Magyar Hírlap, 2000. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-17 / 13. szám
2000. JANUÁR 17., HÉTFŐ Bemutatkozik: 1. Alapadatok • államforma: alkotmányos monarchia; • területe: 2586 km2; • népességszám: 429 ezer; • a csatlakozás éve: 1957 (alapító tag). 2. Gazdasági adatok • GDP euróban: 14,4 milliárd (1997); • infláció: 1% (1998); • az államháztartás többlete a GDP arányában: +0,04% (1999); • külkereskedelmi mérleg euróban: -1,9 milliárd (1998); • munkanélküliség: 3,1% (1997); • havi nettó átlagkereset euróban: 3617. 3. Viszonya az Európai Unióhoz • nettó befizető vagy haszonélvező: nincs adat; • helyek száma az Európai Bizottságban: 1 (a 20-ból); • szavazatok súlya az Európai Tanácsban: 2 (a 87-ből); • helyek száma az Európai Parlamentben: 6 (a 626-ból); • a tagságból fakadó előnyök és hátrányok: nincs adat 4. Viszonya Magyarország csatlakozásához: nincs adat Forrás: Luxemburg bécsi nagykövetsége Luxemburg Csatlakozás SZERKESZTI: az Accursius Jogászegylet és a Doktoranduszok Országos Szövetsége A minisztériumok integrációs feladatai (6.) A gazdasági miniszter hatásköréről szóló kormányrendeletnek megfelelően a Gazdasági Minisztérium hatásköre az Európai Unióhoz történő csatlakozásban a következő fő feladatokra terjed ki: - a kereskedelempolitikai kérdések kezelése, melybe beletartoznak a harmadik országokkal való külgazdasági kapcsolatok és kereskedelmi megállapodások; - az iparpolitika kialakítása és végrehajtása; - az országos energiapolitika feladatainak kezelése; - a római szerződésben biztosított „négy szabadságjog” közül az áruk szabad áramlásának kezelése, a szolgáltatás nyújtásának szabadsága kérdéskör koordinációja,és a nem pénzügyi szolgáltatások kezelése, a személyek szabad áramlása témakörből a munkaerő és foglalkoztatáspolitika feladatai, a vámpolitika kialakítása, a vámok tarifális kérdéskörének kezelése; - a kis- és középvállalatokkal kapcsolatos politika kialakítása és végrehajtása; - a fogyasztóvédelem és a fogyasztók egészségének védelme kérdései kezelése; - a gazdasági és monetáris unió gazdaságpolitikai elemei; - a turizmus kérdései; az EU-nak az előcsatlakozási szakaszra kialakított támogatási programjai közül az ISPA program koordinálása és végrehajtása, valamint a strukturális alapok fogadására való felkészüléssel összefüggő teendők koordinálása. A minisztérium mint horizontális tárca felelős az összes, a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos kormány-előterjesztés elkészítéséért és a kormány döntésének megfelelően minisztérium képviseletében ketten tagjai a csatlakozási tárgyalásokat folytató magyar delegációnak is. A minisztérium fent bemutatott széles körű feladatrendszerének megoldása az egyes szakmai kérdésekben a minisztérium szakfőosztályain történik, ugyanakkor a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban a minisztérium feladatainak koordinálásáért, álláspontjának kialakításáért és összefoglalásáért az Európai Unió Főosztálya felelős. A koordináció egyrészt a csatlakozási tárgyalások során kialakításra kerülő magyar állásponton belül a GM állásfoglalásának meghatározására terjed ki, de felöleli a közösségi vívmányok átvétele nemzeti programjával kapcsolatos minisztériumi munka összefoglalását és az ezzel összefüggő tárcaközi kapcsolattartást, valamint az EU-csatlakozással összefüggő kormányzati jogharmonizációs programból a minisztériumra háruló feladatok összefogását is. Az Európai Unió Főosztályt négy osztály - Kereskedelmi Osztály, Agrárkereskedelmi Osztály, Együttműködési Osztály, Belsőpiaci Harmonizációs Osztály - alkotja, melyek koordinációs feladataikon kívül önállóan felelősek több szakértői csoport vezetéséért és az Európai megállapodásból adódó, a kereskedelmet érintő feladatok végrehajtásáért. Az Európai megállapodás végrehajtásával kapcsolatos feladatok közül kiemelést érdemel a Társulási megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek végrehajtásában, az ezekkel összefüggő kormányzati intézkedések előkészítésében és végrehajtásában végzett munka. Ennek keretében jelenleg is folyamatban van a mezőgazdasági kereskedelmi kedvezmények rendszerének továbbfejlesztésére és a Bor- és szeszkereskedelmi megállapodás előkészítésére irányuló tárgyalás, valamint az egyes ipari területekre vonatkozó megfelelőségi tanúsítási eljárások és igazolások elismerésére szóló jegyzőkönyv (angol rövidítéssel PECA) kidolgozása. A külgazdaság területén fennálló „közösségi vívmányok” az alábbiak: a mennyiségi importrendszer és a kereskedelmi védelmi eszközök; a textil és ruházati termékek behozatalának szabályozása; az exportrendszer szabályozása; a WTO-val összefüggő kérdések; a két- és többoldalú nemzetközi kereskedelmi megállapodások; a fejlődő országoknak nyújtott támogatások; az exporthitel és az exporthitel-biztosítás valamint a nemzetközi áruegyezmények. A külgazdasági fejezet átvilágítása azt erősítette meg, hogy a magyar kereskedelempolitika és külgazdasági kapcsolatrendszer nem áll messze az EU-tól, annak alapvetően szabadkereskedelmi irányvonalától. Megerősítettük az EU felé azt, hogy a behozatalt szabályozó kereskedelempolitika és azok eszközeinek átvételére és alkalmazására a csatlakozás napjától készek vagyunk. Az exportszabályozással kapcsolatosan azt kell kiemelni, hogy rendszerünk a nemzetközi egyezmények és megállapodások által korlátozás alá vont termékkörökre terjed ki. A textil és ruházati termékek kereskedelmében Magyarország kész a közösség komplex textilkereskedelmi rendszerének csatlakozástól történő átvételére, melynek alkalmazására az adminisztratív infrastruktúra a Gazdasági Minisztériumban már ma is rendelkezésre áll. A zökkenőmentes átmenet érdekében a 2000-ben induló újabb WTO-fordulóban megfelelő együttműködéssel vállalásaink tovább közelíthetőek egymáshoz. A fejlődő országok felé alkalmazott fejlesztési politikában Magyarország készen áll a közösség fejlesztési rendszerének és politikájának átvételére. A kétoldalú kereskedelmi megállapodásokról szintén az mondható, hogy a csatlakozáskor a közösség megállapodásainak átvétele problémamentes lesz. Csatlakozáskor a közös kereskedelempolitika, az Európai Uniónak a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO) és más nemzetközi gazdasági szervezetekben vállalt kötelezettségeinek, valamint a harmadik országokkal fennálló megállapodásainak átvétele nem fog megrázkódtatást okozni. Az EU közös kereskedelempolitikájának és külgazdasági kapcsolatrendszerének a csatlakozás napjával történő átvétele és alkalmazása ugyanakkor kötelező is. Az EU Főosztály vezetése alatt álló, a római szerződés négy alapjogával összefüggésben lévő szakértői csoportok közül kettő: 1. Az áruk szabad áramlása Az EU egységes piaccá vált. A tagországok egymás közötti külkereskedelme a mi fogalmaink szerint egy egységes belkereskedelem, amelynek szabályozása Brüsszelben történik a tagállamok szakértőinek és politikusainak egyetértése alapján. Ezeket a szabályozásokat a tagállamok saját jogtárukba illesztik a hazai jogrend alapján és egységesen alkalmazzák. Az EU-ba igyekvő országoknak ez igen nagy kihívás. Már a tagság előtt deregulálniuk kell egy sor jogszabályt, új jogszabályokat kell alkossanak, és gondoskodniuk kell több új intézmény felállításáról és zökkenőmentes működéséről. Nem kis számról van itt szó. Az áruk határokon át történő mozgását közvetlenül szabályzó kb. 550 jogszabály megszüntetéséről, átalakításáról vagy újraírásáról és kb. 30-50 új, vagy jelentősen átalakítandó intézményről. Ráadásul át kell vennünk az EU gyorsan növekvő számú szabványait. Belépésünkig ez meghaladhatja a 10 000 darabot. Át kell alakítani a mérésügyet, a fogyasztóvédelmet és a piacfelügyeletet és meg kell felelnünk termékbiztonsági, termékszavatossági, egészség- és környezetvédelem. Örvendetes eredmény az Európai terméktanúsítási jegyzőkönyv szövegében történt megállapodás, amely a csatlakozás előtti időben a műszaki termékek forgalomba hozatalához kapcsolódik egységes érvénnyel a hazai és az uniós piacon. A magyar export nagy részét érintő kérdésről van szó, mindazon termékekről, amelyek gépnek minősülnek, elektromágneses sugárzást bocsájtanak ki, alacsony feszültségű áramfelvétellel működnek, a gyógyszerek, a robbanásveszély térben használatos berendezések stb. 2. A szolgáltatások nyújtásának szabadsága Az Európai Unió Főosztály vezeti és koordinálja a szolgáltatások nyújtásának szabadsága fejezet tevékenységét is. E fejezet jelentőségét aláhúzza, hogy e kérdés - hasonlóan az áruk szabad áramlásához - a római szerződésben biztosított szabadságjogok egyikét érinti, így e közösségi joganyag kezelése a belső piachoz történő csatlakozásunk szempontjából is meghatározó. A szolgáltatások szabad áramlása kérdéskör szorosan összefügg a letelepedéssel is, ennek megfelelően ez a témakör is e fejezet részét alkotja. Tekintve, hogy a szolgáltatások körébe tartozó kérdések rendkívül szerteágazóak, azon területek, melyekre a külön rendelkezések vonatkoznak a római szerződés értelmében (közlekedés), vagy amelyek elkülönített kezelése speciális jellegük miatt indokolt (pl. telekommunikációval, távközléssel összefüggő szolgáltatások) külön fejezetben kerülnek feldolgozásra. A szolgáltatások nyújtásának szabadsága munkacsoport foglalkozik a különféle pénzügyi szolgáltatások kezelésével, melynek szakmai felelőse a Pénzügyminisztérium. A nem pénzügyi jellegű gazdasági szolgáltatások a Gazdasági Minisztériumon kívül több tárca tevékenységét is érintik. A fejezetet vezető Európai Unió Főosztály az egyes szakterületekre vonatkozó kérdéseket az adott témáért felelős tárca, illetve a Gazdasági Minisztérium illetékes főosztályának bevonásával kezeli. Az EU Főosztály látja el e fejezetet koordinációs feladatait, és elvégzi az előterjesztések, állásfoglalások véglegesítését is. (folytatjuk) EU-puzzle Gyűjtse össze 25 héten keresztül az itt található térképrészleteket! A játék végén pedig küldje el címünkre Európa ezekből összeállított térképét. Kérdések, országok Kérdések Olaszországról • Tagja-e Olaszország az EU-n belül az ún. négy nagy államnak? • Melyik volt olasz politikus foglal most el magas politikai pozíciót az Európai Unióban, és mi volt az ő korábbi tisztsége Olaszországban? • Mióta beszélhetünk egységes Olaszországról? Helyes válaszok Németországról • Hányadik Németország a nettó befizetők listáján? - első • Ki Németország államfője jelenleg? - Johannes Rau • Mi Németország fővárosa ma és mi volt az azt megelőző főváros? - Berlin, előtte Bonn Ki kicsoda 1-2. Január 3-án Willem Frederik Duisenberg fényképét láthattuk, aki az Európai Központi Bank elnöke. 3. Már a maastrichti szerződés említést tesz a szervezet jövőbeni létrehozásáról, ami a pénzügyi unió megvalósítására irányuló folyamat harmadik szakaszának egyik fontos lépése. A tényleges működését 1998. június 1- jén kezdte meg. Az Európai Unió és Magyarország Az EGK és Magyarország kapcsolata a hatvanas évek végén kezdődött, amikor úgynevezett technikai megállapodások születtek annak érdekében, hogy enyhítsék azokat a hátrányokat, amelyek az EK-nek az állami kereskedelmű országokkal szemben alkalmazott diszkriminatív kereskedelempolitikai korlátozásaiból származtak. Az első megállapodást 1968-ban a Külkereskedelmi Minisztérium kötötte az Európai Bizottsággal. Ennek értelmében a magyar szállító egy meghatározott árszint alatt nem adott el sertéshúst a közösség országaiban, cserében a Bizottság mentesítette az innen származó sertéshúst a korábban rá kirótt speciális vám alól. 1970-ben a magyar borról és a sajtról születtek hasonló megállapodások. A hetvenes években az EK kezdeményezte úgynevezett ágazati megállapodás megkötését Magyarországgal, amelyben a magyar fél önként vállalt mennyiségi és árlimiteket az acélexportra, cserében a piacra jutás biztonságáért. 1978-ban a magyar textiltermékekre is született önkorlátozó ágazati megállapodás. 1988. június 25-én került sor az EK és a KGST közös nyilatkozatának aláírására. Az alapvetően politikai tartalmú nyilatkozat a két szervezet közötti bővülő munkakapcsolatot irányozta elő. 1988. szeptember 1-jén írták alá és december 1-jén lépett életbe a magyar-EK kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás. A megállapodás megszüntette a kereskedelempolitikai diszkriminációt Magyarországgal szemben azzal, hogy a kereskedelmi kapcsolatokat a legnagyobb kedvezmény szerinti elbánásra alapozza. Ennek keretében az EK vállalta, hogy három szakaszban (1988,1992 és 1995) lebontja a mennyiségi korlátozásokat a magyar importtermékek előtt, de a vámokat nem csökkenti. 1989. július 14-én a hetek által elhatározott és az EK Bizottságban koordinált akció már a rendszerváltó országoknak nyújtandó jelentős gazdasági segítséget irányzott elő. Ezen belül a decemberben elrendelt PHARE program egyrészt az eredeti időponttól eltérően már 1990. január 1-jei hatállyal garantálta a diszkriminációmentes kereskedelmet Magyarország számára, másrészt a fejlődő országokéhoz hasonló vámpreferenciákat nyújtott a magyar exportáruknak, harmadrészt pedig konkrét gazdasági támogatás folyósításáról intézkedett. (1990- 1996 között Magyarország számára összesen mintegy 680 millió ECU PHARE-segélyt ítéltek meg Brüsszelben.) 1990 áprilisában az EK újfajta kapcsolatot, a nem tagországok tekintetében a legszorosabb viszonyt kínáló társulást ajánlotta fel Magyarországnak. A magyar kormány 11 hónapos tárgyalássorozat befejeztével 1996. december 16-án írta alá az Európai megállapodás címet viselő magyar-EK társulási egyezményt. A megállapodás értelmében a Közösség a textiltermékek kivételével azonnal megszüntette a magyar iparcikkekre vonatkozó beviteli korlátozásokat, valamint az ipari vámtételek több mint felét. A többi vámot 1996 végéig fokozatosan törölte el, a textilárukra érvényes mennyiségi limitet pedig 1997 végéig tartotta fenn. A lefektetett ütemterv szerint Magyarország az EK-ból származó iparcikkimport 25 százalékára 1994-ig, további 25 százalékára 1997-ig, míg a maradékra 2001-ig köteles lebontani a vámokat. A társulási megállapodás az agrárszektorban nem irányoz elő szabadkereskedelmet, a felek a termékek meghatározott körében bizonyos importmennyiségig egymás számára vámkedvezményeket nyújtanak. Az EK az 1993. júniusi koppenhágai csúcsértekezleten adott először érdemi jelzést a társult országoknak, hogy bizonyos feltételek mellett hajlandó befogadni őket a szervezetbe. A teljes jogú tagság feltétele a demokratikus politikai berendezkedés, a jogállamiság, az emberi jogokat garantáló intézmények megléte és stabil működése, a működő piacgazdaság, valamint a tagjelölt ország alkalmassága a politikai, gazdasági és pénzügyi unióval járó kötelezettségek teljesítésére. Az EK önmaga számára is kritériumot álított fel: a közösségi intézményrendszer átalakítását úgy, hogy további jelentős számú tagország befogadására alkalmassá váljon az integráció céljainak veszélyeztetése nélkül. 1994. február 1-jén lépett teljes körűen hatályba a társulási megállapodás, alig két hónappal később, április 1-jén pedig a magyar kormány beadta hivatalos tagfelvételi kérelmét az Európai Unióhoz. Az 1994. decemberi esseni csúcsértekezlet ismét megerősítette a közösség keleti bővítésének szándékát, és ennek alátámasztásaként úgynevezett „strukturált párbeszédet” ajánlott a kelet-európai országoknak. Ez a párbeszéd a külügyminiszterek félévenkénti, az állam és kormányfők évi egyszeri, a gazdasági, pénzügyi és agrártárcák vezetőinek szintén évi egyszeri rendszeres konzultációit jelenti. Az esseninél jóval határozottabb előrelépést hozott az 1995. júliusi cannes-i EU-csúcs, ekkor átnyújtották a csatlakozni kívánó országoknak, köztük Magyarországnak, az úgynevezett Fehér könyvet, vagyis az Európai Unió egységes belső piaci előírásainak tételes ismertetését tartalmazó jogszabálygyűjteményt. A csatlakozás várható időpontját tekintve Magyarország az 1995. decemberi madridi EU-csúcsértekezleten kapott konkrét jelzést. Az itt született dokumentumban a „tizenötök” kifejezték azt a reményüket, hogy az 1996 márciusában kezdődő és 1997. közepére lezárni tervezett kormányközi konferencia befejezése után hat hónappal megindulhatnak a tárgyalások. Budapestre 1996. április végén érkezett meg az a 159 oldalas, mintegy kétezer kérdést tartalmazó kérdőív, amelyben az Európai Bizottság a jelentés elkészítéséhez szükséges információkat tudakolta. A kérdéssornak elsősorban a gazdasági és a társadalommal kapcsolatos statisztikai adatokat kellett tartalmaznia, emellett számot kellett adnia arról is, hogy milyen különbözőségek és azonosságok vannak a magyar és az uniós jogszabályok között. Az Európai Bizottság az EU kormányközi konferenciáját lezáró 1997. júniusi amszterdami csúcstalálkozó alkalmával publikálta a közösség jövőjét 2006-ig felvázoló Agenda 2000 című dokumentumot, ezen belül pedig a tíz társult ország, köztük Magyarország EU-érettségéről alkotott véleményét. A jelentés szerint Magyarországgal már 1998-ban megkezdhetők a tárgyalások. Az Európai Bizottság véleménye szerint Magyarország olajozottan működő demokrácia, stabil intézményekkel, jogállami garanciákkal, érvényesülnek az emberi jogok, tiszteletben tartják és védik a kisebbségeket. Emellett Kelet-Közép-Európa államai közül a legközelebb áll ahhoz, hogy működő piacgazdaságnak minősüljön. Ugyanakkor Magyarország kritikát is kapott a Bizottságtól, mégpedig egyrészt azért, mert a rendőrök több esetben embertelenül bántak a polgárokkal, gazdasági téren pedig főként a környezetvédelem állapotáért és a vámellenőrzés gyengeségeiért. Az Agenda 2000 valamennyi csatlakozó ország számára egyértelműen kinyilvánította, hogy a politikai követelményeken túl a belépés feltétele a teljes közösségi szabályrendszer (acquis communautaire) maradéktalan átvétele, amely az egységes belső piac előírásai mellett a közös kül- és biztonságpolitikára, bel- és igazságügyre, a környezetvédelemre és a szociális szektorra, továbbá a megvalósítás alatt álló pénzügyi unióra is kiterjed. A dokumentum világosan kimondja, hogy a belépés minden ország esetében az acquis alkalmazásának képességétől függ, valamint megemlíti, hogy a mezőgazdaságra és a személyek szabad áramlására vonatkozó szabályozás terén a belépés után egy ideig esetleg átmeneti intézkedések válhatnak szükségessé. Az Agenda 2000 a „csatlakozási partnerség” keretén belül pénzügyi támogatás nyújtásával javasolja segíteni a tagjelölt országok felkészülését. 1998 és 2000 között évi 1,5 milliárd ECU PHARE-segélyt, 2000 és 2005 között pedig 1,5 milliárd ECU- t mezőgazdasági és strukturális támogatás céljára juttatna a régiónak. Mindezek mellett az Agenda előirányozza a tagjelölt országok fokozatos részvételét az unió közösségi programjaiban. (Magyarország már 1997-ben önálló jogon bekapcsolódott például a Socrates és a Leonardo programokba.) A csatlakozási tárgyalások szereplőinek végső megválasztására az unió 1997. december 13-i luxemburgi kormányfői értekezletén került sor. Az Agenda 2000 ajánlásának megfelelően Ciprus mellett öt országgal (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Észtország) kezdődnek meg a csatlakozási tárgyalások, míg további öt országgal (Szlovákia, Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia) az EU megindítja a csatlakozási tárgyalások előkészítését. Az 1998 márciusában megkezdődő csatlakozási tárgyalásokon az EU és Magyarország képviselői tárgyalási fejezetenként tekintik át hazánk felkészültségét és határozzák meg a csatlakozáshoz szükséges követelményeket, illetve ugyanitt fogalmazhatják meg a magyar tárgyalódelegáció tagjai az igényelt könnyítéseket. A csatlakozás pontos dátumával kapcsolatosan az unió vezetői hivatalos választ nem adnak Magyarország (és a többi csatlakozni kívánó ország számára sem) részére, a legvalószínűbbnek a jelenleg legtöbbet emlegetett 2003-2004-es időpont látszik. A magyar kormányzat hivatalos célkitűzése az, hogy hazánk 2002. január 1-jén készen álljon a csatlakozásra. 12. FORDULÓ 1. MELYIK TAGÁLLAMBAN A LEGNAGYOBB AZ EGY FŐRE ESŐ SZEMÉLYGÉPKOCSIK SZÁMA? A. NÉMETORSZÁG B. FRANCIAORSZÁG C. OLASZORSZÁG 2. MELYIK TAGÁLLAMBAN A LEGNAGYOBB AZ EGY FŐRE ESŐ ORVOSOK SZÁMA? A. SPANYOLORSZÁG B. GÖRÖGORSZÁG C. BELGIUM 3. MELYIK ORSZÁGBÓL IMPORTÁL LEGTÖBBET LUXEMBURG? A. BELGIUM .Ъг A. NÉMETORSZÁG C. FRANCIAORSZÁG 4. KI MARIO MONTI? A ‘ 18. A. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG VERSENYÜGYEKÉRT FELELŐS BIZTOSA B. OLASZORSZÁG JELENLEGI MINISZTERELNÖKE C. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG BŐVÍTÉSI BIZTOSA 5. KI AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG TITKÁRA, NÉMETORSZÁG TANÁCSELNÖK BÍRÁJA? A. VIKTOR KLIMA B. GÜNTER HIRSCH C. THOMAS HERZOG Шк 6. A MONETÁRIS UNIÓ HARMADIK SZAKASZÁBAN RÉSZT VEVŐ ORSZÁGOK KÖZÜL MELYIK JELENLEGI VALUTÁJÁVAL KELL A LEGKEVESEBBET FIZETNI EGY EURÓÉRT? A. NAGY-BRITANNIA B. ÍRORSZÁG C. NÉMETORSZÁG 7. HOL VAN AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK SZÉKHELYE? A. FRANKFURT B. AMSZTERDAM C. BRÜSSZEL 8. KI AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG LENGYELORSZÁGÉRT FELELŐS TÁRGYALÓJA? A. LEIGH MICHAEL A. SIVENAS NIKIFOROS C. GAUDENZI FRANCOISE 9. MILYEN NAGYOBB SZERVEZETI EGYSÉGEK SEGÍTIK KÖZVETLENÜL AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG MUNKÁJÁT? A. FŐOSZTÁLYOK B. FŐIGAZGATÓSÁGOK C. FŐBIZOTTSÁGOK 10. KI VOLT AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG MAGYARORSZÁGI DELEGÁCIÓJÁNAK VEZETŐJE 1996-BAN? A. JACQUES SANTER B. MICHAEL LAKE C. HANS BECK KVÍZMEGOLDÁSOK (11. HÉT): 1. A, 2. C, 3. A, 4. B, 5. C, 6. A, 7. B, 8. C, 9. A, 10. A játék szerkesztőit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Szociális és Családügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a Pénzügyminisztérium támogatja