Magyar Hírlap, 2001. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-02 / 101. szám
4 MAGYAR HÍRLAP • 2001. május 2., szerda BELFÖLD MAGYAR HÍRADÓ Az MSZP az áfamentes gyermekülésekért (MTI) Az MSZP kezdeményezi, hogy töröljék el a biztonsági gyermekülések 25 százalékos forgalmi adóját - közölte Újhelyi István, a párt országos elnökségének tagja. A politikus mindezt annak kapcsán mondta el, hogy kedden életbe lépett a KRESZ módosítása, amelynek értelmében 2002. január elsejétől a 12 évnél fiatalabb és a 150 centiméternél alacsonyabb gyermekek csak gyermekülésben utazhatnak az autók hátsó ülésein. Az MSZP szerint sok családnak megoldhatatlan anyagi terhet jelent a biztonsági gyermekülés megvásárlása - mondta Újhelyi. A politikus szerint a magyar háztartásokban az egy főre jutó nettó átlagkereset 35 ezer forint, amennyi átlagosan egy gyermekülés ára. Az MSZP országos elnökségének tagja rámutatott: egy kétgyermekes család esetében 50- 100 ezer forintos kiadás már vállalhatatlan terhet jelent. Újhelyi István jelezte: pártja benyújtja az Országgyűléshez a szükséges javaslatokat. Mikola István a magas vérnyomásról (MTI) Magyarországon mintegy másfél millió embert érint a magas vérnyomás. A baj megelőzésének fontosságára hívták fel a figyelmet tegnap Budapesten a Városligetben a hipertónianapon. A helyszínen tartózkodó orvosok felhívták a figyelmet arra, hogy évente mintegy 70 ezer ember hal meg Magyarországon szív- és érrendszeri betegségek miatt, amelyek hátterében leggyakrabban a magas vérnyomás áll. Mikola István egészségügyi miniszter a rendezvényen hangsúlyozta: a magas vérnyomás kialakulását az egészséges életmóddal lehet megelőzni. Úgy vélte, hogy az ország gazdasági fellendülése, versenyképessége megvalósíthatatlan egészséges emberek nélkül. Mikola István megjegyezte: rokkantnyugdíjba menekülő emberekkel nem lehet Európába menni. Még nem ismert, hogy ki váltja Pokorni Zoltánt az oktatási tárca élén • Új elnököt választ a Fidesz a hétvégén Nem kétséges, hogy a hétvégén új elnöke lesz a Fidesznek. Mint ismeretes, Kövér László maga terjesztette elő azt a javaslatot, amely szerint megválna elnöki megbízatásától, s ha támogatnák, akkor mint alelnök irányítaná a párt választási kampányát. Várhegyi Attila, a kultuszminisztérium politikai államtitkára, a Fidesz országos választmányának elnöke szerint két évre kerestek alkalmas vezetőt a párt élére. Szép Zsuzsa Nem népszerűségi alapon esett a választás Pokorni Zoltánra pártelnökjelöltként - fogalmazott lapunknak nyilatkozva Várhegyi Attila, a Fidesz-MPP országos választmányának elnöke. Mint mondta, vannak a Fideszben az oktatási miniszternél is közkedveltebb politikusok. Pokorni az oktatási tárcánál sok szervezettel tárgyalt, egyeztetett, ezért alkalmas arra, hogy a polgárokkal is párbeszédet folytasson. A párt élére a megfelelő személyt két évre keresték és választották ki. Várhegyi közölte: a Fidesz valamennyi országgyűlési képviselője kivétel nélkül újra indul a választáson. A párt azonban csak akkor kezdi el kampányát, ha a köztársasági elnök kiírja a választásokat. Addig a Fidesz-politikusok figyelmét a kormányzás köti le. A kongresszuson a személyi kérdéseken túl a legfontosabb napirendi pont a körülbelül hetvenoldalas vitairat. A dokumentum részletezi, mi az, amit a párt elképzelt a kormányzásban, és mi az, amit még szeretne megvalósítani. Az utóbbihoz tartozik a családok támogatása, mert a fiatal demokraták továbbra is ezt tartják a legfontosabbnak. A dokumentum másik részében taglalják Magyarország biztonságát Közép-Európában, illetve az országon belül közbiztonság javítását. A Fidesz politikusa szerint az elmúlt három esztendőben egyharmadával csökkent az ismert bűnesetek száma, ezt 650 ezerről 400 ezerre sikerült leszorítani. Harmadsorban a tanulás segítését preferálja a párt a köz- és a felsőoktatásban egyaránt. Negyedik elemként a munka szerepel főkérdésként a vitadokumentumban. Várhegyi Attila úgy véli, folytatható az a trend, amely szerint két és fél év alatt 200 ezer új munkahelyet sikerült teremteni az országban. Várhegyi szerint ugyanis az emberek kezébe nem halat, hanem hálót akarnak adni. A kis- és középvállalkozások megerősítése is fő cél a Fidesz politikusa szerint. Az országban elég sok a kényszervállalkozás, segítésükkel, mint például a járulékok csökkentésével, a Széchenyi tervvel és a közeljövőben várható további támogatásokkal megerősíthetik őket úgy, hogy az uniós csatlakozáskor eséllyel induljanak a piacon. Várhegyi hangsúlyozta: az is fontos, hogy a magyar gazdaság ne csak a multinacionális cégekre támaszkodjon. A politikus nem kevésbé jelentősnek tartotta a kongresszusi napirendi pontok közül a kormányfő tájékoztatását, amely taglalja majd, mire vállalkoztak a kormányra kerüléskor, mi az, amit elértek, és mi az, amit nem sikerült még teljesíteniük. A politikus szerint sok esetben az ellenzék nem támogatta a kormány törvényjavaslatait, mint például a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvénytervezetet vagy a médiatörvény módosítását, amely elengedhetetlen az EU-csatlakozáshoz, s amelyben nem a kuratóriumokra gondoltak, hanem a gyerekek elleni agresszióról szóltak. Ezeket ismét megpróbálják keresztülvinni a törvényhozáson. A Fidesz-MPP májusi tisztújító kongresszusán Pokorni Zoltán egyedüli jelöltként indul a pártelnöki posztért, utódja az oktatási tárca élén viszont (hivatalosan) változatlanul nem ismert. A korábbi feltételezésekkel szemben csupán az látszik biztosnak, hogy a miniszter váltására nem júniusban, hanem csak a nyár végén vagy szeptember elején kerül sor. Pokorni Zoltán Fotó: Habik Csaba Várhegyi Attila Fotó: Habik Csaba A kisgazdapárt visszaszerezheti támogatóit Boros: a Fidesznek szüksége lesz a Torgyán nélküli FKGP-re Boros Imre, Torgyán kegyvesztett tárca nélküli minisztere szerint a kisgazdák elnöke újra pozíciókat ígér hozzá hű embereinek. Torgyán József szavakban kiáll a koalíció mellett, valójában pedig igyekszik instabillá tenni a Fidesszel kötött megállapodást - fogalmazott Boros Imre tárca nélküli miniszter a ceglédi majálison. A kegyvesztett miniszter szerint a pártelnöktől egyre többen fordulnak el, mások pedig elvtelenül, az ígért pozíció reményében tartanak ki mellette. Ietollet Horváth Béla, a reform polgári platform egyik ügyvivője szerint Torgyán ismét lebegteti a miniszteri bársonyszékeket. Éppen azért feddte meg három miniszterét, hogy másokat magához édesgessen azzal, hogy helyükre ülhetnek. Torgyán Cegléden nemcsak a koalíciós szerződés megszegése miatt nyújt be ultimátumot a kormányfőnek, hanem szeretné visszahívni három miniszterét. Az az utolsó próbálkozása, hogy maradék híveinek posztokat ígér - hangsúlyozta Horváth Béla. Boros szerint nemsokára eldől, melyik oldal az erősebb. Ha a Torgyán nélkül a kisgazdák képesek visszaszerezni a választók támogatását, és a parlamenti küszöb fölé kerülnek, akkor a párt továbbra is partnere lesz a Fidesznek. A választásokon a mai közvéleménykutatások szerint sem a Fidesz, sem az MSZP nem győzhet nagy fölénnyel. Ezért Boros meggyőződése, hogy a fiatal demokratáknak szükségük lesz a Torgyán nélküli kisgazdapártra. SZZS Miniszterek a bizottságok előtt Öt minisztert hallgatnak meg az országgyűlési bizottságok. A héten debütál Simon Miklós, aki Lányi Zsoltot váltja a honvédelmi testület élén. Dávid Ibolya igazságügyi miniszter ma tartja meg szokásos éves beszámolóját az alkotmányügyi bizottság előtt. Ugyanekkor Boros Imre tárca nélküli miniszter tájékoztatja a gazdasági testületet a PHARE-támogatások felhasználásáról, s tárgyalnak az ezt vizsgáló Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséről is. Később Varga Mihály pénzügyminiszter beszél a tárca tevékenységéről. Demeter Ervin tárca nélküli miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tavalyi munkájáról számol be a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén. Pokorni Zoltán oktatási miniszter holnap a humán infrastruktúra, elsősorban az oktatás kérdéseiről tájékoztatja a költségvetési bizottságot Sárospatakon. Ma tart beszámolót a honvédelmi testületnek a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. A grémiumot ekkor vezeti majd először Simon Miklós (FKGP), aki a függetlenné lett Lányi Zsolt utódja. Az ifjúsági bizottság az aszódi javítóintézetben tart kihelyezett ülést, s a fiatalkori bűnözésről tájékozódik. A külügyi testület Székely László Duna-kormánybiztost hallgatja meg a bős-nagymarosi vízlépcsőre vonatkozó hágai döntéssel kapcsolatos szlovák-magyar tárgyalások állásáról. A környezetvédelmi bizottság holnap tájékozódik a felső-tiszai árvíz utáni újjáépítés folyamatáról, a rehabilitáció alapelveiről. Megtárgyalják a Környezetgazdálkodási Intézet tevékenységével kapcsolatos bizottsági kérdésekre adott válaszokat is. Az április 17-én tartott alakulóülés után csütörtökön megkezdi érdemi munkáját a házszabály vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos rendelkezéseinek módosítását előkészítő bizottság. A testületbe az ügyrendi, a mentelmi és az alkotmányügyi bizottság delegált tagokat. A vagyonvizsgáló bizottság péntekre hívta meg azokat a képviselőket, akik nem küldték el vagyonnyilatkozataikat a testületnek. A szocialista és szabaddemokrata érintettek várhatóan nem jelennek meg a meghallgatáson. NSZ Székely: közpénzen, titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg Székely Zoltán, a vesztegetéssel gyanúsított volt kisgazda képviselő szerint a hatóságok kezében nincs bizonyíték ellene, így Balla Dániel sikertelen vesztegetési kísérletéről beszélhetünk csupán. A házi őrizetben lévő képviselő szerint törvénysértő módon, titkos nyomozás folyt mentelmi joga felfüggesztése előtt. Az ügyet a Legfőbb Ügyészség vizsgálja a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalban. Négy hónap után megszüntették előzetes letartóztatását. A fővárosi főügyész három nappal az után döntött így, hogy az iratokat kézhez kapta a nyomozóhivataltól. - Addig a nyomozóhivatal átiratai alapján intézkedtek? - Igen. Számomra mára bizonyos: közpénzen, titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg, törvénytelen módon lehallgatták a telefonjaimat és hangfelvételt készítettek rólam kiadatásom előtt, így huszonkét esetben sértették meg mentelmi jogomat. A Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal szerint mindezt az ORFK végezte el, azonban ők ezt nem erősítették meg. -Ebben az ügyben tesz valamilyen jogi lépést? - Még fontolgatjuk ügyvédemmel. -Akárhogy is történt, a nyomozás lezárult, és a vádemelés következik. - Szerintem nem emelnek vádat. A legfőbb ügyész is rájött a törvénysértésekre, amit az bizonyít, hogy Polt Péter vizsgálatot rendelt el a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatalban. Ennek kapcsán február 28-án nyolc órán át hallgattak meg - a hivatali hatalommal visszaélés volt a fő téma. Most pedig Demeter Ervin titokminiszter kérte a legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja meg a velem szemben folyt nyomozati cselekmények törvényességét. - Volt egy kazetta, egy tetten érés 20 millió forint vesztegetési pénzzel - amit mára már csak egyszerűen „dokumentumnak” hív a köznyelv. Igen, volt egy sikertelen vesztegetési kísérlet az ügyet kirobbantó Balla Dániel vállalkozó részéről. Az állítólagos hangfelvételt - amit a feljelentése szerint rendőrségi segítséggel készített - Bálla vitte be a nyomozóhivatalba. Készítőként máig senki sem jegyzi a felvételeket, amelyeket sosem hallottunk. Van egy kivonatos leirat, ami engem igazol, három mondat szerepel benne a dokumentumokról, és ez egyértelművé teszi azt, hogy Bállá valóban dokumentumokat hozott. - Bállá, az aktív vesztegető ellen most már nem indítanak büntetőeljárást? - Nem tudom. - A gyanúsítás szerint ön hivatalos személyként kötelességszegéssel járó vesztegetés bűncselekményét követte el. - Ebből egy szó nem igaz. A gyanú alapjául szolgáló tetten érést a tanúk - még a hatósági rendőri tanúk is - cáfolták, a beharangozott videó- és hangfelvétel pedig nem létezik. Vagyis a bizonyítékokkal sem akkor, sem ma nem rendelkezett a hivatal. Fölvetődik tehát a szándékos megtévesztés gyanúja. Eszerint a nyomozóhivatal megtévesztette volna a legfőbb ügyészt? - Úgy tűnik. A bizonyítékok ígéretében kérte ugyanis a legfőbb ügyész a mentelmi jogom felfüggesztését a parlamenttől. Alighanem szelektíven informálta őt a hivatal. Mára csak Bálla bejelentése maradt, amit éppen az általa felsorakoztatott tanúk cáfoltak. - Ott van a másik, az emődi polgármester hasonló tartalmú bejelentése. - Ez koncepció volt, a Balla-ügy sikertelensége hozta elő az emődi ügyet. Itt sincsenek tanúk, se tárgyi bizonyítékok. - A harmadik, az államtitoksértés gyanúja nem jutott nyomozásig - ekkor már a parlament nem adta ki az ön mentelmi jogát. - Fehér házi irodámban, ahol ezeket az iratokat találták, október óta nem jártam, a titkos iratokat pedig páncélszekrényben őrzöm odabent. Nem tudom, milyen iratokat foglaltak le a szobámban, és ki tette azokat oda. Érdekes, hogy februárban találták meg. - Miért lenne ön céltábla? - Én voltam a közbeszerzési bizottság elnöke. Mindenki azt hiszi, hogy a fél ország gazdasági ügyeit ismerem. Eddig hússzor fenyegettek meg ügyvédemen keresztül, hogy kinyírnak, ha beszélni merek. - És volna miről? - Ne kérdezzen ilyet. Ferenczi Krisztina Székely Zoltán Fotó: Szigeti Tamás Az ORTT szerint előítélet tapasztalható a közszolgálati műsorokban A diszkrimináció és az előítélet jelentős eleme a magyarországi közgondolkodásnak, noha az egyes kisebbségi csoportokkal kapcsolatosan ennek mértéke és jellege igen eltérően mutatkozik meg az elektronikus sajtóban - derül ki az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) által készített, a kisebbségeket bemutató tévéműsorok elemzéséből. Locsmándi Andrea A médiahatóság műsorfigyelő és -elemző szolgálata által készített vizsgálat a 2000. április 1. és június 30. közötti időszakban céljául tűzte ki, hogy a közszolgálati műsorokban megkeresse a diszkriminatív elemeket. Az elemzés négy műsorfolyamra: az m 1 csatorna 112 című bűnügyi magazinjára, a Tv2 Forró Nyomon névre hallgató oknyomozó, az RTL Klub Fókusz és Akták, valamint a Kossuth adón jelentkező Vasárnapi Újság és a 16 Óra című rádió- és tévéműsorokra terjedt ki. A testület megállapította, hogy a kisebbségekkel szembeni nyílt előítélet vagy sugalmazás nem esetleges és elszigetelt jelenség, hanem időnként határozott stratégia vagy csak a műsorszerkesztés felületességének eredménye. Az elemzés szerint az m1-en jelentkező 112 című bűnügyi műsort a közéleti magazin jelleg és a rendőrségi tájékoztató, szolgáltató funkció nehézkes egyeztetési kísérlete jellemzi. A kisebbségekkel szemben nyíltan diszkriminatív riportot, beszámolót nem találtak, noha egyes megjegyzések rejtettek előítéletes beállítást. Nagyobb gondot jelent, hogy szerkesztéskor a kisebbségekkel összefüggő, szélesebb társadalmi érdeklődésre számot tartó problémákat egyoldalúan mutatják be. A Forró Nyomon stábja a riportok többségében a hangulat alakításának számtalan eszközét igen professzionálisan használja. Kifogásolható viszont, hogy a zenei aláfestések (például egy gettósodó városrész nyomorának bemutatása idején cigány etnozene szólt, miközben a riport nem a romagettókról számolt be), a vágóképek, a pontosan elhelyezett narrációk a riportok többségében az értelmezés érzelmi oldalát hangsúlyozzák. Illusztris eset, amikor a gyerekeit és feleségét meggyilkoló, a börtönből éppen csak kiszabadult férfi bírósági tárgyalásának képei alatt a narrátor a következőket mondta az életfogytig tartó börtönre ítélt férfiról: „Az esetleg még így is előfordulhat, hogy egy esetleges amnesztia vagy közkegyelem következtében a családirtó férfi megint Bírság két adónak Az RTL-t ötmillió, a Tv2-t nyolcmillió forintra bírságolta meg az ORTT. A médiahatóság indoklása szerint a közszolgálati műsorok tartalma nem felelt meg a követelményeknek, kiszabadul.” Ám ez a vélemény nemcsak téves, de a közkegyelem intézményének beállításával kapcsolatban is erősen sugalmazó. A riportok szerkesztését tekintve a legnagyobb problémát az érzelmi ráhatás manipulatív lehetősége és alaposságot nélkülöző használata jelenti. Nyílt diszkrimináció jelent meg viszont a Fókusz azon adásában, amelyben a riport egy olyan asszony kálváriáját mesélte el, akinek volt férje jordániai állampolgár, és közös gyereküket a tavaszi szünetben, amikor a kislány nála volt hosszabb láthatáson, Jordániába vitte. A riport egyébként a Fókusz oknyomozásainak tipikus darabja, távolságtartásra szólít fel a nem magyar állampolgárokkal kötendő házasságokat illetően. A Vasárnapi Újság eltér az előző műsoroktól, ennek oka, hogy sem elfogulatlanságra, sem többoldalúságra nem törekszik, ám minden dologra egy irányba mutató választ nyújt, az „egyetlen igazságot” képviselve. A vizsgált 95 műsorelemből előítéletes vagy sugalmazó megjegyzés 14 esetben szerepelt, ebből kettő a cigánysággal, egy Jehova tanúival, egy a betelepülő idegenekkel, egy a nők szerepével, míg kilenc a zsidósággal volt kapcsolatos. A 16 Órában, a rádió magazinműsorában nemcsak egy világnézet közvetítésével lehet találkozni, hanem a politikai és társadalmi jellegű kérdések vizsgálata esetében is több oldal véleménye hallható.