Magyar Hírlap, 2002. április (35. évfolyam, 76-90. szám)
2002-04-16 / 88. szám
12 Magyar Hírlap Horváth Péter a Magyar Televízióban induló műfajtörténeti sorozatról és a zenés színház legendás személyiségeiről Az operett mint hagyomány és az abszurd előfutára Tizenkét részes operett-történeti sorozat indul ma a Magyar Televízióban. A hagyományos operettjátszást kedvelőkhöz éppúgy kíván szólni a műsor, mint azokhoz, akik az operettben az abszurd előfutárát keresik. Horváth Péter szerkesztővel beszélgettünk az operettről a „múzsák neveletlen gyermekéről”. Bóla Gábor Azt szokták mondani, ha bajban van egy színház, tűzzön operettet a repertoárjára, és rögtön megtölti a kasszát. Másrészt azt látjuk, hogy a Budapesti Operettszínház műsorának nagyobbik részét sem az operett teszi ki, az évad végére meghirdetett Boccaccio-bemutatót pedig meg sem tartják Az operettfesztiválra nehéz összeszedni előadásokat. Hogy látja az operett helyzetét? A legendás bécsi magyar operettnek a közönsége, azok, akik az utóbbi száz évben sikerre vitték ezt a műfajt, nagyjából kihaltak. Akik még élnek, azoknak nincs pénzük színházjegyre, vagy nem mernek este kimenni az utcára. Tehát az operett közönsége elöregedett? Az a közönség, amely az ötven évvel ezelőtti sikeres operettet szerette, elöregedett. Nagyon más a musical? Tudjuk, hogy az operett többek között azért volt sikeres, mert korának tánczenei alapjára épült. Ma a tánczene olyan messze van az operett dallamvilágától, ritmikájától, mint Makó Jeruzsálemtől. A mai ízlés is meglehetősen eltávolodott az operettjátszástól, amit olyan személyiségek műveltek, akik ma nincsenek jelen. Többek szerint az operett azért is igen izgalmas műfaj, mert a magyar színjátszásban az egyetlen nem realista hagyomány. Groteszk, sőt akár előabszurd. Az eszközeiből sokat merített a huszadik századi dráma. Ez pontosan így van. Csakhogy ez az abszurditás a színpadon is megjelenjen, annak esélye körülbelül a nullával egyenlő. Leszámítva egy-két kísérletet Mohácsi Jánostól jómagam rendezéséig. Már Karl Kraus megírta a huszadik század első felében, hogy az operett az ok nélküli káosz. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor joggal beszélhetünk előabszurdról. A darabok meséje nem tartalmazza azt az okot, ami miatt a szüzsék annyira képtelenek. Ahogy az abszurd darabok történetében sincs benne az az ok, ami miatt a világ abszurd. Csak a végeredményt ábrázolják. Ilyen szempontból az operett is abszurd világot tükröz, de a közönség nem ennek a megmutatását várja, realista produkcióra van igénye, és minden formai kísérlet hamvába hal. Azért mert azok a nézők, akik a hajdani operett játékmódot igénylik, idegenkednek ettől a felfogástól, az a közönség pedig, amely kedveli az abszurd darabokat, nem megy be a színházba operettekre. Itt van a csapda. Kaposvárott több példa is volt arra, hogy bizonyos operettelőadásokkal sikerült kielégíteni a múltba révedők és a vájtfülűek igényeit is. A műsornak is pontosan ez a célja, formája szerkezete, hangvétele, mind ezt szolgálja. Azt akarom, hogy akik a hagyományos értelemben kedvelik az operettet, ne csalódjanak. Nem véletlenül van két műsorvezető. Az egyik Rózsa György, aki Rátonyi Róbert szerepkörében lelkendezik a hagyományos felfogású operettről, a másik az első négy részben Szerednyey Béla, majd Gerendás Péter, aki a lelkesedő alapállást filozófiai, szemléleti, ízlésbeli, viselkedésbeli, hangulati okokkal bombázza. Két különböző mentalitású ember vizsgálja az operett történetét a kezdetektől mostanáig. Ez a kétféle szemlélet netán az operettrészletek előadásában is megjelenik? Nem. De egy-egy adásban a műsorfolyam egészében feltétlenül. Az is biztos, hogy az általunk felvett operettjelenetekben nem hagyományos a szemléletük. Természetesen az archívumból is kölcsönzünk anyagokat, de több olyan jelenetet is felveszünk, melyek akár száz éve nem hangzottak el magyar színpadon. Például az első magyar operettet, A király csókját, ami harmincszor ment 1872-ben, szinte teljes egészében megcsináljuk, hiszen mindössze harmincperces. Mi a véleménye a nálunk kevésbé népszerű, de lázítóbb, sőt akár forradalmi francia operettről? A francia operettnek Magyarországon soha nem volt sikere. Mindig a kicsit könnyes, múltba révedező, álpátosszal előadott édeskés szemlélet aratott sikert. A francia operett abszolút lázító volt, például az Orfeusz az alvilágban figuráiról mindenki tudta, hogy kik az életben a megfelelőik. Miért nem születnek mostani tánczenei alapon új operettek? Ez a rockopera és a musical. De a musicaljátszásnak néhány kivételt leszámítva, Magyarországon nincsenek személyiségei. Az operett viszont mindig személyiségekre épült. Sokak szerint a musical nem is igényel nagy személyiségeket. A hamburgerkultúra része, ugyanúgy egyformára kell „sütni” New Yorkban, Londonban, Bécsben és Tokióban. A musical profizmust igényel, de kiugró személyiségeket nem. Éppen most vágtam be a műsorba egy részletet a 63-as legendás Csárdáskirálynőből, amit Szinetár rendezett Honthy, Feleki, Rátonyi játszott benne. Olyan fantasztikus színészi teljesítmények vannak az előadásban, hogy a mai vagy tegnapelőtti cseh filmet megverik. Mélységesen igaz, emberi részletek tudatosan váltakoznak totális képtelenséggel. Hogyan épül fel a műsor? A történetiséget követjük végig 1792-től, amikor először jelent meg Párizs utcáin plakát az operett felirattal. Koronként, szerzőnként haladunk előre. Csomó ismeretet szeretnénk közvetíteni anélkül, hogy bárkit is untatnám. A történeti helyükre rakott operettrészletek a vitatkozó, játékos összekötő szövegek és megírt jelenetek adják az ötvenperces műsort. Horváth Péter: az a közönség, amely az ötven évvel ezelőtti sikeres operettet szerette, elöregedett Fotó: Dezső Tamás Jelenet a ma induló operett-történeti sorozat első adásából - Molnár Piroska, Oszvald Marika, Harkányi Endre Harmadik lemezét tervezi a zongorista testvérpár - Négykezes koncertek külföldön A Duo Atlantis nemzetközi sikerei Új magyar zongorakettős tűnt fel az európai hangversenyéletben. A Duo Atlantist egy testvérpár, Szabó Katalin és Szabó László alkotja, akik jelenleg már harmadik lemezükre készülnek, miközben évente húsz-huszonöt négykezes koncertet adnak, jórészt Ausztriában és Németországban. Retkes Attila „Az Atlantis fantázianevet azért választottuk, mert egy olyan, ideális világra utal, amihez talán a mi alapvető céljaink - az értékteremtés és értékközvetítés is közel állnak” - mondja a harmincnyolc esztendős zongoraművész, Szabó László, aki a konzervatóriumban Ábrahám Mariann, a zeneművészeti főiskolán Both Lehel, később Bécsben Alexander Jenner professzor növendéke volt. A nyolcvanas évek vége óta Németországban tanít, s emellett szólistaként és kamarazenészként Európa számos országában koncertezik. Húga, Katalin is a zongoristapályát választotta: bár viszonylag későn, tízévesen kezdett zongorázni - az újpesti zeneiskolában Vörös Máriánál -, mégis bekerült a konzervatóriumba, majd a főiskolára, ahol Halmágyi Katalin, illetve Kertész Lajos tanította. A budapesti tanulmányok után felvételt nyert a salzburgi Mozarteum Egyetemre, ahol - Losonczy Andor, Peter Lang és Alfonz Kontarsky növendékeként - 2000-ben szerzett művészdiplomát. „Sokáig mindketten szólistának készültünk, s kizárólag szólódarabokat tanultunk. Amikor elkezdtünk négykezesezni, egy ideig csak a magunk örömére játszottunk együtt, nem szántuk a nyilvánosságnak” - meséli Szabó Katalin. A Duo Atlantis már több mint tíz éve működik, de igazán tudatosan és komolyan csak két éve dolgoznak együtt. Mivel Katalin Budapesten él és tanít, intenzív próbákra akkor nyílik lehetőség, ha László hazajön Németországból. A duó így is évente átlagosan húsz-huszonöt négykezes koncertet ad - ebből hármat-négyet Magyarországon, a többit elsősorban Ausztriában és Németországban. A közelmúltban két lemezük is megjelent: az egyiken Mozart négykezes szonátái, a másikon Brahms népszerű sorozatai, a Szerelmi dalkeringők és a Magyar táncok hallhatók. „Különösen a Mozart-lemez volt nagy kihívás, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - Mozartot játszani egyáltalán nem könnyű, a legkisebb technikai vagy zenei hiányosság is azonnal kiütközik” - mondja Szabó László. Mostanában már harmadik lemezüket tervezik, s az előző két, „monotematikus” CD után ezúttal legalább négy-öt különböző szerző műveit szeretnék megszólaltatni. A tervek között a cseh Dvorák és Janacek muzsikája éppúgy szerepel, mint a norvég Grieg, az orosz Csajkovszkij vagy a francia Debussy és Satie. A Duo Atlantist alkotó testvérpár nem akar „főállású” zongorakettőssé válni, s mindketten folytatni szeretnék a tanítást is. HIRDETÉS —----------------KÖZLEMÉNY-----------------------A MILTON APARTMAN Ingatlanforgalmazó és -hasznosító Részvénytársaság (2234 Maglód, Mátyás király u. 58.) mint kibocsátó, a 2001. évi CXX. tv. (Tpt.) 52. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján ezúton tájékoztatja a befektetőket, hogy a társaság 2001-es üzleti évre vonatkozó éves jelentése a jelen hirdetmény megjelenésének napjától a társaság budapesti ügyfélszolgálati irodájában (1137 Budapest, Pozsonyi út 30.) munkanapokon 9 órától 14 óráig megtekinthető. A MILTON APARTMAN Rt. igazgatósága — -------—-KÖZLEMÉNY----------------------A Biodiszkont Élelmiszeripari és Kereskedelmi Részvénytársaság v. a. (2234 Maglód, Mátyás király u. 58.) mint kibocsátó, a 2001. évi CXX. tv. (Tpt.) 52. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján ezúton tájékoztatja a befektetőket, hogy a társaság 2001-es üzleti évre vonatkozó éves jelentése a jelen hirdetmény megjelenésének napjától a társaság budapesti ügyfélszolgálati irodájában (1137 Budapest, Pozsonyi út 30.) munkanapokon 9 órától 14 óráig megtekinthető. 1206 mh Végelszámoló [ jKr i D^fWilTr a i utalványok az alábbi helyeken válthatók be: H Hk'mPSP* '• S um ■ ■ 11H Wji KJ»-« 5 ■ BUDAPEST bábszínház, budapesti kamara színház itivoli, ericss n studi hűre néven programot indít, melynek keretében évi 2000 Ft értékben ingyenes színházjegy Karinthy színház katona József színház utalványokat juttat a Budapesten működő óvodák, alap- és középfokú oktatási, nevelési katona kamra, kolibri fészek, kolibri pince, és gyermekvédelmi intézmények pedagógus igazolvánnyal rendelkező dolgozóinak. közép Európa táncszínház, lézerszínház . „„„„ . . ... ...... , A PLANETÁRIUMBAN, MADÁCH SZÍNHÁZ, MADÁCH ,IvanyZOOZ áprills 15. - június 15. ”Itt vehető át az alább, helyeken: Á®, KAMARA, MARGITSZIGETI SZABADTÉRI SZÍNPAD, Thália Színház. 1065 Budapest, Nagymező u. 22-24., AMMERLIN SZÍNHÁZ, OPERETT SZÍNHÁZ, PESTI Munkanapokon 14.00-18.00 óráig. Munkaszüneti napokon 10.00-18.00 óráig. CV '\\\\\\ színház rsq ST(unióSZíNHÁZ RfiTTKAi fva interneket ),... ,088 Budapest, Szentkira.gl u. 8. Munkanapokon 9.00 - 20.00 onaig. ^ SaNHATM^aVTMEGYEETEM, A kijelölt színházakban az utalvány ellenében a 2002. december 31-ig hivatalosan kitűzött színházi THÁLIA SZÍNHÁZ, ÚJ SZÍNHÁZ, VIDÁM SZÍNPAD, előadás(ok)ra érvényes belépőjegyet, illetve a 2002/2003-as színházi szezonra érvényes bérletet lehet vásárolni. VÍGSZÍNHÁZ Hirdetésfelvétel £■ Magyar Hírlapba: /%:tTm 470-1167 470-1176 470-1162 470-1170 470-1157 470-1178 KULTÚRA 2002. április 16., kedd Magyar közönség előtt a Perlascáról szóló film Az olasz Wallenbergről egy éve forgatott filmet Budapesten Alberto Negrin. Az alkotást ma este az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatja először a magyar közönség. Az olasz kritikusok szavazatai alapján az alkotók április 24-én vehetik át a televíziós „Oscart” San Remóban. Tavaly tavasszal tíz héten át Budapesten forgatták a Perlasca - Egy igaz ember története című olasz-magyar-francia koprodukciót. A forgatókönyv Enrico Deaglio regénye alapján készült. A jótett egyszerűsége magyarul is megjelent. Giorgio Perlasca 1944 novembere és Budapest felszabadulása között mintegy hatezer magyar zsidó életét mentette meg. Korábban már készült dokumentumfilm Perlascáról az olasz televízió számára, mely többek közt a mostani játékfilm hazai producerének, Sipos Áronnak a munkája. Elsőként Elek László 1989-ben megjelent, Az olasz Wallenberg című könyve számolt be az addig ismeretlenségben élő hősről. 1988-ig nem tudott a világ Perlascáról, ekkor leltek rá néhányan azok közül, akiket megmentett. A legtöbbet Láng Éva költőnő és férje, Láng Pál tették azért, hogy elismerje a világ ezt a kivételes embert, akit többek között Olaszország Izrael és az Egyesült Államok is kitüntetett. A vetítés kapcsán kiállítást szerveznek az Uránia moziban, Hermann Ildikó és Kovács György forgatáson készült fotói április 20-áig láthatók. A film várhatóan ősszel kerül magyar mozikba. TG