Magyar Hírlap, 2001. december (34. évfolyam, 293-303. szám)
2001-12-17 / 293. szám
2001. december 17., hétfő Rumsfeld váratlanul Kabulba érkezett - A britek már készítik a békemissziót - Támadás készült a londoni City ellen? Nem találják Bin Ladent Oszama bin Laden - aki voltaképpen a fő célpontja az Egyesült Államok és szövetségesei afganisztáni hadjáratának - eddig kisiklott üldözői kezei közül, pedig a tálibellenes erők szerint gyakorlatilag felszámolták az al-Keida ellenállását is. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter - aki váratlanul ellátogatott Afganisztánba - kijelentette, hogy az ország déli hegyeiben folyó hadműveletnek még nincs vége. Colin Powell külügyminiszter elismerte: senki sem tud semmit Bin Laden hollétéről. MH-összeállítás Colin Powell amerikai külügyminiszter az NBC televízióban kijelentette, hogy nincs ok feltételezni sem Bin Laden halálát, sem pedig azt, hogy valakik már fogságba ejtették. „Nem tudjuk, hol van” - mondta. Amerikai hivatalos források a minap még azt állították, hogy Bin Laden nem menekülhetett el Tora Bora hegyeinek környékéről és minden bizonnyal a harcok színhelyén bujkál. Ezzel egyidejűleg tegnap a tálibellenes erők egyik parancsnoka megerősítette, hogy az al-Keida erőit többnapos harcok után megsemmisítették Tora Borában, s bizonyos, hogy Oszama bin Laden már nem tartózkodik ott. Hadzsi Zaman, a dzsalálábádi keleti körzet katonai parancsnoka szerint az al-Keidának tegnap óta befellegzett Afganisztánban. Donald Rumsfeld védelmi miniszter - az első csúcsszintű amerikai vezető Afganisztánban - tegnap a Kabultól északra fekvő bagrami légitámaszponton katonák és újságírók előtt arról beszélt, hogy a harcokat folytatni kell, és főleg meg kell akadályozni Bin Laden és a tálibok vezetőinek szökését. Rumsfeld a légitámaszponton tárgyalásokat folytatott Hamed Karzai kijelölt afgán kormányfővel, aki december 22-én veszi át egy átmeneti időszakra a kormányzást Afganisztánban. Rumsfeld azt hangsúlyozta Karzainak, hogy az Egyesült Államok nem Afganisztán, nem a nép és nem a vallás ellen harcol - egyedüli célja a terrorizmus elleni harc, a terroristák kiűzése és olyan kormány segítése, amelyik nem támogatja a terroristákat. A tárgyalásokról - amelyek még a szovjet érából hátramaradt romos hangárban folytak - részletek nem ismeretesek. Karzai azonban a híradások szerint kifejezte háláját az Egyesült Államoknak, amiért megszabadította az országot a táliboktól és a terrorizmustól. Rumsfeld a kaukázusi és a közép-ázsiai köztársaságokban tett körutat, és kabuli látogatását az utolsó pillanatig titokban tartották. Megérkezése előtt amerikai vadászgépek „tisztították meg és ellenőrizték” a közeli Bagram légitámaszpont légterét. A támaszpontot brit csapatok őrzik. A védelmi miniszter korábban közölte, hogy szerinte legfeljebb ötezer főből áll majd az a nemzetközi haderő, amely a Petersbergben született megállapodás alapján gondoskodna a békefenntartásról Afganisztánban. Rumsfeld úgy véli, hogy a békefenntartó erőket négy-öt ország állítja majd ki, de ebben az erőben - amely az ENSZ-től kapná a mandátumát - az Egyesült Államok közvetlen szerepet nem vállal. Közben Kabulba érkezett tegnap John McColl brit vezérőrnagy, hogy tárgyaljon a nemzetközi békefenntartó erők méretéről és összetételéről - bár az afgánok nem nagyon akarják annak jelenlétét. A brit tábornok elmondta, hogy 12 tagú helyzetfelmérő és tervező csoporttal együtt érkezett, amelyben francia, kanadai és olasz képviselők is vannak. McColl már találkozott Hamed Karzai kijelölt kormányfővel, és ma tárgyal Fahim védelmi, valamint Abdullah külügyminiszterrel. Az amerikai védelmi miniszter elmondta, hogy Afganisztán déli részén egy volt al-Keida-támaszponton különféle anyagokat, iratokat találtak. Vizsgálatuk még folyik: vegyi, biológiai és radioaktív nyomokat is keresnek. Rumsfeld szerint nagyon lehetséges, hogy a dokumentumok „sok érdekességgel” szolgálnak majd. A lelőhely - bizonyos Tamakfarm - alig hat kilométerre van az amerikaiak Camp Rhinónak nevezett támaszpontjától. Miközben a tálibellenes erők jobbára már csak hajtóvadászatot folytattak Tora Bora hegyei és völgyei között, az amerikai B-52- es bombázók egész a hét végén is bombázták a kijelölt célpontokat. A tálibellenes erők elmondták a CNN tudósítójának, hogy az al- Keida fegyveresei feltehetően Pakisztánba menekülnek. A pakisztáni határt azonban szigorúan őrzik és éppen előző napon esett a biztonsági erők fogságába 31 - főleg jemeni - al-Keida-fegyveres. Bizonyítékok kerültek elő arról, hogy az al-Keida terrortámadást tervezett a brit főváros ellen: a londoni City elleni robbantásos merénylet tervére egy kandahári terroristakiképző táborban bukkantak rá. A The Observer és a the Independent on Sunday vasárnapi brit lapok jelentése szerint az akció forgatókönyvét egy 82 oldalas, angol és arab nyelven, kézzel írt jegyzetfüzetben találták az al- Keida egyik kandahári kiképzőtáborában külföldi újságírók. A tálibok uralmának vége, ám az szigorú iszlám törvénykezés életben van, az házasságtöréssel vádolt afgán nőknek még mindig súlyos büntetésre kell számítaniuk Fotó: mti/ap - Kamran Dzsebreili Azonosítás hanglenyomattal Washingtoni sajtójelentések szerint az amerikai hadsereg az elmúlt napokban rövidhullámon egy olyan rádióadást fogott, amelyben Oszama bin Laden parancsokat adott harcosainak. Ennek alapján valószínű, hogy a terroristavezér még mindig Kelet-Afganisztán ostromlott térségében van, de pontos tartózkodási helye nem ismert. Bin Laden azonosítása a hanglenyomatok alapján lehetséges. Minden egyes ember hangja majdnem annyira jellemző rá - és csak ő rá - mint az ujjlenyomat. Ha a felvételeket megtisztítják a háttérzörejektől és csak a „tiszta hang” marad meg, annak minden összetevőjével, sajátos felhangjaival, akkor számítógépek segítségével a beszélő azonosítható - feltéve, hogy rendelkezésre áll az eredeti hang viszonylag tiszta lenyomata. Az bizonyosra vehető, hogy Bin Laden eddigi megszólalásai, nyilatkozatai alapján az amerikai hírszerzés rögzítette eredeti hangját. FGY KÜLFÖLD A Palesztin Nemzeti Hatóság bezárta a Hamasz és az Iszlám Dzsihád gázai és ciszjordániai irodáit Arafat szélsőségeseket fenyeget, és Izraelt vádolja Arafat megfenyegette a palesztin szélsőségeseket, Simon Peresz pedig saját kormánya hibájaként említette, hogy az nem akar tárgyalni a palesztin vezetővel. Washington átmenetileg hazahívta közel-keleti megbízottját. A Hamasz és az Iszlám Dzsihád közel félszáz irodáját zárták be. MH-összeállítás Kemény büntetést helyezett kilátásba a palesztin szélsőségesekkel szemben Jasszer Arafat palesztin vezető, amennyiben azok továbbra is öngyilkos merényleteket követnek el izraeli polgári személyek ellen. A ciszjordániai Rámalláhból sugárzott televíziós beszédében Arafat a Palesztin Nemzeti Hatóság nevében kötelezettséget vállalt arra, hogy a palesztinok betartják a tűzszünetet, miközben Izraelt azzal vádolta, hogy gyakorlatilag háborút hirdetett a palesztinok ellen. A palesztin vezető a tárgyalások folytatására szólította fel Izraelt. Az izraeli kormány szóvivője első állásfoglalásában azt hangoztatta: meg kell várni, vajon Arafat szavait tettek is követik-e. Hasonlóan reagált a Fehér Ház is, ahol építő jellegűnek nevezte a beszédet, ám tetteket sürgetett. Arafat előtt, a nap folyamán az izraeli külügyminiszter is értékelte a kialakult helyzetet. Simon Peresz itt a kabinet általános hangvételével ellentétben leszögezte, a palesztin vezetőt tettei alapján kell megítélni, azaz „nem az a fontos, amit Arafat mond majd, hanem az, amit tesz”. így ismételten leszögezte: helytelen, elhibázott lépésnek tartja, hogy az izraeli kormány megszakította kapcsolatait Arafattal. Peresz kitért arra is, hogy Washington hazahívta konzultációkra különmegbízottját, Anthony Zinnit. A külügyminiszter szerint ez szintén elhibázott lépés volt, mivel így a jelenlegi helyzetben nincs senki, aki a feleket tárgyalásra bírhatná. Márpedig - tette hozzá - a fegyverek párbeszéde mind az izraelieknek, mind a palesztinoknak tragikus. Izraeli helikopterek rakétákat lőttek ki tegnap hajnalban palesztin biztonsági célpontokra a Gázai övezetben, a Jordán folyó nyugati partján pedig izraeli harckocsik és buldózerek falvakat vettek körbe. Palesztin forrás szerint négy rakétát lőttek ki két palesztin rendőrségi létesítményre a szombaton is támadott Bét-Hanun, illetve Dzsabalija menekülttábor közelében. Izraeli forrás szerint előzőleg palesztin tüzérségi lövedékeket lőttek ki izraeli célpontokra. Szombatra virradóan egyébként a Palesztin Nemzeti Hatóság megkezdte a Hamasz és az Iszlám Dzsihád gázai és ciszjordániai irodáinak bezárását. Az akció tegnap is folytatódott. A CNN jelentése szerint tegnap estig több mint negyven irodát lakatoltak le. Az arab világban mindeközben felháborodással fogadták, hogy az Egyesült Államok megvétózta az ENSZ BT azon határozati javaslatát, amely egyebek között nemzetközi megfigyelők kiküldését szorgalmazta a Gázai övezetbe és Ciszjordániába. Arafat imája a palesztin vezetőnek minden lehetséges segítségre szüksége lehet a következő időszakban Fotó: Reuters - Osama siiwadi Magyar Hírlap . India a szakadárok elleni fellépést várja el Pakisztántól India felszólította Pakisztánt, „napokon belül” számolja fel az ország területén működő kasmíri szeparatista csoportokat, amelyeket az újdelhi törvényhozás épületénél lezajlott múlt heti lövöldözések mögött sejt. Szakértők szerint erősödhet a feszültség a két ország között. MH-összeállítás A kasmíri szélsőséges csoportok gyors felszámolására szólította fel India Pakisztánt. Újdelhiben ugyanis ezeket a szeparatistákat sejtik a törvényhozás épületénél a múlt héten elkövetett támadás mögött. India szerint, ha Iszlámábád nem teljesíti a követelést, akkor az a két ország közötti feszültség fokozódásához vezethet. Válaszában a pakisztáni elnök óvott egy esetleges indiai megtorlástól. Pervez Musarraf azt mondta, elítéli az Indiában vagy a világ bármely pontján végrehajtott terroristaakciókat. A pakisztáni külügyi szóvivő ugyanakkor azt mondta: meghívták India képviselőit, tárják a nyilvánosság elé azokat a tényeket, amelyekkel bizonyítani tudják a szeparatista csoportok felelősségét. Egyben hozzátette: ha India elfogadható bizonyítékokat tár elő, akkor megfontolás tárgyává tesszük az újdelhi követelést. Addig is Pakisztán készültségi állapotba helyezte a két ország határán állomásozó hadseregét. A Reuters mindeközben szakértőket idézve megjegyezte, Indiának most azt kell felmérnie, hogy a szeparatisták elleni katonai fellépés kirobbantja-e a háborút Pakisztánnal. Az elemzők ugyanis úgy vélik, Vadzspaji indiai miniszterelnök többé nem teheti meg, hogy karba tett kézzel figyeli az eseményeket, s ha Pakisztán nem tesz semmit, úgy lépnie kell. Óvatosabb lett a vajdasági taktika MH-Újvidék / J. Garai Béla A vajdasági autonómia legharciasabb védelmezőjeként ismert Nenad Canak ezúttal mérsékeltebb hangokat ütött meg: a tartomány helye nem Szerbián kívül, hanem a demokratikus és decentralizált Szerbiában van. Elképzelését a legbefolyásosabb helyi tömörülés, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) hétvégi újvidéki seregszemléjén fejtette ki. A tartományi képviselőház elnöke mindazonáltal elégedetlen a Szerbiában végbement változásokkal. Mint mondta, Vajdaság csak a méltóságát szerezte vissza tavaly október óta, de nem a pénzét. A tartományi hatáskörök visszajuttatását célzó törvénytervezet csak szerény lépésnek nevezhető az autonómia felé vezető úton. Mindez annak a következménye, hogy az új belgrádi vezetők is ragaszkodnak a milosevici centralizmushoz, ezért a vajdaságiak, ha kell, visszatérnek a diktatúra idején alkalmazott harci módszerekhez, figyelmeztetett. Goran Svilanovic zágrábi látogatásán elmaradt a bocsánatkérés a szerb-horvát háború áldozatai és az okozott pusztítások miatt Korábban ugyanis voltak olyan találgatások, hogy a külügyminiszter a szerb nemzet nevében megköveti a horvátokat. Milo Djukanovic hajthatatlan „Egészen biztos vagyok abban, hogy a nemzetközi közösség csakúgy, mint a többi térségbeli államot, Montenegrót is elfogadja egyenjogú tagjának, ha a montenegróiak a függetlenséget választják” - mondta Milo Djukanovic montenegrói elnök a BK belgrádi televíziónak nyilatkozva. Ma Belgrádban újra kezdődnek a tárgyalások a jugoszláv, a montenegrói és a szerb politikai vezetők között a szövetségi állam jövőjéről. A megbeszéléseken részt vesz Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai vezetője. MTI