Magyar Hírlap, 1997. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-18 / 41. szám

1997. FEBRUÁR 18., KEDD Ahogy a Washington Post Taszárt látja kamatozó támaszpont A Washington Post hétfői számának első oldalán nagy terje­­delmű írás foglalkozik az amerikai IFOR (SFOR)-erők taszá­­ri tapasztalataival. A taszári bázis, a cikk címe szerint, megerő­sítette az amerikai-magyar szövetséget. MH-Washington_________ Az írás szerint amikor az ame­rikai csapatok megérkeztek, a taszáriak felkészültek a leg­rosszabbra, és csak annyit tud­tak az amerikaiakról, ameny­­nyit a Rambo-filmekben lát­tak. A szerző megemlíti, hogy AIDS-et terjesztő, randalírozó katonák rémképe is felmerült a helybeliekben. A lap úgy vé­li, hogy - örömteli meglepetés­ként - a kezdeti aggodalomra rácáfolva kölcsönösen baráti, partneri viszony alakult ki, és ez előrevetíti a NATO kibőví­tése utáni új korszakot. A Washington Post szerint gazdaságilag is előnyös volt a támaszpont bérbeadása Ta­­szárnak. Idézi John Martinson ezredest, az amerikai nagykö­vetség katonai attaséját, akd el­mondta: „Taszár hatalmas mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar katonák a NATO-ra jellemző módon tudjanak gondolkozni és csele­kedni.” Az angolul beszélő magyar tisztek száma megdup­lázódott, írja a Washington Post, és idézi Végh Ferenc al­tábornagyot, a honvédség pa­rancsnokát, aki szerint a tisz­tek NATO-orientációja elsőd­leges fontosságú. A cikk hang­súlyozza, hogy sok magyar tiszt végzett tanfolyamot ame­rikai vagy brit katonai akadé­miákon, és a magyar hadsereg gyökeres átalakuláson megy keresztül az amerikai stílusú parancsnoki rendszer kiépíté­se érdekében. „A határkérdéseknek és a magyar kisebbségek problé­máinak rendezése megtörtént - úja a lap ami még hátra­van, az a magyar hadsereg mo­dernizálása, hogy a NATO-ba beilleszkedhessen. Hogy ez sú­lyos anyagi terhet ró a magya­rokra, azt a cikk írója, William Drozdiak is hangsúlyozza. Martinson ezredes szerint a magyar hadvezetés tudatosan döntött úgy, hogy kisebb, de a legfontosabb pontokat érintő változásokat hajtanak végre, elsősorban kommunikációs té­ren. „Hiszen, tette hozzá, senki nem várja el, hogy Magyaror­szág a gazdaságát megrázkód­tató hatalmas összegeket költ­sön fegyvervásárlásra, nem az a cél, hogy „megvegyék” a NATO-tagságot.” A lap idézi John Drinkwa­­ter ezredest, az amerikai had­sereg európai főhadiszállása nemzetközi műveleteinek ve­zetőjét, aki szerint a legnehe­zebb a nem hivatásos tisztek átképzése, mert ezeket nem arra tanították, hogy önállóan gondolkozzanak. A Taszáron vendégeskedő amerikai katonákról azt írja a lap: soha nem gondolták vol­na, hogy a magyarok semmi­ben nem különböznek tőlük, ugyanazok a hétköznapi, megélhetéssel kapcsolatos kérdések foglalkoztatják őket. A magyarok viszont felfedez­ték, hogy az amerikaiak egyál­talán nem olyanok, mint az oroszok. Bob Guyon őrnagy elmesélte, a magyarok azzal ugratják őket, hogy az orosz hadsereg a világon a leggyor­sabb, az amerikai pedig a leg­lassúbb. Az oroszok ugyanis már azelőtt megérkeztek, mi­előtt meghívták volna őket, az amerikaiak pedig negyven évet késtek. Az amerikaiakat meglepi, hogy a magyarok rögtön arról érdeklődnek, mennyit keres­nek. Ez a kérdés Amerikában gyakorlatilag még tízévi mély barátság után sem hangzik el. A Washington Post cikke tér­képet is közöl, valamint a ma­gyar, a lengyel és a cseh had­sereg adatait is felsorolja: az aktív és a tartalékos katonák számát, a tankok, a páncélo­sok, a tüzérség és a légierő adataival együtt. • R. Zs. München, Bécs és Bős MTI A szlovák kormányhoz közel álló Slovenská Republika hétfői jegyzetírója helytelení­ti, hogy a bősi jogvitában pe­ren kívüli megegyezés jöjjön létre, mert úgy látja, hogy a nyugati hatalmak most majd élnek a kínálkozó alkalom­mal és Hágában jóváteszik a müncheni árulás és a bécsi döntés nyomán Szlovákiát ért sérelmeket. A szerző a bősi erőmű du­­nacsúnyi objektumának tava­lyi felszentelését kísérő hála­adó szentmise „válaszadó” erejére emlékezik és megálla­pítja: az erőmű - mint tett - teljes mértékben a Ludovít Stúr-i gondolatot testesíti meg, mely szerint „a szlovák sorsot csakis a tetterős hazafiasság csodája képes alakítani”. Beszámol arról, hogy a há­gai döntést megelőző várako­zás során elment megtekinteni a Hágai Nemzetközi Bíróság „méltóságteljes épületét”, majd így folyatja: „azt üzenjük a szlovák politikának, hogy a hágai per visszavonását nem engedhetjük meg magunknak. A nemzetközi szerződést této­vázás nélkül megszegő, hiteha­­gyott (magyar) partner úgyis kénytelen lesz fejet hajtani e bíróság tekintélye előtt. Ne­künk egy erről szóló, nemzet­közi hitelesítésű szerződés kell és kész” - fogalmaz a szerző. „Bízzunk a demokratikus nyugati országok, kivált Fran­ciaország és Nagy-Britannia objektivitásában és korrektsé­gében. Itt az alkalom, hogy le­tegyék a müncheni árulás és a bécsi döntés javítóvizsgáját - amiért annak idején kiszolgál­tattak minket a terjeszkedő fa­sizmus kénye-kedvének. És - mert a Duna hajózhatóságá­ban érdekelt - Németország­nak is alkalma nyílik a pótvizs­gára. Szlovákia tehát a Nyugat javítóvizsgáját várja. Törvénytelen székházjuttatás? A miniszterelnök szerint már nem kell visszafogni a belső fogyasztást • Folytatás az 1. oldalról Horn szerint minden rendel­kezésre álló dokumentum azt bizonyítja, hogy jogszerűtlen volt a székházjuttatás. A kor­mány egyébként minden ha­sonló ügyet megvizsgál. Horn Gyula a továbbiak­ban hangsúlyozta: soha nem volt teljes mértékben elége­dett az általa vezetett kormány munkájával, hiszen a döntések hatásait nem lehet pontosan előre kiszámítani, ezért folya­matos önvizsgálatra van szük­ség. A kormány most azt vizs­gálja, miként lehet megalapoz­ni a következő időszak dönté­seit, s hogyan lehet a szükséges lépések indokait elmagyarázni a társadalomnak. A miniszter­­elnök szerint a kormány már­ciusban benyújthatja a parla­mentnek a nyugdíjreform kon­cepcióját. Hozzátette: olyan koncepcióra van szükség, amely bírja a szakmai és ér­dekvédelmi szervezetek több­ségének támogatását. A kormányfő bejelentette: péntekre kezdeményezte az Érdekegyeztető Tanács ülésé­nek összehívását, ahol azt a kérdést vitatják meg, hogy mi­ként lehetne a jelenleginél job­ban érvényesíteni a munkavál­lalók érdekeit. El kell érni, hogy a külföldi és a hazai tulaj­donosok betartsák a törvénye­ket. Horn szerint a munkaügyi vitákat szerencsés lenne peren kívül megoldani. A politikus kijelentette: ha­zánk NATO-tagságáról min­denképpen népszavazás fog dönteni. Erre várhatóan 1998-99-ben kerülhet sor, mi­után befejeződtek a csatlako­zási tárgyalások. Horn Gyula szerint nem felel meg a való­ságnak az az állítás, hogy a csatlakozás nagy terheket ró az országra. Horn Gyula kö­zölte, hogy jelenleg a kormány előtt álló feladatokra koncent­rál, s nem azzal foglalkozik, ki lesz az MSZP miniszterelnök­jelöltje a következő választá­sokon. Szerinte az MSZP- frakció január végi ülésén Bé­kesi László volt pénzügymi­niszter magára maradt azzal a véleményével, hogy a kor­mány és az MSZP élén mi­előbbi személycserére volna szükség. Az ÁSZ már vizsgálta Az Állami Számvevőszék 1995 februárjában elkészült, a Ma­gyar Demokrata Fórum, illetve a Fidesz 1992-1993. évi gazdál­kodását vizsgáló jelentéseiben kitért a két párt ingatlanügyei­re is. A budapesti, V. kerület Váci u. 38. szám alatti ingatlan­ra a két párt a Magyar Külke­reskedelmi Bank Rt.-vel kötött adásvételi előszerződést 1992 szeptemberében. A hónap vé­gén előlegként a bank mintegy 761 millió forintot utalt át az MDF és közel 638 milliót a Fi­desz részére. Az adásvételi szerződést végül 1993 januárjá­ban írták alá. Az MDF március végéig további hetvenmilliót, a Fidesz pedig hatvanmilliót ka­pott a pénzintézettől. Az ÁSZ jelentésből kide­rül: a párt által alapított kft. adózott nyereségéből nem tett szert bevételre. Az MDF or­szágos hivatala és vizsgált helyi szervezetei tiltott vagyoni hoz­zájárulást nem fogadtak el, vállalatot nem alapítottak, a párttörvényben tiltott gazda­sági társasági formákban nem szereztek részesedést, nem vá­sároltak részvényeket. A Fidesznél az 1992-es be­vételek között nem szerepel az előszerződés után átutalt ösz­­szeg, csak az 1993-asban. A számviteli törvény értelmében az előleg nem minősül bevétel­nek. A megfelelő szabályozás hiányában a párttörvény a be­számoló bevételi sorainak tar­talmára nem ad külön útmuta­tást, valamint a számviteli tör­vény szabályai nem alkalmaz­hatóak a párttörvényben előírt beszámoló elkészítésére. Ezek miatt a számvevőszék szerint nem kifogásolható, hogy a párt az ingatlanértékesítés bevéte­lét a végleges adásvételi szer­ződés megkötése és a pénzügyi rendezés idején, 1993-ban tün­tette fel beszámolójában. Nem lesz közös meghallgatás Szerdán a parlament alkot­mányügyi bizottsága által lét­rehozott székházjuttatásokat vizsgáló albizottság a sikerdíj­­botrányt­­ vizsgáló bizottság nélkül hallgatja meg Tocsik Mártát. Deutsch Tamás (Fi­desz), a Tocsik-bizottság elnö­ke levélben kérte Hack Pétert (SZDSZ), az alkotmányügyi bizottság elnökét, hogy a két testület közösen hallgassa meg a jogásznőt, mert az egy múlt heti interjújában azt állította, közreműködött a Fidesz egyik székházának eladásában. A jo­gásznő jelezte, hogy szerdán kész elmenni az albizottság ülésére. • Haszán Zoltán - Szerető Szabolcs Reagálások az MVSZ állásfoglalására A Magyarok Világszövetségé­nek aggodalma jogos, hiszen kisebbségi téren nem javult a helyzet Szlovákiában, sőt még rosszabb lett Az ebből levont következtetés azonban, vagyis az alapszerződés felbontásá­nak kezdeményezése, elha­markodott - reagált az MVSZ nyilatkozatára Tabajdi Csaba, a nemzetiségi ügyek politikai államtitkára. Szent-Iványi István külügyi államtitkár kifejtette: a ma­gyar kisebbség helyzetének ja­vítása érdekében folyamatos és intenzív tárgyalásokat foly­tat a kormány. Szeretné elérni, hogy az alapszerződésben is tervbe vett magyar-szlovák vegyes bizottság, valamint en­nek kisebbségi albizottsága mielőbb létrejöjjön. A Kül­ügyminisztérium nem ért egyet az MVSZ állásfoglalásá­val - hangoztatta Szent-Iványi. Szerinte a magyar-szlovák alapszerződés olyan keretet biztosít a kétoldalú tárgyalá­soknak, melyekre minden esetben hivatkozni tud a ma­gyar fél. Éppen a napokban az Európai Bizottság is figyel­meztetést küldött Szlovákiá­nak, amelyben világossá tette, hogy a Magyarország és Szlo­vákia közötti konfliktusokban és vitás kérdésekben nem Bu­dapestet terheli a felelősség. Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum külügyi szakértője elmondotta, hogy pártja már az alapszerződés parlamenti vitájában kifejezte, hogy súlyos fenntartásai van­nak a megkötendő alapszerző­déssel szemben, mert a szlovák fél addigi magatartása erre kellő okot adott. A legújabb fejlemények tükrében - me­lyek aggodalommal töltik el az MDF-et - szükségesnek tart­ják, hogy a magyar kormány annak a külügyminiszteri kije­lentésnek a szellemében járjon el, mely szerint az alapszerző­désben foglaltak kikövetelhe­­tőek a szlovák féltől. Ezért a Magyarok Világszövetsége kezdeményezését indokoltnak tartja, és azzal egyetért. •N. I. E.,-P.J. Fogyókúrán a cseh egészségügy Miután Václav Klaus kor­mányfő beadta a derekát, Csehországban elhárult az akadály az egészségügy mű­ködtetésének reformja elől. MH-Prága______________ A csőd szélére jutott ellátási rendszer eddigi két pillére az egészségügyi biztosítók háló­zata és az orvosok pontrend­szerszerű értékelése volt. Ez a kettős szisztéma lényegé­ben kudarcot vallott, így a csehek most áttérnek az or­vosok új típusú értékelésére: az eddigi pontrendszer he­lyett, amelyben minden egyes beavatkozásnak bizonyos pontértéke volt és ezek havi végösszege határozta meg az orvos jövedelmének nagysá­gát, a jövőben az orvost az el­látott betegek száma alapján fogják fizetni. A pontrend­szer fő hibája az volt, hogy az orvosokat számtalan fölösle­ges beavatkozásra kényszerí­tette jövedelmük gyarapítása érdekében. A miniszterek tanácsa emellett az egészségügyi beru­házások jelentős mértékű csökkentését határozta el: mostantól határozatlan ideig a kormány visszatartja azokat az összegeket, amelyeket új kórházak építésére már meg­szavaztak. Az indoklás szerint a cseh egészségügy kapacitása meghaladja az igényeket, így nincs szükség újabb kórházi férőhelyekre. A kórházi ágyak leépítésére is sor kerül, de nem megszüntetik őket, hanem szociális kezelésbe mennek át. • Ny. P. A Volán Elektronika Rt. 1996. évi gyorsjelentése Az adatok nem auditáltak GAZDÁLKODÁSI ADATOK Eredménykimutatás 1996. dec. 31. (E Ft) Előző évhez viszonyítva (%) Értékesítés nettó árbevétele 204 705 87 Egyéb bevételek 4 594 87 Értékesítés közvetlen költségei 179 976 80 Értékesítés közvetett költségei Egyéb ráfordítások 9 722 187 Üzleti (üzemi) tevékenység eredménye 19 601 212 Pénzügyi műveletek bevétele 58 372 188 Pénzügyi műveletek ráfordítása 34 347 96 Pénzügyi műveletek eredménye 24 025 Szokásos vállalkozási eredmény 43 626 926 Rendkívüli eredmény -5 446 Adózás előtti eredmény 38180 Mérlegadatok _______________________________________1996. dec. 31. (E Ft) Előző évhez viszonyítva (%) Befektetett eszközök 477 304 97 Immateriális javak 12 539 114 Tárgyi eszközök 181 103 105 Befektetett pénzügyi eszközök 283 662 92 Forgóeszközök 155 320 65 Készletek 16 159 225 Követelések 120 094 75 Értékpapírok 15 000 Pénzeszközök 4 067 6 Aktív időbeli elhatárolások 1 147 33 Eszközök összesen 633 771 86 Saját tőke 476 645 100 Alaptőke 450 696 100 Tőketartalék Eredménytartalék 24 501 98 Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény 1 448 Céltartalékok 1 552 100 Kötelezettségek 155 574 60 Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek 155 574 60 Passzív időbeli elhatárolások Források összesen 633 771 86 1608 MH KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Igazságszolgáltatásra várva A rendelkezésre álló dokumentumok szerint jog­szerűtlen volt a másfél milliárdos ügylet, így elvár­ható, hogy az érintettek a pénzt térítsék meg - állí­totta Horn Gyula a Fidesz és az MDF „székház­ügye” kapcsán. Ha a miniszterelnök ezt tudja, miért nem tesz feljelentést? És ha a kezében van­nak a dokumentumok, miért nem tárja azokat az igazságszolgáltatás szervei elé? Egyáltalán, miért beszél róla, ha nem lép az igazság felderítése érde­kében? Miért nem utasítja a Kormányzati Ellenőr­zési Irodát, hogy a részletekben megbúvó jogsze­rűtlenséget feltárja? És a többiek? Az ügyészség miért nem kezd tájékozódni a részletekről? Mert ki más, ha nem a törvényességért felelős szervezet feladata lenne megbizonyosodni a miniszterelnök állításának igazáról? Hol van most a KBI? Végül is kinek lenne kötelessége a jogszerűtlenség felderí­tése? Mert pillanatnyilag úgy fest, hogy jogszerűtlensé­get kiált a miniszterelnök, de senki sem vállalja a felelősséget azért, hogy megpróbálja bizonyítani is azt. Az ember elbizonytalanodik. Mi folyik itt? Tessék megnevezni és kideríteni, hogy ki és mi­lyen jogsértéssel gyanúsítható! Mert azt fogjuk hinni, hogy vaklárma az egész, vagy maga a mi­niszterelnök segédkezik bizonyos jogsértéseket el­tussolni... S. B. Rendőrt ölt az ETA MH-Lisszabon Egy héten belül a negyedik, az év eleje óta hatodik áldozatát szedte hétfőn Bilbaóban az ETA baszk terrorista szerve­zet. Modesto Rico Pasarín 33 éves rendőr életét a gépkocsi­jába rejtett nagy erejű bomba robbanása oltotta ki. A robbanásnak nem voltak további áldozatai. Bár az ETA még nem ismerte el a merény­letet, az alkalmazott módszer - a gépkocsi begyújtásával mű­ködésbe hozott robbanószer­­kezet - a szervezet hagyomá­nyos módszerei közé tartozik. Feltételezhető, hogy a hétfői merénylet összefüggésben van a hétvégi baszkföldi zavargá­sokkal, amelyekkel kapcsolat­ban tegnap két személyt őri­zetbe vettek. • Muharay Katalin Budapest II., Fény a Lövőház-Retek utcák által határolt területen, a Fény utca l l-l 3., Lövőház utca 12-l 4. alatt elhelyezkedő, a jelenlegi Fény utcai piac helyén 1998. IV. negyedévi átadással felépítésre kerülő FÉNY UTCAI PIAC ÉS ÜZLETKÖZPONTBAN különböző alapterületű ÜZLETHELYISÉGEK TULAJDONJOGA ELADÓ Az építési tervek megtekinthetők és üzlethelyiségek előjegyezhetők munkanapokon 9-1 5 óra között: Fény Utcai Piac Beruházó, Szervező és Üzemeltető Kft., Budapest II., Lövőház utca 22., telefon/fax: 212-2704 01366 MH • Folytatás az 1. oldalról Horn Gyula utalt arra, hogy az általa említett egyeztetés le­folytatása a Miniszterelnöki Hivatal illetékesének és a koa­líciós miniszterelnök-helyet­tesnek volt a feladata. Termé­szetesnek nevezte, hogy e ki­nevezések előtt vizsgálták az érintettek egyéb gazdasági ér­dekeltségeit is. Azt is hangsú­lyozta, hogy az ÁPV Rt.-nek az ügyben érintett vezetőivel szemben kinevezésük előtt semmiféle gyanú nem merült fel. Amikor a kormány érte­sült a sikerdíjbotrányról, azon nyomban felmentette az igaz­gatóság tagjait. A bizottság ellenzéki tagjai Horn Gyula és a Vagyonkeze­lő Igazgatóság elnöke, Szokai Imre közötti kapcsolatra is rá­kérdeztek. A kormányfő kije­lentette: nincs tudomása arról, hogy Szokait milyen testület vagy kik ajánlották erre a posztra. Az önkormányzati követelésekről 1995-ben érte­sült először. Szóvá tette, hogy az ÁPV Rt. felügyelőbizottsá­gában jelen voltak a pártok - így az őt most faggató Fidesz, MDF, FKGP - képviselői is, akiknek joguk és kötelességük lett volna feltárni és jelezni a törvénytelenségeket. A bizott­ság tagjai felhívták Horn fi­gyelmét arra, hogy a vagyon­kezelő több testületé, így a fel­ügyelőbizottság is többször je­lezte a kormányzatnak az ÁPV Rt.-n belül tapasztalt működési zavarokat. Horn Gyula ezzel kapcsolatban azt mondta: természetesnek tart­ja, hogy az ilyen problémákkal nem a miniszterelnök, hanem az illetékes tárca vezetője fog­lalkozik. Arra a felvetésre, hogy a felügyelőbizottság a kormány állásfoglalását kérte ebben az ügyben, Horn Gyula azt válaszolta: nem ismerte a szóban forgó megkereséseket. A kormány három ízben tárgyalt az önkormányzati követelésekről, de a minisz­terelnök szerint a kabinetnek nem feladata állást foglalni a vagyonkezelő és az önkor­mányzatok közötti vélemény­­különbségekről. A kérdést a kormány a gazdasági kabinet hatáskörébe utalta - mondta Horn Gyula. Deutsch Tamás, a bizottság ezzel kapcsolat­ban a Pénzügyminisztérium államtitkárának a testülethez írt levelére hivatkozott, amelyben Draskovics Tibor azt írta: a kabinet azért nem tárgyalta ezt az ügyet, mert Suchman Tamás, azóta me­nesztett privatizációs minisz­ter nem nyújtotta be az ezzel kapcsolatos előterjesztést. A kormányfő végezetül hangsú­lyozta: a sikerdíj ügyről egyet­len kormánytag sem tudott a botrányig. Pető Iván, az SZDSZ elnö­ke az igazgatóság tagjainak kiválasztásával kapcsolatban úgy vélte: azt a privatizációs törvény szabályozza, s abba a pártok nem szólhatnak bele. Ugyanakkor elismerte, hogy bizonyos esetekben szükség lehetett a koalíciós pártok egyeztetésére. Az ügy egyik érintettje Virág Attila, az ÁPV Rt. igazgatóságának volt elnökhelyettese, az SZDSZ tagja. Vele kapcso­latban Pető Iván úgy véleke­dett, erre a posztra történő ki­nevezését szakmai szempon­tok indokolhatták. Virágról - aki korábban az SZDSZ számvizsgáló bizottságának tagja volt - a párt vezetői is nyilván jó referenciával szol­gáltak volna. Pető azt is hang­súlyozta, hogy Virág a bot­rány kirobbanásakor felfüg­gesztette párttagságát. A Tocsik-ügy másik érintettje Bernhardt Barnabás, az SZDSZ zuglói szervezetének tagja. Egyes információk sze­rint részt vett a párt 1994-es választási kampányában is. Pető nem tudott részletekkel szolgálni. A cégbíróság doku­mentumai szerint Virágnak és Bernhardtnak közös vállal­kozása volt, amelyet alapítás­kor az SZDSZ Mérleg utcai központjába jegyeztek be. Pető Iván tudni vélte, hogy Virág Attila a vagyonkezelő­be történő kinevezésekor fel­függesztette egyéb gazdasági tevékenységeit. (Virághoz közel álló több cég is része­sült Tocsik sikerdíjából.) Budai Györgyről Pető Iván elmondta: ő nem tagja az SZDSZ-nek, vállalkozói tevé­kenységéről nincsenek infor­mációi. Azt azonban elismer­te, hogy Budai technikai segít­séget nyújtott a párt választási kampányában. Ha Budai pénzszerző tevékenységet is folytatott az SZDSZ-nek, nem hivatalos felkérés alapján tette - hangsúlyozta a politikus. Pe­tő végezetül kijelentette: az SZDSZ vezetői közül senki nem tudott a botrányban érin­tett személyek ügyeiről. • Arató Zsolt Meghallgatás a Tocsik-bizottságban Horn Gyula visszadobta a labdát A válaszokra sokan voltak kíváncsiak fotó müller Judit GENTLEMEN'S HIHETETLEN, DE GYŐZŐDJÖN MEG RÓLA ÖN IS! 20% ■ 30% ■ divatos zakók már 6.500 Ft-tól, tiszta gyapjú öltönyök már 9.900 Ft-tól Griff Áruház, Bp., V. Nyugati tér 7. Griff Gentlemen's üzletek, Bp., VII. Rákóczi út 8. Bp. VII. Rákóczi út 53., Bp., V. Haris köz 1., Bp., VI. Teréz krt. 11., Győr, Árpád u. 38., Szombathely, Mártírok tere 5.

Next