Magyar Hírlap, 1999. november (32. évfolyam, 254-266. szám)
1999-11-01 / 254. szám
1999. NOVEMBER 1., HÉTFŐ POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS ÁRA: 66 FORINT E-mail cím: levelek@mhirlap.hu; Interneteim: http://www.mhirlap.hu/ MA Még függőben a tévékuratórium ügye A Legfelsőbb Bíróság várhatóan még novemberben ítéletet hoz a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma ügyében - értesült lapunk. A Fővárosi Főügyészség ezt követően áttekinti az alapítvány működésének törvényességét. Ugyanakkor az Alkotmánybíróságon még elbírálásra vár az a két indítvány, amely a médiatörvény teljes felülvizsgálatát javasolja. 3. oldal A tehetősek titkolóznak IT TÁRKI A jövedelmek kevesebb jövedelemadó reményében történő eltitkolását a megkérdezettek 51 százaléka elítéli, de meglehetősen magas - negyvenszázalékos - azok aránya, akik ezt - a magas adókra és alacsony bérekre hivatkozva - megbocsáthatónak tartják - derül ki a Tárki felméréséből. 6. oldal Drágul minden másolat Nemcsak a fénymásológépek, de a faxok és a szkennerek ára is akár tíz százalékkal ugorhat meg jövőre, az úgynevezett „reprográfiai díj” bevezetése után - tudta meg lapunk. Az irodagépgyártók diszkriminációt emlegetnek, az igazságügyi tárcánál egyelőre csak annyit hajlandók elárulni, hogy a díjat jövő szeptemberben biztosan bevezetik. 9. oldal Várható időjárás Alföld Dunántúl Budapest ,-Magyaro. Felsőfokon ismét jelentkezik felsőoktatási mellékletünk, a Felsőfokon. Az elsősorban egyetemistákat, főiskolásokat, egyetemi oktatókat célzó kiadványunkból tájékozódhat az olvasó a hallgatók elhelyezkedési stratégiáiról és arról is, hogy ezek közül melyik vezet sikerre. Válogathatnak ösztöndíj- és munkalehetőségek közül, s megtudhatják, hogy a káros szenvedélyek rabjai kétszer olyan gyakran érzik magukat fáradtnak, mint többi egyetemista társuk. • • Össztűzbe került a bírói testület Kisgazdajavaslat a korábban politikai perekben ítélkezők kizárásáról - A konszenzus hiánya késleltetheti az EU-csatlakozást Miközben az ellenzék az igazságügyi reform lefékezésével vádolja a kormányt, az a bíróságok munkáját, sőt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács intézményét kritizálja. A kisgazdák a bírói kar összetételét politikailag kifogásolják, míg a peres felek egyre több szakmai kritikát fogalmaznak meg az alsóbb szintű bíróságok döntéseivel szemben. Tény: a törvényszékek már képtelenek ledolgozni ügyhátralékukat. A bírók ezért kérik: az EU-csatlakozás küszöbén a politika jusson végre konszenzusra. MH-információ Ne vehessenek részt felülvizsgálati eljárásokban azok a legfelsőbb bírósági bírák, akik korábban olyan határozatokat hoztak, amelyeket azóta semmisnek nyilvánítottak - fogalmazta meg Dávid Ibolya igazságügy-miniszternek címzett javaslatát Tímár György ügyvéd. A kisgazda parlamenti képviselő ezzel újra felmelegített egy - rendszerváltás óta lappangó - kritikát: a legmagasabb bírói fórum túlnyomórészt idős bírókból áll, akik közül többen annak idején politikai perekben is ítélkeztek. A tárca az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak (OIT) küldte meg véleményezésre a javaslatot, amelyet egyelőre nem tárgyaltak - tudtuk meg. Elképzelhető, hogy Gaskó István kérelmét viszont már szerdán, a tanács következő ülésén napirendre tűzik. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) elnöke kéri, mentsék fel tisztségéből azt a bírónőt, aki elsőfokon a vasutas-szakszervezet sztrájkját törvénytelennek ítélte, majd döntését másodfokon hatályon kívül helyezték. Gaskóék szerint a bírónő szakmai alkalmatlanságról tett tanúbizonyságot. Ezzel kapcsolatban a kar úgy érvel: önmagában egy tévesen meghozott döntés miatt a bírót elmarasztalni nem lehet. Ugyanakkor tény: csak a kilencvenes évek közepétől, az igazságügyi reform beindításával vetődött fel először a pályaalkalmasság kérdése. Arra - mint Lomnici Zoltántól, a Legfelsőbb Bíróság főtitkárától megtudtuk - még nem volt példa, hogy bárki szakmai alkalmatlansága miatt került volna ki a bírói karból. • Folytatás az 5. oldalon Kerekítéssel nőhet a költségvetés hiánya Átrendezik a munkaerő-piaci alapot Némi tartalékot mintha rejtegetne a jövő évi büdzsé. A hiány ugyanis 1,7 milliárd forinttal növelhető anélkül, hogy a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított mértéke - kerekítve - meghaladná a célul kitűzött 3,5 százalékot. A Pénzügyminisztériumban cáfolják, hogy ilyen hiánynövelésre készülnének. A módosító javaslatok e héten kezdődő tárgyalása előtt a Központi Statisztikai Hivatal, a miniszterelnökség, illetve - a nagyobb fejezetek közül - a Belügyminisztérium és földművelésügyi tárca van a legkedvezőbb pozícióban. MH-információ A kormány 1,7 milliárd forinttal kisebb államháztartási deficittel nyújtotta be a költségvetést, mint amiről a sarokszámokat eldöntő augusztusi kormányülés után tájékoztatta a képviselőket. A csökkentést nem indokolták meg. Az előterjesztett költségvetés a jövő évre 442,7 milliárd forint hiányt engedélyez az államháztartásban, ami - háromtizedes pontossággal és a hónapok óta változatlan, 12 530 milliárd forintos GDP- előrejelzéssel számolva - 3,533 százalékos mértéket jelent. A statisztikai szokásnak megfelelően lefelé kerekítve 3,5 százalékot kapunk. Augusztusban viszont, mint arról az Országgyűlést is tájékoztatták, 444,4 milliárd forint hiánnyal számoltak; ez 3,547 százalékos mérték, azaz szintén lefelé, 3,5 százalékra kerekíthető. A kormány kedden tárgyal a benyújtott költségvetés esetleges módosításáról, és a parlamenti bizottságok is a héten veszik át az - egyelőre több mint négyszáz - módosító javaslatot. Az 1,7 milliárdos „kerekítési tartaléknak” jelentősége lehet: nem kell minden javaslatnak megtalálni az ellentételét, a hiány a módosításokkal növekedhet a sarokszámok egy hónap múlva várható elfogadásáig. • Folytatás a 9. oldalon A pákozdi emlékkápolnában nyugszik az ismeretlen magyar katona Végső búcsú a doni áldozatoktól Több mint ötven esztendő adósságának teszünk eleget a Don-kanyarban lezajlott kegyetlen csata legalább 120 ezer elesett hősét képviselő, egyetlen névtelen áldozatának végső nyugovóra helyezésével - mondta tegnap Göncz Árpád köztársasági elnök Pákozdon. Ökumenikus gyászszertartás keretében, katonai tiszteletadással helyezték végső nyughelyére a Don-kanyar emlékkápolna szarkofágjában a Rudkina közelében elesett ismeretlen magyar katona földi maradványait MH-összeállítás A Vatikán és a Lutheránus Világszövetség tegnap, a reformáció napján Augsburgban aláírta a megigazulásról szóló közös nyilatkozatát. A Szent Anna-templomban tartott istentiszteleten, több száz vendég és hívő jelenlétében aláírt dokumentum elsimítja a lutheránusok és katolikusok egyik központi, a nyugati egyházszakadáshoz nagymértékben hozzájáruló, 1530 óta tartó hitvitáját, és érvényteleníti a másik egyház tanainak korábbi kölcsönös elítélését - jelentette az AP. A megigazulás körüli több évszázados vita miatt kirobbant állásháborúkban emberek millióit mészárolták le. Az „évszázad ökumenikus eseményén” a Szentszék képviseletében Cassidy bíboros, a Keresztény Egységet Előkészítő Pápai Tanács elnöke, míg a Lutheránus Világszövetség nevében annak elnöke, Krause braunschweigi tartományi püspök látta el kézjegyével a nyilatkozatot. A dokumentumban a két egyház egyetért abban, hogy az ember egyedül a hit alapján és Isten kegyelméből üdvözülhet. A jó cselekedetek nem feltételei, hanem „gyümölcsei” az üdvözülésnek. Ezzel megerősítést nyert Luther Mártonnak, a reformáció megindítójának alaptétele - áll a nyilatkozatban. Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke - lutheránus társelnökként - vezette azt a dialógusbizottságot, amely 1986-1994 között kidolgozta a most aláírt dokumentumot. Erről korábban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy ez a két egyház elvi közeledésének első lépése. Harmati püspök felhívta a figyelmet: a megállapodás egy bizonyos teológiai kérdésre vonatkozik, és nem jelenti az „egyházak egybeolvadását”. Gergely Jenő egyháztörténész szerint a katolikus-evangélikus közös nyilatkozat a ’60-as években megtartott a II. vatikáni zsinat utáni „párbeszédkorszak” eredménye, ami mutatja: a két egyház tanításai állnak a legközelebb egymáshoz. Vezércikk a 7. oldalon Több évszázados hitvita zárult le a reformáció napján Megbékélés Augsburgban Cassidy bíboros és Krause püspök az évszázad ökumenikus eseményén FOTÓ: REUTERS Kevesebb pénz jut az utakra Kovács Kálmán: benzináremeléshez vezethet a fejlesztések visszafogása Az Európai Unióban szokásos legalább 30 százalékhoz képest Magyarországon az üzemanyagár mindössze 8 százaléka jutna jövőre útberuházásokra. Kovács Kálmán, az SZDSZ gazdasági munkacsoportjának vezetője szerint előbb-utóbb a benzinár emelésével, az adótartalom növelésével kell majd pótolni a csökkenő útkarbantartási és útépítési pénzeket. A közlekedési tárcánál azonban ezt vitatják, mondván: a honatya nem számolt a hitelek és az EU-segélyek összegével. MH-információ Az Orbán-kormány idején az útalap megszüntetésével párhuzamosan jelentősen csökkentek az új utak építésére, illetve a meglévők felújítására és fenntartására fordítható összegek - állítja Kovács Kálmán, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese. Az Európai Unióban a benzin árának minimálisan 30 százalékát fordítják az utak fejlesztésére és karbantartására. Kovács Kálmán szerint ezt az arányt kellene mielőbb Magyarországon is elérni. Az a kedvező folyamat, amely 1995-ben kezdődött, az Orbán-kormány működése alatt megfordult: 1995- ben a benzin árának az utakra visszafordított aránya még 10 százalék alatt volt, 1996- ban 10,5,1997-ben 11,1, 1998-ban 13,2 százalék lett. 2000-ben várhatóan a 8 százalékot sem fogja elérni - állítja a szabad demokrata képviselő. Az előző kormány szabályozása szerint 1998-ban 102 milliárd forint állt volna rendelkezésre az útalapban. Ehhez képest jövőre 65 milliárdot kap az útalap szerepét betöltő célelőirányzat a költségvetésből, amit a súlyadó 10 milliárddal egészít ki, s a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére további húszmilliárd jut majd. Ez azonban összesen is csupán 95 milliárd forintot tesz ki. Ebből a 85 milliárdos állami költségvetési hozzájárulás a jövő évben várható átlagosan 215-225 forintos benzinárhoz viszonyítva az összes árbevételnek mindössze 8 százaléka lenne. Ez az arány pedig körülbelül akkora, mint amennyi 1994- ben volt - jegyezte meg Kovács Kálmán. Az SZDSZ-es politikus azt is kiszámolta, hogy a 2000-ben tervezett, összesen 95 milliárd forintos útalap-felhasználás a Horn-kormány idején elfogadott szabályok szerint mintegy 130 milliárdra bővült volna. Szerinte később pótolni kell az így kiesett forrásokat, hiszen az elmaradó útkarbantartás drágább felújítást tesz szükségessé, így szinte biztosra vehető, hogy nem más költségvetési bevételek terhére, hanem a benzinár adótartalmának további növelésével próbál majd a távolabbi jövőben a kormány pótlólagos forrásokat szerezni. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium illetékese azonban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a Kovács Kálmán által kiszámolt aránynál itthon többet fordítanak 2000-ben az utakra, hiszen a képviselő a mostani adatoknál nem vette figyelembe a (külföldi) hitelek és az EU-segélyek összegét, míg az előző kormány idején felhasznált összegekben ezek is jelentős hányadot képviselnek. Jelenleg is folynak a hiteltárgyalások, amelyek nyomán várhatóan elérik majd a Kovács Kálmán által emlegetett források a 130 milliárd forintot, amelyek összességében az utakra lesznek költhetők jövőre - közölte az illetékes. • Folytatás a 9. oldalon BUDAPEST NEMZETKÖZI RÉSZVÉNY ÉS KÖTVÉNY ALAPOK Keresse a Budapest Bank fiókjaiban! További információk: www.budapestbank.hu BUDAPEST ALAPKEZELŐ RT. A GE Capital Affiliate BUDAPEST SZÁMLAFEDEZETI ALAP ■ cívis '95 befektetési alap II BUDAPEST ELSŐ BEFEKTETÉSI ALAP I BUDAPEST BONITAS® BEFEKTETÉSI ALAP BUDAPEST NEMZETKÖZI RÉSZVÉNY ÉS KÖTVÉNY ALAPOK BUDAPEST NÖVEKEDÉSI ALAP BUDAPEST II. BEFEKTETÉSI ALAP