Magyar Hírlap, 2002. április (35. évfolyam, 76-90. szám)
2002-04-16 / 88. szám
4 Magyar Hírlap Bukarest toloncol (MTI) Mintegy háromszáz cigányt toloncoltak ki karhatalmi erőkkel Bukarestből. A cigányoknak megtiltották, hogy valaha is visszatérjenek a román fővárosba - jelentette a tegnapi román sajtó. A lapok beszámolói szerint a bukaresti rendőrség szombaton kora reggel „tisztította meg” a román főváros egyik kerületét az ott engedély nélkül letelepedett cigányoktól. A helyi hatóságok rendeletet adtak ki a cigányok által emelt nyomortelep lebontására. A rendeletet a felvonultatott földgyaluk azonnal végre is hajtották. A lovas kocsikra ültetett cigány családokat rendőri kísérettel vezették ki a város határára. Kijevi kifogások (MTI) Diplomáciai források szerint a múlt héten az ukrán külügyminisztériumba kérették Kontra Ferenc magyar nagykövetet, és szóvá tették a kárpátaljai 72-es számú, magyar többségű választókörzetben történtekkel kapcsolatos bizonyos magyar reagálásokat. A források nem cáfolták a magyar sajtóban erre vonatkozóan megjelent értesülést, ám úgy vélekedtek, hogy a történtek várhatóan nem terhelik meg az egyébként jó ukrán-magyar kapcsolatokat. A felek között szünetel a konzultáció, amelyet a választások után kívánnak folytatni. Feltámad Birobidzsán (MTI) Mind több zsidó emigráns tér vissza az oroszországi Zsidó Autonóm Területre, miközben felére esett vissza az Izraelbe kivándorolni szándékozók aránya. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség tegnapi jelentése szerint 2002 első negyedévében az előző év hasonló időszakához hasonlítva feleannyian utaztak el izraeli bevándorlóvízummal a kínai határ közelében fekvő Birobidzsánból. Az Izraelből visszatérők száma viszont megháromszorozódott. Az orosz hírügynökség emlékeztet arra, hogy 1989 óta - amikor már különösebb akadály nélkül lehetett emigrálni - 12 ezren vándoroltak ki Izraelbe. Az egykori Szovjetunióban 1934-ben Joszif Sztálin által létrehozott Zsidó Autonóm Területtel mindig is kisebbségi létre kárhoztatták a zsidókat. KÜLFÖLD Arrogáns retorikával, a lakosság megsértésével vádolják a magyar képviselőt, és lemondását sürgetik Szlovákiában támadják Duray Miklóst Több szlovák politikai párt és szervezet felháborodással fogadta Duray Miklós Kossuth téri szereplését. Pavel Koncos, a kormányzó Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) elnöke szerint Duraynak le kellene mondania mandátumáról. Molnár Norbert / Pozsony Orbán Viktor nacionalista hangvitelű választási kampányában a Felvidékről szóló kijelentéseivel a szlovák parlament képviselője durván megsértette Szlovákia lakosait, véli Koncos, aki szerint a magyar miniszterelnök kampányának arrogáns retorikája túllépi a politikai illendőség és a jószomszédi kapcsolatok minden határát. Robert Fico, akiről mint leendő miniszterelnökről beszélnek Szlovákiában, úgy nyilatkozott, Duray fellépése a Fidesz választási nagygyűlésén azt bizonyítja, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) csúcsvezetői Szlovákiaellenes és destabilizáló politikát folytatnak. A baloldali populista Fico úgy véli, Bugár Béla elnök „mélyen alulértékeli a szlovák közvéleményt, amikor azt próbálja bemesélni neki, hogy a szlovák parlament képviselőjének irredenta megnyilvánulásai csak magánjellegűek”. A Smer elnöke nyilatkozatot juttatott el a Szlovák Hírügynökséghez (TASR), amelyben leszögezi: „az ilyen kétarcú politika kizárhatja az MKP-t a leendő szlovák kormánykoalícióból”. A nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) felhívta az MKP-t, hogy nyilvánosan határolja el magát ügyvezető alelnökétől, Duray Miklóstól, és vonja felelősségre. Ha ezt nem teszi meg, az SNS a nyomozószerveket kéri fel, kezdjen eljárást az MKP ellen. Az Anna Malíková vezette nacionalista párt ismét a parlament mentelmi bizottságához fordul, s kibővíti kezdeményezését mandátumának megvonására Duray a hét végén Budapesten elhangzott szavaival is. A szintén nacionalista kulturális szervezet, a Matica Slovenská egyenesen a legfőbb ügyészhez fordult Duray kijelentései miatt. A szervezetet az MKP-alelnök szóhasználata, konkrétan a Felvidék szó bőszítette fel. Szerintük ezzel megsértette és gyalázta képviselői esküjét, valamint Szlovákiát. (A szlovák közvélemény a Felvidéket mint Nagy-Magyarország részét tekinti, ezért általában nagyon rossz szájízzel fogadja, ha Szlovákiát így nevezik.) Információink szerint egyébként nem sikerült tüntetőkkel megtölteni azt az autóbuszt, amely több magyarok lakta délszlovákiai városban gyűjtötte össze a fiatalokat a Kossuth téri tüntetésre. Az utat a Magyar Ifjúsági Közösség vezetőségébe tartozó személyek szervezték, de állításuk szerint magánakcióról volt szó. Az egyetlen szlovákiai magyar napilap, az Új Szó főszerkesztője kommentárjában azt írta: „Nem tudom eldönteni, hogy a magyar kormányfő híveivel együtt miért riadt meg ennyire attól, hogy elveszíthetik eddigi hatalmukat. Súlyos hiba jó előre nemzeti tragédiaként beállítani a jelenlegi kormánypártok esetleges újabb, általuk nem várt gyengébb szereplését. Miként vaskos melléfogás kokárdás hazafiakra és nemzetárulókra osztani a társadalmat. Állíthatja-e, hiheti-e vajon ép ésszel valaki, hogy az ötvenhatos Mécs Imre hajlandó volna visszasettenkedő kommunistákkal paktálni? Vagy azt, hogy Göncz Árpád nem tisztességes magyar ember? A jelenlegi kormánypártiak azonban őket is címkézik, s velük együtt azokat a milliókat, akik alapvető demokratikus jogukkal élve nem rájuk voksoltak. Bőszen segédkezik a szakmai züllés legaljára süllyedt magyar közszolgálati tévé és rádió is, amely eszement propagandájával emeli az égig a kormánypártot, és döngöli a lehető legmélyebbre a mostani ellenzéket.” Távol a budapesti pártpolitikától A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek az az egyértelmű álláspontja, hogy a határon túli magyarság ügye semmilyen esetben nem válhat magyarországi pártpolitikai viták tárgyává, a határon túli magyarság támogatásának kérdése nem megosztó, hanem összefogó erő kell legyen - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó a hét végén egy Déván rendezett lakossági fórumon beszélt a magyarországi választásokról, beszédét tegnap ismertette az RMDSZ elnöki hivatala. Az az alapvető érdekünk, hogy mindegyik magyarországi párt egyforma elkötelezettséggel viseltessen a kisebbségben lévő magyarság iránt - fejtette ki az elnök. MTI Letartóztatási parancsokat még senki sem kapott Belgrád „készül” a kiadatásra Húsz feltételezett háborús bűnös letartóztatására készülnek a szerb hatóságok, miközben a szocialisták cáfolják, hogy Milosevic két volt közeli munkatársa hajlandó önként Hágába utazni. Karadzic-plakátokkal ragasztották ki Belgrád és Újvidék belvárosát. MH-Újvidék / J. Garai Béla Vlajko Stojiljkovic volt belügyminiszter múlt heti öngyilkossága mégis csak megakasztotta a hágai gyanúsítottak kiadatását, aminek most már nem lenne törvényes akadálya. A belgrádi belügyi szervek tegnap közölték, hogy még egyetlen letartóztatási parancsot sem kaptak. Zoran Djindjic kormányfő egy német lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „folynak az előkészületek” annak a húsz háborús bűncselekményekkel vádolt személynek a letartóztatására, akik ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, hozzátéve, hogy a kiadatási eljárás mintegy két hetet vesz majd igénybe. Minden vádlottat kiadnak, de ezt fokozatosan hajtják végre. Továbbra is folynak a találgatások arról, hogy az érintettek közül ki vállalja az önkéntes feladást. Vladan Batic igazságügy-miniszter tegnap azt állította, hogy Nikola Sainovic volt szövetségi miniszterelnök-helyettes ügyvédjei kapcsolatba léptek a minisztériummal, jelezve, hogy védencük kész önként jelentkezni Hágában. A legkeresettebb boszniai háborús bűnösnek, Radovan Karadzicnak még mindig vannak elkötelezett hívei, ezt tanúsítja az is, hogy hétfőre virradóra Belgrád és Újvidék belvárosát több száz Karadzic-plakát árasztotta el. A szélsőjobboldali Obraz (Arc) Hazafias Szervezet aláírásával ellátott falragaszon ez a mondat olvasható: „Minden szerb Radovan”. Michael Steiner (balra) és Jacques Klein, a koszovói, illetve a boszniai ENSZ-missziók vezetői tegnap Szarajevó óvárosába látogattak Zlatko Lagumdzija (jobbra) boszniai külügyminiszter kíséretében Fotó: Reuters 2002. április 16., kedd Lapvélemények szerint Orbán Viktor az utca nyomásában, az érzelmek felszításában és a szélsőjobb támogatásában bízik Demokratikus választás mint sorskérdés Magyarországon MH-összeállítás A választások második fordulójában fenyegető vereség láttán Orbán Viktor miniszterelnök konzervatív pártja elsősorban az utca nyomásában bízik - írta tegnap a Handelsblatt, ennek jeleként értékelve a szombati félmilliós nagygyűlést. A rendezvényen elhangzottakat értékelve a német üzleti és pénzügyi körök lapjának tudósítója, Reinhold Vetter megállapította: beszédében Orbán ezúttal is igyekezett a konzervatív kormányt úgy beállítani, mint az egész magyar nemzet egyetlen legitim képviselőjét, egyúttal felszítva az érzelmeket az ellenzéki MSZP-vel szemben. Valójában éppen az Orbán-kormány expanzív és áttekinthetetlen költségvetési politikája és a közbeszerzési beruházások álltak a bírálatok középpontjában - jegyezte meg a Handelsblatt. Orbán mozgósítja híveit címmel számolt be tegnap a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap a budapesti Kossuth téren a kormánypártok által rendezett nagygyűlésről. Orbán a falra festi az ördögöt címmel és Virtuális polgárháború minden szavazatért alcímmel közölt tudósítást a szociáldemokratákhoz közel álló Frankfurter Rundschau című újság. Ulrich Glauber meglátása szerint a MIÉP első fordulós kudarca óta a Fidesz-Magyar Polgári Párt teljesen magára maradt. Orbán csak abban reménykedhet, hogy a 71 százalékos részvételi arány a szavazás második fordulójában még tovább emelkedik. „A haza veszélyben van” - idézte a Frankfurter Rundschau Duray Miklósnak, a szlovákiai magyarság „uszító” politikusának a Kossuth téren elhangzott kijelentését. „Duray a nagygyűlésen leplezetlenül szólt a 15 millió magyar jövőjéről”, ami a tudósító szerint megkongatta a vészharangokat a szomszédos államokban. Kitért az első forduló óta zajló, sok embert taszító „virtuális polgárháborúra” is, megírva: e-mailekben, SMS-üzenetekben és mobiltelefonos hívásokban egyesek nemzeti katasztrófát jósolnak egy kormányváltás esetére. Az első választási fordulóban szűk vereséget szenvedett Fidesz, Magyarország legnagyobb kormánypártja szombaton tömeggyűléssel folytatta kísérleteit, hogy április 21-e előtt mégis elérje a hangulat javára történő fordulatát - írta tegnap a Neue Zürcher Zeitung tudósítója, Andreas Oplatka. „Orbán megismételt több, korábban már használt érvet, így azt az állítást is, hogy egy szocialista kormány a nagytőke kabinetje lenne.” Orbán Viktor konkrétan a paraszti lakosságot szólította fel, hogy az FKGP elsüllyedése ellenére se maradjon otthon a választás napján. „A kormányfő, akit sokszor vádoltak az ország két táborra való megosztásával, beszédét a polgárok közötti gyűlölet elleni tanúságtétellel zárta. Ugyanakkor egyértelmű volt a rendezvény törekvése, hogy a saját oldalt a nemzeti ügy védelmezőjeként, a választási döntést Magyarország sorskérdéseként állítsa be” - írta Andreas Oplatka. A hétfői bukaresti lapok nagyjából egyetértenek abban, hogy az első forduló szoros eredményei után a szocialisták az esélyesebbek, de még semmi sem dőlt el. A Curentul egyenesen úgy véli, a szombati rendezvény még azokat is meggondolkoztatta, akik a szocialisták biztos győzelmét látták. A lap szerint nem kizárt, hogy egyedi helyzet áll elő: a parlamentben a szocialistáké lesz a többség, a kormányfőt pedig a konzervatív Fidesz adja. A lapok külön kiemelik, hogy a második fordulóban Orbánékat a szélsőjobboldal támogatja. Ezzel magyarázza az Adevarul azt, hogy Orbán „utolsó megoldásként az agresszív nacionalizmus kártyájára játszik”. „Nem csoda, hogy Orbán beszédét teletűzdelte a Magyarország jövőjéről szóló radikális gondolatokkal.” A Curentul leszögezi, az első fordulóban 5 százalék alatt maradt MIÉP a Fidesz felé irányítja választóit, bár erről a két tömörülés között nem jött létre tételes megállapodás. „Orbánt egyébként állandóan bírálják a szélsőjobboldallal való túlzott együttműködéséért” - emlékeztet rá a lap. Az újságok a választási eredmények gazdasági vonatkozásaira is nagy hangsúlyt fektetnek. Az Adevarul arról tájékoztat, hogy a börze alakulása alapján az első fordulóbeli szocialista győzelmet kedvezően fogadták a gazdasági körök. Ezt az magyarázza, hogy a szocialisták megígérték, visszavonják az Orbán-kormány populista intézkedéseit, ideértve az állam beavatkozását a pénzügyigazdasági piacok alakulásába. „Ez feje tetejére állítja mindazt, amit általában a bal és a jobb hagyományos értékeiként ismertünk, bebizonyítva, hogy a két fogalom között ma már nehéz megvonni a határvonalat” - vélekedik az Adevarul. A .limarul National maga is megjegyzi: az első fordulót követően több mint 150 százalékkal nőtt a tőzsdei forgalom. Az Evenimentul Zilei leszögezi, a magyar konzervatívok kampányukban fölerősítik a populista hangsúlyokat, a magyar kormányfő hadat üzent a tőkének. Orbán azzal vádolja a szocialistákat, hogy kft.-vé változtatnák az országot. Soha nem övezte még olyan érdeklődés a magyarországi választásokat Erdélyben, mint az idén. A magyarázat egyszerű: a Fideszkormány alatt újra rivaldafénybe került a határon túli magyarság sorsa - írta a Kolozsváron megjelenő Szabadság. A szerző szerint profi módon elhitették, hogy ez a kormány egészen másként viszonyul az erdélyiekhez, mint az előzőek. Elhitették az erdélyi tömegekkel, hogy a segítség önzetlen, a szimbolikus támogatásokat pedig úgy adták el, mintha dollármilliók lennének. A valóság azonban az, hogy minden magyarországi kormány ugyanazt látta és fogja látni a határon kívüli magyarlakta területekben, amit az európai integrációs folyamat rákényszerít: a gazdasági expanzió egyik ideális régióját. Az anyaországszerep felvállalásának a létezését csak az utóbbi négy évben érzékelhettük. Az utóbbi négy évben nemcsak a mesét hallgattuk, hogy ki és mit szándékozik tenni érdekünkben, hanem kezdtek a hatásai érződni mindannak, amit tettek is értünk - írta a Szatmári Friss Újság. A valóság azonban az: az anyaországban élő magyarnak a legfőbb gondja a saját jóléte, megélhetése, munkája vagy munkanélkülisége - írta a lap. A magyarországi választások ürügyén a La Repubblica budapesti különtudósítója a lap tegnapi mellékletében általános képet fest az uniós bővítés kilátásairól. A tudósító azt írja, hogy vasárnap Magyarország választani fog a populista jobboldal és a szociálliberális erő között. A szavazás „borotvaélen táncol" majd, s ez az esemény csak egy lesz a sorban: az európai erődítmény kapujában hasonló erőpróba várható az év végéig Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában. Az útkereszteződésnél dönteni kell arról, merre haladjanak tovább ezek az országok: a nemzetközi nyitás, avagy a hazafias bezárkózás útján, vagyis elfogadják-e az integrációval járó új szabályokat, vagy védelmezzék inkább a vadnyugati viszonyokat. Az említett választások eredményei alapvetően befolyásolják majd az EU keleti politikájának az egészét - állapítja meg a lap, hozzátéve, hogy az unión belüli választási fejlemények is hatással lesznek. A tudósító szerint az EU-bővítés lelassulhat a jövőben, ha ebben az esztendőben a nyugati „eurofóbia” netán összetalálkozna az előszobában várakozó jelöltek „eurofáradtságával”, s ha ez utóbbiak a tengerentúli hatalomhoz fűződő kapcsolatokat részesítenék előnyben. Az újságíró példaként megállapítja, hogy az Orbán Viktor-féle jobboldal által vezetett Magyarország az utóbbi időben kevésbé volt baráti az EU iránt. A Respekt című tekintélyes cseh politikai hetilap szerzője szerint a magyarok a választás első fordulójában megbizonyosodtak arról, hogy demokráciában élnek. Bár az előzetes felmérések a kormánypárt győzelmét jelezték, s Orbán Viktor készen állt a majdnem egyszemélyes uralkodásra, mégis veszített. Mit büntettek meg a választók? - teszi fel a kérdést az újságban Katerina Safaríková, majd kifejti: Orbán határozottan ment célja után, hogy uralma alá vonja a magyar társadalmat. Csakhogy a „nagymagyar” kultusz élesztgetésekor megfeledkezett az ország mindennapi gondjainak orvoslásáról.