Magyar Hírlap, 2003. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-02 / 101. szám
2 Magyar Hírlap A NAP TÉMÁJA: EGY ÉV AZ EU-TAGSÁGIG Mire elég háromszázhatvanöt nap. egy év , és Magyarország arra ébred, hogy tagja az Európai Uniónak. Aznap reggel, 2004. május 1-jén sok minden megváltozik, de az ablakból kinézve ugyanazt látjuk majd, mint egy nappal korábban. A baj inkább ott van, hogy már csak egy év maradt a lemaradások pótlására, ami különösen a mezőgazdaság területén szinte megoldhatatlan feladatnak látszik. Besorolás az EU-sorba Ha a határellenőrzést egyelőre nem is, de a szúrós tekintetű uniós határőröket és a hosszú sort megússzuk jövő májustól. A csatlakozás napjától ugyanis mi is a csillagokkal ékesített „EU” feliratú sorba állhatunk be a határállomásokon és a repülőtereken. Aki már tapasztalta, ez a sor mennyivel gyorsabban halad, azt is tudja, mit veszít: a pecsétet és a rövid interjút, amelyben arról tudakozódik a tiszt, mit keresünk a schengeni zóna területén. Három hónapnál hosszabb tartózkodáshoz vízumot kérhetnek tőlünk a schengeni országok hatóságai. Az unió egységes vízumpolitikájának kellemetlen mellékhatásaként az ukrán és szerb-montenegrói állampolgárok csak vízummal léphetnek be Magyarország területére. Landolnak a légitársaságok A közlekedési piac most is folyamatban levő felszabadításának részeként 2004 májusától az unió bármelyik légitársasága szabadon indíthat járatokat Magyarország felé, vagy akár az országon belül. Jó esetben akár már jövő évi nyaralásunk is kevesebbe kerülhet. Nyugaton is „plusz áfa” A csatlakozás napjától csak a cipelést spóroljuk meg, ha a reptéren vásároljuk a nyaralásból hazahozott italt és ajándékokat. Az unió belső piacán ugyanis a tagországok közötti forgalomban is meg kell fizetnünk az áfát. Cserébe az EU-ban bárhol veszünk egy terméket, a - minimum kétéves - garanciához fűződő jogainkat később itthon is érvényesíteni tudjuk. Erre akkor is lehetőségünk lesz, ha a forgalmazó üzlethálózat vagy a márka ismeretlen nálunk: a három darabra tört dán vázával elég egy magyar fogyasztóvédelmi szervhez elmennünk, az utána már továbbítja igényeinket a kinti illetékes felé. Európai áfaszám szükséges Azoknak a vállalkozóknak is megváltozik az életük, akik más tagországok kereskedőivel üzletelnek. Akik kintről vásárolnak, az áfát itthon fizetik majd meg a magyar szabályok és kulcsok alapján. Ha eladni kívánnak a többi tagországban, érdemes igényelniük uniós áfaszámot, amely a csatlakozás napjától lesz érvényes. Enélkül az általuk értékesített termékért vagy szolgáltatásért is ők fizetik a forgalmi adót. Akik az unión kívüli országokkal állnak üzleti kapcsolatban, elfelejthetik a magyar szabályokat. A külkereskedelem ugyanis beleolvad az unió egységes rendszerébe, így mi is az egységes - a jelenlegi magyar vámtételeknél átlagosan valamivel alacsonyabb - uniós vámkulcsokat alkalmazzák majd harmadik országokból érkező árukkal szemben. Elfogadják a diplomákat Aki magyar egyetemen végzett, 2(X)4 májusától diplomájával nekivághat az unió bármelyik országának, mivel az ott is érvényes lesz. Nyolc, főleg egészségügyi szakmában automatikusan elfogadják majd, míg más területeken érdemes valamilyen megpróbáltatásra - vizsga vagy tanulóidő - számítani. Ennek persze csak azok örülhetnek, akik közép- vagy felsőfokú szakképesítéssel rendelkeznek, az érettségit továbbra is csak határainkon belül fogadják el. Ingyenes oktatás Nyugaton Aki egy másik tagállam iskolapadjaival szeretne közelebbről megismerkedni, azt a helyiekkel azonos feltételekkel teheti meg. Nem ördöngösség megjósolni, ez a lehetőség inkább azok számára lesz vonzó, akiknek az otthoninál jóval kevesebbet kell majd fizetni egy magyarországi tanintézményben. Fontos lehet ugyanakkor azoknak a gyerekeknek, akiknek szülei külföldön vállalnak munkát, hiszen az ingyenes oktatás nekik is jár majd, hasonlóan az államilag biztosított orvosi ellátáshoz vagy a családi járadékokhoz és kedvezményekhez. Ezeknek a mértékét azonban az egyes tagországok határozzák meg. Esély a vendégmunkásoknak Azt nehéz megmondani, hány magyar próbál majd szerencsét az uniós munkaerőpiacon, bár egyelőre azt sem tudni biztosan, mely tagországok tartják tiszteletben a szabad munkavállaláshoz fűződő uniós jogot. Eddig félig-meddig hivatalos formában Írország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Görögország, Hollandia, Svédország és Dánia jelezte, hogy a tagság első napjától korlátozás nélkül várja a magyar munkavállalókat. Új védőeszközök a kórházban A kórházakban az élelmiszer-, a munka- és baleseti biztonság, valamint a veszélyes hulladékok kezelése kerül a középpontba. A műszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyszerek minőségére vonatkozó szabványrendszert ugyanis már ma is alkalmazzák a hazai gyógyintézmények. A munkatársak azonban számos, a gyógyítással járó sajátos ártalomnak vannak kitéve, és eddig őket kevésbé védték a magyar előírások, mint uniós kollégáikat. Az orvosok, nővérek különféle védőeszközöket kapnak, és saját érdekükben szigorúan megkövetelik tőlük azok használatát. Az közismert, hogy a kórházi étkeztetés a mennyiség és minőség okán is káros a betegek egészségére, de az intézmények nagy részében még nem alakították ki az uniós előírásoknak megfelelő, a fertőzések veszélyét minimálisra csökkentő élelmiszer-biztonsági rendszereket sem. Az egészségügyi intézményekben újfajta piktogramok figyelmeztetnek a veszélyekre. Felnőttfilmek csak kilenc után Az EU-konform médiatörvény egyik első jeleként már most is a kiskorúak védelmében a képernyőre biggyesztett karikák rontják a tévénézők szemét. A csatlakozás napjától ezt további szigorítások követik majd. A 16 éven felülieknek szóló műsorokat csak 21 óra után, míg a 18 éves kor alatt nem ajánlott programokat kizárólag este tíz után lehet műsorra tűzni, ráadásul ezeknek ajánlói is csak az esti órákban vetíthetők majd. Több európai műsor A tévéműsorokban ugyanakkor megnőhet az európai művek aránya, mivel az uniós szabályok szerint a teljes műsoridő legalább felét ilyen programokkal kell megtölteni. (Ebbe nem tartoznak bele a híradók, a sportközvetítések, a hirdetések és a játékok.) Annak érdekében, hogy ezek ne csak házi készítésű talk-show-k legyenek, az EU támogatást nyújt az európai filmeseknek. A 2001 óta futó Media Plus program pénzei az utolsó brüsszeli ígéretek szerint 2004. május elsején végre a magyar szakemberek számára is hozzáférhetők lesznek. Abban csak reménykedhetünk, hogy ekkorra a mostani korhatárt jelző piktogramok helyébe valamilyen más, „európai” jelzés lép. Jönnek a bankok 2004 májusától bármely uniós bank, biztosító és befektetési tanácsadó cég - amelyiknek eddig még nem jutott eszébe - immár korlátozás és bejegyzett tőke nélkül működhet Magyarországon. Ehhez elég a cég anyaországában szerzett engedély és némi alaptőke. Ha valaki külföldi székhelyű bankban helyezi el a pénzét, húszezer euróig számíthat biztosítékra, míg nálunk a betéti garancia a csatlakozás után hatmillió forintra nő. Ha a bank csődbe megy, az első millióra teljes egészében, az efölötti összegnek pedig kilencven százalékára vállal biztosítékot az állam. Olcsóbb az átutalás Ha bankkártyánkkal külföldön próbálunk pénzt felvenni, a csatlakozás napjától ezért ugyanannyi pénzt számol fel a bankunk. Az átutalási díjnál is mindegy lesz, pénzünk célállomása Pécs vagy Bécs. Talán még arra is esélyünk van, hogy a magyarországi bankok nem követik az uniós példát: ott a tarifaegységesítést használták ki a pénzintézetek arra, hogy otthoni áraikat is felemeljék. Fotó: Dezső Tamás Amikor a Csatlakozóra nullát mutat majd, és Magyarország az EU tagja lesz, nem változik meg alapvetően az élet, de jó tudni, mire számíthatunk, mit jelent majd friss uniós polgárnak lenni Csatlakozóra A jb-k* ★-fel AZ IDŐ HAZAD! Csatlakozz te is a csatlakozókhoz! AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL MAGYAR KÉPVISELŐK INDULNAK STRASBOURGBA 2004 az EU csúcsszervezeteiben is a változások éve lesz. Novembertől megújul az Európai Bizottság, és csatlakozásunk után egy hónappal mi is szavazhatunk az újjáválasztandó Európai Parlament magyar képviselőire. A magyarok azonban már a csatlakozás napjától kiveszik részüket a döntéshozatalból. Ehhez a jelenleg húsztagú bizottság néhány hónapra harminc főre bővül. Ebbe minden új ország delegálhat egy főbiztost, akik a korábbi tagokhoz hasonló jogosultságokkal bírnak. Az EU „kvázi kormánya” a novemberi tisztújítás után 25 fővel működik majd, egy magyar taggal. A jelenlegi Európai Parlament sem marad magyarok nélkül: idén májustól 24-en megfigyelőként lehetnek ott a strasbourgi és brüsszeli üléseken. Valószínűleg ők lesznek azok, akik a csatlakozás és a választások közti alig több mint egy hónapot immár szavazati joggal ülik végig az EU- ban. Ekkor már szavazhatnak és fel is szólalhatnak. Utóbbit akár anyanyelvünkön is megtehetik, mivel belépésünktől a magyar is az EU egyik hivatalos nyelve lesz. 2004 májusában az Európai Bizottság budapesti delegációja is szedi a sátorfáját. A brüsszeli magyar kirendeltség létszáma ugyanakkor várhatóan háromszorosára nő. 2003. május 2., péntek Gyorsabban világít a viharjelző A Balaton partját már idén elérte a csatlakozás szele: a viharjelző készülékek ezentúl gyorsabban villognak majd. Eddig harmincszor vagy hatvanszor villant fel a figyelmeztető fény percenként. Ezentúl 45, illetve 90 jelzéssel figyelmeztetik a vihar közeledtére a fürdőzőket és a vízi sportok kedvelőit.