kell attól, hogy a vita személyeskedéssé fajuljon. Sokkal fontosabb ugyanis, hogy reális kép alakuljon ki az ország helyzetéről s az 1998-ig terjedő időszak teendőiről. A megkezdett stabilizációs, illetve modernizációs programot mindenképpen folytatni kell. Gál szerint a koalíció tartós Lezsák vagy Szabó • Folytatás az 1. oldalról Az új elnökséggel kapcsolatban megjegyezte: a regionális elnökségi tagok megválasztása nem azt bizonyítja, hogy a tagság elégedetlen a jelenlegi elnökséggel, hiszen a régiók újra delegálták az elnökségbe azokat, akik vállalták a jelölést. Szabó Iván kérdésünkre kifejtette: nincs külső jele a pártszakadásnak. Hogy a vesztes irányzat esetleg új pártot alapít, szerinte azon múlhat, milyen mértékű az együttműködési készség a két fél között, illetve mennyire kíván kizárólagosságra törekedni a győztes csapat. Én együtt tudnék működni azokkal, akik elfogadnak, a másik oldalon azonban zártabb listáról hallani - mondta. Mint arról korábban írtunk, az MDF elnöksége a pártelnökön kívül 16 főből áll, ebből nyolc elnökségi tagot a régiók delegálnak, további nyolcat pedig az országos gyűlés választ. A régiók jelölőgyűlései a múlt hét végén lezajlottak, így Dávid Ibolya, Farkas Gabriella, Gémesi György, Ligeti Imre, Petróczki Ferenc, Pordány László, Szabó József és Zsebők Lajos elnökségi tagságát az országos gyűlésnek már csak formálisan kell megerősítenie. A névsorból kitűnik, hogy a Szabó Iván nevével fémjelzett nemzetiliberális, illetve a Lezsák Sándorhoz kötődő népi-nemzeti irány a négy-négy jelölttel egyensúlyban van. Ugyancsak a két irányzat közötti egyensúlyra utal az országos gyűlés által megválasztandók listája. A fennmaradó nyolc elnökségi helyre a legtöbb jelölést sorrendben Dobos Krisztina, Pusztai Erzsébet, Boross Péter, Szabó Iván, Für Lajos, Csapody Miklós, Kónya Imre, Kelemen András és Kulin Ferenc kapta. Ugyanakkor jelentős a különbség az elnöki tisztségre jelölt Lezsák Sándor és Szabó Iván között. Lezsák 302 jelölésével szemben Szabó Iván csak 102 szavazatot kapott. Igaz ugyan, hogy az ügyvezető elnököt sok szervezet közösen jelölte Für Lajossal, így a jelenlegi pártelnökre adott 112 jelölés nagy része Szabó Ivánt erősítheti. Mivel Für Lajos bejelentette, hogy csak vészhelyzetben indul, ma minden bizonnyal Lezsák Sándor és Szabó Iván között dől el, ki lesz a Magyar Demokrata Fórum elnöke. • Csuhaj Ildikó MH-információ A rendőrségnél előfordult, hogy az ígért 24 százalékos fizetésemelés helyett valaki 23 forintot kapott. A hírek szerint a számítógépes szoftver bizonyult hibásnak. Az viszont aligha a rossz program következménye, hogy a tisztek 27, míg a tiszthelyettesek átlagosan 20 százalékos béremelésben részesültek, miközben a belügyminiszter korábban éppen ennek ellenkezőjét ígérte. Változott az illetményrendszer is: a béreket a készülő szolgálati törvényhez igyekeztek igazítani - mondta egy tegnapi sajtótájékoztatón Világosi Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára. A rendelkezésre álló idő pedig kétségkívül igen rövid volt, hiszen csak február közepén jelent meg az a miniszteri rendelet, amely az alapelveket meghatározta, így a rendelettel szemben a fizetésemelést követően körülbelül ezer fő nettó illetménye csökkent, ám a tárca máris intézkedett, hogy még e hónapban korrigálják a hibát. A BM adatai szerint a 27 ezres hivatásos állományból legfeljebb háromezren kaptak 15 százaléknál alacsonyabb fizetésemelést, ám az ő jövedelmük az átlagosnál nagyobb volt. Lajtár József közgazdasági helyettes államtitkár kijelentette, hogy ezúttal az egyes megyék közötti indokolatlan különbségeket is ki akarták egyenlíteni. Részben ez magyarázza, hogy egyesek valóban szerényebb mértékben részesedtek a pénzből. Lajtár hangsúlyozta: meg kell találni a fedezetet ahhoz, hogy a nettó fizetések egyetlen esetben se csökkenjenek, mert a jogszabály is egyértelműen kimondta, hogy ez nem fordulhat elő. Kérdésünkre Világosi Gábor elmondta, hogy a tisztek körében 27, míg a tiszthelyetteseknél 20 százalékos volt az átlag. Ez ellentmond a belügyminiszter korábbi kijelentéseinek, ám az államtitkár nem kívánt nyilatkozni arról, hogy ennek milyen következményei lesznek, s várható-e felelősségre vonás. Más forrásból viszont úgy tudjuk: nincs kizárva, hogy a béreket egyes kirívó esetekben utóbb lefelé is korrigálják majd. Információink szerint, a főváros több kerületi kapitányságán, illetve a BRFK központi bűnügyi apparátusában a tisztek egy része hangot is adott értetlenségének. A rendőrök főleg azt sérelmezték, hogy - fizetési lista szerint - a fizetésemelés nem a bér egészére, hanem csak a beosztási illetményre vonatkozott, így előfordult, hogy egyesek alig több mint háromszázalékos béremelésnek „örülhetettek”. Sőt akadt olyan is aki, kevesebb pénzt vitt haza, mint egy hónappal ezelőtt. A kialakult helyzetet jellemzi, hogy az ORFK-n állítólag tegnap egy körlevélben minden rendőrnek megtiltották, hogy a fizetésemelésről nyilatkozzék. • Gy.Gy. - G.Z. - L.K. Ellentmondó hírek a rendőrségi fizetésemelésről A BM sürgős intézkedést ígért BELFÖLD 1996. MÁRCIUS 2., SZOMBAT KDNP: ügyvezető elnök helyett főtitkár? MH-információ A Kereszténydemokrata Néppárt mára összehívott rendkívüli választmányi ülésén Giczy György pártelnök politikai beszámolója után a küldöttek a párt alapszabály szerinti működését és a pártdemokrácia érvényesülését vitatják meg, majd döntenek az alapszabály módosítását javasló előterjesztésről. Ez utóbbi szerint visszaállítanák az elnöki mellett az elnökhelyettesi, valamint a pártfőtitkári posztot. A 256 választmányi tagból 53 kezdeményezésére ma rendkívüli ülést tart a KDNP országos választmánya. Az ov rendes ülésére március 23-án került volna sor, azonban a kezdeményezők - valószínűleg a nemrég lezajlott viharos frakcióvezető-választás hatására - úgy vélték, sürgősen meg kell vitatni a pártdemokrácia érvényesülését és az alapszabályzat teljesülését. Ezenkívül megtárgyalják azt az előterjesztést, amely szerint visszaállítanák az elnöki mellett az elnökhelyettesi, valamint a pártfőtitkári posztot. A főtitkár, aki nagyrészt a jelenlegi ügyvezető elnöki feladatokat látná el, nem tölthetne be más tisztséget, így például nem lehetne képviselő, mint Füzessy Tibor, a jelenlegi ügyvezető elnök. Rubovszky György képviselő, az alapszabály módosítását javasló előterjesztés készítője szerint az apparátus irányítása egész embert kívánó feladat. Súlyos problémának tartja, hogy „üres a székház”, mivel az apparátus feje képviselői teendői miatt nem tud állandóan ott lenni, ezért akadozik a pártvezetés kapcsolattartása a tagsággal. Rubovszky az ügyvezető titkári posztról akkor mondott le, amikor ’94 májusában bekerült a parlamentbe. Egyes vélemények szerint ez a lépés kifejezetten Füzessy megbuktatására irányul, aki sokak szerint amellett, hogy pozíciójából fakadóan kézben tartja a pártapparátust, Giczy György pártelnököt is irányítja a háttérből. Isépy Tamás frakcióvezető az újraválasztását követő nyilatkozatháborúban például arra a kijelentésre ragadtatta magát, hogy Füzessy „a politika mocsarában kissé járatlan elnököt sötét bozótba akarta vinni” azzal, hogy rávette, a tagság igényére hivatkozva induljon el a frakcióvezetői tisztségért. Isépy szerint ezzel az lett volna a célja, hogy a kettős feladattal túlterhelt elnöktől átvegye a párt irányítását. A Füzessy és Isépy között kirobbant szenvedélyes ellentét egyik oka egyébként az lehetett, hogy Füzessynek meg kellett tapasztalnia: utódja, akit egy évvel ezelőtti lemondásakor ő maga ajánlott maga helyett, nem követi az általa diktált, a radikális jobboldal felé orientálódó vonalat, ehelyett inkább az MDF mérsékeltebb szárnya és a Fidesz felé húzó tábor élére állt. A Füzessyről a „nagy machinátor” képét felrajzolók hivatkozhatnak arra is, hogy a ’94-es választások után tartott tisztújító választmány előtt az utolsó pillanatig őt tartották Surján esélyes ellenfelének. Füzessy azonban visszalépett, és Giczy indult el az elnöki tisztségért, akkor még sikertelenül. • B. B. Gy. Először a vezetőkre kerül sor Szakvizsgázó köztisztviselők MH-információ Hetvenezernél több köztisztviselő tett közigazgatási vagy ügykezelői alapvizsgát, s hamarosan megkezdődik a szakvizsgáztatás. Alapvizsga nélkül már senki nem dolgozhat a közigazgatásban, míg a szakvizsga feltétele annak, hogy a köztisztviselő a hivatali ranglétrán előbbre léphessen. A vizsgák várhatóan az év második felében kezdődnek, s először a vezetőkre kerül sor. A múlt év végéig kellett alapvizsgát tennie annak a mintegy hatvanezer köztisztviselőnek, aki 1992 júliusában már alkalmazásban állt. Ez a további foglalkoztatás feltétele is volt. Ugyanakkor további tízezer olyan szakember is vizsgát tett, aki a jogszabályban meghatározott időpontnál később lépett közszolgálatba. Dudás Ferenc, a Belügyminisztérium főosztályvezetője elmondta: a megadott határidőre 71 ezernél többen teljesítették a követelményeket, s mindössze 762 bukása volt. Ám két alkalommal javítóvizsgát is lehetett tenni, így a közszolgálatból mindössze néhány tucat embert kellett eltanácsolni. Korábban a szakvizsgák határidejéül 1997 nyarát szabták meg, ám ezt tavaly - elsősorban gazdasági megfontolásokból - 2002-re módosították. Ugyanakkor bővült a mentesítettek köre is. Nem kell szakvizsgázniuk azoknak, akik 1992-ben már köztisztviselőként dolgoztak, legalább tízéves szakmai gyakorlatuk van, és rendelkeznek a beosztásukra előírt képesítéssel, illetve akik 1992-ben is közszolgálatban álltak, s a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez tíz évnél kevesebb idejük volt hátra. Ez a rendelkezés a vezetőkre azonban nem érvényes. Szintén mentesülnek a jogászok és mindazok, akik a Rendőrtiszti Főiskolán, illetve az Államigazgatási Főiskolán végeztek, s ezt követően kétéves gyakorlatot szereztek, valamint az Államigazgatási Főiskolán szakosító képzésen vettek részt, így összességében mintegy negyvenezer főnek kell szakvizsgáznia. Elsőként - várhatóan már néhány hónapon belül - a körülbelül négy-ötezernyi közigazgatási vezetőnek kell tudásáról számot adnia. A vizsgakérdéseket a különböző szakterületek sajátosságainak megfelelően, a különböző tantárgyak szerint állítják össze. A szakvizsga nem kötelező - hangsúlyozta Dudás -, bár elmulasztása súlyos következményekkel fenyeget: aki a követelményeket nem teljesíti, nem dolgozhat vezetőként. Ha pedig valaki beosztottként kap elégtelen minősítést, az alacsonyabb besorolásba kerül, és nem is léphet előre. Ez havonta több tízezer forintjába is kerülhet a tisztviselőnek. A vizsga azonban tetszőleges számban ismételhető, ám a költségeket csak az első alkalommal állja a munkáltató. A vizsgadíj egyébként a köztisztviselői illetményalap 15 százaléka, vagyis jelenleg az írásbeli és a szóbeli 3-3 ezer forintba kerül. • Lencsés Károly