Magyar Hírlap, 1997. július (30. évfolyam, 151-163. szám)
1997-07-01 / 151. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Az SPD előzi a CDU-t (MH) 1994 áprilisa óta először az ellenzéki szociáldemokrata párt (SPD) megelőzi a kereszténydemokrata-keresztényszociális uniót (CDU/CSU) a népszerűségi listán. Az Emnid közvélemény-kutató intézet felmérése szerint júniusban a választók 38 százaléka adta volna szavazatát az SPD-re és 36 százaléka a CDU/CSU-ra. Az SPD és a Zöldek együttesen 48 százalékot, míg a kormányzó pártok (a CDU, a CSU és a liberálisok) csak 42 százalékot szereznének, ha most lennének parlamenti választások. Tánya tanácsadó lett (MH) Az orosz államfő kisebbik lánya hivatalosan is belépett az elnöki tanácsadók csapatába. A Kreml szóvivője elmondta, hogy a 37 esztendős Tatjana Gyjacsenko Borisz Jelcin politikai arculatformálásával, imidzsének kialakításával fog foglalkozni. Az elnök leánya eredeti szakmáját tekintve programozó matematikus, a tavalyi választási kampány idején azonban szakított hivatásával, és bekapcsolódott a Jelcin újraválasztásáért küzdő stáb munkájába. Az eredmények azt mutatják, hogy munkáját sikeresen végezte, és a hírügynökségek is arra hívták fel a figyelmet, hogy Tatjana a kritikus pillanatokban az elnök mellé állította az orosz értelmiség jelentős részét. A pápa nem utazik Romániába (MH) II. János Pál pápa elhalasztotta tervezett romániai látogatását -jelentették be Bukarestben az AFP francia hírügynökség közlésére hivatkozva. A látogatás lemondását elsősorban az indokolja, hogy a Romániában többségi vallást képviselő ortodox egyház vezetője, Teoctist pátriárka élesen bírálta nemrégiben a kormánynak azt a sürgősségi rendeletét, amelynek alapján viszszaadnák a román görög katolikus egyház templomait. Azokat a kommunista hatalom kobozta el és adta át az ortodox egyháznak, miután betiltotta a Rómával egyesült görög katolikus egyházat. A pápa azért sem kíván Bukarestbe utazni, mivel Teoctist pátriárka feltételeket szabott ehhez. Miséztek Havannában (MTI) Vasárnap több mint harmincöt év után először vehettek részt a havannaiak szabadtéri istentiszteleten: a kubai főváros székesegyháza előtti téren Jaime Ortega, Havanna bíboros-érseke mutatott be misét abból az alkalomból, hogy a szigetország népe megkezdte II. János Pál pápa fogadásának az előkészületeit. A katolikus egyházfő a tervek szerint januárban látogat el Kubába. Mintegy 3-4 ezer ember jelent meg az a kubai és vatikáni zászlókkal fellobogózott téren. Az egyik épület erkélyére a mise kezdete előtt a pápa hatalmas portréját is kifüggesztették. Az eseményen ott volt Isabel Allende kubai külügyminiszter-helyettes és Caridad Diego asszony, a kommunista párt vallási ügyekkel foglalkozó osztályának a vezetője. Robbantás Pandzsábban (MTI) Húsz embert megölt, ötvenet pedig megsebesített egy autóbuszba rejtett pokolgép hétfőn a pakisztáni Pandzsáb tartomány keleti részén. A menetrend szerinti buszjárat az indiaipakisztáni határ menti Lahnal településről Szijalkotba tartott, amikor a pokolgép felrobbant. A robbanószerkezetet a gépjármű hátsó részében lépett működésbe. Az előző jelentések nyolc halottról szóltak. Azóta kórházi források - nevük elhallgatását kérve - már húsz halottról számoltak be. A kórházi forrás szerint a sebesültek közül néhány válságos állapotban van. A merénylet elkövetését eddig egyetlen szervezet sem ismerte el. A rendőrség nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni az elkövetőket illetően. KÜLFÖLD Berisha vereséget szenvedett MTI__________________ Sali Berisha albán elnök hétfőn elismerte, hogy jobboldali Demokrata Pártja vereséget szenvedett a vasárnap megtartott előrehozott parlamenti választásokon. Fatos Nano, a magát győztesnek kikiáltó Szocialista Párt vezetője, szinte azonnal lemondásra szólította fel Berishát. A nemzethez intézett televíziós üzenetében Berisha legmélyebb háláját fejezte ki a Demokrata Párt szavazóinak, akiket arra kért, hogy bátorsággal és méltósággal viseljék a vasárnap született ítéletet, és ellenzékként folytassák a demokrácia megszilárdítására irányuló erőfeszítéseiket. Az államfő megerősítette, hogy betartja minden korábbi - a választási kampány előtt és alatt tett - ígéretét, a Reuter szerint azonban nem világos, hogy ez lemondását jelenti-e. Bashkim , Fino ideiglenes kormányfő - akinek Szocialista Pártja bejelentette, hogy szövetségeseivel győzelmet aratott a választáson, felszólította az albánokat, hogy tegyenek rwlf '• ■ ident az ország békéjért' ■ tosításáért. Az albán monarchisták pártja, eközben azt állította, hogy a parlamenti választásokkal egy időben tartott népszavazáson a többség támogatta Leka király uralkodásának helyreállítását. A központi választási bizottságban hivatalosan még semmit nem tudtak mondani a referendum eredményéről. A tiranai „királyi udvar” tisztségviselői közölték, hogy Leka nem nyilatkozik. Vezércikk a 7. oldalon Pezsgőt bontottak az albán szocialisták FOTÓ: REUTERS - DAMIR SAQOJ Moszkva válaszol a NATO-nak MH-Moszkva___________ A július hetedikével nyári szabadságra vonuló Borisz Jelcin feszes tempót diktál a kormány tagjainak. Viktor Csernomirgyin miniszterelnök elmondta, hogy az államfő utasításának megfelelően a kabinetnek július-augusztusig fel kell számolnia a fegyveres erőkkel szembeni központi tartozásokat. A katonai akadémiák végzős hallgatói előtt elmondott beszédében Csernomirgyin nem nevezte meg a különböző hátralékok pontos összegét, és azt sem jelölte meg, hogy a kormány honnan teremti elő a szükséges pénzt. A miniszterelnök ismét kifejtette, hogy a tervezett haderőreform célja a jól felszerelt, ütőképes hadsereg megteremtése, és megjegyezte, hogy az átalakítás késleltetése sokba kerül az országnak. Csernomirgyin azt is elmondta, hogy az elnök és a kormány átfogó intézkedéseket tesz a NATO-bővítés ellensúlyozására, részletekkel azonban nem szolgált. A Kreml szóvivője eközben bejelentette, hogy Oroszországot Valerij Szerov miniszterelnök-helyettes és Nyikolaj Afanaszjevszkij külügyminiszter-helyettes képviseli az észak-atlanti szövetség madridi csúcstalálkozóján. •M.J.T. Sínen van az európai biztonság Az a „csomag”, amit a júliusi madridi NATO-csúcs áttekint és jóváhagy majd, végleg a helyes vágányra helyezi az európai biztonság építményét - szögezte le Robert Hunter amerikai NATO-nagykövet brüsszeli tudósítók egy csoportjával találkozva. A biztonsági struktúra egymást erősítő elemeiről van szó, amelyekre együttesen szükség van az európai biztonság szempontjából - mutatott rá. Egyes kérdésekben vannak még viták, de ez tökéletesen összhangban áll a NATO hagyományaival - tette hozzá, utalva a parancsnoki rendszer reformjának még nyitott kérdéseire. Az amerikai nagykövet kilencet jelölt meg a csúcs témái közül. Elsőként említette az új tagok meghívását, majd utalt arra a deklarációra, hogy a bővítési folyamat Madrid után is folytatódik. További fontos elem a békepartneri együttműködés elmélyítése, illetve az Euroatlanti Partnerségi Tanács létrejötte, amelynek tagjai első alkalommal találkozhatnak csúcsszinten is. A szövetség külkapcsolataiban meghatározó jelentőségű a már Párizsban aláírt NATO-orosz kétoldalú megállapodás, csakúgy, mint a Lisszabonban parafált és Madridban aláírásra kerülő NATO-ukrán egyezmény. Lényeges tényező a szövetség katonai struktúráinak megújítása, valamint az európai védelmi szerepvállalás erősítése, - sorolta a csomag további részeit az amerikai nagykövet, aki végezetül a csúcs elé kerülő témák közül utalt még a NATO és a földközi-tengeri térség kapcsolataira. Hunter kitért az elől, hogy találgatásokba bocsátkozzon a bővítés várható eredményével kapcsolatban. Egy neve mellőzését kérő, vezető beosztású szövetségi illetékes ugyanakkor megerősítette: minden jel arra mutat, hogy kialakul majd e kérdésben a szükséges konszenzus a tagországok között. Csehország, Lengyelország és Magyarország meghívásával mindenki egyetért, ami a többi jelöltről nem mondható el - mutatott rá. Befolyásos szövetségi források szerint a bővítéssel kapcsolatos „nyitott ajtó” elv erőteljesen megfogalmazódik majd Madridban. A második körre azonban konkrét menetrend, vagy országok megjelölése nem várható. - Nem akarunk egyetlen országot sem bátorítani, vagy elriasztani - jegyezte meg erről a már idézett szövetségi illetékes. 1997. JÚLIUS 1..KEDD Mesut Yilmaz a kormányfő Bal-jobb Törökországban A konzervatív Haza Pártjának vezéré, Mesut Yilmazt nevezte ki tegnap Törökország új kormányfőjévé Süleyman Demirel államfő. Reuter/MH_____________ Háromtagú, bal- és jobboldali pártokat egyesítő koalíciója Yilmaz reményei szerint véget vet az iszlám közéleti szerepe miatt erősödő feszültségnek és elhárítja a Törökország világi berendezkedésén őrködő hadsereg beavatkozásának veszélyét. Az 50 esztendős Yilmaz az iszlámista Necmettin Erbakan miniszterelnök helyére lép, aki két héttel ezelőtt mondott le, engedve a hadsereg nyomásának. Az új kisebbségi kormányt, amely a Haza Pártját, a szociáldemokratákat és a török demokratákat egyesíti, a republikánusok és független képviselők támogatják kívülről. Papíron az új csapatnak 12-vel több képviselője van, mint ellenzékének az 550 tagú ankarai parlamentben- A távozó koalíciós társának, Tafiler Igaz Út Pártjának hivatalba lépésekor 128 képviselője volt, de az iszlám erősödő lefolyása miatt egyremásra fordítottak hátat a képviselők Cillernek, s számuk végül 105-re olvadt. A Nyugaton tanult közgazdász, volt kormányfő Ciller, aki korrupciós vádak elől menekült az Erbakannal alakított koalícióba, abban bízott, hogy az államfő a miniszterelnök távozása után neki adja a kormányalakítás jogát. Amikor 10 napja Demirel másképp döntött, Ciller kíméletlen harcot indított világi riválisa ellen. Ezzel azonban csak azt érte el, hogy még tovább zsugorodott híveinek száma. Az új kormányfő - visszakozva korábbi ígéreteitől - közölte, hogy szövetségeseivel megvitatja az előrehozott választások időpontját. Mindeddig azt hangoztatta, hogy 1998 elején rendeznék a voksolást. A világi erők közül sokan ugyanakkor attól félnek, hogy ha hamarosan megtartják a választásokat, az iszlámisták még inkább megerősödve kerülnének ki a megmérettetésből. Yilmaz a korábbi kormányfőt, Bülent Ecevitet nevezte ki egyik helyettesévé. Ecevitre, aki a világi politizálás eltökélt híve, leginkább a Ciprus elleni 1974-es török inváziót elrendelő vezetőként emlékeznek külföldön. Külügyminiszterré Ecevit Demokratikus Baloldali Pártjának tagját, az újságíró Ismail Cemet nevezték ki. Az új török kormánynak programját bemutatva jövő hétfőig meg kell nyernie a parlamenti bizalmi szavazást. Ha ez nem sikerül, az államfő újabb kormányfőjelölt után nézhet, s ez többhetes alkudozást jelentene. Tologatják a műkincstörvényt Tologatják a műkincstörvényt Jelcin elnök és az orosz parlament között. Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő hétfőn bejelentette, hogy Borisz Jelcin formai okokból ismét visszaküldte a képviselőknek a második világháború idején a Szovjetunióba hurcolt műkincseket orosz tulajdonná nyilvánító törvényt. Jasztrzsembszkij jelezte, hogy Jelcin szabálytalannak tartja a kora tavasszal elfogadott törvény elfogadásához vezető szavazást. A dumában hiányoztak a szükséges dokumentumok, a felsőház pedig az ülés szavazatképtelensége miatt „távszavazással” hagyta jóvá a törvényt. Jelcin kifogásait a múlt hónapban már visszautasította a felsőház és újfent megküldte a törvényt az államfőnek. Jelcin munkatársai az elutasítás formai okain kívül korábban elvi kifogást is emeltek a törvény ellen, az orosz alkotmánnyal, illetve a nemzetközi joggal ellentétesnek minősítve azt. Egyes várakozások szerint a törvény valószínűleg az alkotmánybíróság elé kerül. Nem kizárt, hogy esetleg a szenátus fordul majd a testülethez, mivel az alaptörvény szerint Jelcinnek alá kellett volna írnia a vétója ellenére a parlament két háza által ismételten jóváhagyott törvényt. A műkincstörvény körül több mint egy éve tartó huzavona miatt egyelőre nincs semmiféle előrelépés a számos európai országból, közük Magyarországról elhurcolt műkincsek ügyében. Az orosz illetékesek egyebek közt a törvény hiányára hivatkozva halogatják a tárgyalásokat. Az oktatási törvényről vitáznak Romániában Hétfőn, egy nappal a román törvényhozás mára összehívott rendkívüli ülésszaka előtt, román politikai körökben ismét kiéleződtek a viták az oktatási törvény kisebbségi oktatást korlátozó rendelkezéseit is hatálytalanító módosító javaslatcsomag alkalmazásáról. MH-Bukarest___________ Mivel a törvénytervezet és a javaslatcsomag parlamenti vitájára egyszerűen nincs idő, a kormány sürgősségi rendelettel kíván érvényt szerezni a változtatásoknak. Ezt azonban nemcsak az ellenzék, de a kormánykoalíció bizonyos erői is élesen támadják, az ellenzők között ott találhatók a fő kormánypárt, a Parasztpárt honatyáinak képviselői is, valamint a liberálisok bizonyos körei. Victor Ciorbea miniszterelnök ezért hétfőn találkozott a parasztpárti szenátorokkal, valamint a képviselőházi frakció elnökével, Ion Diaconescuval. Itt elhatározták, a módosításokat sürgősségi kormányrendelettel kell gyakorlatba ültetni. „Ezt megköveteli a többségi koalíció létrejöttekor vállalt program, valamint a nemzetközi szervezetek elvárásai” —jelentette ki a román miniszterelnök. Ugyanakkor a Parasztpárt vezető irodája hétfőn úgyszintén foglalkozott a kérdéssel, és egyetértett a sürgősségi kormányrendelettel. A Demokrata Konvencióhoz tartozó Alternatívát Romániának elnevezésű tömörülés viszont a törvény parlamenti vitája mellett foglal állást, sőt, azt tervezi, javaslatot terjeszt a parlament elé, amelynek értelmében külön, kizáró jellegű román nyelvvizsgára köteleznék a magyar felvételizőket. • B.T. Hatalmi harc Palában A szerbiai képviselőház megkezdte a vitát az új önkormányzati törvényről, amely vétójogot adna a szerbeknek a kisebbségekkel szemben. Belgrádban kihallgatták Biljana Plavsicot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét. MH-Újvidék Független elemzők szerint az uralkodó párt által beterjesztett törvénytervezet lényegében mesterkedés, hogy a szocialisták visszaszerezzék a hatalmat a tavaly novemberben ellenzéki kézre került városi önkormányzatokban. Ezért a szerb ellenzéki pártok megszüntették a két éve tartó parlamenti bojkottot, és tegnap váratlanul megjelentek a nyár közepén összehívott rendkívüli képviselőházi ülésen. Az ellenzéki képviselők több száz módosító javaslatot terjesztettek be, hogy késleltessék a törvény elfogadását. Az új jogszabály hátrányosan megkülönbözteti a kisebbségieket, mivel kettős, szerb és kisebbségi önkormányzati tanácsok megalakítását irányozza elő azokban a környezetekben, ahol a kisebbségiek alkotják a többséget. A szerb önkormányzati tanács bármikor megvétózhatja a kisebbségiek által hozott döntéseket. Igaz, a diszkriminációs előírást egyelőre csak az albánok lakta koszovói községekben alkalmaznák, de a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői - akik szívós harcot hirdettek a nemzetállami módszer bevezetése ellen - figyelmeztetnek, hogy a gyakorlatot könnyen kiterjeszthetik a magyarlakta vidékekre is. Komoly hatalmi harc kezdődött a boszniai szerb vezetőségben, s ezzel függ össze, hogy Belgrádban rövid időre letartóztatták a Miloseviccsel szemben álló Biljana Plavsicot, a Szerb Köztársaság Londonból hazatérő elnökét, majd a kihallgatás után áttették a határon. Plavsic előzőleg leváltotta Dragan Kijac belügyminisztert, amiért akadályozta a vizsgálat megindítását a Momcilo Krajisnik és Radovan Karadzsics érdekeit képviselő, háborús nyerészkedéssel foglalkozó magáncégek ellen. Döntését azonban a kormány távollétében alkotmányellenesnek minősítette, és megmásította. A palei hatalmi csoport azzal vádolja Plavsic asszonyt, hogy behódolt Madeleine Albright amerikai külügyminiszternek, és szemére vetik, hogy hajlandó együttműködni a nemzetközi rendőrséggel. •J.G.B.