Magyar Hírlap, 2002. február (35. évfolyam, 39-50. szám)
2002-02-15 / 39. szám
2 Magyar Hírlap Nem ilyen lovat akartak? - néha már Pannon Rádió. A Magyar Hírlap információi szerint a Pannon Rádió miatt egy magát megnevezni nem kívánó magyar állampolgár bepereli a magyar államot. Mint elmondta: neki nem a szélsőjobboldali eszméket sugárzó adóval, annak munkatársaival, illetve hallgatóival van baja. Sokkal inkább azzal az állammal, amely frekvenciát adott egy nyíltan rasszista fórumnak, amely ellen nem lép fel a törvény erejével, holott naponta követ el alkotmánysértést, és gázol át különböző magyar állampolgárok emberi jogain. Ez a lépés teljesen politika- és kormányfüggetlen - állítja a feljelentő, aki hozzátette: ha kell, akár nemzetközi fórumokhoz is fordul ebben az ügyben. A héten hatvan előadó és együttes szólította fel a Pannon Rádiót, hogy ne játssza dalaikat, mert az adó kirekesztő, nyíltan rasszista, antiszemita. Ezt a kezdeményezést még február elején indította el hat együttes - köztük az Anima Sound System, valamint a Kispál és a Borz amelyhez később csatlakoztak újabb előadók, mint például Koós János, Koncz Zsuzsa, Hofi Géza és a Republic zenekar. A hatályos jogszabályok szerint egyébként arra nincs mód, hogy a szerzők, illetve előadók megtiltsák egy rádióállomásnak dalaik sugárzását pusztán politikai nézeteik különbözősége miatt. Franka Tibor a rádió műsorvezetője tegnap senkiknek nevezte ezeket a zenészeket. A senkik és a magyarok Gidófalvy Attila tulajdonos elnézést kér a zenészektől, akiket Franka Tibor esetleg megsértett. A rádió tulajdonosa lapunknak elmondta: tegnap - ellenőrizendő, hogy a „senkik" kifejezés elhangzott-e - élő adásban kérdezte meg Franka Tibortól, valóban mondott-e ilyet. Franka ezt határozottan cáfolta. Gidófalvy azt mondja, próbál hinni a műsorvezetőnek. A Pannon Rádió elnöke azt mondta, ha a tiltakozó zenészek így kívánják, szomorúan, de kihagyják dalaikat a műsorból. Gidófalvy Attila szerint a rádió műsorában bizonyára elhangoznak olyan kijelentések, amelyek másokat sérthetnek, de ezeket most a választási kampány erősítette fel. Ha pedig kirekesztők lennének, nem olvasták be volna tízszer a hírt, hogy ellopták Bangó Margit autóját, s jelentkezzék, aki megtalálja. A tulajdonos úgy látja, alapvető baj, hogy a provokatív telefonálókat nehéz élő adásban kezelni. Kérdésünkre, hogy a műsorvezetők, különösen a MIÉP-képviselőjelölt Franka Tibor nem abban érdekeltek-e, hogy maguk is gerjesszék az indulatokat, Gidófalvy azt felelte: Frankát nehéz kezelni, bár profi rádiós, és amikor a Pannon Rádió műsorvezetője lett, még nem volt képviselőjelölt. Az elnök elismerte, hogy Franka MIÉP-tagsága összeférhetetlen lehet, és ha az ORTT vagy a bíróság a rádiót és műsorát elítélő határozatot hoz, a rádió kénytelen lenne megválni a MIÉP közeli Bocskai Szabadegyetemtől, amely 26 százalékos tulajdonrészesedéssel bír. Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha alkotmányellenes megszólalásai miatt betiltják a rádiót, Gidófalvy úgy reagált, hogy ha ilyen lenne, az ORTT nyilván haladékot adna, hogy megváltoztassák a műsorstruktúrát. Előfordulhat az is, hogy a tulajdonosok - bár a „magyar zene rádiója” Gidófalvy Attila találmánya - eladják a rádiót. Most azonban még abban reménykednek, hogy a Pannon Rádió megmaradhat a magyar éterben. Nagy Feró már nem dolgozik a Pannon Rádiónál, mert mint mondja, szakmai hibákra hívta fel a figyelmet, s bár zenei főszerkesztőnek volt kinevezve, nem volt beleszólása a műsorszerkezet alakításába. Nagy Feró, aki inkább kulturális, mint politikai adót szeretett volna, úgy látja: a tiltakozók magatartása kissé kampányszerű, „nyilván felbiztatták őket liberális oldalról”. Furcsállja, hogy a kirekesztésre kirekesztés a válasz, s ha a Pannon Rádió „ki akarna szúrni” a zenészekkel - mivel dalaik jogilag nem letilthatóak -, éjjel-nappal a protestálók számait játszaná. Ugyanakkor hozzáfűzte: nem ért egyet Franka Tibor megszólalásaival, „szájbarágós” műsorvezetésével. Szigeti Ferenc, aki a rádió tulajdonosának zenésztársa, úgy vélekedik, hogy Gidófalvy Attila a rádió szervezésekor csupán olyan állomást szervezett, amelyik csak magyar zenét játszik. Szigeti meggyőződése, hogy az az ember, akivel több mint húsz éve alapította a Karthágót, „nem ilyen lovat akart”. Szigeti elítéli a kirekesztést, a gyűlöletet és a másság elutasítását, s tudja, hogy ezeket a Pannon Rádió nap mint nap elköveti. Ezért egyetért az aláírókkal. DÉS LÁSZLÓ zeneszerző: „Azért nem járulok hozzá, hogy szerzeményeimet játszszák, mert a rádió hangnemét s a pontosan körülhatárolható rasszista, kirekesztő ideológiáját mélységesen elítélem” - mondja Dés László. Borzasztónak tartom, hogy az éterben ez reggeltől estig szólhat, s nem akarok ehhez aláfestő zenét szolgáltatni, mivel ezek a dalok nem ezért születtek. Dés László hozzátette: ismeri a szerzői jog erre vonatkozó részeit, ez az oka annak, hogy eddig nem tette meg ezt a lépést. A jogszabály szerint ugyanis a szerző letilthatja számait, de nem cenzúrázhatja azok leadását adónként. Arra, hogy most miért szánta rá magát, Dés László azt felelte: az inspirációt fiatal zenekarok adták. „Ennek nem is a jogi része érdekes - magyarázta -, hanem az, hogy felhívjuk az emberek figyelmét arra, nem jó, ha ilyen jelenségek vannak az országban.” a tulajdonos is sértőnek érzi a hangfekvést s a MIÉP hullámhosszán immár egyértelműen kampányfrekvencián szól a Pannon Rádió. Egy magyar állampolgár a csatorna engedélyezése miatt az államot kívánja beperelni. Az adó tulajdonosa szerint ha betiltják működésüket, akkor az is előfordulhat, hogy eladják a rádiót. A héten hatvan előadó és együttes szólította föl a rádiót, hogy ne játsszák felvételeiket, mert a Pannon hangneme kirekesztő, nyíltan rasszista és antiszemita. A Pannon Rádió műsorait a Református Egyház Szabadság téri épületéből sugározza. Ezt a kapcsolatot egyre többen nézik rossz szemmel az egyházban Fotók: Dezső Tamás AKIK LETILTOTTÁK FELVÉTELEIK SUGÁRZÁSÁT Babos Gyula, a Back II Black, Bajor Imre, Benkő László, Berkes Gábor, Bochkor Gábor, Bornai Tibor, Boros Lajos, Bródy János, Cserháti Zsuzsa, Csonka András, Dés László, Eszenyi Enikő, Eszményi Viktória, Fábri Péter, Falusi Mariann, a Favágók, Gálvölgyi János, Gerendás Péter, Geszti Péter, Gőz László, Halász Judit, Heilig Gábor, Hernádi Judit, Hobo és a Hobo Blues Band, Hofi Géza, Horgas Eszter, Horváth Attila, Horváth Kornél, Karácsony János, Katona Klári, Kentaur, a KFT, Koltai Róbert, Koncz Zsuzsa, Koós János, a Korai Öröm, Kováts Kriszta, Kulka János, Lang Györgyi, Lerch István, Malek Miklós, Novai Gábor, Pierot, Presser Gábor, Rácz Zoltán, a Republic, Soltész Rezső, Solti János, Somló Tamás, Sztevanovity Dusán és Zorán, a TNT, Victor Máté, Wolf Péter és Závodi Gábor. A NAP TÉMÁJA ORTT: a rádió a MIÉP szolgálatában áll A Pannon Rádiónak már a létrejötte is skandalumszámba ment. A 2000. februári döntéskor az ORTT négy budapesti frekvenciát osztott ki: az Info, az Est, a Budapest és a Pannon rádió kapott lehetőséget, elvérzett viszont a roma Rádió C-t és a BBC, a Deutsche Welle és a Radio France International alkotta konzorcium pályázata. A Pannon csak a Fidesz és a MIÉP delegátusainak szigorú összjátékával érhetett el sikert az ORTT pályázatán. Az „érthető frekvencia” jelszavát hangoztató csatornáról hamar beigazolódott, ami korábban is sejthető volt: egyértelműen egy politikai irányba húz két zeneszám közti szöveges blokkjaiban. Az ORTT-ben tavaly őszre érett meg a helyzet arra, hogy büntetést szabjon ki. Először októberben egy újságjegyzet - ifjabb Hegedűs Lóránt MIÉP-alelnök tollából - beolvasása után büntették meg a Pannont egymillió forintra, majd idén januárban a csatorna általános áttekintő értékelése alapján szabtak ki rá 2,3 milliót. A médiatestület megállapította, hogy a rádió egyértelműen a MIÉP szolgálatában áll, a kiegyensúlyozottságnak a látszatára sem törekszik, leegyszerűsítő világképe antiszemita, idegengyűlölő, liberálisellenes eszméket szolgál és terjeszt. A következő súlyos szerződésszegés a műsorszolgáltatási engedély megvonásához vezethet, amelyet az érintett persze bíróság elé vihet, az eljárás befejeztéig zavartalanul sugározhat. Az ORTT egyébként abban is,,fogást keres” a Pannonon, hogy a MIÉP-elnök Csurka István alapította Bocskai Szabadegyetem meghatározó részesedéssel rendelkezik a rádióban. Az oldalt szerkesztette: Kunstár Csaba Közreműködött: Bak Mihály, Bodnár Lajos, Dreissiger Ágnes, Gréczy Zsolt e-mail: naptemaja@mhirlap.hu KOÓS JÁNOS énekes egyszer szerepelt riportalanyként a Pannon Rádióban, de mint mondja, akkor csak a zenéről volt szó. Ő később hallott olyan szélsőséges megnyilvánulásokat, amelyekkel nem értett egyet. „Úgy hallottam, hogy Győri Béla volt az, aki szerint a Pannon Rádió a MIÉP pártpropagandáját szolgálja. Győri Béla szerint mint kereskedelmi rádiónak ehhez joga van, mert nem tiltja semmi.” Ezzel szemben Koós véleménye az, hogy a MIÉP pártpropagandájának céljait dalaival sem aláfesteni, sem támogatni nem szeretné. 2002. február 15., péntek PERELHETŐ-E A MAGYAR ÁLLAM? PRO Kolláth György alkotmányjogász: A Pannon Rádióban biztos elhangzik olyan mondat is, amely nemzeti, etnikai és más kisebbségek méltóságát sérti - állítja Kolláth György. A magyar jogban jogcímként hivatkozni lehet az alkotmány 70/A paragrafusára. Önmaga nevében egy állampolgár felléphet, de kisebb-nagyobb közösségek, valamint társadalmi csoportok nevében valószínűleg nem - állítja Kolláth. KONTRA Radovics László ügyvéd: A birtokomban lévő információk szerint úgy gondolom, ez egy meddő próbálkozás - véli Radovics László. Szerinte nem megfelelő az alperes személye, vagyis nem egészen megfogható, hogy ki vagy mi képviseli a magyar államot. Be lehetne perelni a rádiót, vagy piacfelügyeleti intézkedést lehet kérni és a hírközlési törvény rendelkezései alapján lehet eljárni - véli az ügyvéd. A REPUBLIC ZENEKAR közleménye: Mi egy olyan országban szeretnénk élni, amelyre büszkék lehetünk. Ahol minden magyar állampolgár egyenlőnek érezheti magát, bármilyen vallású vagy nemzetiségű is legyen. Úgy gondoljuk, hogy a Pannon Rádió bizonyos csütörtöki és - egy idő óta - keddi adásai a társadalomra káros folyamatokat indíthatnak el. Mert ellenséget keres és megkülönböztet. Ez káros, és károkat okozhat minden magyar állampolgár és minden határainkon túl élő magyar számára. Képzeljünk csak el egy ilyen hangvételű rádióadást Romániában vagy Szlovákiában, ami az ottani kisebbségek ellen uszít!