Magyar Hírlap, 2002. április (35. évfolyam, 76-90. szám)
2002-04-16 / 88. szám
20 Magyar Hírlap Verheugen: nincs csúszás (MH) Alaptalannak tartja azokat a félelmeket az EU bővítési főbiztosa, hogy késést szenvedhet az új tagállamok felvétele. Günter Verheugen erről a Reutersnek nyilatkozva kijelentette, hogy az EU az év végére be kívánja fejezni a csatlakozási tárgyalásokat, és 2004-re tagjai közé akarja fogadni az első jelölteket. Hozzátette: úgy gondolja, hogy erre erős a politikai akarat és elkötelezettség, és a folyamat lendülete is kitart. „Úgy vélem, a késlekedés teljesen kizárt” - mondta. Verheugen ugyanakkor elismerte, hogy még komoly akadályokat kell leküzdeni, külön kiemelve az újonnan csatlakozók gazdálkodóinak jutott támogatások kérdését. Az Európai Bizottság azt ígérte, hogy még ebben a hónapban újabb, a közös álláspontra vonatkozó javaslatot terjeszt a tagállamok elé mind az agrárfinanszírozás és termelési kvóták, mind a regionális támogatások kérdésében. Bízunk Ausztriában (Die Presse) A magyarok bíznak benne leginkább, hogy Ausztria támogatni fogja az ország EU- csatlakozását - derül ki az Osztrák Európa-politikai Társaság (OGIE) felméréséből. A szlovén, valamint szlovák közvélemény sokkal kétkedőbb, míg a csehek többsége kifejezetten pesszimista. A benesi dekrétumok és a temelíni atomerőmű kapcsán keletkezett viták miatt a csehek nagy része úgy gondolja, Ausztria akadályozni fogja országuk taggá válását. EU-párti norvégok (Reuters) Az uniós tagságot korábban már kétszer is elutasító norvégok egyre nagyobb hányada véli úgy, az országának helye van az EU-ban. Az Opinion 1000 fős felmérése szerint a norvégok 54 százaléka támogatja az uniós csatlakozást. A norvégok véleményét nagyban befolyásolja az, mit gondolnak Izland lakói. A halászai és olajtermelői érdekeit szem előtt tartó norvég kormány ugyanakkor máig megosztott a kérdésben, és a 4 százalékos előnyt nem tartja elégnek ahhoz, hogy megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat. Az olasz migráció ellen (Reuters) A szomszédos országok segítségét kérték az illegális bevándorlás elleni harcukhoz az uniós külügyminiszterek hétfői találkozójukon. Olaszország a múlt hónapban rendkívüli állapotot hirdetett a bevándorlás terén, miután 1000 kurd menekült próbált partra szállni Szicíliában. A múlt héten a miniszterek már szigorítottak a bevándorlási és menekültkérelmek elbírálásának rendszerén. EURÓPAI UNIÓ A civilek szerint kettős mércével mér az EU A fejlődőkkel szemben a szavakban szabadkereskedelem-párti Európa zártabb, mint az USA vagy Japán Miközben Brüsszel folyamatos harcban áll az Egyesült Államokkal az importvámok kérdésében, maga az EU minden más gazdasági nagyhatalomnál jobban védi saját piacát a harmadik világból érkező termékektől. Erre a következtetésre jut az Oxfam nemzetközi civil szervezet most megjelent jelentése, melyben azzal vádolja az uniót, hogy a fejlődő országok támogatása érdekében hozott rendelkezések eltörpülnek az ellenük is alkalmazott védőintézkedések mellett. Gyakori Mercédesz Az Európai Unió még az Egyesült Államokat, Japánt és Kanadát is megelőzi azon a listán, amely tíz pontban hasonliította össze a gazdasági nagyhatalomnak a fejlődő országokból származó import elleni védőintézkedéseit. A szervezet jelentésében kemény vádakkal illeti Brüsszelt. A „Csak fegyvert nem” névvel elindított uniós kezdeményezéssel kapcsolatban megjegyzi, a 48 legszegényebb állam termékeire kivetendő importvámok eltörlése nem képes kiegyenlíteni azoknak az intézkedéseknek a hatását, melyekkel az EU belső piacát védi, különösen a mezőgazdaság terén: az uniós agrártermelőknek juttatott támogatások következtében nem csupán az EU piaca zárul be a fejlődő országok előtt, de az unióból származó dömpingáron forgalmazott termékek még Európán kívül is rontják a harmadik világ termelőinek esélyeit. A jelentés felhívja a figyelmet a kettős mérce alkalmazására, vagyis arra az ellentmondásra, hogy míg Brüsszel a harmadik világ felé Globális egyenlőség Az Oxfam International szövetség 12 ország szervezeteit tömöríti egybe, azzal a céllal, hogy a világ legszegényebb országaiban küzdjön a szegénység ellen. A harmadik világ több mint 80 államában végzett akcióik körébe a válsághelyzetekben nyújtott segítségen és a figyelemfelkeltő kampányokon kívül a Globális egyenlőség felé című program is beletartozik, amivel a fejlődők világgazdasági esélyeit jobbítanák, is a gazdaság liberalizálásának fontosságát zengi, ő maga továbbra is hét lakattal - és magas vámtarifákkal - őrzi piacát. Az Oxfam a Nemzetközi Valutaalapra és a Világbankra számít abban, hogy segítsék a harmadik világ országainak liberalizálási törekvéseit, figyelembe véve ezeknek az országoknak a sajátos körülményeit. Szükségesnek tartják ugyanakkor, hogy a gazdasági nagyhatalmak, köztük az EU rugalmasabban kezeljék a szabadalmi oltalom alatt álló termékeik kereskedelmének szabályozását, hozzásegítve ezzel a fejlődő országokat is a legmodernebb technikai vívmányok és új gyógyszerek átvételéhez. A harmadik világból származó termékek kereskedelmének fellendítése érdekében a termékek vámok és kvóták nélküli belépését várják el, különösen olyan munkaerő-igényes területeken, mint a textil- és ruhaipar. Ami pedig a mezőgazdaságot illeti, a jelentés szerzői szerint az EU-nak felül kell vizsgálnia támogatási rendszerét: az unióból érkező olcsó áru legalább Európán kívül ne rontsa a fejlődő országok esélyeit. Fotó: Reuters - Bobby Yip Az Oxfam „kereskedj tisztességesen” kampányát reklámozó konténer Az Oxfam kettősmérce-indexe Az átlagos vámtarifa A legmagasabb A termelői támogatás Az agrártermékekre A textil- és ruhaipari A fejlődő országok a 15% feletti vámtarifa (%) aránya védővámok kirótt átlagos termékekre kirótt ellen folyó védővámok esetében (%) esetében (%) vámtarifa (%) átlagos vámtarifa (%) dömpingellenes eljárások 1995-2000 EU 40,3 252 (hústermékek) 40 20 7,9 145 USA 20,8 121 (földimogyoró) 239 8,9 89 Kanada 30,5 120 (hústermékek) 18 8,8 12,4 22 Japán 27,8 170 (félkész cukor) 63 29,7 6,80 Forrás: Oxfam International Akár 500 tolmács kellhet egyszerre a tizenegy régi és tucatnyi új nyelvnek Már készül Brüsszel magyar hangja Míg a magyarok nyelvtudásban az európaiak mögött kullognak, Magyarország az élen áll a tagjelöltek között az uniós mestertolmácsok képzésében. Ez az előny azonban csak enyhíti, de nem oldja meg a bővítés után még nagyobb bábeli zűrzavarral megküzdeni kénytelen EU problémáját. Egyszerű matematikával akár óriási számokat is kaphat, aki megpróbál utánaszámolni a jelenleg 11 nyelvű, a bővítést követően viszont akár több mint 20 nyelven is működő EU nyelvi kombinációinak: az Európai Parlament például 732 tag mellett 500 irányú tolmácsolást kénytelen biztosítani. 500 szinkrontolmács jelenléte már látványnak is elég furcsa volna, nem is beszélve a költségekről. Az Európai Bizottság Tolmácsszolgálatának (SCIC) vezetője, Marco Benedetti budapesti látogatásán is óriási számokkal állt elő. Az SCIC, a világ legnagyobb tolmácsszolgálata naponta 50 találkozón tolmácsol, ezt értekezletenként 40, összesen pedig 454 főállású és 200-300 szabadfoglalkozású tolmács biztosítja - mondta el Benedetti. A fordítás és tolmácsolás az EU-nak évi 800 millió eurós kiadást jelent, vagyis minden uniós polgárnak 2 eurójába kerül, ebből 25 eurócent a konferenciatolmácsolás ára. Jóllehet, a tolmácsok oktatását a tagországok egyetemei biztosítják, ebből Brüsszel is kiveszi a részét: a Konferenciatolmácsok Európai Mesteriskolájához (EMCI) a prágai Károly Egyetem és a Varsói Egyetem után, a tagjelölti zónából harmadikként az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Központja is csatlakozik. Benedetti kiemelte, Magyarországon már több éve folyik uniós mestertolmácsképzés, az ELTE mellett Szegeden és a Műegyetemen is, így a magyarok 43 akkreditált tolmáccsal a tagjelöltek közül a legfelkészültebbnek számítanak. Sokaknak kell még elvégezniük a kemény posztgraduális kurzust, mivel az EU naponta 80 készenlétben álló magyar tolmácsra tart igényt, akik - legalábbis az első időkben - nemcsak magyarra, de magyarról valamilyen uniós nyelvre is fordítanak majd. Az Európai Parlament egy képviselője hozzátette: az uniós tolmácsok között is vannak, akik beszélnek magyarul, de ennek a nyelvnek a használata jó ideig még a magyar tolmácsok „privilégiuma” marad. GyüM Az unió eddigi legnagyobb euróhamisító bandáját kapta el a rendőrség Spanyolország déli régiójában Alicantei fals eurók Az Európai Unió legnagyobb profi bankjegyhamisító bandáját fülelte le a dél-spanyolországi Alicante rendőrsége. A hétvégén mintegy egymillió eurónyi hamis bankót foglaltak le, köztük 56 darab hamis 100 euróst és néhány 500 euróst találtak. A hamisító banda „melléküzemágban” iratokat is gyártott, mellyel lakásokat, autókat vásároltak és hiteleket vettek fel. MH-Alicante / Molnár Mari Két spanyol személyt vett a hét végén őrizetbe hamis bankjegyek nyomtatásának, valamint okirathamisítás vádjával a dél-spanyolországi Alicante város rendőrsége. A rendőrség drogkereskedelemmel és szervezett bűnözéssel foglalkozó alegységének alapos a gyanúja, hogy a két spanyol a hamis iratokat felhasználva nagy értékű hiteleket vett fel, valamint lakásokat vásárolt. Emellett számos járművet, főképp autókat vettek a hamis papírokkal. A nyomozás során lefoglaltak néhány, a szociális és munkaügyi minisztériumból származó pecsétet is, s egyelőre még folyik a nyomozás, ezekhez milyen módon jutottak hozzá a gyanúsítottak, s van-e az ügyben érintett minisztériumi dolgozó - közölte Roberto Ayela tartományi rendőrfőnök. A rendőrség kezébe került továbbá mintegy 300 CD is, melyen különböző szerződések - köztük biztosítási papírok -, valamint egyéb megállapodások találhatók. A lefülelt bandánál talált lemezeken bankjegyhamisításra használt file-ok és informatikai programok is voltak. Egyelőre még nem tudni pontosan, hogy hány lakást és kocsit vásárolt a szervezet, s a kliensekről sincsenek információi a rendőrségnek. A nyomozók az Európai Unió legnagyobb bankjegyhamisító műhelyére bukkantak - közölte Ayela. Lefoglaltak 56 darab 100 euróst, néhány 500 euróst, valamint néhány kisebb értékű címletet. A rendőrség vélhetőleg csak félig kész bankókat talált, mivel a bankjegyekből még hiányzott a hologram és egyéb, az azonosításhoz szükséges tartozék is lemaradt a hamis eurókról. Ám még így se lett volna tökéletes a hamis bankó - mondta Ayela -, mivel az igazi közösségi fizetőeszközön összesen 18 biztonsági jel van, amit egyelőre még senkinek se sikerült lekopíroznia. Még folyik a nyomozás, hogy kiderítsék: a szervezetnek Spanyolországban működik-e még csoportja. A nyomozók több, a hamisításra használt számítógépet, nyomtatott, speciális bankjegypapírt, valamint festékeket foglalt le. A rendőrség azt is szeretné kideríteni, az illegális szervezet vajon hogyan jutott hozzá ezekhez. Többféle bankjegyet, okmányokat is készített a két gyanúsított Fotó: Reuters - Yves Herman 2002. április 16., kedd Szlovén képviselő a konvent elnökségében Az uniós tagjelölt országok egy szlovén kereszténydemokrata képviselőt választottak az Európa jövőjéről vitázó konvent elnökségébe, arról azonban nem sikerült megegyezniük, hogy Alosz Péternét mint csoportot is képviselheti-e őket a testület vezetőségében. Négynapos ülést tart a héten az európai alkotmányozással foglalkozó testület, a konvent. A hétfő délutáni elnökségi ülésen már a jelölt országok egy képviselője is jelen lehetett, ugyanis délelőtt a 12 uniós tagságra pályázó ország nemzeti parlamentjeinek 22 képviselője 12 szavazattal a szlovén kereszténydemokrata Alojz Peterletet delegálta az elnökségbe. A szlovén politikus a 24 lehetséges szavazatból 12-t szerzett meg, maga mögé utasítva a litván Alvydas Medalinskast (9) és a szlovák Irena Belohorskát (2). A konventbe a tagállamok és a jelöltek is 1-1 kormánydelegáltat, nemzeti parlamentjeik pedig 2-2 képviselőt küldhetnek. A konvent létrehozásáról döntő laekeni nyilatkozat eredetileg kimondta, hogy a testület elnökségébe a nemzeti parlamentek delegáltjai is küldhetnek képviselőket, arról azonban nem fogalmazott egyértelműen, hogy ezek közé a tagjelöltek képviselői közül is bekerülhet-e valaki. A tagállamok végül a jelöltek nélkül választották meg az elnökséget, utólag azonban felkérték a jelölteket is, hogy delegáljanak valakit a testület vezetőségébe. A magyar álláspont szerint a konventben a jelölteknek a tagállamokkal azonos módon kell részt venniük a munkában, és nem szabad önálló blokkot alkotniuk. Ezt a véleményt osztja például Lengyelország és Litvánia is. Mások, többek között Ciprus és Lettország azonban a közös fellépés híve, mert szerintük így a keleti országok nagyobb súllyal léphetnének fel. Tegnap ez utóbbi vélemény maradt kisebbségben, így a szlovén politikus nem képviselheti a jelölteket, mint egységes csoportot. (A laekeni deklaráció egyébként azt kizárja, hogy a tagállamok között kialakuló konszenzust a jelöltek megvétózhassák.) A ma kezdődő plenáris ülés előtt Martonyi János írásban állt ki az integráció mélyítése mellett. A konventben a magyar kormányt képviselő külügyminiszter az európai feladatok legfontosabbjai között említi a globalizációs folyamat humanizálását, és ezt szerinte Európa akkor lesz képes véghezvinni, ha megerősödik és elmélyül az integráció. RN Charta a kisvállalkozóknak A kisvállalkozásokat érintő szabályozás egyszerűsítését, kiszámíthatóbb adórendszert és a vállalkozók támogatását remélhetik a magyar kisvállalkozók is az uniós Kisvállalkozói Charta elfogadásától. A Külügyminisztérium lapunknak nyilatkozó tisztviselője, Gordos Áron megerősítette, a magyar fél támogatja az EU stratégiai célkitűzéseit. Tovább erősödik az unió és tagjelöltjei közötti együttműködés, miután várhatóan a csatlakozó országok is elfogadják a chartát. Az aláírást a tagjelöltek illetékes minisztereinek április 23-24-ei maribori találkozójára időzítették. A tagországok által 2000-ben aláírt dokumentumban az EU azt várja el a tagországoktól, hogy kiszámíthatóbb szabályozással támogassák a kisvállalkozókat a nemzeti és az uniós belső piacon való részvételben. A dokumentum elfogadásával Magyarország is kötelezettséget vállal azoknak az uniós útmutatásoknak a teljesítésére, melyek célja a vállalkozói kedv erősítése, a cégfenntartás feltételeinek javítása és a kisvállalkozások hatékonyságának erősítése. Ezt a vállalkozók képzésének támogatásával, a törvényi szabályozás, az adórendszer egyszerűsítésével, a modern technológia átvételének segítésével, a kisvállalatok érdekképviseletével kívánják elérni. GyüM