Magyar Hírlap, 1998. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-05 / 3. szám
_ Magyar Hírlap______ Dinamikus és színes egyéniséget vesztettünk Ma megemlékezést tartanak Párizsban Giorgio Strehler tiszteletére. A néhány nappal ezelőtt hetvenhat éves korában elhunyt világhírű színházi rendező, a milánói Piccolo Teatro korábbi igazgatójának életművét az általa alapított Európai Színházi Unió központjában, az Odeon Színházban méltatják, levetítik legutóbbi párizsi konferenciabeszédét is. Összeállításunkban Strehler rendezéseiről magyar munkatársa, az Európai Színházi Unió alapító tagja, Zsámbéki Gábor, a Katona József Színház igazgatója beszél. Összegyűjtöttük továbbá európai politikusok és művészek véleményét a rendezőről, idézünk Strehler lapunknak adott korábbi nyilatkozatából, milánói tudósítónk pedig Strehler és Milánó városának konfliktusáról, valamint arról ír kik a szóba jöhető utódok a Piccolo Teatro élén. Zsámbéki Gábor rendező, a Strehler által kitalált és létrehozott Európai Színházi Uniót alapító hét teátrum egyikének, a budapesti Katona József Színháznak az igazgatója: „Strehler a kor legnagyobb színházi személyiségei közé tartozott; halála az egész Európai Színházi Unió továbbélését és irányítását illetően is komoly problémákat vet fel. Legelőször a hetvenes években láttam Strehler-rendezéseket, egy varsói fesztiválon. Eleinte az fogott meg, hogy mennyire költőiek és humánusak az előadásai. A lendületes és harsány komédiaszerzőként elkönyvelt Carlo Goldoni darabjaiban egészen sajátságos jeleneteket tudott produkálni. Például: egy pocsolya körül két öregasszony ül egy napfényfoltban és az öregségről beszélget... Bizonyos szerzőket tehát ugyanúgy új és eredeti módon közelített meg, ahogyan ezt Peter Brook tette Shakespeare-rel. Strehlernek különleges érzéke volt a zenéhez, a képzőművészethez és gyönyörűen világította meg az előadásait: opálosan derengő háttérfalai előtt gyakran ellenfényben játszottak a színészek, ami a mozdulatoknak plaszticitást, az atmoszférának pedig lebegést és költőiséget kölcsönzött. Figurái ellenben társadalmilag rendkívül pontosan megformáltak voltak a színpadon, és ez nem is csoda, hiszen Strehler Brecht tanítványa és barátja volt. Az utóbbi időben aggodalommal figyeltük Strehler egészségi állapotát: egy-egy megbeszélésre gyakran érkezett fáradtan, és megtörtnek látszott. Ilyen volt legutóbbi találkozásunkkor, egy hónappal ezelőtt Párizsban is. Igaz, alig egy óra leforgása alatt képes volt tökéletesen regenerálódni. Hihetetlen szenvedéllyel elemzett egy-egy kérdést, kérlelhetetlen volt a bürokratákkal szemben, egy nagyon dinamikus és színes személyiséget vesztettünk vele.” • Bóday Pál Péter Strehler a világról 1993-ban az Európai Színházi Fesztivál budapesti rendezvényei alkalmával nyilatkozott lapunknak utoljára Giorgio Strehler - nem csak a színházról. „Elfogadhatatlan számomra a fejlődésnek az az útja, amelyen környezeti katasztrófa felé halad a világ. Sajnos, ez a veszély a mi generációnknak még a legjobbjaiban sem tudatosult eléggé. Az elmúlt évtizedek hidegháborús politikája pedig egyenesen azt az üzenetet hordozta az emberek számára, hogy csak egymást és lényegében önmagukat is elpusztítva juthatnak előre. Nos, most a hidegháború végével továbbra is ezt az elvet alkalmazzuk. De sok minden más is alapvetően rosszabbra fordult az elmúlt évtizedekben. Amikor gyerek voltam - de még 1947-ben, a Piccolo alapításának évében is -, egészen más volt minden. A városi utcák az embereké, a gyerekeké voltak. Mára a játék tereit elfoglalták előlünk az autók, amelyek állítólag értünk vannak, de úgy tűnik, éppen nekünk kell túl nagy árat fizetnünk értük.” „Tudomásul kell venni, hogy a gyalázatos sztálini rendszer mellett létezett és bizonyos tekintetben még ma is létezik egy hasonlóan visszataszító kapitalizmus. Egy erőteljesen formalizálódott intézményrendszer, amely csupán arra ad lehetőséget, hogy négyévenként elmenjünk szavazni. Igent vagy nemet mondjunk, közben esetleg megszűnjön a munkánk, és voksunkkal esetleg egy tolvajbandát juttassunk a gyakorlatban ellenőrizhetetlen hatalomhoz.” Ki lesz az utód? Giorgio Strehler halotti menete Milánóban a Piccolo Teatro régi épületétől az éppen elkészült új teátrumig haladt. Felesége, munkatársai, a Piccolo művészei, koporsóját az új színházépület bejáratánál ravatalozták fel, noha Milánó polgármestere a színházépületen belül szerette volna látni a világhírű művész földi maradványait. A rokonok és barátok azonban úgy vélekedtek: ha Strehler életében nem felelt meg Milánó vezetőinek, akkor halálában se használják fel hírnevét. Strehler és a Piccolo Teatrót fenntartó milánói önkormányzat viszonya soha nem volt felhőtlen. Annak ellenére sem, hogy a város korábbi baloldali vezetése - elvileg - közel állt a magát meggyőződéses szocialistának tekintő Strehlerhez. Az utóbbi években, a jobboldali Északi Liga színeiben a polgármesteri székbe került Marco Formentini alatt város és színház viszonya kifejezetten megromlott. Egy évvel ezelőtt Strehler le is mondott a Piccolo vezetéséről, az igazgatásra - kompromisszumképp - Jack Langot, a volt francia művelődési minisztert, Strehler jó barátját kérték fel. Lang irányítása alatt fejeződött be a Piccolo Teatro belvárosi színházépületének építése. Az új Piccolo még ebben a hónapban megnyitja kapuit. A nyitóelőadás pedig - Strehler utolsó és befejezetlen rendezése - Mozart Cosi fan tuttéja lesz. Strehler minden tekintetben űrt hagy maga után Milánó kulturális életében, hiszen művészi értelemben a Piccolo hírneve és európai kisugárzása lényegében az ő rendezéseit jelentette. A város, a tartomány és az állam által delegált Színházi Tanácsadó Testület is átalakul a halálával. Várhatóan barátja, Jack Lang is legkésőbb egy éven belül elhagyja a számára Strehler nélkül már kevéssé fontos színház igazgatói posztját. Nem lesz egyszerű megtalálni azt a tekintélyes személyiséget, aki alkalmas és hajlandó is lesz a Piccolo irányítására. Sokan Dario Fo Nobel díjas író-rendező nevét emlegetik a lehetséges utódok között. De információink szerint szóba jöhet még Vittorio Gassman, Luca Ronconi és Giorgio Albertazzi, a híres olasz színész is, aki köztudottan közel áll Milánó jelenlegi jobbközép párti vezetőihez. Mindenesetre Milánó jelenlegi polgármestere, Gabriele Albertini az új színházépületet Giorgio Strehierről akarja elnevezni. • Giulio D’Angelo Milánó KULTÚRA NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL A Phylaxia Pharma Gyógyszer-, Oltóanyag- és Agrobiológiai Készítményeket Gyártó és Forgalmazó Részvénytársaság (1107 Budapest, Szállás u. 5.), mint kibocsátó (a továbbiakban: kibocsátó) nyilvános eladás során felkínálja értékesítésre a Phylaxia-részvényeket. A tájékoztatót az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet 20 366/97 számon 1997. december 29-én hagyta jóvá. Kibocsátó: Phylaxia Pharma Gyógyszer-, Oltóanyag- és Agrobiológai Készítményeket Gyártó és Forgalmazó Részvénytársaság (1107 Budapest, Szállás u. 5.) Jegyzési időszak: A részvény jegyzési időszaka 1998. január 12-től 1998 február 14-ig terjed A részvények típusa és fajtája: törzsrészvény A részvények névértéke: 100 Ft, azaz száz forint. A részvények össznévértéke: 25 000 000 Ft, azaz huszonötmillió forint. A forgalomba hozatali ár: 700 Ft/részvény, azaz hétszáz forint részvényenként. A kibocsátásra kerülő részvények darabszáma: 250 000 darab túljegyzés esetén maximum 2 500 000 darab. Az egyes részvényfajtákhoz A törzsrészvények szavazatra és osztalékra jogosító részvények, részvényenként kapcsolódó jogok: egy darab szavazatra illetve a közgyűlés által felosztani rendelt mérleg szerinti nyereség egy részvényre jutó arányos részére (osztalékhoz való jog) jogosítanak. A részvények címletezése: A részvényekből 100 forintos címleten kívül, a jegyzési igények alapján összevont címletek is kinyomtatásra kerülnek 10* 100 Ft-os, 100* 100 Ft-os, 1000* 100 Ft-os, és 10 000* 100 Ft-os optimálisan összevont címletekben. Fizetés módja a jegyzés során: A részvényjegyzők részvényt a jegyzési ív kitöltésével és leadásával, valamint az általuk lejegyzett teljes összegnek maradéktalan, a jegyzési helyen a jegyzéssel egyidejűleg történő készpénzfizetéssel, vagy banki átautalással jegyezhetnek. A jegyzéskor a befizetés vagy az átutalás megtörténtét igazolni kell. A banki átutalás esetén a jegyzés elfogadásának feltétele az, hogy az átutalt összeg az alábbi letéti számlára legkésőbb 1998. február 14-ig (illetve ha a jegyzést korábban lezárták, a jegyzés lezárását követő három munkanapon belül, feltéve, hogy ez korábban van, mint 1998. február 14.) jóváírásra kerüljön. LETÉTI SZÁMLASZÁM: CIB Rt. 10700024-04549909-51900001 Az átutalásból eredő kockázatokat, beleértve az esetleges késedelem kockázatait is, a részvényjegyzők viselik. Jegyzők köre: Részvényt minden nagykorú bel-, és külföldi magánszemély, valamint jogi személyiséggel rendelkező társaság, szervezet jegyezhet. Túljegyzés: Túljegyzést a kibocsátó a részvényekből 250 000 000 forint névértékig fogad el. Jegyzési garancia: A forgalmazó a részvények kibocsátásával kapcsolatban 250 000 darab részvény lejegyzésére jegyzési garanciát vállalt. Allokáció: Amennyiben a részvényjegyzések alapján az igény meghaladja a 2 500 000 db részvényt, a kibocsátó a kártyaleosztás módszerét alkalmazza, azaz a részvényjegyzők mindegyikének oszt egy részvényt mindaddig, amíg minden egyes, még teljesen ki nem elégített részvényjegyzőre már nem jutna egy-egy részvény. Az így fennmaradó részvényeket a még ki nem elégített részvényjegyzők között még ki nem elégített részvényjegyzéseik arányában osztják szét. A jegyzés lezárását követően a ki nem elégített részvényjegyzők pénzeit 15 napon belül kamat és levonás nélkül visszautalják. Jegyzés érvényessége: készpénzben történő jegyzés esetén a teljes kibocsátási ár befizetése és a jegyzési ív egyidejű aláírása esetén érvényes a jegyzés. Az átutalással történő jegyzés esetén a jegyzés idejének a jegyzési ív aláírása számít, amennyiben eddig az időpontig a jegyzett összeg megérkezik a kibocsátó elkülönített letéti számlájára. A részvények letétbe helyezése: Amennyiben a részvéntulajdonos nem kérte a részvényeinek fizikai kiadását, úgy a forgalmazó elvégzi azok letéti őrzését, letétkezelését, amennyiben szükséges tőkeszámla nyitását és tőkeszámla vezetését. A részvények piaca: A kibocsátó igazgatóságának határozata alapján a jegyzés lezárását követően haladéktalanul kérelmezi a részvények Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetését. Jegyzési helyek: A Questor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Részvénytársaság irodái: Budapest 1027 Bem rkp. 33-34. Tel./fax: 212-1964,214-2291. 1138 Váci út 178. Tel./fax: 465-1123,465-1177 Debrecen 4026 Kossuth u. 2. Tel./fax: (52) 430-740, (52) 430-741 Eger 3300 Szent János u. 11. Tel./fax: (36) 428-410, (36) 412-799 Győr 9021 Jedlik Ányos u. 9. Tel./fax: (96) 324-324, (96) 312-434 Pécs 7621 Jókai u. 2. Tel./fax: (72) 224-049, (72) 333-726 Szeged 6722 Deák Ferenc u. 34. Tel./fax: (62) 312-260, (62) 312-660 Veszprém 8200 Rákóczi u. 7. Tel./fax: (88) 420-298, (88) 326-398 Kecskemét 6000 Dobó István krt. 13-15. Tel./fax: (76) 416-504 Ügyfélfogadási idő: Hétfőtől csütörtökig: 9-15 óráig, pénteken: 9-13 óráig. MH 74 Vélemények Oscar Luigi Scalfaro (Olaszország köztársasági elnöke): „Egy szociálisan érzékeny, a társadalmi valóságot mélyen és pontosan bemutató művészt távozott, aki évtizedek zseniális művészi munkájával fejezte ki háláját Olaszországnak.” Romano Prodi (Olaszország miniszterelnöke): „Zseniális művészeti kísérletek megvalósítója, a színház legnagyobb olasz mestereinek egyike volt. Mély kulturális tartalmat hordozó előadásai mindig közönségsikert is arattak.” Lionel Jospin (Franciaország miniszterelnöke): „Felkavaró egy olyan ember halála, aki magában hordozta az európai kultúra és humanizmus értékeit. Művészi rangján és érdemein felül áll emberi nagysága.” Dario Fo (Nobel-díjas olasz író, rendező): „Életem első két előadásán Strehler színházában, a Piccolo Teatróban dolgoztam. Meghatározó élmény volt számomra együtt dolgozni vele, segített a fényeket beállítani. Megállni képtelen ember volt, abban a tekintetben is, hogy néha pihent volna egy pillanatra, nyugodtan rendezni a körülményeit.” Riccardo Muti (a milánói Scala zenei igazgatója): „Mindaz, amit nekünk adott, olyan örökség, amire büszke lehet Miánó városa és egész Olaszország. Mindig adósa maradok azokért a megismételhetetlen művészeti kísérletekért, amelyeket együtt élhettünk meg, lázas párbeszédben Mozartról és Verdiről.” Jack Lang (egykori francia művelődési miniszter, a Piccolo Teatro jelenlegi megbízott igazgatója): „A barátomat, sőt a testvéremet veszítettem el. Strehler a modern színjátszás forradalmára volt, színháza, a Piccolo Teatro pedig egy a világon egyedülálló intellektuális kaland. Városi és művészszínház egyszerre. Társam volt a népszerű művészetért vívott harcban, és amikor átvettem a színház vezetését, egyetlen célom az volt, hogy feloldjam azt a válságot, ami miatt ő - szerintem helytelenül - eltávolodott a színháztól. Most pedig, amikor már mutatkoznának az első eredmények, itthagyott minket.” Giorgio Strehler A XXI. század múzeuma: a bilbaói Guggenheim A fémrózsa iránya Valószínűleg nincs még egy múzeum, melynek megnyitását annyi - politikai, építészeti, művészeti - vita előzte volna meg, mint a különleges architektúrájú bilbaói Guggenheim Múzeumét. Még mielőtt elkezdték volna építeni, mint a New York-i Guggenheim európai „fióküzletét”, a vélemények már megoszlottak a helyszín választását, az épület stílusát és a majdan kiállítandó műveket illetően. Ma vitathatatlan, hogy tervezőjének, az észak-amerikai Frank O. Gehrynek a modern építészet egyik legjelentősebb alkotását sikerült létrehoznia, amely Bilbao számára máris a városképet és a város életét meghatározó emblematikus épületté vált. Szinte nincs a városnak olyan pontja, ahonnan ne tűnne szembe a Nervion folyó partján álló, szabálytalan formájával minden szemszögből más képet nyújtó extravagáns épület. A kulturális globalizációt hirdető Solomon R. Guggenheim Alapítvány intézményhálózatának terjeszkedési iránya a dél-koreai Szöul, ahol - szintén Gehry tervei alapján - épül majd a következő Guggenheim múzeum. A baszk autonóm kormány mindent megtett azért, hogy az alapítvány Baszkföld legnagyobb és legiparosodottabb városát válassza. Magára vállalta az építkezés teljes költségét, 23 és fél milliárd pesetát - a múzeum melletti kiállás legalább annyira politikai, mint kulturális döntés volt. A ház, amely a nyolcvanas évek gazdasági krízisét idéző helyszínen, egy elhagyatott, már nem működő ipari üzemi területen épült fel, egyben Baszkföld megújulásra való képességét is jelképezi. Egy olyan nyitott baszk társadalmat reprezentál, amely a jelen nehézségein túllépve, a XXI. századba tekint előre. A Guggenheim Alapítvány művészeti igazgatója, Thomas Krens egy, a New York-i múzeumnál is látványosabb és provokatívabb épületet szeretett volna látni Bilbaóban, ez nyilvánvalóan ösztönözte a tervező, Frank O. Gehry szárnyaló fantáziáját. Az épület, amit leginkább egy virághoz vagy egy többször átkötött masnihoz hasonlíthatunk, mindazonáltal szervesen illeszkedik környezetébe, szerkezetileg is magába foglalva a folyót átívelő forgalmas hidat, formájával és felhasznált anyagaival „párbeszédet folytat” a város különböző építészeti elemeivel. Gehryt - bevallása szerint - a bilbaói múzeum tervezésénél leginkább Fritz Lang Metropolisa inspirálta. A megvalósult terv, mely a különböző geometrikus és szabálytalan formák, valamint a kő és a fém ellentétére épít, a káoszból képes harmóniát teremteni. Nem kis feladatot jelentett kivitelezőinek a tervezője által rózsának nevezett, különleges fémmel, titánnal bevont, hullámzó formák változatos együtteséből álló központi átrium, amelynek vasszerkezetében nincs két egyforma elem. A geometrikus formájú épületblokkokat sárgás színű terméskővel, a város épületeinek egyik sokat használt anyagával fedte a tervező. Elképzelése szerint a most még friss kő színe idővel teljesen hasonul majd a környező épületek megviseltebb agyagszínéhez. A különböző blokkok egymással összefüggő rendszere kívülről akár excentrikusnak is tűnhet, belülről azonban tökéletesen megfelel a múzeumi követelményeknek. A tizenkilenc tágas kiállítóterem mind többnyire felülről jövő, természetes megvilágítást kap. A múzeumnak minden adottsága megvan monumentális művek befogadására. A baszk hatóságoknak mégsem sikerült elérni, amit annyira óhajtottak, hogy a megnyitóra kiállíthassák Picasso egyik fő művét, a baszk kisváros barbár német bombázására emlékező Guernicát. Eredménytelen volt a hónapokig húzódó vita, amelynek során a baszkok azt próbálták bizonyítani, hogy további károsodás nélkül lenne átszállítható Madridból, a Reina Sofia múzeumból a már nagyon megviselt kép. Bilbao új múzeuma elsődleges céljának tekinti, hogy bemutassa a XX. század amerikai és európai művészetét, a kubizmustól az expresszionizmusig, az absztrakttól a szürrealizmusig. A kiállítási anyag nagyobb részét a New York-i Guggenheim szolgáltatja - a bilbaói múzeumnak egyelőre csak 240 darabos a saját kollekciója. A megnyitó kiállítás: „A Guggenheim múzeumok és a század művészete” több monumentális alkotást sorakoztat fel, többek között Kiefer, Clemente, Schnabel és Basquiat alkotásait. De láthatjuk Andy Warhol Marilyn Monroe-képét vagy a popművészet más jelentős képviselőinek - mint Rauschenberg vagy Rosenquist - műveit is. Picasso, Braques, Duchamp, Matisse, Léger, Kandinsky, Kirchner, Kokoschka, Schiele vagy Beckmen példázzák az itt bemutatott művészeti stílusok sokféleségét. A világ legnagyobb kiállítási helyisége, a 130 méter hosszú - futballpályához hasonló méretei ellenére minden tartóoszlopot nélkülöző fő terem hatalmas szobrászati alkotásoknak ad helyet. Centrumában állították ki a Richard Serrától kifejezetten ide megrendelt művet, a Kígyót, három hatalmas hullámzó vaslemezt, amely jól ellenpontozza Robert Morris ugyancsak lenyűgöző méretű Labirintusát. Bírálat tárgya volt, hogy a kiállítás spanyol anyaga elég csekély (a jelentősebbek Tápies, Chilida vagy Barceló), de még inkább a múzeumnak az a döntése, hogy a jövőben csak mai baszk művészektől fog vásárolni. • Muharay Katalin Tárlatlátogató • • Ünneplés helyett Molnár Farkas neve egyet jelent a magyarországi Bauhaus-építészettel. Németországban Gropius köréhez tartozott, hazatérte (1925) után pedig a modern építészek nemzetközi szervezetének hazai patrónusaként, a CIAM magyar csoportjának vezetője, aki a húszas évek második felétől egymás után építette kockaházait. Minthogy a Bauhaus - mindenekelőtt - racionalizmust hirdetett (puritán mértani stílusa és célirányos ökonómiája már csak velejárója ennek a szemléletnek), nem csodálkozhatunk azon, ha Molnár Farkas a Bauhaus legfőbb honi apostolaként hasonló gyakorlat érvényesítésének tört utat bútoraival és épületeivel. Művészetét ezért tiszta és világos formaképzés jellemzi. E megfogalmazás a lényegre irányítja a figyelmet. De - látnunk kell - nem fedi pontosan a jelenséget. Molnár Farkas száz éve született, a centenárium alkalmából akár ünnepelhetnénk is, csakhogy napjainkban erős ellenérzés övezi azt, ami racionális - akár tágabb, akár szőkébb környezetünkben. S akkor még nem szóltunk arról, hogy Molnár meggyőződéses baloldali volt, aki épületeivel változtatást szorgalmazott a fennálló Molnár Farkas életmű-kiállítása a Kassák Múzeumban Megtekinthető: január 25-éig renden. (Következménye: izgatás miatt fogházra ítélik, az Építész Kamara egy időre kizárja tagjai sorából.) Ünneplés helyett hasznosabb lesz tehát, ha számba vesszük a tanulságokat, amiket ez a nem egészen szabályos pálya kínál. Elsősorban arra gondolok, hogy bár Molnár Farkas építésznek készült (1917-ben iratkozott át a Műszaki Egyetemre a Képzőművészeti Főiskoláról), de két évvel később megszakítja tanulmányait. Ettől kezdve a húszas évek derekáig festőként és grafikusként dolgozik. Hogy milyen termékenyen és tehetségesen, azt most a családtól, a gyűjtőktől és a múzeumoktól példás módon összeszedett emlékező tárlaton láthatjuk. Ha nem is kiemelkedő, mindenképpen kvalitásos képzőművész volt. S ezt nem az elfogult utókor állítja. Ezekkel az expresszionista munkáival csatlakozott a Bauhaus köréhez, dolgozott együtt Oskar Schlemmerrel, például a Bauhaus színháza című híres könyvön. Alighanem ez a múlt - a festészet - magyarázza, hogy Molnár nem lett doktriner. Abbahagyta ugyan a piktúrát, vagyis - Kassák szavaival - az alakítás helyett az alkotást választotta. Szó szerint is: a húszas évek közepétől kizárólag bútorokat és épületeket tervez. De fokozatosan eltávolodva a bauhausi dogmáktól és közeledve Le Corbusier szabadabb felfogásához. Ez a változás nem csupán abban nyilvánul meg, hogy például a Pasaréti út 7. szám alatti társasház lépcsőházába faldíszítő kompozíciót készít (ma is megvan), hanem felszabadul a kockaház kötöttségei alól. A végzete nem az, hogy honfitársaival - Breuer Marcellal, Moholy-Naggyal - ellentétben ő nem az emigrációt választotta; tragédiáját az okozza, hogy a művészi fordulat kiérleléséhez nem kedvezett a történelem. A jobbra tolódó európai és benne a hazai viszonyok között legfeljebb a modernizmus megkérdőjelezésére nyílott mód. Holott kései munkáiban benne rejlett meghaladásának, az új szintézis megalkotásának lehetősége is. Hogy aztán Budapest ostromakor egy eltévedt repesz véget vessen az életének és e reménynek. • Vadas József 1998. JANUÁR 5., HÉTFŐ --------------Egy nap a Britannicában------------János Károly János Károly, spanyolul Juan Carlos, teljes nevén Juan Carlos Alfonso Victor Maria de Borbán (szül. 1938. jan. 5. Róma, Olaszország), Spanyolország királya 1975. november 22-e óta, Francisco Franco halála után két nappal lépett trónra. Nagyapja, XIII. Alfonz spanyol király volt, aki 1931-ben elhagyta Spanyolországot, és 10 évvel később emigrációban halt meg, miután lemondott a trónról harmadik fia, Juan Carlos Teresa Silverio Alfonso de Borbán y Battenberg, Barcelona grófja, népszerű nevén Don Juan (1913-93) javára. Olaszországban töltötte a gyermekkorát, és először 1947-ben, tanulmányai elvégzésére ment Spanyolországba. Miután apja 1945-ben felvetette, hogy Francának le kellene mondania az ország vezetéséről, és szembefordult a falangista politikával, Franco megneheztelt rá, és egyre nagyobb figyelmet fordított János Károly nevelésére, elsősorban katonai képzésére. János Károly 1955-ben iratkozott be a zaragozai katonai akadémiára, majd a pontevedrai haditengerészeti iskolában és a murciai repülőtiszti akadémián tanult. Egy 1947-es törvény kimondta a köztársaság megszüntetését, és Spanyolországot „képviseleti monarchiá"-vá nyilvánította, de az országnak Franco élete végéig nem volt királya. Franco végül 1969. július 22-én törvényjavaslatot nyújtott be a Cortesnek (parlament), amelyben János Károlyt jelölte ki Spanyolország leendő királyává. A lépést két esemény készítette elő közvetlenül: 1968 decemberében a karlista trónkövetelő, Carlos Hugo de Borbón-Parmát kiutasították az országból, és 1969. január 7-én János Károly először jelentette ki, hogy elfogadná a felajánlott koronát (korábban úgy nyilatkozott, hogy apja jogosult a trónra). 1945. évi trónra lépése után Francáénál jóval liberálisabb és demokratikusabb elveket követett: ösztönözte a politikai pártok újjáéledését, és amnesztiát adott a politikai foglyoknak. 1981 -ben János Károly gyors beavatkozása szerelte le azt a katonai államcsínyt, amely a spanyol demokrácia megdöntésével és a francóista diktatúrához való visszatéréssel fenyegetett; ezzel a lépésével elidegenítette magától a hadsereg vezetését, de megőrizte a demokratikus államrendet, amely lehetővé tette, hogy 1982-ben szocialista kormány kerüljön hatalomra. (Rövidítve.) Nyerjen Brtannica Hungaricát! Vágjon ki és küldjön be 6 darab dátumos Britannica-emblémát a Magyar Hírlaphoz [1087 Bp., Kerepesi út 29/B); minden héten kisorsoljuk a nagyszerű enciklopédiasorozat első kötetét. “ (Január 5.) “ 27 MH SZERENCSEKERÉK telefonújság I háttéRsíjjáték 06-90-432-433 Éjjel-nappal hívható! C7F0FNICFTÁRIA ^ A Szerencsekerék Telefonújsággal hétről hét^“KtNLitlABLA re tonnányi hírt, érdekességet tudhat meg két A Á B C D E É kedvenc TV vetélkedőjéről, a Szerencsekerék 11 12 13 14 15 16 17 a Mindem vagy Semmit játékokról! Plusz: nap mint nap telefonon játszhat a Szerencse- F G H I I J K kerékkel éjjel-nappal, amikor csak akar! 21 22 23 24 25 26 27 A játékszabályok azonosak a televízióban , „ „ látottakkal, azzal a kivétellel, hogy a csőd L M N O O O O csupán eredményének lenullázását jelenti: 31 32 33 34 35 36 37 de a játékot folytathatja. Betűket az itt lát-P O R S T U U *'at° S'-potábla segítségével kérhet: 41 42 43 44 45 46 47 ^mondania vagy beütnie a kért betű sorszámának két számjegyét . UVWXYZ A hét minden napján kisorsolunk egy-egy 51 52 53 54 55 56 57 szerencsés játékost, aki a játékban elért ___________________________ pénzösszegét nyeri. A mai feladvány 1 ■HÍR | I I ■»■■fi* | I ts I író |