Magyar Hírlap, 1997. szeptember (30. évfolyam, 216-228. szám)

1997-09-18 / 218. szám

8 Magyar Hírlap HATTER - GAZDASAG 1997. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Választási költségvetés? Hegedűs Miklós: csökkenteni kellene az állami szerepvállalást Javuló tendenciát mutat, hogy az ország 1998-ban megenged­het magának egy úgynevezett választási költségvetést. A kor­mánynak azonban nagy ellenállást kell tanúsítania a szaporo­dó követelésekkel szemben, hiszen azok olyan lavinát indít­hatnak el, amely szétfeszíti az egyébként rigorózus költségve­tést - nyilatkozott lapunk kérdésére Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. Ha a növekedés jövőre négy százalékra gyorsul - aminek komoly realitása van akkor az államháztartás hiányának az enyhe növekedése még nem fogja érinteni a magyar gazdaság belső és külső egyensúlyát. A valódi veszélyt az jelenti, hogy a költségve­tésben van néhány nem iga­zán kedvező változás - figyel­meztetett Hegedűs Miklós, a GKI ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a kiadások az el­múlt két-három évben abszo­lút értékben és a bruttó nem­zeti termékhez (GDP) viszo­nyítva egyaránt csökkentek, 1998-ban viszont növekvő tendenciát mutatnak. Az ál­lam újraelosztó szerepe tehát az utóbbi időben mérséklő­dött, ezzel szemben úgy tűnik, hogy jövőre ismét erősödni fog, de legalábbis megáll a csökkenő tendenciája. Ez pe­dig rossz üzenet, hiszen az ál­lami szerepvállalás mérséklő­dése lenne kívánatos. A má­sik problémát az jelenti, hogy a jövő évi költségvetési terve­zet nem elsősorban az infra­strukturális fejlesztésekre, be­ruházásokra javasol többlet­­kiadást. A növekmény inkább a folyó kiadásokat szolgálja. Kiemelt támogatást kapnak például a nyugdíjasok - ami teljesen érthető, csakhogy a nyugdíjak emelkedése maga után húzza a köz- és a ver­senyszféra béreit. A mezőgaz­daság támogatása szintén na­gyon fontos, de félő, hogy az 50 milliárd forintos hitelt a szándékokkal ellentétben nem a modernizációra, ha­nem veszteségek, folyó költ­ségek finanszírozására fordít­ják majd, és a visszafizetés a következő évek állami garan­ciáját terheli. A költségvetés parlamenti vitájában a pártok különböző, a kiadások további bővülését célzó módosítványokkal fog­nak jelentkezni, ami megnö­velheti a most még elviselhető mértékűre tervezett hiányt. Az ad hoc jellegű kiegészíté­sek pedig megnyitják az utat a különböző érdekcsoportok, lobbyk előtt, amelyek a költ­ségvetéshez kapcsolódó ígér­vényeket próbálnak majd be­váltani a következő hónapok­ban. A kormánynak nyilván­valóan kisebb lesz az ellenál­lása ezekkel szemben a vá­lasztások előtt, ez pedig to­vábbi nyomásnövekedést je­lent. Hegedűs Miklós hangsú­lyozta: fontos lenne odafigyel­ni az 1994. évi tapasztalatok­ra, amikor számokban ugyan nem jelent meg a „választási költségvetés”, de a végső vál­tozat annál inkább az lett, és a tényleges kiadások jelentősen elszaladtak az előirányzattól. A lehetséges veszélyek ellenére Hegedűs Miklós úgy véli: a gazdasági növekedés várható négyszázalékos üte­me azt ígéri, hogy 1999-ben sem lesz szükség stabilizá­ciós, Bokros-csomag jellegű intézkedésekre. A magyar gazdaság a mai helyzetében már elbírja a növekvő kiadá­sokat, a probléma abból adódhat, hogy azok megtörik a prognosztizált egyenletes növekedést. •G.T.I. Késlekedés drágítja az M0-st Az MO-s körgyűrű északi szektorának, a 2. számú főút és az M3-as autópálya közötti részének megépítését 19 milliárd fo­rintért vállalta a két tendergyőztes, de az elhúzódó pályázati elbírálás, illetve a PHARE-támogatás jóváhagyásának késle­kedése akár jelentősen drágíthatja a beruházást. A közel tíz kilométeres szakasz amúgy is kétszer annyiba kerül, mint egy azonos hosszúságú átlagos autópálya, amit a kivitelezők a kü­lönleges feltételekkel, egyes szakértők pedig „esetlegesen a háttérben kötött árkartellel” magyaráznak - igaz, ez utóbbira nincs bizonyíték. Bár az M0-s körgyűrű északi szektorának megépítésére ki­írt pályázat értékelését még júliusban jóváhagyta Lotz Ká­roly szakminiszter, mégsem hirdethettek eredményt az eredetileg meghirdetett augusztus 15-ei időpontban a PHARE-támogatás késleke­dése miatt - tudtuk meg Hor­­völgyi Lajostól, a KHVM köz­úti főosztályának vezetőjétől. Végül is a napokban a PHARE-tól is megérkezett a jóváhagyás, ami 2 milliárd fo­rint támogatást jelent, igaz, öt kiegészítő kérdést is intéztek a szakminisztériumhoz, me­lyekre már elküldték a választ. A tender eredményekép­pen az M3-as és az új 2. számú főút között az Egri Útépítő Rt., a régi és új kettes között a Magyar Aszfalt Kft. építi to­vább a körgyűrűt összesen 19 milliárd forintért, legalábbis ami az eredeti ajánlatokat ille­ti. Közel 10 kilométeres hosszúságban, kétszer kétsá­vos, osztott pályás kivitelezés­ben készül el az út, melyen négy komolyabb csomópont is épül. Ahogy Horvölgyi Lajos­tól megtudtuk, a beruházás mérnöki ára - vagyis amit elő­zetesen a szakértők becsültek meg -17,6 milliárd forint volt, amivel szemben a három aján­lattevő 22 milliárd forint felet­ti összeget jelölt meg. Hosszú alkudozások után sikerült 19 milliárdra leszorítani az aján­latokat, melyek azonban a késlekedés miatt valószínűleg növekedni fognak. Egyébként a 19 miliárd fo­rintos kivitelezési költség is igencsak borsosnak mondha­tó, hiszen Magyarországon egy kilométernyi autópálya megépítésének költsége 500- 800 millió forint között mozog jelenleg, amivel szemben az M0-s egy kilométere inkább a 2 milliárdhoz közelít. Egyes szakértők a jelentős eltérést azzal magyarázzák, hogy a ha­zai meghatározó mélyépítő cégek kizárólag külföldi tulaj­donban vannak, s többségük kőbányákat, aszfaltkeverő üzemeket is birtokol, így a vertikum feletti ellenőrzéssel önmaguk diktálhatják az árat. Vélekedésük szerint az sem kizárt, hogy például az MO-s északi szektorának pályázatán is árkartellbe tömörültek, ez­zel próbálva felsrófolni a kivi­telezés árát. Ez utóbbi vádat határozot­tan tagadja Varga Csaba, a Magyar Aszfalt Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint a külön­böző nemzeti érdekeltségű társaságok között kiélezett küzdelem folyik a megrende­lések elnyeréséért. Ezért ki­zárt, hogy bármelyikük is a háttérben próbálna a másikkal megegyezni, azzal a kockázat­tal, hogy esetleg éppen ő ma­rad alul. A jelentősebb mélyé­pítő cégek többé-kevésbé ki­terjedt vertikummal rendel­keznek, de például hiába van a Magyar Aszfalt Kft.-nek Kom­lón kőbányája, gazdaságossági megfontolásból nem onnan szerzi be majd az alapanyagot az MO-s beruházásához, ha­nem a közelből. Ami az MO-s drágaságát il­leti - érvelt az ügyvezető igaz­gató -, a körgyűrű építése sok­kal több speciális feladatot ró a kivitelezőre, mintha „egy­szerű autópályát” építene. A közeli lakott települések sűrű­sége miatt a viszonylag rövid szakaszon is 16 hidat kell meg­építeniük, melyek önmaguk­ban 4 milliárd forintba kerül­nek. Közülük csak egy kivite­lezési költsége 1,9 miliárd, mi­vel három, legyezőszerűen szétágazó vasúti pálya fölött ível majd át. Szintén a sajátos­ságok közé tartozik, hogy a la­kott települések miatt a szoká­sosnál jóval több és magasabb töltést kell építeniük, s míg az Alföldön 50-80 forintért ad­nak egy-egy köbméter földet, az M0-s esetében a kereslet 250-350 forintra srófolta fel az árakat, ami egymillió köbmé­ter szükségletnél szintén nem elhanyagolható. Kérdésünkre, hogy a késle­kedés mennyivel drágíthatja meg a beruházást, Varga Csa­ba nem tudott konkrét választ adni, mondván: sok függ attól, hogy milyen lesz az őszi időjá­rás, mennyit tudnak behozni a késedelemből. Annyit azon­ban elárult, hogy a 19 milliár­­dot alapul véve egy év késede­lem durván 3 milliárdot jelen­tene. Az eredeti tervek szerint egyébként az M3-as és a 2. szá­mú főút közötti szakasz jövő év július végére, a két kettes út közötti rész pedig jövő év no­vemberére készült volna el. •H. L Az építők visszautasítják az árkartell vádját fotó Kabik csaba Előretörnek a fejlődő államok Az elkövetkező negyedszá­zadban az öt legjelentősebb fejlődő ország - Brazília, Kí­na, India, Indonézia és Orosz­ország - által motivált válto­zások gyökeresen átrajzolhat­ják a világ gazdasági térképét - állítja a Világbank Globális gazdasági lehetőségek és a fejlődő országok­­ 1997 című tanulmánya. Ha a jelenlegi kedvező nemzetközi gazdasági kör­nyezet továbbra is megmarad, a fejlődő országok éves GDP- növekedésének üteme tartó­san 5-6 százalékra emelked­het, és 2020-ra a jelenlegi vi­lágtermelés 20 százaléka he­lyett 33 százalékra növelhetik részesedésüket. Botorság len­ne azonban abban remény­kedni, hogy a jelenlegi kivéte­lesen kedvező viszonyok min­den tekintetben változatlanok maradnak - figyelmeztet a Vi­lágbank. A fejlett országok erősebb növekedési mutatói például emelhetik az évek óta kifejezetten alacsony szinten álló kamatokat, és ez az egyes, jelentős folyó fizetési mérleg­hiánnyal küszködő fejlődő or­szágok számára jelentős te­hertételt jelentene. Ez és az ehhez hasonló akadályok ellenére valószínű­síthető, hogy a fejlett orszá­gok egymás közti exportja a jelenlegi 65 százalékról 25 év távlatában 45 százalékra zsu­gorodik, és a fejlődőek 25 százalékos részesedésüket akár 40 százalékig növelik. Az ötök, amelyek a világ munkaerejének 50 százaléká­val rendelkeznek és a világ összevont termelésének csu­pán 8-10 százalékát jegyzik, 2020-ra akár a 20 százalékot is elérhetik. A jelenleg az Európai Unió kereskedelmi forgalmának harmadát kite­vő összesített kereskedelmük - az előrejelzések szerint - 50 százalékkal (!) fogja megha­ladni az unióét. A remélhetőleg tovább­folytatódó liberalizációs fo­lyamat, a stabil nemzetközi környezet, valamint a fejlődő országok magasabb növeke­dési üteme a világ majd min­den országának és régiójának javára válik, azaz nettó nyere­ségnövekedést okoz - vetíti előre a Világbank. Az átalakulás költségeit természetesen meg kell fizet­ni, de nem indokolt a gazda­sági szakemberek azon félel­me, hogy a változások követ­kezményeként világszerte le­esik a betanított munka, va­lamint növekszik az energia és az élelmiszer ára - állítja a Világbank vezető közgazdá­sza, Joseph E. Stiglitz. A strukturális átalakulás által okozott feszültségek kezelé­se azonban fontos politikai feladattá válik az elkövetke­ző években. A tengeri és a légi szállítás 17 év alatti 70 százalékos ár­csökkenése, a nemzetközi hí­vások 10 év alatti 40 százalé­kos áresése, valamint a szállí­tási határidők rohamos rövi­dülése a nemzetközi versen­gés erősödéséről tanúskodik - mutatott rá a tanulmány, amelyre mind a fejlett, mind a fejlődő régió társaságai haté­konyságnöveléssel, illetve új piacok bekapcsolásával igye­keznek válaszolni. Ez a terjeszkedés a fejlődő országok számára a leányvál­lalatokkal való kapcsolattartás költségeinek zuhanásán ke­resztül a felzárkózást segíti elő. • B. K. I. S.O.S.! A Kék Sziget Alapítvány anya- és gyermekotthona várja olyan segítő szándékú emberek felajánlásait, akik kinőtt, használt gyerekruhákkal, játékokkal, kisággyal, babakocsival támogatnák az alapítványt. Ezenkívül szükségük lenne még gyerekek és felnőttek részére újságokra, tisztasági szerekre, tartós élelmiszerekre, gyógyszerre és pénzbeli támogatásra is. Az alapítvány bankszámlaszáma a következő: Budapest Bank szolnoki fiók 5000 Szolnok, Hősök tere 1. 10104569-07814355-00000009 Mivel az alapítvány nem rendelkezik gépkocsival, ezért kérik, hogy az adományokat a felajánlók juttassák el hozzájuk. A KÉK SZIGET ALAPÍTVÁNY anya- és gyermekotthonának címe: 5061 Tiszasüly, Kiséri út 54. Telefon: (06-56) 497-284­­ mh V­álasszon stúdiót!­­ A Bálint György Újságíró Iskolában októberben indulnak a szakmai stúdiók Újságíró-előkészítő stúdió:­­ sajtó-alapismeretek, gyakorlás, műhelymunka. Vezető: Török Katalin (Magyar Hírlap). Televíziós alapismeretek:­­ tévés újságírás, riporteri és szerkesztői tudnivalók. Vezető: Szegvári Katalin. ______Női újságírás:­­ először a sajtóban, nemcsak nőknek. Nőlapok, női rovatok problémái, riportkészítés, gyereknevelés, divat és konyhaművészet a sajtóban. Vezető: V. Kulcsár Ildikó (Nők Lapja). Laptervező-előkészítő stúdió:­­ tervezési, képszerkesztési, tipográfiai alapismeretek. Vezető: Hupján Mária (Nők Lapja). Elfoglaltság: heti egy-két délután.­­ Látogatási bizonyítvány.­­ Érdeklődés az iskola tanulmányi osztályán,­­ Budapest VI., Andrássy út 101. il. emelet., Malmos Lászlónénál. Telefon: 342-4703. ­ A CIB CIB CIB HUNGÁRIA BANK RT. CIB ÉRTÉKPAPÍR RT. Nyilvános ajánlattétel A CIB Hungária Bank Rt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14.), mint kibocsátó nyilvános forgalomba hozatal útján értékesíti a Kincsem 2000 kötvény I., II., III. és IV. bemutatóra szóló értékpapír-sorozatait.­­ Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a nyilvános kibocsátási tájékoztatót 1997. szeptember 15-én kelt 10 163/1997, 10 164/1997, 10 165/1997, 10 166/1997. számú határozataiban hagyta jóvá. A forgalmazó neve és címe: CIB Értékpapír Rt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14.) Az értékesítés nyitónapja: 1997. 09. 29. Az értékesítés zárónapja: 2000. 12. 31. A kötvény vásárlóinak köre: a kötvényt kizárólag belföldi természetes személyek vásárolhatják. Befizetés módja: bankszámla száma: készpénzben vagy átutalással a 10700024-04096205-52900004 számú számlára. Kötvénysorozat Futamideje: Sorozata és sorszáma: Értékesítésre felajánlott neve: mennyiség: Kincsem 20001. 28 nap A 000.000.000.000.-A 200.000.000.000. 200.000.000.000.- Ft Kincsem 2000II. 91 nap B 000.000.000.000.-B 120.000.000.000. 120.000.000.000.-Ft Kincsem 2000III. 182 nap C 00.000.000.000.-C 60.000.000.000. 90.000.000.000.-Ft Kincsem 2000IV. 364 nap D 00.000.000.000.-D 30.000.000.000. 60.000.000.000.-Ft A kötvény névértéke: 1 Ft, azaz Egy forint. Összevont címlet: 10 000 Ft, azaz Tízezer forint. Vásárolható összeg: 10 000 Ft, vagy annak egész számú többszöröse, de minimum 100 000 Ft. Ezen megkötés alól az automatikus újrabefektetés kivételt képez. Kibocsátási árfolyam: A névérték száz százaléka. A kötvény kamatozása: A kötvény kamata a vásárlás időpontjában érvényes, meghirdetett kamat te­kintetében a futamidő alatt fix, a lejáratig nem változtatható. A kamatozás kezdőnapja a kibocsátás napja, a zárónapja a kötvény lejáratát megelőző nap. A kibocsátó fenntartja a jogot, hogy a kibocsá­tási időszak alatt a piaci körülmények változása esetén a kamatot megváltoztassa, ez a változás azon­ban nem érinti azon befektetőket, akik a kötvényüket a változás napját megelőzően vásárolták. A kibocsátó a kamatváltozást hirdetményben közzéteszi (Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Magyar Tő­kepiac), valamint a forgalombahozatali helyek ügyfélforgalmi helyiségeiben hozzáférhetővé teszi. Az új kamatok a közzététel napjától érvényesek. Az 1997. 09. 29-én kibocsátásra kerülő Kincsem 2000I. 18,00% kötvények kamatai éves szinten: Kincsem 2000II. 17,50% Kincsem 2000III. 17,50% Kincsem 2000 IV. 17,00% A kamat számítás módja: névérték*kamat*futamidő 365 nap A kamatfizetés időpontja: A lejárat napja, bankszünnap esetén a lejáratot követő első munkanap. Automatikus újrabefektetés: A lejáró kötvény tőkéje és kamata - a kötvény tulajdonosának ettől eltérő rendelkezése hiányában - a lejárat napján azonos sorozatú kötvényekbe teljes egészében újrabefektetésre kerül. Az automatikusan újrabefektetett kötvény kamata megegyezik a lejáró kötvény lejárati napján az újrabefektetés tárgyát képező kötvénysorozatra meghirdetett érvényes kamattal. A kibocsátó fenntartja magának a jogot, hogy az automatikus újrabefektetés rendszerét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet felé történő bejelentést és a hirdetmény közzétételét követő 3. napon megszüntethesse. Lejárat előtti visszaváltás: A kötvények lejárat előtti visszaváltása esetén a vásárlás napjától számí­tott 15. napon belül a kibocsátó kamatot nem fizet. A 15. nap után a lejáratot megelőző visszaváltás esetén a kibocsátó a kötvényvásárlás napjától a visszaváltás napjáig eltelt időszakra a közleményben meghirdetett éves kamat időarányos (két tized %-ra kerekített) részét fizeti. Az említett éves kamat 1997. 09. 29-i induló értéke éves 8,00%. A hirdetmények közzétételének helye: A kötvényre vonatkozó hirdetményeket a társaság a Magyar Hírlapban, a Magyar Nemzetben és a Magyar Tőkepiacban teszi közzé. Értékesítési helyek (melyek egyben kifizető- és letéti helyek is) a CIB Hungária Bank Rt. alábbi fiókjai: 1.1027 Bp., Medve u. 4-14. Telefon: 212-5785. Fax: 212-5162 2.1052 Bp., Váci u. 16/b. Telefon: 118- 8990. Fax: 118-8177 (A fenti fiókoknál a nyitvatartási idő hétfő-csütörtök: 9.00-12.00 és 13.00-14.30, péntek: 9.00-12.00, míg az alábbi fiókok nyitvatartási ideje : hétfő-csütörtök: 8.30-12.00 és 13.00-14.30, péntek: 8.30-12.00) 3. 9022 Győr, Czuczor Gergely u. 26. Telefon: 96/310-074. Fax: 96/316-996 4. 4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 7. Telefon: 42/422-000. Fax: 42/311-741 5. 7621 Pécs, Rákóczi u. 46. Telefon: 72/325-816. Fax: 72/311-688 6. 6720 Szeged, Kiss Menyhért u. 1. Telefon: 62/313-222. Fax: 62/313-495 7. 4025 Debrecen, Simonffy u. 2/a. Telefon: 52/442-201. Fax: 52/500- 522, 500-529 8. 8000 Székesfehérvár, Táncsics M. u. 5. Telefon: 22/333-567. Fax: 22/348-326 9. 6800 Hódmezővásárhely, Deák F. u. 15. Telefon: 62/346-911. Fax: 62/346-911 10. 5600 Békéscsaba, Wlasits sétány 3. Telefon: 66/454-293. Fax: 66/454-293 11. 3525 Miskolc, Déryné út 11. Telefon: 46/412-399. Fax: 46/412-443 12. 6000 Kecskemét, Széchenyi tér 14. Telefon: 76/416-609. Fax: 76/415-960 13. 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos utca 17. Telefon: 92/328-145. Fax: 92/328- 166 14. 2400 Dunaújváros, Dózsa György u. 4/c. Telefon: 25/402-522. Fax: 25/402-523 15. 9700 Szombathely, Petőfi S. u. 4. Telefon: 94/340-531. Fax: 94/340-533________________________"

Next