Magyar Hírlap, 1998. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-05 / 3. szám

_ Magyar Hírlap______ Dinamikus és színes egyéniséget vesztettünk Ma megemlékezést tartanak Párizsban Giorgio Strehler tiszteletére. A néhány nappal ezelőtt hetvenhat éves korában elhunyt világhírű színházi rendező, a milá­nói Piccolo Teatro korábbi igazgatójának életművét az általa alapított Európai Színházi Unió központjában, az Odeon Színházban méltatják, levetítik legutóbbi párizsi konferenciabeszédét is. Összeállításunkban Strehler rendezéseiről magyar munkatársa, az Európai Színházi Unió alapító tagja, Zsámbéki Gábor, a Katona József Színház igazgatója beszél. Összegyűjtöttük továbbá európai politikusok és művészek véleményét a rendezőről, idézünk Strehler lapunknak adott korábbi nyilatkozatából, milánói tudósítónk pedig Strehler és Milánó városának konflik­tusáról, valamint arról ír kik a szóba jöhető utódok a Piccolo Teatro élén. Zsámbéki Gábor rendező, a Strehler által kitalált és létrehozott Európai Színházi Uniót alapító hét teátrum egyikének, a budapesti Katona József Színháznak az igazgatója: „Strehler a kor legnagyobb színházi személyiségei közé tartozott; halála az egész Európai Színházi Unió tovább­élését és irányítását illetően is komoly problémákat vet fel. Legelőször a het­venes években láttam Strehler-rende­­zéseket, egy varsói fesztiválon. Eleinte az fogott meg, hogy mennyire költőiek és humánusak az előadásai. A lendüle­tes és harsány komédiaszerzőként el­könyvelt Carlo Goldoni darabjaiban egészen sajátságos jeleneteket tudott produkálni. Például: egy pocsolya kö­rül két öregasszony ül egy napfényfolt­ban és az öregségről beszélget... Bizo­nyos szerzőket tehát ugyanúgy új és eredeti módon közelített meg, aho­gyan ezt Peter Brook tette Shakes­­peare-rel. Strehlernek különleges érzé­ke volt a zenéhez, a képzőművészethez és gyönyörűen világította meg az elő­adásait: opálosan derengő háttérfalai előtt gyakran ellenfényben játszottak a színészek, ami a mozdulatoknak plasz­­ticitást, az atmoszférának pedig lebe­gést és költőiséget kölcsönzött. Figurái ellenben társadalmilag rendkívül pon­tosan megformáltak voltak a színpa­don, és ez nem is csoda, hiszen Strehler Brecht tanítványa és barátja volt. Az utóbbi időben aggodalommal figyeltük Strehler egészségi állapotát: egy-egy megbeszélésre gyakran érke­zett fáradtan, és megtörtnek látszott. Ilyen volt legutóbbi találkozásunkkor, egy hónappal ezelőtt Párizsban is. Igaz, alig egy óra leforgása alatt képes volt tökéletesen regenerálódni. Hihetetlen szenvedéllyel elemzett egy-egy kér­dést, kérlelhetetlen volt a bürokraták­kal szemben, egy nagyon dinamikus és színes személyiséget vesztettünk vele.” • Bóday Pál Péter Strehler a világról 1993-ban az Európai Színházi Fesztivál budapesti rendezvényei alkalmával nyi­latkozott lapunknak utoljára Giorgio Strehler - nem csak a színházról. „Elfogadhatatlan számomra a fejlő­désnek az az útja, amelyen környezeti katasztrófa felé halad a világ. Sajnos, ez a veszély a mi generációnknak még a legjobbjaiban sem tudatosult eléggé. Az elmúlt évtizedek hidegháborús poli­tikája pedig egyenesen azt az üzenetet hordozta az emberek számára, hogy csak egymást és lényegében önmagukat is elpusztítva juthatnak előre. Nos, most a hidegháború végével továbbra is ezt az elvet alkalmazzuk. De sok min­den más is alapvetően rosszabbra for­dult az elmúlt évtizedekben. Amikor gyerek voltam - de még 1947-ben, a Piccolo alapításának évében is -, egé­szen más volt minden. A városi utcák az embereké, a gyerekeké voltak. Mára a játék tereit elfoglalták előlünk az autók, amelyek állítólag értünk van­nak, de úgy tűnik, éppen nekünk kell túl nagy árat fizetnünk értük.” „Tudomásul kell venni, hogy a gyalá­zatos sztálini rendszer mellett létezett és bizonyos tekintetben még ma is léte­zik egy hasonlóan visszataszító kapita­lizmus. Egy erőteljesen formalizálódott intézményrendszer, amely csupán arra ad lehetőséget, hogy négyévenként el­menjünk szavazni. Igent vagy nemet mondjunk, közben esetleg megszűnjön a munkánk, és voksunkkal esetleg egy tolvajbandát juttassunk a gyakorlatban ellenőrizhetetlen hatalomhoz.” Ki lesz az utód? Giorgio Strehler halotti menete Mi­lánóban a Piccolo Teatro régi épüle­tétől az éppen elkészült új teátrumig haladt. Felesége, munkatársai, a Piccolo művészei, koporsóját az új színházépület bejáratánál ravataloz­ták fel, noha Milánó polgármestere a színházépületen belül szerette vol­na látni a világhírű művész földi ma­radványait. A rokonok és barátok azonban úgy vélekedtek: ha Streh­ler életében nem felelt meg Milá­nó vezetőinek, akkor halálában se használják fel hírnevét. Strehler és a Piccolo Teatrót fenn­tartó milánói önkormányzat viszo­nya soha nem volt felhőtlen. Annak ellenére sem, hogy a város korábbi baloldali vezetése - elvileg - közel állt a magát meggyőződéses szo­cialistának tekintő Strehlerhez. Az utóbbi években, a jobboldali Északi Liga színeiben a polgármesteri szék­be került Marco Formentini alatt vá­ros és színház viszonya kifejezetten megromlott. Egy évvel ezelőtt Streh­ler le is mondott a Piccolo vezeté­séről, az igazgatásra - kompro­misszumképp - Jack Langot, a volt francia művelődési minisztert, Streh­ler jó barátját kérték fel. Lang irányí­tása alatt fejeződött be a Piccolo Teatro belvárosi színházépületének építése. Az új Piccolo még ebben a hónapban megnyitja kapuit. A nyitó­előadás pedig - Strehler utolsó és be­fejezetlen rendezése - Mozart Cosi fan tuttéja lesz. Strehler minden tekintetben űrt hagy maga után Milánó kulturális életében, hiszen művészi értelem­ben a Piccolo hírneve és európai ki­sugárzása lényegében az ő rendezé­seit jelentette. A város, a tartomány és az állam által delegált Színházi Tanácsadó Testület is átalakul a halálával. Várhatóan barátja, Jack Lang is legkésőbb egy éven belül elhagyja a számára Strehler nélkül már kevéssé fontos színház igazga­tói posztját. Nem lesz egyszerű megtalálni azt a tekintélyes személyiséget, aki al­kalmas és hajlandó is lesz a Piccolo irányítására. Sokan Dario Fo Nobel díjas író-rendező nevét emlegetik a lehetséges utódok között. De infor­mációink szerint szóba jöhet még Vittorio Gassman, Luca Ronconi és Giorgio Albertazzi, a híres olasz szí­nész is, aki köztudottan közel áll Milánó jelenlegi jobbközép párti ve­zetőihez. Mindenesetre Milánó jelenlegi polgármestere, Gabriele Albertini az új színházépületet Giorgio Streh­­ierről akarja elnevezni. • Giulio D’Angelo Milánó KULTÚRA NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL A Phylaxia Pharma Gyógyszer-, Oltóanyag- és Agrobiológiai Készítményeket Gyártó és Forgalmazó Részvénytársa­ság (1107 Budapest, Szállás u. 5.), mint kibocsátó (a továbbiakban: kibocsátó) nyilvános eladás során felkínálja értéke­sítésre a Phylaxia-részvényeket. A tájékoztatót az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet 20 366/97 számon 1997. december 29-én hagyta jóvá. Kibocsátó: Phylaxia Pharma Gyógyszer-, Oltóanyag- és Agrobiológai Készítményeket Gyártó és Forgalmazó Részvénytársaság (1107 Budapest, Szállás u. 5.) Jegyzési időszak: A részvény jegyzési időszaka 1998. január 12-től 1998 február 14-ig terjed A részvények típusa és fajtája: törzsrészvény A részvények névértéke: 100 Ft, azaz száz forint. A részvények össznévértéke: 25 000 000 Ft, azaz huszonötmillió forint. A forgalomba hozatali ár: 700 Ft/részvény, azaz hétszáz forint részvényenként. A kibocsátásra kerülő részvények darabszáma: 250 000 darab túljegyzés esetén maximum 2 500 000 darab. Az egyes részvényfajtákhoz A törzsrészvények szavazatra és osztalékra jogosító részvények, részvényenként kapcsolódó jogok: egy darab szavazatra illetve a közgyűlés által felosztani rendelt mérleg szerinti nyereség egy részvényre jutó arányos részére (osztalékhoz való jog) jogosítanak. A részvények címletezése: A részvényekből 100 forintos címleten kívül, a jegyzési igények alapján összevont címletek is kinyomtatásra kerülnek 10* 100 Ft-os, 100* 100 Ft-os, 1000* 100 Ft-os, és 10 000* 100 Ft-os optimálisan összevont címletekben. Fizetés módja a jegyzés során: A részvényjegyzők részvényt a jegyzési ív kitöltésével és leadásával, valamint az általuk lejegyzett teljes összegnek maradéktalan, a jegyzési helyen a jegyzéssel egyidejűleg történő készpénzfizetéssel, vagy banki átautalással jegyezhetnek. A jegyzéskor a befizetés vagy az átutalás megtörténtét igazolni kell. A banki átutalás esetén a jegyzés elfogadásának feltétele az, hogy az átutalt összeg az alábbi letéti számlára legkésőbb 1998. február 14-ig (illetve ha a jegyzést korábban lezárták, a jegyzés lezárását követő három munkanapon belül, feltéve, hogy ez korábban van, mint 1998. február 14.) jóváírásra kerüljön. LETÉTI SZÁMLASZÁM: CIB Rt. 10700024-04549909-51900001 Az átutalásból eredő kockázatokat, beleértve az esetleges késedelem kockázatait is, a részvényjegyzők viselik. Jegyzők köre: Részvényt minden nagykorú bel-, és külföldi magánszemély, valamint jogi szemé­lyiséggel rendelkező társaság, szervezet jegyezhet. Túljegyzés: Túljegyzést a kibocsátó a részvényekből 250 000 000 forint névértékig fogad el. Jegyzési garancia: A forgalmazó a részvények kibocsátásával kapcsolatban 250 000 darab részvény lejegyzésére jegyzési garanciát vállalt. Allokáció: Amennyiben a részvényjegyzések alapján az igény meghaladja a 2 500 000 db rész­vényt, a kibocsátó a kártyaleosztás módszerét alkalmazza, azaz a részvényjegyzők mindegyikének oszt egy részvényt mindaddig, amíg minden egyes, még teljesen ki nem elégített részvényjegyzőre már nem jutna egy-egy részvény. Az így fenn­maradó részvényeket a még ki nem elégített részvényjegyzők között még ki nem elégített részvényjegyzéseik arányában osztják szét. A jegyzés lezárását követően a ki nem elégített részvényjegyzők pénzeit 15 napon belül kamat és levonás nélkül visszautalják. Jegyzés érvényessége: készpénzben történő jegyzés esetén a teljes kibocsátási ár befizetése és a jegyzési ív egyidejű aláírása esetén érvényes a jegyzés. Az átutalással történő jegyzés esetén a jegyzés idejének a jegyzési ív aláírása számít, amennyiben eddig az időpontig a jegyzett összeg megérkezik a kibocsátó elkülönített letéti számlájára. A részvények letétbe helyezése: Amennyiben a részvéntulajdonos nem kérte a részvényeinek fizikai kiadását, úgy a forgalmazó elvégzi azok letéti őrzését, letétkezelését, amennyiben szükséges tő­keszámla nyitását és tőkeszámla vezetését. A részvények piaca: A kibocsátó igazgatóságának határozata alapján a jegyzés lezárását követően hala­déktalanul kérelmezi a részvények Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetését. Jegyzési helyek: A Questor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Részvénytársaság irodái: Budapest 1027 Bem rkp. 33-34. Tel./fax: 212-1964,214-2291. 1138 Váci út 178. Tel./fax: 465-1123,465-1177 Debrecen 4026 Kossuth u. 2. Tel./fax: (52) 430-740, (52) 430-741 Eger 3300 Szent János u. 11. Tel./fax: (36) 428-410, (36) 412-799 Győr 9021 Jedlik Ányos u. 9. Tel./fax: (96) 324-324, (96) 312-434 Pécs 7621 Jókai u. 2. Tel./fax: (72) 224-049, (72) 333-726 Szeged 6722 Deák Ferenc u. 34. Tel./fax: (62) 312-260, (62) 312-660 Veszprém 8200 Rákóczi u. 7. Tel./fax: (88) 420-298, (88) 326-398 Kecskemét 6000 Dobó István krt. 13-15. Tel./fax: (76) 416-504 Ügyfélfogadási idő: Hétfőtől csütörtökig: 9-15 óráig, pénteken: 9-13 óráig. MH 74 Vélemények Oscar Luigi Scalfaro (Olaszország köztársasági elnöke): „Egy szociálisan érzékeny, a társadalmi valóságot mélyen és pontosan bemuta­tó művészt távozott, aki évtizedek zse­niális művészi munkájával fejezte ki há­láját Olaszországnak.” Romano Prodi (Olaszország minisz­terelnöke): „Zseniális művészeti kísérletek meg­valósítója, a színház legnagyobb olasz mestereinek egyike volt. Mély kulturá­lis tartalmat hordozó előadásai mindig közönségsikert is arattak.” Lionel Jospin (Franciaország minisz­terelnöke): „Felkavaró egy olyan ember halála, aki magában hordozta az európai kultúra és humanizmus értékeit. Művészi rangján és érdemein felül áll emberi nagysága.” Dario Fo (Nobel-díjas olasz író, ren­dező): „Életem első két előadásán Strehler színházában, a Piccolo Teatróban dol­goztam. Meghatározó élmény volt szá­momra együtt dolgozni vele, segített a fényeket beállítani. Megállni képtelen ember volt, abban a tekintetben is, hogy néha pihent volna egy pillanatra, nyu­godtan rendezni a körülményeit.” Riccardo Muti (a milánói Scala zenei igazgatója): „Mindaz, amit nekünk adott, olyan örökség, amire büszke lehet Miánó vá­rosa és egész Olaszország. Mindig adó­sa maradok azokért a megismételhetet­len művészeti kísérletekért, amelyeket együtt élhettünk meg, lázas párbeszéd­ben Mozartról és Verdiről.” Jack Lang (egykori francia művelődési miniszter, a Piccolo Teatro jelenlegi megbízott igazgatója): „A barátomat, sőt a testvéremet veszí­tettem el. Strehler a modern színjátszás forradalmára volt, színháza, a Piccolo Teatro pedig egy a világon egyedülálló intellektuális kaland. Városi és művész­színház egyszerre. Társam volt a nép­szerű művészetért vívott harcban, és amikor átvettem a színház vezetését, egyetlen célom az volt, hogy feloldjam azt a válságot, ami miatt ő - szerintem helytelenül - eltávolodott a színháztól. Most pedig, amikor már mutatkozná­nak az első eredmények, itthagyott minket.” Giorgio Strehler A XXI. század múzeuma: a bilbaói Guggenheim A fémrózsa iránya Valószínűleg nincs még egy múzeum, melynek megnyitását annyi - politikai, építészeti, művészeti - vita előzte volna meg, mint a különleges architektúrájú bilbaói Guggenheim Mú­zeumét. Még mielőtt elkezdték volna építeni, mint a New York-i Guggenheim európai „fióküzletét”, a vélemények már megoszlottak a helyszín választását, az épület stílusát és a majdan kiállítandó műveket illetően. Ma vitathatatlan, hogy tervezőjének, az észak-amerikai Frank O. Gehrynek a mo­dern építészet egyik legjelentősebb alkotását sikerült létre­hoznia, amely Bilbao számára máris a városképet és a város életét meghatározó emblematikus épületté vált. Szinte nincs a városnak olyan pontja, ahonnan ne tűnne szembe a Nervion folyó part­ján álló, szabálytalan formá­jával minden szemszögből más képet nyújtó extrava­gáns épület. A kulturális globalizációt hirdető Solomon R. Guggen­heim Alapítvány intézmény­­hálózatának terjeszkedési iránya a dél-koreai Szöul, ahol - szintén Gehry tervei alapján - épül majd a követ­kező Guggenheim múzeum. A baszk autonóm kor­mány mindent megtett azért, hogy az alapítvány Baszkföld legnagyobb és legiparosodot­­tabb városát válassza. Magá­ra vállalta az építkezés teljes költségét, 23 és fél milliárd pesetát - a múzeum melletti kiállás legalább annyira poli­tikai, mint kulturális döntés volt. A ház, amely a nyolcva­nas évek gazdasági krízisét idéző helyszínen, egy elha­gyatott, már nem működő ipari üzemi területen épült fel, egyben Baszkföld meg­újulásra való képességét is jelképezi. Egy olyan nyitott baszk társadalmat reprezen­tál, amely a jelen nehézsé­gein túllépve, a XXI. század­ba tekint előre. A Guggenheim Alapít­vány művészeti igazgatója, Thomas Krens egy, a New York-i múzeumnál is látvá­nyosabb és provokatívabb épületet szeretett volna látni Bilbaóban, ez nyilvánvalóan ösztönözte a tervező, Frank O. Gehry szárnyaló fantáziá­ját. Az épület, amit legin­kább egy virághoz vagy egy többször átkötött masnihoz hasonlíthatunk, mindazonál­tal szervesen illeszkedik kör­nyezetébe, szerkezetileg is magába foglalva a folyót át­ívelő forgalmas hidat, formá­jával és felhasznált anyagai­val „párbeszédet folytat” a város különböző építészeti elemeivel. Gehryt - bevallá­sa szerint - a bilbaói múzeum tervezésénél leginkább Fritz Lang Metropolisa inspirálta. A megvalósult terv, mely a különböző geometrikus és szabálytalan formák, vala­mint a kő és a fém ellentété­re épít, a káoszból képes har­móniát teremteni. Nem kis feladatot jelentett kivitele­zőinek a tervezője által ró­zsának nevezett, különleges fémmel, titánnal bevont, hul­lámzó formák változatos együtteséből álló központi átrium, amelynek vasszer­kezetében nincs két egyfor­ma elem. A geometrikus formájú épületblokkokat sárgás szí­nű terméskővel, a város épü­leteinek egyik sokat használt anyagával fedte a tervező. Elképzelése szerint a most még friss kő színe idővel tel­jesen hasonul majd a kör­nyező épületek megvisel­­tebb agyagszínéhez. A kü­lönböző blokkok egymással összefüggő rendszere kívül­ről akár excentrikusnak is tűnhet, belülről azonban tö­kéletesen megfelel a mú­zeumi követelményeknek. A tizenkilenc tágas kiállító­terem mind többnyire felül­ről jövő, természetes megvi­lágítást kap. A múzeumnak minden adottsága megvan monu­mentális művek befogadásá­ra. A baszk hatóságoknak mégsem sikerült elérni, amit annyira óhajtottak, hogy a megnyitóra kiállíthassák Pi­casso egyik fő művét, a baszk kisváros barbár német bom­bázására emlékező Guer­nicát. Eredménytelen volt a hónapokig húzódó vita, amelynek során a baszkok azt próbálták bizonyítani, hogy további károsodás nél­kül lenne átszállítható Mad­ridból, a Reina Sofia mú­zeumból a már nagyon meg­viselt kép. Bilbao új múzeuma elsőd­leges céljának tekinti, hogy bemutassa a XX. század amerikai és európai művé­szetét, a kubizmustól az exp­­resszionizmusig, az abszt­rakttól a szürrealizmusig. A kiállítási anyag nagyobb részét a New York-i Gug­genheim szolgáltatja - a bil­baói múzeumnak egyelőre csak 240 darabos a saját kol­lekciója. A megnyitó kiállítás: „A Guggenheim múzeumok és a század művészete” több mo­numentális alkotást sorakoz­tat fel, többek között Kiefer, Clemente, Schnabel és Bas­­quiat alkotásait. De láthat­juk Andy Warhol Marilyn Monroe-képét vagy a pop­művészet más jelentős képvi­selőinek - mint Rauschen­berg vagy Rosenquist - mű­veit is. Picasso, Braques, Du­champ, Matisse, Léger, Kan­dinsky, Kirchner, Kokosch­ka, Schiele vagy Beckmen példázzák az itt bemutatott művészeti stílusok sokfélesé­gét. A világ legnagyobb kiál­lítási helyisége, a 130 méter hosszú - futballpályához ha­sonló méretei ellenére min­den tartóoszlopot nélkülöző­­ fő terem hatalmas szobrá­szati alkotásoknak ad helyet. Centrumában állították ki a Richard Serrától kifejezetten ide megrendelt művet, a Kí­gyót, három hatalmas hul­lámzó vaslemezt, amely jól ellenpontozza Robert Morris ugyancsak lenyűgöző méretű Labirintusát. Bírálat tárgya volt, hogy a kiállítás spanyol anyaga elég csekély (a jelen­tősebbek Tápies, Chilida vagy Barceló), de még in­kább a múzeumnak az a dön­tése, hogy a jövőben csak mai baszk művészektől fog vásárolni. • Muharay Katalin Tárlatlátogató • • Ünneplés helyett Molnár Farkas neve egyet jelent a ma­gyarországi Bauhaus-építészettel. Né­metországban Gropius köréhez tarto­zott, hazatérte (1925) után pedig a mo­dern építészek nemzetközi szervezeté­nek hazai patrónusaként, a CIAM ma­gyar csoportjának vezetője, aki a húszas évek második felétől egymás után építet­te kockaházait. Minthogy a Bauhaus - mindenekelőtt - racionalizmust hirdetett (puritán mértani stílusa és célirányos ökonómiája már csak velejárója ennek a szemléletnek), nem csodálkozhatunk azon, ha Molnár Farkas a Bauhaus leg­főbb honi apostolaként hasonló gyakor­lat érvényesítésének tört utat bútoraival és épületeivel. Művészetét ezért tiszta és világos formaképzés jellemzi. E megfogalmazás a lényegre irányítja a figyelmet. De - látnunk kell - nem fedi pontosan a jelenséget. Molnár Farkas száz éve született, a centenárium alkal­mából akár ünnepelhetnénk is, csakhogy napjainkban erős ellenérzés övezi azt, ami racionális - akár tágabb, akár sző­kébb környezetünkben. S akkor még nem szóltunk arról, hogy Molnár meg­győződéses baloldali volt, aki épületeivel változtatást szorgalmazott a fennálló Molnár Farkas életmű-kiállítása a Kassák Múzeumban Megtekinthető: január 25-éig renden. (Következménye: izgatás miatt fogházra ítélik, az Építész Kamara egy időre kizárja tagjai sorából.) Ünneplés helyett hasznosabb lesz te­hát, ha számba vesszük a tanulságokat, amiket ez a nem egészen szabályos pálya kínál. Elsősorban arra gondolok, hogy bár Molnár Farkas építésznek készült (1917-ben iratkozott át a Műszaki Egye­temre a Képzőművészeti Főiskoláról), de két évvel később megszakítja tanulmá­nyait. Ettől kezdve a húszas évek dere­káig festőként és grafikusként dolgozik. Hogy milyen termékenyen és tehetsége­sen, azt most a családtól, a gyűjtőktől és a múzeumoktól példás módon összeszedett emlékező tárlaton láthatjuk. Ha nem is kiemelkedő, mindenképpen kvalitásos képzőművész volt. S ezt nem az elfogult utókor állítja. Ezekkel az expresszionista munkáival csatlakozott a Bauhaus köré­hez, dolgozott együtt Oskar Schlemmer­­rel, például a Bauhaus színháza című hí­res könyvön. Alighanem ez a múlt - a fes­tészet - magyarázza, hogy Molnár nem lett doktriner. Abbahagyta ugyan a pik­­túrát, vagyis - Kassák szavaival - az alakí­tás helyett az alkotást választotta. Szó szerint is: a húszas évek közepétől kizáró­lag bútorokat és épületeket tervez. De fo­kozatosan eltávolodva a bauhausi dog­máktól és közeledve Le Corbusier szaba­dabb felfogásához. Ez a változás nem csu­pán abban nyilvánul meg, hogy például a Pasaréti út 7. szám alatti társasház lépcső­házába faldíszítő kompozíciót készít (ma is megvan), hanem felszabadul a kocka­ház kötöttségei alól. A végzete nem az, hogy honfitársaival - Breuer Marcellal, Moholy-Naggyal - ellentétben ő nem az emigrációt választotta; tragédiáját az okozza, hogy a művészi fordulat kiérle­léséhez nem kedvezett a történelem. A jobbra tolódó európai és benne a hazai viszonyok között legfeljebb a moderniz­mus megkérdőjelezésére nyílott mód. Holott kései munkáiban benne rejlett meghaladásának, az új szintézis megalko­tásának lehetősége is. Hogy aztán Buda­pest ostromakor egy eltévedt repesz vé­get vessen az életének és e reménynek. • Vadas József 1998. JANUÁR 5., HÉTFŐ --------------Egy nap a Britannicában------------­János Károly J­ános Károly, spanyolul Juan Carlos, teljes nevén Juan Carlos Alfonso Victor Maria de Borbán (szül. 1938. jan. 5. Róma, Olaszország), Spanyolország királya 1975. november 22-e óta, Francisco Franco halála után két nappal lépett trónra. Nagyapja, XIII. Alfonz spanyol király volt, aki 1931-ben elhagyta Spanyolor­szágot, és 10 évvel később emigrációban halt meg, miután lemondott a trónról harmadik fia, Juan Carlos Teresa Silverio Alfonso de Borbán y Battenberg, Bar­celona grófja, népszerű nevén Don Juan (1913-93) javára. Olaszországban töltötte a gyermekkorát, és először 1947-ben, tanulmányai el­végzésére ment Spanyolországba. Miután apja 1945-ben felvetette, hogy Fran­cának le kellene mondania az ország vezetéséről, és szembefordult a falangista politikával, Franco megneheztelt rá, és egyre nagyobb figyelmet fordított János Károly nevelésére, elsősorban katonai képzésére. János Károly 1955-ben iratko­zott be a zaragozai katonai akadémiára, majd a pontevedrai haditengerészeti iskolában és a murciai repülőtiszti akadémián tanult. Egy 1947-es törvény kimondta a köztársaság megszüntetését, és Spanyolor­szágot „képviseleti monarchiá"-vá nyilvánította, de az országnak Franco élete végéig nem volt királya. Franco végül 1969. július 22-én törvényjavaslatot nyúj­tott be a Cortesnek (parlament), amelyben János Károlyt jelölte ki Spanyolország leendő királyává. A lépést két esemény készítette elő közvetlenül: 1968 decembe­rében a karlista trónkövetelő, Carlos Hugo de Borbón-Parmát kiutasították az or­szágból, és 1969. január 7-én János Károly először jelentette ki, hogy elfogadná a felajánlott koronát (korábban úgy nyilatkozott, hogy apja jogosult a trónra). 1945. évi trónra lépése után Francáénál jóval liberálisabb és demokratikusabb elveket követett: ösztönözte a politikai pártok újjáéledését, és amnesztiát adott a politikai foglyoknak. 1981 -ben János Károly gyors beavatkozása szerelte le azt a katonai államcsínyt, amely a spanyol demokrácia megdöntésével és a francóis­­ta diktatúrához való visszatéréssel fenyegetett; ezzel a lépésével elidegenítette magától a hadsereg vezetését, de megőrizte a demokratikus államrendet, amely lehetővé tette, hogy 1982-ben szocialista kormány kerüljön hatalomra. (Rövidít­ve.) Nyerjen Brtannica Hungaricát! Vágjon ki és küldjön be 6 darab dátumos Bri­­tannica-emblémát a Magyar Hírlaphoz [1087 Bp., Kerepesi út 29/B); minden héten kisorsoljuk a nagyszerű enciklopédiasorozat első kötetét. “ (Január 5.) “ 27 MH SZERENCSEKERÉK telefonújság I háttéRsíjjáték 06-90-432-433 Éjjel-nappal hívható! C7F0FNICFTÁRI­A ^ A Szerencsekerék Telefonújsággal hétről hét­­^“KtNLitlABLA re tonnányi hírt, érdekességet tudhat meg két A Á B C D E É kedvenc TV­ vetélkedőjéről, a Szerencsekerék 11 12 13 14 15 16 17 a Mindem vagy Semmit játékokról! Plusz: nap mint nap telefonon játszhat a Szerencse- F G H I I J K kerékkel éjjel-nappal, amikor csak akar! 21 22 23 24 25 26 27 A játékszabályok azonosak a televízióban , „ „ látottakkal, azzal a kivétellel, hogy a csőd L M N O O O O csupán eredményének lenullázását jelenti: 31 32 33 34 35 36 37 de a játékot folytathatja. Betűket az itt lát-P O R S T U U *'at° S'-po­tábla segítségével kérhet: 41 42 43 44 45 46 47 ^mondania vagy beütnie a kért betű sorszámának két számjegyét . UVWXYZ A hét minden napján kisorsolunk egy-egy 51 52 53 54 55 56 57 szerencsés játékost, aki a játékban elért ___________________________ pénzösszegét nyeri. A mai feladvány 1 ■HÍR | I I ■»■■fi* | I ts I író |

Next